Népújság, 1956. január (1-8. szám)

1956-01-14 / 4. szám

NEPU1SÄG 1956. január 14. szombat. PÁRTÉLET ★ , £ __________. A pártoktatás helyzete a hatvani járás termelőszövetkezeteiben A Központi Vezetőség már­ciusi és az ezt követő határo­zatai hosszú időre megszabják feladatainkat termelőszövet­kezeteink számszerű növelésé­nek és a termésátlagok állandó emelésének végrehajtásában A júniusi határozat többek kö­zött kimondja, hogy a megnö­vekedett feladatok végrehaj­tásáért erősíteni kell a terme­lőszövetkezeti pártszervezete­ket, biztosítani kell a tsz-ek belső szervezettségét és az alapszabály szerinti működést. A hatvani járás termelőszö­vetkezeteinek nagyrésze már eddig is e fontos határozat szellemében dolgozott. így tudták elérni, hogy az 19.55. évi átlagtermésük nemcsak jobb volt az előző évinél, ha­nem egy-két mázsával túlha­ladták az egyéni gazdaságok terméseredményeit is. Az ilyen eredmény segített azután abban is, hogy 1955- ben mintegy 180 dolgozó pa­raszt lénett be a meg1 evő szö­vetkezetekbe és alakított há­rom új tsz-t A helyesen meg­kezdett út és a biztató ered­mények ellenére még sok fel­adat vár termelőszövetkeze­teinkre. a tsz-ek pártszerveze­teire, hogy eredményeik még jobbak legyenek Feltűnő, hogy némely szövetkezetben a tsz vezetésével több baj van, mint a tagok munkafegyelmével, igaz, hogy a kettő szorosan összefügg Sok vita és mérge- lődés van az alapszabály be­tartásában is, főleg a háztáji földeknél. A herédi Micsurin szövetkezet néhány tagja pél­dául még jelenleg is azt kö­veteli. hogy minden tsz tag­nak egy hold háztáji földet adjanak, mert aki nem kap, az öt-hatezer forinttal kevesebb jövedelemhez jut évente. Nem értenek egyet azzal, amit az alapszabály helyesen minden tsz-tag számára előír, mert az ilyen vitás problémák elinté­zését, megmagyarázását fi­gyelmen kívül hagvja mind a pártszervezet vezetősége, mind pedig a tsz vezetőség. Több tsz-ben tapasztalható, hogy sem a tsz vezetősége, sem a pártszervezet nem törődik eléggé a közösségi szellem ki­alakulásával és az azt megsér­tő tsz-tag rendreutasításával. Ez főleg az apci Béke. a nagy- kökénvesi Táncsics és a csányi Kossuth Termelőszövetkezet­ben tapasztalható. Az évről-évre visszatérő fe- gyelmezet’enségek és a hiá­nyos vezetés nagyrészhen azért van meg jelenleg is, mert a vezetők nem képezik magu­kat. Több helyen maguk a tsz pártszervezet titkárai sem vesznek részt rendszeresen. vary emrálta’án a oárt<_'Vtatás- ban. mint például Koronczi Zoltán elvtárs. alapszervezeti titkár Kerekharaszton, Ben- ' dik József elvtárs az apci Bé­ke Tsz partszervezet titkára j Az 1955—56-os pártoktatási évben termelőszövetkezeteink­ben két marxizmus-leninizmus 1 tanfolyamot s 4 politikai isko­la első évfolyamot szerveztünk. : L hat politikai iskolára kilenc­ven hallgatót terveztünk be, míg a tsz ek többi tagjait pe- , dig a községi alapszervezetek- ; nél működő politikai iskolá­kon kívánjuk oktatni. Az 1954/ 55-ös oktatási évben termelő- szövetkezeteinkben mindössze | két politikai iskola működött ! 4s ebből is csak az egyik fe- !ezte be az oktatási évet. E számok, bár bizonvos fejlő­dést mutatnak az elmúlt >k- tatási évhez viszonyítva, azon­ban — mint a megyei aktíva­értekezlet is megállapította — komoly hibák vanpak még ná­lunk is. Járású pírban a hat megszervezett politikai isko­lából december második' felé­ben is még csak néov indult meg. Ahol pedig folyik az ok­tatás. annak ellenére, hogy a szemináriumok vezetői nagy­részt járási funkcionáriusok, mégis gyenge színvonalúak a foglalkozások, s főleg a felké­szülésben van sok hiba. Ez vo­natkozik az előadókra, hall­gatókra egyaránt. Nem utolsó sorban ennek a következmé­nye az is, hogy a pártszerve­zetek és a termelőszövetkeze­tek vezetői éppen a politikai felkészültségük hiányában nem tudnak kellően irányítani és harcolni az alapszabály be­tartásáért a jobb és tartósabb eredmények eléréséért. Pedig az elvtársaknak ezeken a poli­tikai iskolákon lehetne első­sorban gyarapítani marxista- leninista képzettségüket A pártoktatás iobh megszervpzé- se persze nemcsak azért fon­tos. hogy iobb legven a tsz vezetés, hanem azért is, hogy pártszervezeteink új, fiatal párttagokkal erősödjenek. A mi alapszervezeteink taglét­száma a tsz-tagok létszámá­hoz viszonyítva igen alacsony. I Kevés a nők s a fiatalok fel- ! vétele a tsz pártszervezetekbe. Már pedig ha erősíteni akar­juk pártszervezeteinket nem­csak párttanokra, hanem poli­tikailag tájékozott, felkészült párttagokra van szükségünk. Ezt viszont csak úgv érhet­jük el. ha a pár+ektatást meg­felelő tarta’ommal és szerve­zettséggel tudjuk végezni. Üj iskolák szervezésére már nincs lehetőségünk. Ezért a meglevő tanfolyamokat kell megszilárdítanunk, s amenv- nvire erre lehetőség adódik, növelni a hallgatók létszámát. A járási pártbizottság azt tűz­te ki célul, hogy úgy foglal­kozik a szövetkezeti oktatás­sal, hogy az színvonalban fe­lülmúlja a faluái pártoktatást. Természetesen ehhez elsősor­ban nekünk, a járási pártbi­zottság dolgozóinak kell alapo­sabb segítséget nyújtani. A hibák kijavításához és a pártoktatási munkánk megja­vítására felhasználjuk a de­cemberben megtartott megyei aktíva értekezlet tapasztala­tait. A megyei aktíva értekez­lethez hasonlóan mi is járási aktíva értekezletet tartunk az oktatás munkáival megbízott elvtársak, s a példásan dolgo­zó propagandisták részére. A járási pártbizottság dol­gozói aktívák bevonásával az eddigieknél több előadásos propagandát szervezünk, dön­tően azokban a termelőszövet­kezetekben, ahol szervezett pártoktatás nincsen. Ezért a jövőben nagyobb mértékben használjuk fel a pártoktatás­ban a tárgyalt anyaghoz kap­csolódó kisfilmeket is. Úgy gondoljuk, hogy az alaposabb politikai munka mellett ez is elősegíti az oktatás megszi­lárdulását. illetve az anyag jobb elsajátítását. Természe­tes, ezirányú munkánk nem lesz független a vezetőségva- iasztások előkeszitété3étöl, inert, azzal egy időben egyt«e- kapcsolódva végezzük úgy. hogy pártoktatási munkánk megjavítása még inkább elő­segítse a vezetőségvála ’tásoK sikerét. Ferenc* János, Hatvan járási pártbizottság. Érthetőbb beszámolókat! Országszerte most fo'ynak az üzemekben a tervismer­tető értekez'etek, melyeknek nagy jelentősége az. hogy minden dolgozó látja, mit végzett a múlt és mit kell végeznie az elkövetkezendő évben. Nálunk Petőfibányán is megtartották az ismertetőt. Nem a kuUúrházban. hanem bent a bányában, mert saj­nos az a tapaszta'at. hogy a ku’túrházban legtöbbször csak 30—40 