Népújság, 1955. december (94-102. szám)

1955-12-14 / 97. szám

3955 december 14. szerda. NÉPÚJSÁG Fejlettel!!) technika — gyorsabb gépjavítás — ezt ígérik a tarnaszentmlklésiak Élenjáró begyűjtési megbízottak Alaposan meghazudtolta az idei esztendő az időjárást. Februárban tavasz, március­ban tél, nyáron ősz, ősszel nyár és december első napjai­ban: az ősz. Ember legyen a talpán, aki ebben, kiigazodik. Most is olyan langyos szél nyargalász itt a tamaszent- miklósi gépállomás udvarán, hogy kigombolt pufajkában nézegetik .figyelgetik a szere­lők a kiavított R 35-ös trak­tort. A gép kegyetlen füstfel­hőket fújt ki magából, olyan nagyhangon van, mintha va­lami esemény hírnöke lenne, s neki kellene' ország-világ tudtára adni : mi történt. Eb­ben persze van is igaza a traktornak, mert valóban hír­nök: megkezdődött a téli gép­javítás az egész évben igen jól dolgozó tamaszentmlklósi gépállomáson. » Persze, még nem teljes erő­vel, —s ennek megint az idő­járás a legfőbb oka. Mert ki bírja ki ilyenkor a gépmű­helyben, amikor szántani is lehet, amikor olyan omlósán fordul a föld az eke nyomán, hogy nézni is öröm. így hát, vagy félszáz gép dolgozik a határban, pedig a mélvszán- tási tervet már túlteljesítette a gépállomás. Dolgozik a Vö­rös Csillag, az Ifi brigád, dol­gozik Szén Sándor, ifj. Bor­bély Ferenc (valamennyi túl­teljesítette éves tervét is), csak Lőrinc Béla üzemgazdász sóvárog ki az irodából a ha­tárba. — Ügy szeretnék kint lenni én is — sóhajtja el bánatát — s itt kell pénészednem az író­asztalnál. pedig én is agronó- mus volnék ... Lőrinc Béla titokban egész biztosan kiadós esőt, vagy fa­gyot kíván, hogy ha már ő nem, akkor más se... De a ■Nap mitsem törődik az üzem­gazdász bánatával, jó melegen átsüti a pufajkákat, és seré­nyen, dolgoznak a traktorok. De vajop nem szaladnak-e ki az időből, nem bánja-e meg. a gépjavítás, hogy most is 50 traktor dolgozik a ha­tárban? Mert egy-kettőre itt a tavasz, (úgy bizony: egy-ket­tőre!) és utána egy egész év, açiikor olyan lesz a tervtelje- sít%3, amilyen most a gépja­vítás. Török Zoltán főmérnök (másodéve jött ide Budapest­ről!. Varga Márton a techni­kus, meg Vona elvtárs, az ÜB elnöke egyhangúan bizonygat­ják azonban, hogy semmi ok az aggodalomra, fejlettebb technikával végzik a gépjaví­tást, mint tavaly, s ráadásul még szervezettebben is. A-ha­táridő február 20, a kijavítás­ra kerülő 71 erő- és munka­gép akkorra mind ki lesz ja­vítva, sőt ha lehet már az időjárástól, dolgoznak is vele. Az ígéret megvalósításának van egy másik, s nem is le­becsülendő alapja. Nevezete­sen az, hogy az itt dolgozó traktoristák nagyrésze nem­csak traktoros, de jó szerelő is, legalább 35 olyan trakt> rista van, aki tevékenyen részt vehet majd és részt is vesz a gépek kijavításában, — természetesen mindegyik a saját gépén munkálkodik. Azt is elmondták, hogy mi­lyen új módszereket, s az új módszerekhez milyen új gépi berendezést alkalmaznak a té­li gépjavítások idején. Itt van mindjárt egy egyszerű gép, a daru, amely nemcsak meg­könnyíti, de tetemesen meg is gyorsítja a nehezebb alkatré­szek be- és kiszerelését. Nagy­szerű találmány — ez minden traktoristának a véleménye — a lúgos, meleg’mosó is. Az­előtt egy traktor alkatrészei­nek petróleummal való lemo­sása két-háröm napot is igénybe vett, most a lúgos, meleg mosóba helyezve, félóra alatt végeznek ezzel a mun­kával. A másik igen ötletes kis gép, a centrifugális csap­ágyöntő, amely a hosszú-hosz- szú órák helyett percek alatt és sokkal jobb minőségben ké­szíti el a csapágyat. A ková­csok munkáját segíti a diós­győri, s egyéb nagyüzemekben dolgozó többszáz tonnás nagy­kalapácsok kicsinyített mása, amely ismét percek alatt vég­zi el égy-egy eke élezését, vagy tengely meleg megmun­kálását. A munkaszervezéshez tar­tozik, hogy íutószalagszerűen speciális javítási rendszert ve­zettek be: égy brigád végzi például a járkerék szerelést, a másik a motor javítási mun­káit. A kijavító'* erőgépeket fékezve próbálják ki, így a le­hető” legnagyobb erőfeszítésre kényszerítőit gép egy-kettőre elárulja, jó munkát véne->- telve rajta, alkalmas-e már arra, hogy kiinduljon a föl- ! dekre. Török Zoltán főmérnök : büszkén számol be arról is, hogy már most kezdetben je­lentős idő- és pénzmegtakarí­tással dolgoznak, éppen a munka jobb megszervezése és gépesítése folytán. Novem­ber 3 dekádjában például 57 százalékos volt csak az idő­felhasználás, s ennek megfe­lelően természetesen ugyan­ennyi a bérfelhasználás is. A munka tehát már meg­kezdődött — ha nem is teljes erővel, de mindenesetre igen biztatóan, — és igen lendülete­sen. S’ ha a december valóoan december lesz, amikor már nem lehet szántani, teljes erő­vel hozzálátnak a tamaszent- miklósi gépállomás kiváló traktorosai a munkához, hogy őrizzék a megszerzett jó hír­nevüket. GYURKÓ GÉZA Nagy Sándor tenki begyűjtési megbízott. Községe éves tervét összbúzakilogrammban már teljesítette, a községek megyei versenyében az első helyen áll. A MEGYEI BEGYŰJTÉSI HIVATAL JELENTI A megye járásainak begyűj­tése állat és állati termékek­ből, kapásnövényekből és ku­korica szerződéskötésből búza­kilogrammban értékelve de­cember 3-ig a következőkép­pen alakult. 1. hatvani járás 90.5, — 2. hevesi 89.1. — 3. egri 88.5. — 4. pétervására 88.1. •— 5. gyöngyösi 85 6, — 6. füzesabo­nyi 85.2 százalékkal. Az érté­kelést megelőző héten legtöb­bet- emelkedett a gyöngyösi járás eredménye (3 százalék) és az egri járásé (2.6 száza­lék). A kukoricabegyűjtés a füzesabonyi és a hevesi já­rásban a napraforgóbeadás teljesítése a füzesabonyi és a hatvani járásban, a burgonya­beadás a .pétervásári és az egri járásban, míg a borbe­adás teljesítése a hatvani és a gyöngyösi járásban halad a legiobban. A szerződésekben vállalt kötelezettségek telje­sítésében szintén a hatvani járás vezet, második a füzes­abonyi járás. Zárszámadás a besenyőíelkl Honfoglalásban iSSSás* Csokros Béla horti begyűjtési v. megbízott jő munkája is hozzájárult ahhoz, hogy a köz­ség a megyei versenyben az előkelő 4. helyen van. A besenyőtelki Honfoglalás Tsz ünnepélyes keretek között tartotta meg a zárszámadást. Tagjai és a vezetőség számot vetettek a gazdasági év ered­ményeivel és hibáival, az ülés­re meghívott egyéniek előtt elmondták, hogy bár még nem érték el mindenben azt, amit egy jól működő tsz-nek el kell érnie, mégis nagyobb ered­ményt tudnak felmutatni az egyénileg gazdálkodóknál. Az elnök a megnyitó beszéd után ismertette elért eredmé­nyeiket, azután Szakái elv­társ, az ellenőrző bizottság el- I nőké emelkedett szólásra. Fel- ! hívta a tagság figyelmét arra, hogy a közösre a jövőben még jobban vigyázzanak, mert ahol széthúzás van, ott nem lehet erős a szövetkezet. Hudák elv­társ azt kifogásolta, hogy a szövetkezet tagjainak nem jut annyi megbecsülés és elisme­rés. amennyit érdemelnének. Helyreigazítás Lapunk december 7. számában cikket közöltünk Kompolt község begyűjtési munkájáról, s ebben a községi tanács tájékoztatása alap­ján közöltük, hogy a község el­nyerte a kukorica szabadpiaci ér­tékesítésének jogát. A tájékozta­tás nem felel meg a valóságnak, Kompolt község még nem kapta meg a kukorica szabadpiacot. Nehéz lenne megmagyaráz- ni, hogy Lévai Jánost mi húz­ta a csoportba. Akkor sem tartozott már a fiatalok közé, amikor három évvel ezelőtt azzal állította meg az elnököt, hogy belépne, ha nincs ellene;, valakinek különösebb kifogá­sa Otthon nem volt, felesége neki adott igazat. Fia. aki Miskolcon vízvezetékszerei.), megint csak 'egyetértett a do­loggal, a lánva, Ottilia meg azért sem szólt volna ellene, mert ha tényleg olyan sok mindent kapnak a csoportbe­liek. neki is hamarabb össze­gyűlik maid a stafírung. A tsz tagi ai is örömmel fo­gadták. Hogyne, mikor a falu­ban széltében-hosszában csak azt beszélték róla, milyen dol­gos ember, mennyit kihoz évenként a 15 hold nem ép­pen legjobbnak nevezhető földből. Abban az időben még szó sem volt arról, hogy Lévai János nem egyedül megy. Lá­nyát, vagy ha szőrűi a kötél, még az asszonyt is be-becsal- ja a sürgősebb munkákra — Nem bánjátok meg, ha segíte­tek így hamarabb meg lesz a kabát, a ruha — biztatta őket. A csoportban hamar felta­lálták magukat Ottilia a töb­bi hasonló korú fiatallal min­dig első volt a munkákban. Tervez a család Nem csoda, hogy hamar meg­szerették. Megmutatta, nem­csak a főzéshez, a mosáshoz ért,, hanem mestere a cukorré­pa egyelésnek, kapálásnak is. így aztán 1954 zárszámadása­kor 621 munkaegység részese­dését vitték haza.... hárman. A terményrészesedés bőven elég yolt az egész évre, a pénzből lehetett 1200 forintos rádiót venni, ha már egyszer ez a család vágya, aztán ru­hafélét, és két hízónak valót. Kukoricáért nem kellett pénzt adni. Csák azt egyék meg, ami a háztájin termett — mondogatta a családfő. Ki is híztak olyan nagyra, mint ke­vés, gardánál a faluban S a pénz egy részéből stafírungot vettek, hadd legyen meg a lány kedve is. Kabátra már nem jutott, azt majd jövőre veszünk. Ez évben is elérkezett a zárszámadás. A Lévai család majdnem a legtöbbet, 638 egységet szerzett. Nem kellett már biztatni az asszonyokat, hogy nektek is jobb lesz, ha több napot számolnak, jöttek Átlagosan négy—öt forinttal nőtt egy munka­egység értéke az elmúlt évhez viszonyítva egységek pénzértéke az elmúlt évihez viszonyítva 4—5 forint­tal emelkedett. A jó eredmé­nyek láttán ismét több dolgo­zó paraszt választotta a közös gazdálkodás útját. A zár­számadások ismertetésének megkezdése óta 260 család 352 taggal, mintegy félezer hold­dal lépett szövetkezetbe. Az atkári Micsurin Tsz zárszám­adási közgyűlésén például a jó eredmények láttán 13 dol­gozó paraszt kérte felvételét. Termelőszövetkezeteink többségében elkészült már a zárszámadás. Eddig 89 terme­lőszövetkezet zárszámadását hagyták jóvá, s a 89 termelő- szövetkezetből 66-ban már megtartották a zárszámadást ismertető közgyűléseket. Az eddigi eredmények azt mutatják, hogy megyénk min­den szövetkezetében jobb ajö-. vedelem, mint az elmúlt ész- tendőben, több jut egy-egy munkaegységre is. A munka­azok, ha csak egy nap szabad­juk volt is. De jönni kellett a terményosztásnál is, mert any- nyi mindent kaptak, hogy gon­dot. okozott a hazaszállítása is. Huszonnyolc mázsa búza, majd hét és félmázsa árpa, 22 mázsa széna, 33 szalma, 90 kiló cukor, hogy csak á na­gyobbakat' említsük meg. És csupán előlegként 3000 forint pénz. Kukoricára ez évben se volt gondjuk, mert a háztájin az is meglett. Most tervez a család arról, hogy mi mindenre fordítsák az ez évi jövedelmet. Tudják már, hiszen esténkint sokat szóba került, hogy kinek mi a kívánsága. Lévai bácsi most is kitart szilárd elhatárolása mellett: hízónak való nélkül nem maradhatnak. Ottilia me­gint csak a stafírunggal hoza­kodik elő, mivelhogy a kabá­tot az eladott 8 mázsa búzá­ból megvásárolták. S ha már mindenkinek van valami vá­gya, Lévai néni is előhozako­dik. Neki pedig szép, meleg szövetruha, hozzá kendő a vágya. Nem nézhet ki akár­hogy egy olyan ember mel­lett, aki „öregségére fogcsi- náltatásra gondol“. Lévai Jánosék nem bánták meg, hogy beléptek a heves- vezekényi Béke termelőszövet­kezetbe. I A többi hozzászóló arról beszélt, hogy a szövetkezetnek ! alacsony a tehénállománya, hogyan lehetne növelni a ter­mésátlagokat, érdemesebb-e riadni a terményt, vagy hiz­lalásra felhasználni és maguk, a tagok arról szóltak, mi min­dent kaptak egy év alatt. Az ülés végefelé az egyéniek is szót kértek. Szabó László szavaiból ki lehetett venni, hogy már ő is gondolkodik, s talán nem is sokáig. Sütő Sándor 10 holdas gazda maga is beismerte, hogy nem tud olyan eredményt elérni föld­jén,, mint a szövetkezet bár­melyik dolgozója. A pénz kiosztása után jó va­csora következett. Boldogan távoztak a tagok, jóleső érzés­sel vitték haza munkájuk egy részének gyümölcsét. Vass Mihályné Besenyőtelek Ötmillió forintot hozott a rizs a tarnaszentmiklósi Petőfi TSz-ben Nálunk még elég nehéz a zárszámadásról és a munka­egység végső értékéről beszél­ni. Nem azért, mert hanyag­ságból elmulasztottuk egész évben végzett munkánk ösz- szegezését. Más van a dolog­ban. A káli Dohánybeváltó december elejéig sem vette át a 90 mázsára becsült dohá­nyunkat. Zárszámadásnál a 15 holdas dohánytábla termését 100 százaléknak becsültük és eszerint is terveztük ar kiosz­tandó pénzt. De remélhetőleg a 200 százalékot is elértük ez pedig a prémium megállapítá­sánál döntő lesz. Az egy munkaegységre eső érték 27 forint. Kevésnek tű­nik, főként ha figyelembe vesz- szük, hogy terményeink nagy­része szépen