Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-18 / 14. szám

NfPUJSÏG ÜSS. február IS. szombat í Folytatás az 1. oldalról) színvonalának 1960-ban az 1955. évihez viszonyítva körül­belül 65 százalékkal kell nö­vekednie. Iparunk anyagi alapja, a tu­domány terén elért sikereink, s a munkásosztály megnöveke­dett műszaki, kulturális szín­vonala — mindez együtt nagy lehetőségeket nyit meg a mű­szaki haladás meggyorsítása előtt — jelentette ki N. Sz. Hruscsov. — Kitartóan tökéle­tesítenünk kell a technikát: minél termelékenyebb, gazda­ságosabb és üzembiztosabb gé­peket1 kell gyártanunk, széles­körűen fejlesztenünk kell a termelési folyamatok villamo­sítását, komplex gépesítését és automatizálását t A szónok kijelentette, hogy , „most, amikor hatalmas, sok- ' oldalúan fejlett nehéziparral rendelkezünk, gyakorlatilag le hetővé vált, hogy ne csak a termelési eszközök gyártását, hanem a közszükségleti cikkek termelését is gyors ütemben előrelendítsük. Elegendő rámu­tatni arra, hogy 1960-ban az 1950. évinél csaknem_ három­szor több közszükségleti cikket gyártunk. A párt mindent megtesz és továbbra is min­dent meg fog tenni, hogy a szovjet emberek teljesebben és jobban elégíthessék ki szük­ségleteiket. Pártunk fontos kö­telességének tartja ezt a nép iránt”. A beszámoló rámutat, hogy mozgósítani kell az ország ke­leti körzeteinek óriási termé­szeti erőforrásait. Ezekben a körzetekben halmozódik fel a Szovjetunió szénkészletének mintegy 75 százaléka, víziener­giájának mintegy 80 százaléka, erdőállományának négyötöde, színes- és ritka fémkészletei­nek zöme; ezenfelül óriási vegyipari nyersanyag-, vasérc- és építőanyagkészletek van­nak itt. A tapasztalatok azt mutat­ják, hogy a szén- és a villa­mosenergiatermelés a Szovjet­unió keleti részén gazdasági szempontból hatékonyabb, mint az európai részen. „Az elkövetkező tíz évben _— mondotta N. Sz. Hruscsov — Szibériát a Szovjetunió leg­nagyobb szénbányászati és,vil- lamosenrgia-termelési, a hő- és áramigényes gyártási ágak legfontosabb bázisává, az alu­minium, a magnézium és a titán termelési bázisává, a vil­lamos-kohászat, a szénvegyé­szet és az elektrokémia bázisá­vá . kell változtatnunk”. A feladat az, hogy a legkö­zelebbi két-három ötéves terv alatt Szibériát országunk har­madik legnagyobb kohászati . bázisává tegyük, amely évi 15- 20 millió tonna nyersvasat termel. A következő tíz év­ben a Szovjetunió keleti ré­szén új nagy gépgyártási köz­pontokat kell létesíteni, ame­lyek képesek a gépek, mecha­nizmusok, készülékek és mű­szerek minden fajtájának elő­állítására. A párt Központi Bizottságá­nak beszámolója nagy teret szentel a* mezőgazdasági kér­déseknek. A párt nagyszabású intézkedéseket tett a népgaz­daság ezen ágának fejleszté­sére. A mezőgazdasági beruhá­zások 1954-ben és 1955-ben 34,4 milliárd rubelt tettek ki. E két év alatt a kolhozok, gép­állomások és szovhozok 404,000 traktort (15 lóerősekre átszá­mítva, 228.000 tehergépkocsit, 83 000 gabonakombájnt és igen sok más gépet kaptak. A kol­hozok és a kolhozparasztok anyagi érdekeltségének foko­zása végett jelentősen felemel­ték a szemestermények, az állati termékek, a burgonya és a zöldségfélék begyűjtési árát. Több mint 120 000 mezőgazda- sági szakember ment a kolho­zokba. A városokból több mint 20 000 kommunistát küldtek falura. Azok a rendszabályok, ame­lyeket a párt a mezőgazdaság továbbfejlesztésére kidolgo­zott, s amelyeket valóraváltot- tak, lehetővé tették az első nagy lépést a szemestermé­nyek és az ipari növények ter­melésének növelésére. A sze­mestermények termelése 1955- ben 1954-hez viszonyítva * 22 százalékkal, a napraforgóé 95, a cukorrépáé 54, a lenrosté 74 százalékkal növekedett. A mezőgazdaság fejlődése szempontjából különösen je­lentős a szúz- és parlagföldek hasznosítása. A számítások azt mutatják, hogy az új föl­dekről évenként átlagban leg­alább kétmilliárd púd szemes­terményt takaríthatnak be. Az állam azzal, hogy nagy meny- nyiségű kenyérgabonát kap a szűzföldekről, nagymértékben bővítheti Ukrajnában és az Észak-Kaukázusban a kuko­rica vetésterületét annak ér­dekében, hogy e vidékeken nagymértékben növeljék a hús, a tej termelését, valamint az ipari növények termeszté­sét. „A földművelésben az a fő feladatunk — hangsúlyozta N. Sz. Hruscsbv —, hogy a ter­méshozam fokozásával és az új földek további hasznosítá­sával a hatodik ötéves terv vé­géig a szemestermények évi összes termelését 11 milliárd pádra emeljük, az ipari nö­vények — a gyapot, a cukor­répa, a len, a kender, a nap­raforgó — vetésterületét nö­veljük és terméshozamát je­lentősen fokozzuk, valamint nagymértékben. bővítsük a burgonya és a zöldségfélék termesztését”. A beszámoló megállapította, hogy a növénytermesztésben megoldották a legfontosabb munkák gépesítését. Teljes nagyságában jelentkezett a feladat, hogy az egyes mun­kák gépesítéséről áttérjünk az egész mezőgazdasági termelés komplex gépesítésére. Igen nagy figyelmet kell fordítani a kolhozok, gépállomások és szovhozok villamosítására N. Sz. Hruscsov beszámolt a szovjet nép anyagi jólétének és kulturális színvonalának emelkedéséről. Az ötödik öt­éves terv során a Szovjetunió nemzeti jövedelme 68 száza­lékkal emelkedett. Országunk­ban a nemzeti jövedelem há­romnegyed része a lakosság személyes szükségleteinek ki­elégítését szolgálja. A mun­kások és az alkalmazottak re­álbére ez idő alatt 39 százalék­kal, a kolhozparasztok reáljö­vedelme pedig 50 százalékkal növekedett. Az állam öt év* alatt 689 milliárd rubelt fordí­tott a munkások és az alkalma­zottak társadalombiztosítás segélyeire, ingyenes és ked­vezményes üdülési, szanató­riumi beutalásokra, nyugdí­jakra, orvosi segélyre, diák- ösztöndíjakra, stb. Az anyagi jólét javulása ma­gyarázza azt a tényt is, hogy a Szovjetunió lakosságának sza­porodása az ötödik ötéves terv esztendeiben 16 300 000 fő volt. A hatodik ötéves terv irány­elveinek tervezete kitűzi azt a feladatot, hogy a munkások és az alkalmazottak reálbére 30 százalékkal, a kolhozparasz­tok reáljövedelme pedig leg­alább 40 százalékkal növeked­jék. Azt tervezzük, hogy fel­emeljük a dolgozók alacsony fizetésű csoportjainak munka­bérét. Elhatároztuk, hogy a hatodik ötéves terv során min­den munkás és alkalmazott át­tér a hétórás munkanapra, a 16—18 éves serdülőkorban lé­vők pedig a hatórás munka­napra. A munkások és az al­kalmazottak számára szomba­ton és az ünnepeket megelőző napokon bevezetjük a hatórás munkaidőt. A közeljövőben a Legfelső Tanács elé terjesztjük megerősítés végett a nyugdíj- törvény tervezetét, amely gyö­keresen megjavítja a nyugdíj­ügyet. A hatodik ötéves terv­ben a lakásépítkezés volume­nének az ötödik ötéves terv­hez viszonyítva majdnem két­szeresére kell növekednie. Ál­lami eszközökből