Népújság, 1956. január (1-8. szám)

1956-01-11 / 3. szám

4 Beszélgetés Latzkó Tóth Péterrel Öj rendező mutatkozik be az egri közönségnek, Latzkó Tóth Péter, aki Shakespeare „Vízkereszt, vagy amit akar­tok“ — című vígjátékát ren­dezi. Ez lesz az első önálló munkája az Egri Gárdonyi Géza Színházban. Fiatal ren­dező, tavaly végezte a tanul­mányait Moszkvában. Hogyan került a Szovjet­unióba ? — 1949-ben beiratkoztam a budapesti Színművészeti Főis­kolára. Az első év után szov­jet ösztöndíjra javasoltak. Így aztán 1950-től a moszkvai Lu- nacsarszkij Színművészeti Egyetemen tanultam. Milyen benyomásokkal tért »haza öt évi tanulás után? — Nehéz lenne így kutya­futtában elmondani... Igen sokoldalú rendezői, színészi képzésben vol1 részünk. Fia­marjában két olyan dolgot sze­retnék kiragadni, amely ma­radandó benyomást tett reám. Az egyik a gyakorlat és az el­mélet magasfokú összekapcso­lása. Az elméleti kérdéseket mindig az eleven színházi élet példáival tették kézzelfogha­tóvá és a rendezési gyakorlat­ban felbukkanó problémákat mindjárt az elmélet, Szta- nyiszlavszkij és a szovjet szín­háztudomány elméletének szemszögéből is megvilágítot­ták. A másik az, hogy nagy gondot fordítottak a hallga­tók emberi magatartására. A Szovjetunióban azt tartják — szerintem igen helyesen —, hogy az igazi művésznek egy­szersmind igaz embernek is kell lennie... És még egy do­log. Tanáraim végtelenül lel­kiismeretes pedagógusok vol­tak. À Szovjetunió színházi életének vezető személyisé­gei, mint A. D. Popov három­szoros Sztálin-díjas, vagy Ma­rija Knyebel, Sztanyiszlavsz- kij egykori munkatársa, ten­gernyi elfoglaltságuk ellenére egyetlen előadásukat sem ha­lasztották el az öt év alatt. Említette, hogy színészi kép­zést is kaptak. — Igen volt, az is. Most be­mutathatom egyúttal, amit mint színész tanultam — ugyanis játszani is fogok, Se­bestyént alakítom majd a Víz- kereszt-ben. Tehát egyszerre rendezői és színészi minőségben mutatko­zik be az egri közönségnek. Ez lesz az első önálló rende­zése magyar színpadon? — Nem, már rendeztem ré­gebben is. ötvenhárom nyarán a Falu Színházban Lavre- nyev: „Amerika hangja“ című színdarabját, tavaly tavasz- szal pedig Moliere: „Úrhat­nám polgárát“ a Miskolci Dé­ryné Színházban. Ez volt a diploma munkám. A „Vízkereszt“ nehéz dió lesz a színháznak, a fiatal rendezőnek. Shakespeare a színművészet felülmúlhatatlan csúcsa. A lélek legmélyebb ré­tegeibe hatoló emberábrázolá­sát, csodálatosan gazdag nyel­vét, viharzó szenvedélyekből vaskos humorból, légies köl- tőiségből összetett színdarab­jait évszázadok alatt sem kö­zelítette meg senki. Shakes- pearet csak nagyon jól sza­bad játszani, már pedig Sha- kespenret nagyon jól játszani — nehéz feladat... Mi volt az elgondolása a „Vízkereszt“ rendezésében? — Shakespeare maga mond­ja meg, milyen legyen az iga­zi színjátszás. Tükröt állítani a \ .dóságnak... Erre töre­kedtem a Vízkereszt rendezé­sében. Minél közelebb Shakes- pearehoz, minél közelebb a valósághoz. Az embereket cse­lekedeteiken, egymáshoz vaic viszonyukon keresztül meg­mutatni ... Mit ért ebben az esetben a valóságon? — Egyrészt Shakespeare korát, azt a valóságot, amely nek anyagából Shakespeare" megformálta színdarabjait Másrészt az emberi jellemnek azokat a vonásait, amelyek ma is időszerűek. A szerelem, a baráti hűség, a becsület, vagy az önzés, a képmu’atás — mind olyasmi, amit ma is megtalálunk az emberekben Ezért nem avult el Shakes­peare, ezért indítja meg, vagy kacagtatja meg évszázadok után is nézőit. Van mondani­valója a mi számunkra is. Súlyosabb technikai problé­mái nem merültek fel rende­zés közben? — Vigyázni kellett arra, hogy a jelenetek folyamatosan peregjenek, ne váljék vonta- tottá az előadás. Ez örök prob­léma Shakespearenél. Színda­rabjai tömérdek jelenetből állnak a díszletezést úgy kell megoldani, hogy ne vegyen sok időt igénybe, a jelenetek szervesen kapcsolódjanak egy­másba. Úgy hiszem, ezt a problémát sikerült tökéletesen megoldanunk. Mindezek után mit vár a bemutatótól? — Nehéz és szép feladat áll előttünk. Nem akarok előre inni a medve bőrére, de úgy érzem, mindnyájunk nevében elmondhatom: bízunk abban, hogy az egri közönség is elé­gedett lesz az előadással. (G. A.) NAPTAR Színészek — szerepeikről Még két nap és újból be­mutatót ünnepelhetünk. A Gárdonyi Géza színház január 13-án Shakespeare: Vízkereszt című vígjátékát mutatja be. A színháznál most van a bemu-* tató előtti nagy hajrá, min­denki siet, mindenki izgatott, senkivel nem lehet egy per­cig nyugodtan beszélni, mert hirtelen felpattan, hogy eszé­be jutott valami. Énekpróba, ruhapróba, megbeszélés a ren­dezővel, vagy mit tudom én mi. Ezért lettek talán olyan rövidek ezek a kis nyilatkoza­tok, melyeket a Vízkereszt szereplői adtak szerepeikről. Lesben állok a színész tár­salgó előtt, hosszú méla les­ben és várom, hogy jöjjön va­laki, akit nyilatkozatra lehet bírni Szerencsém van! A ka­nyarban mitsem sejtve megje­lenik Bőd Teréz aki ebben a darabban Máriát játsza. Öt má** megyeszerte is­merik jó alakításairól. Mária szerepe kiváló szerep — mondja Bőd Teréz — en­gem csak az zavar, hogy már sok színésznőtől láttam ezt az alakítást és én szeretnék mást adni. A szinész mindig sze­retne újat alkotni s ez remé­lem, most is sikerülni fog. Életének ez a második Sha­kespeare szerepe. Az első a „Makrancos hölgy“ Katája volt és az egriek ebből az ala­kításából is ismerhetik, mert tavaly itt is játszott a szolnoki színházzal. / • A következő, akit sikerül szóra bírnom, Károlyt láttán őt sem kell már bemutatnunk, elég ha utalunk az Annuska élettel megformált Nagyistván Péterére. A Vízkeresztben a Bolond szerepét játsza. — Nem akármilyen bolond ez — mondja —, nagyon okos bolond, akinek mondatai filo­zofikus életigazságok. Nehéz a szerep, az ember úgy érzi, hogy borotvaélen táncol, hisz egy bolondot játszik, aki a da­rab legokosabb szereplője Nehezítik a szerepemet az igen szép és bölcs tartalmú énekszámok. De miután na­gyon ritkán játszhatok Sha kespeare szerepet, ennek is igyekszem eleget tenni. Hogy sikerül-e? Nemsokára eldől. Máris itt van Lóránd Hunná a vígjáték másik főszereplője. Szerepe talán a legbonyolul­tabb. Az Annuska kedves megformálója ezúttal fiút ját­szik és csak a darab legvégén hullik le róla a lepel. — Egy bátor kislányt ját­szom, aki miután ikertestvérét egy viharban elveszítette, el­határozza. hogy Orsino her­ceghez apródnak áll. A bonyo­dalom ott kezdődik, hogy ez a kis apród beleszeret a herceg­be A herceg azonban Olivia grófnőt szereti és apródját használja fel szerelmi postá­sul. És hogy a bonyodalom fo­kozódjék, a grófnő a sűrű üze­netváltás közben nem a her­cegbe, hanem a kis apródba esz szerelmes. Várnám a folyta'ást, de Ló­csak azzal fejezi be a beszél­getést: — Hogy ebből mi lesz, ezt csak az előadáson vagyok haj­landó elmondani. A folyosón most Forgács Tibor közeleg, aki az Annuska si­kerrel megformált Balogh Miklósa után most élete első klasszikus szerepére készül. — Nem kis feladat ez a szerep, különösen hekem. Az első Shakespeare szerepemre nagy izgalommal készülök. Na­gyon sokat kell tanulnom, be­szédgyakorlatokat tartanom, hogy érvényesüljön a mű mondanivalója. Hosszú ideig várok a folyo­són, de nem jön senki, tehát elindulok. Mindenkit megszó­lítok, de nem tudják, hol van, Rutíkai Ottó akit ezúttal nem mint igazga­tót, hanem mint a darab egyik szereplőjét keresem. Az előbb még a színpadon volt, egy per­ce az irodában látták. Itt ta­lálok rá én is, és felteszem a kérdést: Nyilatkozzék a szere­péről. Ne haragudjon, de nem érek rá — mondja. — Tánto­ríthatatlan vagyok! Csak öt mondatot kérek — erőszakos­kodom. — Hát jó — mondja — és elkezdi a mondatokat számol­va.- Jó szerep. (Ez egy.) Hogy én jó leszek-e — ezt még nem tudom. (Ez kettő.) Örülök, hogy az igazgatás mellett játszhatom is. (Ez három.) De sajnos, ez nagyon nehéz fel­adat, (Ez négy.) Nehéz, mert állandóan zavarnak, a tanács­tól, a kultúrházaktól, feltarta­nak titkos drámaírók és nem utolsó sorban újságírók. (Ez öt.) Na, én megyek! A színpadon jelenésre várva áll Dobi írisz Súgva teszem fel neki a kérdést, ő ugyanígy válaszol: Olivia grófnőt játszom. Na­gyon nehéz ez a szerep, mert sokáig nem tudtam elképzelni, hogy egy nő ilyen nőietlen le­gyen. A rendezővel alaposan kielemeztük a figurát és most már úgy érzem, hogy sikerül majd az alakítás. Az első Shakespeare szerepem. Na­gyon örülök annak is, hogy ennél a színháznál nem ska­tulyáznak be és mint operett­énekesnő ilyen szerepeket is játszhatok. A beszélgetésnek itt vége szakad, mert mennie kell színpadra. A rendező minden szereplőt a színpadra hív, így nincs lehetőség a további be­szélgetésre. De nem baj, hisz nemsokára úgyis meglátjuk azokat is, akikről e kis riport ban nem esett szó: Latzkó Tóth Pétert, aki azonkívül, hogy rendező, szereplője is vígjátéknak, Szabó Imrét, Al- mási Albertet, Sárközi Zol­tánt, Balázs. Lászlót, Forgács Kálmánt, Kenderessi Tibort, Balázs Andort, Perczel Józse­fet, Kovács Emilt, Újlaki Bé­Január 11. 1945. Január 11-én kiáltották ki Albániában a Népköztársaságot. 1851-ben ezen a napon kezdődött a feudális és Idegen elnyomás ellen Irányuló parasztfelkelés Kínában. Január 12. 1950. január 12-én Kína száraz­földi területe teljesen felszaba­dult. 1876-ban ezen a napon született Jack London, amerikai regény­író. Január 13. 1951-ben ezen a napon adta ki az Angol Kommunista Párt programtervezetét. 253 évvel ezelőtt jelent meg az első orosz újság. Pppov halálának 50. évfordulója. ránd Hanna csúfondárosan lát és Rudloff Károlyt. Reményik Zsigmond: POR ÉS HAMU Az ónodi vásáron a múlt század elején egy bizonyos Lénárt György nevő főhad­nagy szétosztja a vásárosok portékáját a szegény nép kö­zött. Emiatt az úri osztály va­lósággal hajszát indít ellene és az öngyilkosságba kergeti. Ez a váza Reményik Zsigmond regényes korrajzának, mely té­H I il E K FILM: A KAPU BEZARUÍ «88- A III. BÉKEKÖLCSÖN ötödik sorsolásán Mitnyáko- vics András zagyvaszántói nyugdíjas egész kötvényével 25 ezer forintot nyert. — A KARÁCSONDI kultúr­otthon színjátszó csoportja nagy sikerrel mutatja be Schil- .er: Ármány és szerelem című színművét. A csoport Gyön­gyöspatán, Hevesen vendégsze­repeit. Következő előadásaikat 13-án Vámosgyörkön, 14-én Lőrinciben tartják. A DISZ kultúrcsoport a Hámán Kató ifjúsági seregszemlére Kisfa­ludy: Csalódások c. művével készül. — Vasárnap reggel Hatvan­ba érkezett a két vagonból ál- ó atomkiállítás. A kiállítást a város dolgozói hétfőn és ked­den tekinthették meg. — DECEMBER 30-án az eg­ri úttörőház a tiszti klubban jelmezbált rendezett. A bálon részt vettek a budapesti XIV. kerület úttörőházának pajtá­sai iá. A legtökéletesebb jel­mezeket az úttörőház díjakkal jutalmazta. — A NOVAJI MSZT szerve­zet orosz nyelvtanfolyamot in­dított, melynek 17 résztvevője van. — A Magyar önkéntes Hon­védelmi Szövetség Heves me­gyei rádióklubja január 15-én, vasárnap harci túrát rendez Füzesabony és Dormánd község határában. „ A túrán a klub mintegy 40 tagja vesz részt, ahol feladatként a rádió össze­köttetéseket és egyéb harci feladatokat kell megoldani.-4z Egri Vörös Csillag Filmszínház január 12-től- -15-ig mutatja be a jugoszláv filmgyártás legújabb alkotását „A kapu bezárul“ címmel. Dalmáciában voltak bizonyos családok, amelyek nem­zedékeken át megszakítás nélkül szerzeteseket adtak egy bizonyos kolostor számára. Az ilyen családokat „szentgyö­kerekneknevezték. Az 1870-es évek körül egy Jerkovics nevezetű család él, amelyből 80 ferencrendi szerzetes került ki. A film kezdetén a családhoz megérkezik Brne atya, hogy elvigye Ivót, az életerős, vidámságáról ismert serdülő fiatalembert a kolostorba. A kolostorban megismeri a pa­pok erkölcstelen életét. A fiatal pap beleszeret egy falusi kislányba, azonban a rendfőnök szökés közben elfogja s a kolostorba zárja. Ivó el akar szakadni ettől az élettől, azon­ban a rendfőnök halálával ő lép helyébe, s ezzel a kolostor nehéz kapuja végleg bezárul mögötte, fukar, kegyetlen, ál- szentbarát lett belőle is. A MOZIK MŰSORA Egri vörös Csillag Filmszínház: Január 11-én: Vihar Itália felett (szovjet). Január 12—15: A kapu hezárul, (jugoszláv). Egri Bródy Sándor Mozi: Januar 11-én: Kutyafejüek (cseh­szlovák). Január 13—14:'Beszterce ostroma (magyar). Gyöngyösi Puskin: Januar ll-én: Egymilliófontos bankjegy (angol). Január 13—15: válaszúton (bolgár). Gyöngyösi Szabadság: Január ll-én: Egy pikoló vilá­gos (magyar). Január 12—16: Atlanti történet (lengyel). Hatvan : Január ll-én: Scott kapitány (angol). Január 12—15: Kútbaesett kéró. (szovjet). Füzesabony: Január 11—12: öten a Barska- utcából (lengyel). Január 14—16: Tengerparti talál­kozás (német). Filmhírek — A szovjet filmművészeti kül­döttség utolsó csoportja december 24-én este elutazott Párizsból. A közös gyártásokkal kapcsolatos tárgyalásokat valószínűleg Moszk­vában folytatják a francia megbí­zottakkal. — Franciaország. A jövő évi Cannes! Nemzetközi Filmfeszti­vált 1956. április 10—24-e között rendezik meg. Az eddig érvény­ben lévő részvételi szabályok vál­tozatlanok. — A Procinex franciaországi forgalmazásra megvette a Szkander bég és a Luxus tuta jon című szov­jet filmeket; az Elite Filmszínház a „Rómeó és Júlia“ c. filmet és a „Léha asszony“-t fogja bemutatni. A Szovjetunió megvásárolta a Moszkvában bemutatott valamenj'- nyi francia filmet. — Eblíen az évben kétszázötven szovjet játék- és dokumentfilmet mutatnak be Albániában. \ IT A Dolgozzon-e az anya, a feleség? A* anya dolgozzon, Stogy gyermekeinek minden kívánságát teljesíthesse májában csatlakozik a „Bí tudat“ című, korábban megje­lent regényéhez és az „Atyai ház“ című színdarabjához, egy trilógia befejező kötete­ként tárja fel múlt századbeli hőseinek és áldozatainak szen­vedéseit, egy embertelen világ hamuvá. vált emlékeit. 1946-ban mentem férjhez. A férjhez menés előtt dolgoztam, de azután, férjem kérésére, kimaradtam a munkából. Először örültem ennek, hi­szen minden lány álma, hogy íérjhezmegy, s otthon a ház­tartást vezeti, később pedig neveli a gyermekeit. De azután láttuk, hogy bár férjem elég szépen keres, az ő fizetéséből nem tudunk rendesen ruház- kodni, bútort venni. így hát 1947 áprilisában újra dolgozni mentem. Gyerekem még nem volt, s a háztartási munkát éppen úgy el tudtam végezni, mint azelőtt. Egy év múlva kisfiam született, de a háztar­tási munkából azért kivettem a részemet. 1951-ben született egy kislányom is, de azért a munkát nem hagytam ott, hogy két gyerekünknek mindene meglegyen. Kisfiam ma már II. osztályos tanuló, kislányom ötesztendős azóta. A gyerekek nevelése, a háztartási munka mellett mun­kahelyemen is elvégzem a dolgomat. Talán már meg sem tudnám állni, hogy ne dolgoz­zam. Lehet, hogyha mindent egye­dül kellene csinálnom, nem lennék erre képes, de nálunk sokat segít odahaza a férjem is. Reggel, amíg én a reggelit készítem és a gyerekeket rend­behozom, férjem tüzet rak. Es­te, amikor hazamegyünk, va­csorafőzés közben van időm arra is, hogy a gyerekekkel foglalkozzam. Nyolc óra tájban lefektetjük őket, aztán férjem segítségével mosogatok, s el­végzem a házimunkákat. Az ő feladata a tüzelő elkészítése, a víz bekészítése, a tüzelés, a mosogatásnál a törülgetés. Sok férj bizonyára azt mondja er­re, hogy elég buta férfi lehet, pedig ez nem igaz, s még azt is elmondhatom, hogy tízéves házasságunk alatt alig vesze­kedtünk, mindent közös meg­beszélés alapján, jó egyetértés­ben teszünk. Az én véleményem tehát az, hogy az anya is dolgozzon, — hogy gyermekeinek minden vágyát és kívánságát teljesí­teni tudja. Varga Andrásné, Hatvan. 3 háztartási munka nerc csak az asszeny dolga Érdeklődéssel figyelem a lap hasábjain megindult vitát, bár még nem vagyok nős. Érdekes probléma ez, hiszen közöttünk is felmerült már a kérdés: ha rövidesen megesküdünk, a jö­vendőbeli élettársam tovább dolgozzon-e. Véleményem kialakulásánál a gyermekkorom, a szülői ház tapasztalataiból indulok ki Szüleim dolgozó emberek vol­tak és egész fiatalon, nehé2 körülmények között, az első világháború után kezdték meg együtt az életüket. Mindketten dolgoztak és ahogy telt-múlt az idő (elsősorban a család nö­vekedése miatt) édesanyám otthagyta munkahelyét és a határban dolgozott, öten vol­tunk testvérek. Éppen elég baj volt velünk gyerekekkel, _ hi­szen napköziotthon, óvoda ak­kor még hírből volt. ismeretes nálunk. Dolgozott, varrt, mo­sott, főzött, törődött velünk. Most, amikor néha visszagon­dolok gyermekkoromra, most látom csak igazán, hogy meny­nyit dolgozott naponta azért hogy szűkös kereseti viszonyok mellett mindennap meglegyen, ami csak lehetséges Ahogy komolyan kezdtem foglalkozni a családalapítás gondjaival, kialakult bennem az a vélemény, hogy az én fe­leségem is dolgozzon addig, míg a gyermekek nevelése, a háztartási munka már komo­lyabb elfoglaltságot jelent. Ha az asszony lelkiismeretesen fogja fel a családi élet fontos­ságát és a lehető legtöbbet gondol élettársára, emellett a gyermekek nevelésével foglal­kozik, ez annyi munkát jelent, hogy betölti egész napját. Ad­dig azonban, míg gyerek nincs, kétségtelenül minden szem­pontból helyes, ha a feleség dolgozik és munkájával hozzá­járul az otthon mielőbbi meg­teremtéséhez. Ebben az eset­ben a férjnek nem volna he­lyes arra az álláspontra he­lyezkedni, hogy a háztartási munka csak az asszony dolga, hanem műnka után mindent közösen kell elvégezni. Nem kell törődni az esetleges tréfás megjegyzésekkel, hogy „téged is befogott az asszony“. •— Úgy érzem, véleményem nem egye­dülálló, sokan gondolkoznak így a fiatalok közül. Varga Lajos, . Egercsehi bánya

Next

/
Thumbnails
Contents