Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-28 / 25. szám

Iä5ö. március 88. szerda NÉPÚJSÁG 3 Tavasz a poroszlói Béke Termelőszövetkezetben Feri, Fazekas Mihály és a töb­biek. Kovács Giziké pedig alig töltött bent valami kis időt, amikor hozta szülei belépési kérelmét is. JÓL VÉGEZTÉK a silózást, terven felül 200 köbmétert készítettek, kiváló minőségben. Hogy mit jelent ez? Csak any- nyit, ha a tervezett mennyisé­get készítik, kevés lett volna, mert a vezetőség annak idején szűkén számolt. így viszont bőségesen elegendő lesz a tsz szép állatállományának. Van élelem, a fejési átlag is több mint három százalékot emel­kedett a múlt évhez viszonyít­va. A fiataloknál nem marad el a jutalmazás. A központtól I vándorzászlót és teljes sport­felszerelést kaptak, a tsz veze­tőségétől pedig egy tangóhar- | mónikát, s megígérték nekik a kultúrtermet, legyen hol ösz- szegyűlni. Ezt építik most a fiatalok maguknak. Itt a tavasz. Ki legyen tele tervekkel, munkakedvvel, len­dülettel, ha nem éppen ők, a fiatalok? A napokban készítet­tek egy versenykihívást, ame­lyet a mezőszemerei Űj élet Termelőszövetkezet diszistái- hoz juttattak el. ígérik benne, hogy a télen bekötözött gyü­mölcsfákat kibontják, a zöld- sílózási tervet túlteljesítik rendben végzik a növényápo­lásokat, négyszer kapálják a cukorrépát (holdankint 180 má­zsát akarnak termelni) és áp­rilis 4-ig 15 fiatalt győznek meg a közös gazdálkodás elő­nyeiről. Ebből a versenykihí­vásból is kitűnik, ami külön­ben a szervezet idei legfőbb terve, hogy mindenből maga­sabb termésátlagokat akarnak elérni, mint a múlt évben volt. Legalább három száza­lékkal. Ezért beszélték meg pontosan a vetésforgó betar­tását, ezért szereztek több mű­trágyát, idejében vegyszereket és korán szántanak, vetnek. Rendkívül nagy gondot fordí­tanak az agrotechnikára is Kukoricájuk 80 százalékát négyzetesen vetik. A két munkacsapat ez év­ben is megmarad. Maradnak a lányok, a fiúk, csak az ered­mények nem, ezek nagyobbak lesznek. DOBAI MARGIT A gyöngyösi tangazdaság befejezte a tavaszi vetést ELHANGZOTT az első pa­csirtaszó, elmúlt március 21-e is és mert nagyon vártuk, me- legebben sütött'1 ki a nap, itt a tavasz. Kiengesztelte a hara­gos, kemény földet, bekuk­kantott az aolakokon és kőr­útjában elérkezett a poroszlói Heke Tsz-De is. Ezt mutatja az arra járónak az udvar, a kert kepe. üveg alá kerültek a do­hány melegagyak, az irodaház falánál megjelent á homok­bucka, rosta, cementeszsák, kezdődik az építkezés. Odébb egymásra döntött, sáros kere­kű kerékpárok. És oiyan né­pes ez az udvar, mint a vásár­tér szokott a vásárt megelőző napon. Mindenki kint mozog. Csoportosan magyarázzák, ho­vá kell helyezni a következő faoszlopot, ha jó dohánypajtát akarnak,, körülfogják az agro- nómust, aki határszemlén voit, a, legények, meg vagy húszán az eresz alá telepednek. Nem a megelevenedett íecskefész- ket nézni, még csak nem is azért, mert éppen odasüt a nap. A padláson dolgozó lány- sereg vidám nótájának nem tudtak eiientállni. Még azok a tagok is benéznek a tsz-be, akiknek most semmi különö­sebb dolguk ott. Hiába, a föld­művelő embernek kalitkává válik a lakás, mihelyt meg­sejti a tavaszt. Szabadba vá­gyik. A padláson véget ér a mú..- ka, az idő is ebédhez szólít, lejönnek a nótázó lányok. Köz­tük érzi igazán az ember a tavaszt. Olyan az arcuk, mint a hamvas piros rózsa, majd ki­csattan az egészségtől, a jó­kedvtől. Sokan vannak, bárki azt hihetné, hogy az egész falu fiatalsága eljött. Pedig nem, csoporttag ez itt mind egytől- egyig. Ma már a tsz fele fiatal — mondja az elnök. No, nem úgy, hogy mi fiatalodtunk meg, bár néha azt érzi az em­ber, — hanem a gyerekek, ahogy felnőttek, beléptek a tsz-be. Most már nem is dol­gozhatnánk nélkülök ilyen eredményesen. Való igaz, a szövetkezet DISZ szervezetének, fiatalsá­gának jó híre van a megyé­ben. És az elnök, az agronó- mus, a párt- és a DISZ-titkár szavai szerint nem véletlenül, nagyon is megszolgáltak érte. Már az elsők is, akik a legne­hezebb időben, a közös gaz­dálkodás kezdeti éveiben ke­rültek ide. Fazekas Ida és Bo­tos Julika. Idát a darálóba tették könyvelni, de egy év múlva átment a növényterme­lésbe Julika mellé. Aztán jöt­tek a többiek, úgy, hogy a ta­valyi gazdasági év elején kü­lön brigádra is elegendően voltak. Két munkacsapatot alakítottak, s az elnök próba­ként beleegyezett, hogy Ko­csis Ilonka és Berzi Mária le­gyen a munkacsapatvezető. Engedékenységét bizonyára nem bánta meg. A fiataloknak művelésre kiadott munkacsa­patonként! öt-öt holdon mindig a legnagyobb rendben folyt, a munka. Sikerült a borsó, 63 mázsás átlaggal lett a burgo­nya, a cukorrépáért pedig csak prémium címén 20 ezer forintot kaptak. A KÜLÖN gondjukra bízott földterület mellett a többi ve- temény munkájában is segítet­tek. Főként a nehezebbekben, mint az aratás, a kapálás és a cséplés. Bárki megmondhatja a csoportban, hogy nem en­gedték azok az idősebbeket zsákolni, meg kévét adogatni, inkább a szalma rakáshoz küldték őket. Egész évben szorgalmasan dolgoztak, meg is lett az eredmény. A Faze­kas-család három tagja 40 má­zsa búzát, 9 mázsa árpát, más­fél mázsa cukrlot és 6400 fo­rintot vitt haza, hogy csak a nagyját említsük, és ebből ki­lenc mázsa búzát, 32 kiló cukrot és másfélezer forintot Ida szerzett. Mester Lajosnak 398, Rédei Marikának 18Í munkaegység gyűlt össze. A tsz vezetősége nem kétel­kedett tovább a fiatalokban. Látta, hogy bármihez kezde­nek, minden sikeresen végző­dik a közös javára Dehogy is ellenezték, amikor szóba ke­rült a DISZ megalakítása. Sőt, felajánlották segítségüket. Es két héten belül az alakuló gyűlésükön már a havi tervet is ismertették: fellendítik a kultúréletet, és közös erővel elkészítik a silót. Csakhogy valami nem ment könnyen. Ugyanis DISZ szer­vezetükbe bevonták az egyé­nileg dolgozó fiatalokat is. Még a kultúrmunkával nem volt baj, együtt próbáltak, nagy si­kerrel mutatták be a Sári bí­rót, az Este a fonóban-t, meg a ^idám perceket, de a silóké­szítésben az egyéniek hogyan vegyenek részt? Ha egyszer semmi közük a csoporthoz? A próbák után sokat beszélget­lek erről, főként év vége felé. Aztán többen is elhatározták, hogy belépnek. Lényegében a csoportbeliek sem dolgoznak jobban, mint ők, hiszen együtt gyerekeskedtek, egyformán a munkára nevelték őket. így került a tsz-be Kovács Károly és Laci, Farkas Pista, Farkas A gyöngyösi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságában hétfőre befejezték a tavaszi kalászosok vetését. A gazdaság dolgozói 113 holdon tették föld­be a búza, árpa, zab