Népújság, 1955. december (94-102. szám)

1955-12-14 / 97. szám

4 NÉPÚJSÁG 1955 december 14. szerda. fi HŰMÉ« UTÓ IFJÚSÁGI SEREGSZEMLE HÍREI HÍREK «» TÖBB DISZ szervezet és kultúrház lelkesen készül a seregszemle során a KIMSZ megalakulásának 37. évfordu­lója megünneplésére. Az egri városi DISZ bizottság és a já­rási kultúrház közösen de­cember 28-án a járási kultúr- házban rendezi meg az évfor­duló megünneplését. Részt vesz körülbelül 500 fiatal a városból és vidékről 50 kiváló ifjúmunkás, dolgozó paraszt és tanuló fiatal. Az ünnepségre meghívnak a KIMSZ harcai­ban részt vett idős kommunis­tákat. Az ünnepély után gaz­dag kultúrműsor következik. A fiatalok megkoszorúzzák a mártírok emlékművét. — Eddig főbb mint 50 DISZ szervezet, üzemi és falusi kul­túrház nevezett be a sereg­szemlére. Köztük a Mátravi- déki Erőmű, a káli II. Rákóczi Ferenc úttörő csapat, a bél­apátfalvi községi DISZ szer­vezet, az egri járási kultúrház. AZ EGRI JÁRÁS két DISZ szervezete: a demjéni tsz és Egerbakta község DISZ szem vezete dec. 8-ig befejezte a DISZ tagok összeírását. Áz egerbaktai DISZ szervezet az összeírás során 28 új DISZ ta­got vett fel. — NAGY ÉRDEKLŐDÉS követi a seregszemle keretében megrendezendő' József Attila olvas ómozgalmat. Több üzem­ben hozzákezdtek az olvasás­ra kerülő könyvek kiváló,Tatá­sához. s a jelentkező fiatalok összeírásához. Petőfibányán 40—50 fiatal résztvéte'ével in­dul a mozgalom, amelyet ké­sőbb bővítenék. A hevesi já­rási népműve’és és DISZ öt községben megkezdte a moz­galom beindítását. — KÁÉBAN a káli gimná­zium december 6-án ünnepi műsort adott az Ukrán Hét befejezése alkalmából. Beszé­det tartott Merczel János járási MSZT titkár. — DETK községben a detki kastélyból négy termet adtak át a DISZ-nek és az MNDSZ- nek. A helyiségeket be is bú­torozták. A HÄMÄN KATÓ sereg­szemle megyei szervező bizott­sága közi! hogv a nagv érdek­lődésre való tekintettel dec. 25-ig meghosszabbítja a ne­vezési határidőt. Hasznos és szórakoztató foglalkozás várja a diákokat a téli szünidőben Az Oktatásügyi Miniszter de­cember 20-tól január 16-ig téli szünetet rendelt el az általá­nos és középiskolákban. A több hetes téli szünidő alatt szervezetten gondoskodnak a tanulók foglakoztatásáról. A téli szünet programját úgy szervezték meg, hogy a peda­gógusoknak is legyen idejük a pihenésre, további felkészü­lésre. A DISZ gazdag programmal várja a szünidőt. Nagyszabá­sú szánkó-, ródli-, korcsolya­versenyek, joimtzes karnevá­lok szerepének műsorukon. Az ] úttörőházban a tanulók ér­! delílődését kielégítő, hasznos ! és szórakoztató foglalkozáso­kat biztosítanak a pajtások számára. Az úttörők társadal­mi munkát is végeznek majd, vasat, fémet, papírt gyűjtenek és résztvesznek a város szépí­tésében is. A téli szünet alatt rendezik meg az úttörők ha­gyományos ’ csapatgárdista ta­lálkozóját, a pajtáscsaládok pedig mese- és játékdélutáno­kon vesznek részt. Minden is­kola DISZ szervezete iskolai diákklubokat hoz létre. — A LŐRINCI ERŐMŰ dol­gozói részére üdülőt létesítettek