Népújság, 1956. február (9-17. szám)

1956-02-08 / 11. szám

; NÉPÚJSÁG 1956. február 8. szerda PÁ RT ÉLET ★ A TAGJELÖLTEK NEVELÉSÉRŐL A külpolitikai helyzet Ausztriában feloszlatták A PÁRTTAGOK, tagjelöltek nevelése a pártépítés sarkala­tos pontja. A kommunista pár­tok állandóan gondoskodnak arról, hogy felfrissítsék sorai­kat, növeljék erejüket, védjék a párt tisztaságát, javítsák összetételét. A párttagság mi­nőségének fejlődését pedig nagymértékben befolyásolja, hogy a pártszervezetek hogyan foglalkoznak a tagjelölt fel­vétellel, a tagjelöltekkel a je­löltség ideje alatt. Lenin és Sztálin elvtársak többször hangsúlyozták a tagjelöltségi idő fontosságát. Lenin elvtárs követelte az „Olyan szabályok szigorú alkalmazását, ame­lyekkel elérhető, hogy a tag­jelöltségi idő valóban komoly próba legyen, ne pedig üres formaság". Pártunk Szervezeti Szabályzata is kimondja: a pártszervezeteknek segítenie kell a tagjelöltet, hogy felké­szüljön a pártba való felvétel­re. A tag jelöltség ideje azért szükséges, hogy ez alatt az idő alatt a jelölt megismerkedjék a párt céljaival, a párt po­litikájával, szervezeti sza­bályzatával, de ez idő alatt a pártszervezetnek is meg kell ismernie a jelölt személyi tu­lajdonságait. Ezért meg kell szerveznie a tagjelöltek rend­szeres oktatását, be kell vonni a pártéletbe és nevelni kell őket. Hogyan teljesítik megyénk pártszervezetei ezt a köte­lezettségüket? A Központi Vezetőség 1955. IV. hó 27-i tagjelöltfelvételről szóló határozata óta értünk el eredményeket. Különösen ■ az utóbbi hónapokban mutatko­zik ez meg, mikor a vezetőség újjáválasztásával helyesen tudták összekapcsolni alap­szervezeteink a tag- és tagje­löltfelvételi munkát is. PÁRTSZERVEZETEINK mintegy 85 százaléka ma már rendszeresen foglalkozik atag- jelöltf el vétellel. Sok üzemben, községben és termelőszövetke­zetben, ahol hosszú évekig nem vettek fel tagjelöltet, az utóbbi hónapokban rendszere­sen vesznek fel 2—3 elvtársat, így például az egri járásban a kerecsendi téglagyár alapszer- vezéte, vagy a noszvaji .,Uj élet” termelőszövetkezet párt- szervezete. Javult a tagság összetétele is. Több üzemi munkást és termelőszövetke­zeti tagot vettek fel. Sok olyan termelőszövetkezetben, ahol nem volt pártszervezet, rend­kívüli tagfelvétellel biztosítot­ták a pártszervezet létrehozá­sát. Van javulás a tagjelöltek­kel való foglalkozás terén is. Igen helyesen csinálták a po­roszlói alapszervezetnél, ahol a Központi Vezetőség 1955-ös júniusi határozata után a párt­tagok mellett a tagjelölteket is megbízták, hogy a határo­zat végrehajtásában ők legye­nek a példamutatóak és lépje­nek be a termelőszövetkezetbe. Ezután Elizer János tagjelölt 6 holddal és Dávid Sándor tagjelölt 12 holddal lépett a .termelőszövetkezetbe. E mel­lett Dávid elvtárs több mint 10 családot szervezett be a tsz-be. A fiatal kommunisták ne­velésének elengedhetetlen fel­tétele, hogy bevonjuk őket a politikai oktafásba. Több járá­si pártbizottságunk és községi pártszervezetünk helyesen be is vonta a tagjelöltek 95—100 százalékát valamely oktatási formába. Ilyen Recsk köz­ségi pártalapszervezet, vagy a mátravidéki fémművek párt- szervezete stb. 1955 őszén megindult pártoktatási év elő­készületei és az azóta eltelt idő is azt mutatja — az ered­mények mellett —, hogy ko­moly fogyatékosságok is ta­pasztalhatók a tagjelölték ok­tatásában. Sok helyen csak pa­píron vonták be őket és nem ellenőrizték, hogy eljárnak-e, nem segítették fejlődésüket, így többségük pár hónap alatt keveset fejlődött, vagy éppen abba is hagyta a tanulást. Egyes pártbizottságok és köz­ségi pártalapszervezetek sem foglalkoztak kellő figyelemmel a tagjelöltek oktatásának fel­adatával. A hevesi járásban 129 tagjelöltből 51 jár el párt­oktatásra. Erdőtelek község­ben 11-ből egy, a tiszanánai „Vörös Csillag” tsz-ben 4 tag­jelölt van és egy sem jár ok­tatásra. Nagyion ritka eset az, hogy egy-egy pártszervezet ve­zetőségi ülésen megvizsgálja a tagjelöltek fejlődését. A párt- bizottságok is csak elvétve el­lenőrzik, hogy milyen az alap­szervezetekben a tagjelöltek nevelésének helyzete. HELYES kezdeményezés van a tagjelöltek nevelésére a hevesi járásban A járási párt- bizottság egy-egy tagja közsé­genként összehívja a tagjelöl­teket és a helyi párttitkárral közösen megbeszéli, ho­gyan vonják be őket az okta­tásba és milyen pártmegbí­zatást adjanak számukra. A tagjelöltek, s általában a kom­munisták nevelése, az alap­szervezet munkájának színvo­nalától is függ. Nagy szerepük van ebben a párttaggyűlések­nek, A taggyűlés a kommu­nisták nevelésének egyik leg­fontosabb eszköze. Mégis több alapszervezetben rendszertele­nül hívják össze a taggyűlé­seket. Az ivádi termelőszövet­kezet pártszervezete több hónapja nem tartott taggyű­lést (kivéve a vezetőség újjá- választásának 'taggyűlését) Gyakori az is. hogy a taggyű­lést nem készítik elő megfele­lően, ezért ott csak néhány sürgős gazdasági teendőt vi­tatnak meg. Az ilyen taggyű­lések nem járulnak hozzá a párttagok és tagjelöltek esz­mei, politikai neveléséhez. Ez az oka annak is, hogy a fel­szólalók között általában ke­vés a tagjelölt, az ifjú dolgo­zó. Pedig a jól előkészített tag­gyűléseknek nagy nevelő hatá­suk van- Ezt bizonyítják a töb- bek között a csányi állami gaz­daság pártszervezetének tag­gyűlései, amelyet rendszerint alapos politikai előkészítés előz meg, s amelyen a kommunis­ták élénk vitában tárgyalják meg a napirendi pontokat. Ez a pártszervezet az. ahol nincs hat hónapnál hosszabb idejű tagjelölt és rendszeresen vesz­nek fel párttagokat és tagje­lölteket. A TAGJELÖLT személyi tulajdonságait legjobban az élő gyakorlati munkával ellen­őrizhetjük. Sok pártszerveze­tünk azonban csak párttagok­nak ad megbízatást s közülük is csak néhánynak. Ezeket az­tán túlságosan is megterhelik, de a tagjelölteknek nem ad­nak pártmunkát, úgy vélik, hogy ezek „erre még nem éret­tek." A tagjelöltekkel szemben tanúsított ilyen bizalmatlan­ság súlyosan árt a kádemeve- lés ügyének, akadályozza a tagjelöltek fejlődését és ellent­mond a szervezeti szabályza­tunknak. A pártcsoportok igen nagy segítséget adhatnak, hogy a feladatokat helyesen osszák el a párttagság között és képes­ségeiknek megfelelő pártmun­kát adjanak minden elvtárs- nak. Ezt teszik az Egri Do­hánygyár pártszervezetének pártcsoportjai, amelyek nagy figyelmet szentelnek a tag- és tagjelöltfelvételi munkának is. Vágli Györgyné elvtársnő és pártcsoportja rendszeresen ne­veli az üzemrészében dolgozó pártonkívülieket is Több üze­mi alapszervezetükben a mű­vezetőket is megbízzák, hogy szakmailag neveljék a tagje­löltnek felvett dolgozókat Helyes az, hogy a tagjelölt­nek felvett dolgozóknak az ajánlói a pártcsoportok, ' ame­j lyek jól ismerik az illetőt és I felvétele után is segítik mun­kájukban és fejlődésükben. Legtöbb alapszervezetünk, vagy pártcsoportunk azonban korántsem dolgozik ilyen jól. A fedémesi pártszervezet és több, még csak nem is tartja nyilván a tagjelöltjeit. Ezek­ben az alapszervezetekben a pártcsoportok nem nevelik a tagjelölteket: a pártcsoportve­zetők a tagjelöltek egy részét még csak ram is ismerik. De több alapszervezetben maguk­kal a pártcsoportbizalmiakkal sem foglalkoznak megfelelően. A TAGJELÖLTEK nevelése — az egész pártszervezet fel­adata. Emellett azonban he­lyes, ha a pártszervezet külön is megbíz egy-egy párttagot, hogy egy-egy tagjelölttel- fog­lalkozzon. Megyénk legtöbb pártalap- szervezete nem segíti eléggé a tagjelölteket, hogy felkészül­jenek a pártba való felvételre. Ez az oka, hogy a tagjelöltsé­gi idő gyakran üres formaság­gá válik és a tagjelöltek nagy­részénél 6 hónapnál hosszabb­ra terjed felvételük. Pártszer­vezeteinknek jól meg kell is­mernie a tagjelölteket, hogy nevelhessék őkét, bevonhassák az aktív párt- és társadalmi munkába, előkészítsék a párt­tagságra. Szakítanunk kell az­zal a felfogással, hogy a tag­jelöltekkel csak formálisan, és nagy általánosságban foglalkozzunk. A nevelés alapja a kommunistákkal való egyéni foglalkozás s feltétle­nül ezt a módszert kell követ­ni a tagjelöltek párttaggá való nevelésében is. Minden járási, városi, közsé­gi pártbizottságnak és minden pártalapszervezetünknek job- I ban kell éreznie, hogy felelős I a tagjelöltek neveléséért és fe- : lelős a III. Pártkongresszus- ! nak a tag- és tagjelölt felvé­telről szóló határozatáért. Gulyás Sándor M. B. pol. munkatárs A VEZETŐSÉGVÁLASZTÁS HÍREI — A PÉTERVÁSÁRI járás­ban hétfőn befejeződtek az alapszervezeti vezetőségválasz­tások. A járási pártbizottság most úgy segíti — többek kö­zött — a megválasztott veze­tőség titkárait, hogy a járás több községében, a környező falvak, termelőszövetkezetek és egyéb pártszervezetek tit­kárai részére egésznapos tit­kári értekezletet tart. — AZ EGRI járásban is — Egerszalók kivételével — be­fejeződtek az alapszervezeti vezetőségválasztások Jelenleg a községi pártértekezletek, a közös vezetőségválasztások folynak. A járás területén 11 községben választanak a párt­tagok közös vezetőséget, há­rom üzemben és öt községben pedig üzemi, illetve községi pártbizottságot A járási párt­bizottság a jövő hét folyamán tartja a megválasztott üzemi, községi, termelőszövetkezeti stb. titkárok részére külön- külön az egésznapos titkári értekezletet, ahol az új vezető­ség, illetve a pártszervezetek előtt álló feladatok végrehaj­tását beszélik meg. — Február 2-án délután tar­tották meg a Mátravidéki Erő­mű kommunistái az üzemi pártbizottságot választó párt­értekezletet. A színvonalas beszám|olót több mint 20 hoz­zászóló követte. A hozzászólá­sok nagyrésze helyesen érté­kelte az üzemi pártbizottság munkáját és feladatait. A be­számoló után a pártértekezlet határozati javaslatot fogadott el, amely után megválasztot­ták a 25 tagú pártbizottságot. a Szakszervezeti Világszövetség székhelyét A Szakszervezeti Világszövetség titkárasága nyilatko­zatot adott ki Helmer osztrák belügyminiszternek arról a rendeletéről, amellyel 1956. február 4-én elrendelte a Szak- szervezeti Világszövetség ausztriai székhelyének feloszlatá­sát. A Szakszervezeti Világszövetség titkársága határozot­tan tiltakozik e határozat ellen. A nyilatkozat továbbiakban rámutat: az osztrák bel­ügyminiszter jogot követelt magának arra, hogy ellenőrizze a Szakszervezeti Világszövetség kongresszusait és vezető szerveinek — a végrehajtó bizottságnak és a főtanácsnak — összetételét. Ez egy kormány hallatlan beavatkozását jelenti egy munkás- és szakszervezeti szervezet — a Szak- szervezeti Világszövetség — belső ügyeibe. Az utóbbi időben — folytatódik a nyilatkozat — hami­sított leveleket és brosúrákat küldtek szét Becsből, ame­lyeken visszaéltek a Szakszervezeti Világszövetség aláírá­sával. A belügyminiszter előtt bizonyára nem titok, kik e durva hamisítványok igazi szerzők Ennek ellenére nem riad vissza attól, hogy ezeket a hamisítványokat használja fel önkénves intézkedéseinek igazolására. A titkárság kiemeli: az osztrák belügyminiszter hatá­rozatának megokolásában ürügyül egyebek között azt hoz­za fel, hogy a Szakszervezeti Világszövetség a gyarmati né­pek javára fejtett ki tevékenységet az ENSZ-ben. A Szak- szervezti Világszövetség mindig nyiltan síkraszállt a népek önrendelkezési jogáért. A Szakszervezeti Világszövetség nem tűrheti, hogy az ENSZ-nél kifejtett rendes és legális tevékenységét jogta­lanul kifogásolják. A Szakszervezeti Világszövetség további munkájának és tevékenységének biztosítására a titkárság elhatározza, hogy a végrehajtó bizottság tagjai a legrövidebb időn belül összeülnek az új helyzet megvizsgálására. A titkárság kijelenti, hogy a Szakszervezeti Világszö­vetség egy pillanatra sem szakítja meg harcát, amelyet minden ország dolgozóinak érdekvédelméért folytat Senki­nek sem áll hatalmában megtiltani egy 85 millió tagot számláló szervezet tevékenységét, egy olyan szervezetét, amely a kapitalista, a szocialista és a gyarmati országok dolgozóinak szolidaritását valósítja meg. A Bulganyin—Eisenhower üzenetváltás visszhangja A világsajtó továbbra is vezető helyen foglalkozik N. A. Bulganyin elvtárs és Eisenhower amerikai elnök levél­váltásával. Az österreichische Volkstimme kommentárjaiban hang­súlyozza, hogy: Barátsági és együttműködési szerződés megkötése a Szovjetunió és az Egyesült Államok között döntő modo* hozzájárulna a világbéke fenntartásához és megszilárdítá­sához. ,, ­Az UNION című lap N. A. Bulganyin uzenetevel foglal­kozó cikkében megjegyzi, hogy „a két világhatalom közötti szövetség __olyan egyezmény volna, amely biztosítaná * a földön a békét“. ,A belga sajtó nagy figyelmet szentel N. A. Bulganyim Eisenhowerhoz intézett második üzenetének. A LIBRE BELGIQUE azt bizpnyítgatja, hogy az üze­netek célja állítólag „az atlanti csoportosulás szétszakítá­sa”. A lap érintve az N. A. Bulganyin üzenetében foglalt érveket, kénytelen elismerni, hogy „a Szovjetunió az utóbbi hónapok során tett néhány konkrétnak minősíthető gesz­tust. Ilyen volt például Porkkala-Udd visszaadása Finn­országnak, az Ausztriával megkötött szerződés és a fegyve­res erők létszámának csökkentése". A belgrádi BORBA és a POLITIKA első oldalán ismer­tette N. A. Bulganyin második üzenetét. A POLjtlKA a következőket írja: Aki olvassa Bulganyin második üzenetét,, annak eszébe ötlik, hogy az üzenet bizonyos mértékben bővíti Washing­ton és Moszkva közötti kapcsolatok megvitatásának és meg­javításának alapjait és lehetőségeit. Egy út helyett most több utat javasolnak. Bulganyin javasolta, hogy a Szovjetunió és az Egyesült Államok kös­senek barátsági szerződést, ami a leghatásosabb lépés je­lenleg a béke biztosítására. Most azonban ez az eszme bő­vült A Szovjetunió kész ugyanilyen egyezményeket kötni Nagy-Britanniával és Franciaországgal és ismét javasolja, hogy az atlanti egyezmény és a varsói egyezmény résztve­vői kössenek barátsági szerződést egymással ÉPPEN ma egy hónapja, január 8-án történt---- Az a dácsi DISZ szervezet kultúr- csoportja Atkárra készült, hogy ott a „Bújócská“-val ven­dégszerepeljen. Már elérkezett az indulás ideje, egy szereplő, Bencsik Lajos azonban hiány­zott. Hiányzott, mert ugyan­ezen a napon a templomban is volt egy előadás, amit Papp Géza hitoktató rendezett Sü- megh Valéria kántor és Lip- ták Jolán Sekrestyés — mind­ketten a Nép Leány szervezet tagjai voltak — segédletével. Ide szervezték be Bencsik Lajost is, aki azonban az utol­só percben nemcsak az atkári útról, hanem a papi komédiá­ban való szerepléstől is visz- szalépett. Ennyi röviden a történet, s ez talán nem is volna annyira érdekes, hogy újságba kerül­jön ha előzményei nem vol­nának, vagy ha nem olyan előzményei volnának, mint amilyenek vannak. Ugyanis ez a kis epizód egyetlen cseop abból a küzdelemből, ami Adó­csőn az ifjúság megnyeréséért, folyik a klérus és- a kulákság, — a párt és a DTSZ között De nézzük csak az előzmé­nyeket. Adócsőn ebben a 4800 lako­sú községben egy DISZ-szer­Védjék Idacson is az ifjúságot — a jövőt védik vezt működik 120—130 taggal. A falu ifjúsága — aki tagja lehetné a DISZ-nek — ennek szerényen számolva is három­szorosa. Azt mondani, hogy a diszesek nem törődnek azzal, hogy ' minél több fiatal lépjen be a szervezetükbe, túlzás len­ne. Egy év alatt, ahogy a fa­luban elmondják, sokat fejlő­dött Adácson a DISZ szerve­zet. Egy-két évvel ezelőtt nem lehetett összehozni egy tag­gyűlést, a „papírtagok” nem keltek életre. Most? Színdara­bokat játszanak, tánckört szerveznek, Petőfi iskolán ta­núinak, egyszóval, ha nem is alkottak még Országra szólót, de azt látni, hogy élnek, dol­goznak. S az eddigi biztató eredmények arra engednek következtetni, hogy még sok szép-siker, eredmény áll előt­tük. Éppen ez az, ami egyesek­nek nem tetszik, amit egye-: sek még akarnak akadályozni. Ahogy kezdett erősödni a DTSZ szervezet, úgy támadott egyre szélesebb fronton g klé­rus, a kulák. Nem válogattak és nem válogatnak a módsze­rekben. Eszközül felhasználják I a vallást, a fenyegetést, a zsa- ! rolást, az álszenteskedést, sőt még a családi élet szétdúlását is megpróbálják, ha úgy kí­vánja érdekük. ÍME néhány ilyen eszköz, néhány módszer, amivel dol­goznak. Bánlaki Imre hitoktató. — az ősszel helyezték más községbe —pertut ivott a fiatalokkal, segített kapálni, villanyt sze­reit, segített a disznóvágásnál, énekkart szervezett, sok min­dent megpróbált, csakhogy közelebb kerüljön a fiatalok­hoz s azok is őhozzá... Mikor elkerült a faluból, méltó utód lépett nyomdokaiba. Papp Gé­za hitoktató szintén a fiatalok megnyerését tekintette misz- sziójának.. Hittanórákon azt hirdette, hogy „akik templom­ba nem járnak, bűnözők, gaz­emberek", hogy, „aki a Dísz­be lép, legyen az fiú vagy làny, vÇgy sem tisztességes .. “ 'S hogy ezt ..komolyan gondol­ja”, bebizonyította azzal, hogy a DISZ tagok szüléit, nagy­szüleit eltiltotta a különböző vallási 'rendezvényektől s így legtöbbször a fiataloknak kel-, lett engedniük. A „megtévedt” vallásos fia­talokat, akik mondjuk, ád- ventben táncolni mertek, veze- keltejte, égő gyertyával kel­lett a templomot körüljárni. De nem mindig csak szóval, hanem tettel is igyekezett hat­ni a fiatalokra. Mikor Tari Jó­zsef fiatal pedagógus a faluba került és el kezdett a DISZ- szel törődni, néhány »jampec- kedő suhanc azzal igyekezett elriasztani, hogyha fel nem hagy a DISZ-szel, „kihúzza a gyufát". Előfordult, hogy kü- lák gyerekek néhány gyen­gébb jellemű fiatallal együtt beverték a kultúrotthon abla­kát, leszaggatták a vezetéke-: két, szétdúlták a kulisszákat... s mindezt ráfogták a díszesek­re így akarták, így igyekez­nek lejáratni, bempcskolni a DISZ fiatalokat, így próbál­ják a becsületes emberek fel­háborodását kiváltani a disz­szel szemben. Mit tesznek ezzel szemben a másik oldalon? A DÍSZ fiatalok, ahogy már 1 felsoroltuk, igyekeznek jó munkával, példás magatartá­sukkal cáfolni a koholmányo­kat. Sokat segít a DISZ-nek a pártszervezet, amelynek tagjai elmondják a félrevezetett fia­taloknak és szüleiknek, mi a célja a kulákoknak, mit akar Papp Géza hitoktató, hová akarják vezetni, mire próbál­ják nevelni gyermekeiket. Nagy segítséget kap a DISZ a pedagógusoktól. A községben 17 pedagógus tanít és ezek jó része, — különösen: Tari Jó­zsef, Medve Jánosné, Oláh Olga, Kovács Ilona, Nagyvára­di János és Rados István igaz­gató nem sajnálják a fáradt­ságot, szívesen vezetik a Petőfi iskolát, tanítanak táncot, vagy színdarabot, egyszólval ahol szükség van rájuk—• ott van­nak.. NAGY HIBA — és ez meg­mutatja a tanács és egyéb szervek támogatását —, hogy helységük nincs a fiataloknak Azaz hogy van. de még sincs. A tanács vb- határozatot ho­zott ugyan a DISZ helyiség kiutalására, de abból a ter­ményforgalmi még nem pakolt ki Ez akadályozza, hogy a fia­talok együtt legyenek, szóra­kozzanak. Ez a közömbösség az ifjú­ság nevelése iránt — sajnos — jó néhány szülőnél is meg­mutatkozik. Nem törődnek az­zal, hogy gyermekeik hol töl­tik szabad idejüket, mit csi­nálnak, milyen útakon járnak. De az is igaz, többen nem lát­ják azt a veszélyt, amit a klé­rus hatása jelent fiaikra. Papp Géza, — a január 8-i komédia rendezője, — már nincs a faluban, de ott van még Sümegh Valéria, Lipták Jolán, a két apáca, ott van a 17 kulák és ott van számos olyan ember, aki igyekszik hatást gyakorolni bűnös célja, az ifjúság mételyezésének meg­valósítására. A PÁRTSZERVEZET, ,a DISZ, a tanács, mindem egyes szerv, minden ember szent kö­telessége, hogy teljes mellel a fiatalok mellé álljon, szembe szálljon- minden rágalommal, minden tettel, ami az ifjúság ellen irányul s okos, meggyő­ző szóval mutassák meg, mi az ellenség célja az ifjúsággal. Sokat elmondjuk: ifjúságé a jövő. Védjék, óvják hát Adó­csőn is — mert a jövőt védik.., PAPP JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents