Népújság, 1955. december (94-102. szám)

1955-12-24 / 100. szám

NlPUJSÄG PÁRT ÉLET A napi feladatok megvalósításával a pártvezetőség választások sikeréért JANUÁR ELSŐ napjaiban a Központi Vezetőség határo­zatának megfelelően megyénk pártszervezeteiben is új ve­zetőséget választ a párttag­ság. Az alapszervi vezetőségek újjáválasztásával mindenek- eiőtt a Szervezeti Szabályzat követelményeinek teszünk eleget. A Szervezeti Szabályzat, a deçnokratikus centralizmus elve megszabja, hogy a párt valamennyi vezető szervét vá­lasszák, hogy a párt vala­mennyi választott szerve rend­szeres beszámolással tartozik választóinak. A pártvezetőségek újjává- iasztását szükségessé teszi a mindennapi gyakorlat is. Leg­utóbb 1954 tavaszán választott az alapszervezetek tagsága uj pártvezetőségeket. Azóta már számos alapszervezetben a ve­zetőségek tagjainak egyrésze kicserélődött s nem egy olyan alapszervezetünk van, ahol az annak idején megválasztott párt vezetőség több tagja kü­lönböző funkciókba került. A hiányos, vagy kooptált tagok­kal működő vezetőség nem láthatja el megfelelően bo nyolúlt, sokrétű feladatait — ezért is újjá kell tehát vá lasztani a párt vezetőségeket. Az alapszervezeti vezetősé­gek újjáválasztásának legfon­tosabb kérdése: a pártdemok­rácia következetes érvényesü­lése. Az utóbbi években tet­tünk lépéseket és szép ered­ményeink is vannak a kollek­tív vezetés érvényesítésében. Kollektivebb lett a vezetés, szélesebben alkalmazzák a bí­rálat és az önbírálat fegyve­rét, bátrabb és tömegesebb lett az alulról jövő bírálat. A párttagok beleszólnak az alap­szervezet vezetésébe, javasla­tokat tesznek, kezdeményez­nek; lényegesen megnőtt __ a párttagság aktivitása, felelős­ségérzete. A pártdemokrácia szélesedésével erősödött a pártszervezetek kapcsolata a pártonkívüli dolgozókkal DE NEM mondhatjuk még hogy a pártdemokrácia, a kollektiv vezetés következe­tesen érvényesül minden alap­szervezetünkben. Vannak még pártszervezeteink, ahol a párt­vezetőség igen fontos ügyek­ben anélkül dönt, hogy kikér­né a párttagság véleményét A gyöngyösi Váltó- és Kité­rőgyárban is találkoztunk olyan esettel, hogy csak Var­ga Lénárd párttitkár elvtárs­nak az elképzelése érvénye­sült és sok esetben mellőzte a párttagság véleményét. Elő­fordul több helyen, hop- a párttagok felvételéről, kizárá­sáról a taggyűlés előzetes megkérdezése nélkül dönte­nek. Az egri városi pártbi zottság fegyelmi bizottsága el­vette egy párttagtól a tagsági könyvet, mielőtt azt a taggyű­lés, illetve a felsőbb pártszerv jóváhagyta volna. Ma is gya­kori még a kooptálás. Egyes helyeken nem tartják tiszte­letben a párttagok és tagjelöl­tek elemi jogait, akadályozzák a szabad véleménynyilvání tást Vannak alapszervezete­ink, ahol a vezetőség ma sem vezet kollektiven: a párttitkár a legfontosabb kérdésekben egymaga dönt, egyedül dolgo­zik. Alapszervezeteink fontos feladataikat csali akkor old hatják meg eredményesen, ha élükön kipróbált elvtársakból, álló. a nép, a párt ügyéért harcolni képes pártvezetősé gek működnek, amelyek ele ven politikai életet teremte­nek az alapszervezetekben amelyek a pártdemokrácia el­veinek betartásával vezetik az