ember jelent meg. Azzal szeretnék most fog'alkozni. hogy miért nem sikerült már többször az ér­tekezletet megtartani, miért húzódoznak a bányászok az ottmaradástól. Ezen a tervismertető érte­kezleten minden dolgozónak látni kellett volna, hogyan végezte 1955. évi munkáját és mit várnak tőle 1956-ban. Röviden, az értekezlet arra lett volna hívatva, hogy minden dolgozó, akár a frontfejtésnél, elövájásnál, fenntartásnál, szállításnál, s egyéb munkáknál dolgozik is. megismerje a tervet és az értekezleten javaslatával, vé­leményével segítsen. Nálunk azonban erre nem vo’t mód, ugyanis az előadó felolvasott egy statisztikát, de annyi számmal hogy egy jól kép­zett statisztikusnak is jegy­zetet kel’ett volna készítenie ha hozzá akart szólni. így aztán hiába kérték a dolgo­zókat. hogy minél többen szóljanak hozzá, legtöbben hallgattak. Erre az értekezletre is, éppúgy mint a többire, jel­lemző volt a hiányos szerve­zés. Tudniillik, van egy mik- rofónunk a felolvasóban, amely jó párezer for:ntba ke- rü't de nagyon ritkán hasz­náljuk Ha fontos rende’ke- zést lel is olvasnak benne csak a közvetlen mellette ál­lók hallják, a többiek nem tudnak ró'a, nem lehet hal­lani a szavát. így történt most is, hogy amikor felol­vasták és azt mondták, hogy a buszok 90 perccel később indulnak többen mérgelődtek az értekezlet m att. Legna­gyobb hiányossága. hogy szervezetlen volt, nem lett kel’ően tudatosítva. A szak- szervezet megelégedett azzal, hogy felolvasták, tehát ha nem is jelennek meg a dolgo­zók, ők megtették kötelessé­güket. Tóth Ernő vájár, a 31-es front dolgozója. A VEZETŐSÉGVALASZrÁS HÍREI — A SZŰCSI 10-ES akna egyes számú front dolgozói a pártvezetőségi választások tisz­teletére január 10-től 20-ig vá­lasztási dekádversenyt indítot­tak. Vállalták többek között, hogy dekád tervüket 110 száza­lékra teljesítik, a faanyagfel­használást öt százalékkal, az igazolatlan mulasztók számát 0.6 százalékra csökkentik. — SZERDÁN ESTIG az eg­ri járás 19 alapszervezetében választott új vezetőséget a tag­ság. Tizenhárom pártszerve­zetben a megválasztott 35 ve­zetőségi tag közül 18 közvetle­nül a termelésben dolgozik, 9 pedig a termelést irányítja. A 35 tagból kilenc főiskolai, illetve egyetemi képzettséggel rendelkezik. A 13 pártszerve­zetben újraválasztottak 25 ve­zetőségi tagot, s nem válasz­tottak meg tízet A .Szovjetunió január 20-án megkezdi Porkkala-Udd átadását A Moszkvában folyó szovjet­finn tárgyalások idején, 1955. szeptember 19-én, a Szovjet­unió és Finnország megállapo­dott abban, hogy a Szovjet­unió lemond Porkkala — Üdd területnek haditengerészeti tá­maszpontul való felhasználásá­nak jogáról és kivonja a szov­jet fegyveres erőket erről a te­rületről. Ennek az egyezmény­nek megfelelően Porkkala — Udd területét és a rajta talál­ható vagyontárgyakat a ratifi­kációs okmányok kicserélésé­től számított három hónapon belül, azaz 1956. január 28-ig át kell adni Finnországnak. Mint ismeretessé vált, V Z. Lebegyev, a Szovjetunió finn­országi nagykövete január 9-én felkereste U. Kekkonent, Finh- ország miniszterelnökét és kö­zölte vele, hogy a szovjet fél január 20-án kész megkezdeni Porkkala —- Udd területének és az ott található vagyontárgyak­nak átadását, hogy a terület és a vagyontárgyak átadása a szovjet—finn egyezményben előírt határidőben befejeződjék. Ugyanezen a napon a két kül­ügyminisztérium közölte a hel­sinki szovjet nagykövetséggel, hogy Finnország kormánya egyetért azzal, hogy január 20- án megkezdődjenek a Porkka­la— Udd területének átadásá­val kapcsolatos munkálatok. • Hat éve szabadult fel Kína Január 12-én volt hat esztendeje annak, hogy Kínának, Tibet kivételével, egész szárazföldi területe fe'szabadult a Csang Kaj-sek klikk elnyomása alól. Ebből az alkalomból hír­összeállítást közlünk a Kínai Népköztársaság életéből. KÍNAI ÊS NÉMET SZAKEMBEREK közös munkájá­val új színház épült Pekingben. A világ egyik legmoder­nebb színháza ez. Tizenhat méter átmérőjű forgószínpada van, világítástechnikája és egyéb színpadi berendezései a legkorszerűbbek. Egy közvetítő berendezés lehetővé teszi, hogy az előadást az épület minden részén jól lehessen hal­lani. Az egyenletes hőmérsékletet önműködő klímaberen­dezés biztosítja. A nagyothalló színházlátogatóknak fej­hallgatók állnak rendelkezésére. a kínai népköztársaság acéltermelése 1955-ben 34.7 százalékkal magasabb volt, mint 1954-ben. A kínai nehézipar fejlesztése szempontjából nagyjelentőségű ansani acélművek a varratnélküli csövek, a középlemezek, a finom rúdvas és acélhuzalok gyártásának tervét egy hó­nappal határidő előtt teljesítették. * KÁVÉT TERMELNEK KÍNÁBAN. Jünnan tartomány szubtrópikus vidékein nagyarányú kávéültetéseket vettek tervbe. Az első kétszázezer csemetét az idén tavasszal vi­szik oda. Tai és Csing-po autonom területeken a számítások szerint három év múlva meglesz az első kávéaratás. • A PARASZTOK 95 SZÁZALÉKA ANALFABÉTA VOLT a régi Kínában, az ország lakosságának átlagosan 80 százaléka nem tudott sem írni, sem olvasni. A Kínai Nép- köztársaság elemi iskoláiban jelenleg több mint ötven mil­lió gyermek tanul. Az egész országban működnek az úgy­nevezett „téli iskolák“ az írástudatlanság felszámolására. A téli iskolákban évente több mint negyven millió embert ok­tatnak. A Kínai Népköztársaságnak jelenleg 188 főiskolája van. • HATALMAS VASÉRCTELEPEKET találtak Kuejcsou tartományban. A Kínai Népköztársaság délkeleti részén fekvő Kuejcsou tartományban a kutatások során többszáz négyzetkilométer kiterjedésű vasérctelepet találtak. Ugyan­ezen a vidéken két nagy kőszéntelepre is bukkantak. A tar­tomány más területeiben gazdag foszfát lelőhelyeket fedez­tek fel, az egyik többkilométemyi terjedelmű. • . A KÍNAI TERMELŐSZÖVETKEZETEK fejlődése. Ki- angszu gabona- és gyapottermő vidékén minden második parasztcsalád csatlakozott már a mezőgazdasági termelő­szövetkezetekhez. A múlt nyáron a tartományban még csak 35 ezer szövetkezet működött, az idén már 146 ezerre emel­kedett a számuk. Jeholban, Északkelet-Kínában a szegény- és középparasztok hetvenöt százaléka már szövetkezeti tag. fl DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS LÉNYEGE X ÉS JELENTŐSÉGE PARTUNKBAN A PART EGYSEGÉNEK legfőbb feltétele, sikeres mun­kájának egyik legfontosabb része, hogy szigorúan betartsa a lenini szervezeti elveket, szigorúan betartsa a demokra­tikus centralizmus elvét, amely minden kommunista párt fel­építésének alapelve, s melyet a Szervezeti Szabályzat — a párt éleiének legfőbb törvé­nye — rögzít. A mi Pártunk Szervezeti Szabályzata leszögezi, hogy a párt önkéntes harci szövetség. De nem lehetne az centraliz­mus nélkül. És nem lenne ön­tevékeny szervezet párton be­lüli demokrácia nélkül. Ezért szervezeti vezérelve a kom­munista pártok felépítésének a demokratikus centralizmus. MI A DEMOKRATIKUS CENTRALIZMUS? Az, hogy a szigorú közpon­tosítás és a párton belül ural­kodó vasfegyelem egyesült az összes vezető pártszervek vá­lasztásával és beszámolási kö­telezettségével, a pártszerve­zetek széles öntevékenységé­vel és a kommunisták aktív részvételével a pártéletben. A mi pártunk egész belső életét demokratikus alapokon építi. Az ösSzes vezető pártszervek alulról-felfelé választottak. beszámolásra kötelezettek és le­válthatok. A vezető pártszer­vek szoros kapcsolata a párt­tömegekkel onnan ered, hogy rendszeresen be kell, hogy szá­moljanak az őket megválasztó pártszervezeteknek, ill. a párt­tagságnak, így a párttagság állandó ellenőrzése alatt álla­nak. A pártonbelüli bírálat és ön­bírálat széles kifejlesztése, s különösen az alulról jövő bí­rálat fejlesztése pártunk éle­tének elengedhetetlen feltéte­le és egyik alapvető törvénye. A pártonbelüli demokrácia biztosítja a párt számára a párttagok aktivitását, párttag­jaink öntudatos és lelkes cse­lekvését, biztosítja, hogy a párt tagjai nemcsak részt vesz­nek a párt politikájának meg­vitatásában, hanem gyakorla­tilag részt vesznek a vezetés munkájában is. Csakis a de­mokratikus centralizmus alap­ján valósítható meg a pártve­zetése, csakis így léphet fel a párt, mint egységes centrali­zált harci szervezet, csakis így tud támaszkodni az egész mun­kásosztályra és a dolgozó tö­megekre. Lenin aláhúzta, hogy csakis a centralizmus biztosíthatja a párt számára, hogy a párt minden tagját, de. az eg^sz osz­tályt mozgósítsa a párt előtt álló harci feladatok megvaló­sítására. A centralizmus elve alapján lehet a párt egységes tömörülés, szervezett csapat a munkásosztály, az egész nép harci vezérkara A centralizmus elvének szi­gorú betartásával valósul meg az akarat és cselekvés egysé­ge a párt összes szerveiben, így érhető el, hogy a párt ösz- szes tagjai egységes célok meg­valósításáért, egységesen cse­lekedjenek. A centralizmus el­ve alapján lehet a párt esz­meileg és szervezetileg is egy­séges. megbonthatatlan egész. A CENTRALIZMUS ÉS A partfegyelem kérdésé A párt szervezeti építésének legfontosabb elve a centraliz­mus. A kommunista pártok centralizmusa kifejezésre jut abban, hogy: 1. egységes Szer­vezeti Szabályzatuk, 2. egysé­ges programjuk a cselekvés­re, 3. egységes taktikai néze­teik vannak. Kifejezésre jut továbbá abban, hogy egy felső vezető szerve van — a párt- kongresszus — és a két kon­gresszus közötti időszakban pedig a Központi Vezetőség. Kifejezésre jut még abban is, hogy a felső pártszervek hatá­rozatai feltétlenül kötelezőek az alsó szervekre és az egész párttagságra. A kisebbség kö­teles alávetni magát a többség határozatainak. A centralizmus fontos fegy­ver a párt kezében a pártvo­naltól való mindenféle elhaj­lás elleni harcban, a párt ha­tározatok maradéktalan végre­hajtásának biztosításában. Csakis a centralizmus alapján felépített párt biztosíthatja a párt politikájának, a párt ha­tározatainak maradéktalan végrehajtását. Az egységes központi vezetés nélkülözhe­tetlen feltétele annak, hogy a párt egységes egész legyen és ne szétforgácsolt formátlan szervezetet képezzen, mint a régi típusú munkáspártok, mint a reformista szociálde­mokrata pártok. Lenin elvtárs a centralizmus jelentőségéről beszélve aláhúz­ta, hogy a párt a szerveze­tek egységes rendszere kell hogy legyen, amelyen belül az alsóbb pártszérvek alávetik magukat a felső vezető szer­vek határozatainak, amelyek a párt minden tagjára kötelező gyakorlati végrehajtás erejé­vel bírnak. Legszigorúbb szer­vezettség és centralizmus nél­kül lehetetlen a munkásosz­tály harcának tervszerű és szervezett vezetése. A leninizmus tanítja, hogy centralizmus nélkül nem le­hetséges harcképes pártot te­remteni. A párt nem állhat szétforgácsolt szervezetek hal­mazából, hanem tömörített, központosított szervezetnek kell lennie szigorú proletár vasfegyelemmeL A munkás- osztály forradalmi harcát olyan forradalmi párt vezetheti, amely a centralizmus elvén épül fel, mert csakis ilyen párt képes a munkásosztályt és a dolgozó tömegeket harcba vinni és lelkesíteni a hata­lomért folytatott harcban, a proletárdiktatúra idején pedig a szocializmus győzelméért folytatott harcban. A kommunista pártok cent­ralizmusa, eszmei egysége, cse­lekvési egysége a tagság által elfogadott tudatos pártfegyel­men és a tagság által válasz­tott vezető szervek feltétlen tekintélyén alapszik. A mi pártunkban a kisebbség sza­bad elhatározásából rendeli magát alá a többségnek, az al­sóbb szervek a felsőbbeknek. A kommunista pártok min­dig és mindenkor rendkívül nagy jelentőségét tulaidonítot- tak a tudatos vasfegyelem megteremtésének. öntudatos vasfegyelem nélkül nincs cent­ralizmus, nincs pártegység. Enélkül valóban forradalmi pártot el sem lehet képzelni. Nem lehet megvalósítani a párt célkitűzéseit, határoza­tait.. Milyen sajátosságai van­nak a proletár pártfegyelem­nek? A pártfegyelem első alapvető sajátossága: hogy a szigorú fegyelem a párton be­lül kivétel nélkül kötelező a párt minden egyes tagjára. Le­gyen az egyszerű párttag vagy vezető. A másik fő sajátossá­ga, hogy nemcsak az egyes kommunistákra, hanem a párt- szervezetekre, minden vezető pártszervre a legfelsőbbtől a legalsókig egyformán kötelező. Nem tudnánk biztosítani pár­tunk sorainak egységét, a párt politikájának egyöntetű értel­mezését és egységes végrehaj­tását, ha az alsóbb pártszer­vezeteket nem rendelné alá a pártfegyelem a felsőbb párt- szerveknekj A kommunista fegyelem harmadik sajátossá­ga, hogy tudatos, önként vállalt fegyelem. Szigorú fe­gyelem, ami azonban nem zár­ja ki, hanem feltételezi a vé­lemények harcát, a bírálatok és az önbírálatok, az aláren­deltség tudatosságát és önkén­tességét. Komoly feladat párt- szervezeteink előtt erősíteni a tudatos fegyelmet pártunkban. A pártfegyelem a munkásosz­tály fegyelme, a proletárdikta­túra kivívása, megőrzése és megszilárdítása szempontjából rendkívül nagy jelentőséggel bír. A jobboldali elhajlás kö­vetkeztében több helyen meg­lazult fegyelmet szilárdíta­nunk kell. mert fegyelem nél­kül lehetetlen nagy felada­taink végrehajtása. A fegyel- mezetlensée komoly károkat okoz a pártnak, az államnak, (Folytatjuk.) Horváth Nándor

Next

/
Thumbnails
Contents