Népújság, 1956. január (1-8. szám)
1956-01-18 / 5. szám
I95Ö. ianuar IS. sKt-rtía NÊPOJSAO S À novemberi párthatározat végrehajtásáról tárgyalt a megye ipari vezetőinek értekezlete H fgldmüvesszövetkezetek a temeloszcvetkezets mozgatom fejlesztéséért A megye ipari üzemeinek igazgatói, főmérnökei, szak- szervezeti vezetői, párttitkárai január 13-án értekezletre gyűltek össze a megyei pártbizottságon. Az értekezletnek az volt a célja, hogy a Központi Vezetőség novemberi határozatából adódó feladatokat megbeszéljék és megtárgyalják, milyen teendői vannak az első negyedéves tervfeladatok megvalósítása terén. Laczkó András, a megyei pártbizottság ipari osztályának vezetője tartotta a beszámolót. Beszámolójának első részében elmondotta, hogy a második ötéves tervben lerakjuk hazánkban a szocializmus alapjait, az ötéves terv első éve sok tekintetben megalapozza a tenr többi évének munkáját. Röviden visszatért az 1955-ös év sikeréire, beszédében foglalkozott a legjobb eredményt elérő üzemekkel. Megemlítetté, hogy megyénk üzemei maradéktalanul teljesítették, sőt túlteljesítették előirányzatukat. Nagy figyelmet fordítottak az önköltségcsökkentésre, a minőség javítására. S a fejlődést különösen akkor mérhetjük le, ha eredményeinket az 1954-es évhez hasonlítjuk. De egyes üzemek lemaradtak a; tervteljesítésben, mások a kevésbé fontos gyártmányaikat túlteljesítették, viszont a fontos cikkekből nem állítottak, elő annyit, amennyit a terv megszabott. Legsúlyosabb lemaradás a külkereskedelmi, az exportcikkeknél mutatkozott. A beszámoló ezután rátért a feladatok ismertetésére: „Folytatni kell hazánkban a szocialista iparosítást, elsősorban a nehézipar fejlesztését, a mezőgazdaság szocialista átalakítását, a terméseredmények növelését, a munkásosztály életszínvonalának következetes emelését és lényegesen javítani kell külkereskedelmünk szerkezetét, megszilárdítani nemzetközi pénzügyi helyzetünket.“ Az ipar, elsősorban a nehézipar fejlesztése nagyon fontos feladat. Ehhez a legújabb technikai tudomány eredményeinek széleskörű elterjesztésére, meglévő berendezéseink maximális kihasználására, magasabb színvonalú vezetésre van szükség. 1956-ban a terv szerinti szocialista ipar termelése legalább hat százalékkal, ezen belül a minisztériumi ipar termelése 6.8 .százalékkal emelkedik. Főként azokat az ipari üzemeket kell fejleszteni, amelyeknek ellátására hazai adottságaink leginkább megfelelőek. Üzemeink általában magasabb terveket kaptak, ezeket csak a legjobb összefogással, a legnagyobb igyekezettel tudják teljesíteni. A gépipar tervteljesítésétől is sok függ, enélkül nehéz lenne a mezőgazdaság szociális átépítése, az iparosítás, a kereskedelem, vasúthálózat bővítése. A beszámoló nagyobb terjedelemmel foglalkozott a beruházásokkal. Felhívta a vezetők figyelmét, hogy a tervteljesítés emelkedését necsak az új gépektől, új berendezésektől tegyék függővé, hanem a meglevő berendezések állandó javítása és jó kihasználása az anyagtakarékosság, a műszaki vezetés javítása, újítások útján. A lehetőségekhez mérten az első negyedévben javítjuk a lakosság élelmiszerellátását is, amelyben a2 utóbbi idő már komoly fejlődést mutat. Több lakóházat, kórházat, mozit építünk és ehhez az építőiparnak kell a legnagyobb segítséget adni. Az év első napjainak tervteljesítéséből már lehet következtetni. melyik üzem, hoA Hatvani Cukorgyár célgazdaság nagyteleki üzemegységének múlt év decemberében a következő tehenészei értek el legjobb eredményt. Mészáros Ferenc tehenésznek 2700 liter fejési előirányzata volt és 3909 liter tejet termelt. Sándor János 2700 literes előirányzatát 3789 literre teljesítette. Balázs József 667, Bata Balázs 536, Sándor Károly 500. Nagy Sándor 354 és Szabó Ferenc 272 -literrel teljesítette túl előirányzatát. Kiss András, a tehenészet vezetője 1922 óta dolgozik itt és tapasztalatait a következőképpen foglalja össze: Szárazra ügy állítjuk a tehenet, hogy elvonjuk először tőle az abrakot, sőt ha a tehén bővebb tejelésú, akkor a száraztakarmányt is felére csökkentjük. Teljes elapasztás után újból felemeljük az abrakot 20 literig, ezt kapja a tehén hat hétig. Közvetlen ellés előtt 6—8 nappal teljesen elvonjuk tőle az abrakot, hogy az ellesi bénulás be ne következzen. Ellés után a tehén korpás moslékot és kevés száraztakarmányt kap, később felemeljük az adagot az előbbi ellés eredményéhez viszonyítva. Például, ha 26 literes a tehén gyan készült fel a második ötéves tervre. A Mátravidéki Erőmű, a Bélapátfalvi Cementgyár, amelyeknél az első napok is túlteljesítést hoztak, jól felkészült, de sajnos, több üzemben már most lemaradás tapasztalható. Ez a lemaradás egyelőre nem veszélyes, de könnyen veszélyessé válhat, ha a dolgozók tűrik. Munkájukat megkönnyíti a közel múltban minden üzemhez eljuttatott műszaki fejlesztési levél, melynek1 alapján megbeszélték feladataikat. Ennek ellenére azóta is tapasztalható volt helyenként, hogy az újításokat nem megfelelően kezelik, a vezetők közömbösséget mutatnak az ésszerűsítési javaslatokkal szemben. A jövőben a párt nagy figyelmet fordítson a műszaki fejlesztési terv minden részleteiben való teljesítésére. Helyes lesz, ha üzemi pártszervezeti üléseken megtárgyalják az eddigi tapasztalatokat. Meghívják az üzem vezetőit és olyan dolgozókat, akiknek erre vonatkozólag újításuk volt. Laczkó elvtárs a beszámolóban többször is foglalkozott a wrnmrnÊKaiàmmmmmmBmiy^SÊÊÊmÊmammmmBmKÊmmim az előző borjúnál, akkor most is 26 literig emeljük a takarmányt és kipróbáljuk, hogy mire képes tej elés szempontjából. Vagy feljebb megy a hozam, vagy megállapodik. Utána a tényleges tejelési eredmény szerint kapja az abrakot. A borjút kéthetes szopás után dadatehén alá adjuk és az anyját tovább fejjük. A fent említett tehenészek szerint a nagyteleki üzemegységben a tehenek etetésénél és gondozásánál a kővetkező módszert alkalmazzák. A munka reggel 4.30 órákor kezdődik. Ekkor adják ki a? első takarmányanyagot, utána a trágyát kihordják és aljaznak, erre következik a fésűlés, vakarás, tisztítás s ezzel egész napra előkészítik a jószágot. Reggeli fejés előtt minden esetben 10 perces tőgymasz- százs van, ugyancsak délben és este, tehát minden fejés előtt. A takarmányt a következőképpen készítik elő. A szecskázott lucernát, árpaszalmát, borsószalmát répaszelettel keverik, melasszal és abraktakarmánnyal. Ebből a keverékből két tehén kap külkereskedelemmel. Mindannyiszor kihangsúlyozta, hogy megyénk üzemeinek egy része is igényel import-anyagokat, amelyek behozatala, az export tervek teljesítése nélkül szinte lehetetlen. Fontos feladatul jelölte meg, hogy azokban az üzemekben, amelyek külföldi, főként kapitalista országokból kapott nyersanyagot használnak, minél jobban takarékoskodjanak, minél kevesebb selejtet gyártsanak. Végezetül a munkaverseny- mozgalommal foglalkozott. Minden időben egyenletesen kell termelni és végre teljesen felszámolni a hóvégi. a negyedévi hajrákat. Az 1956-os évre döntő kihatással lehet az első negyedév teljesítése. Erre példaként Egercsehi bánya elmúlt évét hozta fel, ahol egész évben nem tudták behozni az első három hónap lemaradását. A beszámolóhoz többen szóltak hozzá. Ki-ki elmondotta, hogyan akarja a terveket továbbra is teljesíteni, milyen akadályokat lát az adósságmentes negyedévzárás előtt. egy ládával, az első adásnál körülbelül 20 kilót, a második adásnál pedig négy tehén egy ládával. Minden tehén kap egy kiló pótabrakot, ez korpából, árpadarából, kukoricadarából és csirából van ösz- szekeverve. Hogyha 26 literes a tehén, akkor minden egyes vonás után kap 40 deka abrakot. Bak Pál, pártszervezet titkára — A BEKÖLCE ' községi pártszervezetben szombat este tartották meg a vezetőségválasztó taggyűlést A beszámoló és a hozzászólások többek között foglalkoztak a község termelőszövetkezeti fejlődésével. A taggyűlésen több kommunista asszony, egyrészük gyári dolgozó, bányász feleségei nyilatkoztak, hogy belépnek a termelőszövetkezetbe. Erről beszéltek hozzászólásaikban többek között Zsolyom Bertalanná, Csuhaly b. Istvánné és Tóth Istvánné elvtársnők. A második ötéves terv során a mezőgazdaság szocialista átszervezésében nagy szerep jut a földművesszövetkezeteknek. Megyénk földművesszövetkezetei már eddig is számos intézkedést tettek a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlesztése, kiszélesítése érdekében. Szövetkezeteink felmérték a termelőszövetkezetek szükségleteit, hogy azt soron- kívül. minden esetben biztosítsák. Például a termelőszövetkezeti tagjok jó ruházati áruellátása érdekében az ősz folyamán a hevesi földművesszövetkezet mozgó vásározó részleget állított üzembe. Ezzel felkeresték azokat a községeket, ahol a termelőszövetkezet előleget, vagy évvégi elszámolást adott a tagoknak. Földművesszövetkezeteink a tsz részéről jelentkező építőanyagigényeket az illetékes tsz-ek vezetőivel való megbeszélés alapján, a kívánságoknak megfelelően biztosították, sőt nem egyszer még terven felüli igényeket is kielégítettek. A mezőgazdasági kisgépek és egyéb felszerelések ellátása terén a szövetkezetek külön gondot fordítottak arra, hjogy a termelőszövetkezet igényeit kielégítsék. Ugyancsak ezt tették a terményeszsák, ponyvák, kötéláruk beszerzésénél is. A földművesszövetkezetek, a termelőszövetkezetek mezőgazdasági felszereléseit az igényeknek megfelelően 98 százalékban biztosították. A IV. negyedév folyamán több nagyobb méretű szőlőprést, kalapácsot, darálót, villany- motort, szivattyút s egyéb mezőgazdasági gépet biztosítottunk a tsz-nek, A földművesszövetkezetek és a termelőszövetkezetek kapcsolatát komoly mértékben elősegítette a megyénkben megrendezett mezőgazdasági kiállítás, ahol a földművesszövetkezetek bemutatták a termelő- szövetkezeteknek a legmodernebb mezőgazdasági kisgépeket. Földművesszövetkezeteink dolgozói sokat fáradoztak, hogy megfelelő mennyiségű műtrágyafélékkel és növényvédőszerekkel lássák el a körzetükhöz tartozó ' termelőszövetkezeteket. Ennek a mun1 kának meg volt az eredmény*. A termelőszövetkezetek aránylag kisebb földterületén négyszer annyi műtrágyát használtak fel a második félév során, mint az egyénileg dolgozó parasztok. Ez az eredmény annak is köszönhető, hogy a MÉSZÖV a tsz-eknél ' és az egyéni dolgozóknál kísérleti bemutató parcellákat rendezett be, többek között Tarnamérán. Tarnaörsön és Heves községekben. A szövetkezeti gazdálkodás eredményeinek népszerűsítése érdekében termelőszövetkezeti látogatásokat szerveztek földművesszövetkezeteink. Ennek eredményeképpen több szövetkezeti tag választotta a nagyüzemi gazdálkodás útját. A szövetkezeti gazdálkodás előnyeiről győződött meg Ipacs Gábor, a tiszanánai földművesszövetkezeti vezetőség tagja, aki a múlt év utolsó hónapjaiban húsz taggal közel 200 hold területen termelőszövetkezetet alapított. A legutóbb megtartott tervbeszámoló tagértekezleteken több földművesszövetkezeti tag bejelentette a tsz-be való belépését. A füzsabonyi járásban ebből az alkalomból 55 földművesszövetkezeti tag lépett termelőszövetkezetbe. Megyénk területén működő termelői szakcsoportok közül a szűcsi, gyöngyöspatai terme- lőszövetkezeUé alakult át. Eddig több mint 7000 földművesszövetkezeti tag választotta véglegesen e. termelőszövotke- 7,eti gazdálkodás útját. Egyes földművesszövetkezeteknél mezőgazdasági jellegű szaküzletet nyitnak, ahol korlátlan mennyiségben biztosítják majd a jobb versenyeredményekhez szükséges mezőgazdasági felszereléseket, növényvédőszereket. Több földművesszövetkezetnél a termelőszövetkezeti tagokkal történő megállapodás alapján úgy határoztak, hogy azok a termelőszövetkezeti tagok, akik még nem tagjai a földművesszövetkezetnek, még ez év folyamán belépnek, hogy a Fmsz-en belül felvilágosító munkát fejthessenek ki a szövetkezeti gazdálkodás érdekében. Süveges Benedek, MÉSZÖV Eger. A nagyteleki tehenészek tapasztalataiból Az új módszer harcos úttörői Petőfibányán Üttörőkről, úttörők bátor csapatáról szól ez az írás. Tévedés ne essék, ne gondolja senki, hogy a 10—14 éves, vidám pirosnyakkendős gyermekekről van szó, akik játékkal, tanulással készülnek az életre. Korántsem. Az írás hősei már rég maguk mögött hagyták gyermekkorukat. Meglett, felnőtt, az élet által megacélozott kemény bányászemberek mindannyian, de munkájuk jellege miatt mégis nevezhetjük őket úttörőknek. Az új módszer, a fejlettebb technika, a többtermelés bátor úttörőcsapata az a 30 bányász, aki már néhány hónapja Petőfi altáró égj ik igen fontos kísérleti munkahelyén, a páncélpajzsos biztosításon dolgozik. Újszerű ez a kísérletezés nemcsak Petőfibányán, hanem áz egész magyar szénbányászatban. Az országban mindössze három helyen folyik ilyen kísérlet, s ebből egy Petőfibányán. Mindenki nagy érdeklődéssel, s feszült figyelemmel kíséri a kísérleti front dolgozóinak fáradozásait. Áldozatkészségükön és ügyességükön igen sok múlik. Jórészt tőlük függ: helytállásuk és az Új iránti szeretetük hogyan vívja ki az új módszer győzelmét. Hosszú sorokon át lehetne méltatni a kísérleti front dolgozóinak hősies erőfeszítéseit, de ehelyett beszéljenek inkább a tények, beszéljen a kísérlet eddigi története. Az elmúlt év szeptemberének napjait jelezte a naptár, amikor a súlyos acélpajzsok megérkeztek Petőfibányára. Velük együtt jött Mester János és Szaktilla József, a bányászati kutatóintézet két ' munkatársa. Néhány nap telt el csupán, s az északi részen, a 45-ös front szomszédságában 25 méteres frontszakaszon megkezdődött a nagy kísérlet. Soha nem láttak még ilyet a kísérleti front dolgozói sem, s eleinte csak tétlenül nézték, csodálták a vastag acélpajzsokat, a pajzsokat fenntartó vasoszlopokat. Fogalmuk sem volt mit kezdjenek vele, hogy is lesz hát ezután. Csodálkozva nézték à vastag acélpajzsokat Tóth Gyula és Kurizs Mihály vájárok, Pusztai János csillés, de még Pál Ferenc lőmester is. Ki hitte volna még akkor, hogy ezek az emberek nemsokára megismerik, megszokják ezt az új módszert, dolgozni is tudnak vele. Természetesen addig, amíg ide eljutnak, igeit sok botlás, fáradozás, kísérlet, siker és sikertelenség kíséri végig útjukat. De munkájuk eredményeképpen egyszer mégis csak győztesen kerül ki az új. Nem ördöngösség, nem csoda ez, hanem a fejlődés szükségszerű törvénye és velejárója. A kutatóintézet munkatársainak igykezete, lelkesedése bizalmat és erőt öntött az emberekbe. Nemsokára ők is megismerték, mi az új módszer lényege? Néhány méternyire a szénfaltól 34 darab 70 centiméter széles acélpajzsot kapcsoltak Össze a 25 méteres frontszakaszon. Minden egyes pajzsnak erős vastalpa van. Acéllemeze két csukló közbeiktatásával, félköríves alakban hajlik előre a szénfal felé. A csuklókat szabályozható erős vastám- öszlopok kapcsolják össze a talppal, s ezek segítségével tudják tetszés szerint felfelé, vagy lefelé hajlítani a lemezeket. Az acélpajzs tehát félköríves alakban hajlik a szénfal felé, s alatta nyugodtan járhatnak, kelhetnek, dolgozhatnak a bányászok. A kaparószalag pedig a vastalpakra felszerelve helyezkedik el, s együtt halad előre azokkal. Természetes, hogy a frontfejtés haladását nyomon követi az egész acélpajzsrendszer, melynek mozgását egyrészt a kőzetben fellépő hasznos oldalnyomás, másrészt pedig különböző vontatószerkezetek hívatottak elvégezni. Ez röviden az új biztosítási eljárás lényege, melyet a kísérleti front dolgozói mindannyian hamarosan meg is értettek. Az új módszer előzményeiben beszélni kell még ennek eredetéről is. A Nagy Honvédő háború éveiben a Szovjetunióban Csinakal tanár ötlete nyomán készítettek először acélpajzsos rendszerű biztosítást (mely más rendszerű volt ugyan) és Csitovája szisztéma elnevezéssel sikerrel alkalmazták a kuznyecki szénmedence bányáiban. Ez volt az acél- pajzsbiztositás őse. Ennek egyik leszármazottja a jelenlegi Petőfibányai pajzsszerkezet is, melyet már Romániában a zsilvölgyi bányákban alkalmaztak, s innen vették át ezt a típust. Láthatjuk tehát, h*gy nemcsak jelentős, hanem egyben szép és megtisztelő feladatot is kaptak a kísérleti frcjnt dolgozói. Magyar bányába, Petőfi- bánya lignitjébe átültetni, s meghonosítani ezt a módszert, a fejlettebb technika, s egész népgazdaságunk javára. Hogyan szolgálja az acélpajzsos biztosítás népgazdaságunk javát, milyen előnyökkel jár ennek alkalmazása? Legfontosabb gazdasági előnye a fa megtakarítás. Az ilyen frontfejtésen egyáltalán nem szükséges bányafa. Nem nehéz hát következtetni, ha azt vesszük alapul, hogy egy 60 méteres frontfejtés, mely fával biztosít, naponkint 12 köbméter olyan bányafát használ fel, melyért köbméterenként 50 dollárt fizet népgazdaságunk a kapitalista államoknak. Másik előnye, hogy megkíméli a bányászokat az ácsolástól, feleslegessé teszi az omlasztást, a kaparó átszereléseket, s végül tökéletes biztonságot nyújt a frontfejtés dolgozóinak. Nem csoda hát, hogy számtalan akadály és nehézség árán is lankadatlan erővel folyik a kísérlet, hiszen megéri. S azt, hogy nehézségekkel és akadályokkal kell megküzdeni az újért való harcban, bizonyítják az eddigi erőfeszítések. Már a kísérlet első napjaiban bebizonyosodott az új módszer előnye, nagyszerűsége, csupán'az előrevontatással volt baj. A bányászok eleinte az összekapcsolt pajzsokat két végénél fogva vontatták előre a vágatokból. Az eredmény az lett, hogy a két vége előrehaladt ugyan, de a közepe meg sem mozdult, s az egész összekapcsolt pajzsláncolat görbe félköríves alakzatot vett fel. A vontatási kísérlet újabb lépéseként középen egy hidraulikus vontatót iktattak be, de sajnos, ez sem segített. A pajzsláncolat most már a középtől számítva, két szakaszban görbült meg. A bányászok még sem adták fel a harcot. A három vontatószerkezet között kézi erővel, úgynevezett s páncsavarok segítségével próbálták biztosítani az egész pajzsrendszer egyenletes előrehaladását. Sajnos, ez a megoldás sem mutatkozott tökéletesnek. Az állandó kísérletezések közepette négy hónap alatt mindössze 25 métert haladtak előre. A munkát állandóan nehezíti még az is, hogy a kísérleti frontfejtés a lehető legmostohább viszonyok között van. A szénréteg hatfokos dűlésszög- ben halad felfelé, a talp puha, a szén pedig omlós, bányásznyelven mondva: Bagós. S mégis. . nincs az a nehézség, vagy akadály, mely úrrá lenne az új technika úttörőinek kis csapatán. Nincs, mert ők más fából faragott emberek. Nemcsak megismerték, hanem meg is szokták és megszerették az új módszert, s bíznak a sikerben. Bizakodva beszél róla Pál Ferenc lőmester, Kurizs Mihály, Tóth Gyula és a front minden dolgozója A vontatás megoldására most újabb eszközökkel kísérleteznek. A front közepén egymáshoz közel két darab 60 tonnás hidralikát szereltek fel, a szélein pedig vastámok segítségével tolják majd előre az acélpajzsokat. Ezentúl már sokkal több esély és lehetőség van arra, hogy áthidalják ezt a nagy nehézséget. Áthidalják s győzni fognak, mert nemcsak a gép, a hidralika, s a tudomány segíti munkájukat, hanem a szív, a lelkesedés, a bizalom s az új győzelmébe vetett hit és törhetetlen, kemény bányászakarat. Lehetséges, hogy fáradozásaik még ma, vagy holnap talán nem is vezetnek sikerre, de biztos, hogy holnapután már győzelmet aratnak. Lehet, hogy még sokszor botlanak. jó néhányszor el is buknak a kísérletezés közepette, de hát érthető is. Minden, ami új. nagy nehézségek, kemény harcok árán születik. Egy azonban biztos: a győzelem végül is az övék lesz, az új módszer bátor harcosaié. Nem túlzás az a megállapítás, hogy az acélpajzsos biztosításnak jövője van Petőfibányán. A kis népes-kocsik most is, mint mindennap műszakváltáskor pontosan elindulnak földalatti útjukra, s naponként újra, meg újra munkába állanak Petőfibánya derék bányászai. Naponként 1400 ember termeli a szenet, táplálja az ország vérkeringését, s közöttük minden elismerésremél- tóan ott fáradozik a kísérlet! frontfejtés 30 embere, a haladás, az új technika bátor kis úttörőcsapata. Adózzunk hát elismeréssel munkájuknak, s további kísérleteikhez kívánjunk nekik mi is jó szerencsét Császár István
