Népújság, 1955. november (86-93. szám)
1955-11-16 / 89. szám
1955. november 16. szerda NÉPÚJSÁG 3 A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének határozata ipari termelésünk megjavításának s műszaki színvonala emelésének feladatairól (Folytatás a 2. oldalról) funkcionáriusok nagy figyelemmel hallgassák meg a dolgozók észrevételeit, javaslatait és gondoskodjanak a helyes javaslatok megvalósításáról. Keményen lépjenek fel mindazokkal a gazdasági vezetőkkel szemben, akik figyelmen kívül hagyják a dolgozók javaslatait. Segítsék a dolgozók aktivitásának kibontakozását a különböző üzemi értekezletek rendszeres megtartásával, jó megszervezésével és a dolgozók helyes kezdeményezéseinek támogatásával. Á A pártszervezetek vé1 * gezzék nagyobb gonddal a kádermunkát., Foglalkozzanak alaposabban a termelést irányító káderekkel, segítsék őket a káderek helyes kiválasztásában nevelésében. Különös gonddal kell foglalkozni a termelés élenjáró dolgozóival és azok szakmai és politikai képzésével. Ci A pártszervezetek se- gítsék elő, hogy a DISZ a fiatal munkásokat és műszaki értelmiségieket a technikai fejlesztés élharcosaivá nevelje. Adjanak a DíSZ-szer- vezeteknek lelkesítő, mozgósító feladatokat, bátorítsák a fiatalok kezdeményezéseit, fokozott figyelmet fordítsanak fiatal szakembereink politikai, szakmai és erkölcsi nevelésére. Növelni kell a megyei, városi, kerületi, járási ipari és közlekedési osztályok szerepét az ipar pártirányításában és ellenőrzésében. Ezen osztályok munkatársai tanulmányozzák az üzemekben folyó munkát rendszeresen a helyszínen és tapasztalataik alapján nyújtsanak segítséget az üzemi pártszervezeteknek és a gazdasági vezetőknek a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, a technika fejlesztésére irányuló szervező munka megjavításában. H A pártszervezetek útmu* * tatásai nyomán a szak- szervezetek javítsák meg a dolgozók között végzett nevelő munkájukat. Küszöböljék ki a szocialista munkaverseny szervezésében még fellelhető formalizmust és bürokratikus jelenségeket. Fokozottabban ellenőrizzék a munkavédelemmel és balesetelhárítással kapcsolatos intézkedések végrehajtását. Vigyék előre a dolgozók szakmai képzésének ügyét. Mozgósítsák a dolgozók széles tömegeit a technika feilesztésében, a technológiai fegyelem, a munkafegyelem megszilárdításában rájuk háruló feladatok elvégzésére. * A Magyar Dolgozók Pártjának egész tevékenységét, minden cselekedetét a dolgozó nép szolgálata vezérli. Pártunk politikájának, a szocializmus építésének célj a : népünk anyagi és kulturális életszínvonalának szilárdan, tudományosan megalapozott,, állandó, rendszeres emelése. Ebben alapvető szerepe van a műszaki haladásnak iparunkban, népgazdaságunkban. Ez az a döntő láncszem, melyet ma meg kell ragadnunk, hogy a munka termelékenységét mind magasabb színvonalra emelve, a termékek bőségét biztosítva hazánkban, győzelemre vigyük a szocializmus ügyét. A Központi Vezetőség felhívja a párt valamennyi tagját, a DISZ-tagokat, az ipar összes munkásait, művezetőit, technikusait, mérnökeit és alkalmazottait, a tervező intézetek és kutatóintézetek dolgozóit, a közgazdászokat és tervezőket, az ipari káderek oktatását végző pedagógusokat, hogy minden erejükkel harcoljanak az ipar előtt álló feladatok sikeres megoldásáért, az új technika széleskörű bevezetéséért, a munka termelékenységének gyorsütemű növeléséért, az önköltség csökkentéséért, a minőség javításáért. E feladatok sikeres megvalósítása nagymértékben hozzájárul országunk gazdasági erejének' további növekedéséhez, honvédelmének megszilárdításához, lehetővé teszi a dolgozó nép életszínvonalának emelését és elősegíti a szocializmus alapjainak lerakását. Nem bántam meg . . . — Levél a besenyőtelki tsz-ből — 1952 február 4-én léptem a besenyőtelki Szabad Föld termelőszövetkezetbe). Hatvanhét éves vagyok, családomból egyedül dolgozom tsz-ben. Ebben az évben 300 munkaegységet teljesítettem, ezért előlegként 17 mázsa búzát, nyolc mázsa •árpát, egy mázsa borsót kap- t i'.m De nem is erről akarok szólni, hanem néhá ^7 szavam azokhoz lenne, akik még egyénik g gazdálkodnak. A termelőszövetkezetünkben moső37 család 47 tagja műveli 426 hold földet. Ebben az év óén hat mázsa búzát, két és fél mázsa árpát osztottunk munká egységenként. Jövőre persze még többet akarunk, s erre meg van minden lehetőségünk. őszi búza tervünkből csak 20 hold van hátra, ezt is vetjük, 120 holdon már zöldéi a vetés. Elvetettünk 10 hold ősziárpát és öt hold rozsot. — Hogy a vetéssel ilyen jól haladhattunk, azt it gyors betakarításnak köszönhetjük, kukoricánkat már régen letörtük kenderünket is kiszedtük . a földből. Az állam iránti kötelezettség teljesítésében termelőszövetke- tünk példát mutat az egyénieknek. Ez évben még egy hízott sertés beadása van hátra, de valójában az sem számíthat hiánynak, hiszen 17 jószág hízik ólainkban, melyekből a jövő évi beadásba is lesz négy, tizenkettőt pedig szerződésre adunk be. Van a csoportnak nyolc hizlalásra szerződött bikaborjúja, amelyekért számítá» sunk szerint legalább 32 ezer forintot kapunk. A 37 család közül 25-nek fejős tehene van. Nekem is egy előhasú üszőm, amely naponta 10—12 liter tejet ad, e)7.t szabadon értékesíthetem. A csoportban 30 mázsás kukorica átlagunk volt, emellett nekem a háztájin még 25 mázsa csöveskukorica termett. Úgy határoztunk, hogy jövőre a közösben és odahaza is több hízót állítunk be. Örömmel nézünk a zárszámadás elé, úgy hiszem a többi belépővel együtt elmondhatjuk, nem bántuk meg, hogy beléptünk, s az teszi okosan, aki a mi példánkat követi. Toldi János tsz. tag. AZ A HATALMAS HARMADIK Van-e drágább kincsünk, mint a gyermek? Még világra, sem jött, s mar mennyi féltő gond veszi körül. Mi szüretünk újjá benne, fürkésző szemmel keressük arcán tulajdon vonásainkat — no, de azért azt sem bánj uk, ha egy- ben-másban különb ember lesz nálunk. Melyik szülő ne örülne, ha derek ember válik a gyermekéből? Pedig sokszor teszünk az ellen akarva-akarat- lanul. Hiszen nem csoda: még egy kovácstanuionak is menynyi mindent kell tanulnia, rogy megértse a vas termé- zetét, s formálni tudja — az ember meg már palánta korában is bonyolultabb minden fémnél, minden szerkezetnél, s a vele való bánást még sem tanítják sehol. Azaz, hogy tanítják — annak, aki hagyja. Vannak emberek, akik azt választották foglalkozásuknak, hogy a hajlékony gyermeki agyakat, szíveket pallérozzák. Úgy hívják őket: tanító. Nekik hivatásuk ez. Vannak mások, akik egyéb foglalkozásra adták magukat. Gépet kezelnek, földet szántanak, könyvelnek, vagy betegeket ápolnak. De amikor gyerekük lesz, ők is tanítóvá válnak. Nekik kötelességük ez. Az egyiknek hivatás, a másiknak kötelesség, de mindkettő ott áll a növekvő kis ember mellett. Egy cél kell nogy vezesse őket: becsületes, bátor, okos embert nevelni. Megvalósíthatják-e célúkat, ha össze nem fognak? Aligha. Az ilyen szövetség nélkül miiíden jóakarat kárbavész A gyöngyösi l. számú általános iskolában már hagyományai vannak a szülőkkel való kapcsolatnak. Sok édesapa, édesanya szívesen elmegy a szülői munkaközösség megbeszéléseire. Meghallgatja a tanár rövid, de annál velősebb előadását. — „Hogyan ellenőrizze a szülő a gyermek időbeosztását“, „Hogyan nevelje fegyelemre” — meg más efféle témákról, aztán sorra veszik a gyerekeket, kinél mit tapasztalnak, mi a tennivaló. A tanároknak rendszeres fogadó órái vannak, s csak örülnek, ha ilyenkor mennél több szülő keresi fel őket. Mert van egy százszorosán beigazolódott tapasztalatuk: azok a gyerekek, akikről a szülők gyakran faggatóznak, majdnem mindig jobb tanulók, fegyelmezettebbek, könnyebben kezelhetőek. Hogy miért? Ezt a rejtvényt nem nehéz megfejteni. Az I. számú iskola tanárát, Bujdák Jánosnét megkértük, mondja el, mit tapasztalt a szülőkkel való kapcsolat tekintetében. A következő esetet beszélte el: — Volt egy kislány az osztályomban, aki különösen nehéz diónak látszott. Gyakran hiányzott, tanulni alig tanult, közönyösen ülte végig az órákat és lerítt róla az elhanyagoltság. Szülei még csak mutatóba sem jöttek el az iskolába. Egyszer aztán felkerekedtem és betoppantam hozzájuk. Nem mondhatnám, hogy valami barátságosan fogadtak. Az egész család oda- csődüit elém, a küszöbnél beljebb nem jutottam. Hát jól van, megálltam a küszöbön és belefogtam a mondókám- ba. Hogy miről beszéltem? A gyerekről. Megkérdeztem, miért nem engedik iskolába. Hiszen a gyereknek tesznek rosszat vele. Meg hogy miért nem tartják tisztán, a többiek emiatt félrehúzódnak tőle hogy fájhat ez a gyereknek. Kerekedett egy másfélórás beszélgetés. Ezt már a szobában, az asztal körül fejeztük be. Az első félóra után felengedett a hangulat, s eszükbe jutott, hogy beinvitáljanak... A gyerek édesanyja azóta időről-időre eljön az iskolába, s a kislány maga sokkal nagyobb bizalommal van hozzám. Azelőtt vállát rándította, ha szóltam hozzá, elfordult. Most elmeséli minden búját-baját, többnyire hallgat a jó szóra. Talán nem is olyan nagy változás ez, de kimondhatatlanul örültem neki. És ilyen eset nem egy volt, nem kettő. Persze, nem jutok el mindenhova, legalább is csak ritkán. Hiszen magam is anya vagyok ... De akad segítségem, maguk a szülők. Öten-hatan, öntudatosabb emberek vállaltak egy-egy „fogadott“ gyereket. Ellátogatnak „fogadott” gyerekük otthonába, beszélgetnek szüleikkel erről-arról de elsősorban a gyerekről, a nevelésről. Nem is tudom elmondani, HÍREK — A HEVES MEGYEI Visznek község DISz szervezete táncmulatsággal egybekötött búcsúestet rendezett a községből katonai szolgálatra bevonuló fiatalok részére. A búcsúbeszéd után a bevo- nulók mindannyian fehér selyem zsebkendőt és piros szegfűt kaptak emlékül a DISZ szervezettől. — az Állattenyésztés fellendítése céljából Horton. Mezőszemerén és Egerfarmo- son apaállat istállókat építenek 520 ezer forintos költséggel. Kaiban a mesterséges megtermékenyítő állomás bővül 80 ezer forintos új beruházással. — A HEVES megyei fotó amatőrök legszebb színes fényképeiből november 17-én vetítettképes előadást tartanak a kultúrház dísztermében ese 8 órai kezdettel. — A MÁTRAVIDÉKI Szén- bányászati Tröszt üzemeihez a létszámhiány megoldása végett a napokban 200 honvéd érkezett dolgozni a különböző katonai egységektől. — A MÁTRAVIDÉKI Szén- bányászati Tröszthöz tartozó szűcsi XI.-es aknánál október 31-e óta alkalmazzák Koósz Pál üzemvezető újítását a farabló vitlát. — A gépet saját beruházásukból készítették el az üzem dolgozói és alkalmazása egy frontnál évenként 70 —80| ezer forint értékű bányafa megtakarítást eredményez. Az erdőteleki Rákosi Tsz tagsága elnökévé választotta Bordi Kálmán elvtársat, a falura került pártmunkást Vasárnap délelőtt az erdőteleki Rákosi Tsz-ben jelentős esemény zajlott le. Közgyűlést tartott a szövetkezet tagsága, amelyen elnökké választották Bordi Kálmán elvtársat. Bordi elvtárs azoknak a pártmunkásoknak egyike, akik a Központi Vezetőség felhívására falusi pártmunkára jelentkeztek. A közgyűlés előtt történt az első ismerkedés. Röviden, de egyszerű és érthető szavakkal ismerteti Bordi elvtárs az életét. — 29 éves vagyok, budapesti munkáscsaládból származom. Kilenc éve vagyok a párt tagja. Eleinte budapesti üzemekben, majd a Gyöngyösi Szerszám és Készülékgyárban mint ÜB elnök dolgoztam. Pártunk felhívását olvasva határoztam el, hogy munkámmal, tudásommal segítem a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Bordi Kálmán beszéde, nyílt tekintete bizalmat ébresztett a szövetkezet tagságában. Egyhangúan vették hát fel tagnak a munkásosztály küldöttét és fogadták el elnöküknek. Az erdőteleki Rákosi Tsz. fejlődése és munkája megköveteli a tervszerű, színvonalas vezetést, a jó szervezést. A szövetkezet megszilárdításáért, a magasabb terméshozamért folyó harc egyaránt szükségessé teszi, hogy politikailag képzett, vezetésben jártas ember kerüljön a szövetkezet élére. Erről beszéltek a járási és megyei szervek küldöttei, majd sok sikert kf~ vántak az új elnök munkájához. Az új elnök megható szavakkal köszönte meg a bizalmat és megígérte, hogy jó vezetője lesz a Rákosi termelőszövetkezetnek. Munkája nem lesz könnyű, az első időkben sokat kell tanulnia. A városi éfletről lemondva, szívós és kitartó munkával kell megbirkóznia a kezdeti nehézségekkel. Mindezt örömmel vállalta Bordi elvtsárs, mert a párt kérte ezt tőle. Biztos, hogy sikerrel jár munkája, mert támogatja őt a szövetkezet tagsága, amely szeretettel fogadta új elnökét. November 12-én a demjéni December 21 Tsz. hasonló közgyűlésen választotta meg elnökévé Kardos László elvtársat aki szintén a Gyöngyösi Szerszám és Készülékgyárból jött falusi pártmunkára. Elnökválasztás volt 13-án a kiskörei Dózsában is. Itt Csóti Istvánt választották meg elnöknek a szövetkezet tagjai. Csóti elvtárs ezelőtt a Közlekedés és Postaügyi Minisztérium dolgozója volt. — A ZENEI irodalom remekei című sorozat harmadik részében Mozartról tart előadást Heinz Fülöp főiskolai tanár a járási kultúrház klubtermében. — EGER VAROS I. sz. kórházában korszerű és modern gyermekosztály létesül, külön koraszülött részleggel. Több mint 260 ezer forintot fordítanak erre a célra. — KÖZEL HÁROM hete a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt új üzeme, a szűcsi X-es akna. Termelése napi 15 vagon szénnel segíti az ország szénellátását. A jövő évben 48, majd a következő években 56—65 vagon lesz az üzem átlagos napi teljesítménye. — EGÉSZSÉGÜGYI hónap kezdődött a Mátravidéki Erőműnél novembér 9-én. A hónap tartama alatt egészségügyi és balesetvédelmi kiállítás, orvosi szakelőadás, baleset elhárítási ankét és ötletnap rendezésével ismertetik meg a dolgozókat, az egészséges életmód és a balesetelhárítás főbb követelményeivel. milyen fontos, hogy összhangban legyen az iskolai és az otthoni nevelés. Hiába tanítjuk a gyereket a tudás megbecsülésére, ha otthon azt hallja: „Ekkora nagy kölyök és csak a napot lopja az iskolában. Mikor én ennyi idős voltam, már magam kerestem a kenyeremet... Neked meg semmi hasznodat sem látjuk.“ Előfordult az ilyesmi, ha nem is általánosan. De többnyire a szülők is a gyerek javát akarják és megértik, támogatják a pedagógus törekvéseit... Bujdák Jánosné ebben a tanévben már minden szülővel beszélt. A gyerekek feleleteit cédulára írja és kéthe- tenkint elküldi a szüleiknek — hádd lássák, milyen a gyerek előmenetele, ne a vizsgák után szörnyűlködjenek. így aztán mindjárt köny- nyebb a pedagógus munkája. Egy példa elegendő: Bujdák Jánosné osztályában tanévkezdés óta egyetlen igazolatlan mulasztás sem volt. S az osztály szellemén, fegyelmén is lemérhető annak az eredménye, hogy szülők és tanár egymás segítőtársai, szövetségesei. * Szövetségesek, igen, a szó legszebb értelmében: két erő szövetsége a harmadikért, azért, hogy a formálódó kis emberkékből becsületes, művelt, szorgos nemzedék váljon. Olyan nemzedék, amely lassacskán levetkezi a múlt tapadó, szívós indáit, és sohasem látott, új társadalmat formál: emberséges, do’eos emberek világát. Gács András. Termelőszövetkezeteink vezetnek az őszi munkákban A rádió, sajtó, az illetékes szervek állandó, fokozott mozgósítása, az őszi munkák mielőbbi befejezésére, megyénkben is visszhangra talált. Meggyorsult a szárletakarítás, a vetés, a traktorok nagy része már a tavasziak állá készíti elő a talajt. Termelőszövetkezeteink 8.425 katasztrális holdon végezték el e hónap 10-ig a mélyszántást, ami tervükhöz viszonyítva 59.6 százalék. A tszcs-k pedig 3.351 holdon, ez 45 százaléknak felel meg. Legjobban a füzesabonyi járás termelőszövetkezetei dolgoztak ezen a téren, ahol 76.2 százalékos eddig a tervteljesítés. Nagy lemaradás mutatkozik a pétcrvásári (37 százalék) és a hatvani járás (42 százalék) tsz és tszcs-inél mélyszántásban. A jelentések alapján a ke nyérgabona vetést megyén termelőszövetkezetei 12.29 : holdon végezték el, ez 100 százaléknak felel meg. A tszcs-! ; is már 98.3 százaléknál tartanak. Az egyéniek pedig 84.772 holddal 92.6 százaléknál. i> kenyérgabona vetés megyénk ben globálisan értékelve 101.321 holddal 94.5 százaléknál tart Az ősziárpa vetés termelőszövetkezeteinknél szintén' befejezéshez közeledik, november 10-ig 1858 hold ősziárpa vetéssel tervüket 97.7 százalékra teljesítették. A tszcs-k 185 hold vetéssel 60.5 és az egyéniek 2564 holddal 68.5 százalékra állnak. Jelentés a sípállomások versenyéről Gépállomásaink egy része már befejezte az őszi szántási tervet, végéhez közeledik a vetésterv teljesítése is. Legfontosabb feladatuk most a hátraléI vő szántás-vetés elvégzése é a tavasziak alá a mélyszánt; befejezése. Értékelés szerint i következő százalékos eredményt érték el november 10-ig Gépállomás szántás vetőszántás vetés Tarnaszentmikós 104.1 114.0 76.0 Atkár 69.9 67.8 91.0 Detk 54.9 54.0 67.5 Eger 46.4 83.4 94.6 Füzesabony 62.2 57.1 77.9 Heves 77.9 67.5 62.1 Hort 37.4 59.9 109.8 Lőrinci 74.4 144.2 76.8 Pétervására 15.5 48.8 106.0 Sarud 55.3 69.1 113.9 A gépállomások eredménye összesen szántásnál 63.9, vető- szántásnáil 75'.3, vetésnél 83.9 százalék. őszi tervét globálisan nézv legjobb Heves 93.8, Sarud 83 és Tarnaszentmiklós 78.3 szé zalékkal. „Tiszta határ“ mozgalom a füzesabonyi járásban A füzesabonyi járásban találjuk a legkevesebb kintlévő kukoricaszárat, s olyan földet, ahol még a szántás vagy vetés nem látható. A járás vezetői „tiszta határ“ mcízgalmat indítottak. A megye összes járását és községét felszólították, hogy mielőbb takarítsák 1 földjeikről a még kintlévő te ményeket, terménymaradv nyokat. Megígérték, hogy n vember 20-ra járásukb; egyetlen parcellán sem le kukoricaszár és november 3 ig befejezik a mélyszántást. ►H Ab őszi vetésben a füzesabonyi, hatvat és a pétervásári A megyei tanács rendszeresen értékeli a megye hat járásának versenyét. — Most az őszi munkákban a legutóbbi értékelésnél megállapította, hogy három járás, a füzesabonyi, hatvani és pétervásárai befejezte a kenyérgabona vetéjárás a legjobb sét. A hátralévő három jő ban: gyöngyösi 92.8, egri 8. hevesi járásban 88.5 százaiéi kenyérgabona vetés tervhez szonyítva. A három város közül Hr vezet 96 százalékkal, máso Gyöngyös 91.7 százallék) harmadik Eger 90.5 %-kal. \