Mátraszentimrén. Az üdülő mellé egy 100 személyes gyer­meküdülőt is építenek. — EGERBOCSON a Fel- szabadulás Tsz zárszámadási közgyűlésére meghívták az egyénileg dolgozó parasztokat is. A jövedelem ismertetése után a meghívottak közül he­ten kérték felvételüket a ter­melőszövetkezetbe. — MEGYÉNKBEN 118 ta­karékossági a’bizottság műkö­dik a tanácsok mellett. A ta­karékossági albizottság ered­ményesen neveli a lakosságot takarékosságra. Mintegy 90-en vá’Wtak úi°nnan takarékbe­tétkönyvet. több mint 200 ezer forintot helyeztek el takarék- pénztárba. — ABASÄRON társadalmi munkával építik a kultúrhá- zat és a tűzoltó szertárat. A társadalmi munka értéke meghaladja a 40 ezer forin­tot. — A GYÖNGYÖSI I. sz. Rákóczi Ferenc általános is­kola jól sikerült műsorral és tánccal egybekölt télapó ün­nepséget rendezett a szülői munkaközösség közreműkö­désével. Az ezerforintos tisz­ta bevételt az iskola szertá­rának, szemléltető eszközei­nek gyarapítására fordítják. (Ferencfalvi Kálmánná.) —r Télapó estet rendeztek december 5-én a Selypi Cu­korgyár kultúrotthonában. Az ünnepi műsor után 161 érté­kes ajándékcsomagot osztot­tak szét az üzemi dolgozók gyermekei között. Az ajándék- csomagok összértéke mintegy 3000 forint volt. — A mezötárkányi MNDSZ asszonyok december 6-án 1200 forintot fordítottak az óvodások megajándékozásá­ra. Az ajándékokat kedves télapóünnepség keretében adták át. — ISTENMEZEJE-Szeder- kény pusztán december 10-én kigyulladt a villany. A szeder­kényiek az állam gondoskodá­sát azzal hálálják meg, hogy mindenki tiszta lappal megy át az 1956-os évre és 1956. évi adóbeadási kötelezettségüket augusztus 20-ra teljesítik. (Ga­rai József.) — HATVAN város az első ötéves tervben 9 millió forint tanácsi és 46 millió forint or­szágos beruházásban részesült. Ezekből a beruházásokból épült fel az új Zagyva-híd, a vasúti felüljáró, valamint az iskolák és óvodák. — SZÍNJÁTSZÓ szakkör alakult Vécs községben mun­kás-, paraszt- és értelmiségi dolgozókból. Elsőnek Gárdo­nyi Géza „Fehér Anna” c. színművét mutatják be Kar­dos Rezső pedagógus vezetésé­vel. — ÚJ-HATVANBAN mint­egy 300 ezer forint értékű tár­sadalmi munkával mozi épült. A mozit a jövő év első negyed­évben adják át a közönség­nek. — A poroszlói Béke Tsz DISZ szervezete 3000 forin­tos tangóharmónikát kapott a közös vagyonból. — A Pedagógiai Főiskola kulturális bizottsága és a Ma­gyar-Szovjet Társaság városi szervezete december 15-én este 6 órakor a Főiskola 19. számú termében Kalinyin es­tet rendez a nagy szovjet ál­lamférfi emlékének megün­neplésére. Előadó dr. Berencz János, a Főiskola pedagógiai tanszék vezetője és Terray Barnabás, főiskolai adjunktus. — Nagy érdeklődés mellett mutatták be Apcon a Különös ismertetőjel című új magyar filmet. A község dolgozói kö­zül 759-en nézték meg. BEKÖSZÖNTÖTT a tél. Fa­gyos álomba merült a világ, a fák fázósan nyújtogatják csu­pasz ágaikat, elnéptelednek a mezők, a falura egyre koráb­ban ereszkedik a csillagtalan sötétség. Van azonban, ahol ilyenkor a leghangosabb, a leglüktetőbb