Népújság, 1956. február (9-17. szám)
1956-02-22 / 15. szám
tu Âe proletárjai egyesüljetek! NÉPÚJSÁG hevesmegyei pártbizottságának lapja X. ÉVFOLYAM, 15. SZÁM ÁRA 50 FILLÉR 1956. FEBRUÁR 22. SZERDA Rákosi elvtúr® üdvözlő beszéde az SZKP XX. kongresszusán gyár dolgozó nép érzéseit tolmácsolja az az üdvözlet, amelyet a legnagyobb budapesti villamossági gépgyár dolgozói küldtek a kongresszusnak. , Meggyőződésünk — hangzik aa üzenet —. hogy a kongresz- S7' s hatalmas erőforrása lesz nemcsak a Szovjetunió, hanem az egész nemzetközi munkás- mozgalom és a békeharc további fejlődésének. Nagy érdeklődéssel várjuk a kongresszus tanácskozásait és határozatait s mindent elkövet tünk, hpgy minél gazdagabb tapasztalatokat merítsünk a kongresszus é tető és erőt adó forrásából szeretett hazánk és a népek közötti békés barátság erősítésére \ Mi, magyar kommunisták mindenkor példaképünknek tekintettük és a jövőben is példaképünknek tekintjük a Szovjetunió Lenin alkot'a dicső kommunista pártját Büszkék vagyunk arra, hogy a hatalmas Szovjetunió és a Knai Nép- köztársaság által vezetett legyőzhetetlen szocialista tábor tagjaként küzdhetünk népünk jobb jövőjéért és a békéért. Hazánk a Szovjetunió diada mas felszabadító harcának köszönheti szabadságát és függet’en- ségét. A magyar nép évszázados rabság után végre szabadon munkálkodhat boldogulásáért. jobb jövőjéért. Ezért érez az egész magyar, dolgozó néo soha el nem múló hálát és szeretetet a Szovjetunió népei és a Szovjetunió dicső kommunista pártja iránt. I Felszabadul népünk élni tudó t a szabadsággal. A munkásosztály — szövetségen a dolgozó parasztsággal — pár- ! tunk vezetése alatt megteremte'te a népi demokratikus rendszert és bizton halad előre a szocializmus építésének útján. Elősegítette fej ődésün- ket, hogy a Szovjetunió minden téren baráti önzetlenségA Szovjetunió Kommu- aista Pártja XX. kongresz- szusának február 17-i délutáni ülésén — moszkvai idő szerint 17.30 órakor — felszólalt Rákosi Mátyás elvtárs a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének első titkára. — Rákosi elvtárs a következő üdvözlő beszédet mondotta el: Kedves elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében forró kommunista üdvözlettel köszöntőm a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusát. A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa áll most az egész ha adó emberiség érdeklődésének középpontjában. E kongresszusra figyel a magyar dolgozó nép is. A magyar munkások dolgozó parasz'ok és haladó értelmiségiek örömmel és .elkese- déssel fogadták a Szovjetunió hatodik népgazdasági tervének irányelveit, a kommunizmus építésének ezt a nagyszerű programját Pártunk, dolgozó népünk meg van győződve arról hogy a Szovjetunió népei hősi kommunista pártjuk vez°tése alatt a hatodik öteves terv hatalmas célkitűzéseit, ma- radékta unul valóraváltják, mint ahogyan jóval a kitűzött határidő előtt teljesítetnék az ötödik éves tervet is. E terv megvalósítása óriási erőgyarapodást jelent nemcsak a Szovjetunió. hanem az egész 900 mi liós szocialista tábor számára felbecsülhetetlen hozzájárulás lesz a béke nagy ügyének véde'méhez. E történelmi jelentőségű kongresszus újabb erőt ad a világ dolgozóinak és nagyszerű tapaszta okkal gazdagítja az táj életet építő, szabadságukért küzdő népeket. Az egész magéi támogatta, védte építőmunkánkat, és hogy küzdelmeinkben mindig meríthettünk a Szovjetunió Kommunista Pártja tapasztalatainak gazdag kincstárából. A magyar dolgozó nép most kezdett hozzá második ötéves tervének megvalósításá’hoz. A második ötéves terv idején tovább folytatjuk a szocialista iparosítás po itikáját. E tervnek megfelelően 1960-ig a mezőgazdaságban uralkodóvá tesszük a szocialista nagyüzemi gazdálkodást. Nagy gondot fordít tervünk a népjólét további emelésére. A második ötéves terv végrehajtásával 1960 ig lerakjuk a szocializmus szí árd gazdasági alapjait országunkban. E történelmi jelentőségű kongresszus melyet a marxizmus—leninizmus diadalmas eszméi hatnak át, nagyszerű megnyilvánulása a Szovjetunió Kommunista Pártjà sziklaszilárd egységének, összeforrott- ságának s egyben a proletár nemzetköziség é tető eszméjének a népek testvéri barátságának. A Magyar Do'gozók Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében a Szovjetunió dicsőséges kommunista pártjának és a XX. kongresszus minden célkitűzésének megvalósításához tiszta szívből teljes sikert kívánunk. Élj°n a Szovjetunió dicső kommunista pártja és annak lenini központi bizottsága! É jen és virágozzék a magyar és szovjet nép örök, megbonthatatlan barátsága! Rákosi elvtárs beszédét többször szakította meg a kongresszus résztvevőinek tapsa. A végén a küldöttek felállva hosszantartó, viharos tapssal köszöntötték az üdvözlő beszédet. ■'■'ékX'Xv ■ GYŐZELEMBEN SZÜLETETT 1918. február 23-at írtak. A porosz militaristák kitűnően felszerelt, tapasztalt tisztekkel vezetett hadserege mélyen bent járt a i’iatt.1 szovjet állam területén. Az intervenciósok a markukat dörzsölték, a „végső“ győzelemről szőtték bárgyú álmaikat. S ezen a napon Narva és Pszkov térségében, a veszélybe jutott szovjet haza védelmében hatalmas el'en'ámadásra indult a munkás— paraszt Vörös Hadsereg. S az elsöprő roham, a sár ó—kalapácsos vörös zászló elől fejvesztetten menekültek az intervenciósok, a tegnap még elégedett kézdörzsölgetők. 1918. február 23-át írtak: ekkor született, győzelemben született a hatalmas szovjet hadsereg. 38 esztendeje ennek, holnap lesz 38 esztendős a munkások és parasztok hadserege, amely születéséhez méltóan győzhetetlennek bizonyúlt a világon. Ezekben a napokban folyik a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa Moszkvában. Annak a pártnak a kongresz- szusa. amc'y szülőanyja, dajkája, nevelője, s s ércnél erősebb gerince volt és lesz a Vörös Hadseregnek. Véletlenül esik össze a történelmi dátum és a történelmi esemény. Vétet'enül és mégis rendkívül kifejezően. A XX. kongresszuson a békéről, a hatodik ötéves tervről, a kommunizmus építéséről, a hat — hét-órás munkanapról tárgyá nak. S a világ békeszerető milliói ugyanakkor a szovjet néppel együtt meleg szívvel köszöntik e tervek, a béke, a holnap őrét, a hatalmas, korszerűen fe. szerelt szovjet hadsereget, 38 esztendő telt el a Narva, Pszkov melletti ellentámadástól. Az akkor még hiányosan felszere't, ólelem és lőszer hiányban szenvedő szovjet hadsereget a nép ereje» az igazságba vetett rendíthetetlen hite, elszántsága, s a párt vezette győze'emre. A párt erősebb, mint valaha. A nép ereje megmutatkozott a fasiszta dúlás alatt, s ha lehet, még mélyebb most a kommunizmus építésébe vetett hite. s a győze’emért folytatott harci elszántsága. S mindemellett a szovjet hadsereg ma a világ legkorszerűbben, legsokoldalúbban felszere t, kiképzett, művelt hadserege: a nép, a béke hadserege. Győzelemben született, a győzelem eredményét — a szocializmust, a kommunizmust, a békét — védi most is. Áz SZKP XX. kongresszusának tanácskozásai Sepilov elvtárs felszólalásából A két rendszer békés versengésében a szocializmusé lesz a győzelem Elvtársak! A történelmi fejlődés egész menete a'átámasz- totta milyen vita'hatatlan fölényben van a szocialista társadalmi rendszer a tőkés rendszerrel szemben. Valóban, nézzük például a gazdasági fej'ődés ütemét. A legutóbbi 26 esztendő alatt (1930—1955) az ipari termelés növekedésének évi átlagos üteme a következőképpen alakult: a Szovjetunióban 12 3 százalék, az Egyesült Államokban 3.3 százalék, Angliában 2 4 száza’ék Franciaországban 0 9 százalék. Ha 11 háború előtti és 9 háború u'áni esztendőt, azaz 20 olyan évet hasonlítunk össze, amelyben a két világ gazdasága háború nélkül, hogy úgy faondjuk. norma is körülmények között fejlődött, akkor a kép még feltűnőbb. Az ipari termelés növekedésének .