Népújság, 1955. november (86-93. szám)
1955-11-16 / 89. szám
4 NÉPÚJSÁG 1955. november 16. szerda November 27—december 4 UKRÁN-HÉT UKRAJNA f—H z Ukrán SzSzK akkora területet foglal magába, mint Franciaország és Belgium együttvéve. Ukrajna híres termékeny földjeiről. Az egyszerű embereknek azonban semmi sem jutott ebből a bőségből az Októberi Forradaíom előtt. Bányái, gyárai nagyob- bára francia, angol, belga és egyéb külföldi kapitalisták tulajdonában voltak. Elmaradott, függő ország volt, nem rendellkezett fejlett iparral, gépgyárakkal, erőművekkel. Csak a földbirtokosok és a kulákok földjén dolgoztak mezőgazdasági gépek. Traktor egyáltalában nem volt. 1913- ban a kievi Mezőgazdasági Kiállításon egyetlen traktort mutattak be, de vevő nem akadt rá. Ma 182.000 traktor, 51.000 gabonakombájn és soktízezer egyéb gép dolgozik a köztársaság mezőgazdaságában. A munkálatok 80 százalékát, sőt Ukrajna déli területein 90—95 százalékát gépek végzik. Ukrajna, a szovjet hatalom idején élenjáró ipari hatalommá alakult. 1953-ban az ukrán 1 ipar 19 nap alatt körülbelül any- nyit termelt, amennyit a forradalom előtt egy esztendő alatt. A szovjet népek baráti együttműködése eredményeképpen az ukrán nép olyan pari óriásokat alkotott, mint jéldául az Azovi tenger partján létesült „Azovsztal’l-kohó- kombinát. A régi szénbányákat teljesen újjáépítették. Az új bányákban az élenjáró technika és a nunkafclyamatok gépesítése „„élj esen megváltoztatta a bá- „nyászmunkát. Megváltozott a bányászok élete is. Az ukrán ipar fejlődése egybekapcsolódik a köztársaság villamosításával*. Felépült ü dnyeperi vízierőmű, amely ' ignagyobb Európában. Sokkal több elektromos energiát ad, mint amennyit a cári Oroszországban az összes erőmű termelt. A Dnyeperen egy másik hatalmas vizierőmű is épül, a kahovkai. A háború u*áni években több mint 4000 falusi erőművet építettek. Annak ellenére, hogy Szov- jet-Ukrajna földjén kétszer gázoltak keresztül az imperialista bitorlók, sok gazdasági ágban még olyan hatalmas európai országokat is túlszárnyal, mint Franciaország és Olaszország. A háború idején elpusztult ukrán városok ma szebbek, mint valaha. A háború utáni esztendőkben körülbelül 10 millió négyzetméter lakóteret, a falvakban pedig több mint 300.000 lakóházat állítottak helyre, illetve építettek fel. Harkov, Ukrajna egyik legrégibb egyetemi városa. Most több diák tanul itt, mint Anglia összes főiskoláján. A köztársaságban összesen 144 egyetem működik. Az egyetemeken 177 ezer diák tanul, — több mint Franciaországban, Svédországban és Ausztriában együttvéve. Az Ukrán Tudományos Akadémiához több mint 50 tudományos intézmény tartozik. — Az ukrán tudósok tevékenyen segítik a köztársaság népgazdaságát, annak a fontos feladatnak a megoldásában, hogy a lakosságot még több élelmiszerrel lássák el. A szocialista gazdaság gyors fejlődését a szovjet emberek a- nyagi jólétének és kullturális színvonalának állandó emelkedése kíséri. Ez a szocialista társadalomban a Kommunista Párt és a Szovjet Kormány egész politikájának és gyakorlati tevékenységének legfőbb törvénye a nép jólétéről való gondoskodás. Ragyogóan bizonyítja ezt a gondoskodást az élelmiszerek és iparcikkek kiskereskedelmi árainak 1954-ben végrehajtott, hetedik leszállítása, a mező- gazdasági adók csökkentése és a Szovjetunió nemzeti jövedelmének állandó emelkedése. A Szovjetunió állami költség- vetése és a szövetségi köztársaságok költségvetése is ezt a célt szolgálja. Az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság áll. költségvetése az 1940. évhez viszonyítva több mint kétszeresére emelkedett, s ebben az évben 79 millió rubelt tesz ki. A köztársaság költségvetésének több mint kétharmadát a lakosság kulturális és jóléti ellátására fordítják. A közoktatásra fordított kiadások az 1945. esztendőhöz viszonyítva majdnem 2.5-szörösére, az egészségvédelemre fordított kiadások 2.6- szorosára, a társadalombiztosításra fordított kiadások pedig majdnem háromszorosára emelkedtek. A községi lakásépítkezésre fordított előirányzások múlt esztendőhöz viszonyítva ebben az évben 24 százalékkal emelkedtek. Ukrajnában a háború utáni években a városokban és munkástelepeken kb. 10 millió négyzetméter lakóteret állítottak helyre, illetve építettek, a falvakban pedig több mint 300 ezer lakóház épült. Teljes mértékben helyreállították a községi gazdálkodást, valamint a szociális és kulturális intézményeket Kievben, amely ma jobban el van látva közművekkel, mint a háború előtt. A Dasava—Kiev vonalon ezelőtt öt esztendővel lefektetett gázvezeték lehetővé tette 755 ezer lakásnak és a főváros több mint 700 községi vállalatának gázzal történő ellátását, aminek következtében kb. 2.5 millió tonna szilárd halmazállapotú és folyékony tüzelőanyagot takarítottak meg. A dolgozók anyagi jólétének állandó emelkedését bizonyítja az a tény is, hogy évről- évre növekszik az áruforgalom, s fokozódik a közszükségleti cikkek gyártása. Csupán az Ukrán Szovjet Szocialista Köztársaság helyi ipari vállalatai ma 70 százalékkal több közszükségleti cikket gyártanak, mint 1950-ben. 1950-hez viszonyítva ma 53 százalékkal' több húst, 34 százalékkal több vajat, 28 százalékkal több cukrot, 56 százalékkal több selymet, 31 százalékkal több cipőt, 30 százalékkal több ruhát és 50 százalékkal több építőanyagot adnak el a lakosságnak. NAPTAR NOVEMBER 16. öt éve nyílt meg Varsóban a béke híveinek II. vllágkongresz- szusa, mely megalakította a Béke Világtanácsot. 1947-ben, 8 éve avatták fel az újjáépített Marglt-hidat. NOVEMBER 17: Nemzetközi diáknap. Húsz évvel ezelőtt, 1935-ben tartotta meg Sztálin elvtárs beszédét a sztahanovisták első konferenciáján. NOVEMBER 18: 1944-ben, 11 éve szabadult fel Tirana a fasiszta uralom alól. Filmhírek — FRANCIAORSZÁGBAN folynak a {következő évi ca- nesi filmfesztivál előkészületei, miután az idei filmfesztiválon igen sok és értékes filmet mutattak be, így a jövő évitől még többet várnak. — TÖBB mint egymillió néző tekintette meg a Német Demokratikus Köztársaságban a Thaelmann film második részét. Ez az eddigi legmagasabb látogatási szám a Német Demokratikus Köztársaságban. — „FRANCIAORSZÁG film- művészete“ című cikkében Jutkevics, a híres szovjet filmrendező méltatja a francia filmfesztivál filmjeit. Kiemeli „A szökevények“ című filmet, mint az emberi szolidaritást bemutató antifasiszta művet. A film a jövő évbeli nálunk is bemutatásra kerül. — CSEHSZLOVÁKIÁBAN nemrég fejezték be a „Bízzátok rám“ című szatirikus film forgatását, amely arról szól, hogy mi történik, ha valaki túllépi képességeinek kereteit és nem veszi figyelembe, hogy a nap 24 órából ál. MOZIK MŰSORA: Egri yörös Csillag: november 17—23: Légből kapott zenekar (cseh) Gyöngyösi Szabadság: november 17—23: 9-es kórterem (magyar) Gyöngyösi Puskin: november 18—21: Iskolakerülők (szovjet) Hatvani Vörös Csillag: november 16—19: Bécsi komédiások (osztrák) Füzesabony: november 16—17. Komédiások .(cseh) FILM: LÉGBŐL KAPOTT ZENEKAR Az egri Vörös Csillag filmszínházban 17-én kacagtató színes cseh szlovák filmvígjátékot mutatnak be „Légből kapott zenekar" címmel. A film a szokványostól eltérő. A bevezetéskor egy színpadot látunk leeresztett függönnyel, melyen egy estélyiruhás nő lép ki és konferálni fog. Majd felgördül a függöny és megismerkedünk a Mars zenekarral, amelynek tagjai nem a bolygón, hanem a Mars bútorgyárban dolgoznak. De ügyesen kihasználják a kínálkozó szójátékot, többek között azzal az ötlettel is, hogy a film folyamán eltűnt» zenekart a csillagvizsgáló is keresi. Egy üzemi zenekar megalakulásáról, jókedvű, szerelmes, féltékeny bürokrata talpnyaló emberek kalandjairól szól tehát a film.-----»■■■h K amiin filmhét hazánkban November 17—23-lg tartják meg hazánkban a román filmhetet. A Román Népköztársaság filmművészete erőteljes léptekkel haliad előre a szocialista filmművészet útján. — Ezt a román filmhétnek nemcsak a játékfilmjei, hanem a különböző típusú dokument- fümjei is bizonyítják. A filmhét alatt bemutatásra kerülnek többekközött a Vidám bábjáték c. rövid színes film, A pacsirta. Az utóbbi filmben a felszabadult Románia népeinek és nemzetiségeinek eredeti táncai, különleges zenéit láthatjuk, például az olténiai táncokat, a „craicat", az arde- loanokat. Az eredeti román népi táncokon kívül a székelyek, magyarok táncaiban is gyönyörködhetünk. — A filmben gyönyörű román tájakat is megismerhetünk. Bemutatják az Ilié sportol című vidám ro- * mán sportfilmet is. = SZÍNHÁZ = Ketten a „Nászatazás^-bói f'mmæm Jutalom filmvetítés a beadásban élenjáró gazdáknál Heves megyében a moziüzemi vállalat dolgozói is jelentős segítséget nyújtanak ab- oan, hogy a dolgozó parasztok begyűjtési versenye élénkebb, eredményesebb legyen. Azok- .an a községekben, ahol már (egtöbb gazda teljesítette évi beadását, ingyenes filmvetíHárman jó barátok — mint i mesében — összetanako- lánk, s elhatároztuk: elmegyünk világot látni. Csak még az a kérdés maradt függőben: hova, merre menjünk. S ekkor megjelent a mesebeli tanácsadó is, aki vállalkozott arra, hogy olyan helyre vezet, ahol még nem jártunk. Másnap reggel megbeszélés zerint találkoztunk az autó- <u lállomáson. Batyunk után .télve, azt gondolhatták a körülöttünk állók, hogy valami íagyszabású expedíció indul : Bükk még fel nem derített ájaira, öregbíteni az egri tu- lományos éiet hírnevét. A ko- zorúba kötött pléd degeszre ómott hátizsákra szerelve, íellette ott fityegett az elma- adhatatlan kulacs egy kis zíverősítővel. Jancsi barátunk sebében iránytű lapult s em hiányzott a felszereléséi egy túristatérkép sem. — „Ennek ugyan semmi asznát nem fogjátok venni - jegyezte meg vezetőnk —, e ha már itt van, hadd jöj- in...“ Kis csapatunk puszta meg- lenése is látványszámba ént, hiszen négyünk közül itten a két méter körüli másságban hordozták fejüket, másik pár alig haladta meg 160 cm-t. Jókedvű beszélgetünk pedig teljesen meghó- ótta a várakozók figyelmét, jy nem csoda, hogy búinkról majdnem lemaradok. Az indulás előtti perc- n kurjantotta el magát Jótéssel szórakoztatják a lakosságot. Abasáron, Egerszalókon és Istenmezején már több mint tíz ilyen filmvetítést rendeztek. Ezek a filmvetítések abban is különböznek a többiektől, hogy nem a mozihelyiségében tartják, hanem annak a gazdának az udvazsi, a vezetőnk: „Hű, itt az autónk, szálljunk gyorsan be!“ A nagy kapkodásban azért nem feledkeztem meg arról, hogy a kocsi oldalán lévő táblát megnézzem. A szívverésem majd megállt, amint elolvastam: Eger—Egercsehi bányatelep. Vegyes érzelmekkel fordultam Jóskához: — Te, csak nem a bányába akarsz vinni? — De igen! Ebben a percben felbúgott a motor, a hosszú barátaink, akik csak most kapcsoltak — hiába akartak leszáiiani: menni kellett, mert vitt ez az átkozott ördögcsinálmány. Na, de annál keservesebb volt Jóskának! Kapta az áldást jobb- ról-balról. Különösen Jancsi volt elkeseredve: — Ha legalább előre megmondod, szívélyesen búcsúzunk el az asszonytól! Na, de mindez hiábavaló volt. Lassan beletörődtünk a gondolatba, hogy majd csak lesz valahogy. Hiszen nem utolsó dolog ám az se, hogy - ha rövid ideig is - a széncsata hősei közé tartozunk. Aztán meg — mondjuk meg őszintén — eddig elég sokat morogtunk amiatt, hogy sokat kell ácsorogni a TÜZÉP-nél egy kis szénért. Most legalább megnézzük közelebbről, mi az oka ennek. Mire Felnémetre értünk, már újra a régi jó hangulat uralkodott el rajtunk. Megdicsértük a „Petőfi“ Tsz gyönyörű gyümölcsösét és ör- vendtünk a falu szépülő-épülő rán, aki a legelsők között tett eleget egész évi beadási kötelezettségének. Egy-egy ilyen jutalom filmvetítés alkalmával 80—100 dolgozó paraszt jött össze, és a következő napokban a még hátralékosok közül is sokan rendezték tartozásukat. — CSÁNY KÖZSÉG közel egy millió forint értékben gazdagodott az ötéves terv alatt. Kapott artézi kutat, rendbehozták az orvosi lakást, bővítették az iskola felszerelését, utakat javítottak meg stb. « — MEGJELENTEK a kirakatokban az új év első hírnökei, az 1956. évi zseb- és asztali naptárak. „Azért van nyár, mert te sze- aetsz1’. — Kedves jelenet Diho- &:? vicsnij: Nászutazás c. zenés fí vígjátékából. A darab egyik ízerelmespárja. Dobi írisz és ff Forgács Kálmán alakítása. Forgács Kálmánt jól ismerik j|f; az egriek. Ö volt az aki több ff: íven keresztül vezette az egri : intevékeny színjátszó mozgalmi mat. Több darabot rendezett ér ■ f ; .átszőtt, az ő nevéhez fűződik H .öbbek között az egri színjáA- f rzók nagysikerű „Egri csilla- I gok“ c. előadása. Most a Gárdonyi Színház f|| tagja, és itt is megállja a hell tyét. A közönség és a sz: xér- É tők szerint is ő a Nász. .ázás i! egyik legjobb szereplője. Színház műsora EGERBEN: | November 17-én, csütörtök este 1 7 órakor: Nászutazás, 18-án, péntek ! este 7 órakor: Nászutazás, 19-én, | szombaton este 7 órakor: Nászuta- zas, 20-án, vasárnap délután 3 óra- ; kor és este 7 órakor: Nászutazás. ; VIDÉKEN: November 16-án, szerdán este 8 ! órakor Gaiiyaietőn: Kisoperák, Hevesen este 7 órakor: Annuska, 17-én, csütörtök este 7 órakor: Nagy bátony ban: Annuska, 18-án, pénteken este 8 órakor Párádon: Annuska, 19-én, szombaton délután 4 és este fél 8 órakor Füzesabonyban: Annuska, 20-án, vasárnap este 7 órakor Tiszanánán: Annuska. vV,.WVWWVWWW/^.VWW^/WWWWWWW^/VWVWWVWyVWWWVW t^g/7zeyfeí- tetőin FEKETE GYÉMÁNTOK“ új arcának. Mikor a kedves Almarnoz értünk, régi szép kirándulások emlékei ragadtak el. Egészen felvidultunk, amint a patak mentén n^pst is hancúrozó apróságokat láttunk. A szarvaskői koDá- nya zuzói hatalmas zaja már messzire hahnato volt, jelezte, hogy ott most is szorgos munka folyik. A nyugati Bükk iegíestoibb szakasza következett ezután. Maga a falu is terrasszerű magaslaton fekszik, ami azonban eltörpül a környező hegyekhez viszonyítva. A .legmeredekebb falu, legvakmerőbb csúcsa hegyén szürkéitek a vár romjai, ahonnan olyan szép a kilátás végig a völgyön. A falut elhagyva, átbújtunk a viadukt alatt, s egy éles kanyarral áthaladtunk a függőleges kopár falak közé zárt sziklaszoroson. Annak az embernek már csakugyan semmi érzéke sincs a romantika iránt, aki közömbösen tudja nézni a tájképi szépségekrjek ezt az Eldorádóját. S a mai fejlett technika korában is csodálattal tölt mindenkit ez az út, amit ide építettek. Ha felfelé tekintünk, szinte az az érzés támad bennünk, hogy az egész sziklafal ránk dől. Csak a patak egykedvűen vidám csevegése nyugtat meg, ami évezredek óta itt rohan, tör magának utat türelmes munkával. Megkerülve a sziklát, lan- kás hegyoldal emelkedik a vasútig, ami két alagúton átbújva ér ismét napvilágra. Nemrégen szerelvény mehetett erre, mert az alagút sötét torkából még most is szivárog ki a füst. Az út másik oldalán pedig a patakocska, két oldalán szálfatermetű bükkök- kel, s terebélyes égerfákkal. Útelágazáshoz értünk. Jobbra a vasúttal együtt halad a műút Bélapátfalva—Szilvásvárad felé, balra pedig Csehibe. Egy régebbi kiránduláson megmásztam a balkéz felőli hegyet, s ez az emlék most egész elevenen feltámadt. Elég meredek oldalon kell felkapaszkodni. A hegyláb közelében még csak halad az ember, különösen ha a fák, bokrok gallyainak segítségét igénybe vesszük. Feljebb érve azonban, kopár, kőtörmelékkel borított rész következik, ahol többet csúszunk lefelé, mint amennyit léphetünk felfelé. Egy-két nagyobb szikladarab ad csak szilárdabb támasztékot lábunknak, s így mégis csak sikerült felvergődnünk a csúcsra. Itt-ott meredek sziklafalak, merészen kiugró tömbök jellegzetes sziklanövényekkel belepve teszik változatossá az itt már fűvel lepett tetőt. Bőven gyűjtöttünk itt akkor kövirózsát, varjúháját. A kilátás kárpótol az út fáradalmaiért. Hosszan be lehet innen látni mindkét völgybe. Szürke kígyóként kacskaringózik a két út, s öleli át a szemben lévő hegyet. Az apátfalvi úttal versenyt fut a vasút két acélszalagja, s szépen lehet látni a tardosi kőbányákban folyó munkát. A robbantások döreje élesen jut ide fel, s utána még hosszan morajlik a környék a feleselő visszhangoktól. A füstgomoly elszáliása után hangyányi emberek lepik el a meredek fal alatt összegyűlt törmeléket, amit csillébe raknak. Az összeütköző csillék segítségével kiszámítottuk, hogy ide egy kilométernyire lehet a bánya. Három másodperc telt el attól a pillanattól, hogy az ütközést láttuk a hang ideérke- zéséig. A csehi felé vezető út melett a patak folyik, s a hegyoldalakat áthatolhatatlan- nak látszó erdők borítják. Hamarosan azonban megszűnnek az erdők. Helyettük szépen munkált szántóföldek kúsznak fel az alacsonyabb oldalakon. Már ez is mutatja, hogy falu közeledik. Mielőtt azonban beérnénk, ismét útelágazás következik. A drót- kötélpálya, s rajta libegő csillék is mutatják — arra van a bánya. Autóbuszunk először a faluba visz, ahol leteszi az Egercsehibe jött utasokat, utána megfordul, s rátér a bányához vezető útra. Egeresem nem nagy község. Hazai, viragosKerttel Homlokzatún előtt bármelyik Uozza nasomó kisebb faiuoa beieiifenenek. Nem is tudom, rnibof fakad az az érzés, nogy mégis más ez a iaiu, mint a toooi. Taian az utcakon jaró- keio emberek magabiztos tekintete, a lányok Hétköznap is szép tiszta rúnája kelti azt az érzést, hogy itt módosabbak a lakosok, s tudatában vannak annak, hogy nenéz, sokszor életveszélyes munkájuk révén megérdemlik a jobb életet. A banyatelep felé vezető út mente az eddigiekhez viszonyítva már nem nyújt annyi szépséget. Kukorica, krumpii- l'öioek, s tarlók között porzik ei járművünk, mígnem egy kanyargós lejtőn lefutunk a telepre. Társaságunk kíváncsian néz körül. Bennem az első szem- pillantásra olyasféle érzés keletkezik, amilyent érezhet a jövevény egy újonnan létesülő építkezésen. Igaz, hogy vannak itt régi épületek is, főleg bányászlakások, ezek is azonban újjá varázsolva és így nem rínak ki az új létesítmények közül. A legényszálló modern egyemeletes épülete, az, egészségház és a központi iroda már a felszabadulás után épültek sok más egyéb épülettel együtt. Egyelőre nincs sok időn , körülnézni alaposabbal!, mer ni kell az irodába, elintézi az ügyes-bajos dolgokát, Szeretnénk mielőbb „leszállni,“ (Folyt, köv.) Halasy László
