Népújság, 1955. december (94-102. szám)
1955-12-24 / 100. szám
1955. december 24. szombat 3 NÉPÚJSÁG II Mátravidéki Erőmű kérdez — Petőfibánva válaszol — miért rossz a szén minősége JÓ IDEJE MAR, hogy általános panaszként hangzik el nap mint nap a Mátravidéki Erőmű dolgozóinak és műszaki vezetőinek szájából: a Mátravidéki Szénbányászati Tröszttől kapott szén minősége rossz, alacsony a fűtőértéke és mennyiségileg sem kielégítő a Tröszt szénszállítmánya. Szinte hónapról-hónapra fokozatosan romlik a szén kalóriaértéke. A máius havi kimutatás szerint 1760 kai’óriás szenet adtak havi átlagban az Erőműnek, a megállapított 1740 kalória helyett. A fűtőérték romlásának alsó hatara ezzel szemben már 1684 kalória volt november hónapban. Mindezt tetézi még az is, hogy nagy ingadozások és eltérések vannak egv nanon belül Is a szén fűtőértékében, holott az Erőműnek állandó és egyenletesen ió minőségű szénre van szüksége a jó és gazdaságos tüzeléshez. A téli csúcstermelés vedig nemcsak jobb, hanem több szenet is követel most az Erőmű részére. Mégis naponként mintegy 40—50 vagon szénnél kevesebbet kapnak a bányától A gyenge minőségnek nemcsak a ka'óriaérték-m eresek hanem egvéb bizonyítékai is vannak. Az Erőmű dolgozni nemrég kiállítást rendeztek azokból az idegen anyagokból, amit Petőfibánva szenében találtak. A osillekerekek- től, vas és korhadt fadaraboktól kezdve az agyag, meddő és kődarabokig bőven akadtak szemléltető bizonyítékok Pető- fibánya „tiszta“ széntermelésére Verviik talán sorra a kevés és minőségileg is gyenge szén káros következményeit, melyeket súlvos forintokkal lőhet lemérni. Kedvezőtlenül befolyásolna az önköl+róg alakulását mert liánonként több vason iával drágább borsodi vagy nógrádi szénnel kell pótolni Petőfibánva szenét. Az agyagos, meddős szén sok esetben igen komoly tüzelési nehézségeket okoz és ez könv- nven baleseti lehetőségeket is idézhet elő. Elősegíti az értékes kazánalkatvés-zok konását, ronválAftását. mielőbbi elhasználódását. Gátolía a telies kapacitás kihasználását kisebb üzemzavarokhoz és nem egyszer tehercsökkentésekhez is vezet. A TRÖSZT vezetői már igen sokszor ígéretet tettek a Amiről most írni akarok, régen történt, a boldog békevilágban, amikor a kirakatok roskadoztak a sok finomságtól, amikór a Buda-i jégpályára 20 fillér volt a belépődíj, két fillérbe került a Levente cigaretta, 80 fillérbe a fenntartott hely az Ápoló moziba — s 80 fillér volt a napszám a Her- mann-fatelepen, vagy Szalai kulákéknál. Mondom, régen, amikor oly sok volt a jóból és olyan olcsó, hogy meg sem tudtuk venni Nálunk a polgáriban Kecskés tanár úr tanította a történelmet, s a görög mitholó- giáról szóló elbeszéléseinél, a tantalusi kínoknál mindig azt hittem, hogy ez nem is görögökről szól, hanem azt csak ő találta ki, innét Gyöngyösről, rólunk, meg a kirakatokról véve a példát. E hitem még jobban megerősödött, amikor abbahagytam az iskolát és elmentem inasnak. Nem a hasamról beszélek, mert a koszt nálunk mindig meg volt. hanem az emberségről, ami mozit, nyakkendőt, cigarettát, cipőt és ezekhez hasonlókat követelt magának. De mire eljött a karácsony, anyám jósága meghozta gyümölcsét: — Bandi — szólított anyám az ünnep előtti szombaton —, menj át Dubcsák szabóhoz, nézd meg, jó lesz-e az a nadrág. amit