alapszervezetek munkáját. Te­hát most az egyik legfonto­sabb feladat, hogy a pártveze­tőségekbe megfelelő pártta­gok kerüljenek. A pártvezető ségek megválasztása a párt­tagság joga; s a párttagság­nak ezt a jogát senki sem csorbíthatja. Az 1954. évi ve­zetőségválasztásoknál előfor­dult, hogy a járási bizottságok munkatársai több helyen ki­vették az alapszervezet veze­tősége kezéből az előkészítés munkájának legfontosabb ré­szét, ők „sugallták“ a beszá­molókat, a határozati javasla­tokat A most kezdődő veze­tőségválasztásoknál ez nem történhet meg. Nem szabad előfordulnia, hogy a felsőbb pártszervek hasonló hibákat kövessenek el. EZ PERSZE nem jelenti azt, hogy a felsőbb pártszer- veknek a pártbizottságoknak semmiféle szerepük nincs a választások előkészítésében, hogy semmiféle hatást ne gyakoroljanak lefolyásukra. A pártra nézve ebből semmi jó nem származna. Ez a maga­tartás elaltatná a forradalmi éberséget és komoly hibákhoz vezethetne. De arról van szó, hogy a pártbizottságok ezt a feladatukat más módon old­ják meg. Hogyan, milyen mó­don? A pártvégrehajtó bizottsá­goknak az a feladata, hogy az alapszervezetek egész tag­ságával megértessék a Köz­ponti Vezetőség útmutatásait, megmagyarázzák, hogy milyen párttagokat válasszanak a ve­zetőségbe. Párt végrehajtó bi­zottságainknak meg kell értet­niük a párttagsággal, hogy a vezetőségek újjáválasztása nemcsak jogokat jelent számá­ra, hanem nagy felelősséget is ró reá a párt és népünk előtt, hiszen az ő vállukon nyugszik az alapszervezet jövendő mun­kája Rajtuk áll, hogy az alap­szervezetek élére a legkivá­lóbb kommunistákat válasz­szák, akik ismerik és értik a párt politikáját és bizonyságát adták annak, hogy lelkesen tudnak küzdeni e politika megvalósításáért. Alapszervezeteinknek a párt­vezetőségek újjáválasztásával párhúzamosan egy sor olyan feladatot kell végrehajtaniok, amelyektől nagymértékben függ előrehaladásunk. Nem szabad megengedni, hogy a pártvezetőségek választása el­terelje a figyelmet olyan fon­tos népgazdasági feladatmeg­oldásáról, mint amilyent a második ötéves terv előkészí­tése és megkezdése követel. A közel múltban született egy sor párthatározat a mezőgaz­daság fejlesztéséről, iparunk technikai színvonalának eme­léséről, az ifjúság között vég­zett politikai munkáról. Ezek megoldása azt követeli, hogy a pártvezetőségek újjáválasz­tásának munkáját összekössük e feladatok végrehajtására való mozgósítással. Fokozni kell a harcot a termelékeny­ség további emeléséért, az ön­költség csökkentéséért, az új tsz-ek gazdasági megerősíté­séért, magasabb terméshoza­mért, a korszerű agro- és zoo- technika bevezetéséért. A vá­lasztásokat előkészítő agitá- ciókban és a beszámolókban egyaránt tudatosítani kell az egész párttagsággal, a dolgozó tömegekkel, hogy a magyar nép jóléte emelésének egyet­len forrása a termelés szaka­datlan növelése. Harcot kell folytatni a gazdasági téren megnyilvánuló káros liberaliz­mus, a lazaságok ellen, a munkafegyelem megszilárdí­tásáért. az egyszemélyi fele­lős vezetés megerősítéséért. 