Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-15 / 13. szám

1068. («Mute Ut Mente NiPUJSÂG 3 TUDÓSÍTÓNK JELENTI A SELYP) MEDENCÉBŐL: Elkészítették éves vállalásaikat az ipari üzemek A selypi iparmedence jelen­tős üzemei egyre-másra készí­tik el éves vállalásaikat. Mint a nagy folyam a kis erecskék- ből, úgy nő, úgy tevődik össze agy-egy nagy üzem szép fel­ajánlása, az egyszerű fizikai dolgozók, művezetők, mérnö­kök vállalásaiból. Tervtúltelje­sítést, többtermelést, önkölt­ségcsökkentést, anyagtakaré­kosságot, szigorúbb munkafe­gyelmet vállalnak mindany- nyian, s ez. a sok kicsi sokra megy elve alapján, többezer tonna szénben, cementben, cu­korban és villamosenergiában jelentkezik majd népgazdasá­gunk, dolgozó népünk nagy hasznára. Nézzünk meg néhány ilyen felajánlást. A hatvani járás legnagyobb üzeme, a Mátra- vidéki Szénbányászati Tröszt 16 ezer tonna szén túltermelé­sét vállalta, s ebből 7000 ton­nát Petőfi altáró, 3263 tonnát a rózsái IX-es akna, 2670 ton­nát a szűcsi X-es, 2000-et pe­dig a XI-es akna termel majd terven felül. A Selypi Cement­gyár dolgozói 540 tonna klin- kerrel és 725 tonna cementtel kívánják túlszárnyalni éves tervelőírásukat. Ez a cement­mennyiség 242 kislakás fel­építéséhez elegendő. Tovább akarják fokozni az elmúlt évi szép önköltségcsökkentési ered­ményeiket, s két százalékos önköltségcsökkentést vállaltak a múlt évi átlaghoz képest. Ennek pénzbeli értéke 440 ezer forint. A Selypi Cukorgyár 65 va­gon cukorral kivánja megte­tézni kötelezettségét, 2 230.000 forint értékben. A cukorvesz­teség csökkentésével 150 ezer forint megtakarítást vállaltak Megígérték azt is, hogy a ré­pafeldolgozási norma napon­kénti túlteljesítésével két nap­pal előbb befejezik az idei kampányukat, s ez 180 ezer forintot jelent a népgazdaság­nak. Igen szép terveket dol­goztak ki az önköltség csök­kentésére. Beépítenek egy Zsigmond-féle elő gyújtó dobot Gazdasági eredménye 60 ezer forint megtakarítás lesz. Ezen­kívül két hidrociklonos bérén dezés üzemeltetésével 36, a bepárló kifözés egyszerűsíté­sével pedig 112 ezer forintos önk ltségcsökkentést érnek el Az összes önköltség csökken­tési tényezők értéke 1 millió 098 ezer forint, az összes fel­ajánlás • ' gazdasági haszna pedig 3 millió 858 ezer forint lesz. Érdemes még említést ten­ni a Mátravidéki Erőmű vál­lalásáról is, mely 30 millió ki­lowatt energia- túltermelését az újításokból 1 millió 200 ezer forintos megtakarítást, két és félmillió forintos önköltség- csökkentést és 5000 tonna szén megtakarítását ajánlotta fel. Való tények, jelentős szám­adatok ezek. Olvasgatásuk közben érezzük azt a bizalmat, lelkesedést és erőt, mellyel hős munkásosztályunk a tél nehézségeinek közepette is harcol mindezek valóra váltá­sáért. Hatalmas számadatok, hatalmas munkát, nagy erő­feszítéseket kívánnak minden bányásztól, kazánfűtőtől, klin­kerégetőtől, cukorgyári mun­kástól, műszaki és fizikai dol­gozótól. Hősies munkájuk egyre több szén, cukor, villamosenergia többlettermelésében jut kifeje­zésre. Éves terveik, s április 4-i felajánlásaik valóraváltá- sával így építik, teszik szebbé, boldogabbá, könnyebbé mind­annyiunk életét A technológiai utasítások betartása szép eredményeket hozott Kedvezően alakultak az Ap- ci Fémtermia Vállalat január havi tervének minőségi muta­tószámai. Ferro-wolframból, ami főtermék a vállalatnál, 100 százalékig egyes minőségű ötvözetet sikerült előállítani. Ezenkívül az egyes minőségű kategóriába került a Ferro- titán és a Ferro-mangán túl­nyomó része is. A legörvendetesebb ered­mény azonban mégis a rené- nikkel gyártásánál mutatko­zott, s ez a jó műszaki elő­írások, s a technológiai eljá­rások szigorú betartásának köszönhető. Az üzem műszaki vezetőinek helyes intézkedései megkövetelték, hogy az olvasz­tások előtt tökéletesen szárít­sák ki a fémötvözet alap és segédanyagait egyaránt. A gyártást előkészítő dol­gozók és a kohászok megfo­gadták az előírásokat, s ez nem is maradt eredmény nél­kül. A technológiai utasítások pontos betartásának gyakorla­ti eredménye az lett, hogy 500 kilogrammal több értékes nik­kelanyagot tudtak szállítani a hónap végén a Chinoin Ve­gyészeti Gyár számára. Az eredményes fémkihozatal gaz­dasági értéke 15 ezer forint. üzembövítések a jobb minőség érdekében Ebben az évben műszakilag és technikailag is tovább bő­vítik, korszerűsítik a Selypi Zsófia-malmot. Az üzem nagy karbantartása idején, mely a tavaszi és a nyári hónapokban történik, főleg olyan beruhá­zásokat valósítanak meg, me­lyek a minőség javítását szol­gálják. A tervek szerint 50 ezer fo­rintos költséggel korszerűsítik a szárítóberendezést. A kőp­latóban modern tisztítóberen­dezéseket, úgynevezett asp: rátorokat építenek be, ezenkí­vül utántisztító triörök be­szerelésével biztosítják a mi­nőségileg kifogástalan tiszta liszt előállítását. E berendezé­sekre 17.700 forintos költséget terveztek, A műszaki fejlesztés másik fontos tényezője, hogy a fő­tengelyt golyóscsapágyakra szerelik át, s ez jelentős meny- nyiségű villamosenergia, s ke nőolaj megtakarítását * teszi majd lehetővé. CSÁSZÁR ISTVÁN Hogyan emelkedik a szovjet lakosság életszínvonala a hatodik ötéves tervben A Szovjetunió ha­todik ötéves terve a nehézipar gyorsüte- mű fejlesztése alap­ján előirányozza az ország gazdaságának új, hatalmas fellen­dítését. 1960-ban például a szemestermények össztermelésének el kell érnie a 180 mil­lió tonnát, a gyapot és cukorrépa össz­termelése pedig az ötéves terv folyamán több mint másfél­szeresére növekszik, ügyanezen idő alatt a hús, a gyapjú, a tej, a tojás, a zöld­ség termelése két- két és félszeresére emelkedik. Ez .azt je­lenti. hogy a köny- nyűipar sokkal több nyersanyagot, a la­kosság pedig jóval több élelmiszert és iparcikket kap, mint az előző ötéves terv­ben. Az elmúlt ötéves terv során a közfo­gyasztási cikkek ter­melése 76 százalék­kal emelkedett és több mint kétszere­sen felülmúlta a há­ború előtti színvona­lat. A hatodik öt­éves terv szerint e cikkek termelése 60 százalékkal, vagyis a háború előtti szín­vonalnak több mint háromszorosára nö­vekszik. Hatalmas mére­tekben bővül az élel­miszergyártás. így például a hatodik ötéves terv alatt a cukorgyártás csak­nem kétszeresére emelkedik és 1960- ban meghaladja a 6.5 millió tonnát. A hústermelés csak­nem évi 4 millió ton­nára emelkedik, ami 78 százalékos növe­kedést jelent. Nagy méretekben fejlődik a közszük­ségleti iparcikkek gyártása is. így az évi szövetgyártás a hatodik ötéves terv végére meghaladja a 9.2 milliárd métert. Ugyanekkor a gyap­júszövetek gyártása körülbelül másfél- szeresére, a selyem- szövetekf több mint kétszeresére, a mű­rostból készült szö­veteké háromszoro­sára emelkedik. Emellett növek­szik a lakosság vá­sárló ereje, s követ­kezésképpen jelen­tősen emelkedik .az egy