rendeltem neked. — Igen. — rebegtem megil- letődötten — s lehajtottam fejemet a tányérra. Kanalazgat- tam a jó cukorbablevest, . de eg? kanállal sem tudtam lenyelni attól a nagy gombóctól, amely a torkomba szorult. Forróság öntötte el a szívemet, nagyon elérzékenyültem és attól féltem, hogy 16 éves felnőtt létemre menten elsírom magam. minőség megjavítására, de sajnos, mindezeknek kézzelfogható eredménye ezidáig még nem mutatkozott. Az ebből származó, késhegyig menő viták és nézeteltérések rossz fényt vetnek a két üzem kooperációjára. A jó együttműködés, a kölcsönös megértés és barátság helyreállítása, mely elsősorban népgazdasági érdek, most már komoly erőfeszítéseket. a minőség javítását követeli meg egyik központi feladatként a Tröszt dolgozóitól. Sikerül-e a csorbát helyrehozni. a jó viszonyt újra helyreállítani a Tröszt dolgozóinak? Milyen okok idézték elő a minőség romlását és milyen törekvések, intézkedések vannak a Trösztnél a jó minőség biztosítására. Ezeket kérdezik, s kérdéseikre adnak választ az Erőműnek Petőfibánya dolgozói a következőkben: Kezdjük talán a minőség- romlás objektív okaival. A magas meddőszázalék egyik cka az, hogy amíg beljebb haladnak Petőfi altáró frontjain azoknak fokozatosan úgy növekszik a meddő tartalma. A rózsái IX-es akna alsótelepe, mely már művelés alatt áll, mintegy 300 kalóriával gvengébb szebet ad. mint a felsőtelep adott annak ideién Az új X-es akna fejtései még eléggé vizesek, a sáros agvag könnyen összeragad a szénnel, s azt a rosta sem képes kellőképpen szétválasztani Mindezek együttesen járultak hozzá a minőség romlázához. Ám a hiba másik része nem obiektív okokban, hanem a dolgozók munkájában keresendő. A mennyiségi terotel- ■iesítés közepette még mindig háttérbe szorul a minőség, s a frontok dolaozói nem sokat törődnek vele. Még Petőfi altáró büszkesége, a 26-os front is túllépte novemberben a megengedett meddő százalékát, Az új 31-es front meddő százaléka 13 6, a megengedett 7.7 százalékkal ellentétben. Látható tehát, hogy a magas teliesítmény százalékért való hajsza,, sajnos* a minőség rovására megy, s az Erőmű kazánjainál bosszulja meg ma-, gát. HIBÁK ADÓDNAK a meddőválogatásnál is. Petőfi altáró főszállító szalagjánál műszakonként öt dolgozó kézzel Anyám csak matatott tovább a spóron, de jó apám, szegény, nevetett, s ő úgy tudott nevetni, hogy a könny is kiesordúlt szeméből. Ügy éreztem, hogy most anyámnak csak egy szavába kerülne s összetörnék minden ellenségét, ha akarná, egy életre átvenném a főzést, a konyhagondokat. Kifordítanám a világot sarkaiból Most, ilyenkor gyakran éreztem lel- kiismeretfurdalást az ellopott 10 fillérekért, s szent elhatározásom volt, hogy csak nőj- jek fel, hogy csak álljak meg egyszer a lábamon, eltartom én őt, az egész családot, visz- szafizetek majd mindent kamatostól. * Karácsony este hivatalos voltam barátaimmal együtt: N-ékhez. Ez volt az első eset, hogy engem hivatalosan meghívtak valahová. No. persze nem kellett ide se frakk, se névjegy, csak el kellett menni. Ruhatárul a dívány szolgált. mi meg fiúk és lányok körülültük a nagy szabóasztalt és társasjátékot játszottunk, vágj' táncoltunk. A meghívás kilencre szólt. Hét órakor érkeztem haza a munkából. Gyorsan ledobáltam magamról minden kaca- tot, forró víz a lavórba, mosdás, s