Népújság, 1955. december (94-102. szám)
1955-12-14 / 97. szám
3955 december 14. szerda. NÉPÚJSÁG Fejlettel!!) technika — gyorsabb gépjavítás — ezt ígérik a tarnaszentmlklésiak Élenjáró begyűjtési megbízottak Alaposan meghazudtolta az idei esztendő az időjárást. Februárban tavasz, márciusban tél, nyáron ősz, ősszel nyár és december első napjaiban: az ősz. Ember legyen a talpán, aki ebben, kiigazodik. Most is olyan langyos szél nyargalász itt a tamaszent- miklósi gépállomás udvarán, hogy kigombolt pufajkában nézegetik .figyelgetik a szerelők a kiavított R 35-ös traktort. A gép kegyetlen füstfelhőket fújt ki magából, olyan nagyhangon van, mintha valami esemény hírnöke lenne, s neki kellene' ország-világ tudtára adni : mi történt. Ebben persze van is igaza a traktornak, mert valóban hírnök: megkezdődött a téli gépjavítás az egész évben igen jól dolgozó tamaszentmlklósi gépállomáson. » Persze, még nem teljes erővel, —s ennek megint az időjárás a legfőbb oka. Mert ki bírja ki ilyenkor a gépműhelyben, amikor szántani is lehet, amikor olyan omlósán fordul a föld az eke nyomán, hogy nézni is öröm. így hát, vagy félszáz gép dolgozik a határban, pedig a mélvszán- tási tervet már túlteljesítette a gépállomás. Dolgozik a Vörös Csillag, az Ifi brigád, dolgozik Szén Sándor, ifj. Borbély Ferenc (valamennyi túlteljesítette éves tervét is), csak Lőrinc Béla üzemgazdász sóvárog ki az irodából a határba. — Ügy szeretnék kint lenni én is — sóhajtja el bánatát — s itt kell pénészednem az íróasztalnál. pedig én is agronó- mus volnék ... Lőrinc Béla titokban egész biztosan kiadós esőt, vagy fagyot kíván, hogy ha már ő nem, akkor más se... De a ■Nap mitsem törődik az üzemgazdász bánatával, jó melegen átsüti a pufajkákat, és serényen, dolgoznak a traktorok. De vajop nem szaladnak-e ki az időből, nem bánja-e meg. a gépjavítás, hogy most is 50 traktor dolgozik a határban? Mert egy-kettőre itt a tavasz, (úgy bizony: egy-kettőre!) és utána egy egész év, açiikor olyan lesz a tervtelje- sít%3, amilyen most a gépjavítás. Török Zoltán főmérnök (másodéve jött ide Budapestről!. Varga Márton a technikus, meg Vona elvtárs, az ÜB elnöke egyhangúan bizonygatják azonban, hogy semmi ok az aggodalomra, fejlettebb technikával végzik a gépjavítást, mint tavaly, s ráadásul még szervezettebben is. A-határidő február 20, a kijavításra kerülő 71 erő- és munkagép akkorra mind ki lesz javítva, sőt ha lehet már az időjárástól, dolgoznak is vele. Az ígéret megvalósításának van egy másik, s nem is lebecsülendő alapja. Nevezetesen az, hogy az itt dolgozó traktoristák nagyrésze nemcsak traktoros, de jó szerelő is, legalább 35 olyan trakt> rista van, aki tevékenyen részt vehet majd és részt is vesz a gépek kijavításában, — természetesen mindegyik a saját gépén munkálkodik. Azt is elmondták, hogy milyen új módszereket, s az új módszerekhez milyen új gépi berendezést alkalmaznak a téli gépjavítások idején. Itt van mindjárt egy egyszerű gép, a daru, amely nemcsak megkönnyíti, de tetemesen meg is gyorsítja a nehezebb alkatrészek be- és kiszerelését. Nagyszerű találmány — ez minden traktoristának a véleménye — a lúgos, meleg’mosó is. Azelőtt egy traktor alkatrészeinek petróleummal való lemosása két-háröm napot is igénybe vett, most a lúgos, meleg mosóba helyezve, félóra alatt végeznek ezzel a munkával. A másik igen ötletes kis gép, a centrifugális csapágyöntő, amely a hosszú-hosz- szú órák helyett percek alatt és sokkal jobb minőségben készíti el a csapágyat. A kovácsok munkáját segíti a diósgyőri, s egyéb nagyüzemekben dolgozó többszáz tonnás nagykalapácsok kicsinyített mása, amely ismét percek alatt végzi el égy-egy eke élezését, vagy tengely meleg megmunkálását. A