az élet. A kultúr- házban. Ott most van a mun­ka dandárja. Megsokasodnak a műsorok, felduzzadnak a szakkörök, tömött széksorok előtt beszél ai előadó a termé­szet titkairól. Csatasorban áll­nak a művészet és a tudomány közkatonái, hogy elűzzek a faluból a hosszú téli esték egy­hangúságát. De a füzesabonyi járási kul­túrház mintha megdermedt volna a hidegtőt, áll némán, tehetetlenül, mint a lombja- vesztett fa. Vagy mint a ká­tyúba jutott szekér. Elakadt az úton és nincs aki nekivesse a vállát, tovább segítse... * Három halványkék papírlap fekszik az asztalon. A kultúr­ház utolsó negyedévi munka­terve. Fülöp Lajos kultúrház igazgatóval olvasgatjuk. A munkaterv bevezető sora­iban arról esik szó, hogy a kultúrház anyagilag nehéz helyzetbe került, és legfonto­sabb feladata: megszerezni a működéséhez nélkülözhetetlen pénzösszeget. Ennek megfele­lően a program is leszűkített főként rendezvényekből ^11. „Októberben vidám kabaré­műsort rendezünk..." — Megvolt? — Nem lehetett összeszedni az embereket... — feleli Fü­löp Lajos. „Műsort adunk november 7-e tiszteletére. ’..“ — Megtartották? — Egy szavalat volt, más semmi — mondja fanyarul az igazgató. — Egy felvonásossai is készültünk, de ketten a? utolsóelőtti napon visszaadták a szerepüket... „November hónapban két előadást rendezümt a TTIT- va ■ közösen az atomról...“ Be sem várja a választ. — Járt itt valaki a TTIT-től lehet már vagy egy hónapja. Azt mondta, majd eljön újra megbeszéljük a többit. De azó­ta sem láttam. — Nem próbált kapcsolatot keresni azóta? Mohamed, nem megy a hegyhez... — Ezernyi dolgom volt, azt KÁTYÚBAN sem tudtam, hol áll a fejem. Amikor az embernek minden apróság miatt magának kell futkosnia és nem tudja, mibői fizessen a tüzelő szállításáért... Hangja nem mentegetőző, inkább fáradt, fásult. .Arckife­jezése, mintha őzt mondaná: „Tudom én, mire megy ez... írsz majd egy cikket, jól le­dorongolsz. Nem baj, megszok­tam. ..“ * EGY ESZTENDŐ alatt Fü­löp Lajos volt a harmadik igazgatója a járási kultúrház- nak. Két elődjét fegyelmi úton oocsátották el. Az előző igazga­tó egy-két hónap alatt nyakára hágott majdnem az egész évi állami támogatásnak. Mire Fü­löp Lajos idekerült — augusz­tus elején — már alig volt eb­ből az összegből. Arról nem is szólva, hogy még mindig je­lentkeznek hitelezők, a ki tud­ja, mikor csinált adósságokért. A kultúrház irodájában van egy gyönyörű lemezjátszós rá­ció. A rádió műsora, a hang­lemezek sok embert venzaná- nak. Csakhogy a rádió elrom­lott, s a szerelő sem akarta megjavítani, mondván: úgy sem lát pénzt a kultúrháztól, aiszen már mióta adósok egy régebbi javítás díjával... Tar­toznak a Teíunak, tartoznak a postának, tartoznak fűnek és fának. Még sajátmaguknak is:- -iijnyi pénzük sincsen, hogy felvegyék a novemberi fizeté­süket. (Az egész nem tesz ki 1Ü00 forintot.) Arra egyelőre még gondolni sem mernek, aogy szakkör vezetőket szer­ződtessenek. Vezető nélkül pe­jig nincsen szakkör. Ki felelős ezért az állapot1 ért? Elsősorban egy felelőtlen imber, akitől