Népújság, 1955. november (86-93. szám)

1955-11-23 / 91. szám

6 NÉPÚJSÁG 1955. November 83, szerda „FEKETE GYÉMÁNTOK“ IL Az az izgalom, ami elindu- lásunkor a bányától való féle­lemben nyilvánult meg, a megérkezésre türelmetlenség­gé alakult át. Mert már nem érdekelt a sok veszély, amiről olyan sokat hallottunk, olvas­tunk. Abban reménykedtünk, hogy rövid formaságok után .elindulhatunk a föld gyomrá­ba, s csákányt ragadva, segít­hetünk bányászainknak. Ez a reménység azonban túl vérmesnek bizonyult Az igaz­ság kedvéért előre kell bocsá­tani, hogy ebben nem a bá- »yaígazgatóság a ludas, ha­nem a mi naivitásunk. .Jó né­hány irodába kellett benyit­nunk. míg végül kezünkbe kaptuk a kis sárga cédulát amin egyéb adatok mellett az a szívdobogtatóan büszke ro­vat állt: Foglalkozása: csillés Igaz, hogy mi előzőleg ..vá- iér elvtársinak tituláltuk egymást, de hát fogalmunk sem volt akkor még arról, hogy mit ielent az egyik, s mit a másik beosztás. Csak később tudtam meg. hogy bi­zony a váiársághoz hosszú út vezet. Sok szenet kell kibá­nyászni ahhoz, hotrr érdemes 'teeven erre az ember, s még akkor is először tanfolyamot kell végezni. Nagv is a be­csülete a vájárnak! Egyébként elég zűrzavaros időszakban érkeztünk mi ide. Két nappal előbb égett le az üzemi fürdő, ahol sok bá­nyásznak ott veszett vagy a munka-, vagy a polgári ruhá­ja. A kárvallottak jöttek be­diktálni az elveszett holmikat, s persze akadtak olyanok is, akik ezt a „konjunkturális le­hetőséget“ kihasználták jog­talan nyereség elérésére. Hiá- ba, sokféle ember összegyüle­kezik egy ilyen helyen, s a becsületesek közt megbújhat­nak azok is, akik csak zavart- keltés vagy éppen szándékos kártevés céljából jönnek ide. Pedig a mi felvételünk is bi­zonyítja, hogy milyen lelkiis­meretesen jár el a vezetőség a munkásfelvételnél. Nem elé­gedtek meg a nálunk lévő ira­tokkal, még egri munkahe­lyünkkel is beszéltek telefo­non. A gondosság nemcsak ez irányban nyilvánul meg. Igen sokoldalú orvosi vizsgálaton is át kell esnünk hogy „lebo- csátást*’ nyerjünk. A vérnyo­másban legkimagaslóbb bará­tunk ért el „kiváló“ ered­ményt. 195-ös vérnyomása méltán igazolja, hogy barátja a hasának és a torkának. Nincs olyan hosszú, hogy vége ne lenne. Végre valahára átestünk mindenen, mehet­tünk a raktárba munkaruhát vételezni. Amikor a fehérne­műt adták, nem akartuk át­venni, mert hoztunk magunk­kal váltást is. A raktáros . tzonban meggyőzött, vegyük csak át. (Pár óra múlva tud­tuk igazán értékelni „erősza­kosságát.“) Első dolgunk volt a vételezés után felpróbálni az „egyenruhát.“ Addig nem is volt semmi baj, amíg egy­másra nem tekintettünk. De bezzeg, ahogy megláttuk Jan­csit háromnegyedes nadrág­jában s Jóska is bevonult, mint egy „mozgó bunker“ a kobak alól pislogva, rögtön el­felejtettük helyzetünk komoly­ságát. Hej, ha láttak volna asszonyaink! Dehát természe­tes is, hogv nem adtak vado­natúj ruhát, hiszen mi csak alkalmi munkásnak jelentkez­tünk. Erre az egv műszakra nagyon is megfelelt a foltozott ruha, a ragasztott gumicsizma s az egy-két számmal na­gyobb kobak is. (Már a mun­kahelyen mesélte az egyik idősebb vájár, hogy haidan saját ruhában kellett dolgoz­ni. most meg mi is kaptunk!) Mivel a műszak kezdéséig volt még vagy három