körülbelül 205 millió négyzetméter alap- területű lakóház építését ter­vezzük. N. Sz Hruscsov ezután a népoktatás helyzetét, a főisko­lák munkáját, a tudomány fejlődését jellemezte. Elmon­dotta a többi között, hogy a Szovjetunió főiskolái az ötö­dik ötéves terv során több mint 1 120 000 szakembert ké­peztek, azaz 72 százalékkal többet, mint a negyedik ötéves tervben. Az előadó ezután a szovjet társadalmi és államrendszer további megszilárdításának és fejlesztésének kérdéseivel fog­lalkozott. Megemlékezett arról, hogy a kommunista párt mi­ként gondoskodott a szovjet népek testvéri barátságának megerősítéséről és fejlesztésé­ről. A beszámolóban idézett adatok jellemzik a szövetséges köztársaságok gazdaságának fejlődését. A Kazah SZSZK iparának teljes termelése 1913- hoz képest 1955-ben 33-szoro- sára, a Grúz SZSZK-é 27-sze- rasére, a Kirgiz SZSZK-é 37-szeresére, az örmény SZSZK-é 41-szeresére, a Tad- zsik SZSZK-é 24-szereséfe stb. emelkedett. A szövetséges köztársaságokban nemzeti ér­telmiségi káderek nevelődtek, nagyot emelkedett a Szovjet­unió valamennyi népének álta­lános kulturális színvonala. A Szovjetunió. Kommunista Pártjának tevékenysége és jéladatai A beszámoló ezután áttért a Szovjetunió Kommunista Párt­ja tevékenységének elemzésé­re és kijelölte a párt felada­tait. Hruscsov a következő ada­tokat sorolta fel a párt össze­tételéről: 1956. február 1-én a pártnak 7 215 505 tagja volt, ezek közül 6 795'896 párttag és 419 609 tagjelölt. Ez majdnem háromszor annyi, mint a XVIII. kongresszus idején és 333 000-rel több. mint amennyi a XIX. kongresszus idején volt. „Arattunk nagy győzelme­ké, de voltak balsikereink is, voltak nagy örömeink és vol­tak bánataink — mondotta N Sz. Hruscsov. — De pártunk nem szédült meg a győzel­mektől s a balsikerek nem csüggesztették el. A párt bát­ran és magabiztosan haladt és halad a maga ' választotta úton.” N. Sz. Hruscsov kije­lentette: Joszif Visszarionovics Sztálin halála után a szocia­lizmus ellenségei arra számí­tottak, hogy esetleg fejvesz- tettség támad a párt soraiban, viszály tör ki vezetői között, s ingadozás áll be a párt bel- és külpolitikájának folytatásában. Ezek a számítások azonban csődöt mondtak. „A párt ve­zető magva — hangsúlyozta — nem olyan emberekből áll, aki­ket személyes kapcsolatok, vagy kölcsönös előnyök fűz­nek egymáshoz, hanem olyan vezetők tevékeny kollektívá­jából, akiknek kapcsolatai köl­csönös elnézést, vagy személyes ellenségeskedést nem tűrő elvi, eszmei alapokra épülnek.”. N. Sz. Hruscsov megjegyez­te, hogy Lenin elveinek való- raváltása révén minden tekin­tetben fellendült a pártélet, a pártszervezetek belső politikai aktivitása, erősödtek a párt- szervezetek kapcsolatai a dol­gozókkal, megnövekedett tö­megbefolyásuk, s tovább erő­södött és növekedett a párt. Az előadó valamennyi párt- szervezetet felszólított arra, hogy fáradhatatlanul Javítsa és tökéletesítse az egész párt­munkát, s mindenekelőtt emel­je a párt szervező és ideológiai munkájának színvonalát. A párt szervező munkájá­ban a legfontosabb — emelte ki — a tömegek körében vég­zett munka, a tömegek meg­szervezése a párt kitűzte gaz­dasági-politikai feladatok va- lóraváltásáért folytatott harc- i-ra. N. Sz. Hruscsov a Központi Bizottság beszámolóját a kö­vetkező szavakkal fejezte be: „A szovjet ország most ha­talmas fellendülésben van. Képletesen kifejezve, olyan magas hegyre, akkora magas­latra jutottunk fel, ahonnan már világosan tárul elénk a széles látóhatár, a végcélunk­hoz, a kommunista társada­lomhoz vezető úton. A mi ügyünk legyőzhetetlen! Legyőzhetetlen, mert a nagy szovjet néppel együtt száz- és százmilliókat lendít előre a testvéri népi Kínában, vala­mennyi népi demokratikus or­szágban. Legyőzhetetlen, mert lelkes támogatásra és rokon- szenvre talál a nemzeti és gyarmati elnyomás alól felsza­badult népek körében és or­szágokban. Legyőzhetetlen, mert az egész világ dolgozói támogatják. Bennünket senki sem félemlíthet meg. Senki sem kényszeríthet arra, hogy feladjuk elfoglalt állásainkat, s lemondjunk a béke, a de- . mokrácia és a szocializmus ! ügyének védelméről.” Moszkatov elvtárs beszámolója a Központi Revíziós Bizottság tevékenységéről A Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának február 15-i ülése A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa folytatta munkáját. A reggeli ülésen, amelyen I. V. Kapita­nov elvtárs elnökölt, az SZKP Központi Revíziós Bizottságá­nak elnöke, P. G. Moszkatov elvtárs előterjesztette a bizott­ság jelentését. Az előadó a párt költségve­tésének állapotát jellemezve rámutatott, hogy az eszközök zömét pártpropaganda és agi- tációra, a pártkáderek képzé­sére és átképzésére, a párt­könyvtárak fenntartására for­dítják. Évente 50 000 propa­gandista nyer átképzést csu­pán helyi rövid tanfolyamokon és szemináriumokon. Száz­negyvenkilencezer ember, ezen belül 80.000 párttag. 33 000 komszjomol-tag és 36 000 pártonkívüli elvtárs tanul a marxizmus—leninizmus egye­temeinek 288 esti tagozatán. A XIX pártkongresszus óta több mint 34.000 pártmunkást képeztek ki a területi és ha­tárterületi pártbizottságok pártiskoláiban és egyéves tan­folyamain, valamint az SZKP Központi Bizottságának párt­főiskoláján és a Társadalom­tudományi Akadémián. Moszkatov elvtárs kitért ar­ra. hogyan vizsgálják meg a pártszervek a dolgozók leve­leit és panaszait. Hangoztatta, hogy a pártszervek kezdenek nagyobb figyelmet fordítani erre, operatívabban oldják meg a levelekben és panaszok­ban felvetett kérdéseket. Az előadó a továbbiakban megjegyezte, hogy az utolsó két évben a Pártellenőrző Bi­zottság jelentősen megjavítot­ta a párttagok bejelentéseinek megvizsgálását és a személyi ügyek elbírálását A Pártellenőrző Bizottság megszüntette azokat a hiá­nyosságokat, amelyeket annak idején a Központi Bizottság felfedett; ezek közé tartozott például hogy egyes esetekben a párttagok személyi ügyeit nem az ő jelenlétükben vizs­gálták meg, vagy pedig a bi­zottság létszáma nem volt tel­jes az ügyek elbírálásánál. Pártunk — mondotta befe­jezésül Moszkatov elvtárs — még összeforrottabban és esz­meileg edzettebben érkezett’el XX. kongresszusához. Nem kétséges, hogy a kongresszus valamennyi határozatát aktí­van és harcosan fogja végre­hajtani az egész párt, az egész munkásosztály és népi értel­miség nagy hazánk ' további felvirágoztatása érdekében. A kongresszus ezután áttért az SZKP Központi Bizottsága és a Központi Revíziós Bizott­ság beszámolójának megvita­tására. J. A. Furceva elvtársnő (moszkvai városi pé rtszerve- zet) kapta meg a szót. A Központi Bizottság veze­tésével végrehajtott nagysza­bású politikai és gazdasági in­tézkedések — mondotta — még jobban megerősítették a szocialista rendet, még jobban megszilárdították a munkás- osztály és a parasztság szövet­ségét, a Szovjetunió népeinek barátságát. Furceva elvtársnő a moszk­vai városi pártszervezet tevé­kenységét jellemző, ékesen szóló tényeket sorolt fel. A város ipara határidő előtt tel­jesítette ötödik ötéves tervét, s terven felül több mint 18 milliárd rubel értékű termé­ket állított elő. Az ipari termelés színvona­la a változatlanul maradt ter­melési területen 69 százalék­kal. a munka termelékenysége pedig 47,6 százalékkal emelke­dett. A főváros ipara még nagy tartalékokkal rendelkezik. A moszkvai városi pártszervezet ezért azt a feladatot tűzte ki, hogy a legközelebbi években a rendelkezésre álló gyártási területen hozzávetőleg kétsze­resére kell emelni az ipari termelést. Ezt új, tökéletesebb gyártási eljárások- alkalmazá­sával és az üzemi termelés jobb megszervezésével kell -biztosítani. Furceva felszólalásának je­lentős részében a lakásépítés kérdéseivel foglalkozott. Az el­múlt öt év leforgása alatt Moszkvában 4 305 000, négyzet- méter lakóterület épült. A vá­rosban azonban továbbra i* komoly a lakásprobléma, A hatodik ötéves tervben 9 mil­lió négyzetméter lakóterületet, 200 iskolaépületet, 17.000 ágjr elhelyezésére alkalmas kórhá­zakat, összesen 22.000 személy befogadóképességű filmszínhá­zakat stb. szándékoznak épí­teni. A következő felszólaló F. K Kozlov (leningrádi pártszerve­zet). Rámutat azoknak a ha­tározatoknak óriási jelentősé­gére, amelyeket az SZKP Központi Bizottságának teljes ülésein az utóbbi időben hoz­tak. A párt különös gonddal fordult a nehézipar minden­irányú fejlesztése felé. A párt Központi Bizottsága idejeko­rán megvilágította és vissza^ verte azoknak az álközgazdá­szoknak jobboldali opportunis­ta elméleteit, akik a nehézipar fejlesztési ütemének lassítását javasolták. Kozlov a leningrádi párt- szervezet nevében hálás kö­szönetét mond az SZKP Köz­ponti Bizottságának azért, hogy leleplezte Beriját és cin­kostársait, a nép esküdt ellen­ségeit. Ezek az ellenségek a leningrádi pártszervezet meg­gyengítése és kádereinek be- feketítése céljából összetákol­ták az úgynevezett „leningrádi ügyet”, kárt okoztak pártunk­nak. Berija bűnös tevékeny­ségének leleplezésével a köz­ponti bizottság érvénytelení­tette a leningrádi pártszerve­zetet ok nélkül ért vádat, elő­segítette a párttagok aktív közreműködését a kommu­nista építés feladatainak ered­ményes megoldásában. A le- ningrádiak lelkesedéssel dol­goztak a párt által kitűzött feladatok megoldásán — mon­dotta a továbbiakban a szó­nok. — Leningrád és a lenin­grádi terület ipara eredmé­nyesen befejezte az ötödik öt­éves tervet. Ez alatt az idő alatt az ipar összes termelése 87 százalékkal növekedett. A gyárak az élenjáró technika legjobb vívmányainak színvo­nalán álló készülékek és me­chanizmusok százainak gyártá­sára rendezkedtek be. Az SZKP XX. kongresszusa megnyitásának külföldi visszhangja OTTAWA A kanadai lapok első olda­lon számolnak be az SZKP kongreszusának megnyitásá­ról. A lapok közük Hruscsov elő­adói beszédének fő megállapí­tásait, S' különösen a Szovjet­unió külpolitikájára vonatko­zó kijelentéseire fordítanak nagy figyelmet. A jelentések idézik a szovjet külpolitika Hruscsov által kifejtett alap­elveit, elsősorban Hruscsovnak azt a kijelentését, hogy a Szov­jetunió békében és barátság­ban akar élni minden néppel. A lapok kiemelik azt a Hrus­csov által hangoztatott szilárd meggyőződést, hogy a szocialis­ta táborhoz tartozó országok hatalmas szövetsége és a kom­munizmus eszméi legyőzhetet- lenek. A lapok nagy figyelmet szen­telnek Hruscsov azon kijelen­tésének is hogy a Szovjetunió­nak megvan minden lehető­sége, hogy az egy főre eső ter­melés terén utolérje és meg­előzze a legfejlettebb kapita­lista országokat. DELHI Az indiai sajtóban központi helyet foglalnak el N. Sz. Hruscsovnak az SZKP XX. kongresszusán elhangzott elő­adói beszédéről szóló beszámo­lók. A lapok első oldalon, nagybetűs címekkel, a leg­szembetűnőbb helyen közük a beszámoló tartalmi ismerteté­sét. Több lap Hruscsov arcké­pét is közli. „A Szovjetunió hajlandó be­szüntetni a hidrogénbomba- kísérleteket. Bizalom a békés egymás mellett élésben. Az Egyesült Államokkal való vi­szony a békés egymás mellett élés öt elve alapján. Hruscsov előadói beszéde a pártkong­resszuson” — ezzel a címmel számol be a pártkongresszus megnyitásáról és Hruscsov be­számolójáról. a Hindustan Ti­mes. Hasonló címeket ad je­lentésének a Statesman, a Hindustan Standard és az In­dian Express is. A Hindustan Standard Hrus­csov beszámolójának különö­sen azt a részét emeli ki, hogy à forradalmat nem lehet ex­portálni vagy vezényszóra vég­rehajtani. A Times of India közleményének ez a címe: ,Hruscsov elítéli a genfi szel­lem eltemetésére irányuló kí­sérleteket. Űjból együttműkö­dést javasol Kelet és Nyugat között.“ PEKING A pekingi lapok első olda­lon, nagybetűs címmel közöl­ték a XX. pártkongresszus megnyitásáról szóló jelentést. A pekingi rádió és más kínai rádióállomások többször beol­vasták a pártkongresszus meg­nyitásáról szóló közleményt. SZÓFIA Az SZKP XX. kongresszusa a bolgár sajtó figyelmének középpontjában áll. Valameny- nyi lap első oldalon, részlete­sen számol be a kongresszus megnyitásáról. Az Otecseszt- ven Front kivonatosan ismerte­ti Hruscsov előadói beszédét. Az ismertetés felöleli a beszá­molónak- a nemzetközi helyzet­re és a Szovjetunió belső hely­zetére vonatkozó legfontosabb megállapításait. BUKAREST A bukaresti lapok szembe­tűnő helyen közük a XX. pártkongresszus megnyitásáról szóló jelentést és Hruscsov előadói beszédének kivonatos szövegét. TIRANA Az albán lapok szerda» egész oldalakat szenteltek a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa munkájának. A napilapok egész első oldalát a kongresz- szusi anyagok töltik meg. A lapok közük N. Sz. Hruscsov előadói beszédét, valamint ar. előadó fényképét. A Zeri i Populüt első olda Ion közli Fadil Pacraminak, a lap főszerkesztőjének, az Al­bán Munkapárt küldöttsége tagjának tudósítását a kong­resszus első napjáról. PÁRIZS A Monde a XX. kongresz- szusnak szentelt vezércikké­ben kiemeli a kongresszus első napjából sugárzó biza­lom légkörét, majd hozzáte­szi : „Beszámolójában Hrus­csov úr nagy megelégedéssel és a jövőbe vetett bizalom­mal beszél a perspektívákról, a “kommunista társadalom megvalósulásáról; azt érezni, hogy optimizmusa nem külső máz, hanem egy olyan ember bensőséges meggyőződése, aki egy bizonyos elméletet ma­gáénak vallva, a tényekben saját hitének igazolását lgt- ja. Nyilvánvalóan ebből az optimizmusból ered beszámo­lójának egyik legjelentősebb mondata, amely arról szól, hogy egyes országoknak meg­van a lehetőségük, hogy par­lamentáris úton jussanak a szocializmushoz.”

Next

/
Thumbnails
Contents