Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-18 / 14. szám

partélet * 11 gySngySsl XII. akna vezetőségváiasztó taggyűlésének tapasztalatai GYÖNGYÖS város torOletén befejeződtek az alapszervézeti vezetőségválasztások. Az elmúlt héten a XII-es akna kommu­nistái is megválasztották az új vezetőséget. Megvitatták az elmúlt két év eredményeit, hibáit. Sok hasznos tanulságot nyújtott ez a taggyűlés a XII-es akna Kommunistáinak, gazdasági ve­zetőinek, de a város többi üze­mének is. A beszámoló közép pontjában a termelés állott, melyet a Központi Vezetőség márciusi és novemberi határo­zata alapján a politikai munka tükrében beszéltek meg. öröm volt hallgatni, mikor a beszá­molóban arról volt szó, hogy 1955-ben az egy tonnára eső termelési költség 8 forinttal csökkent az akna területén. Büszkén mondották el a kom­munisták, hogy ebben a bánya­fa felhasználásban elért hét százalékos megtakarítás jelen­tett sokat, s ezzel jelentős mennyiségű importanyagot is megtakarítottak. Elmondták a felszólalók azt is, hogy na­gyobb bányafa megtakarítást is elérhettek volna, ha ezt min­den dolgozó szívügyének tart­ja. Sok o.yan dolgozó van még, aki az omlasztásnál úgy véle­kedik, hogy azzal nem lesz ne­kik több, ha a fát ki is szedik. Elmondták azt is, hogy napon­ta 4—5 köbméter az a mennyi­ség, amit hátizsákban elhorda­nak a dolgozók, s ezt a még használható bányafából vágják össze. A felszólalók tehát jogo­san bírálták a vezetőséget az ellenőrzés lazasága, a felvilá­gosító munka hiánya miatt De nem minden területen büsz­kélkedhetnek az anyagtakaré­kossággal. A lőszerfogyasztás például még mindig 37 száza­lékkal magasabb a megenge­dettnél. Vitatott része volt a beszá­molónak a törzsgárda kialakí­tása. Ez a XII-es akna legfon­tosabb problémát közé tartozik A két év alatt 1870 dolgozó lé­pett ki az üzemből, tehát éven ként kicserélődött az összes dolgozó. Olyan hiba ez, mely­ben az üzem többi prob­lémái is gyökereznek. Hisz az ilyen nagymérvű fluktuáció nem segíti elő a párthatároza­tok végrehajtását, sőt fékezi és akadályozza a tervteljesí­tés mellett a termelékenység emelését, az önköltség csök­kentését is. VAROSUNK valamennyi nagyüzeme az első ötéves terv­ben jött létre. így ezek mun­kásai nemrég még a mezőgaz­daságban dolgoztak. Magukkal hozták a kisárutermelők gon­dolkodásét és fegyelmét. Éppen ezért helyesen mutatták meg a felsorolások, hogy türelmeseb­ben kell nevelni őket. Elmond­ták, hogy a kilépők zöme azért ment el az üzemtől, mert nem kapta meg azt a segítséget, amit várt a régi idősebb bá­nyászoktól, sőt egyes műszaki­ak még gorombáskodtak Is ve­lük. Igaz, nehéz a középkáde­rek, a műszakiak munkája, — nem egyszer tapasztalatlan, a munkájukat még nem eléggé ismerő dolgozókkal kell a fel­adatot végrehajtani. De a dol­gozók azzal nem lesznek fe­gyelmezett, szakmájukat isme­rő bányászok, ha a vezetők ne­velés helyett gorombáskodnak velük. Szó volt a taggyűlésen arról is, hogy baj van a munkaszer­vezéssel. Nem ritka az olyan dolgozó, akit egy hónap alatt öt-hat helyre áttelepítenek, de tapasztalható a jobb munkahe­lyek baráti alapon való elosz tása is. Természetesen egyik sem helyes. Hiszen minden új beosztás csökkenést idéz elő a termelésben, s elveszi azok ked­vét, akiket mindig a hátrányo­sabb munkahelyre helyeznek. Helyesen mutattak rá a felszó­lalók, hogy a nagymérvű fluk- tációkat nem utolsósorban itt kell keresni. Helyesen foglalkozott mind a beszámoló, mind pedig a hoz zászólások az ellenség elleni harccal az üzemen belül. A meglévő lazaságok bármelyikét mutatták meg a kommunista bányászok, elmondták az el­lenség tevékenységét is. A gyakran leégő villanymotorok a bányafával való pocsékolás, a különböző rémhírek azt