Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-04 / 10. szám

tUAG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZ MDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA X. ÉVFOLYAM, 10. SZÁM Ara 50 FILLÉR 1956. FEBRUÁR 4. SZOMBAT is egri bor hírnevéért 1 Szép a mi hazánk és gazdag. Szerte a világon régen ' híres az Alföld acélos búzája, a kecskeméti homok barack­ja, s Eger bora. a bikavér. Sok-sok évtizeden át az itt élő parasztok két kezük kemény munkájával szereztek hír­nevet hazánknak, — busás jövedelmet a földet bitorló araknak, övék volt a haszon, de büszkék voltunk mi is búzánkra, borunkra, s úgy igyekeztünk, hogy még jobb legyen. Van-e hát természetesebb annál, hogy most kétsze­res erőfeszítéssel dolgozunk itt az egri borvidéken is a ter­méseredmények fokozásáért. Tennivalónk bőven van. A kapitalista rablógazdálko­dás, a háborús pusztítások, s tegyük hozzá, egyidőben a parasztság termelési kedvének csökkenése még ma is érez­teti hatását szőlőkultúránk fejlődésében. Igazán kemény munkát kíván, hogy elérjük, s azután túl is szárnyaljuk a régi színvonalat. Eger szőlőtermelésének egyik legfontosabb hátráltató­ja, hogy a telepítések elég tekintélyes része elöregedett, Évről-évre csökken a terméshozam ugyanakkor nincs biz­tosítva az utánpótlás. Nem foglalkoztunk kellő súllyal a vidéknek megfelelő fajtájú oltványok (medoc, nagyburgun­di, kétfrankos, stb.) termelésével. Mivel a felújítás és az új szőlők telepítése a legégetőbb kérdés, a város szőlőtermé- lési tervében érthetően igen komoly helyet foglal el. Már ebben az esztendőben húsz holdas anyatelepet létesítenek a Borforgalmi Vállalat rélgazdaságának területén. A terü­let biztosítása és a telepítés azonban még nem minden, szükség van oltványnevelő szakemberekre is. Ennek érde­kében termelőszövetkezeti tagok és egyénileg dolgozó pa­rasztok bevonásával oltványnevelő szakkört létesítenek. A szakkör tagjai Lengyel Ádám főiskolai tanársegéddel az élükön állandó kapcsolatot tartanak a gazdasággal, s míg a gyakorlatban elsajátítják az oltványnevelés tudományát, már az első évben hozzájárulnak ahhoz, hogy megfelelő számú és minőségű oltványt kapjanak az egri szőlőterme­lők. Az első esztendőben még így sem lenne elegendő az oltványok száma, azonban — mint az egriek terve mutat­ja, — még itt is találhat a körültekintő szakember „rejtett tartalékot,“. Hozzávetőleges számítások szerint mintegy 25 hold telepítéséhez szükséges első és másodosztályú anya­vesszőt tudnak előállítani a kiöregedett tőkékről. Mindez együttesen 50 hold új szőlő telepítéséhez lesz elegendő. Az új telepítések éá felújítások mellett másik nagy fel­adatunk a talajerő utánpótlás. Igen elhanyagolt ez a sző­lőterületeken épp úgy, mint a gabonatermelő vidékeken. Egerben ebben az évben mintegy hatszáznegyven holdon végzik el a trágyázást, holdanként 150 mázsa szerves és műtrágya felhasználásával. A szőlőtermeléshez fontos két műtrágya, a szuperfoszfát és a kálisó biztosítva van, tehát megvan a lehetőség a szőlő terméseredményeinek fokozá­sára. E két munka, a telepítés, felújítás és a táperőutánpót- lás csak a két legfontosabb kiragadott teendő, a sok között. Ezernyi kisebb-nagyobb feladat áll még előttünk a szőlő- termelés felvirágoztatásában. Arról beszélünk, hogy nem csak elérni akarjuk a régi színvonalat, hanem túl is szár­nyalni — feltétlenül szükség van tehát a réginél is fejlet­tebb termelési módszerekre. A tervek készítői erről sem feledkeztek meg. A szovjet szőlőtermelők tapasztalatai alapján igen jól bevált a kordonos művelés. Haszna nemcsak az, hogy jelentős a famegtakarítás, mivel nincs szükség annyi karó­ra egy-egy kordonra felfuttatott szőlőn természetszerűen több a termés, mint az egy, egy és fél méternyi magas tő­kéken, A kísérletek eredményei szerint a leányka lesz a legalkalmasabb szőlőfajtáink között a kordonos művelésre. Az öt éve folyó kísérletek alapján ebben az évben már szélesebb körben elterjeszthetik ezt a módszert, de emel­lett egy pil'anatig sem hagyják abba a többi fajtákkal a kísérleteket. A mezőgazdaság minden ágában jelentős segítséget adnak a gépek a magas terméshozamokért folyó