Népújság, 1956. január (1-8. szám)
1956-01-11 / 3. szám
.1958. január 11. szerda NÉPÚJSÁG 5 HOGY TÖBB LEGYEN A KENYÉR 41955-höz képest három százalékkal, 1954-hez képest pedig kereken tíz százalékkal növeljük a mezőgazáasági termelés eredményeit.) PARTVEZETÖSÉGI ülés van a községi alapszervezetnél. Sztalinyec bontja az anyagot a távvezeték építéséhez... készülnek a tervfelbontáshoz a a begyűjtési hivatalban..., szövetkezeti boltos az új megrendeléseken töpreng... A Győzelem szövetkezetben tervet szítenek. Távirati stílusban ezek a mai nap eseményei Mezőtár kányban. A.z utcák csendesek, majdnem kihaltak, a varjak bemerészkednek egészen a faluba, a januári hideg szemre megdermesztett itt mindent, s mindenkit. De csak szemre, mint az iménti „távirati jelentés“ is igazolja: a tél fagyában tavaszt és nyarat álmodik, s tervez az ember. Mert ilyen az ember. A Győzelem szövetkezet három ablakos irodájában négyen ülik körül áz asztalt, három olyan negyvenes -forma férfi, s egy kerekképű, vidám barnaszemű, ugyanakkor inkább komolykodó, mintsem komoly arcú lány. A három férfi közül kettő a növénytermesztési brigád, a harmadik az állattenyésztés vezetője, a lány pedig a szövetkezeti agronómus. Úgy bizony: a majd ezer holdas, másfélszáz tagot számláló szövetkezet agronómusa, a húszéves Árvái Irma. Az elnök, Székely Lajos 44 éves, Ragó Zsigmondi, meg Telekes László, a két brigádvezető is túl van a negyvenen, — s mégis olyan «egyetértésben, korbéli egyenrangúsággal tárgyalnak ezzel a fiatal .lánnyal, mintha ők volnának húsz évesek, vagy az negyven. Természetesen megvan ennek az oka, nem is kicsi: a szakértelem, meg a szív. E kettő nélkül nem megy az ag- ronómusság. A szakértelem, — a földért, a szív, — a szövetkezetért, így aztán „negyvenéves“ is lehet a húsz éves. A terv egyébként meglehetősen előrehaladott állapotban van már, a rublikák között ott sorakoznak a gondos kézzel írt számok, néhány állattenyésztést érintő adat hiányzik már ■csak. Érdekes ám egy ilyen terv, különösen annak, aki betűkké, történetté tudja változtani a rideg számokat. Megmutatja, mint valami varázsgömb, a múltat, de különösképpen megmutatja a jövőt. Nézzünk csak bele ennek a tervnek nevezett varázsgömbbe..., érdemes ..., én mondám. ÉPPEN FÉLSZÂZ darabban volt a föld tavaly, Többet kellett gyalogolni a föld, mint az eke után. Itt egy darab búza, ott egy darab kukorica, emitt megint egy kis búza, ott meg már egy darab cukorrépa, lejárta az ember a -lábát, míg elért egy-egv parcellához, s bizony nagyon nehéz volt ho'mi vetésforgó betartása. Mégis nyolc mázsa volt itt a búza átlagtermése, s a kötelezővel együtt háromszázötven mázsát adtak át az államnak. — Jövőre 700 mázsát adunk — szól ki a „varázsgömbből“ Ragó Zsigmond... s 1957-re meglesz már az ezer mázsa is — teszi hozzá az agronómus. De hogyan? S máris jön a szakszerű magyarázat, amire- csak bólogatni lehet brigádvezetőnek, nekem — egyaránt. Hogy már ősszel szuperfoszfátot kapott a búza, tavasszal meg henger, pétisó, miegymás ... vegyszeres gyomirtás, gépi aratás: erre fel terveztek holdanként kilenc és félmázsás átlagot. Most szép, haragoszöld, embermagas kukorica tábla tűnik fel a varázsgömbben, helyesebben mondva 28 mázsás átlagtermés a kukorica rubrikájában. Több-e ez. vagy kevesebb, mint a tavalyi? Van-e itt is előrelépés? Van! Tavaly 21 mázsa volt az átlagtermés, çie ahol négyzetesen vetették a kukoricát, ott meg éppen 35 mázsa. S ez a 35 mázsa olyan agitáció volt, hogy felért 100 népnevelővel. Most hát nagyobb területen is vetnek kukoricát, mint tavaly.- s ami fő, mind a 98 holdat négyzetesen. Jöhet a gépállomás, jöhet a gép, dolgozhatja a kukoricát, kereszt- be-hosszába. A következő kép, ami ebből a kis varázsgömbből elénk tárul: hatalmas lucerna-, heretábla Kereken 150 hold. Tavaly épp az ötödrészén kaszáltak csak ebből a nagyértékű takarmányból. S most egymásután villannak fel az új képek, vagy ha úgy tetszik, az új adatok. A tizenöt hold helyett 27 hold cukorrépa, 150 mázsás átlaggal (ez lehetne nagyobb is!), öt hold dohány, 1 a tavalyi semmi helyett, 50 hold borsó, és 750 ezer forint jövedelem az öt hold és a 81 ezer forint helyett... Aztán meg az állattenyésztés: 20 tehén helyett 27 jól tejelő jószág, a sertésállomány növelése, s ami különösen fontos, a hízók vágási súlyának emlése. Szerződéses bikanevelés ..., adatok, számok, amelyek mind a terméshozam fokozását, a tagság jólétét segítik elő, ha megvalósítják őket. Már pedig a Győzelem-ben nemcsak tervezni, de dolgozni is tudnak, ezt bizonyítja a tavalyi esztendő is. ESTELEDIK. K’gyúlnak a lámpák a falu utcáin, megvilágosodik a szövetkezet ablaka is. A betonjárda, amely egészen az állomásig vezet, tompán kopog a lábaim alatt. Téli este, csendes este készülődik, s mégsem érzem, hogy tél van, hogy hideg van. Megforrósodott szívvel gondolok vissza a brigádvezetőkre, a kis agro- nómusra, a szövetkezeti tagokra, akik névtelen szerénységben, de serényen és bátran tervezik a jövőt. Valamelyik nap egyik városi ismerősöm beszélgetés közben megjegyzte: „.. az idén jó termés’ volt..., az kellene a jövőre is . Innen üzenem neki: a Győzelem Termelőszövetkezet tagságán nem múlik majd, mint ahogy nem múlik a többi jól dolgozó termelőszövetkezetünkön sem. Jó termés lesz, mert jót akarunk! Gyurkó Géza Lassan halad as állat és állati termékek begyűjtése Megyénkben az új év első hét napján a következő menynyiségű sertés, marha, tojás és baromfi gyűlt össze. Járás Sertés Marha Kötelező Szerződött Egri járás 90 db 30 db 3 db 1 db Füzesabonyi járás 97 db 57 db 5 db 16 db Gyöngyösi járás 130 db 42 db 4 db 3 db Hatvani járás 58 db 18 db 6 db 2 db Hevesi járás 69 db 43 db 6 db 24 db Pétervásári járás 33 db 3 db 1 db - db Valamennyi járásnak, de elsősorban a hevesinek sürgősen javítani kell a munkán. A begyűjtési dolgozóknak arra kell törekedniök, hogy nvnden tgr- mellő a beütemezés időpontjára maradéktalanul teljesítse kötelezettségét. A megyébe begy ült 6150 darab tojás kötelező jellegre és 43.000 darab szabadra. A két szám közötti eltérés mutatja, hogy a felvásárló szervek egyáltalában nem fordítanak gondot a sorrendiség betartására, u- gyanis mindaddig nem szabad átvenni szabadárut a termelőtől amíg esedékes beadás kötelezettségének nem tesz eleget. A tojás hozamra kedvező időjárást ki kell használni, hogy biztosítva legyen mindennap az ütemezés szerinti tojásbegyűjtés. Baromfiból kötelező jellegre 8340 kg, szabadra 2430 kg gyűlt be. Háromezer család — II ezer hold föld Az elmúlt esztendő számottevő fejlődést hozott szövetkezeti mozgalmunkban. A terméseredmények búzából 2.1 mázsával, a kapásoknál 20 százalékkal haladták meg az egyéni gazdálkodók termésátlagát. Ennek köszönhető, hogy a gazdaságilag és szervezetileg megerősödött termelőszövetkezetekben nagyarányban léptek be a kívülállók. Az elmúlt esztendőben kereken 3000 család, 11 ezer hold földdel tért át a társasgazdálkodásra. A legtöbb belépés a hevesi, füzesabonyi és a gyöngyösi járásban volt. SÖTÉTEDIK. Nagylányom nár nyúl a villanykapcsoló itán, de félúton megáll a kis ceze. Otthagyja az érdekfe- izítő olvasmányt, letelepszik nellém, úgy kérlel húgocská- ával együtt: édesanya, mesélj! fém Hófehérkéről, nem is vi- éz, tündérlányokért küzdő ki- ályfiakról szól a mese, hanem rról, hol jártam, mit láttam z elmúlt napokban. Beszél gens közben egy-egy darab fát eszünk a tűzre. A parázs fé- lye visszatükröződik figyelő zemükbe, enyhe pírt varázsol rcocskájukra. Nagyanyjuk kedves hangon sörtöíődik: spóroljatok egy ácsit a fával! Ez új kérdésre d okot. — Anyuci, honnan kapjuk a át? Mesélni kellene a magas egyek között dolgozó favágók- 61, — de mit? Hiszen én is sak könyvekben olvastam rönk. Ügy hozta a sor, hogy né- ány nap múlva felkerültem a iükkbe. Meglátogattam a faágókat is. Úgy hiszem, nem- sak az én nagylányom kíván- si arra. honnan jött a fa, — zért elhatároztam, nemcsak tthon, nemcsak nekik meséim el... . VÉGTELEN nagy a csend itt a Bükk csúcsai között és végtelen a nyugalom. A fák most a va’ószínűtlenüll kék ég felé nyújtogatják behavazott ágaikat, törzseik mögül kíváncsian bámul autónk után egy őz család. A napfényben úgy csillog a havas hegytető, mintha mesebeli kéz szórta volna teile apró gyémántszemecskékkel. Csendesebbek a hegyoldalon lefelé siető patakocskák, mintha belefáradtak volna a küzdelembe, amit a faggyal vívtak, mely fehér jégbilincsbe zárja lassan csobogó hullámaikat. Szilvásváradtól nem messze, ki kell szállni a kényelmes, meleg kocsiból, utunk elválik a kanyargó szerpentintől, a- merre mi indulunk — a völgy keskeny útján — csők lovaskocsival lehet menni, később még avval sem Ahogy távolodunk az úttól, megtörik a csend, fejszecsattogás, motorzúgás hallatszik, egyre közelebbről. Végül az egyik kanyar mögül elénk bukkan a favágó brigád. Szikár emberek, arcúkat barnára festette a szél, a friss hegyi levegő, — amely most annyira friss, hogy a magamfajta városi ember fázósan húzza magán összébb a kabátot, s titokban azt sajnálja, hogy nem raktak a cipőjébe még egy sor szőrmét a cipőgyáriak. De nem érünk rá sokáig dideregni. Néhány, lépéssel arrébb sivítva kezdi ki a fűrészgép a hatalmas bükkfa törzsét. Pillanatok alatt vágják bele a „hajkot“, ez az ék szabja meg, merre dőljön, — aztán a másik oldalról kezdik vágni. A hatalmas fa recsegve meginog, sóhajtva dől, s hatalmas csattanással éri el a földet. A dörejt feleselve, megsokszorozva verik vissza a környező hegyek. Lélegzet elállí- tóan szép, s az embernek még mindig a fülébe cseng a dűfő fa furcsa sóhaja, — a favágók már újabb fát nézegetnek, méregetik, merre lehet legjobban dönteni, s újra felsivít a fűrész. Hasznos kis szerszám. Órákig tartó, verejtékes munkát percek alatt végeznek el vele könnyedén. Igazán ember- kímélő dolog. A kidöntés után hozzálátnak a hosztoláshoz — így nevezik a feldarabolást. Itt dől el, hová kerül a fa; ácsol at lesz-e a bányában, vagy vasúd talpfa, esetleg új bútor készül belőle, vagy éppen tűzifa, hogy melegítsen. Míg méregetik, félreállunk beszélgetni Szabó bácsival, az egyik hosztcilóval. TEKINTETÜNK a fűrész munkáját kíséri, de lelkünk messze jár* a múltban. Embersorvasztó, kegyetlen munka volt a favágás, — de csak lett volna elegendő. — Fiatal házas voltam, a harmincas években, — fűzi a szót Szabó bácsi, — s tudja, csak két napra jöhettem fel dolgozni, akkor is a legnehezebb munkára, a közelítéshez. Látja azt a csúcsot? — mutat fel a szemközti meredekre, — olyan helyekről hoztuk le a fát, kézi szánkóval. Egy méternyi fa volt a szánkón, egy fél meg utána kötve, nehogy a lerohanó súlyos szán eCsodorja az embert. Mert volt aki reggel eljött a munkába és este hiába várták haza az övéi... És mind ezért bőséges fizetés volt, ha havonta ötven pengőt kerestünk. Három-négy napot már csak az jöhetett fel dolgozni, akinél négy-öt gyerek sírt otthon. Fájó, régi emlék ez, de nem árt néha emlékezni rá, és nem árt néha emlékeztetni az olyan embereket, mint Szántóék, akik gépfűrésszel dolgoznak, s az egyik hétfőn szó nélkül elmaradtak a munkából. Sokat jelent pedig ez az egy nap legalább 25 köbméter fát. Ennyi maradt el a tervből, pedig hogy várják a fát mindenütt, az üzemben, a háztartásokban. FOGA VAN az időnek, csalóka a napsugár. Világít, szikrázik. de melegért közelebb kell húzódni a tűzhöz. Itt beszélgetünk tovább most már a máról. A gondokról az örömökről. Öröm, könnyebbség ez a gépi fűrész, házén a legjobb favágópár sem termelt ki többet naponta 4 köbméternél, ezzel meg 25—30 köbmétert termelnek. s ha nem meredek a terep és jó a fűrész kezelője, még 40—50 köbmétert is. Dicsérik az időt is. hogy végre megemberelte magát, nincs sár, és szeretnék, ha még nagyobb lenne a hó, a szállítás miatt. Közben arról is szá’nak, hogv kéne valami kapaszkodó szerkezet, amit a csizmára szerelnének, mert « a meredek parte!dalon könnyen esik baj. Míg ezeket sorolhatják, korholó hang üti meg a fülem: ejnye elvtárs rajtad miért nincs halinacsizma? Vagy legalább bőr, hiszen hideg már a gumi... Olyan jól esett hallani, hiszen ki törődött régen azzal, ha akár zsákba bugyolálta is fagyos lábait a favágó. Mire megtárgyaljuk a favágók ezernyi gondját, melyben még az is benne volt, hogy bizony nem is sok az az ezerót- száz—kétezer forintos kereset, — hiszen sokat akar az ember — már ra sem lehet ismerni az imént kid intött fákra. Ott pihentek i_e.ii,Lógatva, rendben, egy rakáson. Pedig nem hiszem. hogy egy óránál többet beszélgettünk. BÚCSÚZUNK is. Megszorítjuk az érdes, kemény kezeket. Hazafelé még sokáig fülünkben cseng a fejsze, a fűrész hangja, s az ígéret, azoktól, akik hóban, fagyban, most már gépek segítségével dolgoznak, hogy több szép új bútort faragjon az asztalos, ezer és ezer méternyi sín nyújtózzon új talpfák felett, ne legyen gond a bányafa — és me’eg tűzhelynél üldögéljünk, esténként. Deák Rózsi BAHYÜSZ ELVTDRSnK ! Miauit elegendíS és jé minőségi! szenet Az elmúlt évben szénbányászaink derekas munkája hozzásegítette üzemünket ahhoz, hogy éves tervét határidő előtt teljesítse. Különösen az év első kilenc hónapjában volt kielégítő a szénellátás. Ebben az időszakban je'entősen túl tudtuk teljesíteni a tervet De októbertó’ komoly nehézségek mutatkoztak sem mennyiségileg sem minőségileg nem kaptunk olyan szenet, amilyen nekünk kellene. A zavartalan termelést a szénh ány megakadályozta. Az új esztendőben az eddiginél lényegesen feszítettebb terveket kaptunk. Ezért már most arra kérjük a szénbányákban do’gozó elvtársakat,- hogy a jövőben is úgy , termeljenek, mint a múlt év nagy részében. Mi a maciink részéről mindent elkövetünk azért, hogy a párt és a kormány határozatainak üzemünkön belül érvényt szerezzünk, hogy a tervet mind g teljesítsük. Üzemünk tervte’jesítése hozzájárul ahhoz, hogy több új gyárat, isko'át. több új bányászlakást építhessenek az országban Ebbe” n°fpç a bénvász- elvtársak közvetve is, közvet- lenü is érdi keltek. Bízzunk abban, hogy felhívásunk megértésre .talál, hiszen a bányászoknak is az a cé’juk. hogy jól do gozzanak, munkájukkal segítsék a szocializmus építését. A Bélapátfalvi Cement- és Mészmű dolgozói. VERSENYFELHÍVÁS Mi, Petőfi altáró üzem fizikai és műszaki dolgozói 1956. év első negyedévére, hazánk felszabadulásának 11. évfordulójára a következő vállalást tesszük, és egyben versenyre hívjuk a Mátravidéki Tröszt valamennvi részlegét.' Az első negyedévi tervünket 103 százalékra teliesítiük, így negyedév végére 4800 tonnát termelünk terven felül A tervezett szénköltséeet két százalékkal csökkentjük, a fajlagos bánva fi és robhanó- anvagfelhasználásunk 3 százalékkal kevesebb lesz, a fajlagos áramfelhasználásunk 5 százalékkal csökken. A szakmai tervben előírt feltárási, elővájási tervet i00 százalékra teljesítjük. Betartjuk az előírt meddótervet is. Mindezt jó versenyszervező munkával, a műszaki feltételek biztosításával, a. dolgozók szakmai képzettségének emelésével, a munkafegyelem megszilárdításával, az élenjáró tapasztalatok és újítások alkalmazásával akarjuk biztosítani. Az altáró dolgozói Nyolcvan dolgozó paraszt teljesítette beadását Mezntárkányban Megkezdték az idei beadási kötelezettség teliesítését a mezőtárkánvi gazdák. Eddig több mint 20 mázsa sertést, s egy mázsa baromfit vittek a I begyujtőhelyre. Az öt holdas Király József már teljesítette egész évi sertésbeadási kötelezettségét. Rajta kívül közel 80 dolgozó paraszt rendezte esedékes sertés- és baromfibeadását. .Terveim az új ötéves tervben“ pálvázat Még jobban igényeljük a dolgozók támogatását Most, amikor az 1955. évet lezártuk, a jó gazda gondosságával megvizsgáljuk, hogyan gazdálkodtunk a párt, a kormány útján biztosított lehetőségekkel, hogyan használtuk fel a rendelkezésünkre álló javakat a dolgozó nép érdekében. Szinte felmérhetetlen az az erő, az a sok jószándék, mely- lyel a lakosság terveink végrehajtásában segített - bennünket. Ez adta meg a végrehajtó bizottságnak azt a gondolatot, hogy bátor kezdeményező legyen, s munkájába vonja be a dolgozók széles rétegeit Igen fontos feladatnak tartjuk tanácsüléseink színvonalá- I nak emelését, biztosítani a ta- ; nácstagok maradéktalan meg- I jelenését és mindazon napirendi pontok megtárgyalását, I melyek főleg a város gazdasági és kulturális, valamint ! szociális célkitűzéseit van hí- ! vatva megvitatni. I Már az I. negyedévben maradéktalanul megtartjuk a tanácstagi beszámolókat, ahol is mertetjük elért erdményein- ket és munkánk hiányosságait és célkitűzéseinket, a párt és kormány határozatainak megfelelően. Tanácstagjaink család látogatást végeznek a választókerületekben, amelyeken keresztül felszínre jutnak a lakosság javaslatai, kívánalmai és így a végrehajt» bizottság teljes táiékozódást nyer a dolgozók álláspontjáról. A család látogatásokat az I., II. negyedévben kívánjuk megvalósítani. Állandó bizottságaink élő eleven kapcsolatot tartanak a lakossággal, ezért szakigazgatások szerint a tömegmozgalom és a tömegkapcsolat kiszélesítése érdekében célul tűzzük ki a tisztasági mozgalom végrehajtását, a közegészségügy megjavítását, utaink és járdáink, va’amint szórakozóhelyek biztosítását. Igen komoly feladatot kívánunk megoldani azon I a területen, hogy városunk I ebberí az évben elnyerje a szc- j cialista város címet. I Egyes szakigazgatási terüle- í ten klubesteket rendezünk, ahová a város becsületes dolgozóit meghívjuk és segítséget nyúitanak nekünk a szakigazgatási feladatok végrehajtásában. Meg kívánjuk javítani pro[ paganda munkánkat úgy, hogy az állampolgári kötelezettségüket teljesítő dolgozókat fokozottan népszerűsítjük és erre minden eszközt felhasználunk. Így városunk forgalmasabb területein, valamint a I színházak és filmszínházak I előtereiben rajzokkal, felíra- ; tokkal és fényképekkel népszerűsítjük őket. A népnevelő munka megjavítása céljából olyan népne- j velő hálózatot építünk ki, mely rendszeresen működik a párt- és kormányhatározatok ismertetése és az állampolgári kötelezettségek teljesítése érdekében, Népnevelőinket nemcsak kampányszerű és általában a feladatok végrehajtására kívánjuk mozgósítani, haném a munkában élenjáró becsületes dolgozók népszerűsítésére is mozgósítjuk. Az elmúlt év társadalmi munka megnyilvánulása olyan biztató erőt adott, amelyre bátran építünk és költségvetési várospolitikai terveink végrehajtását úgy eszközöljük, hogy csak lehetőleg anyagot szerezzünk be a rendelkezésünkre álló összegből, a megvalósítását társadalmi munka hozzáiárulásával hajtjuk végre. Például 1956. évben a Bajcsy Zsilinszky utca stb. betonjárda készítése, vagy az ú j hatvani mozi befejezése, városi kultúrotthon mielőbbi befejezése, a Rákosi-kert ülőhelyekkel való ellátása, utcák, terek parkosítása, sáros utcák slágo- zása. Fokozott gondot fordítunk a szakigazgatási szervek és alá tartozó vállalatok időarányos tervének teljesítésére. Erre minden lehetőségünk megvan, mert 1955-ben is a város lakossága állampolgári kötelezettségének becsülettel éleget tett úgy a begyűjtés, mint az adófizetés teljesítése területén. A városi tanács állami támogatásból, városfejlesztési alapból, a dolgozók segítő munkájából 1956. évben többek között nyolctantermes is kola létesítését, mintegy 5 km út újjáépítését, — 450 m villanyhálózat — fejlesztést fog megvalósítani. Hatvani György, Hatvan városi tanács elnöke