1955. december 24. szombat 4 zárszámadások tapasztalataiból A párttagság, minden egyes párttag vállán nyugszik a fele­lősség, az új vezetőségek tiszta­ságáért is. A vezetőségi tag­nak jelölteket elsősorban az elmúlt években végzett jó munkájuk, a párthoz és nép­hez való hűségük alapján kell elbírálni. Ne engedje meg a párttagság, hogy kétes múltú, ingatag, a párt politikájától elhajló, az elmúlt évek jobb­oldali nézetét hangoztató vagy szektáns „baloldali“ felfogású és magatartásé elemeket vá­lasszanak a vezetőségekbe. Nyomatékosan alá kell húzni: a párttagokkal való figyel­mes, megértő bánásmód nem jelenthet engedékenységet, egy jottányit sem csökkenhet a párttagság éberséga A pártvezetőségek újjává­lasztásának eddigi előkészü­letei néhány tanulsággal már szolgálnak. Párt végrehajtó- bizottságaink segítségével leg­több alapszervezetünk helye­sen vette figyelembe, kiket ja­vasoljanak a pártvezetőségek­be. A párttagsággal való be­szélgetések, a pártonkívüliek véleményének meghallgatása nagyon sok vi erőre hívta fel a figyelmet. Különösen jól dolgoznak e téren Mátrade- recskén, Recsken, Poroszlón és a Hatvani Cukorgyárban. TÖBB alapszervezetünknél már alkalmazzák azt a helyes módszert is, hogy lehetőleg minden párttagot bevonjanak a beszámoló elkészítésébe. Brigádokat alakítanak a párt­tagságból, akik megvizsgálják a tómegszervezetek pártirá­nyításának kérdéseit, a ta­náccsal való kapcsolatot, az ifjúság közötti munkát és a pártélet egyéb- kérdéseit. Ez nagymértékben hozzájárult ahhoz, hogy a vezetősegvá- lasztások előkészítésében a legtöbb párttagnak konkrét pártmegbízatása van. Mindezeken túl a párt belső életében is fontos feladat, hogy a párttagság nevelése, a pártoktatás színvonala tovább emelkedjen, hogy ne szoruljon háttérbe a tag- és tagjelölt felvételi munka. Január 1-től kezdve közel két hónapon keresztül zajla­nak le pártunk alapszerveze­teiben a beszámcló és vezető­ségválasztó taggyűlések. Az előkészületek arról tanúskod­nak, hogy párttagságunk az elmúlt két év alatt is sokat fejlődött Ismeri jogait és élni kíván vçlük. Érzi felelősségét a pártszervezet és a párt ügyé­ért. Általában megélénkült a pártélet. jobban dolgoznak a pártcsoportok, a népnevelők a kommunisták példamutatása fellendítette a versenyt az üzemek, falvak életét. Dicsé­retes és sikeres munkát vé­geztek pártszervezeteink és párttagjaink a vezetőségvá- lasztások előkészítésében. A FELSŐBB pártszervek — elsősorban a járási és városi párt végrehajtóbizottságok az előkészítés során nyújtsanak több segítséget az alapszerve­zeteknek. Nem lehet a válasz- ■tást jól és eredményesen meg­oldani. ha az irodák néav fala közül próbálják azt irányíta- De nem oldja meg a prob­lémát, ha csak látogatják a pártszervezeteket, az eddiginél sokkal konkretebb. ODeratí- vebb segítségre van szükség. II. Az idei zárszámadás még számos hasznos tapasztalatot hozott és feltárt néhány kija­vításra váró hibát. Mindezek figyelembevételével kell párt- szervezeteinknek, népnevelő­inknek a tsz-ek további fej­lődéséért, megerősítéséért dol­gozni. Meg kell akadályozni az osztályellenség aknamunkáját, I le kell leplezni minden kísér- i letet, amely az új tsz-ek, vagy a jövőben alakuló csoportok munkáját gátolja. A 'tsz fejlesztést és megszi­lárdítást