már dugtam is a lábam — az új nadrágba. Bent a szobánkban minden olyan tiszta, ünnepélyes volt. Az öreg vaskályha vörösen nyögött a hasában vidáman lobogó tűztől, a frissen mosott, rongyból szőtt pokróc alól ki-kivillant anyám éjszakai munkájának eredménye, a Viktóriával beeresztett sárgaszínű padló. A feldíszített fenyő ott áll egy hokedlin a sarokban. Tiszta gyantás illata, a meggyújtott gyertyák fénye ünnepéi vpssé tett mindent, bennünket Isl válogatja a meddőt. Azaz legtöbbször csak válogatná, ha más munkára — gépkezelésre, vagy fabeszedésre — el nem vinnék őket. A következő hibaforrás az osztályozóban van, ahol a szállítószalagok s egyéb berendezések hiánya gátolja a tiszta szén előállítását. E fennáló hibák természetesen nem tekinthetők véglegeseknek, a közeljövőben máris számtalan olyan intézkedés történik, amely a minőség ja- vúlását vonja majd maga után. Az intézkedések egyik mozzanata az, hogy a jövő évben a frontok dolgozóit még jobban érdekeltté teszik a tiszta szén termelésében. A dolgozók munkabérének rovására írják majd azt a különbséget, amely az előírt és a teljesített minőségi százalék között mutatkozik. Az üzemek fozokott gépesítése lehetővé teszi maid, hogy töhb meddőrése]ő gép állhasson a tiszta széntermelés szolgálatába A szénosztálvo- zóban a jelenleg túlterhelt két gépegység helyett három végzi majd a törést, rostálást és válogatást. A bővítéssel lehetővé válik majd. hogy több szalag szállítsa a szenet, s ezek mellett könnyebb lesz a k szí meddőválogatás. Az osztályozóépület végén öt új bunker készült el, a különböző szem- nasmságú és fajtájú szenek tárolására. Külön szalag vezet maid minden bunkerba és üzemeltetésével megfelelően tu.diák majd szabályozni az elszállított szén egyenletes kalóriatartalmát. Megnyugtató ígéret mindez a Tröszt részéről, s erre alapozva vállalták a bányászok azt is, hogy jövőre az idei 1807 kalóriás évi átlaggal szemben 1825 kalóriás szenet adnak majd, vagyis 18 kalóriával emelik a fűtőértéket. Ez a gyakorlatban mennyiségre átszámítva, évi 13 ezer tonna többletet jelent. A MINŐSÉG és ezzel együtt a két üzem kooperációjának megjavítása elsősorban a bányászok és az osztályozó dolgozóin múlik, de ez a feladat még sem korlátozódhat csupán rájuk. A pártszervezeteik, gazdasági és műszaki vezetőik teremtsenek nagyobb becsületet a jó minőség ügyének. Szervezzenek minőségi versenyeket, jutalmazások, népszerűsítések útján tegyék érdekeltté a dobozokat a tisztaszén termelésében. Magyaráz- zák meg az üzem dolgozóinak, hogy a* többtermelés csak úgy ér valamit, ha a szén minőségileg is kifogástalan. A minden áron való többtermelés, a felületes és hanyag munka ugyanis előbb, vagy utóbb megbosszulj a ' mágát. A Mátravidéki Tröszt eddigi intézkedései, s a munka javítására iránvűló további kísérletei biztosítékot adnak arra. hogy rövidesen gvökeres változás, javulás mutatkozik majd a szén kalóriatartalmában A bányászok szavai és tettei nem maradnak üres ígérgetések, s bizonyos, hogy nemsokára több és iobb szenet kan majd a Mátravidéki Erőmű. Császár István' Teljesítik exportkötelességeiket a Váltógyár dolgosói ötéves tervünk egyik jelentős létesítményében, a Gyön- 1 gyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalat hatalmas szerelőcsarnokaiban évről-évre nagyobb eredményeket érnek el ! az ott döf gozó fiatal szak- ! rűunkások. Ebben a gyárban ; az idősebbek közül is sokan a „fiatal“ szakmunkások közé tartoznak, mert alig egy-két éve sajátították el új mesterségüket Gyöngyös és környékének volt nincstelen agrárproletárjai az új gyárban új szakmát j tanultak és ma már lelkes j munkaversenyben harcolnak j a termelékenység állandó nö- | veléséért. Szorgalmas munká- j jukat dicséri, hogy a vállalt december 20-a helyett már 12-én teljesítették egész évi termelési tervüket. A termelékenységet az elmúlt évhez viszonyítva, több mint harminc százalékkal emelték. E nagyszerű munkalendület tette tehetővé azt, hogy a gyár Évenként 15 eser hektoliter bikavér Az egri Borforgalmi Vállalat telepén az elmúlt napokban újabb nagy építkezésekhez fogtak. Az egri borvidék, szőlőiének feldolgozására, de különösen a már világszerte ismert és híressé vált ..bikavér“ szakszerű előállítására többmilliós beruházással modern, nagyteliesítménvű bor- kombinátot. úgynevezett szőlőfeldolgozó üzemet építenek. Az új üzem a jövő évben már megkezdi működését Ezen belül létrehoznak egy 10.000 hektoliteres, süllyesztett erjesztő medence-sorozatot, valamint egy kísérleti üzemet, ahol a „bikavér“ minőségének javításán, korszerű előállításán munkálkodnak majd. A kö?ponti épület, a kísérleti üzem és az erjesztő medencék a jövő évben már megkezdik működésüket. Az új borkombinát — mely évenként 15 ezer hektoliter bikavért állít elő —, öregbíti majd Eger és környéke borvidékének hírnevét. az elmúlt hónapban újabb há- rom millió forint értékű export-rendelést kapott. À szerelőcsarnokok brigádjai, gyalusai, marósai és köszörűsei ekkor úgy határoztak, hogy a nagymennyiségű külföldi megrendelést éves tervükön felül, december 31-e helyett december 23-ra elkészítik. Az adott szó valóraváltá- sáért nagy harc indult meg a brigádok között. A Beloiannisz szegecselő, a Március 15 brigád és a többiek is mind 150- 160 százalékos napi teljesítménnyel dolgoznak. Az eredmény nem is maradt el. Az újabb export-rendelés 90 százalékát már szerdán reggelre elkészítették. Ügy számítják, hogy a vállalt határidőre, december 23-ra az utolsó darabot is összeszerelik. Ezen felül hazai szükségletre éves tervükön felül még ötmillió forint értékű váltót és kitér rőt gyártanak az év végéig, Év vége előtt az Egri OoSiánygyárban Most, hogy közeledik az év vége, számot vetünk elért eredményeinkkel, megnézzük kik dolgoztak üzemünkben legjobban. Kokas Lajosné minőségi szivarkészítőnő egész évben 97.1 minőségi ponttal, átlagosan 132 százalékot ért el Havonta 2000 darab Dózsa szivarra való borítékanyagot takarított meg, közel 10 ezer forint értékben. Ö az egyetlen, aki megszakítás nélkül egész évben tartotta a sztahanovista szintet. Nagy Istvánné kiváló Csongor bábkészítőnő hat hónapja ugyancsak sztahanovista szinten dolgozik. Átlagos teljesítménye 130 százalék. Burokpapírból, ami drága importanyag, havonta 3000 szivarra valót takarít meg Nagyon keveset emlegetjük Bencsik Istvánné Csongor szi- varkészítőnőt, pedig 134 százalékos teljesítménye, a havonta megtakarított 2500 darab szivarra való anyag méltóvá: teszi a dicséretre. Petrucz Ilona alig néhány esztendeje dolgozik a gyárban, a szivarfonó- gépnél. Ö is négy hónapja tartja a sztahanovista szintet és négy hónap alatt 72 ezer szivaranyagot takarított meg Gépállási ideje mindössze félórát tesz ki, teljesítménye 130 százalék! A nemrégen tartott . tervismertető értekezleten beszéltünk a következő évi tervről Megállapíthattuk, hogy komoly feladatok várnak ránk. amelyeket csak akkor tudunk sikeresen megoldani, ha jól felkészülünk. Az értekezleten a szivargyártási osztályon dolgozóknak 27 Sztahanovista oklevelet osztottak ki. Bicska Petemé, Dohánygyár Könyvvásár a gyárban ^Karácsonyi vacsora Anyám suttogva szólt, hogy kezd el Jucikám. Nővérem reánk nézett és tiszta hangján énekelni kezdett, vele a család. Anyámnak nagyon szép althangja volt, mi meg — apám, öcsém és én — csak brummogtunk. Közben, mikor már a második strófánál tartottunk. oda-odasandítottam öreg óránkra, hogy jaj, csak He ne késsek az estről mert mit érne az élet anélkül az est nélkül? De itthon is olyan szép minden, az enyéimet sem bánthatom meg. így aztán mondtam tovább, hogy „Fel nagy örömre...“ * Egy percet sem késtem, mégis együtt volt N-éknél mindenki. S mert mindany- nvian magamfajta fiúk és lányok voltunk, akik évek óta jól ismertük egymást —, a hangulat könnyen emelkedett. Üev 10 óra felé egyikünk, a legbátrabb, javasolta, hogy gyerekek eleget számoltuk már a esilagokat. táncoljunk! Tizenhat éves fiúknak és lányoknak akad-e jobb szórakozás a táncnál? Mi akkor nem találtunk, pedig mindent végigpróbáltunk. Az sem tudta elvenni jókedvünket, hogy összesen öt lemezünk volt, s ezek közül is a legszebb törött, úgy, hogv az öreg töl- cséres gramafonból a feminis-T ta hangú férfi énekes talán egy óráig is elmondta volna .Ramónának“, hogy ..te gyönyörű ..te gyönyörű ...” — ha valamelyikünk tovább nem löki a kart. Akik nem táncoltak. a poharak töltöpptésévei segítették a jókedvet. Feri bácsi. a házigazda- már egv kicsit pityókás volt. szemébe kiült a bor lelke, s szájával trombitálva, az asztalon verve a taktust, tette érthetőbbé a zenét. Felesége a tűzhelynél az utolsó ízeket rakta a fortyogó ételbe. Egy csintalan fekete lány kinyitotta a helyiség ajtaját (mely szoba is. konyha is, műhely is volt) s kipirult arccal az udvarra mutatva, elkiáltotta magát: lányok, esik a hó! Ettől olyan jókedvünk támadt. hogy még a házinénit is megforgattuk. De elengedtük gyorsan, hogy kiossza az ételt. Ahogy így áll a bál, nyílik az ajtó. s belép rajta egy tagbaszakadt hóember — Pista a nagyobbik fiú Lerázza válláról a havat, ott áll az ajtóban egy foltos pulóverben, világos nyári nadrágban. Szétnéz, hunyorog, fojtott hangon köszön. Anvia egy tánvér ételt tesz elébe, s ő szótlanul, konokul nekilát. Közben iszik, szinte egy hajtásra nyeli le a pohár bort. Mi. benfentesek ismerjük őt, a többieknek meg odasúgjuk. hogy Pista és rájuk nézünk: no, hát érted, Pista, a nagy fiú, hazajött Pestről, műnkéből, vagy a börtönből. Az meg hogy végzett az evéssel, feláll, felhajt még egy pohár bort. Benyúl a zsebébe és két csomagot vesz elő. Az egyikben nagvohb darab szalonna van, odaadja anyjának. másikban cukor, azt meg a húgának. Kotorász még, s hogy nem talál zsebében semmi mást. az öregnek egy cigarettát nyújt. De a csend, melyet jötte idézett, csak nem akar elszállni. Mert tettei ugyan emA Gyöngyösi Szerszám- és Készülékgyár ÜB kultúrcso- portja a napokban rendezte meg Henrich Péter irányításával a karácsonyi könyvvásárt. A kultúrcsoport tagiai a kiváló, haladó szellemű és klasz- szikús írók, költők műveit juttatták el az üzem dolgozóihoz. Nagy sikere volt a könyvvásárnak, három nap alatt négy és félezer forint értékű könyberiek, de megjelenése, arcának és szemének kifejezése sehogyan sem illett a mi előbbi hangulatunkhoz. — Hát nekem mit vettek karácsonyra, anyám? —■ S maga, drága mostohaapám ... Na. úgy-e semmit — gúnyolódott: — Szeretettel vártunk fiam, nem volt pénzünk ajándékra, — válaszolt cséndesen az anya. — Nem volt, nem volt — morogta, s laposakat pislogott ránk Mi nem akartunk beleszólni, nem is mertünk, csak bámultuk őket, mint moziban a drámai jeleneteket. Ez még jobban feldühösítette őt, a szégyen mardosta a lelkét az eddig történtekért is, s talán ezért, talán másért még durvább lett. még hangosabbv — Mit bámultok, mint a rühes kutyát? Hát nincs kabátom és nincs szép ruhám. De ha akarom, meggyilkolok mindenkit. s az istent is lerángatom az égből — és szétnézett raitnnk villámló szemekkel. Egy kis csend, maid egy nagyot bődült s mintha bizonyítani akarná szavait, nekiszaladt anyjának, felemelte kezét. melv ebben a pillanatban állatinak és gyilkosnak tűnt. — Minek szült maga engem a világra? Miért nem fojtott meg, mint a macskát — ordította. Az anya csak állt, s nézett olyan asszonyok tekintetével, pH h már sok vihart láttak és megéltek, s akikből soldat találni az idősebb munkásasz- szonvok között. A fiú meg ahogy odaért, mint akit megbabonáztak, meredt anyjára, szava elcsuklott ütésre emelt merev karja lágyan anyja köré fonódott, feje az idős asszony válvet adtak el, nagyrészt a fizikai dolgozók között. Legkeresettebb könyvek voltak: Tolsztoj: Golgota, Emigránsok. Gogoly: Az orr, Kipling A dzsungel könwe, a gyönyö- rű művészi illusztráci ókkaS teli János vitéz és Toldi, valamint az Operák könyve. De nagy keresetnek örvendtek a szép mesés- és képeskönyvek Iára borult és sírt. Sírt. — Anyám, anyám, ne haragudjék — kérlelte Maid meglátja, ... nem is vagyok én rossz ... csak olyan jó volna, olyan jó volna ... — Micsoda, fiam? — s közben már az asszony is sírt. — Egy ruha, meg egy kis jóság, meg, hogy ne így nézzenek rám. A gombóc ma este másodszor szaladgált a torkomban, de úgy láttam, hogy most nemcsak nekem. Közben az öreg is odabotorkált, karián vasalt nadrág, s szép sötétkék zakó. — Nesze, fiam, a borkereskedőéktől kaptam egy munkámért. Átalakítottam neked. Anyád sem tudott róla. Szívünk csordultig volt, nem mertünk egymásra nézni, csak ültünk esetten. Próbáltunk mosolyogni, de sehogyan sem ment. A lejátszódott tragédiát sokkal mélyebben éreztük. nem tudtunk oldódni. Hidegnek és piszkosnak éreztük a szobát, ócskának a grama- font. savanyúnak a bort, szerencsétlennek N-éket, és magunkat. Szedelőzködtünk. Kint, ■ az utcát puha hótakaró borította. Imitt, amott kis görnyedt emberi alakok siettek a temnlom felé — éjféli misére. A Szent Bertalan templomból az orgona búgó hangja kiáramlott az utcára. Az ajtó mellett két töpörödött ember ült. karúikkal, szájukkal hozzánk beszéltek. — Drága fiatalurak, ma von a szent este, adjanak valamit az elesetteknek, az éhezőknek. .. Kifordítottuk zsebeinkből az aprópénzt — hiszen koldusok voltak... Suha Andor