óránk, elindultunk körülnézni a bá­nyatelepen. Az első benyomást már említettem, amely sze­rint egy most épülő új létesít­ményhez hasonlítottam. Az alaposabb vizsgálat során ki­derült azonban, hogy ezt a látszatot az a mozgalmas élet okozza, ami itt a külszínen zajlik. A műhelyben zakatoló korszerű gének segítik a ko­vácsok, géplakatosak munká­iét. hogv a mélvben dolgozó bányászok számára biztosítsák a műszaki feltételeket. Gépko­csi-karavánok hozzák a renge­teg építőanyagot, amiből rész­ben újabb üzemi épületeket, részben lakásokat építenek, hogy a műszak leteltével fel­jövő bányászok élete szebb, kellemesebb legyen. Az áru­háziba is jut a szállítmányok­ból, ahonnan az asszonyok viszik haza az ebédet, vacso­rára valót férjeiknek. Az iro­daház adminisztrátorai az ügyes-bajos dolgait is elinté­zik a hozzájuk forduló bányá­szoknak. Megtekintettük az évszázados fák közt meghúzó­dó iskolát Is, ahol most — a nyári szünidő miatt — mély­séges csend honol, azonban a tanév alatt sokszáz gyermek tanul. Szorgalmas munkájuk­kal ugyanolyan jó hírnevet vívtak ki maguknak, mint szüleik a bányában. Kőrútunk végén a legény­szállónál kötöttünk ki. Itt kap­tunk helyet az egyik emeleti szobában. A rendre, tisztaság­ra nemcsak a takarítók ügyel­nek fel, hanem a lakók is, hi­szen szabadidejük nagy részét „itthon“ töltik eL Sőt nem egy bányászt itt keres fel csa­ládja. Most is volt itt egy fiatal asszony kislányával együtt Csepelről a férjénél. A szobákban a vezetékes rádió kellemes zenét áraszt, ami még inkább emeli az ottho­nosságot. Közben elérkezett a dél. Bi­zony, a sok izgalom, a nagy Fizessen elő (ÍZ ÚJ IDŐRE! Előfizethető a Posta Központi Hírlap Iroda Vállalatnál (Budapest, V., József nádor tér 1. Csekkszámla: 61 280) és minden hírlapterjesztéssel foglalkozó postahivatalnal. valamint a postai kézbesítőknél. * Az ÜJ 1DÖ ismerteti a Szovjetunió és más országok kül­politikájának kérdéseit és a nemzetközi élet időszerű eseményeit; tájékoztatja olvasóit a világ valamennyi népének mai életéről, valamint a demokráciáért, a tartós békéért és a biztonságért vívott harcáról: , leleplezi a béke és a nemzetközi együttműködés ellen­ségeinek cselszövéseit, küzd a nemzetközi viszonyok feszültségének enyhítéséért; megcáfolja a reakciós sajtó hamis híreit és rágalmait; színes útleírásai megismertetnek bennünket a világ leg­különbözőbb országainak és népeinek életével; tartalmas cikkei állandóan tájékoztatnak mind a szocia­lista, mind a kapitalista országok kulturális és tudományos eredményeiről. A lap munkatársai tudósok, írók. újságírók, a szakszer­vezeti mozgalom vez.etői és más közéleti személyiségek. Hz Egri Bástya a Debreceni Honvéd ellen is gyizfitt és az osztáiynzó elsé helyére került £EGRI BÁSTYA—DEBRECENI HONVÉD 2:1 (1:0) Osztályoz«) mérkőzés az NB.