egybe kell kapcsol­ni a pártvezetőség beszámol­tatásának és újjáválasztásá nak előkészítésével. A párt­tagok azzal készülnek leg­méltóbban a vezetőségválasztó taggyűlésre, ha állandóan nép­szerűsítik a tsz-ek eredmé­nyeit, megmagyarázzák az egyénieknek a nagyüzemi gaz­dálkodás előnyeit A tsz tagok ne csak időnként, hanem nap mint nap beszéljenek a kívül­álló dolgozókkal, ismertessék a minta alapszabályzatot és saját egyéni életük megválto­zásának bemutatásán keresz­tül győzzék meg az egyénie­ket a tsz-be lépés előnyéről. Beszélhetnek már a jövő évi tervekről, mondják el, hogy szövetkezetük a jövő gazda­sági évben mennyivel akarja túlszárnyalni terméseredmé­nyeit. Mert ahhoz, hogy a KV határozatában megjelölt fel­adatokat végrehajthassuk, hogy a mezőgazdasági terme­lés színvonalát 1956-ban há­rom százalékkal emeljük, na­gyon komolyan fel kell ké­szülni. Az idén az ősziek vetése kedvezőtlen időjárásban tör­tént, ez megnöveli a felada­tok nagyságát. Fontos, hogy mindenütt gondoskodjanak az őszi vetések téli ápolásáról, az állatállománynak meg le­gyen a takarmány szükségle­te. A takarmányszükséglet megtervezésénél fordítsunk több figyelmet a pillangós vi­rágú takarmányok fokozottabb termelésére. Ezek közül is fő­ként a lucerna termesztése fontos. Pártszervezeteink tisz­tázzák a párttagokkal és a népnevelőkkel, hogy a jó, reá­lis tervezés a következő gaz­dasági év alapja. Mutatója annak, hogyan akarják tovább növelni a terméseredménye­ket a különféle agrő- ős zcó- technikai eljárások alkalma­zásával. hogyan akarják von­zóbbá tenni a tsz-t, öreg­bíteni a mozgalom eddigi te­kintélyét. A tiszanánai Vörös Csillagban ezt nem veszik eléggé figyelembe akkor, ami­kor a kukoricatermést az ez évi 15 mázsáról egyáltalán nem akadják emelni. Cukor­répánál pedig az 1955-ös évi 104 mázsával szemben jövőre 100 máz-'t terveznek. Még nincs késő, a terven lehet ja­vítani. Pártszervezeteink ad­janak meg minden segítséget a tervezéshez, mert ettől függ, hogy a jövő évet hogyan zár­ják, milyen lesz a következő zárszámadás. Az idei zárszámadásokból tsz továbbfejlesztésre és megs/i lárdításra vonatkozó követ­keztetéseket vonhatjuk le. A Központi Vezetőség 1955 már­ciusi határozata nemcsak hely­reállította a tsz-ek tekinté­lyét, szerepét a szocializmus építésében, hanem lendületet is adott munkájukhoz. Ez pe­dig a magasabb termésered­ményekben mutatkozott meg. Tehát a zárszámadások ered­ményei a határozatnak is kö­szönhetők. Főként azért, mert pártszervezeteink a határo­zat nyomán megerősödtek és március óta egyre Jobban a motor szerepét töltik be a ter­melőszövetkezetekben. Bebizonyosodott, hogy az egyetlen járható, helyes, cél­ravezető út a nagyüzemi kol­lektiv gazdálkodás útja, hogy az egyén és társadalom bol- dogúlásának, gazdagodásának a mezőgazdaságban a tsz az alapja. Megmutatkozott, hogy a nagyszerű eredmény, a fejlő­dés, a helyes tervezéssel, a céltudatos termelőmunkával, gazdálkodással is összefüggés­ben van. A mezőgazdaság gé­pesítése, a fejlett agró- es zoo- technikai eljárások széleskörű alkalmazása tette lehetővé, hogy szinte minden tekintet­ben túlszárnyalják az egyéni­leg gazdálkodó parasztok