Népújság, 1956. február (9-17. szám)
1956-02-08 / 11. szám
4, NÉPÚJSÁG 1956. febrafe 1 «rte Súlyos beteg volt mär József Attila. Utolsó napjait élte Szárszón. A késő őszi szél ja- jongása gyötrő emlékeket lopott szívébe, egyszerre rohanta meg minden, ami rossz volt, ami fájt. Érezte százezrek tehetetlen vergődését, ránehezedett az embertelen kor és mint az acélabroncs, szorította sebzett szívét a reménytelenség. Néha azért még földerült a kedve, lró barátai meglátogatták, megcsillantották előtte az élet színeit. Ott hagyja a tompa falusi csendet, útra kel, hogy ismét emberek közt legyen, felolvasó esteket tartson vidéken. Ide vezetett volna az első útja Egerbe. A költő helyett azonban csak halálának híre érkezett meg. Idegileg teljesen tönkrement, s a halálba menekült az elviselhetetlen kínok elől. * 1956 február 4-én, szombaton szavalóestet tartott a DISZ Egerben A szakszervezet Rákosi terme csaknem teljesen megtelt. Hideg volt, meglehetősen hideg — a cserépkályha egész nap sem bírta felmelegíteni a levegőt. De azért a műsor alatt egy pisszenés sem hallatszott, a jobbára középiskolásokból álló közönség véA költő eljutott Egerbe . . . gig áhítatos csendben hallgatta az előadást. Csak a szavalatok után harsant fel újra, meg újra a taps. József Attila verseit szavalták. Abkarovics Endre bevezető előadása és a „Curiculum vitae” (József Attila „önéletrajza”) után egy gazdag csokorra valót 'mondtak el a szavalok József Attila verseiből. „De szeretnék gazdag lenni...“ rikoltotta egy pöttöm kis úttörő a gyermek József Attila vágyódását, első ránkmaradt versét, — ,„ ... adj emberséget az embernek, adj magyarságot a magyarnak....” — harsognak a művész hangján a férfi József Attila bátor, kemény szavai az utolsó szavalatban. Jól sikerült az est, az olyan rendezési hibáktól eltekintve, mint a terem fűtése. A szavalatok színvonala igen váltakozó volt, hiszen kiváló színészek és középiskolás fiúk, lányok követték egymást a pódiumon, — de valamiben egyek voltak: a költő iránt érzett szeretet- ben, áhítatban, A versek meghökkentő képekbe, egyéni gondolattársításokba öltöztetett, mély gondolatait a fiatal szavalok is többnyire átértve és megértetve mondták el. Akadtak szavalatok, amelyek feledhetetlen élményt hoztak az est közönségének. Megrendítő volt a „Kései sirató” Ruttkai Ottónak, a Gárdonyi Színház igazgatójának előadásában. Hangjában ott viharzott a halálra sebzett költő fájdalma és lázongása, szájára mintha önként tolultak volna a gyermekkor lerázha- tatlan. panaszos emlékei, a beteg lélek és a költői lángész csodálatos összetétele. Lóránd Hanna egy másik József Attilát szólaltatott meg — a gyengéd, szeretetre vágyó embert. Szívbemarkolóan, bensőségesen mondta el az „Altatót" és a „Mamát”. József Attila gyönyörű szerelmes versét, az „Ödát” Kenderest Tibor szavalta nagyon hangulatosan, nagyon emberien. Érzések és látomások életre támadtak a hangjában, szavalata méltó volt ehhez a csodálatos költeményhez. Egykét résznél egy kicsit talán szenvedélyesebb lehetett volna, bár a vers alaphangulatát, az áhítatot, az elragadtatást híven adta vissza. Férfiasán, keményen csengtek a harcos József Attila sorai Sárközi Zoltán ajkáról. A „Fiatal életek indulóját”, a „Lebukott“-at és a „Duná- nál”-t szavalta, mindhárom verset nagyon szépen. A műkedvelők közül említést érdemel Vízi Marika és Vargha Dénes, de a kisebb- nagyobb zökkenőket nem tekintve, a többi is megfelelt. Legfeljebb a „Tiszta szívvel”-! szerettük volna métóbb tolmácsolásban hallani. Említést érdemel Dr. Kalmár Lajosné is a „Curiculum vitae" szép és emberi elmondásáért. Abkarovics Endre bevezetőjén és összekötő szövegén érezni lehtett az alapos, lelki- ismeretes felkészülést. Közvetlenül és érdekesen ismer- tette József Attila életét, költészetét — egy-két túlmagyarázástól eltekintve. * Csaknem két évtized telt el azóta, hogy a halál végkép megakadályozta József Attila Egerbe jövetelét. De azért mégis megérkezett hozzánk. <— á —) FILM 3 Tízéves a föídművesszövetkezeti mozoaíem A Földművesszövetkezetek Heves megyei Központja, a földművesszövetkezeti mozgalom 10. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott az egri Tisztiklub helyiségében. Az ünnepségen résztvett Bágyi Imre elvtárs, a megyei pártbizottság osztályvezetője, Lipták Sándor elvtárs. a SZÖVOSZ igazgatósági tagja és megyénk legjobb földművesszövetkezeti vezetői, dolgozói és tagjai. Az ünnepi ülés beszámolóját Bartolák Mihály elvtárs, a MÉSZÖV igazgatóság elnöke tartotta. A beszámoló elején a megalakulással, kezdeti nehézségekkel foglalkozott, rrtejd ismertette, hogy tíz év alatt ho- gvan fejlődött megyénkben a fö.dművesszövetkezeti mozgalom. „A földművesszövetkezetek helyes munkáját látva, a dolgozó parasztság nagy számmal kérte felvételét a földművesszövetkezetbe — mondotta a többek között. — S ma a szövetkezetek tíz éves évfordulóján megyénk területén több mint 60.000 földművesszövetkezeti tag van, s ezek közül több mint 7000 már áttér a szövetkezés fejlettebb formájára, a termelőszövetkezeti gazdálkodás útjára. Szövetkezeteink mellett mintegy 33 különböző szőlő, gyümölcs, méhészet, stb. szakcsoportban 4000 dolgozó paraszt művelődik és fejleszti szakképzetségét". Ezután a kereskedelem terén elért eredményekről beszélt, majd áttért a hibák ismertetésére. „Többek között a politikai munka lebecsülése volt az a jelentős hiba, amely fennállt, s bizonyos mértékig még ma is fennáll földművesszövetkezeteinknél, — mondotta. — Földművesszövetkezeteink jelentős része feladatát csak abban látja, hogy fejlessze a kereskedelmi hálózatot, jól szervezze meg a felvásárlást, ugyanakkor elhanyagolták a dolgozó parasztság felvilágosítását a termelőszövetkezeti gaz- dá.kodás érdekében.“ A beszámoló végén Bartolák elvtárs azzal foglalkozott, hogy megyénk termelőszövetkezeteinek minden vezetője, s minden tagja eredményes munkát végzett az eltelt tíz év alatt, s ezek az eredmények, további sikerekre lelkesítsenek mindenkit. A beszámolóhoz számos földművesszövetkezeti dolgozó és szövetkezeti tag szólt hozzá. — Felszólalt még Bágyi Imre elvtárs, a megyei pártbizottság kereskedelmi osztályának vezetője, Lipták Sándor elvtárs, a Szövetkezetek Országos Szövetségének igazgatósági tagja is. A vita után Lipták elvtárs 15 kiváló dolgozónak nyújtotta át a SZÖVOSZ nevében a , Kiváló földművesszövetkezeti dolgozó” jelvényt. A MÉSZÖV részéről pedig Bartolák elvtárs közel 90 föídművesszövetkezeti tagnak nyújtott át jó munkájáért oklevelet. A kitüntetések átvételét ebéd követte, majd tekintették a kisgép kiállítást. Ezután színvonalas kultúrmű- az ünnepi ülés résztvevői meg- sor szórakoztatta az ünnepség résztvevőit, melyet reggelig tartó tánc követett. *■ Rendelet a zenészek alkalmaztatásáról A minisztertanács 12.150/1948. sz. munkaközvetítő rendelet alapján olyan alkalomra, mely bármilyen összeállítású zenekart igényel, ezt kizárólag csak a Művészeti Dolgozók Szakszervezetének munkaközvetítő irodáján keresztül lehet alkalmaztatni. A Népköztársaság Elnöki Tanácsának 1955. évi 13. számú törvény- erejű rendelete kimondja, hogy az a magánszemély, vagy szervezet, aki műsoros előadást, vagy tánc- mulatságot rendez és ezen működési engedéllyel nem rendelkező zenészt alkalmaz, illetve hivatásszerűen fellép, bűntettet követ el és egy évig terjedő börtönnel büntethető. A fenti rendelet 7 szakaszának 1. bekezdése kimondja: Szabálysértés miatt 500 forintig terjedhető Az idegen gyermek A GÁRDONYI GÉZA Színház január 30-án ismételten bemutatta Egerben Skvarkin „Az idegen gyermek” című vígjátékát. Szellemes, szókimondó vígjáték ez, izig-vérig mai tárgyú. Egy régi probléma — az elhagyott leányanya problémája — új környezetben. Manja, a fiatal színésznő szerepet tanul és félreértés folytán a lány szülei, udvarlói valóságnak vélik a szerepet: azt hiszik, hogy Manja gyermeket vár. Tömérdek mulatságos helyzet és fordulat után fény derül a tévedésre, de addigra a darab minden szereplője állást foglalt már s állásfoglalásával megmutatta igazi énjét, felfogását. Nagy erénye a darabnak életszerűsége, reális volta. Humora belülről fakad, azokból a kisebb-nagyobb emberi gyöngékből, amelyeket a szokatlan helyzet előcsal. Meg-megújúló, hangos derültség fogadja a nézőtéren a szereplők jóízű „bemondásait”, jellemző megnyilvánulásait Friss és gördülékeny az egész előadás, sehol sem érezni benne azt a mesterkéltséget, amellyel vígjátékírók gyakran a humort próbálják fokozni. Természetes és igaz a szovjet élet levegője is, az a humánum, amely nagy szavak, nagy gesztusok nélkül, egy kis töprengéssel, enyhe dohogással meg- bocsájt a „megtévedt” lánynak. A rendezést is az életszerűségre, hitelességre való törekvés jellemezte, de nem volt híján az ötleteknek, a vígjátéki frissességnek sem. A rendező derekasan kiaknázta a helyzetek adta lehetőségeket, derűs, humoros mozzanatokkal fűszerezte a színpadon bonyolódó, bontakozó történetet, de attól sem riadt vissza, hogy egy jelenetet (Manja apja dédelgetett könyveivel) megrázóan drámaivá tegyen. Ez a jelenet a maga komolyságával, drámai- ságával nem csak hogy nem ütközik ki a vígjáték derűs színeiből, hanem elmélyíti hátterét, igazabbá, meggyőzőbbé teszi az egész vígjátékot. TETEMES RÉSZE volt az előadás sikerében Károlyi István játékának. Manja apját alakítja, Karaulov zenészt, egy zsörtölődő, aranyszívű bácsikát. Játéka annyira sokrétű, annyira teljes és emberi, hogy láttára a néző elfeledkezik színpadról és rivaldafényről, megbűvölten figyeli az előtte alakuló emberi életepénzbírsággal büntethető az a magánszemély. aki zenészt működési engedély nélkül, vagy a közvetítés megkerülésével szerepeltet. Az egri Munkaközvetítő címe: Eger, Széchenyi utca 16. A SZÍNHÁZ MŰSORA: Február 8: Egerben, este 7-kor: Pacsirta. Egercsehiben este 7-kor: Vizkereszt. Február 9: Egerben, este 7-kor: Pacsirta. Február 10: Egerben, este 7-kor: Pacsirta. Pétervására, este 7-kor: Vízkereszt. Február 11: Egerben, este 7-kor: Pacsirta. Galyatető, este 7-kor: Vízkereszt. két. Zsémbes és gyöngéd, hébe-hóba felfortyan, de még akkor is érezzük, hogy szelíd, békés ember, aki többnyire enged felesége és lánya akaratának, egy kissé fanyar humora is sok emberi kedvességet érzékeltet. Károlyi Istvánnak az egész előadás folyamán nem volt egy mozdulata, egy hanglejtése, amelyet ne érzett volna a néző hitelesnek, oda- illőnek. Nagy színészi tehetségével, mély és alapos ember- ismeretével, fejlett játékkultúrájával felejthetetlen alakítást nyújt ebben a könnyed, derűs vígjátékban. Nem maradt el mögötte Mihályi Vilcsi sem, aki Karaulov feleségét játszotta a darabban. Sápítozó, egy kicsit régimódi néni, aki sok mindent nem ért meg a körülötte zajló életből, egy kicsit jámborka, de azért mégse látjuk komikusnak, — mulatságosnak csupán és ugyanakkor rokonszenvesnek, mert Mihályi Vilcsi alakításában is sok az emberi kedvesség, nem karikatúrát, hanem hús-vér embert mutat be a buzgólkodó, ravaszkodó, együgyű, jószívű öreg ma- mácska ismert és mégis meggyőző emberi képét. Kitűnő alakítás volt Forgács Kálmáné is. Ezúttal „komoly” szerepben mutatkozott be — Jásája a darab hősei közül a legteljesebb, leghatározottabb ember, az új szovjet ifjúság legméltóbb képviselője. ForRuházati kiállítás Hatvanban Hatvanban a Vegyipari Technikum helyiségében február 1-én nyílt meg a Gyöngyösi Kiskereskedelmi Vállalat vásárlással egybekötött ruházati kiállítása. A kiállítást eddig igen sok érdeklődő és vásárló tekintette meg A kiállítást február 10-ig tartják nyitva. A MOZIK MÜSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínház: Február 8: Körhinta (magyar). . Február 9^15: Fiam, a tanár úr (olasz). Egri Bródy Sándor Mozi: Február 8: Az eltűnt kapitány (szovjet). Február 10—11: Borisz Godunov. Egri Szabadság Mozi: Február 11—13: Volt egyszer egy király. (csehszlovák). Egri Béke Mozi: Február, it—-12:i Eladó kísértet 1 (angol). Gyöngyösi Szabadság Február 8: Kulmi ökör (német). Február 9—15: Körhinta (magyar) gyöngyösi Puskin: Február 8: Taxi úr (francia). Február 10—15: Gyötrelmes éjszaka (jugoszláv). Hatvan: Február 8: Köpenitzky kapitány (német). Február 9—15: Az élet hídja (magyar). Füzesabony: . Február 8—9: Hajléktalanok (német). Február 11—13: Bátrak csapata (szovjet). — NAGY SIKERREL működik Komlón a kultúrcsoport hét tagú zenekara. A községi tanácstól a napokban 3 ezer forintot kaptak hangszerpótlásra. A zenekar tagjai a műsoros esték bevételét a zenekar fejlesztésére fordítják. j BORISZ GODUNOV Muszorgszkij világhírű operájának film- változatát készítette el a szovjet stúdió. A film a szovjet filmgyártás nagy sikere, mert alkotói megtalálták az összes tényezők, a hang, kép, kiállítás, mozgalmasság, színpadszerűség tökéletes harmóniáját. Vagyis olyan összhangot teremtettek a színpadon játszott opera és a való életet ábrázoló film között, hogy a néző mindvégig tudatában van annak, hogy fényképezett operaelőadást lát, ugyanakkor mégis tökéletes illúziót kelt minden egyes jelenet, minden egyes életszerű kocka. A filmet az egri Bródi mozi február 10-én mutatja be. Eredeti ötlet gács Kálmánnak nehéz dolga volt, hiszen egy töretlen jellemű és egyáltalán nem nevetséges embert kellett bemutatnia — vígjátékban, tehát a derűs hangulatba, komikus jelenetekbe beleilleszkedve. Forgács Kálmán kitűnően megbirkózott ezzel a feladattal, alakításában Jása bátor, határozott, igaz ember, minden póz, minden hamis pátosz nélkül. Ez az alakítás arról is tanúságot tett, hogy £» „pozitív hős“ lehet nagyon egyszerű, nagyon mindennapian és természetesen emberi — egyszóval igaz és meggyőző Kemény és férfias az utolsó felvonás végén, amikor elébe toppan Pribiljev mérnöknek. Kár, hogy jelmeze — bíborvörös blúza — ünnepélyességével elütött a Forgács Kálmán alakította Jása egyszerűségétől és sötét tónusával öregítette az alakot. SZÉPEN, töretlenül játszott Dobi írisz is, Manja alakítója. Meggyőző volt temperamentumossága, az elkényeztetett lányokra jellemző akaratossága, amely harmonikusan összeilleszkedett az alakításban a fiatal szovjet színésznő egészséges életfelfogásával. Jól sikerült Sárközi Zoltán Kosztyája is, a szerelmes diák egy kicsit félszeg alakja, ha néhol túlságosan gyerekesnek hatott is (pl. síró jelenete) a komoly Jása mellett — ezt a kontrasztot talán lehetett volNem veszett még ki az emberiségből a lelemény. Ezt a legutóbb Hevesen tapasztaltam. A járási kultúrház színjátszói előadták Szigligeti: „A cigány” című színdarabját. Előadták több ízben, s hála a csoport igyekezetének, tapsban és bevételben sem volt hiány. A taps nem lebecsülendő dolog, a bevétel meg még kevésbé, hiszen abból lesz kényelmesebb, otthonosabb a kultúrház, abból fizetik azokat a kisebb-nagyobb kiadásokat, amelyekre már nem futja az állámi támogatásból. Történt azonban, hogy a hevesi földművesszövetkezet berkeiben megirigyelték ezeket a bevételi pénzecskéket. Az irigység még nem lenne baj', ha nem követte volna tett. És itt kell említenünk a leleményességet, amely igazán bá- mulalraméltó ötletet sugallt a szövetkezet ÜB elnökének: tollat ragadott és meghatalmazta az egyik szövetkezeti alkalmazottat, hogy „ A cigány” előadásain ellenőrizze a pénztárat és átvegye a földmúvesszövetkezetnek járó (!) ötven százalékot. Már mint a bevétel ötven százalékát. Jogalapul pedig az szolgált ehhez, hogy a színjátszó csoport három tagja szövetkezeti alkalmazott. Az ötlet rendkívül eredeti. Csodálatos, hogy eddig még senkinek sem jutott eszébe. Most már feltehetően mások is követik majd. Megjelenik a pedagógus szakszervezet megbízottja és követeli a bevételnek legalább hatvanöt százalékát, hiszen négy színjátszó pedagógus. Bejelenti igényét a járási tanács, a helyi könyvesbolt, a Háziipari Szövetkezet is, hiszen tőlük is vannak színjátszók. Tatán még országos mozgalom is kerekedik ebből a merész kezdeményezésből. Eredeti, nagyon eredeti. Elragadtatásomat egy dolog fékezi csupán: sajnálom a kultúrházat. Szegény kultúrház! Rendezi, szervezi az előadásokat, gondoskodik a kellékekről, helyiségekről, szállítóeszközökről és végül még le kell szurkolnia a bevétel 150 százalékát. Néhány előadás és teljes csődbe jut. Ez azonban aligha érdekli a földművesszövetkezet vezetőit. A kultúrházért főjjön a népművelési osztály feje. Csakhogy van ám itt egy bökkenő! Egyszer csak beállít a szövetkezethez a kuitúrház művészeti előadója és felmutat egy írást, miszerint a járási kultúrház igazgatója meghatalmazza, hogy ellenőrizze a szövetkezet áruházának, étkezdéjének pénztárát és felvegye a bevétel ötven százalékát. Mondjuk azzal a jogcímmel, hogy a kultúrház dolgozói ott szoktak vásárolni. Akkor mi lesz? G. A. Tanácsok híradója — Nagyréde községben Győzelem néven alakult új termelőszövetkezetnek jelenleg már 33 tagja van. Vámosgyörkön Szedmák Kálmán középparaszt már az 1956 évi sertés-, szarvasmarha-, baromfibeadásának teljes egészében eleget tett. — Nagyréde község új útszakasza, a Dózsa György utca is villanyt kap a napokban, így az egész községben csupán két útszakasz marad villany- hálózat nélkül. A villanyfogyasztók száma, a felszabadulás előtti kétszeresére emelkedik a községben. — Csizik Pál járási tanácstag Kisnánán ' beszámolót tartott. A beszámolón részt vett 42 dolgozó paraszt. Megvitatták a tsz mozgalom jelentőségét, és azt, hogy mi az oka annak, hogy távolmaradtak eddig a termelőszövetkezettől. A beszámoló alkalmával Hado- bás Józsefné bejelentette, hogy szeretne tagja lenni az „Üj világ“ Tsz-nek, s alá is írta a belépési nyilatkozatot. — Söregi László és Borász László vámosgyörki tanácstagok a január hónapban megtartott tanácsgyülés előtt választókerületekben meglátogatták a választóikat és a tanácsülésen ismertették a lakosság problémáit. na egy hajszálnyival enyhíteni. Nagyon kedves és megnyerő volt Fontos Magda Rája szerepében, rövidebb alakítása is feltétlenül elismerést érdemel. Jámbor Zoltán igen ötletesen, mulatságosan játszotta Szenecskát, a fogtechnikust, eredeti figurája sokszor ingerelte nevetésre a nézőket. Jó volt Szabó Imre is, mint Pribiljev mérnök, a gerinctelen, aljas, törtető. Szerepét gazdagíthatta volna még árnyalatokkal, ötletekkel, de így is meggyőző, hiteles volt. Sebestyén Éva alakítása kevésbé sikerült — s ez talán nem is annyira az ő hibája, mint inkább a rendezésé. Az első felvonásban jóindulatú, együttérző, egy kicsit kotnyeles leánykának mutatkozik be, — a későbbiekben mint irigy és kárörvendő teremtést látjuk viszont, arról nem is szólva, hogy önmagában is túlzottnak hat ez a viselkedés a „pá, drágám”-mal és az ehhez illő hanglejtéssel. A jelmezek — a fentebb említett vörös blúztól eltekintve — jók voltak és a díszletekkel együtt beleilleszkedtek az előadás hangulatába. „AZ IDEGEN gyermek” nagy közönségsikert aratott, kitűnő ’előadását előreláthatólag a Szovjet-Magyar Barátsági Hónapban többször bemutatja a színház, vidéken addig is sokszor játszák még. Gács András