és a bor­só vetőmagját. A terméshozam három százalékos növelése ér­dekében alkalmazták a jól be­vált agrotechnikai módszere­ket. 24 katasztrális holdon ke- j A kukorica terméshozamá­nak növeléséért az idén széle­sebb körben alkalmazzuk a múlt évben bevált termelési módszereket. Elsősorban nagy gondot fordítunk a négyzetes ültetésre. A tavalyi 3000 hold­dal. szemben az idén 5000 hol­don került földbe négyzetesen a kukorica. Ehhez a munkához jelentős segítséget nyújtanak megyénk gépállomásai. Négy­zetbe ültető géppel 2700 ka­tasztrális holdon vetnek majd kukoricát. Gépállomásainkon az átala­kított ültetőgépek munkára készen állnak, a közel jövő­resztsorosan vetették el a. ta­vaszi árpát, így számításuk szerint holdanként 2—3 má­zsával növelhetik a termésho­zamot. A vetés befejezése'után a kapások földjének az előké­szítéséhez láttak hozzá a gaz­daságban. Eddig közel 200 ka­tasztrális, hold őszi szántást munkáltak el, és mintegy öt- I ven holdat már felszántottak. ben újabb 30 vetőgép érkezé­sét várják. A kukorica termés­hozamának növelését nagyban elősegíti az óvári V-ös fajta­hibrid kukorica vetőmag, amelyből 18 vagonnal kapott a megye. Ez kereken 10 ezer hold bevetéséhez elegendő. A kukorica vetőmagcsere már megkezdődött, főként a tsz-ek veszik igénybe. A kiskörei Dó­zsa 37 mázsa, a pélyi Rákosi 37 mázsa fajtahibrid vetőma­got cserélt, mellyel egyenként mintegy 200 holdat vetnek be. Szélesítik az idén a 30 mázsás termelési mozgalmat is. Segílik a gépállomások a kukorica négyzetes vetését 3Car$íii AMIKOR kinevezése után először jött haza falujába, meghatottsággal vegyes büsz­keséggel nézegette az oly jól ismert házakat, amelyeknek történetét, lakóinak sorsát, majd úgy tudta, mint a magá­ét. S amikor egymás után ta­lálkozott azokkal, akik még néhány éve így szólították: Pisti... te, s most előre süvege- lik, magasra csapott szívében a hála és a kötelesség érzése azokért, akik bíznak benne, akiknek végeredményben kö­szönheti a süppedő szőnyeges irodát, a munkát, amit szeret, a jövőt, amely annyira biztató, —■ mindent Szabó Zsigmond, az öreg ti- zenkilences is jól megtapo­gatta, aztán félig tréfásan, fé­lig komolyan megjegyezte: — No Pisti... izé... osztályve­zető elvtárs.., nagy a bizodal- munk hozzád. A falu megta­nulta félni az állami embert, most tisztelni tanulja. Ebben is lesz dolgod neked... Este tanácsülés volt. Hiába szabódott, odaültették az első sorba. Ott a helyed, tőlünk való ember vagy, rangod, mun­kád után ott a helyed,... vála­szoltak tiltakozására, s két na­pig, amíg otthon volt, minden­ünnen a tisztelet, a megbecsü­lés és a bizalom érzése áradt felé. Volt azért panasz is. Hogyne lett volna. Ki a beadását so- kallotta, ki a járásra panaszko­dott, vagy csak egyszerűen ta­nácsot kért családi dolgában. A jegyzetfüzete megtelt sza­vakká!, sorokkal, s amikor a vonaton belelapozott, életre- lceltek girbe-görbe sorai, — a falu egy darabkáját őrizték a jegyzetfüzet lapjai. A VÁROSBAN igyekezett mindent lelkiismeretesen elin­tézni, pedig töménytelen dolog, tennivaló várta. Maga vála­szolt meg a levelekre, saját maga pötyögtette le az írógé­pen, mert már egy kicsit szé- gyelte, hogy az írása nem sokban különbözik az öreg Szabóétól... Majd megtanul szebben is, jobban is; van rá mód. Szaladtak a hónapok. Érte­kezletek, tervek, sok munka, kötelesség, családi gondok — hol az egyik gyerek beteg, hol a másik, aztán meg a költözkö­dés az új, szebb, nagyobb la­kásba. Fürdőszobás lakásba! Szeretett volna már hazajutni, meglátogatni a szüleit, de az idő .-..,: olyan szűkösen mérték, hogy úgy érezte, hogy neki csak harminc percből áll egy óra. — Karsai elvtárs — nyitott be a titkárnője —, egy falusi ember keresi, azt mondja.., — Mit mond? — vágott köz­be türelmetlenül, s mintha védekezne, maga elé rántotta a jelentést, amelyet a minisz­térium kért sürgősen. — ..., hogy keresik... a falujából. — Üljön le egy kicsit kint... Rögtön. De aztán csengett a telefon, bejött a minisztérium, s egy óra múlva jutott csak eszébe, hogy ejnye, ki is kere­sett engem a faluból? — Én se vettem észre, Kar­sai elvtárs ..., úgy eltűnt — mentegetődzött a titkárnő. Vé­gül is legyintett, mit csináljon ha annyi az embernek a mun­kája, hogy saját földijével nem jut idő a beszédre. De az eset valahogy nem hagyta megnyu­godni s a következő héten úgy osztotta be munkáját, hogy a kocsival leszaladhasson a fa­luba. Anyja boldogan fogadta és nagyon büszkén nézegette a drapszínű autót, amelyen az ő Pisti fia jött, akit még tíz éve ostorral vert Berti József ... és most osztályvezető, kocsival jár. Ügy bizony. — Apád kint van a gyümöl­csösben ..., ott dolgoznak most. Én is csak véletlenül vagyok itthon. De mit eszel, fiam? Hozok már egy kis bort is. A sofőr elvtárs nem iszik? — Ne fáradjon, édesanyám. Szaladunk tovább. Csak éppen beugrottam,.ha már erre jár­tam. — Ilyen hamar... Külön­ben, te tudod, fiam ....‘ pedig l egalább az apáddal beszél­hettél volna. — Valamelyik vasárnap le­jövünk a gyerekekkel... Ad­jon isten, János bátyám — köszönt oda, már a kapuban, egy kaszát cipelő idősebb pa­rasztembernek. — Adjon,.. Jó szekered van, Pista, ahogy nézem. Ta­nácsülés lesz este..., arra jöttél? — Nem, János bátyám...... c sak erre jártam..., nincs időm megvárni... .Sajnos. AZ ELNÖKÖT még felke­reste, a községi párttitkár nem volt otthon. A jegyzet- füzetbe jó néhány községi baj került, — s aztán ott is ma­radt. Üj lapok teltek meg a füzetben, s ha visszalapozott a tennivalók dolgában, újjai el sem jutottak addig a lapig. A nyáron még vagy kétszer volt otthon. Egyszer az 'egész családdal. De nem tudta meg, hogy annak idején ki is ke­reste őt a faluból. Később már elfelejtette az egész dolgot s amikor télen hazament a ko­csival, hogy az otthon lévá­gott disznót hazahozza, már nem is kereste emberét. Be­szélt itt-ott, futtában a szom­szédokkal, néhány ismerős­sel, sietősen, kissé türelmet­lenül. Unta már a sok pa­nasz1:, mintha neki nem volna éppen elég baja, gondja. Tavasszal úgy hozta a do­log hogy pont a szülőfalujába kellett utaznia valami hivata­los ügyben. A kocsival a ta­nácsháza előtt állt meg, s mikor kilépett az autóból, az első ember, akibe belebotlott, éppen Szabó Zsigmond volt. Nem látta vagy két esztendeje. — Jó napot, Zsiga bátyám..., de rég láttam. — Szabadság, Karsai elv­társ.... — bökte meg kucsmá­ját Szabó. — Ugyan, ne szabadságol­jon itt nekem, Pista vagyok én magának. — Pista? Az már nem, fiam. Pista te már nem vagy nekünk. ...Ne is haragudjon, elvtárs, de most dolgom volna, — s megbökve kucsmáját, ké­nyelmes léptekkel eltopogott az alvég felé. S Karsai érthetetlenül állt a kocsi mellett, s azon gondol­kodott, hogy mit véthetett en­nek az embernek, aki így egyszerűen faképnél hagyta. Mit? Gyurkó Géza Nehéz lenne megmondani, melyik évszak jár a legtöbb munkával, de az biztos, hogy tavasszal, ha három keze vol- 1 na az embernek, annyi is ke­vés lenne. Különösen ilyen nagy versenyben, amilyen a felszabadulás tiszteletére in­dult. Mezőgazdasági leveleink a tavaszi munkákról, ipari le­veleink az első negyedéves tervteljesítésről számolnak be. Szuromi Sándor, a mezőtár- kányi Győzelem Tsz tagja köz­li: A tavaszi vetőmagvakat idejében előkészítették, tisztán tárolták. Megszervezték mára brigádokat, munkacsapatokat, s eddig elvetettek 10 hold ta­vaszbúzát,, elültettek négy hold őszi búzát, mert annyira kirit­kult. hogy műtrágyával sem le­hetett volna helyrehozni. Ta­vasziak alá istállótrágyáztak 61 holdat, a 30 holdas gyen­gébb őszikalászos táblát pedig felültrágyázták. Szintén a trágyázásról ír Tóth Etelka tenki levelezőnk. Eddig 106 holdon végeztünk fej trágyázást, 107 holdon pedig alaptrágyázást, még pedig kézzel, mert a talaj puhasága miatt nem lehetett géppel rá­menni. Ezenkívül 500 mázsa istállótrágyát hordtunk szarvas ba. A napokban megkezdtük a melegágyak készítését 20 hol­don, ebbe dohányt ültettünk. A felszabadulás tiszteletére folyó begyűjtési verseny már­cius 20-i értékelése szerint B- sertésben első az egri járás 119.6 százalékkal. Szabadser­tésben pedig a hatvani 108.8 százalékkal. Marhabeadásban 110 százalékra teljesítette ed­dig tervét az egri és a péter- vásári járás. Tejből, tojásból és baromfiból egyaránt az egri járás vezet. De összesített pontszámban is ennek a járás­nak a legjobb az eredménye, számol be a megyei begyűj­tési hivatal. Az elmúlt héten a tama- szentmiklósi Rákóczi Termelő­szövetkezetben 9 termelőszö­vetkezeti tag kérte a felvé­telét, köztük Gulyás Zsig- mondné, aki kilenc holddal lépett tsz-be, — írja Eged Sán­dor szakcsoportvezető. Azt is Közli velünk, hogy új zöldség­termelő szakcsoport alakult Boconádon, méhész szakcso­port Petőfibányán, gyümölcs­termelő szakcsoport Kisfüze­sen és szőlőtermelő csoport 25 holdon, 25 taggal Visontán. A hatvani Bőr- és Textilruhá­zati KTSZ-ből jelentette Már­kus István szövetkezeti bizal­mi titkár: március 10-én tar­tották az 1955. évzáró közgyű­lését. A beszámoló után az ipari tanulók adtak kultúrmű­sort. Szétosztásra került 26 ezer forint, a tagok évvégi ré­szesedése, Többen kaptak jó munkájukért oklevelet, pénz­jutalmat. Például Kókai Gyu­la, Paraszt József, Hajnal Sán­dor. Ragó Jánosné detki vb. elnök arról írt szerkesztőségünknek, hogy községük 100 ezer forin­tos beruházást kapott egy 900 méter hosszú törpevízmű léte­sítésére A végrehajtó bizottság és a tömegszervezetek szerve­ző munkája nyomán az érde­kelt utcák lakói vállalták, hogy a vízvezeték árkát társaT dálmi munkában kiássák. Már­cius 20-ig 600 métert kiástak, a munkákba 78 család kapcso­lódott be. Példát mutatott Sza­bó István, Juhász Sándomé, Simon Gábjomé, Kovács Jó­zsef és a 79 éves Balogh Já­nos. A végzett társadalmi munka értéke 6—7000 forint. 40 vagtín minőségi vetőburgonyát igényeltek a megyében Sikerrel járt megyénkben a vetőburgonya csere, összesen 40 vagon minőségi vetőburgo­nyát igényeltek a termelőszö­vetkezetek'és az egyénileg dol­gozó parasztok. Olyan község­ből is igényeltek, ahonnan még eddig sohasem érkezett igény­lés, mint például Pély, Kömlő, Boldog, Tarnalalesz, sth. A ve­tőburgonya kiszállítását rövide­sen megkezdik, ebben az év­ben először szállítanak a többi vetőmaghoz hasonlóan fémzá­rolt bugonyát. Termelőszövetkezetek a tavaszi munkák élén Termelőszövetkezeteink pél­dát mutatnak a tavaszi vetés­ben. A kiskörei Rákóczi Ter­melőszövetkezet 45 hold ta­vaszárpát, a komlói Szabadság Tsz 20 hold tavaszbúzát, a he- vesvezekényi Béke Tsz 10 hold, a pélyi Vörös Szikra Tsz 20 hold tavaszbúzát vetett el ed­digi A Vörös. Szikrában1 még 10 hold tavaszi árpát is vet­nek. Az új termelőszövetkeze­tek sem maradnak el, a za ránki Béke Tsz-be elvetettek öt hold, a káli Vörös Hajnal Tsz-ben pedig 15 hold tavasz­búzát. Diszisták versenykihívása a kukorica táblák gondozására Mi, a mezőszemerei Űj világ Mezőgazdasági Tsz DISZ fiatal­jai, megértve a négyzetes ve­tés fontosságát és előnyét, versenyre hívjuk a tiszanánai Vörös Csillag Tsz DISZ fiatal­jait. Célunk ia fejlett agro­technika alkalmazásával minél kevesebb munkaegységgel több termést elérni. Versenypiontjaink a követ­kezők: a DISZ 15 főből álló munkacsapatot szervez s vállal­juk, hogy 20 hold kukoricát négyzetesen vetünk el. Ezt a kukoricatáblát Vetéstől a beta­karításig a DISZ munkacsapat gondozza. Alkalmazunk pótbe­porzást, s vállaljuk, hogy ka­tasztrális holdankint 30 má­zsás átlagtermést érünk el. A termelési költség 20 százalékos csökkentését a gépi munkával és az idejében végzett minő­ségi munkával biztosítjuk. Mezőszemerei Üj világ Tsz DISZ szervezete Példát mutatnak a Gépállomásainkon több he­lyen azt mondták, hogy a 30-40 centis fagyok miatt nem lehet hamar szántam. Nálunk más­ként gondolkodtak a traktoris­ták. A sarudi gépállomás eger- farmosi brigádszállásának dol­gozói felosztották maguk között a területet, a tsz-eket, tszcs- ket és Sas Sándor brigádvezető irányításé vall, március 19-éri ki­lenc erőgéppel megkezdték a szántást. Voltak, akik aggód­tak, hogy összetörik az eke, de Zelei László műszaki ellenőr, erre számítva, vasszög helyett erős akácból készüt kengyel­szöggel ragasztotta fel az ekét, ha netán szakadás lenne, csak a fa törjön. Strass Ignác erőgépvezető és Molnár Károly traktoros az el­ső napon versenyben voltak. 'Két hold szántását vállalták. ■ Az eredmény Strassnál 2.5, Mol- I nárnál 2 hold voit. sarudi traktoristák A kilenc erőgép 26 holdat szántott fel két nap alatt, a vég­zett munkában Stass Ignác ve­zet, aki már öt holdnál tart. Jó lenne a többi eredmény is, de például Bukta Joachim Ze- tor traktoros egy 20 forint ér­tékű kapcsoló hiányában nem tud Zetorral dolgozni, pedig szükség lenne műtrágyázásra, az őszi szántás simítózására. Bukta eddig 130 mázsa zabot, több mázsa árpát tisztított ki a mezőszemerei tsz-eknél. Kiváló­an dolgozik Horváth Tibor traktorvezető is. aki többek kö­zött, a mezőszemerej Üj Világ Tsz-nél mintegy 2400 máz|sa szervestrágyát hordott ki. Poczok Barnabás, főagronómus — A KÖMLŐI dohányter­melők a múlt évi eredmények láttán az idén 84 hold helyett 120 hold dohány terrmelésére kötöttek szerződést.

Next

/
Thumbnails
Contents