sikerült és elég magas állatlétszámmal is ren­delkezünk. Jogos lenne a kér­dés: hová tettük ezek termé­sét, jövedelmét? A válasz egyszerű. A zár­számadásnál úgy gcmdolkoz­Jusson is, maradjon is . tunk, hogy jusson is, de ma­radjon is. Minden adósságot tisztáztunk a gépállomással, kifizettük az állami kölcsön esedékes részét. Nem osztot­tunk ki mindent, mert üres kamrával, kevés állattal, a ta­gok • megnövekedett igénye mellett nagyon nehéz lenne az új gazdasági év. Már az aratás végén, a kalászosoknál ügyel­tünk erre. Búzából a beadás teljesítése után 40 mázsa vető­magot, 22 mázsát szociális alapra hagytunk meg és csak a többiből osztottunk. Árpá­ból szintén 40 mázsát tartalé­koltunk vetőmagként, 143 má­zsát félretettünk takarmány- .alapra. És a többi terményből is hasonlóan jártunk el. Ku­koricából pedig egy mázsát sem adtunk ki, mind bent hagytuk vetőmagalapként és hizlaláshoz. Kiszámít*. ’ tűk, I mit kapnánk most a kukori­cáért, ha eladnánk és meny­nyit jövedelmez a termelő- szövetkezetnek, ha hizlalásra fordítjuk. A 113 ezer forint különbség az utóbbi mellett szavaztatott bennünket. És nem hiszem, hogy a tagok bármelyike is emiatt ne hiz­lalt volna. Ügy rendezték a háztájit, hogy csak meg le­gyen az öt-hat mázsa kukori­ca. ■v A takarmányféléknek több mint a felét -a téli és a tava­szi etetésre fordítjuk. A másik dolog, ami a mun­kaegység értékét befolyásolja, az, hogy az idős tagoknak, — akár résztvesznek a munká­ban, akár nem —, naponta 0.4 munkaegységet számítunk. S valamennyi terményből és pénzből ” ugyanúgy részesed­nek, mint a többiek. A cso­portban töltött szorgos éveik után így biztosítunk öreg' ko­rukra rendes megélhetést. Biztos vagyok abban, hogy a jövő zárszámadásnál ered­ményeinkért az elsők között említenek bennünket, legalább is a kezdet azt mutatja. A több mint 100 holdon zöldelő őszi kalászosunkat messziről felismerni. Korán elvetettük, nem csoda, ha szépen kikelt. Meg lesz a kenyér és az‘ ár­pa, s idejében vetjük a többi kapásokat is a trágyázott, jól megmunkált földbe. Tervez­zük az állatlétszám bővítését, főként szarvasmarhából és hí­zott sertésből. Nemrégen vet­tünk szerszámokat, s hamaro­san megkezdjük egy 600 férő­helyes csibeól építését is. * A növénytermelésben és ál­lattenyésztésben, vagyis a jö­vő" évi terv elkészítésében egy a célunk: gazdagabbá tenni termelőszövetkezetünket és tagságát. Tihanyi István, Hevesvezekényi Béke Tsz elnöke A tarnaszentmiklósi Petőfi Termelőszövetkezet Heves me­gye legnagyobb rizstermelő tsz-ei közé tartozik. Az elmúlt gazdasági evoen is 22u Kautszt- rális holdról aratták le a rizstermést. A termés a mos­toha időjárás ellenére is jól fizetett, 2420 mázsa rizst ta­karítottak be. Pénzben átszá­mítva, ez csaknem ötmillió fo­rinttal gyarapította a szövet­kezet egész évi bevételét. Ér­demes rizstermeléssel foglal­kozni — erről beszélt a tag­ság a zárszámadó közgyűlé­sen, amikor a szövetkezet ve­zetői ismertették, nogy min­den megdolgozott munkaegy­ségre 76 deka rizst osztanak. A tagok közül sokan már ek­kor papírt, ceruzát vettek a kezükbe és számítgutták, hogy mennyi rizst kapnak. Tóth Mihály, aki ötödmagá­val dolgozott a szövetkezet­ben, kiszámította, hogy 1250 munkaegységére 9 mázsa • 25 kiló rizst kap. A következő nan csaknem két kocsiderék­kal szállította haza részesedé­sét. A rizsnek a piacon is jó keletje van. Tóth Mihály a kapott termény egy részét már a következő napokban értéke­sítette és ebből három eladó lányának megvásárolta a szükséges kelengyéket. A szö­vetkezei tagjai a rizs jövedel­mezőségét látva, elhatározták, hogy az új gazdasági évben száz katasztrális holdon új rizstelepet létesítenek. A Petőfi Termelőszövetke­zet gazdag eredményei és jövő évi tervei felől gyakran ér­deklődnek az egyénileg dol­gozó parasztok is. A zárszám­adó közgyűlésen, amelyre a falu legjobb egyéni gazdáit is meghívták, 10 új tag felvéte­léről döntött a tagság. Ekkor lépett be a tsz-be Gulyás Ber­nât nyolcholdas, Gyetvai Já­nos 13 holdas és Szécsi István 19 holdas középparasztok is, Az új belépők összesen 40 ka­tasztrális hold földet, két pár ökröt és számos gazdasági felszerelést vittek magukkal a közösbe. A* árterületi szénák felhasználásáról Náponta jelennek meg mos­tanában az állatorvosi, rende­lőben azzal a panasszal, hogy hol az egyik, hol a másik szarvasmarha rosszul van, nem kérődzik, talán szeget nyelt.,A panasz és gyanú, jogos volt, megvizsgáltam . az állatokat Valóban általános rosszúllétet, -kólikás fájdalmat állapítottam meg. Ilyen panasszal jött hoz­zám a kiskörei legeltetési bi­zottság is. Egyszerre több te­nyészbika betegedett meg a fenti tünetekkel. Megvizsgál­tam az apaállatok abrakját és a szálastakarmányát. Az ab­rakot tisztának, megfelelőnek találtam, a szálastakarmányt azonban nem. A sarjúszénát a Tisza árterületéről, a nyári áradás után kaszálták s ami­kor felvettem belőle egy ma­rékkai, pergett róla a homok. .Félretetettem egy villára való mennyiséget, megcsépeltettem, felrázattam s a félretett széna mennyiségből 6.25 kiló homok pergett ki. Felkerestem ez­után Tiszanánán is azokat ,a helyeket, ahol a szarvasmar­hák emésztési zavarai miatt panaszkodtak, s mindenütt megtaláltam a homokkal szennyezett, árterületről szár­mazó szénát. Minden kétséget kizáróan bendő elhomokoso- dásról vari tehát szó. A ben- dőben a takarmáriyról leválik a homok és súlyánál fogva a bendő aljára rakódik le. Elő­fordult, hogy egy-egy kény­szervágott állat bendőjében 10—15 kilogramm homokot ta­láltunk. A leülepedett homok akadályozza a bendőmozgást, így állandó emésztési zavaro­kat felfúvódást, s nem egy­szer elhúllást idéz elő. A legegyszerűbb megoldás az volna, hogy ilyen takar­mányt ne etessünk, azonban mivel több vagonnyi tételről van szó, ezt nem tehetjük meg. Kis tenyészetekben javaso­lom, hogy etetés előtt a szénát alaposan csépeljék meg,, kéz­zel. vagy villával rázzák fel, hogy arról a homokszemek le­peregjének, s állati fogyasz­tásra alkalmassá váljon. — Nagyüzemi gazdaságokban, apaállatistállóknáí, ahol va­gontételekről van szó, helyes a.-szénát cséplőgépen áteresz­teni. Ezzel az ' intézkedéssel igen sok megbetegedésnek, s elhúllásnak vehetjük elejét Vágó József, állami állatorvos, Tiszanána

Next

/
Thumbnails
Contents