főre eső fogyasz­tás. íme néhány kéz­zel fogható adat, amely arról beszél, hogyan növekszik a szovjet dolgozók életszínvonala a ha­todik ötéves terv­ben. Az ország nemzeti jövedelme 1960-ban 1955-höz viszonyítva 60 százalékkal emel­kedik és több mint négyszeresen meg­haladja a háború előtti színvonalat. A Szovjetunió népgazdaságában foglalkoztatott mun­kások és alkalma­zottak száma a ha­todik ötéves terv vé­gére körülbelül 55 millióra emelkedik, szemben az 1954. évi 47 millióval. A fog­lalkoztatottságnak már ez a növekedé­se magában is a szovjet családok jö­vedelmének emelke­dését jelenti. A mun­katermelékenység növekedésének ered­ményeként emelke­dik a dolgozók pénz- beni jövedelme is. Végül a munkások és alkalmazottak re­álbére átlagban kö­rülbelül 30 százalék­kal emelkedik és je­lentősen felülmúlja a háborúelőtti szín­vonalat. A kolhoz­parasztok pénzbe\i és természetbeni jöve­delme átlagban leg­alább 40 százalékkal emelkedik és körül­belül kétszerese lesz a háborúelőtti, nek. A nép anyagi hely­zetének javítása együtt jár az árucik­kek iránti kereslet fokozódásával. Ezért a hatodik ötéves terv előírja, hogy az 1955. évivel szemben kö­rülbelül 50 százalék­kal kell emelni az állami és szövetke­zeti kereskedelem áruforgalmát. Magát a kereskedelmi háló­zatot körülbelül 40 százalékkal, az ét­kezdék hálózatát pe­dig 50 százalékkal . kell bővíteni. Nagy fejlődésnek indul az új ötéves tervben a közokta­tás, hatalmas mére­tekben képezik majd a szakembereket és fejlesztik minden le­hető módon a tudo­mányt. A terv elő­irányozza a köz- ■ egészségügy megja­vítását, többek kö­zött egyharmadával növelik a kórházi férőhelyek számát, sokat tesznek a könyvkiadóvállala­tok, filmgyárak mun­kájának növelésére, a rádió- és távolbalá­tás fejlesztésére. B Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa dZem nagy doiog TELJES a fejetlenség. Leg­alább is a laikus számára, aki amúgy is nehezen tájékozódik nemcsak a banya labirintu­sait, de a munka szervezettsé­gét, tempóját illetően is. A 60 méteres új frontszárnyon sze­relik a csúzdához hasonló ka- parót, amely most kiválóan al­kalmas arra is, hogy öt bá­nyász csúsztasson végig rajta egy hatalmas dinamót. A frontról lefelé, a szállítóvágat­ra készül a surrantó, a másik oldalon a légvágatot ácsolják s a légajtókat készítik. Embe­rek jönnek-mennek, a sötét folyosókon minden pillanatban felcsillan a karbidlámpa fé­nye: láncokat, deszkákat, drót­kötelet, vagy egyszerűen csak szöget visznek-hoznak nagy serényen. Indulás előtt a gyöngyösi XII-es aknában az ötödik front. Jámbor Miklós, a Tröszt őszbajuszú, majdnem kopaszra nyírt főmérnöke együtt járja a munkahelyeket Bernáth Vik­torral, az itteni főmérnökkel. Bernáthnak megszólalásig ha­sonló bajusza van, mint Jám­bornak, csakhogy nem ősz, mint ahogy gazdája is körül­belül a fia lehetne a kemény­ségéről. s jó szívéről híres tröézt-főmérnöknek Jámbor­nak persze flpmmi sem tetszik, egyáltalán semmi. Zsebből rá­molja le az embereket, hol itt, hol ott talál kisebb-nagyobb kifogást, amelynek jelentős része ugyan nem is olyan nagy hiba, de a sok évtizedes gya­korlat, tapasztalat nem tűrhe­ti el még a legkisebbet sem, mert már megtanulta ezt az igaz régi mondást: kicsiből lesz a nagy. De sem a fiatal itteni mérnök, sem a bányá­szok nem szólnak egy zokszót sem, ismerik jól a zsörtölődő, ugyanakkor igen nagy szakér­telemmel rendelkező főmér­nöküket, — csinálják, ahogy mondja, mert valóban úgy a jő. EZÉRT HÁT a napr sürgés­forgás, ezért tűniK úgy, mint­ha idesűrűsödött volna az egész bánya, mintha csak itt lenne kemény harc, küzde­lem. .., megfeszített erejű mun­ka. S amennyire csalóka a látszólagos fejetlenség, annyi­ra nem igaz a kép, hogy csak itt folyik most a munka. A bá­nyának egy másik pont­ján egy egyszerű, már alkal­mazott, s igen nagy erdményt hozó újításért folyik a küzde­lem. Mert ilyen a bánya élete. Fent vastag hótakaró borul a szántókra, szőlőkre, néma és kihalt a táj. sehol semmi élet. Ugyanakkor vagy 80 méterre a föld alatt egyszerre két — szó szoros értelemben véve is — fronton folyik a harc, AZ EGYIK „frontról” — ha röviden is — már szó esett, a másikon, ahol az említett újí­tás „életéért’* folyik a munka, nem szenet termelnek most a bányászok. Agyagot, homokot. Ugyanis itt új szállítóvágat hajtását végzik, hogy a leme­zes rakodás nyomán termelt szenet gyorsan és zökkenő- mentesen tudják elszállítani. Egyébként ez a lemezes rako­dás az az újítás, amely széles visszhangot keltett szerte az országban, s amelynek alkal­mazásáról a Népújság is több ízben beszámolt már. Mi is ez a lemezesrakodás, mi az új, s hozzátehetjük, mi a jó benne? Röviden: több szén, sokkal több szén. S mert ez minden­kit érint ebben a megyében, nem árt, ha egy kicsit köze­lebbről is megismerkedünk ezzel a módszerrel. Az újítás alapötlete Sipos Antal tröszt mérnöké a kivi­telezés Bernáth Viktoré, a Gyöngyösi XII-es akna főmér­nökéé; a megvalósítás pedig a kiváló Kotrócz munkacsapat tagjaié. Képzeljük el, hogy az előt­tünk levő fal nem fehér, ha­nem szürke (a lignit lent in­kább szürke, mint bamásfe- kete) vastag lignit-telep. Csak ott lenn, majdnem a „padló­nál” van egy réteg agyag, az úgynevezett meddő. Azelőtt a szén fejtése röviden így tör­tént ezen a munkahelyen is: robbanólyukat fúrtak a szén­be, azután robbantottak, s a leomló szenet a földről bela­pátolták vagy a csillébe, vagy a kaparószalagra. S ha a lapá­tolást befejezték, kezdődött élőiről ismét: biztosítás, fúrás, robbantás és így tovább. Most kiréselik alulról a meddőt, s a szénréteg alá görgőkön gu­ruló, tepsihez hasonló lemezt helyezlek. A robbantás nyomán a szén erre a három oldalról peremezett lemezre omlik, amelyet aztán vonógéppel, a vitlával kihúzatnak, — sa lapátolással egyidöben már folytatódhat tovább a munka, a biztosítás, fúrás. S mire az utolsó lapát szenet elszállítot­ták a csillék, vagy a kaparó­szalag, kezdődhet újból — a robbantás NEM NAGY dolog ez...., is­mét csak látszólag. Amikor a Kotrócz csapat (két kommu­nista is dolgozik itt: Fekete Pál és Baranyi László) elő­ször vállalkozott az újítás al­kalmazására, korántsem értek el valami nagy sikert. A le­mez alá például nem tettek görgőt, így a szénnel megra­kott lemezt emberfeletti és sok időt tartó munka volt ki­húzni. S miért? Ezelőtt három­négy métert haladt előre egy nap alatt a vágat, most meg­haladja a hét métert. A ki­Tegnap, — február 14-én — Moszkvában megnyílt a Szov­jetunió Kommunista Pártjá­nak kongresszusa. Huszadik kongresszusát tartja a párt, melyet Lenin alapított és ed­zett keménnyé, mely ragyogó, hősi oldalakat írt a szovjet dolgozók harcának és a nem­zetközi kommunista mozga- .omnak a történetébe. A XX. kongresszus nem­csak az SZKP és a szovjet nép, hanem az összes testvéri kom­munista és munkáspártok, s az egész haladó emberiség életé- oen is óriási történelmi jelen­tőségű esemény. A Szovjetunió Kommunista Pártja, melyet a testvérpártok képviselői jogosan neveznek a világ forradalmi és munkás- mozgálma „rohamcsapatának”, hősi harci utat tett meg és vi­lágtörténelmi jelentőségű győ- .elmeket aratott. Tetteire nincs példa a történelemben, érdemei a szovjet nép,, az egész dolgozó emberiség szá­mára valóban felbecsülhetetle­nek. Az SZKP XX. kongresszu­sa a kommunizmus építőinek a kongresszusa. A kongresz- szus meg fogja tárgyalni az SZKP Központi Bizottságának beszámolóját, a Szovjetunió t956—1960. évi hatodik nép- gazdasági ej lesztési ötéves ter­hének irányelveit, összegezni fogja a szovjet nép nagysze­rű eredményeit és meg fogja szabni a kommunizmus útján járó Szovjetunió további, még gyorsabb haladásának lelkesí­tő programját. A XIX. kongresszus óta a Központi Bizottság számos nagyszabású és tudományosan megalapozott intézkedést dol­gozott ki és hajt végre, melyek a Szovjetunióban a nehézipar­nak — a szocialista gazdaság legfőbb alapjának további je­lentős fellendülését, a mező- gazdaság sokoldalú fejlődését és a közszükségleti cikkek bő­ségének megteremtését bizto­sítják. A Szovjetunió nagy ered­ményei a népi demokratikus országok dolgozóit, az egész világ népeit lelkesítik. Ezek az eredmények egész súlyukkal bizonyítják a marxista—leni­nista tanítás igazságát: vala­mely ország termelőerőinek igazi felvirágzása, a dolgozók nelyzetének gyökeres megvál­tozása, a tömegek anyagi jólé­tének és kulturális színvona­lának szakadatlan emelkedése akkor következik be, amikor a munkásosztály a kommunis­ta párt vezetésével megragad­ja a hatalmat és sikeresen épí­ti az új társadalmat, az új életet. A Szovjetunió Kommunista Pártja gazdagabb lett a kom­munista építés tapasztalatai­val, eszmei és szervezeti te­kintetben megerősödött, s egy­váló és merész újító csapat 18 műszak alatt 120 métert halad előre a szénben a régi 60 mé­ter helyett. S a méterek itt a szén tonnáit jelentik. — Igen egyszerű módszer — magyarázza Bernáth Viktor főmérnök. Minden szén-elővá- jáson sikerrel lehet alkalmaz­ni. Csak nagyteljesítményű vonóvitla kell hozzá, amely a megrakott lemezt kivontatja... Ebben sem lesz hiány. A közel múltban kísérletezte ki Petőfibányán Koósz Pál a 20 ezer kilogrammos vonóerővel bíró új vitla prototípusát. íme így függnek össze egymással az újítások. Újítási kooperá­ció? VISSZATÉRVE: most ezért az újításért folyik a küzdelem Attól a munkahelytől ugyanis, ahol eddig alkalmazták az új eljárást, jó fél kilométerre van a szállítóvágat. S ez a távol­ság nemcsak egyszerűen meg­drágítja, de igen meg is nehe­zíti a szállítást, a felgyülemlő és elszállíthatatlan szén pedig az új módszer alkalmazását. Éppen ezért örvendetes, hogy lendületesen és igen eredmé­nyesen folyik már az új szál­lítóvágat kihajtása, s a tavaly novemberben megkezdett szén­termelési eljárást a hónap vé­gére ismét sikerrel alkalmaz­hatják a Gyöngyösi XII-es aknában. Jó szerencsét hozzá! Gyurkó Géza ségesen, összeforrottan. Köz­ponti Bizottságé mögé szoro­san felzárkózva készült XX. kongresszusára. A szovjet nép egy ember­ként támogatja a szovjet ál­lamnak az SZKP Központi Bi­zottsága által kidolgozott bölcs külpolitikáját, a béke megszi­lárdításáért vívott harcnak, a békés egymás mellett élés le­nini elvének a politikáját. Je­lentősen