mu­tálják, hogy az ellenség dolgo­zik a XII-es aknánál is. S ezen nem lehet csodálkozni, hiszen jónéhány kulák, volt csendőr és egyéb levitézlett elem hú­zódik itt meg. Olyanok, mint Oszvald Mihály és Tóth Albert kulákok, akik ma is fontos be­osztásban vannak. Nem érdeke egyiküknek sem, hogy az üzem te.jesítse tervét és arra töre­kednek, hogy tudatosan hátrál­tassák a termelést, hogy külön­böző híreszteléseikkel zavart okozzanak a dolgozók között. VOLT AZONBAN néhány dolog, ami fölött a beszámoló, de a vita is elsiklott, sőt né­hány fontos kérdést meg sem amlítottek. Nem mérlegelte eléggé a beszámoló például a tervteljesftés lemaradásénak következményeit, hogy több mint 2000 tonnával tartoznak a népgazdaságnak. Nem mutatta meg a beszámoló annak jelen­tőségét sem, hogy a második ötéves terv első napjaiban kü­lönösen szükség van a szénre, és a nagy hideg mind az ipar­ban. mind pedig a háztartások­ban mindinkább növeli a bá­nyák tervteljesítésének jelen­tőségét. A vezetőség beszámolójában nem nagy helyet kapott az új technika, az új módszerek al- ka.mazása sem. Gyengék is ezek az eredmények az üzem­ben. Egy év alatt mindössze 18 újítási javasoltak,’ ezek zömét is a vezetők. Ennek az okát helyesen elemezte a beszámo­ló. Gyenge az új módszerek alkalmazása, a rejtett tartalé­kok feltárására irányúló propa­ganda munka. Természetes, hogy ezért felelős a pártszer­vezet, de felelős a szakszerve­zet. is. A dolgozók nem ismerik a műszint-tervef, nincsenek Cél­feladatok, a párt és a gazdasá­gi 'vezetés nem támaszkodik eléggé a dolgozókra. SZÉLESEBB körű és rend­szeresen folyó propaganda munkára van szükség, mert ez elősegíti az újat, a rejtett tar­talékok feltárását. Ebben azonban a beszámoló sem mu­tatott példát. Például az elővá­jáson jól bevált lemezes rako­dást — amit nemrégen vezet­tek be az üzemnél — nem Is említették. Pedig ez a módszer, amellett, hogy megkönnyíti a dolgozók munkáját, könnyebb, gyorsabb, gazdaságosabb a ré­gen alkalmazott módszereknél. Jelentős hiba volt a beszámo­lóban, hogy nem foglalkozott megfelelően a bányászok között végzett politikai munkával, an­nak tartalmával és jelentőségé­vel. Sok szó esett ugyan a ne­velésről, a felvilágosító mun­káról, de csak általánosságban, A jövőben a XII-es akna párt- szervezetének elsősorban itt kell munkáját megjavítania, de ez szükséges ahhoz is, hogy a taggyűlés által kitűzött fél­adatokat is meg tudják valósí­tani. MOST valamennyi alap.-zer- vezet előtt álló legfontosabb feladat, hogy a taggyűlés hatá­rozata alapján állítsák össze munkatervüket és az egész párttagsággal közösen harcol­janak a terv megvalósításáért. Ez teszi lehetővé a XII-es ak­nánál is, hogy a lemaradást behozzák és a taggyűlés hatá­rozatait, a 15 százalékos bánya­fa megtakarítást, a termelé­kenység 4 százalékos emelke­dését valóra tudják váltani. MAROSAN LAJOS a Gyöngyös városi pártbizott­ság titkára iTANÁCSOK HÍRADÓM; — JÓL HALAD a begyűj­tési tervek felbontása Péter- vásárán. A tárgyalásokon rendszeresen részt vesz a be­gyűjtési megbízott mellett a községi tanács VB elnöke is. A gazdákkal történő megbe­szélés alapja lesz az idei ha­vi begyűjtési tervek mara­déktalan teljesítésének, — SZÉLESKÖRŰ állatte­nyésztési értekezletet tartott a járási tanács VB február 10-én Pétervásárán. Ezen a járás legjobb állattenyésztési szakemberei, községi VB el­nökök és a legeltetési bizott­ságok elnökei vettek részt. Szombati Imre VB elnökhe­lyettes, miután ismertette a múlt év állattenyésztési ered­ményeit és hiányosságait, a legfontosabb feladatokról be­szélt. Az értekezleten több értékes hozzászólás hangzott el. — SZAKMAI tanfolyamot rendeztünk Bükkszéken a községi tanácstagok részére a pétervásári járási tanács