évi átla s ü'eme így alakul: a Szovjetunióban 18 százalék az Amerikai Egye- sü't Al amokban 2 8 százalék. Angliában 3 5 százalék. Franciaországban 2 5 százalék Ez azt jelenti, hogy a szocialista gazdaság 5—7-szerte vagy még gyorsabb ütemben fejlődik a kapitalista gazdaságnál. Ezen a történe mileg bebizonyított tapasztalton, a marxista gazdaságelmélet szilárd alapján épül az az ivén mély meggyőződésünk. hogy a két rendszer gazdasági versengésében a szocializmusé lesz a győzelem (taps). hogy a Szovjetunió történel- mi'eg igen rövid idő alatt teljesíti alapvető gazdasági feladatát: az egy főre eső termelésben eléri és túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés országokat A szocialista rendszer vonzóereje A szocialista rendszer a termelőerők viharos erejű fejődését a kizsákmányolás és az élősdi fogyasztás megszűnését, a gazdasági válságok, a közvagyon pocséko ásának megszűnését jelenti. A szocialista rendszer olyan rendet jelent, amelyben a társadalmi termelés célja a nép jóléte — az ember a maga szükségleteivel. Ez az első és a legmélyebb oka annak, hogy a szocializmus oly nagy vonzással van a Nyugat és a Kelet százmillióira. E vonzóerőnek az a második oka, hogy a szocialista rendszer megteremtette a különböző nemzetiségek nagy testvériségét. a történelemalkotás csúcsaira juttatta sorsuk gazdáivá tette a legalsó kizsákmányolt néprétegeket, amelyeket "a tőke elnyomott és fojtogatott. Miért meglepő, ha az egyszerű emherek minden országban a szocializmus eszméivé. kapcsolják össze a jobb életbe vetett minden reményüket? A szocializmus eszméinek nagy vonzóereje harmadszor azon alapszik, hogy a szocializmus a békének és minden — nagy és kicsiny — nép barátságának zászlóvivője. Miért meglepő, ha a 'néptömegek a kapitalista járcm a háborús kalandok politikája ellen vívott harcukban világszerte mind jobban tömörü nek a béke és a szocializmus zászlaja alatt? A szocializmus eszméi mind nagyobb tömegeket hódítanak meg yalóban a dolgozó emberiség hatalmas mozgató erejévé lettek. Másrészt, mind szemmel láthatóbban felszínre törnek a kapita.ista társadalmi rendszer és az imperialista ideológia gyógyíthatatlan bajai és kifakadnak- fekélyei. A „népi kapitalizmus“ ugyanolyan badarság, mini a forró jég A' két rendszer ezen ellentétes fej ődési vonalai határozzák meg hogy úgy mondjuk a tőkés világ ideológiai s'ratégiájának lényegét is. Miben áll ez a stratégia? Első irányzatát az jellemzi, hogy a modern kapitalizmus hangadói mindenekelőtt va amiféle népi stílusban" próbálják temázoíni a kapitalis'a épület homlokzatát és nagy betűkkel akarják rá'rni: „szabad világ1'. Va amiféle vonzó tüzeket szeretnének fellobbantani, amelyeket szembe szeretnének állítani a szocializmus eszméinek hatalmas világítótornyaivá.. Fgy amerikai szerző nevezetesen John Fisher Az Amerikai Egyesült Államok általános terve című könyvében hangsúlyozza is ezt: „Az, ami nekünk hiányzik, — írja — a cél, az eszme, vagy ha j akarják, az illúzió, amely láng- ! ra gyújthatná a szíveket Nyugaton“. Dulles, jelenlegi amerikai külügyminiszter, 1950 ben megjelent Háború vagy béke című könyvében ezeket olvashatjuk; , Valami nincs rendjén nálunk. .. nincs elég igazságos, dinamikus hitünk. Enélkül pedig minden más alig segít ' rajtunk. Ezt a hiányt nem pó- ; tolhat ják sem a politikusok, i bármi’yen tehetségesek is !e- 1 gyenek. sem a diplomaták, bármilyen . éleslátásúak is. ; sem a tudósok, bármilyen találékonyak is. sem a bombák, , bármennyire pusztítók is le- j gyenek.'1 Mi'y en eszményt akarnak jhát kiagyalni a modern kapitalizmus szellemi fegyverhordozói, hogy álcázzák a kapi- ! talista épület homlokzatát, j milyen ..dinamikus hitre“ vá- gvakoznak? Az utóbbi években ilyen újonnan kita’ált ideálként jelentkezett az úgynevezett „új kapitalizmusról1’, vagy amint az imperialista ! ideológusok mind gyakrabban ! nevezik „népi kapítalizmus- ’ ról“ köpött legenda E legenda szerint a régi kapitalizmus kimú't A XX. században — mint Barley közgazdász írja — j .... „kapitalista forradalom’1 ment végbe. Ez gyökeres változásokat hozott a gazdaságban és az ősz.árviszonyokban. Egyes burzsoá közírók ezt az : „új kapitalizmust11 „tervgaz- dá kodásos1’, vagy a „teljes foglalkoztatottság kiegyensúlyozott gazdaságával rendelkező“ kapitalizmusként ábrázolják. Mások azt állítják, hogy az „új kapitalizmus1 salját maga „egyensú.yezó erőt“ teremtett meg a kapitalizmusnak a monopóliumok garázdálkodásával előidézett hiányosságaival szemben. Ismét masok megegyeznek abban, hogy ez kapitalizmus tőkések és munkások nélkül, s azt állítják: a tőkések és a munkások egyaránt dolgoznak, csak különböző területeken. Az Egyesült Államokban az , új kapitalizmusról1' költött legendát a hivatalos állami tantétel színvonalára emelték. A .népi kapitalizmus“ reklámozását a kormány kü'ön tájékoztató ügynökségére bízták. Washburne, ennek az ügynökségnek az egyik vezetője nemrégiben figyelemre méltó kijelentést tett: „Igen fontos — mondotta —, hogy van egy kifejezésünk, amely megmutatja a modern amerikai kapitalizmus és a száz évvel ezelőtti Marx-korabeli kapitalizmus különbségét, ez a kifejezés: a •«népi kapitalizmus»-’1. A tájékoztató ügynökség még külön kiállítást is rendezett Népi kapitalizmus címmel, s ezt bemutatják világszerte az összes vásárokon. De a „népi kapitalizmus'1 ugyanolyan badarság, mint a forró jég! (Derültség.) Milyen nagy a szocializmus eszméjének vonzóereje, ha vezető államférfiak és szellemi fegyverhordozóik még a kapitalista világ erődjében, az Egyesült A .lantokban is kénytelenek a „népiesség1 tógájába burkolni a kapitalizmus elaggott. sőt felbomló testét! Az „atlanti egység“, az „európai közösség1’ stb. fügefalevelével leplezik az imperialista politikusok az északatlanti tömb a SEATO, a bagdadi szerződés és a többi katonai tömb alakítását. E lepel mögött sokoldalú és szakadat'an rohamokat intéznek a nyugati és keleti országok nemzeti szuverénitásának elye ellen. így leplezik magukat az agresszív hatalmak a gyarmati országok előtt is Az imperialisták valamikor nyílt sisakkal léptek fel és gátlástalan cinizmussal beszéltek a gyarmatosítás, igazi céljairól. Johnson Hickes, ismert angol államférfi annak idején kijelentette: „Nem az indiaiak kedvéért igáztuk le Indiát Tudom, hogy a hittérítők gyűlésein azt beszélik, mintha azért hódítottuk volna meg. hogy javítsunk az indiaiak helyzetén. Ez álszenteskedés. Azért igáztuk le Indiát, hogy az angol áruknak piacuk legyen. Ka-ddal hódítottuk meg és karddal is kell megtartanunk.“ Most más idők járnak A modern gyarmatosítók a hatalmas nemzeti felszabadító mozgalmak miatt kénytelenek kendőzni terjeszkedő politikájukat, az agresszív tömbök összekovácsolásának politikáját és fel- j veszik a gyarmati népek , barátainak‘, „védelmezőinek“ álarcát. De mind nehezebb félrevezetniük az iga a att görnyedő lakosságot Az A1 Gum- hurija című egyiptomi lap nemrégiben Eisenhower és , Eden nyilatkozatáról ezt írta: I „Elmúltak azok az idők. amikor a közép-keleti országok ügyeit Londonban, Párizsban és Washingtonban, vitatták meg és amikor a nyugati politikusok akarata szerint változott a közép-keleti politika. A közép-keleti népek függetlenséget vívtak ki és külföl(Folytatás a 2. oldalon)