harcban. A szőlőtermelés gépesítése nagyrészt még megoldatlan fel­adat, éppen ezért a forgatás után most már más műveletek gépesítésével is kísérleteztek az idén. Elsősorban a növény- ápolás gépesítésével kísérleteznek. Ehhez természetesen más sor- és tőtávolságok alkalmazására van szükség. A ta­nács dolgozói a telepítési engedélyek kiadásánál beszélget­tek erről a dolgozó parasztokkal és a felvilágosító szó ered­ményeként az új telepítések többségében már megvan a feltétel a gépi művelésre, s egyesek a kordonos termelés bevezetésével is kísérleteznek. Mivel a gépi művelés csupán kísérleti állapotban van még, jó ideig nem lehet3,megfeledkezni arról, hogy biztosít­suk a termelők részére a tájfajtáknak megfelelő kézi szer­számokat. Ebben sem lesz hiány, a földművesszövetkezeti boltokban meglesznek időre a permetező-, porozó-gépek, a megfelelő kézi kapák. A szőlő megtermelése mellett a borkészítés sem kisebb feladat. Ebben az évben 18 millió forintos beruházással köz­ponti bortároló telepet létesítenek Egerben. A központi pincészet megteremtésével nagy lépést teszünk előre a bor minőségének megjavításában. \ Csupán néhány dolog ez az egri borvidék termelésének fokozására, javítására készített tervből. De ez a néhány is komoly, nagy feladatot jelent. Szükség van tehát arra, hogy ennek a tervnek a teljesítése ne csak az illetékes mezőgazdasági osztály feladata legyen, hanem az egész ta­nács szívügye. Hiszen végrehajtása esztendőről-esztendőre több szőlőt, több valutát érő bort, — bikavért, medocot, leánykát — jelent. MAI SZÁMUNK TARTALMÁBÓL: A külpolitikai helyzet. — Tőke és értéktöbblet. — Setye—Balogh. — Gárdo­nyi nyomában. — A köz­ségi MDP vezetőségválasz­tási taggyűlések előkészíté- . séről. Az esztergályosok forradalma a technika ugrásszerű fejlődése az esztergályosok mun­kájában, a Sztálin díjas Bikov nevéhez tűző­műik hazánkban. Képünkön: Bikov, a kiváló szovjet esztergályos munka közben. hírek megyénk életéből Névadóik életével ismerkednek termelőszövetkezeteink Névadó1* önnepséget tartot­tunk az elmúlt napok egyikén a füzesabonyi Petőfi tsz-ben. Az ünnepségen Szabó Gábor középiskolai tanár tartott elő­adást Petőfiről. Az előadás után még sokáig elbeszélgetett a dolgozókkal, s azok kérték, hogy Szabó elvtárs jöjjön el hozzájuk máskor is a tél fo­lyamán, ismertesse meg őket a többi nagy költő életével, har­caival. A sarudi Kossuth^ Tsz-ben Tóth János tanár Kossuth éle­téről és munkásságáról tartott előadást. Az ünnepségen itt nemcsak a termelőszövetkezet tagjai, hanem egyéni dolgozó parasztok is megjelentek. A névadó ünnepségek megszer­vezéséhez nagy segítséget adott a Hazafias Népfront és a békebizottság. Gönczi Balázs, Füzesabony Nagy az érdeklődés az Ifjúsági takarékbetétek iránt Az Országos Takarékpénztár nemrégen ifjúsági takarékbe- tét-m|ozgalmat indított. Taka­rékossági megállapodást köt­het minden szülő, rokon, párt­fogó, aki vállalja, hegy kis­korú gyermeke javára, annak nagykorúságáig havonta meg­határozott összeget fizet. A ta­karékossági megállapodás any- nyi időre szól, amennyi idő alatt a kedvezményezett gyer­mek nagykorúságát eléri. Ha Az Országos Filharmónia fúvósötös hangversenye Egerben v ■ Az Országos Filharmónia második bérleti hangverse­nyében a budapesti fúvósötös és Hegedűs—Dallos Éva ének­művésznő szerepelnek. A hang­versenyt hétfő este nyolc órai kezdettel az egri zeneiskola nagytermében tartják meg. Az előadáson többek között Ibert- és Haydn-művek szerepelnek. — KOMLÓN, a Kultúrház 44 tagú színjátszó csoportja Jókai Mór: Kőszívű ember fi­ai című színművét próbálja. A színjátszó csoport 70 száza­léka DISZ fiatalokból tevődik össze. Az első előadást február 12-én mutatják be Kömlőn, a Hámán Kató kulturális sereg­szemle keretében. — A KÉKESTETŐI Állami Gyógyintézet a földrengés okozta károk helyreállításához gyűjtéssel járult hozzá, mely­ben az intézet dolgozóin kívül a betegek is nagy lelkesedés­sel vettek részt. Az intézet kultúrcsogortja a földrengés sújtotta lakosság megsegélye- zésére nívós kultúrműsort ren­dezett. — A HEVESI járási kultúr­ház színjátszó csoportja beta­nulja Sásdi: Szeptember című drámáját. A