kez­deményezéseként. Négy este különféle tárgyú szakelőadá­sokkal bővítettük tanácstag­jaink ismeretét. Előadókat a járási tanács biztosított, a tanácstagok részvételének a megszervezését a helyi vég­rehajtó bizottság és titkára végezte. A tanácstagok nagy- < része részt vett a tanfolya­mon, de rajtuk kívül az egyénileg dolgozók is szép számmal hallgatták az érde­kes előadásokat. Sokan hozzá Is szóltak és kérték a járási tanácsot, hogy a jövőben is tartsanak ilyen előadásokat, főként az állategészségügy, gyei kapcsolatban, vagy a mezőgazdasági munkákról. A bükk&zéki községi tanács tagjainak és dolgozóinak ne­vében ezúttal is megköszön­jük a járási tanácstól kikül­dött elvtársaknak fáradozá­sukat, színvonalas előadásu­kat (Tulák István) Tolijegyzetek TEGNAP ÉS MA yonatindulás előtt, szinte az utolsó pil­lanatban egy utast segített fel a ka­lauz. Jókedélyű, 45—50 év körüli férfi volt, látszatra senki sem mondta volra rá, hogy beteg, erről csak a két mankó tanúskodott. Aivel a szakaszban ismerősre is talált, mind­járt el kezdett beszélgetni. Akaratlanul Is odafigyeltem. így tudtam meg, hogy Veid Zoltánnak híyják és mint kazánszerelő, ka­zánszállítás közben sérült meg a hátgerince. Elmondta azt is, hogy a legjobb orvosok vizs­gálták, de sajnos... — nyugdíjba kellett mennie. Az egésr beszélgetésben rokonszenves, bizakodó hangja keltette fel figyelmemet. Egy fiatal lány megkérdezte tőle: vannak-e gyerek“!, van-e, aki eltartja? És a bácsi — szinte az egész szakasz utasai felé fordulva, válaszolt: Nincs mitől félnem, nem kell, hogy a gyermekeim tartsanak el, mert nem ha­gyott el az ország Több, mint 1000 forint nyugdijat kapok és ebből még segíteni is tu­dom őket Nem tudom, hogv a többi utas hogy volt vele, de nekem nagyion jól esett hallgatni ezeket a szavakat. íme, egy ember, aki ez­előtt egy évtizeddel koldulásra, vagy a leg­jobb esetben gyermekei amúgy is szűkös ke­nyerére lett volna utalva. Mert társadalmunk, a dolgozó nép álla­ma gondoskodik róla. (S. ttí,) A MEGHÍVÓ farsang idején nem szokatlan, hogy nagy a forgalom meghívókban. S ezek a meghívók különféle szórakozóhelyek­re invitálják az embert. A különbö ’.ő szer­vek, intézmények, vállalatok dolgozói a jó munka tudatával ülnek a terített asztal, a borospohár mellé, és baráti légkörben áldoz­nak Karnevál hercegének. Szép kivitelű, fenyőággal díszített meg­hívót kapott sok, Északmátrai Erdőgazdaság­hoz tartozó erdész, erdőmérnök és hivatali dolgozó is. Abban nincs is kivetni való., hogy az erdőgazdaságiak közös farsangi estét ren­deztek. Abban sincs, hogy ehhez szép kivi­telű, ízléses meghívót készíttettek. Van azonban mégis árnyoldala,a dolog­nak __ A z erdészmérnökök, a hivatalnokok és az erdészek csak egy részét — bár fontos,- de mondhatni kis részét — képezik a gazda­ságnak. A nagyobbik része a gazdaságnak a rakodó munkásokból, szállítókból és gépi munkásokból áll, akik a fát kivágják, le­szállítják és vagonba rakják. Nem lebecsü­lendő az ő munkájuk, főként ha azt is hoz­zászámítjuk, hogy ezt félméteres hóban és nem ritkán 25—30 fokos hidegben végzik. Nos. Holló Istvánnak, Szabó Imrének. Szabó Jánosnak, Szakra Károlynál: és a többi fizikai munkásnak nem jutott a sok szép meghívóból, de még szóban is „elfelej­tették” őket meghívni az erdőgazdaság far. sangi báljára. Érthető hát, ha ezek a dolgozók — az erdőgazdaság e derék hada — rosszallóan gondol az erdészek februári báljára. S nehogy jövőre hasonló mulasz­tás történjen, talán nem árt megemlíteni: nem vált volna szégyenére a gazdaság veze­tőinek, ha egy asztalhoz ülnek azokkal, akik ugyancsak „besegítenek” a tervteljesítéshez. Biztos, ekkor is jó) mulattak volna.. (B J.) 850 előadás A gyöngyösi József Attila színjátszó csoport vasárnap tar­totta 350. előadását Zagyva- szántón. A 350 előadással He­ves és a három szomszéd me­gye területén több mint 110 ezer dolgozót szórakoztattak, neveltek és ismertettek meg az új kultúrával. A csoport va­sárnap a Tanítónő 50. díszelő­adását tartja Gyöngyösön Bán­ki Zsuzsa, a budapesti Jókai Színház művészének vendég- szereplésével. Budai Ferenc, Gyöngyös Szerkesztői üzenetek : ü Sütő Gábomé, Hatvan Örömmel köszöntjük levele­zőink táborában s minél előbb várjuk cikkeit Természetesen minden érdekel bennünket, ami városáról, életéről szól. Alföldi Lászlóné, Heves Az illetékesek figyelmét fel­hívtuk panaszukra. Reméljük, hogy a legközelebbi előadáson már a hevesi kultúrotthonban is rend és tisztaság lesz. Pásztor István, Heves Sajnos, lapunk terjedelme miatt nem áll módunkban ver­seket közölni és azzal érdem­legesen foglalkozni. Versét át­adtuk a Heves megyei írók Csoportjának Nagy Mátyásné, Eger, Arany János utca Ismételten felhívtuk a detki gépállomás figyelmét a? elv­társak panaszára. Igaz, nem sokat jelent most már a pénz visszaadása, de sajnos, náluk is olyan akadályok jöttek köz­be, amelyekre aem számítot­tak. Reméljük, hogy az a jövő úvhan nana ismétlődik mag Készen a tavaszi munkára A* «gin boeonádi határban nem volt párja aa. almáit övben a Petőfi Tsz vetéseinek. Gazdagon fizetett a föld a jó munkáért, búzájuk például több mint 14 mázsát adott holdanklnt. Pedig nemcsak egyszer, hanem kétszer arat­tak, anélkül, hogy azt megsínyiené a következő esztendei termés. Ha,mine hod őszi árpájuk 18 mázsát adott hol­danként, a reá vetett vöröshere már az első kaszáláskor 350—400 mázsa jóminőségű szénát. A szép eredményekért szorgalmasan dolgoztak a tsz tagjai. Ebben az esztendőben mezőgazdaságunk minden dolgozóját nagy feladat elé állít­ja a terméseredmények három százalékos növelése. A fel­adat végrehajtása attól függ. hogyan készülnek fel. A bo- conádi Petőfi Tsz-ben gondoltak erre, s már most mindent megtettek annak érdekében, hogy az idén a tavalyinál jobb termést arassanak. Felkészültek erre már részben az őszi vetések idején, hiszen a nagy terméseredmények sorsa nem az aratásnál, nem is csupán a nöyényápo.ásnál dől eh Azok elérésénél most is fáradozni kell, amikor még hó borítja az egész határt. Aki a tavaszi munkák megkezdésekor kap­kod a gépjavításban, aki akkor próbálja megszerezni a vetőmagot, amikor már vetni kellene, az egész éveit át el­marad. Annak későbben és gyengén kel a tavaszi vetése, a növényápo.ás utolsó munkája eléri az aratás idejét, s így tovább, mert a mezőgazdaságban elég egy munkával késni a kezdetnél, az egész éven át végigkísér, sőt kihat a kö­vetkező esztendőre is. Tudják ezt jól a boconádiak, ezért használták ki ala­posan a téti pihenő napjait. Serényen dolgoztak a kovács és bognár műhelyekben, s a szorgos munka eredményeként ma már minden kisgépük készen áll. Az ekéket is rendbe­hozták, mert azokra is szükség lesz. Igaz ugyan, hogy a gépállomás elvégezte mindenütt a szántást, azonban na­ponta lépnek be új tagok, s azok még hoztak be szán- tatlan földet magukkal. A gépeken tehát nem múlik, hogy amint a bő elmegy, megkezdhessék az első munkát, a simí­tózást, a fogasolást és a vetést. Míg a kovácsok, bognárok a gépeket hozták rendbe, a többiek a vetőmag előkészítésével foglalkoztak. A tavaszi árpa már kitisztítva áll a zsákokban, s megvan a többi vetőmag is. Kukoricájuk ugyan szokváuyminőségü, de úgy tervezik, hogy a vetés idejéig kicserélik hibrid vetőmagra. A gépállomási agronómus vezetésével elvégezték a próbacsiráztatást. A magok 96 százalékos csírázóképessége biztosítja a jó kelési százalékot. Huszonkilenc hold őszi bú­zájukra vörösherét vetnek, ehhez is megvan már a mag. Ezzel a szántóterületük 30 százalékán terem kiváló minősé­gű pillangós takarmány az állatállománynak. A tavaszi készülődéshez tartozik az is, hogy időben megrendelték az ősziek fejtrágyázásához a műtrágyát, s úgy tervezték, ha tudnak szerezni érett isi illő, vagy l.om- poszt-trágyát, kíséretképpen megpróbálkoznak a felültrá- gyázással. A terméseredmények három százalékos növelését se­gítik azzal is, hogy egyes fö dterületekről kétszer takaríta­nak be termést. Most a búzára vetnek vörösherét, 20 hold ő.zi takarmánykeverékük tarlójában pedig 100 napos ireg- szemcsei kukoricát. Tavaly 15 mázsa csöveskukoricát tör­tek ilyen másodvetésről, az idén jobb talajelökészítéssel többet akarnak. A kétszeres terméshez jó erőben levő talaj kell. Hogy ne zsarolják ki a földet, minden évben istállótrágyáznak egy-egy területet. Most a szántóra 1500 mázsa, a szőlőre 1200 mázsa istálló trágyát hordanak ki. A gépek rendbetevése, a magok előkészítése csak egyik o dala a tavaszi felkészülésnek. Fel kell készíteni az embereket is, hiszen az ő munkájukon múlik, lesz-e há­rom százalékkal nagyobb termés. Egy növénytermesztő brigádjuk kilenc munkacsapatra oszlik. Az idén átszer­vezték a munkacsapatokat, arányosn elosztották az új belépőket, hogy a régi tagok mel'ett hamarább belejöjje­nek a közös munkába. A munkacsapatok vezetésére ráter­mett embereket választott a közgyűlés, — került új be­lépő is a munkacsapat vezetők közé. Ezzel elérték, hogy az új tagok az első perctől fogva érezhették, övék is lett a közös gazdaság, attól kezdve, hogy aláírták a belépési nyilatkozatot. Kint a határban még vastag bótakaró alatt pihen a föld, mintha erőt gyűjtene a tavaszra, a nyárra ahhoz, hogy gazdag termést érleljen. Noha benne vágjunk még alaposan a té'ben, a boeonádi Petőfi Tsz-ben már a ta­vaszról beszélnek, — s nemcsak beszélnek, készen Is vár­ják. Ha elolvad a hó. s a tavaszi szél nyomán m, gpirkad a talaj, azonnal hozzáláthatnak a munkához. Munkájuk nyomán » termés mázsáiban válnak valóra a határozatok, a tervek írott betűi. Megyénk dolgozói nagy lelkesedéssel üdvözlik as SZKP XX. kongresszusát $ A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusát megyénk dolgozói is nagy örömmel és lelkesedéssel üd­vözölték. Kedden és szerdán, a kongresszus első napjain az üzemek, községek, termelőszö­vetkezetek és hivatalok dol­gozói lelkes röpgyűléseket tartottak. Egercsehi bányában például munkacsapatonkint beszélték meg a kongresszus nemzetközi jelentőségét, ahol a dolgozók fogadalmat tet­tek, hogy a XX. kongresszus tiszteletére beindított „ Kong­resszusi héf’-en tervüket részleteiben is túlteljesítik. A munkacsapatok táviratban üdvözölték a kongresszust, s kívántak sok sikert munká­jához. A Felnémeti Fínomszerel- vínygyárban a röpgyűléseken és a pártértekezleten üdvö­zölték a kongresszus megnyi­tását. Nemcsak az üzemek, ha­nem a termelőszövetkezetek, kőesógek dolgozói is megem­lékeztek az SZKP XX. kong­resszusának megnyitásáról. Adács községben például hat helyen tartottak röpgyűlést, ahol a kongresszus nemzet­közi jelentőségéről és a Szov­jetunió hatodik ötéves ter­vének jelentőségéről beszél­tek. Visontán három helyen, Domoszlón szintén három he­lyen tartottak röpgyűlést. A visontai Petőfi tsz-ben a röp- gyűlés alkalmával a termelő­szövetkezet tagsága a most folyó munkákra tett félaján­lást és arra, hogy új tagokkal fogják erősíteni termelőszö­vetkezetüket. , A Bélapátfalvai Cement és Mészművek dolgozói a Szov­jetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusa jelentősé­gét megtárgyalták, üzemré­szenként röpgyűléseket tartot­tak, t táviratot küldtek a Központi Vezetőséghez, kérve, hogy továbWtaók «zt a Sbov- leíuBüóba,

Next

/
Thumbnails
Contents