Népújság, 1956. február (9-17. szám)
1956-02-15 / 13. szám
4 NÉPÚJSÁG UM. t*MHt U. Hideg van. Homályos, fehér derengés a világ. Az elmosódott, fakó égbolt mintha kopott foncsorú tükör volna, amely a végetlen hótakaró fehérségét veri tompán vissza. A hóban lábnyomok — ezernyi kis ösvény. Ott kanyarognak a bányatelep házacskái között, összesűrűsödnek a Népbolt előtt, az autóbusz megállónál és a kultúrház széles lépcsőin A délelőttösök már régen feljöttek a föld alól, karbidlámpájuk szúrós szagát valahol messzi hajtja már az északt szél. Nagyon hideg van. Annyira hideg, hogy még a havazás is elállt. Talán belefagytak a gyönge hópelyhek a feneketlen, fehéf ködbe. ** Esteledik. A fehér köd egyre homályosabb. Félidőtájban jár a délutáni műszak. A szállító- szalag zakatolva hordja ki a szenet a föld langyos sölétjéből. Az előző műszak vidékről bejáró bányászait házavitte már a busz, fölmelegítették, gémberedett tagjaikat, ingujjban ülnek a kályha mellett és cigarettáznak. A kultúrházban is lehetnek jónéhányan. Méltóságos, széles épület. Sárgafényű ablakai melegen, hívogatóan tekintenek ki a fehér homá.yba. Gyertek, gyertek szaporán, kezdődik a próba! Éi ekesek, táncosok, színjátszók, rátok várnak nyájas szobácskáink, jó melegünk, meg akik már összegyülekeztek! Zsibongás és meleg árad mindenhonnan. ** A nagyteremben lehetnek már vagy húszán, s az ajtó egyre nyílik, fogadja az érkezőket. Itt lesz az énekkar próbája. Csoportokba verődve állnak, beszélgetnek a férfiak. — Imre nem jön ma? — csendül fel emitt egy aggódó hang. — Már hogyne jönne? Biztosan késik a busz. — Ha megígérte, akkor itt is lesz, — toldja meg nyomatékosan Pál István művezető. Ha közbejött valami, mindig táviratozott... A szóbanforgó Imre nem más, mint Hegyi Imre, az Állami Népi Együttes tagja, a petőfi- bányai énekkar vezetője. Pál István pedig, — szúrósszemű, sovány, bajuszos ember, — villanyszerelő művezető a gépműhelyben ... — És hadügyminiszter... — rikoltja vidáman valaki mellettem. — Tudniillik az Egy marék boldogság című darabban... Zenés vígjáték Offenbach zenéjével mostanában fogtunk hozzá magyarázza Pál István és rosszalló pillantást vet a tréfálkozóra. — Egyébként ma is lesz próbánk, a női kórus után hallgassa majd meg ... A zongora körül karéjba gyűlnek a fiatalok és rázendítenek egy édesbús orosz népdalra — „Künn a pusztán ...“ — Hetvennégyen vagyunk, hetvennégy énekes — mondja Kulcsár Mihály. — Most, a téli viszonyok között ötven-ötvenöt, aki állandóan bejár próbára. — Kikből tevődik össze az énekkar? — Van itt, kérem mindenféle, — veszi át a szót ismét Pál István, — vezető emberek, villanyszerelők, segédmunkások, tisztviselők, még háziasszony is akad, aki eljön a párjával énekelni. Derék, lelkes kollektíva ez. Fiatal az együttes, nem a tagok korát tekintve, — fiatal és öreg egyaránt akad köztük, — hanem a megalakulást illetően. Még egyéves sincsen. De azért maga mögött hagyta mar a csecsemőkort. Még tavaly, a megyei bemutatón szép sikert aratott Egerben. Egy hiba van csak: majdnem az egész kórus a gépműhelyből toborzódott, bányász csak egy van köztük. Ma az sem tudott eljönni, mert délutános. *• A szomszéd szobában a népi táncosokat oktatja Veress Éva, a kultúrház igazgatója. Három-három fiú áll szemközt és próbálgatja a lépéseket fürge harmonikaszó mellett. — Húzza ki magát, Imre! Borzasztó, milyen görbe ... Ejnye, gyerekek, ne csoszogjunk már... — Nem tudom, mi van ma a fiúkkal... Olyan szépen csinálták már — szólal meg mellettem egy kékruhás kislány. Pálnak hívják őt is, Pál Annának. Édesapja vájár a szűcsi Xl-es aknán, ő meg itt