Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-04 / 10. szám

NÜPUJSÄG 1956. február 4. szombat Á Központi Vezetőség üdvözlete a Társadalmi Szemle megjelenésének tizedik évfordulójára A Társadalmi Szemle tizedik évfordulójára az MDP Központi Vezetősége az alábbi levelet intézte a Társadalmi. Szemléhez: Tíz évvel ezelőtt, amikor a Társadalmi Szemle első száma megjelent, pártunk azt a feladatot tűzte elméleti folyóiratunk elé, hogy ismertesse és terjessze a marxista- leninista világnézetet, s magyarázza meg jelentőségét a ma­gyar dolgozóknak; tartsa ébren és ápolja népünk haladó hagyományait, tárja fel és bírálja bátran munkánk fogya­tékosságait, de mindenekelőtt alkalmazza a magyarországi viszonyokra és fejlessze tovább a marxizmue-leninizmus ta­nításait. Rendkívül fontos és időszerű feladatok voltak ezek. Akkoriban még pártunk tagjainak nagy része nem ismerte a kommunista elméletet, nem látta, hogy a dolgozó nép harcának vezetéséhez nélkülözhetetlen a marxizmus-leni- .nizmus elmélete. Tíz év alatt nagy eredményeket értünk el hazánk szo­cialista átalakításának, az állami és gazdasági építőmun- Kának minden területén. Ennek megfelelően nőtt párttag­ságunk és dolgozó népünk politikai tapasztalata és képzett­sége. A népi demlokratikus állam megteremtéséért és meg­szilárdításáért, a népgazdaság újjáépítéséért és fejlesztésé­ért folytatott sikeres harcunk széles tömegeket győzött meg pártunk politikájának és világnézetének helyességéről, s százezrekben keltette fel a marxizmus—leninizmus iránti, érdeklődést. A Társadalmi Szemle sokat tett a kommunista és pár- tonkívüli dolgozók politikai öntudatának, marxista—leninis­ta világnézetének fejlesztésében. Következetesen ismertette főként a marxizmus—leninizmus igazságait, addig elért tu­dományos eredményeit. A felszabadulás utáni első eszten­dőkben még nem tudta eléggé hazánk viszonyaira alkal­mazni a munkásmozgalom nagy tanítóinak, Marxnak és Engelsnek, Leninnek és Sztálinnak a tanításait. Az utóbbi években e téren ért el bizonyos eredményeket, bár a Köz­ponti Vezetőség múlt év novemberi kibővített ülése joggal állapította meg, hogy az ideológiai munka és ezen belül a Társadalmi Szemle munkája elmaradt a párt és a népi de­mokrácia általános fejlődésétől., Ma a pártmúnka és egyben egész további fejlődésünk egyik kulcskérdése az, hogy minél előbb megszűnjön az ideológiai munka viszonylagos elmaradottsága. Meg kell akadályozni, hogy a munkásosztály világnézetétől idegen nézetek tért nyerjenek a párt soraiban, s fékezzék a má­sodik ötéves terv végrehajtását és a szocializmus építését hazánkban. Szocializmust építő hazánkban még vannak olyan réte­gek és osztálymaradványok, amelyek gazdasági helyzetük­nél vagy múltjuknál fogva hordozói és .terjesztői a kispol­gári, sőt a kapitalista gondolkodásnak. Ezért szakadatlanul szem előtt kell tartanunk és nem szabad lebecsülnünk a kapitalista ideológiai befolyást. A békés egymás mellett élés eszméje nem zárja- ki, hanem feltételezi, sőt megköve­teli a mi szocialista világnézetünk és a burzsoá ideológia közötti szakadatlan eszmei harcot a A burzsoá és a kispolgári nézetek elleni ideológiai ál­landó küzdelem azonban csak egyik feladata az elméleti munkának. A marxizmus—leninizmus tanításai alapján meg kell vizsgálni a népi demokrácia fejlődésének új jelensé­geit, s meg kell oldani a szocialista építés sajátos kérdé­seit. Gondosan elemezni kell a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok eredményeit és tapasztalatait is, ami hatalmas segítséget ad elméleti problémáink megoldásához. Ezzel párhuzamosan önálló, alkotó ideológiai munkát kell folytatni, tovább kell fejleszteni a marxizmus—leninizmus tanítását. Tisztázni kell egyrészt azt is, hogy a szocialista építés más országokban feltárt objektív törvényszerűségei közül melyek az általános érvényűek, nálunk is alkalmaz­hatók, másrészt milyen sajátos vonásai vannak történel­münkből és körülményeinkből eredően a mi fejlődésünk­nek. Csak ez a kettős elemzés és tanulmányozás adhat he­lyes következtetéseket, helyes megoldásokat. Életünknek nincs egyetlen olyan területe sem, amely állandóan ne nyújtana új, meg új megoldásra váró elvi problémákat. Népgazdaságunk egyik legfőbb feladata ma a dolgozó nép életszínvonalának szakadatlan növelése mel­lett mindenekelőtt a szocialista ipar műszaki fejlesztése. E nagy és sokrétű feladatok a munkásokat és a gazdasági vezetőket, az egyes ' iparágakat és a népgazdaság egészét érintő sok elvi kérdést vetnek fel — egyebek között — a nemzeti jövedelem helyes elosztásának, a tervezésnek, a munkaszervezésnek különböző kérdéseit. A DISZ Központi Vezetőségének ajándéka a legjobb termelőszövetkezeti DISZ szervezeteknek A termelőszövetkezeti mozgalom fejlődése ..forradalmi változásokat idéz elő a parasztság helyzetében és gondol­kodásában, de kihat egész gazdasági és politikai életünkre. Elméleti munkánknak nemcsak elemezmie kell ezt a hatal­mas átalakulást, hanem útmutatásaival segítenie is. Magasabb elvi-politikai színvonalra kell emelni a párt- munkát, mélyrehatóan, elemezve és általánosítva annak gaz­dag tapasztalatait. Meg kell világítani a nemzetközi politi­kai és gazdasági életben végbemenő változások irányát és jelentőségét, a békeszerető erők növekedését, az imperia­lista tábor belső ellentmondásait, az évszázados gyarmati rendszer felszámolásának feltartózhatatlan menetét. Tisz­tázni kell a szocialista államépítés és jog számos kérdését. Az eddiginél jóval nagyobb figyelmet keil fordítani dolgo­zó népünk szocialista erkölcsének fejlesztésére, a burzsoá erkölcs még meglevő maradványainak leküzdésére. Kultu­rális életünkben sok még a .tisztázatlan és helytelen nézet, melyet el kell oszlatni, hogy ezzel is erőteljesen elősegít­sük a népet nevelő szocialista kultúra fejlődését. Mind e feladatok megoldásában jelentős szerep vár a Társadalmi Szemlére. A Társadalmi Szemle munkájának fontos része, hogy kritikailag elemezze és értékelje a tudományok, a politikai gazdaságtan, a filozéíia, a történettudomány és a természet- tudományok fejlődését, módszereit és új eredményeit. Mind e tudományágak fejlődése parancsolóan megköveteli a párt elméleti folyóiratának bíráló és útmutató segítségét Tudo­mányos szakembereinkre ma inkább, mint valaha állanak Sztálin szavai: „Van egy tudományág, amelynek ismerete feltétlenül kötelező minden tudományág bolsevikjai számá­ra — ez a marxista—leninista társadalomtudomány. ' a tár­sadalom fejlődési törvényeiről, a proletárforradalom fejlő­dési törvényeiről, a szocialista építés fejlődési törvényeiről, a kommunizmus győzelméről szóló tudomány.“ A Társadalmi Szemlének tehát — mint ideológiai mun­kánk egyéb szerveinek is — állandó, szoros kapcsolatban kell lennie a mindennapi gyakorlattal. Figyelemmel kell kísérnie à politikai, gazdasági, kulturális és tudományos élet jelenségeit, ■ rá kell irányítania az elmélet fényszóróját szocialista jövőnk egészséges, életerős hajtásaira, és segíte­nie kell a pártnak a haladásunkat akadályozó, a múltba visszahúzó tényezők eltakarításában. A marxi—lenini el­mélet nem szobatudomány, nem elvont spekuláció, hanem vezérfonal a cselekvésre, a gyakorlati élet alakításának, a Seocializmus építésének fontos fegyvere. Ezért elméleti munkánknak a szocializmust építő munkások, dolgozó pa­rasztik és értelmiségiek mindennapi erőfeszítéseivel eleven kölcsönhatásban kell fejlődnie. Az elméleti munka csak akkor lehet a szocialista épí­tés gyakorlatának aktív tényezője, ha szenvedélyesen har­col pártunk igazáért. Meg kell fogadnunk Lenin tanácsát: „Kevesebbet vitatkozzunk a szavakon.” Elméleti munkánk­nak pártszerűen harcosnak és vitatkozónak kell lennie: vitatkoznia kell ellenségeinkkel, de barátainkkal és sokszor elvtársainkkal is, ha helytelen nézeteket képviselnek. Ezek a viták ne elvont igazságok, dogmává megmerevített téte­lek értelmezése körül folyjanak, hanem elsősorban az élet által felvetett aktuális problémáknak a marxizmus—leni- nizmus szellemében történő tisztázását célozzák. / * A marxista—leninista elmélet alkalmazásához és to­vábbfejlesztéséhez nemcsak elméleti tudás szükséges, ha­nem forradalmi bátorság is: bátorság arra, hogy eddig még ismeretlen összefüggéseket tárjanak fel, bátorság annak ki­mutatására, hogy a mai körülmények között milyen új mó­don érvényesülnek vagy módosulnak egyes klasszikus téte­lek. Bátran le kell leplezni az áligazságokat és bírálni a féligazságokat, bármennyire megszokottá váltak is azok. A Társadalmi Szemle már ért el eredményeket az ideo­lógiai munkával szemben támasztott ezen követelmények teljesítésében. A jövdben még többet kell tennie azért, hogy a marxizmus—leninizmus aktív elsajátításának és alkotó módon való alkalmazásának, továbbfejlesztésének iskolájá­vá váljék, s egyben példamutatásával pártos szellemi ön­állóságra és bátorságra neveljen. Működésének tizedik évfordulóján azt kívánjuk a Tár­sadalmi Szemlének, hogy dolgozzék eredményesen e fel­adatok teljesítésén, töltse be fontos hivatását, járuljon hozzá pártunk erősítéséhez, ideológiai munkájának fejlődéséhez, s minden téren segítse dolgozó népünket, hogy még na­gyobb sikereket érjen el a béke megvédéséért, a szocializ­mus felépítéséért folytatott harcában. A MAGYAR DOLGOZOK PÁRTJA KÖZPONTI VEZETŐSÉGE A DISZ KV. megajándékoz­za a termelőszövetkezetekben működő legjobb DISZ szerve­zeteket Az ajándékok legna- gyobbrészben sportfelszerelé­sek, könyvek, társasjátékok. Megyénkben az alábbi terme­lőszövetkezetek DISZ szerve­zetei részesülnek az ajándék­ból: kiskörei Dózsa, pélyi Rá­kosi, tiszanánai Vörös Csillag, kömlői Kossuth, viszneki Bé­ke, atkári Micsurin, nagyrédei Aranybánya, boldogi Rákóczi, ecsédi Új élet, verpeléti Dózsa, mezőtárkányi Győzelem, po­roszlói Béke és Űjlőrincfalva t-sz-einek DISZ szervezete. Az ajándékok egy részét a megyei és a járási DISZ bi­zottság képviselőinek jelenlé­tében már át is adták. Leg­utóbb Verpeléten a Dózsa DISZ szervezetének adták át az. ajándékot. Az ünnepségre nagy lelkesedéssel készültek a fiatalok. A DISZ megyei bi­zottság képviselője átadta a termelőszövetkezet DISZ szere vezetének a Központi Vezető­ség ajándékát. Az ajándékok értéke meghaladja a 7500 fo­rintot. Az ajándék tartalma-, zott: egy 56 kötetes könyvtá­rat, egy futballfelszerelést, egy ping-pong felszerelést asz­tallal, - hat darab férfi és hat darab női atlétikai felszerelést, egy ugrómércét léccel, ezenkí­vül súlygolyót, kézigránátot, sakk-készletet, társasjátékokat és egy néprádiót. Az átadás után számos hoz­zászólás következett. A hozzá­szólók beszédjükben megkö­szönték az ajándékokat és el­mondták, mire használják fel. DISZ élet: Az aktívák ereje PÁ RTÉLET * A községi MDP vezetőségválasztó taggyűlések előkészítéséről A HÉTEN több helyen tar­tották meg a községi MDP ve­zetőség, községi pártbizottság és üzemi pártbizottságok ve­zetőségválasztó taggyűléseit. Az eddig megtartott ilyen tag­gyűlések tapasztalatai azlonban néhány olyan hibákra hívják fel a figyelmet, amelyeket el­sősorban a járási pártbizott­ságok segítségével sürgősen ki kell javítani. Több járásban nem fordítanak ezekre a tag­gyűlésekre olyan gondot, mint ahogy az szükséges lenne, vagy ahogy tették az alapszer­vezeti választásoknál. Ezért több községi MDP vezetőség­választó taggyűlés, — mint például a besenyőtelki — szín­vonal tekintetében alatta ma­radt az alapszervezetek tag­gyűléseinek. A megyei párt VB hétfői ülésén megtárgyalta ezt és határozatot hozott, hiogy a járási és városi pártbizott­ságoknak az eddigieknél na­gyobb gonddal kell segíteni a községi összevont taggyűlések, pártértekezletek előkészítését. Az instruktorok és munka­társak mellett aktívabban kell részivenni a pártbizottságok titkárainak is a taggyűlések előkészítésében. Különösen a beszámolók elkészítéséhez szükséges a nagyobb segítség, hisz ezeken a taggyűléseken már nemcsak egy alapszerve­zet munkájáról van szó, ha­nem egy egész község tevé­kenységéről, feladatairól. A községi pártértekezletek, vagy az üzemi /pártbizottságok közös vezetőséget választó taggyű­lésén határozzák meg a kom­munisták, hogy a község, vagy az üzem hogyan akarja meg­valósítani a feladatokat, a Központi Vezetőség júniusi és novemberi határozatait. Nyil­vánvaló, ahhoz, hogy ilyen nagy területet községet egész üzemet — átfogó bészá- moló jó legyen, hogy reálisan tükrözze a végzett munkát és úgy tudja megjelölni a fel­adatokat, hogy az mozgósítsa is a kommunistákat, szükség van a járási és városi pártbi­zottságok titkárainak gazdag tapasztalataira, szélesebb látó­körére is. A TAPASZTALAT szerint egy másik hiba, hogy az ed­digi vézetőségválasztások so­rán 1954-hez viszonyítva 5 szá­zalékkal csökkent a nák ará­nya a megválasztott új^fezető- ségekben. Ez nem az 1954. év óta elért fejlődést tükrözi, az­óta nem csökkent, hanem nőtt a jól dolgozó, párthoz hű asszonyok, nők száma. Egyre több az olyan dolgozó nő, aki a munka, a családi gondok mellett tanul, fejlődik és tevé­kenyen vesz részt az tizem, a község, a pártszervezet életé­ben is. Ezért hozott a megyei párt VB olyan határozatot, hogy a pártbizottságok foko­zottabban törődjenek azzal, hogy a nők helyet kapjanàk a vezetőségekben, bizottságok­ban, kellő felvilárosító és meggyőző szóval értessék meg a párttagsággal, hogy az arra érdemes dolgozó nőre szükség van a pártszervezet vezetésé­ben is. AZ ALAPSZERVEZETI ve­zetőségválasztó taggyűlése­ken tapasztalható volt, hogy a tagság majdnem mindenütt teljes számban megjelent. Nem mondhatjuk már el ezt a köz­ségi MDP vezetőséget, vagy pártbizottságot választó tag­gyűlésekről. Nagyobb gondot kell tehát erre a problémára is fordítani. El kell érni, hogy a községi összevont taggyűlé­sig, vagy pártértekezletig min­den küldöttel, vagy párttaggal személyesen beszélgessenek a taggyűlés jelentőségéről és méggyőzzék, hogy részt Ve­gyen azon. E cél eléréséhez az szükséges, hogy a legjobb népnevelők mellett a járási bizottságok munkatársai, in­struktorai, a helyi pártszerve­zetek vezetőségi tagjai is be­szélgessenek a párttagsággal DISZ SZERVEZETEINK életében nagy jelentőséggel bír a tagkönyvcsere, ezért a DISZ bizottságok és DISZ szervezetek vezetőségeinek ez most a legfontosabb munkája. Általános a DISZ munkájá­ban még az a jelenség, hogy adminisztratív intézkedés és megbeszélés után — gondolva, hogy ezek után most már megy minden — várjuk a feladatok megoldását. Ez a mi bizott­ságunkon is így volt. Megelé­gedtünk azzal, hogy a DISZ vb. megtárgyalta a DISZ Köz­ponti Vezetőségnek a tagkönyv- cseréről hozott határozatát és hogy e határozatot kijuttattuk az alapszervezetekhez. Az elő­készülettel kapcsolatban há­romnapos titkári tanfolyamon ismertettük a feladatokat a DISZ alapszervezetek titká­raival. Azonban elfeledkeztünk az alapszervezetek kellő gya­korlati segítéséről. Nagy hiba volt az is, hogy sem a DISZ járási vb., sem az alapszerve­zetek nem hoztak létre széles­körű aktívahálózatot. így tör­ténhetett meg, hogy a járási DISZ bizottság tagjai szinte majdnem minden nap kint vlol- tak az alapszervezetekben és még sem jutottak el minden­hová. Bár mindén alapszerve­zethez időben lejuttattuk a tagösszeíró lapot, mégis 2—3 hét elteltével azt tapasztaltuk, hogy alig haladt valamire1 tag­összeírásunk. A JÁRÁSI PÁRT VB. be­számoltatta bizottságunkat ja­nuár első felébfen a tagösszeírás állásáról és megvitattuk a DISZ vb. előtt álló jelenlegi feladatot. Ezt követően a DISZ járási vb. mellett létrehoztunk egy aktívagárdát, melynek összetétele agr|onómusok, pe­dagógusok, és a járási tanács funkcionáriusai voltak. Az ak­tívagárda nagy részben fiatal kommunistákból és DISZ fia­talokból tevődött össze. Ebben az időben a járás területén mindössze ,öt alapszervezet fe­jezte be az összeírást. Január 12-én a DISZ vb. tagjai és 16 aktíva bevonásával egyórás megbeszélést tartottunk és a legjobban lemaradt községek be 2—3 aktívát küldtünk. En nek eredményeként január 18-ára a járás területén 25 alapszervezetben tudtuk be­fejezni az összeírást, amely idő alatt kiváló munkát végeztek az aktívák. Január 19-én az aktívákat újból összehívtuk megbeszélésre és még két nap­ra az aktívák egyrészét átcso­portosítottuk az összeírást be nem fejezett alapszervezetek' hez. A DISZ vb. mellett mű­ködő aktívagárda nemcsak az összeírásban nyújtott nagy se­gítséget, hanem abban is, hogy számos alapszervezetben létre­hoztak a DISZ vezetőség mel­lett 5—10 főből álló aktíva- gárdát. Eredmény az is, hogy ez idő alatt két termelőszövet­kezetben alakult meg a DISZ szervezet. Az aktívák egyes' alapszere vezeteknél esténként ifjúsági napokat, röpgyűléseket tartot­tak a DISZ életéről, munkájá­ról, feladatáról. így a DISZ szervezetek tartalmi munkája is nagyban javult a tagössze­írás idején, bizonyítja ezt az is, hogy számos, DISZ alap­szervezet tanul színdarabot, és beneveztek a Hámán Káté kulturális és sportsëregszemlé- re. Számos DISZ alapszerve­zetben kérték, hogy indítsunk szabó, varró, kötő, gazdasz- szony-, tánc- és ezüstkalászos tanfolyamokat. Az volt a tapasztalat az ösz- szeírásnál, hogy azokban az alapszervezetekben, ahol meg­szervezték e különböző tanfo­lyamokat, szívesebben járnak a DISZ-be a fiatal asszonyok, s a fiatal nősemberek is. A FELSOROLT eredmények nagyrésze a járási DISZ vb. munkája mellett az aktívák lelkes munkájának köszönhe­tő. Bocsi József elvtárs, a já­rási tanácstól. Pápai elvtárs, a járásbíróságtól, Bódi és Ta­kács elvtársak a MESZÖV-től, Kakuk és Pásztor elvtársnők és a többiek dicséretet érde­melnek lelkes munkájukért. Hiba lenne, ha azt gondol­nánk, hogy az összeírás után kevesebb szükség lesz az aktí­vagárdára A tagösszeírás után nem kisebb feladat lesz a tag- könyvkiosztó taggyűlések meg­szervezése, lebonyolítása. Éd- pen ezért továbbra is nagy szükség van a lelkes aktívák segítségére Sokat jelent az, hogy a DISZ segítésében a járás vezetői jó példát mutatnak. Horváth Fe­renc elvtárs, a járási pártbi­zottság első titkára fáradha­tatlanul segíti a diszistákat, elvi és gyakorlati kérdések­ben egyaránt. Kelemen elvtárs, a járási tanács vb. elnöke is szívügyé­nek tekinti az ifjúság nevelé­sét, ezt bizonyítja az a tény is, hogy a tagösszeírás idején öt kommunistát és kiváló DISZ tagot adott a DISZ vb. segít­ségére. •A JÓ DISZ'MUNKA tehát jórészt függ az aktívahálózat megszervezésétől, a velük való rendszeres foglalkozásról. Igaz, hogy az aktívahálózat kiépíté­se időt vesz igénybe, de ez százszorosán megtérül a DISZ alapszervezeteknek nyújtott segítségben. Himmer József, járási DISZ titkár Füzesabony Három gépállomásunkon már befejezték' a téli gépjavítást ' A pétervásári és lőrinci gépállomások után most már a horti gépállomás is befejez­te a téli nagyjavítást. Me­gyénk gépállomásai a január 31-i ütemtervhez viszonyítva 117.2 százalékra tejesítették a tervet. A ' tamaszentmiklósi gépállomás 134.5, az atkári 121.1, a hevesi 119.7 száza­lékra teljesítette az előirány­zott ütemtervet Január utolsó dekádjában behozta lemara­dását az egri . gépállomás is 104.5 százalékos tervteljesítés­sel. Gépállomásainkon úgy ter­vezik, hogy február 10-re 109 százalékra befejezik á téli nagyjavítást-

Next

/
Thumbnails
Contents