Népújság, 1955. november (86-93. szám)
1955-11-26 / 92. szám
VU AG PROLETÁRJA! EGYESÜLJETEK! NÉPÚJSÁG AZMDP HEVESMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA KIEV SZOVJET-UKRAJNA FŐVÁROSA IX. ÉVFOLYAM, 92. SZÁM ÄRA 50 FILLÉR 1955. NOVEMBER 26. SZOMBAT EGER VAROS ÜZEMEI A TECHNIKAI SZÍNVONAL r r r Pártunk Központi Vezetősége november 12-i ülésén határozatot fogadott el ipari termelésünk megjavításának, s műszaki színvonala emelésének feladatairól. A határozat, amely a Szabad Népben és a Népújságban is napvilágot látott, részletesen, iparáganként szabja meg a műszaki fejlesztés legfontosabb tennivalóit. Rövid két héttel a határozat nyílvánosságrahozatala után megnéztük, hogy Eger város ipari üzemeinek dolgozói s vezetői hogyan válaszoltak erre, milyen intézkedésekkel, s tettekkel emelik üzemeik termelő berendezéseinek technikai színvonalát, hogyan készülnek a második ötéves terv fokozott követelményeinek megvalósítására. Új yép házilag — évi 280 ezer forint megtakarítás Bonyolult műszaki rajz fekszik a Lakatosárugyár főtechnológusának, Varga Vilmos asztalán. Dancza elvtárssal, az üzem igazgatójával közösen már hetek óta tervezgetnek, fáradoznak egy új gépszerkezet elkészítésén. Az új konstrukció nem más, mint egy könyökidomszeletelő gép, melynek alkalmazása évente többezer idom szeletelését gyorsítja meg. Az üzem karbantartó műhelyének dolgozói hamarosan hozzákezdenek a szerkezet elkészítéséhez, s ezt saját erejükből házilag állítják össze. Mit jelent az új gép alkalmazása? Feleslegessé tesz néhány munkafolyamatot, többek között a rajzolást is, — s ezzel negyedannyi idő alatt készülnek el az egyes munkadarabok. A termelékenység ilyen nagyarányú emelésén kívül évenkint 2S0 ezer forintos megtakarítást is jelent az új gép üzemeltetése. Ez az összeg azonban többmillió forintra szaporodhat majd, ha az ország más üzemei is átveszik, s használják a laka- tosárugváriak kiváló konstrukcióját. bevágó fűrészgép is, mely szintén még ebben az évben kezdi meg múmiáját. A nehéz fizikai munka könnyítésére géppel végezzük majd a csiszolásokat is. zv modern szárítóberendezésünk üzemeltetése a minőség javítását segíti majd elő. A folyamatos műszaki fejlesztés és korszerűsítés következtében lassankint újakkal cserélődnek majd fel az eddigi berendezéseink. Ez hatékonyan segíti majd termelékenységünk emelkedését s azt a célunkat, hogy minél több asztalt, s egyéb bútordarabot adhassunk majd vásárlóinknak. matos műszaki fejlesztés nak. Infravörös dohányszárítás négy nap helyett, két pere alatt Palaektöltő gép az egri Tejüzemben A város legfiatalabb és egyben legkorszerűbb létesítménye a Tejüzem. A jövő évi tervek szerint azonban itt is elfér egy-két módosítás. A Tejipari Vállalat ugyanis a jövő évben igen sok új termékféleséggel, árui választékának növelésével lepi meg a fogyasztóközönséget. Jelentős mennyiségű palackozott tej és az iskolás tanulók ellátását szolgáló, szintén palackozott, úgynevezett iskolatej kerül a forgalomba. Nemcsak a tej, hanem a kávé, és a kakaó palackozásához is hozzákezdettek. Mindezekhez pa- lacktcltő gépeket szerelnek majd be. A jövő évben alkalmazzák Mlinkó Ferenc üzemvezető elgondolását is. Kisméretű kompresszort szerelnek fel a kakaó és kávé hűtéséhez. E modern hűtési eljárás főleg a minőségre lesz kedvező hatással. Korszerűsítik a Bútorgyárat Ecseri elvtárs, a Bútorgyár igazgatója a következőképpen nyilatkozott az üzem korszerű gépesítéséről: — Jövő évi tervünk teljesítését a meglévő régi gépeink helyett, már korszerűbb gépek beállításával segítjük elő. Még ebben az évben olyan új sorozatfűrót építünk be, melynek kapacitása kétszerese lesz a jelenleginek. Az új gépen három fúró dolgozik majd egyszerre. Néhány nap múlva modern, hengercsiszoló gép is kerül majd a régi helyére. Üj beruházásaink közé tartozik még egy furnér-szinAz Egri Dohánygyárra j is nagyobb feladatok várnak a következő tervévben. A többtermelésnek, a minőség állandó javításának azonban csak úgy tudnak eleget tenni, ha állandóan fejlesztik, korszerűsítik gépeiket. Néhány hónappal ezelőtt az üzem dolgozói közül többen hasznos újítási javaslatokat nyújtottak be. Nem hiába fáradoztak az újítók legjobbjai: javaslataik megvalósultak, s ma már ezek is a termelést segítik. Bodó Sándor villany- szerelő és társa újítása nyomán október 1-e óta korszerűsített rostálógép segítségével végzik a dohányszelektálást. A felújított berendezés, a jobb minőség biztosításán kívül évenkint 90 ezer forintos dohányanyag megtakarítást is jelent. Jelentős, több mint 100 ezer forintos sele.jtcsök- kentést eredményez Dohai Ferenc és Csutorás Sándor műszerészek újítása. A két újító a szivargyártógépek fc- nófej vezetésének gépi irányíV illainositják az I-es téglagyárat A város I-es számú Téglagyárának a jövő évben az ideinél jóval több égetett cserepet kell gyártania, a lakásépítkezésekhez. Ezt a törekvést segíti elő, hogy új berendezéssel, egy új cserépszárítóval bővült: a téglagyár. Üzembehelyezésével a jövő évben az eddigi termelésen felül mintegy félmilió cseréppel többet tudnak szárítani. Az új szárítóban függővasűt segítségével történik a szállítás, s ez a csiilézést megszünteti, illetve könnyíti meg. Ipari üzemeink versenyének eredményei a második dekádzárás után Ipari üzemeink dolgozói megyeszerte éves tervük sikeres befejezéséért fáradoznak. A tterv teljesítéséért vívott harc nagy versenyében üzemeink versenyállása november második dekádjában a következőképpen alakult: Szénbányáink versenyében: 1. Rózsai IX-es akna 2. Szűcsi X-es akna 3. Egercsehi 4. Petőfi altáró 5. Gyöngyösi XII-es akna 6. Szűcsi XI-es akna 106.7 103.2 103.— 99.5 93.1 84 9 százalékkal. Építőipari üzemeink versenyében. Téglagyárak: 1. Eger I-es számú Téglagyár 2. Mátraderecske 3. Eger Il-es számú téglagyár 4. Gyöngyös 106.3 75.9 57.6 54.7 százalékkal. Cementgyáraink versenyében, cementtermelésben: 1. Bélapátfalva 2. Selyp Klinkertermelésben: 1. Selyp 2. Bélapátfalva Élelmiszeripari üzemeink versenyében: 1. Hatvani Cukorgyár 2. Egri Dohánygyár 3. Selyp i Cukorgyár 113.— 100.3 százalékkal. 99.7 86 6 százalékkal. 112.5 1*6.3 #6.9 százalékkal. Ércbányáink versenyében: 1. Recsk 103 százalékos rezes-szín por 2. Gyöngyösoroszi 72.2 százalékos ólom Gyöngyösoroszi 99.7 százalékos cink portermeléssel Az erdő „műhelyében' a; . T ■>v'í»ú ■g:M§ tását oldotta meg sikeresen. Ezt az újítást már második hónapja alkalmazzák. Az előzetes számítások szerint ebben az évben 450 ezer forintos önköltségcsökkentést jelentenek a különböző újítások. A dohányiparban úttörő jellegű s országos jelentőségű az a kísérlet, melyet Zsiros Lajcs főmérnök vezetésével az üzem műszaki dolgozói végeznek. Az eredményesnek ígérkező kísérletezés Után a jövő év első negyedében bevezetik az infra-sugarakkal történő szárítást. A szivarbél és a vágat szárításánál alkalmazzák ezt a módszert, mely 250 ezer forintos önköltség- csökkentést, s minőségjavítást jelent. Az új eljárás érdekessége még, hogy gépi berendezéseit saját anyagaik felhasználásával készítik, s négy napi időtartam helyett két perc alatt szárítja meg ugyanazt a döhánymennyisé- get. A gyár dolgozói jelenleg a nagy téli karbantartásokat végzik. A karbantartások alkalmával a gépek kijavításán kívül teljes villamosítás is történik. A gőzmeghajtásos rendszer miatt eddig ugyanis sok volt a gépállás, s így mintegy 12 százalékos volt a termelésből kieső órák aránya. Ezután mindez megszűnik és az állandó, biztonságos üzemeltetés egy év alatt félmillió tégla többtermeléséhez vezet. A fűrész zúgása, fejszék csattogása, munkások kiáltozása elvezet bennünket az új termelési helyre. Dőlnek a magas tölgyek, kopasz ágaik recsegve töredeznek szét. A favágók megmérik, majd feldarabolják, így szaporodnak a tűzifa méterek, a rönkök, bányafák, amelyekre nagy szüksége van fejlődő iparunknak. A völgy felől motorkerékpár zúgása hallatszik, a ko- csiúton megjelenik Tóth István a kerületvezető, motorkerékpárján. Gépét egy fához támasztja, azután a munkásokhoz lép, beszélget velük, tanácsokat, utasításokat ad, mérlegeli eddigi munkájukat, azután velünk, „idegenekkel" is elbeszélget. Éppen jó alkalom volt arra, hogy megkér- iük, beszélien valamit az erdő kezeléséről. — Az erdőt kezelni ma már nagy feladat, — kezdte az erdész. Nem úgy, mint régen, a rablógazdálkodás idején. Akkor a sok fa kivágása mellett sem használták ki ésszerűen a sok kincset. Az értékes példányokból tűzifát készítettek, holott az iparnak is nagy szüksége lett volna rá. Ma inkább az a cél, hogy a bányák, az üzemek ne érez- zenek hiányt, de emellett a tüzelő is mindenki számára biztosítva legyen. Alattunk 25-30 méter mélységű gödör tátongott, benne óriási rönkök hevertek. — Hogyan kerülnek az útra ezek az értékes példányok? — Nem veszélyes — legyintett az erdész. A múltban ilyet ritkán termeltek, de az a kevés is vagy a mélyben maradt, vagy ökrökkel húzat- ták ki. Sokszor előfordult, hogy a félig kihúzott rönk gurulni kezdett és a mélybe rántotta a Vontató állatokat is. Most nem okoz különösebb gondot. A szovjet Sztalinyec vagy az új magyar lánctalpas DT—413-as játszva elvégzi ezt a munkát. Ez a lázas termelés nem vezet-e mégis az erdőpusztuláshoz? — tettük fel a kérdést. — Nem — válaszolt Minden előre meghatározott terv szerint történik. Nemcsak termelünk, hanem erdősítünk is. A túlsó hegyoldalra mutatott, ahol ifjú fenyőcsemeték sorakoztak a védőbokrok alatt. — Az ott tavalyi telepítés, a távolabbi most ősszel került a földbe . 1 2 3, Mire leszáll az alkony, a szorgos munkások is leteszik szerszámaikat. Már várja őket a meleg, tiszta munkásszálló, ahol kipihenik a nap fáradalmait, hogy másnap újúlt erővel vágják fejszéjüket a kemény rönkbe. Tölgyes István, levelező A SZOVJET-UKRAJNA HETE a magyar-szovjet barátság nagy eseménye Űj színnel gazdagodik a magyar-szovjet barátság: ezekben a napokban ünnepeljük országszerte Szovjet—Ukrajna betét. Első ízben történik meg, hogy a szovjet népek testvéri nagy családjának egyik tagjához fűződő barátságainkat külön ünnepi hét során mélyítjük el, tesszük még szorosabbá és bensőségesebbé. Ez annyit jelent bogy az egész Szovjetunióhoz fűződő barátságunkat mélyítjük hiszen Szovjet-Ukrajna alaposabb megismerésével a Szovjetunió területi és népességi szempontból egyaránt második legnagyobb köztársaságát, a Szovjetunió rendkívül fontos részét ismerjük meg. A magyar-szovjet barátság tíz szabad esztendejének egyik legfontosabb eredménye, hogy a magyar nép megismerte a Szovjetuniót, a népek reménységének nagy hazáját, megismerte az új társadalmat építő szovjet nép sí* kereit, gazdagodott a baráti szovjet nép kemény munkában és szívós harcban szerzett tapasztalataival. Ha közelebbről megismerkedünk a Szovjetunió egyik köztársaságával — ezúttal a velünk szomszédos Ukrán Szovjet Szocialista Köztársasággal, — ez lehetővé teszi, hogy mélyebben megismerjük nem csupán az ukrán nép jellegzetes nemze.i vonásait, gazdasági és kulturális eredményeit, hanem a Szovjetunió népeit összefűző testvéri barátságot is, amely záloga Szovjet-Ukrajna szocialista felvirágzásának és további fejlődésének. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmével az ukrán nép az orosz munkásosztály segítségével első ízben teremtette meg szabad, szuverén független államát. A Népbiztosok Tanácsa 1917 decemberében kiáltványban ismerte el az ukrán nép nemzeti függetlenségét. A polgárháború győzelmes befejezése után Szovjet- Ukrajna az e’sök között csatlakozott a Szovjet Szocialista Kö'tárgaságolq Szövetségéhez, s ezzel rálépett a szovjet népek felvirágzásának útjára. Szovjet-Ukrajna körülbelül hatszázezer négyzetkilométer területű ország, fö’dje rendkívül gazdag természeti kincsekben. Vége'áthatatlan fekete földjein bőségesen te* rém gabona, ezért is nevezik az országot a Szovjetunió g bonatárának. A föld méhe pedig fekete gyémántot, kiváló minőségű szenet és rengeteg vasércet rejt magában. Mindez megvolt a cári időkben is Ukrajna mégis a szegénység hona volt. elmaradott, félgyarmati agrár ország. A szovjet hatalom idején a szoc.alizmus építése során óriási iramban kezdték meg az ország iparosítását. Felépült 1932-ben a hatalmas Lenin-vízierőmü, Kahovkánál ma a kahovkai vízierőmű épül. Érdemes néhány pillanatig elidőznünk Harkov városában is. ahol a híres traktorgyár működik, majd Novo-Kramatorszkban, ahol a nehézgépgyár dolgozik. Ez mind-mind a szocializmus építése során létesült új gyár. De ki ne hallott volna a za- porozs ei kohóműről, a hírneves Zaporozssztalj-ról? Itt van a Donyec medence is amely Ukrajna legnagyobb ipari központja — elsősorban szénbányáiról nevezetes, ezért hívják a Szovjetunió első számú fűtőházának. Az utóbbi száz évben több mint egy és negyedmilliárd ten- na szenet adott az embernek. Szénkészletei még bosszú évtizedekre elegendők. Ha Szovjet-Ukrajna ipari fejlettségét összemérjük Franciaországéval és O'aszországgal, meglepő eredményre jutunk. Az Októberi Forradalom előtt nevetséges lett vo'na bármiféle összehasonlítás. De ma már Szovjet-Ukrajna ott tart, hogy több nyersvasat, több acélt és hengere't árut termel, mint Franciaország és Olaszország együttvéve. Traktorból több mint háromszor annyit gyárt mint az említett két ország együttesen Ugyanakkor több gabonát, burgonyát, cukorrépát, cukrot termel, mint Fran- cia rszig és Olaszország megint csak együttvéve. Uyen ipari fejlettség láttán lehet-e csodálkozni azon, hogy az ukrán mezőgazdaságban már 1952-ben 182.090 traktor és 51 000 gabonakombájn dolgozott a szovhozok és kolhozok földjein. A nagyüzemi gazdálkodás a kolhozrendszer boldogító hatását, eredményességét mutatják azok a fiatal kolhozok is. amelyek például Kárpát-Ukrajnában működnek. Veliko- Lukiban van a Lenin-ko'hoz, amelynek egyik kiváló tagjáról, Ladányi Annáról már írtak a magyar újságok is. Ladányi Anna a Szocialista Munka Hőse. az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság Legfelső Tanácsának küldötte. Hektáronként száz mázsás kukoricatermést és harminc mázsás napraforgótermést takarít be. Ahol ilyen szorgalmas tagok vannak nem véletlen, hogy a kolhoz éri .jövedelme meghaladja az 5 millió rubel! A Szovjet-Ukrajna hetének ünnepségeiben magyarok 6s ukránok találkozásaiban a kölcsönös megismerés elmélyítésében. a barátság régi hagyományai virágzanak. Szovj't Ukrajna fia!t, szovjet ukrán embereket ismerünk meg köze'ebbről a magyar-szovjet barátságot gazdagítjuk. Az ünnepi bét során azonban emlékezünk is. A fe'sz»badító szoviet — köztük ukrán — hősöknek köszönhetjük, hngv p)r,eiis«t) a. nanotKon mogüihotjök a barátság és a béke, a kölcsönös megismerés derűs ünnepéi