munkaszervezéshez tartozik, hogy íutószalagszerűen speciális javítási rendszert vezettek be: égy brigád végzi például a járkerék szerelést, a másik a motor javítási munkáit. A kijavító'* erőgépeket fékezve próbálják ki, így a lehető” legnagyobb erőfeszítésre kényszerítőit gép egy-kettőre elárulja, jó munkát véne->- telve rajta, alkalmas-e már arra, hogy kiinduljon a föl- ! dekre. Török Zoltán főmérnök : büszkén számol be arról is, hogy már most kezdetben jelentős idő- és pénzmegtakarítással dolgoznak, éppen a munka jobb megszervezése és gépesítése folytán. November 3 dekádjában például 57 százalékos volt csak az időfelhasználás, s ennek megfelelően természetesen ugyanennyi a bérfelhasználás is. A munka tehát már megkezdődött — ha nem is teljes erővel, de mindenesetre igen biztatóan, — és igen lendületesen. S’ ha a december valóoan december lesz, amikor már nem lehet szántani, teljes erővel hozzálátnak a tamaszent- miklósi gépállomás kiváló traktorosai a munkához, hogy őrizzék a megszerzett jó hírnevüket. GYURKÓ GÉZA Nagy Sándor tenki begyűjtési megbízott. Községe éves tervét összbúzakilogrammban már teljesítette, a községek megyei versenyében az első helyen áll. A MEGYEI BEGYŰJTÉSI HIVATAL JELENTI A megye járásainak begyűjtése állat és állati termékekből, kapásnövényekből és kukorica szerződéskötésből búzakilogrammban értékelve december 3-ig a következőképpen alakult. 1. hatvani járás 90.5, — 2. hevesi 89.1. — 3. egri 88.5. — 4. pétervására 88.1. •— 5. gyöngyösi 85 6, — 6. füzesabonyi 85.2 százalékkal. Az értékelést megelőző héten legtöbbet- emelkedett a gyöngyösi járás eredménye (3 százalék) és az egri járásé (2.6 százalék). A kukoricabegyűjtés a füzesabonyi és a hevesi járásban a napraforgóbeadás teljesítése a füzesabonyi és a hatvani járásban, a burgonyabeadás a .pétervásári és az egri járásban, míg a borbeadás teljesítése a hatvani és a gyöngyösi járásban halad a legiobban. A szerződésekben vállalt kötelezettségek teljesítésében szintén a hatvani járás vezet, második a füzesabonyi járás. Zárszámadás a besenyőíelkl Honfoglalásban iSSSás* Csokros Béla horti begyűjtési v. megbízott jő munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a község a megyei versenyben az előkelő 4. helyen van. A besenyőtelki Honfoglalás Tsz ünnepélyes keretek között tartotta meg a zárszámadást. Tagjai és a vezetőség számot vetettek a gazdasági év eredményeivel és hibáival, az ülésre meghívott egyéniek előtt elmondták, hogy bár még nem érték el mindenben azt, amit egy jól működő tsz-nek el kell érnie, mégis nagyobb eredményt tudnak felmutatni az egyénileg gazdálkodóknál. Az elnök a megnyitó beszéd után ismertette elért eredményeiket, azután Szakái elvtárs, az ellenőrző bizottság el- I nőké emelkedett szólásra. Fel- ! hívta a tagság figyelmét arra, hogy a közösre a jövőben még jobban vigyázzanak, mert ahol széthúzás van, ott nem lehet erős a szövetkezet. Hudák elvtárs azt kifogásolta, hogy a szövetkezet tagjainak nem jut annyi megbecsülés és elismerés. amennyit érdemelnének. Helyreigazítás Lapunk december 7. számában cikket közöltünk Kompolt község begyűjtési munkájáról, s ebben a községi tanács tájékoztatása alapján közöltük, hogy a község elnyerte a kukorica szabadpiaci értékesítésének jogát. A tájékoztatás nem felel meg a valóságnak, Kompolt község még nem kapta meg a kukorica szabadpiacot. Nehéz lenne megmagyaráz- ni, hogy Lévai Jánost mi húzta a csoportba. Akkor sem tartozott már a fiatalok közé, amikor három évvel ezelőtt azzal állította meg az elnököt, hogy belépne, ha nincs ellene;, valakinek különösebb kifogása Otthon nem volt, felesége neki adott igazat. Fia. aki Miskolcon vízvezetékszerei.), megint csak 'egyetértett a dologgal, a lánva, Ottilia meg azért sem szólt volna ellene, mert ha tényleg olyan sok mindent kapnak a csoportbeliek. neki is hamarabb összegyűlik maid a stafírung. A tsz tagi ai is örömmel fogadták. Hogyne, mikor a faluban széltében-hosszában csak azt beszélték róla, milyen dolgos ember, mennyit kihoz évenként a 15 hold nem éppen legjobbnak nevezhető földből. Abban az időben még szó sem volt arról, hogy Lévai János nem egyedül megy. Lányát, vagy ha szőrűi a kötél, még az asszonyt is be-becsal- ja a sürgősebb munkákra — Nem bánjátok meg, ha segítetek így hamarabb meg lesz a kabát, a ruha — biztatta őket. A csoportban hamar feltalálták magukat Ottilia a többi hasonló korú fiatallal mindig első volt a munkákban. Tervez a család Nem csoda, hogy hamar megszerették. Megmutatta, nemcsak a főzéshez, a mosáshoz ért,, hanem mestere a cukorrépa egyelésnek, kapálásnak is. így aztán 1954 zárszámadásakor 621 munkaegység részesedését vitték haza.... hárman. A terményrészesedés bőven elég yolt az egész évre, a pénzből lehetett 1200 forintos rádiót venni, ha már egyszer ez a család vágya, aztán ruhafélét, és két hízónak valót. Kukoricáért nem kellett pénzt adni. Csák azt egyék meg, ami a háztájin termett — mondogatta a családfő. Ki is híztak olyan nagyra, mint kevés, gardánál a faluban S a pénz egy részéből stafírungot vettek, hadd legyen meg a lány kedve is. Kabátra már nem jutott, azt majd jövőre veszünk. Ez évben is elérkezett a zárszámadás. A Lévai család majdnem a legtöbbet, 638 egységet szerzett. Nem kellett már biztatni az asszonyokat, hogy nektek is jobb lesz, ha több napot számolnak, jöttek Átlagosan négy—öt forinttal nőtt egy munkaegység értéke az elmúlt évhez viszonyítva egységek pénzértéke az elmúlt évihez viszonyítva 4—5 forinttal emelkedett. A jó eredmények láttán ismét több dolgozó paraszt választotta a közös gazdálkodás útját. A zárszámadások ismertetésének megkezdése óta 260 család 352 taggal, mintegy félezer holddal lépett szövetkezetbe. Az atkári Micsurin Tsz zárszámadási közgyűlésén például a jó eredmények láttán 13 dolgozó paraszt kérte felvételét. Termelőszövetkezeteink többségében elkészült már a zárszámadás. Eddig 89 termelőszövetkezet zárszámadását hagyták jóvá, s a 89 termelő- szövetkezetből 66-ban már megtartották a zárszámadást ismertető közgyűléseket. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy megyénk minden szövetkezetében jobb ajö-. vedelem, mint az elmúlt ész- tendőben, több jut egy-egy munkaegységre is. A munkaazok, ha csak egy nap szabadjuk volt is. De jönni kellett a terményosztásnál is, mert any- nyi mindent kaptak, hogy gondot. okozott a hazaszállítása is. Huszonnyolc mázsa búza, majd hét és félmázsa árpa, 22 mázsa széna, 33 szalma, 90 kiló cukor, hogy csak á nagyobbakat' említsük meg. És csupán előlegként 3000 forint pénz. Kukoricára ez évben se volt gondjuk, mert a háztájin az is meglett. Most tervez a család arról, hogy mi mindenre fordítsák az ez évi jövedelmet. Tudják már, hiszen esténkint sokat szóba került, hogy kinek mi a kívánsága. Lévai bácsi most is kitart szilárd elhatárolása mellett: hízónak való nélkül nem maradhatnak. Ottilia megint csak a stafírunggal hozakodik elő, mivelhogy a kabátot az eladott 8 mázsa búzából megvásárolták. S ha már mindenkinek van valami vágya, Lévai néni is előhozakodik. Neki pedig szép, meleg szövetruha, hozzá kendő a vágya. Nem nézhet ki akárhogy egy olyan ember mellett, aki „öregségére fogcsi- náltatásra gondol“. Lévai Jánosék nem bánták meg, hogy beléptek a heves- vezekényi Béke termelőszövetkezetbe. I A többi hozzászóló arról beszélt, hogy a szövetkezetnek ! alacsony a tehénállománya, hogyan lehetne növelni a termésátlagokat, érdemesebb-e riadni a terményt, vagy hizlalásra felhasználni és maguk, a tagok arról szóltak, mi mindent kaptak egy év alatt. Az ülés végefelé az egyéniek is szót kértek. Szabó László szavaiból ki lehetett venni, hogy már ő is gondolkodik, s talán nem is sokáig. Sütő Sándor 10 holdas gazda maga is beismerte, hogy nem tud olyan eredményt elérni földjén,, mint a szövetkezet bármelyik dolgozója. A pénz kiosztása után jó vacsora következett. Boldogan távoztak a tagok, jóleső érzéssel vitték haza munkájuk egy részének gyümölcsét. Vass Mihályné Besenyőtelek Ötmillió forintot hozott a rizs a tarnaszentmiklósi Petőfi TSz-ben Nálunk még elég nehéz a zárszámadásról és a munkaegység végső értékéről beszélni. Nem azért, mert hanyagságból elmulasztottuk egész évben végzett munkánk ösz- szegezését. Más van a dologban. A káli Dohánybeváltó december elejéig sem vette át a 90 mázsára becsült dohányunkat. Zárszámadásnál a 15 holdas dohánytábla termését 100 százaléknak becsültük és eszerint is terveztük ar kiosztandó pénzt. De remélhetőleg a 200 százalékot is elértük ez pedig a prémium megállapításánál döntő lesz. Az egy munkaegységre eső érték 27 forint. Kevésnek tűnik, főként ha figyelembe vesz- szük, hogy terményeink nagyrésze szépen sikerült és elég magas állatlétszámmal is rendelkezünk. Jogos lenne a kérdés: hová tettük ezek termését, jövedelmét? A válasz egyszerű. A zárszámadásnál úgy gcmdolkozJusson is, maradjon is . tunk, hogy jusson is, de maradjon is. Minden adósságot tisztáztunk a gépállomással, kifizettük az állami kölcsön esedékes részét. Nem osztottunk ki mindent, mert üres kamrával, kevés állattal, a tagok • megnövekedett igénye mellett nagyon nehéz lenne az új gazdasági év. Már az aratás végén, a kalászosoknál ügyeltünk erre. Búzából a beadás teljesítése után 40 mázsa vetőmagot, 22 mázsát szociális alapra hagytunk meg és csak a többiből osztottunk. Árpából szintén 40 mázsát tartalékoltunk vetőmagként, 143 mázsát félretettünk takarmány- .alapra. És a többi terményből is hasonlóan jártunk el. Kukoricából pedig egy mázsát sem adtunk ki, mind bent hagytuk vetőmagalapként és hizlaláshoz. Kiszámít*. ’ tűk, I mit kapnánk most a kukoricáért, ha eladnánk és menynyit jövedelmez a termelő- szövetkezetnek, ha hizlalásra fordítjuk. A 113 ezer forint különbség az utóbbi mellett szavaztatott bennünket. És nem hiszem, hogy a tagok bármelyike is emiatt ne hizlalt volna. Ügy rendezték a háztájit, hogy csak meg legyen az öt-hat mázsa kukorica. ■v A takarmányféléknek több mint a felét -a téli és a tavaszi etetésre fordítjuk. A másik dolog, ami a munkaegység értékét befolyásolja, az, hogy az idős tagoknak, — akár résztvesznek a munkában, akár nem —, naponta 0.4 munkaegységet számítunk. S valamennyi terményből és pénzből ” ugyanúgy részesednek, mint a többiek. A csoportban töltött szorgos éveik után így biztosítunk öreg' korukra rendes megélhetést. Biztos vagyok abban, hogy a jövő zárszámadásnál eredményeinkért az elsők között említenek bennünket, legalább is a kezdet azt mutatja. A több mint 100 holdon zöldelő őszi kalászosunkat messziről felismerni. Korán elvetettük, nem csoda, ha szépen kikelt. Meg lesz a kenyér és az‘ árpa, s idejében vetjük a többi kapásokat is a trágyázott, jól megmunkált földbe. Tervezzük az állatlétszám bővítését, főként szarvasmarhából és hízott sertésből. Nemrégen vettünk szerszámokat, s hamarosan megkezdjük egy 600 férőhelyes csibeól építését is. * A növénytermelésben és állattenyésztésben, vagyis a jövő" évi terv elkészítésében egy a célunk: gazdagabbá tenni termelőszövetkezetünket és tagságát. Tihanyi István, Hevesvezekényi Béke Tsz elnöke A tarnaszentmiklósi Petőfi Termelőszövetkezet Heves megye legnagyobb rizstermelő tsz-ei közé tartozik. Az elmúlt gazdasági evoen is 22u Kautszt- rális holdról aratták le a rizstermést. A termés a mostoha időjárás ellenére is jól fizetett, 2420 mázsa rizst takarítottak be. Pénzben átszámítva, ez csaknem ötmillió forinttal gyarapította a szövetkezet egész évi bevételét. Érdemes rizstermeléssel foglalkozni — erről beszélt a tagság a zárszámadó közgyűlésen, amikor a szövetkezet vezetői ismertették, nogy minden megdolgozott munkaegységre 76 deka rizst osztanak. A tagok közül sokan már ekkor papírt, ceruzát vettek a kezükbe és számítgutták, hogy mennyi rizst kapnak. Tóth Mihály, aki ötödmagával dolgozott a szövetkezetben, kiszámította, hogy 1250 munkaegységére 9 mázsa • 25 kiló rizst kap. A következő nan csaknem két kocsiderékkal szállította haza részesedését. A rizsnek a piacon is jó keletje van. Tóth Mihály a kapott termény egy részét már a következő napokban értékesítette és ebből három eladó lányának megvásárolta a szükséges kelengyéket. A szövetkezei tagjai a rizs jövedelmezőségét látva, elhatározták, hogy az új gazdasági évben száz katasztrális holdon új rizstelepet létesítenek. A Petőfi Termelőszövetkezet gazdag eredményei és jövő évi tervei felől gyakran érdeklődnek az egyénileg dolgozó parasztok is. A zárszámadó közgyűlésen, amelyre a falu legjobb egyéni gazdáit is meghívták, 10 új tag felvételéről döntött a tagság. Ekkor lépett be a tsz-be Gulyás Bernât nyolcholdas, Gyetvai János 13 holdas és Szécsi István 19 holdas középparasztok is, Az új belépők összesen 40 katasztrális hold földet, két pár ökröt és számos gazdasági felszerelést vittek magukkal a közösbe. A* árterületi szénák felhasználásáról Náponta jelennek meg mostanában az állatorvosi, rendelőben azzal a panasszal, hogy hol az egyik, hol a másik szarvasmarha rosszul van, nem kérődzik, talán szeget nyelt.,A panasz és gyanú, jogos volt, megvizsgáltam . az állatokat Valóban általános rosszúllétet, -kólikás fájdalmat állapítottam meg. Ilyen panasszal jött hozzám a kiskörei legeltetési bizottság is. Egyszerre több tenyészbika betegedett meg a fenti tünetekkel. Megvizsgáltam az apaállatok abrakját és a szálastakarmányát. Az abrakot tisztának, megfelelőnek találtam, a szálastakarmányt azonban nem. A sarjúszénát a Tisza árterületéről, a nyári áradás után kaszálták s amikor felvettem belőle egy marékkai, pergett róla a homok. .Félretetettem egy villára való mennyiséget, megcsépeltettem, felrázattam s a félretett széna mennyiségből 6.25 kiló homok pergett ki. Felkerestem ezután Tiszanánán is azokat ,a helyeket, ahol a szarvasmarhák emésztési zavarai miatt panaszkodtak, s mindenütt megtaláltam a homokkal szennyezett, árterületről származó szénát. Minden kétséget kizáróan bendő elhomokoso- dásról vari tehát szó. A ben- dőben a takarmáriyról leválik a homok és súlyánál fogva a bendő aljára rakódik le. Előfordult, hogy egy-egy kényszervágott állat bendőjében 10—15 kilogramm homokot találtunk. A leülepedett homok akadályozza a bendőmozgást, így állandó emésztési zavarokat felfúvódást, s nem egyszer elhúllást idéz elő. A legegyszerűbb megoldás az volna, hogy ilyen takarmányt ne etessünk, azonban mivel több vagonnyi tételről van szó, ezt nem tehetjük meg. Kis tenyészetekben javasolom, hogy etetés előtt a szénát alaposan csépeljék meg,, kézzel. vagy villával rázzák fel, hogy arról a homokszemek leperegjének, s állati fogyasztásra alkalmassá váljon. — Nagyüzemi gazdaságokban, apaállatistállóknáí, ahol vagontételekről van szó, helyes a.-szénát cséplőgépen átereszteni. Ezzel az ' intézkedéssel igen sok megbetegedésnek, s elhúllásnak vehetjük elejét Vágó József, állami állatorvos, Tiszanána
