Népújság, 1955. november (86-93. szám)
1955-11-16 / 89. szám
55. november 16. szerda NÉPÚJSÁG 5 LégbessáUt újítási javaslatok Egy hónappal a szovjet vendégek látogatása ntán a Bélapátfalvi Cementgyárban A TÖRTÉNETET, — amiről most szó lesz, valójában rövid, pár mondatban is össze lehetne foglalni: szeptemberben szovjet vendégek érkeztek tapasztalatcserére megyénkbe. A delegáció két tagja, Fedor Fedo- rovics Nikolajev, Sztálin-díjas, cementgyári gépész és Szergej Andrejevics Kondretyjev főmérnök, a Bélapátfalvi Cementgyárban töltöttek egy napot, s az üzem megtekintése után elmondták észrevételeiket, javaslataikat. Megjegyzendő, hogy az a beszélgetés több mint két órát tartott. S most, egy hónappal a látogatás után, az üzemben még szinte semmit sem valósítottak meg ■a javaslatokból. ... Első állomásom a pártiroda volt. Mindenekelőtt a termelésről érdeklődtem, hiszen tudom, hogy legfőbb vágyuk -az élüzem cím eiinyerése, ezért dolgoznak olyan lelkesen. Cementőrlés 103.7, klinkerégetés 100, mészégetés 74 és a zsákgyártás 104 százalék volt októberben, — olvasta a kimutatásból Mikó Antal párttit- kár. Ez bizony nem a legjobb — jegyeztem meg félhangosan. Hát semmit sem segítettek a szovjet javaslatok? A! párttitkár nem válaszolt - és ebből megértettem, hogy itt valami baj van. Az bizony, — mem is kicsi. Egyetlen észsze- rűsítés kivételével Mikó Antal nem emlékezett a javaslatokra, így aztán honnan is tudhatná, hogy megvalósították-e azokat. — A négy kemencénél továbbra is egy gépkenő maradt, ezt tudom. És most idézek: — .azután még volt valami, persze nagyobb dolog, kiemelkedő újítás nem igen hangzott el. — Azon a megbeszélésen en is résztvettem, s bár nem v.i- ,gyok szakember, de az a véleményem, hogy a vendégeknek sok értékes javaslatuk volt. S .ezt annakidején maga a vezetőség is elismerte. Csak néhányat említsünk meg. „A technika fejlesztése mindennél fontosabb — mondta JSTikolajev elvtárs - Helyes lenne az üzemi bizottság felügyelete alatt észszerűsílő brigádot alakítani, melyeknek tagjai időközönként kikérnék a dolgozók véleményeit, javaslatait és továbbítanák a vezetőséghez". Megalakult ez a brigád? — Nem. „Értekezletekre hívjanak meg más cementgyárakban dolgozókat is. Idegen szem jobban észreveszi a hibákat''. Megtették ezt? — Nem. „Járjanak gyakran más cementgyárba tapasztalatcserére“. Voltak azóta? — Sas Kálmán, a javítóműhely vezetője és a főmérnök volt Sztálinvá- rosban másfél napig, de tapasztalaikról csak a legszűkebb körnek számoltak be. „Tartsanak nagyobb rendet. Legyen tisztaság az üzem olyan részeiben is, amelyek átmenetiek, s valójában senkihez nem rendetlenség, lehet találni széthányt elevátor serlegeket, vasgolyókat, stb. „Terjesszék el az élenjáró módszereket...“ — Nálunk nincsen különösebb terjesztésre aákulmas módszer. (Pedig itt van az ország egyik legjobban dolgozo égető brigádja, vannak itt kiváló diszisták.) „Alakítsanak több ifjúsági brigádot, szervezzék meg jól a téli és a jövőévi szakmai és politikai oktatást...” Új ifjúsági brigád nem Ua- kult, az oktatás is mindössze egy művezető továbbképző tanfolyamból á!ll. A beszélgetés közben toppant be az irodába Kovács mérnök, a cementgyár vegyi laboratóriumának vezetője. — Nemrég tért haza a Szovjetunióból, ötéves egyetemi tanul-. tartoznak. Ezek tisztántartásával a fiatal dolgozókat bízzák meg”. TÖRTÉNT ezzel kapcsolatban valami? — Igen, most október 17-én az értekezleten javasoltuk, hogy az ilyen üzeni részeket osszák fel a gépkezelők között. Itt-ott előfordul a mányait befejezve. O is csak alig néhány javaslatra emlékezett. A könyvet, ameilyben Nikolajev elvtárs a forgókemencék vízzel való hűtését, ennek előnyeit kidolgozta, még csak most olvasgatja. Pedig azt i- gérte, hogy rövid időn belül lefordítja és a többiekkel is megismerteti. Erre egyenlőre nincs ideje, de nem is segítik abban, hogy legyen szabadideje erre. Az igazgató értekezletre készült, a vezetőség közül még Bacsa István főmérnökhöz tértem be egy rövid órára. A nála töltött idő is csak arról győzött meg hogy az üzemben nem nagy figyelmet fordítanak a volt tapasztalatcsere látogatásra. A szovjet emberek ittléte inkább csak eseményszámba ment. Érdeklődve hallgatták. milyen a Novorosszij- szkij Október Cementgyár dolgozóinak élete, az üzem gépi berendezése, milyen anyagból és mennyit gyártanak de az észrevételek megvalósításáért még a kisujjukat sem mozdítják meg. VAGY NINCS azokra szükség? Sigló Imre idős munkás 4 kemence gépkenője. Lelkiismeretem nem engedi, hogy a főmérnök véleményét osztva, azt tovább is helyeseljem. Hiszen. ha mindenben azt tartanánk hogy ahogy a 20—30 évig kibírta, ezután is elvégezheti akkor nem fáradoznánk azon hogy a különböző munkaterületeken megkönnyítsük a munkát. Elkerülhetetlenül fontos még egy embert állítani melléje A többi javaslat is mind igen értékes. Az égetőknél a tűzálló anyag égési ideje szerinti premizálás a takarékosságot a tapasztalatcsere a több újítást, az újítások az önköltség csökkentését, a mozgalmak -0terjesztése, a legjobbak ál- andó népszerűsítése, a jól előkészített, tartalmas oktatás a több és jobb termelést segítik elő. Csak akkor lesz az üzem második otthonuk, ha rend. tisztaság fogadja őket és a dolgozók mindig újat tanulhatnak. OTT KÖVETTÉK el az első hibát, hogy a megbeszéléskor semmit sem jegyeztek le, így idővel a javaslatok nagy részét elfelejtették. Most közösen újból felelevenítettük a legjelentősebbeket. A közelmúltban elért sikeres tervteljesítések miatt ne bízzák el magukat, ne hagyják megegy- szer feledésbe menni a jó újításokat. Mert ha valamikor, most igazán szükség van ezek megvalósítására, hogy lemaradásukat felszámolják. Dohai Margit. Válasz a „Hámán Kató kultúr- és J sport seregszemle44 felhívására Az egri járási kultúrház dolgozói, a kultúrház szakköreinek tagsága nagy örömmel olvasta a szakszerűélJ zetek Heves megyei tanácsa, a DISZ Heves megyei végrehajtó bizottsága és a Megyei Tanács közös felhívását Heves megye ifjúságához. örömet és megnyugvást keltett bennünk az, hogy tanácsi és tömegszervezeti szerveink dolgozó ifjúságiink nevelése érdekében olyan nemes célt tűztek ki elénk mint a „Hámán Kató ifjúsági kulturális és sportversenyek“, a megye ifjúságának nagy seregszemléje. A kultúrház dolgozói és szakköri tagsága a felhív vással mindenben egyetért és ígéretet tesz, hogy a „Hámán Kató ifjúsági kulturális és sportversenyek“ sikeres megrendezése és lebonyolítása terén a központi szerveknek segítségére lesz. Az egri járási kultúrház öntevékeny kultúr csoportjai közül énekkarral, népi tánccsoporttal, népi zenekarral, balettkarral, színjátszó műsorral és báb-műsorral, sportcsoportjai közül sakk- és repülőgép modelező csoporttal nevez be a „Hámán Kató ifjúsági kulturális és sportversenyekre.“ Az egri járási kultúrház ezúton kéri i,eves megye összes kulturállis és sport csoportjait, hogy a felhívás nyomán minél többen jelentkezzenek és nevezz”- nk be a kulturális és sportversenyre. Előre Heves megye ifjúsága a kulturális és sport- versenyeken való nemes vetélkedésre. Valentin Kálmán, kultúrház igazgató Jutalomban részesültek az Egri Belsped Vállalat legjobbjai A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 38. évfordulójának tiszteletére az Egri Belsped Vállalatnál folyó munkaversenyben szép teljesítmények születtek. A vállalat összes dolgozói követendő példaképüknek tekintik a legjobbakat. Ilyen élenjáró dolgozó Papp György hajtó Eger, 193, Veres Imre hajtó Tiszafüred, 168 százalékos teljesítménnyel. A rakodók legjobbjai közé tartoznak Tóth Miklós Eger, 193, Márton József Füzesabony, 184, Papp Rudolf Tiszafüred 177 százalékkal. A vállalat vezen tősége 10 legjobb dolgozóját, jó munkájuk elismeréséül pénzjutalomban részesítette. TERMELŐCSOPORTOT ALAKÍTOTTAK a szűcsi szakcsoport tagjai Több éve dolgoznak már együtt a szűcsi földművesszövetkezet keretén belül működő szőlőtermelő szakcsoport tagjai. A szakcsoport 336 taggal háromszáznyolcvan hold szőlőterületen végezte munkáját s eddig is szép eredményeket értek el, a közös alapból többezer forintot osztottak fel már egymás közt. A szakcsoport legjobb tagjai, 55-en, felismerve a közös gazdálkodás előnyeit, termelőszövetkezeti csoportot alakítottak, s annak elnökéül ifj. Szálai Lászlót választották meg. Sok segítséget adott a csoport megalakításához Szikra Mihály tanácselnök elvtárs is. A csoport napról-napra fejlődik, jelenleg már 75 tagja van. A MÉSZÖV minden segítséget megad az új Bajza József Tszcs-nek, ellátja a ter- meléshez szükséges védekező felszerelésekkel, s a jövőben hasonló módon segít a földművesszövetkezeten keresztül a többi csoportok fejlesztésében is. Süveges Benedeie, MÉSZÖV A legdrágább ital Világszerte méltán híres ital ;a magyar bor. Költők énekelték meg Tokaj, Eger, Badacsony és annyi más, nevezetes Bortermő vidékünk italának ízét, tüzét, zamatát, de eljutott a határokon túlra Kecs- ikemét barackpálinkájának, Kőbánya sörének a híre is. Fényes ez a hírnév. De a fénynek sötét árnyéka is van. Ezt a sötét árnyékot alkoholizmusnak hívják. Ezekben a sorokban nem a vasárnapi ebéd jóízűen lehör- 'pintett boráról, nem is arról •a friss, hideg sörről van szó, melyet oly jól esik nyári al- Sronyaton jól végzett munka ■után elfogyasztani. Arról az italról akarok beszélni, amelyet józan mértéken túl iszik meg sok ember, meg arról, amelynek az elfogyasztó ja erkölcs és törvény parancsát észégi meg könnyelműen. Ezért az italért szörnyűségesen drá- *ga árat fizetünk: uzsoraáron fizeti azt meg közbiztonságunk, népgazdaságunk, köz- egészségügyünk. Nemcsak tengernyi pénz, hanem ennél is drágább javak: boldogság, ■szabadság és piros emberi vér adóját szedi az alkoholizmus, a részegeskedés állatias ábrá- zzatú démona. Sokat tudna erről beszélni az orvos Beszélhetne romboló gyomor- és szívbajokról, melyek tönkreteszik a munkaképességet. Elmondhatná, v-— elmegyógyintézeteinkben hány eltompult agyú alkoholistát fognak elvonó kúrára. Megrázó adatokat sorolhatna fel azokról a szerencsétlen, szervi bajokkal született, korcsgycr- mekekről, akiknek egész életét meg- ontotta a részeges ■szülő szenvedélye. Körülbelül azt is ’ ’ üdná számítani, hogy mennyi anyagi terhet ró mindez a dolgozó társadalomra. Én jogász vagyok. Azt szeretném röviden elmondani az olvasónak, amit az alkoholizmus következményeiről a büntetőperek tárnak fel. A nemrégen megszervezett közlekedési bíróságok ítélkeznek azok felett, akik a közlekedési szabályok megszegésével vezetnek járműveket és ezzel mások életét és testi épségét veszélyeztetik. A véralkoholvizsgálat nem egy esetben mutatja ki, hogy a gázoló, összeütköző, vagy árokba forduló gépkocsi vezetője szeszes italt fogyasztott. Ilyenkor nem is kell, hogy a vezető részeg legyen; egyetlen pohár ital is elevenítő hozzá, hogy elködösítse a figyelmet, megnyújtsa az ún. reakció-sebességet, ami annyit jelent, hogy a megpilantott akadály pl. valamivel lassabban váltja ki a vezetőből a szükséges fékező, vaev irányító mozdulatot, mint rendesen. Ez a kis késés, tétovázás, — melv sokszor csak töredéke a másodoercnek — már elesendő ahhoz. ho«v bekövetkezzék a szerencsétlenség. Táncmulatságon, vagy kocsmai italozás közben szinte megszokott jelenség a részeg ember rendezte verekedés, mely nem egyszer bicskázássá fajúi. Volt olyan eset, amikor az elborult agyú részeg három embert szúrt le, egyet közü'ök halálosan. Két kis gyermek maradt árván. Egy másik sérült hetekig feküdt kórházban élet és halál között, végül megmentette az orvostudomány, „csak“ félszeme világát vesztette el. Az orvosszakértők megállapítása szerint a tettes nem volt ura akaratának beszámíthaiatlanná tette cselekménye idején az alkohol méreghatása. A régi rendszerben ez a megállapítás a szurkáló felmentését vonta volna maga után. A népi demokratikus jogrend azonban mindenkitől megkövetel annyi önismeretet, hogy számot vessen azzal a hatással, melyet a túlzott szeszfogyasztas gyakorol reá s ne hozza önmagát ilyen állapotba. A szurkáió ittas ál- lapotDan elkövetett bűntetteiért bortonoe került. Legtöbb olvasóm bizonyára ismém az olyan embert, aki józanul senmiiiéle bajt nem okoz, de na csak kicsit is lei- önt a garatra, már garázdává válik. Verekszik, rongál, botrányt renaez, esetleg az államrend vagy a hatóságok ellen izgató kijeienteseket tesz. Az ilyenfajta részeg tudja, hogy mit csinál, néha céltudatos konoksággal üldözi ki- pécézett ellenfelét, vagy élesen megfogalmazott, a helyzethez jól kapcsolódó szavakkal gyalázkodik. Értelmének működése tehát nem állott meg. Jelentkezett azonban benne az alkoholnak az a sajátságos hatása, amelyet az idegorvosok úgy jelölnek meg, hogy a gátlások felfüggesztése, vagy megszüntetése. A szülői, iskolai és politikai nevelés megtanít bennünket arra, hogy egyéni vágyainkat, önző törekvéseinket mérsékeljük, alárendeljük őket a jóízlés, közérdek, törvény korlátainak, számoljunk tetteink következményeivel. Ezt jelentik a gátlások, melyek tehát hasznosak, mert gátat emelnek egyes emberek társadalomellenes hajlamai elé. Az italos ember lelki gátlásai meggyengülnek, nem törődik a következményekkel, s így vakmerőbbé válik („bátorságot iszik“). Ez azonban arra a fontos felismerésre vezetett, hogy — mint azt Népköztársaságunk Legfelsőbb Bírósága elvi éllel kimondotta —az ittasságot általában nem lehet enyhítő körülménynek tekinteni bűnügyekben, hiszen a gátlástalanná vált ember ép- ■ pen a valóságos énjét mutat- I ja meg. Ha államrendünk el- 1 len izgatott, akkor nem (vagy még nem), híve annak ha garázdálkodott, akkor elárulta ezzel, hogy alaptermészete durva, önző, kíméletlen. Valaki — találóan — úgy fejezte ki, hogy „mindenkinek csak az eshet ki a zsebéből, ami abban a zsebben — benne volt.“ ’ Az emberölési és testisértési bűnügyek hátterében többnyire alkohol áll. Sokszor oka az ital a becsületsértő cselekményeknek is. Az alkoholista káros szenvedélyével nélkülözésbe dönti családját és házastársa jogos szemrehányásaira, vagy csupán a maga rossz lelkiismeretének elcsitítására durvaságokhoz folyamodik. Sértegeti, bántalmazza a saját hozzátartozóit, vagy azt, aki a méltatlanul megtámadottak védelmére kel. Sok embert tesz az ita!szenvedély a társadalmi tulajdon fosztogatójává. Szenvedélye költségeit úgy teremti elő, hogy hozzányúl a rábízott anyaghoz, pénzhez: lop, vagy sikkaszt, esetleg az üzlet vevőit, vagy a hivatal ügyfeleit csalja meg. A kasszát dézsmáló pénztárosok, tolvaj boltkezelők, sikkasztó postaalkalmazottak, korrupttá züllött közhivatalnokok közül nem keveset az italszenvedély indított el a végzetes úton, mely a népva- gyon kártevőivé züllesztette és végül a börtönbe vezette őket. Országépítő terveink nyomában gyáraink és bányáink egyre nagyobb energiaforrásokat állítanak a termelés szolgálatába, egyre hatalmasabb és bonyolultabb gépekkel növelik a termelést; követi őket ebben az épülő szocialista mezőgazdaság is. A gyorsjáratú gép, a nagyfeszültségű villamos berendezés hasznos, hű szolgája az embernek. De sű- lyos katasztrófák forrásává válik akkor, ha kezelője át- dorbézolt éjszaka után, fáradtan, vagy éppen italos fejjel nyúl hozzá, elhanyagolja az óvórendszabályokat. Halottak és nyomorékok, jelentős anyagi károk jelzik az alkoholizmus pusztítását ezen a területen is. A szemérem elleni erőszakos bűncselekmények nagy részében ugyancsak az ital hatása alatt vetemedett nagyon sok elkövető állatias cselekményére és került hosszú évekre börtönbe. Hatósági közeg elleni erőszakért sem került volna egy csomó ember bíróság elé, ha italozás közben nem veszti el a mértéket öntudatos ember, aki szereti népét és őrzi a maga emberi méltóságát, nem nyugod- hatik bele a múltnak ebbe az átkos örökségébe, mely méltatlan szocializmust építő hazánkhoz. A régi rend földesura és here tőkése maga nem dolgozott. lármás „úri murik“ és mulatói tivornyák során szórta a könnyen szerzett pénzt. Kegyesen elnézte azt is, hogy kizsákmányolt bérmunkásai, akiknek verejtékéből élt, alkoholba fojtsák reménytelenségüket, elkeseredésüket és — ez volt a fontos — lázongó haragjukat. Bölcsen tudta, hogy számára előnyösebb a kocsmába járó proletár, mint az olyan, aki gondolkodik, tanul és szervezkedik. Az alkohol, melyet a tőke rabszolgája elfogyasztott, a tőke szövetségese volt. Szabad hazánkban a gyárak munkásai nem proletárok többé és a föld egykori nincstelenjei a föld gazdáivá lettek. Reménytelenség és elkeseredés helyett övék az ’íj élet minden szépsége és reménye. Gondjaik a gazda gondiai: az építés, tervezés, a technika fejlesztése, a műveltség növelése. A régi gondok elől jó veit a részegség bódulatába menekülni; az új, örvendetes gondokhoz józan, magabiztos koponyák kellenek. A részegen támolygó emberre olykor megértő szánalommal tekinthetünk a múltban; ma megvetéssel kell ránéznünk. A dolgozó nép társadalmának vezércsillagai: a munka és az önkéntes fegyelem. Nem lehet jó munkás a tompult agyú, remegő kezű alkoholista és hol van a fegyelemtől az olyan ember, aki italozás közben nem tud magának megállj-t parancsolni0 Elárulja a részegeskedés azt is, hogy az illetőt nem érdeklik igazán a nép nagy, történelmi erőfeszítései, akkor menekül a mámor ködvilágába, amikor minden jó gondolatra, minden oko3 szóra, tettre, tudásra szükség van. Dolgozó ifjúságunk számára már nem a kocsma többé az egyetlen szórakozóhely. Meg van a lehetősége hozzá, hogy sportoljon, színházba és hangversenyre járjon, jó könyveket olvasson, műkedvelő együttesekben zenével, tánccal, színjátszással foglalkozzék. Egyre több az olyan dolgozó fiatal, aki nem isssza el a költőpénzét, hanem könyvet, képet, fényképezőgépet, otthonát csinosító dísztárgyat vásárol magának. A cél az, hogy a túlnyomó többség ilyen legyen. Az öntudatra ébredt dolgozó nép elég erős volt hozzá, hogy elsöpörje út- jából a népnyüzók és kizsákmányolok mindenféle fajtáját; lesz ereje althoz is, hogy végleg száműzze szabad hazájából a részegeskedés garázda, kártékony, bűnökre csábító ördögét. Vidám, dolgos, emberi méltóságukra kényes emberek országa lesz a mi gyönyörű hazánk. Olyanoké, akik nem vetik meg fehér asztalnál a jó magyar bort, de — megvetik azt. aki mértéktelenséggel, részegeskedéssel hoz arra és önmagára gyalázatot. Székely János