^H-be jutásért. — Miskolc, 1500 néző. — Vezette : Bállá séta megtette a hatását. El­sők között ültünk be az étte­rembe a szépen terített asztal melléi Az ebéd nemcsak ízle­tes volt, de mennyisége ellen sem lehet kifogás. A felszol­gálók olyan ügyesen mozog­tak, hogy — bár időközben teljesen megtelt a terem — senkinek sem kellett sokat várakozni. Halk beszélgetés, evőeszközök csengése és a rá­dió hangja töltötte be a helyi­séget. S közben érkeztek az újabb dolgozók, akik készü­lődtek a délutáni műszakra. Befejezve az ebédelést, mi is átadtuk helyünket, s fel­mentünk átöltözni. Újra felvettük a munkaru­hát, most. már végleg. Hogy jobban megismerjük a környé­ket gyalogosan vágtunk neki az útnak. Köves út vezet a tárnához, amelyen a jövő- menő gépkocsik sűrű porfelle- get vertek fel. Munkásautóbu­szok hozzák a bányászokat a környező falvakból, sőt Eger­ből is. Hogy megmeneküljünk a portól, letértünk egy ös­vényre. ami a hegyoldalon ka­nyarogva vezet fel a tulaj­donképpeni bányaüzemhez. A völgy és a domboldalak itt is kukoricával, krumplival van­nak beültetve s ha nem ve­zetne fejünk felett a drótkö­télpálya, eszünkbe sem jutna az, hogy bányatelepen járunk. Az egyik keresztvölgy vé­gén érdekes hegyet pillantot­tunk meg. Szürke kopár olda­lával messzire kivirít a kör­nyezetéből s a talaja is elüt a többi hegytől. Míg a kör­nyék hegyeire a lankás oldal, széles legömbölyödött tető a jellemző (magasból hullámzó vízfelszínre emlékeztet), ez meredekebb oldallal fut fel az éles taréiszeru csúcsra. Csak akkor tudtuk meg, hogy tulaj­donképpen mesterséges hegyet — meddőhányót — látunk, amikor észrevettük a magas­ban mozgó csilléket. Mennvj munka, mennyi idő és meny­nyi anyag kellett ahhoz, hogy ez a hegv felépüljön! Közben a lábunk alatt is meredekebb lett a kapaszko­dó Egv facsoport mögül elő­bukkanva. aztán végre felér­tünk célunkhoz. Az első látványosság, ami megragadja az újonnan ideér­kező figyelmét, a két hatal­mas aknatorony!. Tetején ha­talmas kerék, rajta drótkötél, amelynek egyik végét a gépi- házban lévő dobra csavarják, vagy róla engedik le a gőzgé­pet, a másik vége pedig süllyed le, vagy emelkedik fel a kas­ban állókkal együtt. Szóval tulajdonképpen ez a bánya igazi bejárata. Körülötte ba­rakkszerű épületek húzódnak meg, a műszaki vezetőség iro­dái, klubterem s raktárak. Itt feketédnek a leégett fürdő gerendái is. Az épületek közti térségen már jó sokan gyűltek össze, árnyékba húzódva ülnek, be­szélgetnek. Aztán az üb. el­nök behívja a klubterembe az összegyűlteket: „Műszak kez­dés előtt termelési értekezle­tet tartunk.“ (Folytatjuk.) HALASY LÁSZLÓ Biztatóan mozgott a Heves megyei ifjúsági válogatott Heves megyei ifj. Válogatott — Gyöngyösi ifi. válogatott 5:0 (2:0) Gyöngyös, 500 néső. Negyedik edzőmérkőzésen így állt fel a válogatott: Bacsa (K. Spartacus) — Smied (Egri Vasas), Mencsik (Füzesabony), Tóth (Pető- fibánya) — Surányi (Selyp), Pál (Egri Vasas) — Barta (Bélapátfalva) Kelemen (Egri V.), Gáldi (Petőfi- bánya), Domboróczki (Egri Vasas), Ivony (H. Törekvés). A válogatott csapat — különösen a II. félidőben — igen biztatóan játszott, helyenkén ötletes támadá­sokkal közelítette meg a gyöngyö­si kaput. A gólokat Gáldi (2), Men­csik, Ivony és Barta szerezte. A legjobb teljesíményt Bacsa, Smied, Mencsik, Pál, Domboróczki és Bar­ta nyújtotta. A házigazda Gy. Kinizsi példát mutatott, hogyan kell vendégül látni az ifjúsági válogatottat! Kár, hogy az egri Liptai, alti az Autóközlekedési Vállalat dolgozó­ja, nem jelent meg az edzőmérkő­zésen. Ez már a második eset. — Miért nem teszi lehetővé a vállalat, hogy a tehetséges fiatal megjelen­jen az edzéseken? Egri Bástya: Madaras — Pusztai, Szentmarjai, Tóth — .Báder, — Boros — Takács. Viktór, Lisztócz- ki. Nagy, Képás. Edző: Jáhn A. Nagy érdeklődés előzte meg ezt a nagyjelentőségű mérkőzést. — Egerből mintegy 300 főnyi szurko­ló tábor kisérte el a csapatot. A csúszós, mélytalajú pályán az egri csapat találta fel jobban ma­gát és 15 percig irányította a játé­kot. Utána kiegyensúlyozottá vált a küzdelem, majd a 25. percben vezetéshez jutott a Bástya: Nagy F. három védőt kicselezett és a kapus mellett a hálóba lőtt, 1:0. A gólt változatos játék követte. A félidő befejezése előtt Debrecen nagy erővel támadott, de az egri védelem jól állt a lábán. A rí. félidőt Honvéd-rohamok vezették be, nagy ostrom alatt ál­Az SZMT, a DISZ megyei vb. és n megyei tanács felhívással fordult Heves megye ifjúságához: minél nagyobb számban, lelkesen és szervezetten vegyenek részt a „Hámán Kató ifjúsági kulturális és sport versenyekben. A sportversenyeket két szakasz­ban 1955 november 1-től 1950 már­cius 15-ig és 1956 március 15-től1 szeptember 23-ig — rendezik meg. Az első szakasz versenyszámai: asztalitenisz bajnokság (egyéni és csapat), sakk bajnokság (egyéni és csapat), sí bajnokság (egyéni). A bajnokságot üzemi, hivatali, köz­ségi, középiskolai DISZ szervezetek és sportkörök, valamint általános Iskolai úttörő csapatok részére ír­ták kl A versenyszámokon kívül •— az első szakasz idejére — még az alábbi feltételeket határozták meg: 1. A DISZ szervezetek és a sport­körök ismertessék sportolóikkal Hámán Kató életét és munkássá­gát, 3. Azokban a községekben, ahol sportkör nem működik, a DISZ szer­vezetek hozzanak létre DISZ cso­portokat. ezeken belül szakosztá­lyokat. (Például: sakkszakosztály) 3. A DISZ szervezetek és a sportkörök legalább két alkalom­mal szervezzenek ankétot a ma­gyar sport 10 éves fejlődéséről. Az ankétokat megfelelő módszerek­kel tegyék színessé. (Például film­vetítés. élsportolók meghívása.) 4. A DISZ szervezetek az MÖHSZ-szel közösen rendezzenek kirándulásokat, járőrversenyeket (Például: sítúra.) A Népsport 1955 november 11-i száma foglalkozott a BTSB ,,No­vember 7“ úszóversenyével. Töb­bek között megállapította: ,,Feltű­nő volt, hogy az egriek közül senki sem indult. Pedig módot kellett volna nyújtani TJtassynak és Gyer- gyák M.-nak a budapesti rajtra. A jelek arra mutatnak, hogy az egri­ek nem kapják meg a szükséges támogatást sportegyesületük részé­ről. Erre mutat az is, hogy az Eg­ri Bástya vízilabdacsapata vissza­lépett a Magyar Népköztársasági Kupa küzdelmeitől, már az első mérkőzésre sem állt ki.“ Nézzük meg. mi van a hír mö­gött, mi az oka annak, hogy az Bgri Bástya világhírű úszószakosz­tálya a legteljesebb gazdasági csőd szélén áll. Mert nincs mit szépíte­ni a dolgokon: az egri úszók és vízilabdázók olyan mostoha körül­mények közé jutottak, mint még soha. Es ez nemcsak minden eg­rit, hanem minden becsületes soortembert aggodalommal tölt el: mi lesz a sorsa a vidéki úszósport; fellegvárának, mi lesz a híres eg­ri úszókkal, akik annyi dicsőséget szereztek már a magyar sportnak, hogy — minden köntörfalazás nél­kül— valamivel jobb bánásmódot érdemelnének. De hát mi is a helyzet? Men­jünk sorjába. Az 1955-ös költségvetés olyan összeget biztosított az úszószak­osztály számára, amelyből a szak­osztály — ha nem is nagvlábon — de tisztességesen megélt volna. Persze az Egri Bástya sportkört illető, múltból fennmaradt mint­egy 90.000 forintnyi adósság tör­lesztése az úszószakosztálvra is terheket rótt, azért a szakosztály vezetősége a legszigorúbb takaré­kosság elvére helyezkedett. Ezt bizonyítja, hogy sporteszköz vá­sárlásra (kapuháló, pólólabda, stb) csak egészen minimális ösz- szeget, 2700 forintot fordítottak, felszerelés és ruházatra a jóváha­gyott 10.000 forintból csak 3300 fo­rintot használtak fel, utazásra pedig az engedélyezett 37.000 fo­rint helyett csak 20.000 forintot költöttek. Ez bizony derék dolog, illetve az volna, ha például az úszó-ián vök meze nem rongyoló- dott volna le teljesen és ha az utazásnál jelentkező „spórolás“ nem azon az egyszerű ..varázsla­ton“ nyugodna, hoűv több vízilab­da mérkőzésre egyszerűen "pn utaztak el (Barátságos mérkőzés értendő.) De nézzük tovább. Az OTSB érdemes. kiváló és I. osztályú sportolóknak úgynevezett kalória- étkezést biztosít, ami legtöbbször heti két vacsorából áll. Kétségte­lenül hasznos intézkedés. Csak lőtt ekkor a Bástya kapuja. A tá­madósor sehogyan sem tudott ki­bontakozni. A 20. percben a deb­receni jobbszélső éles, erős beadá­sába a menteni akaró Szentmarjai bele tette a lábát és a labda a ka­puba pattant,1:1. Ezután is a Hon­véd kezdeményezett többet, Eger csak szórványos támadásokkal vá­laszolt. Egy ilyen támadás végén Takácsot szabálytalanul szerelték, a kaputól mintegy 18 méternyire. A szabadrúgásnak Nagy F. állt neki és a sorfal fölött okosan a jobb felső srokba ívelt, 2:1. A gól fellelkesítette az egrieket, kiegyen­súlyozottá vált a játék. Az utolsó percekben még Lisztóczki, Viktor és Nagy F. .veszélyeztette az ellen­fél kapuját, de az eredmény már nem vútozott. 5. A közép és altalános iskolák­ban szervezzék meg a sportolók tél» szünidei foglakoztatását. 6. A sportköreinkben minden 26 évén aluli sportoló legyen DISZ- tag, nagyobb sportkörökben ala­kítsanak DISZ csoportot. A második szakasz versenyszá- mai: üzemi, hivatali és községi DISZ-szervezetek és sportolók ré­szére szpártákiád (atlétika, kerék­pározás, torna), mezei futóverseny, labdarúgó bajnokság, úszóbajnok­ság. Közép és általános iskolák részére: atlétikai bajnokság, tor­nász bajnokság, röplabda bajnok­ság, kézilabda bajnokság, labdarú­gó bajnokság, úszó bajnokság. A . második szakaszban az MÖHSZ-szel közösen rendezett versenyek is lesznek: Pákozdi if­júsági verseny. Ifjúsági céllövő verseny, Körrepülő motíelek ver­senye. j Ezeken kívül az MTSB bevonásá­val rendezik meg a 10 napos Dobó István kerékpártúrát Eger—Gyön­gyös — Hatvan — Budapest — Székesfehérvár — Balatonon kö­rül és vissza útvonalon. A második szakasz feltételei: 1. A DISZ szervezetek és a sportkörök vegyenek részt márci­us 15, április 4 és máj.us 1 sport­versenyeiben. 2. Szervezzék még a ..Vidám fa­lusi vasárnap“ sportműsorát. 3. Vegyenek részt a körzeti ..Ta­vaszi vasárnap,, és „ Pünkösdi ma­jális“ sportműsorán. 4. Tartsanak legalább egy anké­tot a népi demokratikus és kapita­lista államok sjportoióinak életéről. az a baj, hogy az erre jogosult egri úszók és vízilabdázók (vannak ilyenek szép számmal) ezt nem kapták, holott tudomásunk van más szakosztálybeliek szabályta­lan kalóriaétkeztetéséről. Vagy az úszók és vízilabdázók egy-egy ed­zés után nem éheznek meg? Ezt aligha hisszük, s akinek netalán kételye tamadna ebben az irány­ban, az ússza le egy nap Kádas, vagy Visontai edzés-adagját! Közben telt-múlt az idő, egyre nehezebbé vált a sportkör gazda­sági felelődének munkája, mert ugyebár üres kassza mellett nehéz a gazdálkodás. Sok SOS-jelzés hangzott el az OTSB és a Bástya SE országos elnöksége felé, de hiába! A vízilabda csapat kénytelen volt visszalépni az NK küzdelmei­től, mert még útiköltségre sem volt pénz. kádasék nem vettek részt a „November 7“ tiszteletére rendezett budapesti úszóversenyen ami még soha nem történt meg. Hogy miért? Nem volt rá pénz. Pedig — mint ahogy a Népsport- írta — a „moszkvai“ keretbe be­válogatott Gyergyák M.-nek és Utassynak különösképpen szüksé­ge lett volna a versenyzésre. De élsportolóinkon kívül több után­pótlásbeli tehetségnek is indulni kellett volna ezen a versenyen, Dániel Klárát és Gaál Gabriellát például személy szerint is meg­hívták. S azt csak nem kell ma­gyaráznunk, hogy a fiataloknak sok versenyzési alkalomra van szükségük. Nem kendőzzük to­vábbá azt sem, hogy az utánpót­lás a nyár folyamán egyetlen versenyen sem vett részt idegen­ben. s az itthon rendezett verse­nyeken még arra sem volt pénze, hogy az első három helyezettnek olcsó érmeket adjanak. A vízilab­dacsapat számtalan esetben köl­csönpénzből utazott bajnoki mér­kőzésekre. s volt úgy. hogy va­sárnap reggel még nem tudták: monnek-e. vagy nem! Elképzel­hető. hogy ez a bizonytalanság mennyire rányomta bélyegét a csapat játékára. A Bástya SE országos elnöksé­gének úgy látszik, nem szívügye az egri úszószakosztály, mert ha így volna, megértenék: a múlt hibái miatt nem szenvedhet károkat a magyar sport. Kádas. Brindza és társai nem tehetnek arról, hogy tavaly és tavalyelőtt súlyos ezreket kótyavetyélt el az akkori vezetőség vándormadár labdarúgókra. (Azóta — hála a tisztúltabb gondolkodás győzel­mének, — egy sincs már közü­lük Egerben, s valahol máshol próbálják megcsinálni nyomorult üzleteiket.) Akkor, e bűnös kényszergaz­A D. Honvéd a játékidő nagy részében mezőfölényt harcolt ki de a jól záró egri védelmet nerrl tudta áttörni. Végeredményben a. helyzetet jobban kihasználó Bás­tya megérdemelten jutott az érté­kes 2 pont birtokába. Egyénileg Madaras ismét hibát­lanul védett. A három hátvéd meg­bízhatóan látta el feladatát. A fe­dezetekre nagy munka hárult, je­lentős részük van a győzelem ki­vívásában. A támadosorban Nagy F., Lisztóczki és Répás játéka di­csérhető. A mintegy 300 főnyi egri szur­koló lelkes biztatása kitűnő segít­ségnek bizonyult a csapat számó ra­Az Egri Bástya ezzel a győze­lemmel megszerezte a vezető he­lyet. As Egri Vasas Sportkör esatlakosott elsőnek a „Hámán Kató ifjúsági kulturális és sport versenyek^-hes Eg y sportkör* rossz pénzügyi gazdálkodásának következményei Bajba jutottak az egri úszók és vízilabdázók A sportversenyen részt vehet minden üzemben, hivatalban, és községben dolgozó fiú, leány, il­letve iskolai tanuló, aki a 14. élet­évét betöltötte és m. o. szintnél magasabb minősítése nincs. Ez a nagyszabású versenysorozat Heves megye ifjúságának hatalmas, seregszemléje lesz, méltó folytatá­sa a hagyományos „Ifjúsági Béke­találkozó“ versenyeinek. Ez a seregszemle annál színesebb- és érdekesebb lesz, minél inkább magukénak vallják ezt megyénk ifjai, sportszervei, intézményei. Az Egri Vasas Sportkör volt az első. amely csatlakozott a „Hámán Kató ifjúsági kulturális és sport- versenyek"-lK;z. Csatlakozásukban ezt írják: Mi. az Egri Vasas SK sportolói éá ve­zetői pártunk Központi Vezetősé­gének határozata szellemében, a soortmozgalom egészséges fejlesz­tése és kiterjesztése alapján mű­velt. erős és harcrakész ifjúságot akarunk nevelni, mely biztos, pú- lére a szocializmust építő hazán Ír­nak/ Mindezek arra késztetnek- bennünket. hogy csatlakozzunk a ..Hámán Kató ifjúsági kulturális és sportvereenyek“ mozgalmához. Egyben felhívjuk Heves megye összes sportköreit: Kövessék elha­tározásunkat. hogy minél több fia­tal kapcsolódták be a falusi, •'}- zemi és társadalmi sportkörök éle­tébe. Versenyre, sporttársak, : a ..Hámán Kató ifjúsági kulturális és sportversenyek“ sikeréért! Reméljük, az Egri. Vasas csatla­kozását megyénk minden sportkor. - követi! dálkodás idején kellett volna vizsgálatot folytatnia és megfele­lő határozatot hoznia az Orszá­gos Elnökségnek. Azokat büntet­ni tehát, akik bűnösök, nem pedig az egri sportolókat és ve­lük együtt a magyar sportot. Nagyon szép dolog a Bástya SE Orsz. Elnökségétől, hogy a megtakarított pénzből kisebb sportköröket, jól dolgozó, kie­melt sportágakhoz tartozó szak­osztályokat jutalmaz. Az azon­ban nekünk, egrieknek egyáltalán nem tetszik, hogy halni hagyja a halandót! Ha a Bástya SE ragasz­kodik az egri úszókhoz , és vízi­labdázókhoz, akkor segítsen, de sürgősen, mert más — nagyobb — sportegyesületek kezdenek ér­deklődni, s ez az érdeklődés esetleg azzal járhat, hogy például Utassy jövőre, mondjuk, a Kini­zsi színeiben nyer magyar bajnok­ságot. Ez hát a helyzet az egri úszó és vízilabda fronton. S láthatjuk: nem valami rózsás, ügy véliük, a többi szakosztályok is hasonló nehézségekkel küzdenek. Legalább is arra enged következtetni az a tény, hogy a labdarúgók — az osztáyozó mérkőzéseken való részvételük biztosítására — még nem kaptak pénzt a sportegyesü­lettől. Súlyos hiba az is, hogy az ed­zők nern kapták meg októberi' fizetésüket. Minősíthetetlen álla­pot. hogy a sportuszodából lesze­relték a telefont, mert a sport­kör nem kénes fizetni a telefon- díiat! Ki vállalja a felelősséget, például baleset esetén, ha nem tudiák értesíteni idejében a men­tőket! Sainos, arról is szó van, hogy az uszodában kikapesoliák a villany­világítást. s hogy telles legven a csőd, már csak a végrehajtók hi­ányoznak. akik. mondhik, 150 fo­rintért elárverezik Válent Gyula uszodagondnok köpenyét, lefog­lalták a vizet és beszögezik az uszoda kapuit. Pedig kiváló eredménveket el­érő úszóink és fiatal tehetségek- bői álló vízilabda csanatunk meg­érdemelné a segítséget! NÉPÚJSÁG Az MDP Heves megyei Pártbizottságának lapja. Megjelenik hetenként kétszer: szerdán és szombaton. Szerkeszti : a Szerkesztőbizottság. Felelős kiadó: Komócsin Mihály. Szerkesztőség és kiadóhivatal: Eger. Mártírok tere 1. Postafiók: 23. Telefon: 24-43. 24-44, 24-45.­Hevesmegyei Nyomda V., Eger. Felelős nyomdavezető: Mandula Ernő.

Next

/
Thumbnails
Contents