dárabot a tervek szerint március elején mutat­ják be. például valaki hat éves gyer­mekének vált ifjúsági takarék- betétkönyvet, a fizetés időtar­tama 12 év, 30 forintjával, ak­kor nagykorúsága esetén 18 éves korában 6000 forintot kap kézhez Természetesen az ösz- szeg nagyságától függ a taka­rékbetét nagysága is. Az ifjúsági takarékbetét­mozgalom iránt megyeszerte máris nagy az érdeklődés. a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ülése A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége 1956. feb­ruár 2-án ülést tartott, ame­lyen meghallgatta Matolcsi Já- nios elvtárs földművelésügyi, Szobek András elvtárs begyűj­tési, Csergő János elvtárs ko­hó- és gépipari, Kiss Árpád elvtárs vegyipari és energia­ügyi miniszternek, valamint Pogácsás György elvtársnak, az állami gazdaságok minisz­terének beszámolóját a Köz­ponti Vezetőségnek a mező- gazdaság fejlesztéséről szóló 1955 júniusi határozata végre­hajtásával és az 1956. évre ter­vezett intézkedésekkel kapcso­latban. A Központi Vezetőség a be­számolókat megvitatta és az 1956-ra tervezett intézkedése­ket tudomásul vette. (MTI) Megérdemlik a dicséretet Sági Lajos, Heves kiváló pártmunkás Sűrű köd borul a városra. Már esteledik, az utcai villany­lámpák fénye csak homályo­san világít a ködben. Az egri asztalos ktsz-ben végéhez kö­zeledik a munkaidő, dolgozói éppen az elkészített munkada­rabokat rakják össze, amikor egy hatalmas, pótkocsis teher­autó a ház elé érkezik. Bükk­fa-deszkákkal van megpakol­va, és sürgősen le kell rakod­ni, mert komoly kötbért kér­nek érte. Dienes elvtárs, a. ktsz elnö­ke végigjárja a műhelyeket és alig pár perc múlva mindenki sietett a rakodáshoz. Társadal­mi munkában, egész napi fá­radalom után is szívesen vál­lalkoztak. Nem egyetlen ejset ez, s úgy éreztem, erről írni kelL Meg­dicsérni azokat az embereket, akik ilyen lelkesen dolgoznak. Pelyhe József, KISZÖV instruktor Mezőtárliányban 90 dolgozó paraszt rendezte negyedévi adóját Mezőtárkány termelőszövet­kezeti község dolgozó paraszt­jai a múlt évben példamuta­tóan teljesítették adófizetési kötelezettségüket. Jó munká­juk jutalmául csaknem három­ezer forint jutalomban része­sültek. A falu gazdái úgy ha­tároztak, hogy az idén is meg­őrzik jó hírnevüket és határ­idő előtt befizetik esedékes adójukat. A pénzügyi állandó bizottság tagjai a tömegszer­vezetek tagjaival karöltve, sorra látogatják az adófizetés­re kötelezett gazdákat és be­szélgetnek velük a pontos adó­fizetés fontosságáról. Ebben az évben már negyven dolgozó parasztot látogattak meg, akik­nek elmondották, hogy saját maguk látják hasznát, ha idő­ben rendezik adótartozásukat. A múlt évi adóvisszatérítésből például új járdákat építettek, azonkívül kibővítik a kultúr­otthon felszerelését is. A jó felvilágosító munka nem ma­rad eredménytelen. A terme­lőszövetkezetek tagjai és az egyéni gazdák egymásnak ad­ják a kilincset a tanácsházán, hogy teljesítsék állampolgári kötelzettségüket. Januárban már 90 olyan gazda neve ke­rült fel a dicsőségtáblákra, akik részben, vágj' egészben teljesítették adófizetésüket. A legutóbbi tanácsülésen arra tettek fogadalmat, hogy ne­gyedévi adófizetésüket határ­idő előtt tíz nappal teljesítik. Előregyártóit elemekből épül a hatvani konzervgyár Daragá István, Novaj, a Népujs J egyik legfiatalabb levelezője Még ebben az évben új gyárral gazdagodik Hatvan. A cukorgyár területén elkészül az új, modem konzervgyár. A négyemeletes . gyárat teljes egészében a helyszínen készí­tett hatvan-nyolcvan mázsás előregyártott vasbetonelemek­ből állítják összie. Az építke­zés már javában, gyors ütem­ben folyik. A pincerész elké­szítése után jelenleg az állvány és keretoszlopok felállításán dolgoznak. Szombaton már a 12-ik tartóbetonoszlopot készí­tették el, melyek közé nagy­teljesítményű forgódaruk se­gítségével a már kész, hatal­mas vasbetonelemeket illesz­tik. A gyorsan épülő konzerv­gyárba már az első gépek is a helyszínre érkeztek, köztük két elősűrítő apparát. Tervek szerint az új gyár borsőrészle- ge április 30-án megkezdi mű­ködését, melynek segítségével az idén már 90 vagon borsó- konzervet gyártanak.

Next

/
Thumbnails
Contents