szerencsére már megszabadult Füzesabony. ' Az illetőre kár szót vesztegetni. Legfeljebb példaképpen: mennyi kárt tehet vezető be­osztásban egy nem odavaló ember. És vajon érzik-e a fe­lelősséget azok, akiknek jóvol­tából odakerült? » ÉS HA CSAK a pénztelen­ség lenne a baj! Annakidején megesett, hogy a kultúrház egyszerre 34 sze­mélynek fizetett ki különböző A SZili: 8 címeken illetményt. Egymást érték a költséges bankettek. A kultúrház fejős tehene volt uoldog-boldagtalannak. Nem osoda, hogy sokan megszokták es arra a következtetesre ju­tottak, hogy mindehhez jussuk van. Akik a felszabadulás előtt falun kultúrmunkában vettek I észt, elmondhatják, milyen nehéz, áldozatos feladatra vál­lalkoztak. Nem hogy pénzt kaptak volna, de nekik kel­lett összekuporgatott filléreik­ből megszerezni a jelmezeket, a legszükségesebb kellékeket, néha azt sem tudták, hol pró­báljanak. A népi demokrácia Füzesabonynak egy gyönyörű kultúrházat épített, felszerelte, oerendezte, évről-évre sok tíz­ezer forinttal gondoskodik a kultúrcsoportok szükségletei­ről, S akik mindezt kapják, megsértődnek, ha nem jutal­mazzák őket külön is azért, mert kiállnak a színpadra és eljátszanak egy-egy szerepet a xalu népének... Becsület adassák azoknak, akikre ez nem vonatkozik. De, sajnos, sokan vannak a másik fajtából is, s ez annak a fele­lőtlen vezetésnek a következ- menye, amely szinte módsze­resen kifejlesztette az embe­rekben az anyagiasságot. A nevelő munka hiányára mutat az is, hogy sok abonyi fiatalember hadilábon áll a tisztességes, józan viselkedés­sel. .. Ilyen körülmények közé ke­rült Fülöp Lajos igazgató. Becsületes, lelkiismeretes ember, főiskolát végzett, ki­tűnő népi táncos. De nincs benne elég energia és gyakor­lati érzék ahhoz, hogy a sze­kerét kirántsa a kátyúból. Huszonkét éves, élettapasztala­ta igen kevés. És a legnagyobb baj, hogy magára hagyják. A kultúrházban este van a legpezsgőbb élet. De az igaz­gatónak mindé este 8 óra előtt vonatra kell ülnie, hogy haza­térjen Egerbe, a feleségéhez Az abonyi tanács ötödik hó­napja még egy szobát sem tu­dott kiutalni neki. A KULTÚRHÁZAT elsőbb­ségi jog illetné meg belépődí­jas estek rendezésében. « De gyakori eset, hogy különféle . tömegszervezetek, vállalatok részesülnek előnyben. Az is előfordul, hogy egy-egy ren­dezvény bevételéből nem haj­landók a kultúrháznak átadni a terem használatáért járó részt. Enyhe fitymálás és sem­mibevevés a kultúrház osztály­része. ' » Érthető az elmondottak után, hogy a kultúrháznak nincs nagy becsülete. De hogy a ha­sonlatra visszatérjünk: ha a szekér kátyúba jut, akkor nem a7; a dolgunk, hogy gúnyosan végigmérjük, esetleg még Job­ban beletaszítsuk, hanem hogy segítsünk kiemelni. Vagy ta­lán az MNDSZ-nek, a DISZ- nek, a vasutasoknak nem vál­na javára egy jól működő já­rási kultúrház? A községi tanácsnak sem lenne szabad rimánkodásra várnia. Nagy mértékben tőle függ, hegy a kultúrház végre valahára ismét kultúrház le­gyen. Gondoljanak csak arra: egész Füzesabony szégyene ez a helyzeti A járási tanács népművelé­si csoportvezetője, Ujváry Jó­zsef, sokszor többet árt, mint használ a kultúrháznak. Csak egy példát erre: a kultúrház , nevében, önhatalmúlag lekö­tötte a Tabányi-együttest egy délutáni előadásra. A korai kezdés miatt annyi bevétel sem gyűlt össze, amennyit az együt­tes kialkudott. A kultúrháznak nem jutott más, csak a tömér­dek munka és bosszúság. — Az utóbbiban a közönséggel osz­tozott a kurtára fogott műsor miatt. De még ha valami érté­kes kulturális eseményről lett volna szó... * DECEMBERT írunk, alapo­san benne vagyunk a télben. Vajon mikor jut el a füzes­abonyi kultúrház odáig, hogy középpontja és irányítója le­gyen az egész község — nem, az egész járás! — kulturális életének? Vajon mikor veszik észre népművelési szerveink, hogy egy járási kultúrház sze­kere megfeneklett, még hozzá épp akkor, mikor a legnagyobb szükség lenne rá? És ha ész­reveszik, tesznek-e majd vala­mit azon kívül, hogy ide-oda tologatják a felelősséget? Egv bizonyos: haladéktalan változásra van szükség. GÄCS ANDRÁS FILM: DANDIN GYÖRGY Az egri Vörös Csillag filmszínház december 15-től 21-ig mutatja be a „Danáin György, vagy a Megcsúfolt férj“ cí­mű új színes magyar filmvígjátékot. Moliere halhatatlan Danáin Györgyét Illyés Gyula for­dította, Várkonyi Zoltán rendezte át filmre. A film tartal­ma: A felkapaszkodott Lükeliázy-családhoz törleszkedik Danáin György, hogy megkaphassa lányukat, Angyalkát. Angyalka kedvéért minden esztendőben hajlandó 100 ara­nyat lefizetni az elszegényedett Lükeházy báróéknak. Már a nészéjszakán pórul jár Danáin György. Angyalka lenézi, ki­csúfolja és a végén Klitander gróffal meg is csalja. Számta­lan kedves, humoros fordulat és Danáin György mindenben alul m.arad. Hiába panaszkodik apósának feleségéről, azok lányukat a legerkölcsösebbnek tartják. Mikor Angyalka ud­varlója a házba lopódzik, Danáin megtudja, hanyat-homlok szalad Lükeházyékhoz, hogy bebizonyítsa: az asszony meg­csalja őt. De a bizonyítás nem sikerül, mert mire meérkez- nek, az udvarló m,ár megszökött. Harmadszor is pórúl jár Danáin György, felesége után oson, s míg felesége kikíséri szeretőjét, kapun kívülre zárja. Közben megint Lükeházy- ékért küld, hogy bebizonyítsa Angyalka csalását. De ismét túljárnak az eszén, felesége öngyilkosságot színlel, s míg ki­szalad a kapun, hogy megkeresse halottnak vélt feleségét, azok beosonnak és a férjet zárják kívülre, -- ráfogva, hogy ő csavargóit és részeges. Magyarország legjobb művészei: Pécsi Sándor kétszeres Kossuth-díjas, Mészáros Ági kétszeres Kossuth-díjas, Uray Tivadar, Ölti Magda Kossuth-díjasok szerepelnek a’ film­ben. A MOZIK MŰSORA: Egri Vörös Csillag Filmszínház: December 14: A hegyi tó titka (szovjet). December 15—21 : Dandin György (magyar). Gyöngyösi Puskin Filmszínház: December 14: Zűrzavar a cir­kuszban (cseh). December 16—21: Egy nap a parkban (francia-olasz). Gyöngyösi Szabadság Filmszínház: December 14—15: Zavarosan foly­nak a vizek (argentin). December 16—17: Hamlet (angol). Hatvani Vörös Csillag Filmszínház: December 14: Puccini (olasz). December 15—21 : önönvíz előtt (francia). Füzesabonyi Filmszínház: December 14—15: Teli Vilmos (olasz). NAPTÁR December 14. 65 évvel ezelőtt, 1890-ben 'jelent meg első ízben a Népszava, mint hetilap. , 1830-ban, 125 éve született Mada­rász Viktor. 1788-ban, 167 éve halt meg Bach, német zeneszerző. December 16: 1918-ban, 37 éve alakult meg a Lengyel Kommunista Párt. 1770-ben, 185 éve született Beet­hoven, a nagy német zeneköltő. A SZÍNHÁZ MŰSORA: December 14. szerda. Eger, este 7 órakor: János vitéz. December 15. csütörtök. Eger, xeste 7 órakor: János vitéz. Felnémet, fél 3 órakor: Mama. December 16. péntek. Eger, délután 3 órakor: János vitéz (ifjúsági előadás). Füzesabony, este 7 órakor: Mama. Maklártálya, este fél 8 órakor: Idegen gyermek. December 17. szombat. Eger, «ste 7 órakor: János vitéz. — Az elmúlt héten Kukori­ca Jancsi szerepében bemutat­kozott Tarján Tamás is, aki a jövőben Szili Jánossal felvált­va játsza e szerepet. Fellépé­sét a közönség nagy tetszéssel fogadta. — Megkezdődtek Shakespeare: Vlzkereszt című drámájának pró­bái. A főszerepeket Dobi írisz, Dód Teréz, Lóránd Hanna, Forgács Kálmán, Forgács Tibor, Károlyi István, Kenderesi Tibor, Kuttkai Ottó, Varga Gyula játsszák. A da­rabot Latzkó Tóth Péter rendezi. Hayv választék a karácsonyi könyvvásáron Az idén gazdag, változatos könyvkészlet várja a vásárló­kat a karácsonyi vásár alkal­mából. Míg 1954-ben elérte a 300 ezert, ebben az évben négy és félmillió példányban látnak napvilágot a könyvek. Különö­sen nagy és szép a választék a gyermek és ifjúsági iroda­lom alkotásaiból. Az ötven­négy kötet egymilliós példány­száma között megtalálhatjuk Benedek Elek legszebb mesé­it, a Grimm meséket, a Tamás bátya kunyhóját, Copperfield Dávidot, Verne regényeit, a Némó kapitányt, a Tizenötéves kapitányt, Thury Zsuzsa Fran­cia kislányát, Vidor Miklós Cirkuszról szóló ifjúsági regé­nyét és sok kalandos ifjúsági történetet, nagy magyar Afrika kutatókról. A felnőtt olvasók számára 47 különböző mű tolmácsolja a mai magyar irodalmat. Kö­zöttük Oravecz: Petri Anná­ja, Sásdi: Bosszúja, Leonov: Orosz erdő című regénye, Ro­main Rolland: Elvarázsolt élet című nagy alkotása, Par- melin: Rendkívüli kiadása. — Azonkívül igen sok életrajzi kötet látott napvilágot, így megjelentek Déryné emléke­zései, Jászay Mari naplója, Váli Mari könyve: Emlékeim Jókai Mórról, Julov Viktor könyve Fazekas Mihályról. A szépirodalom mellett számos tudományos, művészeti és mű­szaki könyvet vásárolhatnak majd az érdeklődők. Háromszázöíveu mázsa szaloncukor és 42 mázsa csokoládé figura a karácsonyi vásáron A Fűszer- és Édességkeres­kedelmi Vállalat — a gyer­mekek örömére — nagymeny- nyiségű édességet hoz forga­lomba a karácsonyi vásárra. Az édességek között szerepel 350 mázsa szaloncukor és 42 mázsa 250 ezer forint értékű idénycikk. Ebből a hatalmas készletből december 4-én és 5-én 150 ezer forint értékű édességet adtak el a kereske- kerielem dolgozói Egerben.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents