Népújság, 1956. március (18-26. szám)

1956-03-14 / 21. szám

I NÉPÚJSÁG 193V. március 14. szerda PÁRTÉLET ★ A Központi Vezetőség 1955. májusi határozata végrehajtásának néhány kérdése megyénkben írta: SZABÓ IMRE a Heves megyei Párt VB. tagja, a DISZ VB. titkára PARTUNK Központi Veze­tősége nagyjelentőségű hatá­rozatot hozott az elmúlt év májusában az ifjúság közötti munka megjavítására. E ha­tározat mélyreható elemzéssel mérte fel ifjúságunk nevelé­sében a felszabadulás óta el­ért eredményeket, eközben elkövetett hibákat, ezek alap­ján szabta meg a további fel­adatokat. Ez a magyarázata annak, hogy megyénkben nagy visszhangot keltett a határozat, nemcsak a párt­tagság, hanem a pártonkívü- liek körében is. Az elmúlt ki­lenc hónap során érezhető is már ennek kedvező hatása, melyet elsősorban a DISZ se­gítésén, s ennek következté­ben elért eredményein mér­hetünk le. A járási, városi, üzemi és falusi pártbizottsá­gok és pártszervezetek, a kü­lönböző állami és társadalmi tömegszervezetek, többet, job­ban foglalkoznak a DISZ, az ifjúság problémáival, azok megoldásával. Megindult egy egészséges folyamat az ifjú­ság nevelésének társadalmi üggyé tétele érdekében. A határozat által megjelölt feladatok megoldása során a szocialista építésért vívott harcban edződött ifjúságunk, fejlődött politikai öntudata, erősödött hűsége a párthoz, a néphez, a hazához. A DISZ alapszervezetek vezetői is egy­re inkább felismerik, hogy az ifjúság kommunista nevelésé­nek legfontosabb eszköze a munka, a termelés, a tanulás feladatainak jó végrehajtása. Az együttes erőfeszítések, megyénk életének különböző területén éreztetik kedvező hatásukat. A májusi határo­zat óta az ipari üzemekben mintegy 60-nal nőtt. sma már 120 az ifjúsági brigádok száma. Petőfibánya ifjúsági frontbri- gádjai több ezer tonna szenet adtak terven felül a múlt év­ben s ezzel jelentősen hozzá­járultak az egész tröszt ter­vének túlteljesítéséhez. Jelen­tősek különösen az egyes idő­szaki munkákban létrejött if­júsági brigádok a mezőgazda­ságban is. Nőtt számszerűsé­gében is a sztahanovisták, kormánykitüntetett fiatalok száma. Csak Petőfibányán egy év alatt harminckilenccel, a gyöngyösi Váltógyárban ti­zenhárommal több ilyen fiatal van ma, mint egy évvel ez­előtt. JAVULT a DISZ munka, nőtt a DISZ tömegbefolyása. Az elmúlt 10 hónapban mint­egy nyolcezer fővel növeke­dett a DISZ taglétszáma. A DISZ és a társadalmi szervek — különösen a népművelés és TSB — munkája nyomán a DISZ által meghirdetett Hámán Kató kulturális és sportseregszemlére 624 cso­port közel 17 ezer fővel ne­vezett be, a korábbi évek hét­ezres benevezésével szemben. Elsősorban a tanácsok ered­ményes munkáját dicséri, hogy a DISZ alapszervezetek 90 százalékának ma már van helyisége, sőt Hatvan és Gyöngyös városban ifjúság háza. Figyelemreméltóak az ifjú­ság erkölcsi, politikai arcula­tában végbement változások is, .melyek a szocialista er­kölcs további erőteljes kibon­takozását segítik elő. A me­zőgazdaság szocialista átszer­vezése mellett való állásfog­lalás mutatja hogy az elmúlt évben belépett tsz tagok 15 százaléka fiatal, diszista. A májusi határozat óta eltelt időben az if júság közötti mun­kában elért eredmények a DISZ szervezetek és úttörő csapatok munkájában mutat­kozó javulás mindenekelőtt azért következett be, mert ja­vult a párt vezetése, s ennek következtében befolyása az ifjúság tömegei között. A pártvezetés erősödését ered­ményezte, hogy pártbizottsá­gaink és pártszervezeteink kö­zel 150 fiatal kommunistát küldtek pártmegbízatásként a DISZ-be dolgozni. Jelentős előrehaladás van tehát a határozat végrehajtá- j sában és számottevőek a DISZ által elért eredmények. Ez annál örvendetesebb, mert tudvalevő, hogy alig másfél ' évvel ezelőtt a DISZ a jobb­oldali elhajlók pergőtüzében volt és a pártnak kellett a DISZ mellett kiállnia, meg­mutatni, hogy a hibák ellené­re a DISZ egészségesen fej­lődik és hibái ellenére a párt édes gyermekének te­kinti. A KV. MÁJUSI határozata megjelenése óta eltelt kilenc j hónap nem elégséges ahhoz, hogy minden téren gyökeres változás következzen be, de elegendő ahhoz, hogy né­hány fontos kérdésben, mint a DISZ szervezetek szer­vezeti, politikai megerő­södése és tömegbefolyásának kiszélesítése, az ifjúság nevelése és védelme társadal­mi üggyé való tétele terén előbbre menjen. Meg kell, hogy mondjuk, bár számotte­vőek az eredményeink, s igen biztatóak, de még mindig nem Sikerül az ifjúság nevelését és védelmét, különösen a falvak­ban társadalmi üggyé tenni. Éppen ebből adódik, hogy a DISZ munkája, szervezeti szilárdsága, az ifjúság széles tömegeinek részvétele a kü­lönböző mozgalmakban elma­rad a lehetőségektől. Sok ál­lami és tömegszervezeti veze­tő még ma is úgy gondolko­dik, mint a hevesi gépállo­más igazgatója, vagy a hal- majugrai tanácselnök, hogy most sok a munkánk, nem érünk rá a DISZ-szel, az if­júsággal foglalkozni. Amikor pedig idejük lenne foglalkoz­ni velük, azt mondják, segíte­nénk mi, de minek, úgy sem csinálnak semmit. Az ilyen vezetők — s ilyenek még szép számmal akadnak — nem ve­szik figyelembe azt, hogy if­júságunkban rendkívül nagy energiák szunnyadnak. A fiatalokban igen nagy a becsületérzés és becsvágy, amely utat akar törni, fel­színre akar kerülni, csak se­gíteni kell türelemmel. A DISZ sem tudta teljesen ki­aknázni és a szocialista építés szolgálatába állítani az ifjú­ságnak azt a vágyát, hogy olyan tetteket hajtson végre, ' melyeket mindenki megcso­dál. A DISZ által szervezett if­júsági mozgalmak eredmé­nyei nem takarhatják el azt, * hogy a fiatalok nagyrésze még nem vesz részt szerve­zetten a szocialista munka­versenyben. SEMMIESETRE sem sza­bad, hogy egy-egy kiváló if­júsági hrigád. munkacsapat eredménye elkápráztassa a DISZ vezetőit, megfeledkez- tesse őket arról, hogy a gyárak, műhelyek és ifjú­munkások között, tömeges pá- rosverseny a falvak, állami gazdaságok, gépállomások if­jú dolgozóinak állandó egy­más közötti versenye gyakran elmarad. Itt van tehát az egyik és legfontosabb szerepe az állami szerveknek, szak- szervezeteknek abban, hogy segítsék az ifjúság nevelését, a DISZ-t. Mert hisz az ifjú­ság nevelésének legfontosabb módja a termelő munkában, a termelő munkán keresztül való nevelés. Aki fél attól, hogy a szocialista munkaver­seny ,a termelés, a szocializ­mus építésének nagy ügye nem vonzza az ifjúságot, az nem mást állít, mint azt, hogy a munka a mi társadalmunk­ban is csak puszta kenyérke­reset és nyűg. mint a kapita­lizmusban volt. S nem értik azt a jelszót, hogy a munka ‘ nálunk ..becsület és dicsőség dolga”. Ez a jelszó mély igaz­ságot fejez ki: a szocialista hazáját, saját társadalmát épí­tő munkás örömét és kielé- gültségét. A szocializmust építő if­júság élete nem a munkaidő letelte után kezdődik. Ennek az ifjúságnak az életéhez szorosan, elválaszthatatlanul hozzátartozik az alkotás örö­me, a munkaverseny nemes izgalma, az új technika al­kalmazásának szépsége, az az öröm, hogy nyersanyagból, félkész darabokból munkája nyomán új termékek kelet­keznek. A mi fiataljainknak a termelésben töltött órák te­hát az életük jelentős részét alkotják. A munka, termelés, az alkotás pátosza az ifjúság nevelésének egyik legfonto­sabb eszköze. Az ifjúságunk egy részében még megvan a hajlam arra, hogy követelőd­zőn, ugyanakkor elzárkózzon minden áldozathozatal elől. Egyesek tudatában még él a burzsoá erkölcs számos voná­sa, amely nem egyszer a jam- peckedésben, faluhelyen külö­nösen a duhajkodásban jut kifejezésre. A fiatalok nagy része nem ismeri a felszaba­dulás előtti életet. Gyermek volt, amikor a magyar mun­kásosztály megvívta nagy csa­táját a rombadőlt ország talp- raállításáért, az élet megin­dulásáért. Nem tudja, meny­nyi áldozatkészség és szenve­dés árán jutottunk el mai helyzetünkig, ezért nem is be­csüli eléggé azt, amit népi de­mokráciánk ma nyújtani tud. Különösen ilyen körülmé­nyek között jelentős bevonni az ifjúságot a szocialista épí­tő munkába és veszedelmes lenne azt állítani, mint amit egyes sportköri, népművelési vezetők hangoztatnak, hogy a DISZ ne tegyen mást, csak szervezze a fiatalok szórako­zását, s nevelje a fiatalságot a kultúra és hazánk szerete­ttre. A DISZ-nek harcosokat kell nevelnie. Oly módon kell végezni a munkáját, gyakor­lati tevékenységét, hogy tag­jai tanuljanak s azonnal al­kalmazzák a tudásukat s ve­gyenek részt a szocialista tár­sadalmunk gyakorlati építésé­ben és eközben emeljék mű­veltségüket. Olyan harcosokat kell a DISZ-nek a párt, a társadalom segítségével ne­velni, akik megbecsülik a szocializmus építésében elért eredményeiket, akik türel­metlenül és gyors tempóban akarják a hiányosságokat ki­javítani. E munka végzése során nyilvánvaló, ifjúságunk is követ el hibákat. Mert a mi fiátaljaink sem egyfor­mák Vannak bátrak, életvi­dámak, törhetetlen győzni akarásukban erősek. De van­nak sopánkodók, fáradt, két­ségbeesett ifjak is. Olyanok is, akik megbotlanak és rossz útra térnek. • De vajon szük- ' ségszerű-e, hogy aki eevszer elbotlott. az el is essék? Vagy ha elesett, a sárban maradjon sőt egyesek beletapossák? Nem! Ez nem szükségszerű! A DlSZ-en, a szülőkön, a társadalmon múlik, hogy azo­kat, akik elbotlottak, saját lábukra állítsák, s azokat, akiket látják, ho™ elesnek, ne engedjék. Ne engedjünk a I legszűkebb környezetünkben sem, éppúgy, mint más he­lyen egyetlen embert sem el- ! téyelyedni. S igyekezzünk minél több ifjút és leányt bá­torrá, életvidámmá, akara­tukban törhetetlen, győzni akarásukban erőseknek for­málni, nevelni. Ebben kér a párt májusi határozata az egész társadalomtól segítsé­get, támogatást. Ehhez kell s pártszervezeteinknek, min­den kommunistának olyan se- eítsé^et nyújtani, amely előbb­re viszi a DISZ munkáját. Az út, ameíyen megyénkbei elindultunk, helyes Csak gyor­sítani kell az ütemet, ahogyai rajta járunk. Jobban össze kel hangolni pártszervezeteinknek DISZ szervezeteinknek az ifjú ság nevelésével foglalkozó áilla mi és társadalmi szervek mun kájat különösen a népműveié si szervekkel, sportegyesüle tekkel és a Magyar önkénte: Honvédelmi Szövetséggel. I — főleg fiatalokat tömöríti — szervezetekhez a DISZ vi szonya, és fordítva, még mi sem kielégítő, gyakran nen megfelelő és kialakulatlan í Bár járási, megyei szin ten nagyjából kialakultnál lehet tekinteni, de még min dig gyakori, hogy e szervei egyes vezetői, különösen köz ségekben, riválist látnak i DISZ-ben, mint Ecséden és : hatvani járás más községeiber s nemhogy a DISZ munkájá segítenék hanem elvonják on nan a fiatalokat. NEM ÉRTIK meg egyesei hogy a DISZ „párthoz tartozó SSTV ?'* vezyte Ezért a párt őt teszi elsősorban felelőssé az ifjúság neve eseert. Ebből természete­DISZ °SeZÍk ÍS’ h0gy a ZJ.f. ■ f?le‘os a Part előtt, ha vL£UL?Kg0tuneve10 e§>’éb szer- vezetekben bármilyen komoly hiba mutatkozik. De ez nem jelenti azt, hogy a DISZ hason- lokeppen ellenőrzi, mint a párt, amely az egyes szervezetekben dolgozó kommunistákból cso­kí£l°fiat aliakít és seg‘tségükkel közvetlenül irányít. Azt sem jelenti, hogy a párt ezeknek a szervezeteknek az irányítását ei enorzését átengedi a® &■ szövetségnek. — Hanem azt jelenti, hogy a pártnak £ a Pártszervezeteknek jobban kell tamaszkodniok az ifjúsági szövetségre és a DISZ-nek is mindinkább a párt segítségére vei1 fleiínÍi 32 lfjusáS neveiésé- vel foglalkozó egyéb szerveze­tek politikai ellenőrzésében. iTÍíí1^ _me£felelően növelni . a. °fSZ felelősségérzetét különösen járási és alapszervi szinten, a vezetés politikai ™naíát- hogy képes legyen 3 Part seSítőjének sze- repet ilyen vonatkozásban is Az ifjúsági szövetségnek a párt csak akkor tud megfelelően se­gíteni, ha a DISZ vezetői rend­szeresen megkeresik a pártbi­zottságokat és pártvezetősége­ket es segítséget kérnek prob­lémáik megoldásához. igaz hogy nem tapasztalható elzár­kózás ezirányban. Elég gvak- ran fej is keresik a pfrtg^_ tekes szerveit, de sokszor apró kerdesekben, egyes akciók le­bonyolításához kérnek csak seíittóget. Te,™«?e,Je”k ^l3,?31-*331" ebben is segí­haavn^h De nem szabad letfel ’ fT 32 é'enjáró e'mé­lettel felfegyverzett pártra DISZ vezetők és szervezetek részkérdés megoldásában ' támaszkodjanak. Ez annéi is inkább jelentős, mert az ifjú­ig fóvttség egyes vezetői ! azért teszik ezt, mert nem mé­lyednek el eléggé a DISZ prob­lémaiban, nem elemzik eléssé 32 eseményeket, tennivalóké TEHÁT AMELLETT, hogy a part állami és társadalmi szer- l -,ovőben még inkább el Kell, h°gy kövessenek mindent sáé?taJUaz hfat-ár.ozat végrehajtá- , , ’ az ifjúság nevelése, vé­ért"^ dist^'T1 üg8yé tételé- ? ” a DISZ-nek nagyobb erő­j feszítéseket kell tenni azért lnv;fhheihaSZná!va a agités! ! l°vabb erő odjön, izmosodjon i tLI?egyenk ifjúságának több­ig** sorain belül tudja nevel- lzá<;7ln-0§y-ValÓra válthassa £ I zászlajára írott jelszavát, £ | mindennapi hétköznapi tettek ­! a Járthoz? 3 néPhe2’ hűsé* A külpolitikai helyzet Bulganyin és Hruscsov elvtárs április 18-án érkezik Angliába tíznapos látogatásra Brit hatóságok és szervezetek tömegesen terjesztik elő meghívásaikat Londonban pénteken hiva­talosan közölték, hogy N. Sz. Hruscsov és N. A. Bulganyin április 18-án érkezik Angliá­ba és tíz napot tölt ott az eredetileg bejelentett hét nap helyett. Londoni értesülések szerint a szovjet vezetők egy szovjet cirkáló fedélzetén ér­keznek. A brit külügyminisz­térium, amely ezt a hírt beje­lentette, közölte, hogy a szov­jet vezetők angliai látogatásá­nak részletes programját meg­felelő időben közük majd. A szovjet vezetők angliai látogatását hatalmas érdeklő­dés előzi meg. Szakszervezetek, helyi ható­ságok, klubok és más testüle­tek egyre növekvő számban terjesztik elő szívélyes meg­hívásukat: kérik, hogy Hrus­csov és Bulganyin elvtárs lá­togassa meg őket. Az Angol Békebizottság közlönyében megjelent S. Siiverman angol munkáspárti képviselő levele, amelyben üdvözli N. A. Bulganyint és N. Sz. Hruscsovot közelgő angliai látogatásuk alkalmá­ból. „Örömmel fogadjuk majd Bulganyint és Hruscsovot — írja Silverman. — Nem min­dent helyeslünk, amit ók mondanak. Nem mindennel értünk egyet, amit ők tesz­nek. Ök sem helyeselnek mindent, amit a vezető angol államférfiak mondanak a Szovjetunióról... Ennek azon­ban semmi köze a dologhoz. Ök egy nagy ország vezetői. A Szovjetuniónak az uLgódí 40 év alatt elért eredménye* a nagyhatalmak egyikévé tet­ték ezt az országot”. Silverman ezután így foly­tatja: „Honfitársaink túlnyomó többsége őszintén óhaj tjei, hogy a szovjet államférfiak legyenek elégedettek ezzel a látogatással és e látogatás eredményeként jobban meg­értsük egymást, és együtt munkálkodjunk a békéért, amelyet mindannyian kívá­nunk”. • Angliában nagy érdeklő­dést tanúsítanak G. M. Ma­lenkov elvtárs közeli látoga­tása iránt. Malenkov elvtárs egy villamosmérnök-küldött­séget vezet majd. A küldött­ség az angol villamossági köz­pont vendégeként érkezik Nagy-Britanniába. A szovjet vendégek a jövő hét csütör­tökén érkeznek és megláto­gatják majd a brit erőműve­ket. Átadta megbízólevelét a Magyar Népköztársaság indonéziai követe Dr. Koós Péter rendkívüli követ és meghatalmazott mi­niszter, a Magyar Népköztár­saság indonéziai követe már­cius 9-én átadta megbízóleve­lét dr. Ahmed Szukarno in­donéziai köztársasági elnök­nek. Az „Arhityektura“ főszerkesztője Egerben Szovjet vendége volt szom­baton Egernek. — Konsztan- tyin Ivanovics Trapeznyikov, a szovjet Építőművészeti Aka­démia Várostervezési Kutató Intézetének igazgató helyet­tese, az „Arhityektúra” című építészeti szaklap főszerkesz­tője Egerbe látogatott. A vá­rosi tanács épületében Eger város vezetői fogadták a ki­váló szovjet szakembert. A szívélyes, baráti eszmecsere során Trapeznyikov elvtársát tájékoztatták Eger múltjáról és műemlékvédelmének jelen­legi helvzetéről, problémáiról Ezután Trapeznyikov elvtárs megtekintette a város törté­nelmi nevezetességeit, műem­lékeit és városrendezési szem­pontból fontos újabb épüle­teit. Hasznos tanácsokat adott TÁVOLI BARÁTOK Eger városrendezésével kap­csolatban dfoitälcci hÓMip, hua — A SZOVJET film ün­nepével kapcsolatban Kere- csenden is díszbemutató lesz. Bemutatják az Emirátus bu­kása — című, magyarul be­szélő, színes szovjet történel­mi filmet. — A SZOVJETUNIÓBAN szerzett tapasztalatokról tar­tott előadást az elmúlt héten Szitás Elek, a megyei tanács vb. elnökhélyettese. Az elő­adás után filmvetítés volt a Szovjetunió mezőgazdaságá­nak eredményeiről. — RECSKEN március 15-ét összekötik a szovjet film ün­nepével, ahol a honvédség, a DISZ tart majd műsoros elő­adást. Sűrűn hoz levelet a posta a távoli Jelec- ből az egri Pedagógiai Főiskola orosz tan­székére. Sokféle az írás, más és más a címzett, más és más a feladó, — de mind­egyik a jeled Peda­gógia Főiskola taná­ra, hallgatója. Rend­szeres levelezés fo­lyik a két főiskola között. Géppel írt címzés: Bihari Józsefnek, az orosz tanszék veze­tőjének. Peliszov professzor a kül­dője. Érdeklődik magyar kollégája hogylétéről, taná­csokat ad a szovjet irodalomtörténeti művek használatára vonatkozóan, felhív­ja figyelmét egyik­másik szakkönyv hi­báira. beszámol mun­kájáról, terveiről. Világoskék tintcu, szabályos, szögletes drillbetük — ezt a levelet Alla Kloko­va, a jeled Pedagó­giai Főiskola hallga­tóm írta Rita barát­nőjének, — azazhogy Zbiskó Emőné ta­nársegédnek. Életé­ről ír, a hétköznapok kisebb-nagyobb ese­ményeiről, a főisko­láról, elküldi szovjet költők verseit s meg­írja véleményét azok­ról a magyar versek­ről, melyeknek orosz fordítását Zbiskó Emőné elküldte ne­ki. No, meg az odaát bemutatott magyar filmekről és minden­ről, amit magyarok­ról hallott, látott, ol­vasott. Álla és Rita leve­lezése teremtette meg azt az érintke­zést, amely azóta erős kapcsolattá vált egy szovjet, meg egy magyar főiskolai , ta­nár, s a két főiskola számos hallgatója kö­zött. Körülbelül két évvel ezelőtt Alla Klokova jeled diák­lány levelet írt az egri Pedagógiai Fő­iskola egyik hallga­tóidnak, akiről a „Vengrija” c. orosz nyelvű folyóiratban olvasott. Megírta ne­ki, hogy szeretne le­velezni egy magyar főiskolással. Zbiskó Emőné válaszolt a levélre. Azóta rend­szeresen írnak egy­másnak. Alla és Rita meg csak fényképen látta egymást. Sokezer ki­lométer választja el őket, nincsenek sze­mélyes találkozásból eredő élményeik, de azért sohasem fogy­nak ki a mondani­valóból. Két éve le­veleznek, kétheten­ként jönnek, men­nek messzi útjukra a borítékok, tartal­muk még sem válik szokványossá. Hi­szen annyi újságolni való van, annyi meg­jegyzés, kérdés, ma­gyarázat. Alla Kloko­va levelében egy­szer csak magyar szavak bukkannak fel. s magyar a meg­szólítás — közli, hogy magyarul akar tanulni. Aztán a Komszomolról ír Ri- tácska kérésére. Nem általános, elvi meg­állapításokat, hanem néhány esetet, törté­netet a jeled főis­kolások mindennapi életéből, s ezek az apróságok érzékle­tes képet adnak ■ mai szovjet fiatalok­ról. Ez a levelezés sem maradt hír nélkül a Szovjetunióban. A „Leninszkoje Znam- ja” (az ottani megyei újság) és a „Kraszno- je Znamja” (a jeled városi újság) több­ször beszámolt már olvasóinak a magyar főiskolásokkal való levelezésről, leközöl­ték Bihari József cikkét az egri Peda­gógiai Főiskola múlt­járól, jelenéről, jö­vőjéről és Gyurkó Gézának, a Népúj­ság munkatársának egy Egerről szóló írását. így öltött testet a szovjet és a magyar név történelmi ba­rátsága egy jeled lány és egy egri fia­talasszony kedves barátkozásában és így szélesül ez a két főiskola, s idővel talán még két város — Eger és Jelec — közvetlen kapcsola­tává. (—ács)

Next

/
Thumbnails
Contents