ered­ményeit. Levonhatjuk azt a következ­tetést is, hogyha nem javult volna a munkafegyelem, a tagság közös iránti szeretete, nem lettek velna ilyen jó eredmények. A tsz-ek aktív zárása mindennél fényesebben igazolja a gazdasági vezetés javulását, pártszervezeteink erősödését, a tagság öntuda­tának fejlődését. Gazdag tsz és gazdag tagság csak a mun­kában való lelkes, nemes ve­télkedés alapján jöhet létre. Bárki tapasztalhatta a zár­számadások alapján, hogy a dolgos családok, tagok igen nagy jövedelemre tehetnek szert a közösben. Persze, új termelőszövetkezetet is érde­mes alakítani, hisz rövid idő alatt könnyen lehet ilyen eredményes zárszámadás. — Azok az I., II. típusú termelő­szövetkezeti csoportok, ame­lyek fejlődni, erősödni, gaz­dagodni akarnak, alakuljanak át fejlettebb szövetkezeti for­mára. Tsz-eink zárszámadásának eredménye biztos alap arra, hogy a második ötéves terv első esztendejének nagy fel­adatát, a mezőgazdasági ter­melés. színvonalának három- százalékos emelését megold­ják. A zárszámadások ered­ményei lehetőséget teremtet­tek arra is. hogy a szövetke­zeti mozgalom számszerűen tovább fejlődiön megyénk­ben. (Vége.) Fajcsák Sándor MB politikai munkatárs Tolijegyzetek Ha az elkövetkezendő he­tekben jól választ a tagság megerősödik a pártszervezet. Ha erősebb a pártszervezet szorosabb lesz a kapcsolata a pártonkívüli dolgozókkal, ha pedig szilárd ez a kapcsolat, ha mélységes bizalommal kö­vetik a pártonkívüliek a kom­munistákat, — semmi sincs, ami nagy terveink valóravál- tását megakadályozhatná. Gulyás Sándor a megyei párt VB munkatársa Tíz deka mazsola ]jj|[ét asszony tartott a minap nagy tanács­kozást az egri Széchenyi utca egyik kirakata előtt. A tanácskozás célja a karácsonyi sütés­főzéssel kapcsolatos elvi kérdések tisztázása volt. Nevezetesen, melyikük, hogy készíti a beiglit, hogy lesz igazán réteges a hájas tész­ta stb. — a már ismert, de soha meg nem únt és soha ki nem meríthető téma Az egész beszélgetés nem lett volna számomra külö­nösen érdekes, ha egy megjegyzés nem tá­maszt fel bennem egy régi emléket. A megjegyzés: „... mert, tudod, kará­csonykor kalács jár a tejeskávéhoz .. ;a férjem megköveteli, de a gyerekek is.;: Csak azt nem tudom, hogy miért nincf ma­zsola?.. . AUTÓBUSZON Befejeződtek n zárszámadások] Megyénk termelőszövetke­zeteiben már mindenütt befe­jeződtek az idei zárszámadá­sok. Az eredményes gazdasági év összesített adatai a szövet­kezeti gazdálkodás hatalmas fölényét, nagyszerű sikereit bizonyítják. Ezt bizonyítja, hogy Heves megyében a ter­melőszövetkezetek vagyona az elmúlt évhez viszonyítva 66 százalékkal növekedett, ami azt jelenti, hogy az elmúlt évi 31 millió 840 ezer forintról 53 millió 324 ezer forintra szapo­rodott. Emellett a tagok jövedelme is jelentősen emelkedett 1954-ben az egy munkaegy­ségre jutó átlagos részesedés értéke 28.10 forint volt, ebben! az évben ez az összeg már) 34.97 forintra növekedett.­Az emlék: 1944 karácsonyán a pesti óvóhelyek sar­kában a rozoga asztalon felállított öklömnyr karácsonyfát négyen ültük körül: apám, aki valahogy elszökött a munkaszolgálatból er­re az estére, anyám, a kétéves húgom és én. Ettünk — karácsonyi vacsorát: babpörköl­tet, hús nélkül, az utolsó paprikából készült soványzsírú .szafttal. Ettük: KENYÉRREL. Fekete volt, mint a föld, s kicsi volt, kö­nyörtelenül kicsi, — apám vacsora adagja. Ezt hozta haza karácsonyi ajándékul a fa alá, ezt a darabka fekete kenyeret. S mi et­tük, egérkefalatokat majszolva belőle, mert hetek óta nem láttunk kenyeret, csak a Te­leki tér zugárúsainál, számunkra megfizet­hetetlen értékért. Ettük a karácsonyi aján­dékot, az egyetlen darabka kenyeret, — s egy kis időre boldogok, megelégedettek vol­tunk. • Kedves, ismeretlen háziasszony! Ugy-e, maga is úgy gondolja, hogy soha többé az ilyen boldogságot, — még ha egy kis ára is van annak, — mondjuk: 10 deka mazsola. (0V...6) Ijijázósan topogtunk a busz megálló előtt, V percenként lesve, hogy mikor tűnik fel már a kanyarban. Sokan voltunk, tip- pelgettük, hogy felvesz-e mindenkit, s már előre egy kicsit sajnálkozva néztük a mel­lettünk állót, mert biztosra vettük, hogy mi jutunk fel, hiszen nem szórakozásból uta­zunk, hanem hivatalos feladatokat bíztak ránk ... Végre méltóságteljesen begördült a nagy Ikarusz és megindult az udvariassági versenynek éppen nem mondható roham. A kalauz tiltó mozdulattal állította meg a fel­szállókat, aztán válogatni kezdett: előre váltott jegyekkel... Budapestig utazók... szóval nem fér fel mindenki. A sorokból va­laki megkockáztatta: Kérem, én hivatalos útra mennék, ... hivatalos, vagy nem hi­vatalos, az engem nem érdekel, azt viszek, akit akarok — hallgattatta el a kalauz. Mit szaporítsam a szót. még néhány embert kiválogatott, aztán már csak bána­tos-dühösen nézegethettük az autó hátulját, azt sem sokáig Érthető, hogy néhány óra múlva nem a legrózsásabb hangulatban ültem fel egy másik buszra. De rosszkedvem lassan el­tűnt. Egész apróságok miatt A gépkocsive­zető néha tréfásan érdeklődött, nem fagy­tak-e meg az utasok, lassított egy-egy szép - tájnál... Az egyik kis faluban iskolás gyerekeket vettünk fel. Már az utca közepén jártunk, mikor észrevették, hogy az egyik kis nebuló lemaradt, lélekszakadva rohan az autó után. Megálltunk, felvettük, hiszen olyan nvugta- lan lenne az anyja, ha nem ér idejében haza... Az egvik feltételes megállónál nagy- kendős nénike állt jókora csomaggal. Fel­szállt, egvenest a bent ülő katona felé ment, aztán mikor indulnánk tovább, ijedten szólt: én nem utazom, csak téged lestelek Anti. vinnéd már el ezt a kis hazait a fiamnak, mond meg neki, hogy igyekezzen haza ő is. A vezető, meg a kalauz mosolyogva csóvál­ták a fejüket, mikor a néni lelépett. Egy kicsit megmelegedett a szívem kö­rül és eszembe jutottak a hasonló esetek. A kiskörei buszról, amelyik tavaly mindennap megállt egy percre egy tanyánál, hogy be­hozza a főiskolába járó lányt,- a ludasi busz­ról, ahová mindig minden utas felfér. mint­ha csak gumiból lenne, az ózdi busz öreg kalauz bácsijáról, aki soha se hagyja le a piacra igyekvőket.... Lám csak, mégis kár volt mérgelődni reggel. Az autóbuszon is többen vannak az olyanok, akik az utasokért dolgoznak. És olyan jó, hogy az ilyenek vannak többség­ben. (deák)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents