Népújság, 1956. február (9-17. szám)
1956-02-08 / 11. szám
im. február a. KÉPÚJSÁG s /<« újítások temetőjes as íróasstal — Petőfi altárón tapasztaltuk Iparunk technikai fejlesztésének korszakában, az újítási rendelet múlt évi megjelenése óta igen megnőtt a Mátravi- déki Szénbányászati Trösztnél is az újítások becsülete. Az elmúlt év többszáz értékes javaslata, melynek zöme meg is valósult, nagyban segítette itt az új technika fejlődését. A tröszt gépműhelye az az üzemrész, ahol az újítások zöme születik. Mégis a gépműhely újítási munkájára az utóbbi hónapokban különösen jellemző volt a nemtörődömség, a beadott javaslatok hanyag kezelése. Gyakran 4—5 hónapnak kellett eltelnie ahhoz, hogy egy-egy egészséges kezdeményezés végre napvilágot láthasson. Igaz, hogy jelenleg már gyökeres javulás mutatkozik az újítások kezelésében. A tröszt újítási osztályának fokozott ellenőrzése, s a Népújságnak segítő bírálata nem maradt hatás nélkül. A hosszú idők óta elfeküdt újítási javaslatok végre elintézést nyertek. A gépműhely vezetője, Gö- möri István nagy szeretettel foglalkozik az újítókkal, együtt él és termel velük, segíti elgondolásaik gyakorlati meg valósítását. Koósz Pál fa- rabió villájához is ő szerkesztette meg a nagy vonóhatású vitlát. Segítséget adott Raáb János elektrolakatosnak is, aki a kaparószalag tisztítására adott be egyszerű javaslatot. Tupa János lakatos is az ő segítésével valósíthatta meg újítását a kaparóvégek gyors szerelését. Az általános tapasztalat tehát a gépműhely egyre javuló újítási munkájáról ad számot. Nem mondható el azonban e- h megállapítás a tröszt legnagyobb üzemére: Petőfi altáróra. Az újítási rendelet szerint minden beadott javaslatiak legkésőbb 15 napon belül elintézést kell nyernie. Ezzel ellentétben Herczeg János ét Veszelovszki János közös javaslatát hat hét után még ma sem értékelték és zárták le véglegesen. Újításuk lényege a következő volt: A 19 es front Kitüntetések — A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a sajtónap alkalmából, Papp János elvtár- sat, a Népújság helyettes szerkesztőjét a „Munka Erdem- érem"-me 1 tüntette ki. Dobai Margit elvtársnőt, a Népújság munkatársát, „Kiváló fimgyűjtő” jelvénnyel tüntette ki a könnyűipari miniszter. — mely mezőbe haladt —, már a fejtés végső határához ért. Am a frontfejtés felett még négy méternyi vastagságú szén helyezkedett el. A két újító elgondolása szerint ehhez a szénhez nem kellett új vágatot hajtani, hanem visszafelé fordulva, hazafelé haladó frontfejtéssel dolgoztak tovább A Í9-es front azóta is az altáró egyik legjobb mun- Kahelye. Ezzel az elgondolás- 5al igen sok faanyagot és vá- jathajtási költséget takarítóiak meg az újítók. Elgondolá- :uk tehát igen jől bevált a gyakorlatban, de még mindig rém értékelték a javaslatot, íem számolták ki annak gaz- lasági eredményét, s a juta- omösszegét sem. Egy másik javaslat a múlt év júniusa óta hever elintézetlenül az újítási naplóban. Nagy István frontlakatos és Decsi Sándor frontmester írta le benne elgondolását Szerintük a vágatok faidomkockáit kőidomokkal lehet és kell is pótolni. Az üzemvezetőség először elutasította a javaslatot, de egy héttel utána a bányában már eszerint biztosították a vágatokat. Erre az újítók éltek a felebbezés jogával. Ezután három hónapig feküdt a javaslat a szakszervezetnél, majd végre az üzemvezetőséghez került ismét. Azóta is Ott van. Most már nem is az a vitás, hogy újítás-e ez, vagy sem, hanem az a hiba, hegy még most sem lehet elintézett- nek tekinteni a javaslatot. Sajnos, ez a helyzet több újítás esetében; a javaslatok méyg mindig indokolatlanul sok időt töltenek az íróasztalok fiókjaiban. Sok időbe kerül, míg az előkalkuláció, s a véleményezés megtörténik, s míg azok szövege a javaslat lapjaira kerül. Látható tehát, hogy legtöbbször az irodákban, az íróasztaloknál húzódik el leginkább egy-egy újítás- gyakorlati bevezetésének határideje. S mindez a felelőtlenség súlyos anyagi károkat okoz népgazdaságunknak, s maguknak a dolgozóknak is. Nagyobb szeretettel és felelősségérzettel kell hát kezelni az újításokat Petőfi altáró újítási felelősének, főmérnökének és minden dolgozónak, aki csak közrejátszik abban, hogy mielőbb megvalósulhassanak a dolgozók értékes javaslatai. Császár István — hírek — JÁRÁSI TANÁCSTAGOT választottak Erdőkövesd községben, a lemondott régi tanácstag helyébe. A község lakói egyhangúlag Stork Károly elvtársat, a járási pártvég- rehajtó bizottság első titkárát jelö.ték, s a választás napján a község 750 szavazójából 675-en már kora délelőtt leszavaztak. — A szűcsi énekkar ebben az évben a Hámán Kató kulturális seregszemlén vesz részt. Az együttesbe közel 25 tagot vettek fel, így az énekkar kibővült. A seregszemlén Balda- sare, Donáti, Bach, Brahms, Bartók, Kodály, Szvesnyikov művei, valamint a helyi gyűjtési népdalok szerepelnek majd. — KÖMLÖ községben 70 tagú színjátszó csoport működik. A tagok között 10 éves kortól 50 évesekig minden korosztály képviselve van. Nemrég nagy sikerrel mulatták be a Noszti fiú esete Tóth Marival című színdarabot, most a Kőszívű ember fiai című dráma előadására készünek. — A PARÁDFÜRDÖI DISZ február 11-én este 8 órai kezdettel a parádfürdői SZOT szanatórium nagytermében műsorral, jelmezbállal egybekötött farsangi karnevált rendez. — ÚJJÁALAKULT a gyön- gyössolymosi énekkar. Az énekkar a Hámán Kató kulturális seregszemlén mutatkozik be. — A „klíma hatása az egészségre” címmel február 8-án, szerdán este 8 órakor a TTIT értelmiségi klubjában Dr. Záhonyi Aladár, a Kékes Szanatórium főorvosa tart előadást. A hatodik ötéves terv és a tudomány Önműködő gépek Képzeljük el, hogy hatalmas légi kikötőben tartózkodunk a „csúcsforgalom” óráiban és figyelik a különböző irányokból érkező utasszállító repülőgépek leszállását a sűrű ködben. Mi teszi lehetővé a pilótáknak, hogy biztosan leszállja- nak a nehéz körülmények között? Leszállásukat automaták, különleges számoló berendezések irányítják. Ezeket lokátorokkal összekapcsolva a földön helyezték el; a rádiószignálok, sajátos parancsok sorozatát közvetítik a repülőgépeknek, amelyeken különleges számolóberendezések fogják fel és hajtják végre azokat. Gyorsan és pontosan! Ez csak egy példa az automatika és távvezérlés legkorszerűbb eszközeinek felhasználására. Alkalmazásuk köre gyakorlatilag végtelen. Manapság a technikának már egyetlen ágazata sem fejlődhet termékenyen automata - berendezések nélkül. Különösen nem nélkülözheti ezeket a nagy nyomást és nagy sebességet, magas hőmérsékletet stb. felhasználó bonyolult termelési ágazatokban. A Szovjetunióban számtalan önműködő gép, gépsor, automatizát üzem dolgozik. A hatodik ötéves terv folyamán még jobban kibontakozik majd a termelési folyamatok komplex gépesítése és automatizálása, jórészt teljesen új elvek alapján. Különféle automatákat szerkesztenek a rádióaktív izotópok alkalmazása, az elektronika, az ultrahang, dz infravörös sugárzás, à szpektrometriai analízis és a fizika más eredményei alapján. Igen érdekesek a kibernetika elgondolásaival kapcsolatos kérdések. Nagy szerep vár a számoló -végrehajtó berendezések elméletére és gyakorlatára a termelési folyamatok automatikus irányításában. Az ötéves terv folyamán hatásos rendszereket kell kiépíteni a meglevő műszaki berendezés automatizálására a legkülönbözőbb iparágakban. Előirányozták számos új automatizált ti pusvállalat létesítését, amelyek alkalmazási tapasztalatait a továbbiakban széleskörűen fel lehet használni. Nagy tudományos-műszaki problémák vetődnek fel gigantikus távolsági berendezések — olajvezeték, gázvezeték, nagyfeszültségű vonal, hatalmas öntözőrendszerek — fejlődésével kapcsolatban. Mindezek igen tökéletes automataberendezéseket és távvezérlő berendezéseket igényelnek. A szovjet tudósok előtt állnak most még kezdeti stádiumban levő problémák: az önbeállító ellenőrző-rendszerek és a távolról irányított gépek problémáinak megoldása. Mindezek a munkálatok alapul szolgálnak az automatikus és távvezérlés még szélesebbkörű népgazdasági alkalmazásához a következő ötéves tervek folyamán. Emlékezés Bajza Józsefre A hatvani Bajza József gimnázium tanulói és tanárai minden évben megemlékeznek nagy névadójukról. Az idén az emlékünnepséget a Il/C leányosztály tanulói rendezték. A műsort Bajza legértékesebb írásaiból állították össze. Felolvasták a „nemzetiség és nyelv“ című beszédét, Toldy Ferenchez írt ifjúkori levelét, a Szép Jolánka című balladáját pedig az osztály 8 tagú együttese adta elő. Az ünnepélyen az érdeklődők nagyszámban vettek részt. Tuza István, gimnáziumi tanuló Mcgjavttlt a kenyérellátás Bélapátfalván Bélapátfalva községben az elmúlt évben sok nehézség volt a kenyérellátás terén, de nemcsak az ellátásra, hanem minőségre is sok panasz volt. Ez nagyrészt a Sütőipari Vállalat dolgozóinak hanyag, fegyelmezetlen munkájából adódott Több hónap után sikerült elérni, hogy áthelyezték a sütöde dolgozóit és teljesen új alkalmazottakat állítottak be helyettük, akik lelkiismeretesen, becsületesen végzik a munkájukat. A kéthónapos munka eredménye után elégték. hogy naponta átlag 30 mázsát is sütnek, de nemcsak mennyiségben van változás, hanem a kenyér minőségileg is kifogástalan. Ezenkívül bevezették a sütemények készítését is, és már naponta 2000—2500 darabot is sütnek A községi tanács nyilvános tanácsülésén foglalkozott a Sütőipari Vállalat dolgozóinak munkájával és eddig elért eredményükért a dolgozókat dicséretben részesítette. Bársony Miklósné, VB titkár Új ifjúsági székház Hatvanban A helyi szervek segítségével Hatvan város ifjúsága székházat kapott, ahol a város fiataljai szórakoznak, tanulnak. A helyiség a város legszebb he- .yén van. 300 személyt befogadó kultúrterme színpaddal van ellátva. Három nagyobb szoba, különböző szakkörök és foglalkozások tartására. Az udvarban gyönyörű kerthelyiség és tekepályája van. A sok szobában az úttörők is kaptak helyet. A helyiség berendezésében segített, a városi tanács kultúrotthona és a DISZ Központi Vezetősége is. A város fiataljai már február 4-én a nagyteremben műsoros estet tartottak, „kedves diákéletünk1’ címmel. 11-én és 12- én pedig nagyszabású farsangi karnevált rendeznek a fiatalok részére. A karneválon részt- , vesznek a Hámán" Kató kulturális seregszemlére benevezett csoportok is. A karneválon a legszebb jelmezeket díjazzák. Sebestyén János, DISZ titkár Pétervására MÁVAUT várótermet kapott Pétervására község járási székhely. Igen sokan utaznak be a járás területéről, de Pétervásárá- ról is sokan járnak üzemekbe, vagy Egerbe. Eddig ríem volt váróterme a MÁVAUT-nak, s már hajnali 3 órakor esőben, hidegben, csoportokba verődve dideregtek a ■nunkások, az utazó- közönség, köztük sok beteg gyerek. A községi tanács l.)55 elején tervbe vette a váróterem létesítését Az anyagi alapot a környező üzemek hozzájárulása és a községfejlesztési alap bevétel képezte. 1956 január 28-án pedig átadták a közönség részére a várótermet. Ivádi László községi VB elnök vette át a MÁV- AUT-tól. Meleg, világos, tiszta váróteremben olvasva, szórakozva várhatják az indulást az utazók. Császár Lajos Pétervására Üj árufajták, nagyobb választék — a megye helyiipari vállalatainak terveiből A Heves megyei helyi ipari vállalatok ebben az évben tovább fejlesztik gyártmányaik választékait és több új áruféleség készítésével segítik a helyi szükségletek kielégítését. Az Egri Faipari Vállalat 1200 hálószobaberendezést, 500 konyhaasztalt készít az idén. A Gyöngyösi Vas- és Fémipari Válalat dolgozói 3000 nikkele- zett faszénvasalót. 100 szőlőprést, 500 permetezőgépet készítenek. A Heves megyei Gyermekkocsikészítő Vállalat két újfajta gyermekkocsit konstruál. Tőke és értéktöbblet ii. A TŰKÉS azonban, — akármilyenek is legyenek a munkaerő áru piaci viszonyai, — mindig arra törekszik, hogy értéken alul vásárolja meg, azaz csak azért a minimumért, amely nélkül a munkás már nem képes munkaerejének újratermelésére, családjának fenntartására. Miért? Megállapítottuk, hogy a munkaerő olyan áru, amely elhasználódása közben új értéket termel. Nos, hogy ez az új érték minél nagyobb legyen, alapjaiban attól függ, hogy a tőkés mennyit fizet a munkaerőért. Minél kevesebb bért fizet a munkásnak, a termelt új érték annál jobban növekszik. Hogyan megy végbe az új értéknek a termelése? AZ ELŐZŐKBEN a tőkével kapcsolatban megállapítottuk: a tőke olyan érték, amely a proletáriátus kizsákmányolása révén értéktöbbletet hoz és hasonlóképpen a munkaerő olyan áru, amely új érték, azaz értéktöbblet előállítására képes (meg kell jegyezni, hogy nem egymást kizáró, hanem egymást éppen feltételező tényezőkról van szó? Mi az értéktöbblet? Az értéktöbblet lényege az előzőek során elmondottakban rejlik (emlékezzünk a tőkésnek a törekvésére. amely arra irányul, hogy a munkaerőt érté- | ken alul vásárolja meg), nem más, mint az áru összes értékének az a része, amelyben a munkás munkatöbblete, Vagy meg nem fizetett munkája testesül meg. A termelésben felhasznált — piacon beszerzett — gyártási anyagok, eszközök értéke nem lehet forrása az értéktöbbletnek, mert ezeknek az értékeknek egy új árúra történő átvitele a termelés során nem hoz létre új értéket, hanem csupán a piacon beszerzett gyártási anyagok stb. egyen- értékeként jelenik meg. Az értéktöbblet forrása tehát nem lehet más, mint maga a munkaerő. De csak akkor, ha a munkás által előállított új érték meghaladja a munkaerő értékét. Mert például akkor, ha a tőkés a munkás munkaerejét napi négy dollárért vásárolja meg, s a munkás ugyancsak napi négy dollárnyi értéket termel ez a tőkésnek semmiféle értéktöbbletet nem hoz. Már pedig világos, hogy a tőkés gazdagodási vágya, a tőke növelésére irányuló mohósága nem állapodik meg ezen a kiegyenlítődött szinten, hanem arra törekszik, hogy a munkást úgy dolgoztassa, hogy az naponta 10—12—14 óra alatt ne négy dollár, hanem például 6—10 dollárnyi új értéket termeljen. S az értéktöbbletnek éppen ebben rejlik a forrása: a munkaerő értéke kisebb, mint a munkaerő által létrehozott új érték. A munkás tehát, amikor a tőkésnek eladja munkaerejét, nemcsak annyi új értéket termel, amennyi munkaereje pótlásához és családja fenntartásához szükséges, hanem annál jóval többet. EZ AZ ÉRTÉKTÖBBLET termelés kétféle módon megy végbe, abszolút és relatív formában, amely az abszolút illetve relatív értéktöbbletet adja. Az abszolút értéktöbblet a munkanap meghosszabbítása alapján keletkezik. Vegyük a munkanapot 12 órának, Ezen belül a szükséges munkaidő (amelyben a munkás a lét- fenntartásához szükséges bérmennyiséget keresi meg) legyen hat óra. így ezen túlmenően a munkanap bármilyen mérvű meghosszabbítása a munkanap abszolút meghosszabbításával egyenlő. Ha tehát a munkanap 12 óra, s a szükséges munkaidő ezen belül 6 óra, a munkás a plusz hat órában abszolút értéktöbbletet termel. De a tőkés a 12 órai munkanapot felemelheti 14 órára is. s így az érték- többlettermelés nem 6, hanem 8 órában megy végbe, azaz ahogy növekszik a túlmunka, úgy növekszik az értéktöbblet, illetve úgy fokozódik a kizsákmányolás, A munkanap korlátlan növelésének azonban vannak határai, mert egyrészt a munkás a nap folyamán „csak meghatározott mennyiségű életerőt használhat el, s a nap bizonyos részét arra kell fordítania, hogy munkaerejét helyreállítsa, megújítsa“ (fizikai határ), másrészt pedig különböző szellemi és társadalmi szükségletei vannak, amelyek kielégítése ugyancsak elengedhetetlen (társadalmi határ), de amely a kultúra általános állapotától, továbbá a munkásosztály és osztá.yharc általános fejlettségétől függ“. ILYMÓDON a tőkés eléri azt a maximumot, amelynél tovább a munkanapot bővíteni nem tudja, sőt a proletáriátus egyre erősödő osztályharca egyenesen kényszeríti a tőkésosztályt arra, hogy a munkanapot törvény formájában rögzítse. Ha tehát a tőkésnek nem áll módjában például a 12 órás munkanap 14 órára való bővítése, hogyan tudja növelni az értéktöbbletet? Ezt a szükséges munkaidő csökkentésével éri el. Egyrészt arra törekszik, hogy olcsóbbá tegye azokat a szükségleti cikkeket, amelyeket a munkás fogyaszt, másrészt pedig ennek következményeként csökkenteni tudja a szükséges munkaidőt hat óráról mondjuk négy órára. így a 12 órás munkanapon belül négy órai termelés elegendő a munkásnak létfenntartása szükségleteinek biztosítására, a megmaradt nyolc óra pedig értéktöbbletet hoz. Ebből kö- : vetkezik, hogy addig, amíg a 12 órás munkanap 6—6 arányú megoszlása a kizsákmányolás 100 százalékos fokát jelenti, a 4—8 arányú megoszlás a kizsákmányolás fokát 200 %-ra emeli s így szükségszerűen növekszik az értéktöbblet is. Azt az értéktöbbletet, amelyhez a tőkés — egy meghatározott munkanapon belül — a szükséges munkaidő csökkentésével jut, viszonylagos, vagy relatív értéktöbbletnek nevezzük Ez az értéktöbblet alapjaiban úgy állhat elő, hogy növekedik a munka termelékenysége. amely lehetővé teszi a munkás létfenntartási szükségleteinek viszonylag ol esőbb úton való kielégítését, s így következésképpen a szükséges munkaidő csökkentését, amely egyben a munka intenzitásának állandó fokozódásával is párosul. • ÖSSZEFOGLALVA a munkaerőnek, mint árunak megjelenése új termelési viszonyok kialakulását, a tókés termelő mód általános győzelmét eredményezte. A tőkés termelési viszonyok megjelenése — amely a termelési eszközök tőkés tulajdonán alapul — az emberek tömegeinek egyre fokozódó embertelen kizsákmányolását hozza magával. A tőkések miközben az érték- többletet, azaz gazdagságukat fokozzák, a proletáriátus élet- I viszonyait egyre rontják és ebben nem ismernek határt. Nem törődnek munkásaik érdekeivel, csak . azzal, hogy hogyan tudnak belőlük minél gyorsabban, és minél több értéktöbbletet kisajtolni, a munkabérek állandó csökkentésével és a munka intenzitásának végsőkig való fokozásával. Ennek az embertelen kizsákmányolásból eredő proletárhelyzetnek fest képet József Attila is a „Munkások” című versében: Itt élünk mi! Idegünk rángó háló, — vergődik benn a múlt síkos hala. — A munkabér, a munkaerő ára, — cincog zsebünkben, úgy megyünk haza. — Újságpapír az asztalon kenyérrel — s az újságban, hogy szabadok vagyunk — poloskát űzünk lámpával, s a kéjjel — s két deci fröccsel becsüljük magunk. Marx óriási érdeme az ér- téktöbblet elmélet megalkotása, amelyben lerántotta a leplet a tőkés kizsákmányolás lényegéről, amelyben úgy tűnik. mintha a munkás egésznapon át saját magának dolgozna, s valójában a munkanapnak csak egy hányadában termeli a létfenntartási szükségleteinek megfelelő értéket, ugyanakkor a munkanap másik részében a tőkésnek ingyen dolgozik. Felbecsülhetetlen fegyvert adott ezzel Marx a világ proletáriátusának kezében, világos programmot az osztályharc vívásáért a kizsákmányolás megdöntéséért Szokodi József
