Népújság, 1956. január (1-8. szám)

1956-01-18 / 5. szám

2 NEPU »S AG 1056. január 18. szerda PÂRTÉLET ★ Nyújtsanak nagyobb segítséget pártbizottságaink a megválasztott új vezetőségnek Alig van vezetőségválasztó taggyűlés, ahol így, vagy úgy ne volna arról is szó. hogy a most folyó választások, az új vezetőség döntő előfeltétele második ötéves tervünk sike­rének, az 1956. évi tervek nparól-napra való teljesítésé­nek. S mert ez valóban így van, nagy jelentősége van an­nak is, hogy a megválasztott új vezetőség hogyan, mikor lát munkához. AZ EGRI LAKATOSARU- GYARBAN már január 3-án megtartották a vezetőségvá­lasztó taggyűlést és ha egy ki-, csit késve is, de az új vezető­ség munkához látott A késés abból adódott, hogy a megvá­lasztott elvtársak várták, majd szólnak a városi pártbizottság- | ról, mikor tudnak kijönni az j első vezetőségi ülésre. Egy­szóval várták az első lépések­hez szükséges segítséget, út­mutatást és bátorítást. Mivel a pártbizottságtól nem jöttek, így az elvtársak csak a válasz­tás után egy héttel osztották el a reszortokat és beszélték meg a feladatokat. Persze 8— 10 naD nem nagy idő. De a ve­zetőség ez idő alatt végzett munk*a is igazolja, hogy a Lakatosárugyár kommunistái jól választottak. Az új vezető­ség első teendője az volt, hogy megbeszélték a gazdaságveze­tőkkel a termelés feladatait. Karkusz elvtárs. a partszerve­zet titkára segített a DISZ szervezetnek . is. Eddig két DISZ-brigádot szerveztek és most van alakulóban a har­madik is. Egy másik fontos feladat, mely a vezetőség előtt áll. a pártoktatás megjavítása. Persze megvalósítani még e néhány nap alatt nem tudták, de már hozzáfogtak. Az egyik politikai jskqla vezetésével egy fejlettebb elvtársat bíztak meg. A vezetőség tagjai beszélget­tek több olyan elvtárssal is. akik nem jártak rendszeresen az oktatásra és a legutóbbi foglakozáson már többen vet­tek részt, mint azelőtt. Megkezdte a munkát az egri III KÖRZET PARTSZERVE­ZETÉNEK Vezetősége is. ötö­dikén volt a választó taggyű­lés és már hetedikén meg is tartották az első vezetőségi ülést. Ezen résztvett a városi ! pártbizottság részéről Prokai Antal elvtárs is és a reszortok elosztása után közösen megbe­szélték, hogy mi a legsürgő­sebb tennivaló. Így többek kö­zött minden vezetőségi tag el­készítette a maga háromhóna­pos munkatervét, melyből az­tán Kozák József elvtárs. a pártszervezet titkára összeállí­totta az alapszervezet negyed­éves munkatervét Kedden megtartották a pártcsoport bi­zalmi értekezletet is, ahol a taggyűlés határozata alapján beszélték meg a pártcsoport- bizalmiak feladatait. Megbe­szélték azt is, hogy a pártcso- portbizalmiak érdeklődjenek a párttagoktól, a dolgozóktól, hogy most mi érdekli őket a legjobban, miről szeretnének hallani és majd az e havi pártnapol eszerint tartják meg. A pártszervezet patronálja az egri Tangazdaságot is. Ko­zák és Juhász elvtársak a vá­lasztás óta már itt is voltak kint. Sajnps, a gazdaság dol­gozói között sok a fegyelme­zetlen ember, sok az igazolat­lan hiányzás. A pártszervezet vezetősége tervbe vette ezért, hogy a pártszervezetből több fejlett elvtársat küld majd a gazdaságba, hogy beszélgesse­nek ezekkel a dolgozókkal. Másik fontos feladatnak te­kinti a vezetőség a tsz mozga­lom fejlesztését is A pártszer­vezet népnevelői az utóbbi na­pokban 10 dolgozó parasztot, győztek meg a nagyüzemi szö­vetkezeti gazdálkodás előnyé­ről., akik alá is írták már a belépési nyilatkozatot és a kö­zel jövőben új termelőszövet­kezeti csoportot alakítanak majd. Megkezdődött tehát itt is a munka. Bár a pártszervezet vezetőségére nem lehet ázt mondani hogy új — az öt ve­zetőségi távból négy előzőleg is tagja 'volt a vezetőségnek —. de a választás a párttagság bizalma valóban új lendüle­tet. erőt adott az elvtársaknak és ez máris meglátszik mun­kájúkon. I De nem mindenütt kezdte meg a munkát az ói vezetőség ilyen gyorsan. PETÖFIBÄNYA EGYIK BELÜZEMI ALAP­SZERVEZETÉNÉL a vezető­ségválasztó taggyűlés már har­madikén meg volt, de az új vezetőség a reszortelosztást, az első vezetőségi ülést még január 12-én sem tartotta meg. A vezetőséget a párttagság egyöntetű bizalommal és sze­retettel választotta meg. Bocsa Mihály, Haraszti László, Ko­vács d László. Simon Anna, Tajti József elvtársak mind régi mozgalmi emberek. Nem­csak a társadalmi munkájuk, hanem a termelésben végzett munkájuk is azt bizonyítják, hogy méltóak a tagság bizal­mára. Éppen ezért az elvtár­sak szerették volna mielőbb megkezdeni a munkát, de sem Szomszéd elvtársnak, az üze­mi csúcsvezetőség titkárának, sem pedig a járási pártbizott­ságnak még addig „nem ju­tott ideje“, hogy az elvtársak- kal. megbeszéljék a feladato­kat. Sajnos, ez nem egyedüli pél­da megyénkben Több helyen is előfordul, hogy a lelkes, ambícióval teli új vezetőségek nem tudják megkezdeni mun­kájukat, mert a járási pártbi­zottság, vagy az illetékes fel­sőbb pártszerv nem ismerteti velük a feladatokat, nem nyújt segítséget az első lépésekhez. És ez nagyon komoly hibák­hoz vezethet. Az első az, hogy I az adott területen, üzemben I vagy falun, ha egy-két hétig is, de nincs biztosítva a párt ; vezetése, irányítása. De követ- ; kezhet belőle az is, hogy a ! megválasztott vezetőségi ta- : goknak csökken a munkaked- j vük, mert úgy látják, hogy a I felsőbb szervek a választás után már nem törődnek velük. Ezért pártbizottságainknak személyes segítségnyújtással feltétlenül biztosítani kell, hogy az új vezetőségek a vá­lasztó taggyűlések után mi­előbb megkezdhessék munká­jukat. Ez semmivel sem ki­sebb, vagy jelentéktelenebb feladat, mint egy egy válasz­tó taggyűlés sikerének az elő­készítése. Sárközi Miklós ’áriitapon ihn tippelték, meg pártszervezetük megalakulásának 11. évfordulóját a Bélapátfalva! kommunisták 1945 január 12-én este 16 ember gyülekezett Bélapátfal­ván az egyik cementgyári munkás lakásán. Ez a 16 elv­társ alakította meg sz első pártszervezetet Bélapátfalván. Az elmúlt héten ezt az év­fordulót ünnepelték párlnapon a Bélapátfalvi Cementgyár kommunistái, pártonkívüli dol­gozói. A párt-est előadója Fe­renc Gábor elvtárs, a vezető­ség régi tagja, ismertette azt a nagyszerű küzdelmet, me­lyet a bélapátfalvi kommunis­ták vívtak az elmúlt 11 év alatt. A friss, az új erők mel­lett ott harcoltak és harcol­nak a régiek is, tizenketten most is az alapszerv'ezethez tartoznak, s öten különböző funkcióban segítik annak épí­tését. A pártnap résztvevői a párt- bizottság javaslatára elhatá­rozták, ' hogy azoknak az elv­társaknak a nevét, akik tizen­egy évvel ezelőtt a pártszer­vezetet Bélapátfalván megala­kították, beírják az üzem di­csőségkönyvébe. A VEZETŐSÉG VÁLASZTÁS HÍRES — AZ EGRI Il-es körzet pártszervezetében megtartott vezetőségválasztó taggyűlésen sokat foglalkoztak azzal, hogy hogyan lehetne és kell javí­tani a’ pártszervezet tömeg­kapcsolatát. A sok hozzászó­lásban számos hasznos javas­latot mondtak el az elvíársak. Schwarcz elvtárs például ja­vasolta, hogy a pártszervezet vezetősége vegye fel a kapcso­latot a körzet tanácstagjaival. Steiner elvtárs pedig azért bí­rálta a vezetőséget, mert nem eleget foglalkozott a pártcso- portbizalmiakkal, s így azok nagyrésze csak a tagbélyegek eladásával foglalkozott, holott . ezeknek az elvtársaknak a jó ! munkája nagyban növelhetné a pártszervezet kapcsolatát a körzet lakosságával. I DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS LÉNYEGE ÉS JELENTŐSÉGE PlRTÜAXBMN A PÁRTONBELÜLI DEMOKRÁCIA ÉS ANNAK KAPCSOLATA A PÁRTTAGSÁG AKTIVITÁSÁNAK FELLENDÍTÉSÉVEL A pártonbelüli demokrácia j elve a kommunista pártok fel­építésének és működésének alapja. Maradéktalan betartá­sával lehet a párt öntevékeny, í aktívan cselekvő egységes szer­vezet. Csak a demokrácia el- j veinek szigorú betartása biz- | tosítja a párttagság aktív részvételét a határozatok meg­hozatalában, alkotó tevékeny­ségét és kezdeményezését a határozatok végrehajtásában Ezen az alapon bontakozik ki széleskörű öntevékenység pár­tunk szervezeteiben és párt­tagságunk soraiban. Minél inkább érvényt szer­zünk a pártonbelüli demokrá­cia követelményének, annál hatékonyabb a párttagság ön­tudatos cselekvése, minél in­kább megvalósítjuk a párton­belüli demokráciát, biztosít­juk a bírálat és önbírálat ér­vényesülését, annál szorosabb és eltéphetetlenebb lesz kap­csolatunk a dolgozókkal, an­nál nagyobb és mélyebb lesz az a forrás, amelyből pártunk erejét meríti. Pártunk mun- ' kájának eredményessége tag­jainak munkáján múlik, mi­nél nagyobb a párttagok akti­vitása, cselekvő részvétele a párt munkájában, annál haté­konyabb a párt tevékenysége, annál sikeresebb az előttünk álló feladatok megoldása. MIBEN JUT KIFEJEZÉSRE A PÁRTONBELÜLI DEMOKRÁCIA? 1. Mindenekelőtt abban, hogy a párt valamennyi veze­tő szervét demokratikusan, taggyűlésen, pártértekezleten, ! pártkongresszuson titkosan vá- ; lasztják és nem kinevezik. To­vábbá a Szervezeti Szabályzat szerint a párt minden lagjá- j nak joga nemcsak megválasz­tani a párt vezető szerveit, ha­nem ő maga is megválaszt­ható. 2. A párttagnak jogában áll résztvenni a párt politikájá­nak és szervezeti kérdéseinek megvitatásában a határozatok meghozatalában. 3. Minden párttagnak jogá­ban áll pártszerű bírálatot gyakorolni a pártszervezet taggyűlésein és értekezletein a párt tagjainak és szerveinek tevékenysége felett. 4. A vezető szervek kötele­sek a pártszervezetek előtt rendszeresen beszámolni tevé­kenységükről. 5. A pártonbelüli demokrá­cia egyik legfőbb kifejezője, hogy a párt valamennyi veze­tő szervének munkájában ér­vényesülnie kell a pártvezetés legfőbb lenini elvének: a kol­lektív vezetésnek. 6. A párttagnak joga van személyesen résztvenni min­den olyan ügy megtárgyalásá­ban. amikor a pártban az ő tevékenységéről, magatartásá­ról, sorsáról döntenek. A párttagok ezen jogainak megsértésében különösen két i területen találhattunk a közel ! múltban több példát. Ez a kol­lektív vezetés lenini elvének ! megsértése, a választott párt­szervek lebecsülése, másod- ■ szór a bírálat és önbírálat el­II. fojtásában jutott kifejezésre. A kollektív vezetés helyett j személyi vezetés volt. amely akadályozta és megnehezítette, hogy a pártszervezetek élén igazi vezető kollektíva ala­kuljon ki, gátolta a párt szé­les tömegeinek bekapcsolását a helyes politika kialakításá­ba. Már pedig tömegek nél­kül helyes vezetést megvalósí­tani nem lehet. De a tömegek nélkül a helyes határozatokat- sem lehet valóra váltani. Csak­is a tömegek közvetlen segít­sége ad erőt, hogy a szóból tett, és a határozatból való­ság legyen. Kollektív vezetést megvaló­sítani csak úgy lehet, ha a vá­lasztott pártszervek irányítják a párt, a pártszervezetek mun­káját. Ha a választott párt­szervek mélyen ismerik a párt tömegeinek és a széles néptömegeknek tudását, ta­pasztalatát, véleményét. A tö­megek tudása, tapasztalata és véleménye nélkül nem való­sulhat meg a kollektív veze­tés. A tömegek által választott pártszerveken sok múlik, ök a terület vezető szervei, a kol­lektív vezetés megtestesítői. A kollektív vezetés e szervei a legkíméletlenebb harcot kell hogy folytassák a pártdemok­rácia megsértése, a bírálat és önbírálat mindennemű elfoj­tása ellen. A bírálatot és önbírálatot a pártvezetés alapvető módsze­révé kell tennünk. Csakis ak­kor érvényesülhet igazán a de­mokrácia a pártban, ha alul­ról felfelé szabadon élhet pártunk tagsága a kritika jo- j nép előtt gával, bírálhatja a pártveze-1 tők tévedéseit, helytelen intéz­! kedéseit, és csak akkor lehet I-egységes a párt élete, ha a szervezetek vezetői őszinte ön­kritikával ismerik el az elkö­vetett hibákat, megszívlelik a tömegek bírálatát és mindent megtesznek a hibák kijavítá­sára. Az önbírálatnak tehát tettekben kell megvalósulnia. Ez- a legfőbb biztosíték arra, hogy pártunknak a dolgozó tö­megekkel való kapcsolata to­vább. erősödik és bővül, és an­nak is, hogy megszűntessük a 1 párttagságnak egyes helyeken I mutatkozó passzivitását. A párt gazdája — tanítja I Lenin — a párt tagság. Ezért rendkívül fontos, hogy harcol- ! junk pártunkban a párttag- : Sággal szemben megnyilvánuló lebecsülés ellen is. Meg kell becsülni párttagságunkat. Bíz­ni kell bennük. Mert csakis így nyerhetik el a vezetők a párttagság bizalmát. Termé­keny, egészséges légkör a 1 pártban csakis a kölcsönös bi- j zalom alapján alakulhat ki. I De aláhúzhatjuk: ennek is : előfeltétele a pártdemokrácia j betartása, mert a pártélet él- ! tető ereje a demokrácia. A ' párt a demokratizmus nélkül i elveszti harcos öntevékeny : jellegét, vonzó erejét. Demok­rácia nélkül a párt szerveze- i tei elnéptelenednek. életük szürkévé, sekélyessé válik. A demokrácia friss, éltető leve­gője erőt, energiát határozott- I ságot ad a pártnak, növeli a ! párttagok öntudatát, harci S kedvét, gazdaggá, elevenné •teszi a pártszervezet életét, vonzóvá teszi a pártot az egész Horváth Nándor (Vége.) A külpolitikai helyzet A béke biztosításának feladataival kapcsolatban több olyan nyilatkozat hangzott el a napokban, amelyek nem­csak tartalmuknál, hanem a nyilatkozattevők személyénél fogva is széleskörű érdeklődésre tarthatnak számot. Három ilyen nyilatkozatra hívjuk fel a figyelmet. Kettő ezek kö­zül a Nemzetközi Sztálin-Békedíj kitüntetettje s földrajzi értelemben, de más vonatkozásban is egymástól távol esS pólusokat képviselnek. A Freiheiten című lap közli Ragner Forbeck Sztálin- békedíjas lelkész beszédének ismertetését, amelyet a kiválé békeharcos a Norvég Nöszövetség oslói gyűlésén mondott. Forbeck kijelentette, hogy a békemozgalom legelső felada­ta: mozgósítani a közvéleményt az atom- és hidrogénfegy­verrel folytatott további kísérletezések ellen. A békemozga­lomnak síkra kell szállnia a fegyverkezési kiadások csök­kentéséért, a katonai szolgálati idő megrövidítéséért, és azért, hogy Norvégia — Svédország példájára — semleges állam legyen. Forbeck kijelentette, hogy a genfi szellem milliók békeakaratát fejezi ki. De nem elég csak akarni a békét, hanem aktívan küzdeni kell érte. Ugyanekkor a világ távolabbi pontján egy másik, ugyan­csak Sztálin-díjjat kitüntetett békeharcos, Al-Ahmar sejk, a szíriai közélet egyik kimagasló személyisége tett nyilat­kozatot a békeharc feladatairól és azokról a tapasztalatok­ról, amelyeket a Szovjetunióban és a Kínai Népköztársaság­ba szerzett. Kijelentette: „A Szovjetunióban fennálló rend­szer elragadtatással töltött el“. Megjegyezte, hogy a szov­jet rendszer minden ember számára szabad vallásgyakor­lást, a meggyőződések és a vélemények szabadságát nyújtja. Nagy elismeréssel nyilatkozott arról a gondoskodásról, amellyel a szovjet kormány a nép jólétét, egészségét és fej­lődését szolgálja, majd a következőket mondotta: „A Szov­jetunió, Kína és a népi demokratikus országok, valamint a világ többi népei nem akarnak háborút és gyűlölik az im­perializmust“. Havasúbmzta végül, hogy a Szovjetunió a avenge népek védelmezője és hű társa, s nyilatkozatát az­zal a kívánsággal fejezte be, hogy az arab országok baráti és testvéri kötelékei továbbfejlődjenek, mert az előmozdítja a világbéke és a szabadság ügyét. A harmadik nyilatkozat egészen más oldalról jön. A Colliers című amerikai folyóirat közli. A Toynbee híres an­gol történetíró cikkét. Toynbee, aki a tudományban és a fi­lozófiában olyan irányzat képviselője, amely nagyon nehe­zen nevezhető haladó szelleműnek, ebben a cikkében mégis lándzsát tör amellett, hogy a békét csak „a Szovjetunió és a Nyugat közötti kölcsönös bizalom megteremtésével“ lehet biztosítani. Kijelenti, hogy „a politikai viszonyok és a le­szerelés“ gyakorlati területein reális biztosítékkal kell alá­támasztani ezt a bizalmat. Toynbee többek között állást fog­lal az egyesített Németország semlegessége mellett és azt javasolja, korlátozzák a minimumra Németország fegyveres erejét. Azt is helyesli, hogy minden országot vegyenek fel. az ENSZ-be. amely .,nem magánklub, mint a NATO“. Eh­hez hozzáfűzi: „Elég ügyetlen dolog, hógy Formoza még mindig elfoglalja Kína helyét az ENSZ-ben”. „Terveim az új ötéves tervben“ pálvázat Megbecsülést szerezni iskolámnak és a nevelőknek 1951 őszén lettem a novaji ! általános iskola igazgatója. Nagy ambícióval kezdtem a munkámat. Sajnos, még gya­korlatlan voltam és a nevelő- testülettől sem kaptam meg mindenben a megfelelő támo­gatást. Nehéz munkával elér­tem azt, hogy az iskola fegyel­me javult. Fejlődés mutatko­zott az úttörő csapat munká­jában is, a kulturális és sport­téren és jobb lett a nevelőtes­tület kollektívája. A szülők­kel szorosabb kapcsolatot te­remtettünk és hamarosan elér­tük, hogy most már érdeklőd­nek az iskola ügye iránt, az értekezleteknél kicsinek bizo­nyul a legnagyobb tantermünk is. A nevelők, bekapcsolódnak a szakmai és ideológiai to­vábbképzésre, többen szakta­nári tanfolyamra jelentkeztek. Az új ötéves .tervben nagy feladatokat tűztem magam elé. Legfőbb tervünk az iskola munkafegyelmének javítása Meg kell szűntetni az igazolat­lan mulasztásokat és minimá­lisra csökkenteni az igazolt mulasztásokat is. Ezért a csa­ládlátogatásokat kibővítjük és a mulasztó gvermekeket, gyen­gébb tanulókat korrepetálás­sal segítjük. Tervünk, hogy a szülőket még jobban bevonjuk az iskolai munkába A szak­köri és a rendes iskolai fog­lalkozásokon fejleszteni akar­juk a pajtásokban a politech­nikai tudást. Azt szeretnénk, ha olyan fiatalok keni1nőnek ki iskolánkból, akik népünket, hazájukat, a munkát és a bé­két mindennél jobban szere­tik. Megismertetjük őket a munkásság évtizedes harcával, a nemzetközi munkásmozga­lom eseménveivel, a kommu­nisták példamutatásával és hőstetteivel és a Szovjetunió iránti hálára neveljük őket. Szélesítjük az olvasó-moz­galmat és rendezvényeink be­vételéből — a szülői munka- közösség segítségével — könyvtárunkat bővíteni akar­juk. Fejlesztjük a kulturális munkát és nem vonjuk el ta­nulóinkat a sporttól sem. Sportversenyeket rendezünk és a győztes pajtásokat díjaz­zuk. Javítjuk kapcsolatainkat a szomszéd iskolákkal. Mindig megjelenünk a járási és a me­gyei versenyeken, tapasztala­tokat gyűjtünk és ezen keresz­tül is szorosabb barátság fej­lődik ki a megye úttörői kö­zött. Az ország megismerése ér­dekében kirándulásokat szer­vezünk Aggtelekre, Budapest­re és az ország különféle tár- jaira. Mint már tapasztaltuk a János vitéz előadásán, igen hasznos a színházlátogatás, ezt a jövőben sem mulasztjuk el. Nem hagyom ki a tervekből a magam és a nevelők szakmai és politikai továbbképzését sem. Az új ötéves tervben én is szeretném elvégezni a szak­tanári tanfolyamot. /És elha­tároztuk a nevelőkkel, hogy a politikai iskolákon és a szak­mai képzésekből jobban ki­vesszük részünket. Ezt szol­gálják majd az ankétok, a be­mutató tanítások, a hospitálá­sok. Ezenkívül részt veszünk a felsőbb szervek által rende­zett továbbképzéseken is A párt, tanács és tömegszerve­zetekkel közösen beszélünk meg minden tennivalót, segít­ségüket kérjük feladataink el­végzéséhez. Iskolánknak kevés a három tanterem, az új ötéves tervben szeretnénk a negyedik tanter­met megépíteni. A szülők szí­vesen segítenek társadalmi munkával, nemcsak a tante­rem építésében, hanem egy kultúr- és úttörőterem létesí­tésében is. Iskolánk ebben az évben ün­nepli 200. évfordulóját annak az eseménynek, hogy Novajon megépült az első iskola. Ezt az évfordulót az úttörő moz­galom 10 éves fennállásával együtt ünnepeljük meg. Szín­játszó és tánccsoportunkor kí­vül bemutatkozik . az iskola ének- és zenekara is, amely­nek tagjai már most készül­nek Ezen a napon járási pe­dagógus és úttörő találkozót akarunk rendezni. Benevez­tünk a Hámán Kató ifjúsági seregszemlére is, bemutatjuk községünk gazdag népi ha­gyományait. Stépán László,, ált iskolai igazgató Novaj

Next

/
Thumbnails
Contents