dolgozik a telepen, famérő. Pál Anna az egyetlen, aki itt van a régi tánccsoportból. — Miért bomlottak szét? — Férjhez mentek a lányok, a fiúk megnősültek. .. Nem akartak aztán már táncolni... Nekem is azt mondták otthon, hogy ne táncoljak, nem nekem való az, de most/már belenyugodtak ... Egy félév szünet után ismét megalakult a tánccsoport. Most bontogatják a szárnyaikat. Egyelőre egy kicsit sután, bizonytalanul de az igyekezet szemlátomást megvan, — olyan engedelmesen próbáltak újra meg újra egy-egy táncfigurát, hogy biztosan viszik még valamire.. . ** 4 Az énekkart változatlanul a várakozás állapotában találom, de senkinek sem jut eszébe. hogy hazamenjen. Énekelgetnek, csak úgy szórakozásból eltereferélnek. » Angyal bácsiról beszélgetnek most, Angyal művezetőről. Meghalt szegény, tegnap volt a temetése. Az énekkar mind egy szálig elkísérte utolsó útjára. — A napokban még beszélgettem az öreggel. .. Mondta is, meglátogatlak benneteket. gyerekek, megnézem, mit fejlődtetek. Aztán... — Délután ötkör ért haza Gyöngyösről. Felülvizsgálaton volt Hazabandukolt, aztán hét órakor meghalt... Ügy ért mindenkit, — mint a villámcsapás... így hát Angyal bácsi már csak a koporsóban hallhatta kedves fiainak énekét... Az ajtó felől harsány kiáltás szakítja meg a csöndet: — No, már itt is az Imre! Fekete kucsmában, frissen, a hidegtől kipirulva megjelenik Hegyi Imre. Egy pillanat és már kucsma, kabát nélkül áll a széksorok előtt és kiabálja: — Üljünk le, gyerekek, üljünk lel A „gyerekek’* pillanatok alatt ott ülnek két hosszú sorban a székeken és várják a továbbiakat. Bevezetőül egy kis szolmizálás. Do-re-mi... Tisztítsuk ki azt a „mi-i-i“-t, lignitporos! kurjantja a karmester és a kar engedelmesen utána dalolja az immár „megtisztított*’ hangot. No, most egy nógrádmegyei népdalt gyakorlásul. .. Erdő nincsen ... úgy, jó. Most azt, hogy: „Én voltam az apámnak legkedvesebb fia“ ... Állj ! Először is nem zapámnak, hanem apámnak... Mégegyszer ... A tömzsi, fiatal karmester áll a kórus előtt, énekel, kiabál, vezényel valami nagy energiával, vidámsággal, kedvvel. Tudása, vidámsága oly ellenállhatatlan, hogy talán még az olyan botfülűeket is megtanítaná énekelni, mint a jelen sorok szerény írója... — No most egy közkedvelt népdalt. Nem vagyok én senkinek sem adósa... Melyik is ennek a legismertebb feldolgozása? — A Kállay-kettős — zúgja a kórus. — Ki is annak a szerzője. Te mondd meg — és rámutat egy kórustagra. — Ügy bizony, Kodály Zoltán. Hát azt tudjátok-e, ki az a Kodály Zoltán? ... Végighallgatja a válaszokat, aztán par szóval, történettel ő is elmond egyet-mást Kodályról, a műveiről, egész munkásságáról. Aztán beint és a kar énekli a szilaj, hetyke népdalt. „.. .eb fél, kutya fél, míg az ipám. napam él.. ’* Szőke sörényét nátraveti, énekel őmaga is, karjával vezényel, de még . pisze orra is részt vesz az énekben, még azzal is mutatja, hogy jó-jó, csak a basszus ne olyan fedetten énekeljen, a tenor egy kicsit halkabban ... Csupa tűz, csupa lobogás az egész ember. ** Odafenn az irodában összeült a színjátszó csoport, a „prózai részleg“ és az „Idegen gyermek*’-et próbálja. Olvasópróba, de bizony csonka létszámmal, a csoport fele hiányzik. Egyikük délutános, a másik üdülni van, a harmadiknak a kisfia beteg — de azért négyen is megtartják a próbát, a szerepén kívül mindenki o-vas még egy másikat. — Nem lesz baj az előadással? — Dehogy lesz! — tiltakoznak viharosan. — A jövő héten már itt lesz a többi is, — mondja Kláben Jenő, aki Szenecskát, a bolondos fogtechnikust játssza majd. — Megesik hogy egy-két ember hiányzik, de olyankor egyedül is tanulják a szerepüket. Az utolsó három hétre pedig elintézzük, hogy együtt lehessünk mindnyájan. Kivételesen a rendező sem tudott itt lenni, Báli István, de a négy színjátszó olyan mély meggyőződéssel bizonygatja: nem lesz itt baj, fog az menni... — hogy az emberből elpárolog minden tamáskodás. Ha a többi színjátszó is olyan lelkes, mint ez a négy itt, akkor csakugyan nem lesz hiba. ** Odalenn már véget ért a kóruspróba és az „Egy marék boldogság“-ot próbálják a szereplők. Még „gibicek’* is vannak — négy-öt fiatal, aki nem szerepel a darabban, csak hallgatja a többit nagy áhítatosan. Például Kálmán Jánosné, aki kisbabát vár. méghozzá nem is sokára. Mosolyogva figyeli férjét, a színdarab „Pocek atyáját**. — Maga nem szerepel? — kérdem csak úgy tréfából. Nevet, de azért komolyan válaszol:: — Nem, sajnos, nem tudok már... Csak az énekkarban veszek részt most. Szívesen játszanék különben, ha lehetne... Próba után egy csomóba gyűlnek és mesélnek a terveikről, az emlékeikről, a nehézségeikről ... Büszkén újságolják, hogy két hét múlva ellátogat hozzájuk a Magyar Rádió és lemezre veszi néhány énekszámukat. És nemrégiben járt itt a minisztériumból egy elvtárs és megdicsérte az énekkart, hogy tehetségesek, jövőjük van... ** Igen, jövője van az énekkarnak és az egész petőfibányai kultúrotthonnak. Néhány pillanatképet írhattam csak le, egy este műsorát, azt is töredékesen. Nem próbált aznap a kul- turház kitűnő fúvós zenekara, a gyerekekből álló szimfónikus zenekar, nem hallhattam a tánczenekart, a népi ’zenekart... Még felsorolni is milyen sok. A munkásoknak, a bányászoknak, a régi rend számkivetettjeinek van igényük, kedvük, tehetségük a művészethez. Ez volt az egyik gondolat, amelyet megerősített bennem a petőfibányai este. A másik pedig: ha jó a vezetés, ha elegendő a hozzáértés, az igyekezet, virágzik a tömegkultúra — minden ösztökélés nélkül is. Gács András im HÍREK FILM; — MŰSZAKI Tanácsadó Bizottság alakult a Mátravidéki Erőműben az üzem helyettes főmérnökének, kiváló műszaki és fizikai dolgozóinak részvételével. A bizottság feladata az újítások, az új technika, valamint az üzem éves vállalásainak elősegítése. — 65 vagonnal több cukrot gyártanak az idén éves tervükön felül a Selypi Cukorgyár dolgozói, 2.230.000 forint értékben, amint ezt éves vállalásukban is megfogadták. A feldolgozási norma túite. jesítésévei két nappal előbb fejezik be kampányukat, az önköltség- csökkentések összértéke pedig mégha adja az egymillió forintot. A vállalások összértéke pénzben kifejezve 3.858.000 forint. — HATVANEZER forintot fordít az idén a Selypi Cementgyár üzemi kultúrotthonának további bővítésére. A gyöngyösi Puskin Filmszínház február 17—22-ig kedves, színes szovjet filmet mutat be egy vidám, szegény parasztemberről. A régi Oroszországban játszódik le a meseszerű történet, amely azonban még sem mese, mert nagyon sok belőle valóban is megtörtént. — Nyeszterka furfangos, amolyan Ludas Matyi-fé- le parasztember, aki túljár a földesúr, a gazdagok eszén. A filmen vidámság, derű, jókedv húzódik végig. Gazdag program Gyöngyösön} a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap ideje alatt FURFANGOS NYESZTERKA — Műszaki és értelmiségi do gozók baráti találkozóját rendezi meg a hó végen a Mat- ravidéki Erőmű bekebizottsa- ga, az üzemi MSZT szervezet1 tel karöltve. A rendezvényen, ahol körülbelül 80 fő vesz részt, a békemozgalom feladatairól és a magyar—szovjet barátsági hónap előkészü étéiről lesz majd szó. . — ÖTSZÁZNEGYVEN tonna klinker és 725 tonna cement többtermelését vállalták éves tervükön felül a Selypi Cementgyár dolgozói. Ez a mennyiség 242 kislakás felépítéséhez elegendő. A múlt évi átlaghoz képest két százalékos önköltségcsökkentést is vállaltak, ami 440 ezer forintnak felel meg. — 554 ezer forintot fordítanak az idén a Selypi Cementgyár korszerűsítésére. Gépeiket egyedi méghajiásúakká építik át 280 ezer forintos költséggel. Műszerek és egyéb mérőeszközök vásárlására 128, a műhely további gépesítésére pedig 38 ez-jr forintos költséget irányoztak elő. — NAPI 40 vagonról 60 vagonra emelik a Hatvani Cukorgyárban a paradicsomfeldolgozás kapacitását az üzem idei fejlesztése és korszerűsítése által. — AZ EGRI VENDÉGLÁTÓIPARI Vállalat az alkalmi rendezvények részére büfészolgáltatást vállal. A rendezvényeket szendvicsekkel, hidegtálakkal. forró virslivel, teasüteménnyel és cukrászsüteménnyel látják el. — Az EGRI JÁRÁSI Kultúrház február 18-án este 8 órai kezdettel nagy farsangi bált rendez a kultúrotthonban. Az elmúlt héten alakult meg Gyöngyösön a Magyar-Szovjet Barátsági Hónap városi, illetve járási előkészítő bizottsága. Az előkészítő bizottság Gyöngyös városban kidolgozta gazdag programját, amelyben már február második felében is érdekes események szerepelnek. Február 22—28 között rendezik meg a diákok barátsági hónapját, amelyet a város minden iskolájában megnyitó ünnepségek vezetnek be. Tanulmányi versenyek orosz nyelvből, szakköri foglalkozások, pályadolgozatok szerepelnek a hét programjában. A Mező- gazdasági Technikum fiataljai neves orosz és szovjet festőművészek reprodukcióiból rendeznek képkiállítást, s egyben arra is ígéretet tettek, hogy a liét folyamán egyiküknek sem lesz elégtelen felelete. Február 26—március 3-ig Gyöngyösön is megrendezik a szovjet mezőgazdaság hetét, melynek keretében értékes és változatos előadásokat szervez a város mezőgazdasági bizottsága. Március 4-én ünnepélyes keretek között nyilik meg a járási kultúrházban a Barátsági Hónap A hónap eseménye közé tartozik számos színházi est megrendezése, kirakatverseny indul, 15 előadást tartanak a Szovjetunió politikai, , gazdasági és kulturális életével kapcsolatosan a TTIT közreműködésével, továbbá énekkari estek szerepelnek a programban. TANÁCSOK HÍRADÓIADAT— ZARÁNK községben Gé- czi Ferenc 9 holdas dolgozó paraszt, tanácstag az egész évi adóját teljesítette, ezért 47 Ft kamattérítésben részesült. Mint tanácstag, jó felvilágosító munkát végez választókörzetében. — A NAPOKBAN több járási tanács végrehajtó bizottsága megrendezte a községi tanácselnökök háromnapos továbbképzéséi. Ezen a továbbképzésen az oktatás, egészségA VASÚT Holnap, csütörtökön a TTIT „A vasút és élete — Megemlékezés Kandó Kálmánról’1 címmel előadást tart a gyönj ügy kérdéséről, valamint a I községpolitikai tervek felada- ; tárói és végrehajtásáról tárgyaltak. Igen jól sikerült értekezletet tartottak a gyöngyösi, egri és a hevesi járásban. — KÓKAI IGNÁC tamaőrsi 12 holdas dolgozó paraszt évi adóját már kifizette. Nyolcvan forint kamattérítésben részesült. ÉS ÉLETE gyösi járási kultúrházban. A beszámolót Lapis Péter, a MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat főmérnöke mondja. — A MEDOSZ munkavédelmi ankétokat rendez az állami gazdaságok és gépállomások részére. A pusztaszikszói állami gazdaságban február 15-én délelőtt 9 órakor, a horti gépállomáson 16-án délelőtt 9 órakor, a Mátrafü- redi Erdőgazdaságnál 17-én délelőtt 9 órakor tartják meg az ankétokat — BALETT előadást tartanak február 16-án délután a járási kultúrház balett szakkörében. Az előadást filmvetítés követi. A NÉPÚJSÁG elintézte BÁNÁTI JANOS egercsehi apaállatgondozó panasszal fordult lapunkhoz, hogy 1955 július hó 1-től decmber 31-ig járó fizetéskülönbözetét munkahelyéről nem kapta meg. A Népújság közbenjárására BáFeleki Kamill vendégjátéka Egerben Febr. 20-án este 6 óra és fél 9 órai kezdettel Szív küldi szívnek szívesen címmel az Országos Filharmónia előadást rendez. Az előadáson fellép Feleki Kamill Kossuth-díjas, Petres Zsuzsa, Varga András operaénekes is. Az előadáson a legkedveltebb ének, tánc- és zeneszámok kerülnek műsorra. A BM Heves megyei főosztályának felhívása A BM Heves megyei főosztály közrendvédelmi ' és közlekedés- rendészeti osztálya felhívja a szülők figyelmét, hogy gyermekeiket ne engedjék olyan úttesteken szánkózni, hógolyózni, csúszkálni, vagy sielni, ahol gépjárműkuzleke- dés is van. Ez évben országos, a múlt évben pedig megyei viszonylatban sok gyerek baleset történt a fenti okból kifolyólag, mert a gépkocsivezetők a síkos út miatt nem tudták idejében megállítani a gépjárművet. Iskolákban az osztályfőnökök foglalkozzanak a gyerekekkel és magyarázzák meg, milyen veszély- lyel Jár a közúton, vagy közelében történő téli sportolás. Egyben felszólítjuk a háztulajdonosokat. a ház és lakásbérléket, a házmestereket arra, hogy a házuk, lakásuk előtti járdaszakaszt szükség szerint naponta több alkalommal Is takarítsák le a hótól. Jeges, csúszós út esetén pedig a csúszást gátló anyaggal, salakkal, homokkal, hamuval szórják le a járdát, hogy a gyalogosok baleseteit elkerülhessük. Autóbuszok megállóhelyein elsősorban az Illetékes szervek gondoskodjanak a hó eltakarításról, illetőleg a csúszós megállóhelyek leszórásáról. De felkérjük a megállóhely környékén lakó dolgozókat is, hogy ebben a munkában nyújtsanak segítséget a MAVAUT, illetve a helyi tanács dolgozóinak. náti Jánosnak félévi fizetéskülönbözetét folyósították. SZABO BENEDEK káli dolgozó panasszal fordult lapunkhoz, hogy 1955 október, november, december havi családi pótlékát nem kapta meg. Kivizsgálásunkra Szabó Benedek levelezőnknek családi pótlékát folyósították. ROZSNAKI JÁNOS herédi MTH iskolás azzal a kéréssel fordult a szerkesztőséghez, intézzük el számára, hogy a selypi Zsófia-malomtól megkapja az autóbusz hozzájárulását, mert Herédről jár be a Selypi Zsófia-malomba dolgozni. Kérését elintéztük, s a selypi Zsófia-malom hözzájárul Rozs- I naki János autóbusz költsé- I géhez. s 360 forint térítést fizet. A MOZIK MŰSORA: Egri vörös Csillag: Február 15: Fiam, a tanár úr (olasz). Február 16—22: Az élet hídja (magyar). Egri Bródy Sándor: Február 15: Borisz Godunov (szovjet). Február 17—18: Vörös pipacs (cseh balettfilm). Gyöngyösi Szabadság: Február 15: Körhinta (magyar). Február 16—22: Mary hercegnő (szovjet). Gyöngyösi Puskin: Február 15: Kávéház a főúton (cseh). Február 17—22: Furfangos Nyeszterka (szovjet). Hatvan: Február 15: Hintónjáró szerelem (magyar). Füzesabony: Február 15—16: Hintón Járó szerelem (magyar). , * FILM HÍREK — Olaszország. Olasz filmművészeti dolgozók Rómában gyűlést tartottak, amelyen tiltakoztak a külföldi színészek túlzott igénybevétele és a nekik kifizetett hatalmas honoráriumok ellen. — Lattuada olasz rendező megkezdte a Fekete ház című filmje nek forgatását, A főszerepeké: Jean Marais és Simone Signorét játsszák. — Német Szövetségi Köztársaság. Az 1956. június 22-e és július 3. között lezajló nyugatberlini filmfesztiválon 12 dijat osztanak ki. A legjobb játék- és legjobb dokumentfilm — az „Aranymedve“ elnevezésű dijat kapta. „Ezüstmed- vé“-vel jutalmazzák a legjobb rendezőt, színészt, színésznőt, forgató- könyvet, filmzenét. A rendezőbizottság 82 országot hívott meg. A Szovjetunió részvétele még bizonytalap.