gyarapodtak és sok nagy győzelmet arattak a bé­ke erői, melyeknek támasza a Szovjetunió, a Kínai Népköz- társaság és a népi demokrati­kus országok. A Szovjetunió az utóbbi na­pokban újabb óriási nemzet­közi fontosságú javaslatot tett a béke megszilárdítására. Tör­ténelmi jelentőségűek Bulga- nyinnak, a Szovjetunió Minisz­tertanácsa elnökének Eisenho- werhoz. az Egyesült Államok elnökéhez intézett levelei, me­lyek felvetik és alaposan meg­indokolják a Szovjetunió és az Egyesült Államok barátsági és együttműködési szerződésé­nek gondolatát. Akinek kedves a béke, egyetért abban, hogy a szerződés nagy szerepet ját­szana a nemzetközi helyzet megjavításában, s megfelelne nemcsak a szovjet és az ame­rikai nép- hanem minden nép létérdekeinek. A világ néptömegei — és ezt újra rendkívül fényesen bebizonyította Bulganyin és Hruscsov indiai, burmai és af­ganisztáni látogatása — meg­felelően értékelik a Szovjet­uniónak a béke megszilárdítá­sáért vívott harcban szerzett történelmi érdemeit. Soha még nem volt ilyen nagy a Szovjet­unió nemzetközi tekintélye! Soha nem érzett a haladó em­beriség iyen forró szeretetetés elismerést a Szovjetunió iránt! A népek szent akarata a bé­ke megszilárdítását követeli. Ami azonban a népeknek tet­szik, nem tetszik a monopó­liumoknak, az ágyúkirályok­nak, akik a fegyverkezési haj­szán mesébe illő profitot hará­csolnak össze, nem tetszik a gyarmatosítóknak, akik fenn akarják tartani uralmukat az elnyomott népek fölött. Eisenhower és Eden közös nyilatkozató bizonyítja, hogy az Egyesült Államok és Anglia kormánykörei a kommunizmus eszméi ellen újabb hadjáratot akarnak szervezni, fokozni akarják a hidegháborút a Szovjetunió és a, népi demok­ratikus országok ellen. A marxizmus—leninizmus a munkásosztály tudományos ideológiája. Nem lehet meg­semmisíteni, mint ahogy nem lehet megsemmisíteni a mun­kásosztályt sem. A marxista- leninista tanítás a világ min­den részén évről évre mélyeb­ben hatol be a milliók tuda­tába. Csak a vak nem látja, hogy a marxista—leninista tanítás helyességét igazolják a tőkés országok dolgozóinak mind erélyesebb megmozdulásai a kizsákmányolás ellen, az egyik országnak a másik ország által való elnyomása ellen, valamint az a világtörténelmi jelentőségű tény, hogy az imperializmus gyarmati rendszere bomlik. A marxista—leninista tanítás a munkásosztály és a néptöme­gek létérdekeit kifejező és vé­delmező kommunista és mun­káspártok vezércsillaga. A test­vérpártok SZKP gazdag ta­pasztalatából tanulták és tanul­ják. hogyan kell soraikat acé- lcs egységbe forrasztani, a párt­élet lenini elveit következete­sen megvalósítani, hogyan kell a marxista—leninista elméletet alkotóan alkalmazni, s a mar­xizmusnak a munkásmozgal­mon belüli ellenségei ellen el­szántan és engesztelhetetlenül harcolni. Győzelmes harcukban a azovjet nép eredményei, az SZKP határozatai lelkesítik a testvérpártokat. A világ kom­munista és munkáspártjai az SZKP példáját követve egész tevékenységükkel a munkás- osztály, a néptömegek érdekeit szolgálják. Befolyásuk ezért fo­kozódik, tekintélyük ezért nö­vekszik. A kommunista és a munkáspártok kötelességüknek tartják, hogy a pártokat össze­fonó internacionalizmus szálait erősítsék, s a munkásosztály nemzetközi szolidaritását fej­lesszék, mert az egység ad a munkásosztálynak erőt és le­győzhetetlenséget

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents