Népújság, 1955. október (79-85. szám)
1955-10-27 / 84. szám
2 1955. október 27. Csütörtök. NÉPÚJSÁG Az eredményes munka alapja: jó kapcsolat a lakossággal Barna István munkáslevelezőnk írásának igazsága öt éve, hogy pártunk vezetésével formailag is felszámoltuk az úri közigazgatás maradványait és létrehoztuk a dolgozó nép tanácsait. Azóta fiatal tanácsszerveink és a lakosság bizalmából a bennük dolgozó munkások, parasztok, a nép küldöttei nagy többségben bebizonyították, hogy képesek az ország, a falu dolgát intézni, hogy érdemesek választóik bizalmára. Persze, akadt olyan ember is, aki megválasztása után cselekedeteiben méltatlanná vált erre a bizalomra. Ezeket visszahívták, a nép megvonta tőle bizalmát. Ilyen volt Juhász Jánosné maklártályai tanácselnök is, akit miután megválasztottak, úgy gondolta, hogy ő parancsolásra született. így is beszélt a dolgozókkal. A meggyőző szó helyett parancsokat osztogatott, go- rombáskodott, sőt funkcióját felhasználva, feketén vágott sertést. Nem csoda, ha ezek után 1952 nyarán idegenkedve fogadták a faluban az új elnöknőt. Az idegenkedés, a bizalmatlanság azonban hamar szertefoszlott. Tóth Jánosné jó tanácselnöknek bizonyult. Először csak egy-két dolgozó kereste fel az irodájában. S mostanában már ritka az a nap, amikor 10—11 óránál előbb kerül ki az irodájábóL Mindenki bizalommal keresi fel a panaszával, bajával. Ha tud és jogos a panasz, segít, intézkedik. Ha nem jogos, türelmesen megmagyarázza. Minden dolgozóhoz van egykét kérdése, kedves szava. De ha kell, kemény is tud lenni. Megköveteli a kulákoktól, de a dolgozóktól is a törvény betartását, ahogy mondták szigorúan, de igazságosan. Ezért is szerették meg a község dolgozói olyan hamar, s jó munkája következtébén sí gyre szilárdabbá válik a községi tanács és a lakosság közötti kapcsolat. Természetesen helytelen volna a tanács és a lakosság kapcsolatát csak egy tanácstag munkájárí lemérni, még ha az tanácselnök is. Kétségtelen, a tanácselnök munkáján, tevékenységén sok múlik, de nem minden. Hisz a község dolgozói rajta kívül még 46 tanácstagot választottak. Am, ahogy szokták mondani, a jó példa ragadós. Tóth Jánosné példáját követve, a többi tanácstagok is rendszeresen megtartják a tanácstagi beszámolókat, beszélgetnek választóikkal, meghallgatják körzetük dolgozóinak ügyesbajos dolgait és segítenek. így dolgozik özv. Palánkat Józsefné, a VII. körzet tanácstagja is. Az egyik nap Sárközi József dolgozó paraszt azzal kereste fel, hogy a begyűjtési hivatal szőlőjére beadást írt elő, holott csak 360 négyszögöl szőlője van, amely a jelenlegi rendelkezések értelmében mentesül a beadás alól. Palánkai Józsefné kiment Sárközi Józseffel a földre, lemérték és miután a szőlő területe ténylegesen 360 négyszögöl volt, elintézte a tanácsnál, hogy a beadást leírják. Özv. Kerek Ferencné pedig azzal a kéréssel fordult hozzá, hogy földterületéhez viszonyítva sok adót követelnek tőle. Palánkai elvtársnő megnézte a dolgot és kiderült, hogy özv. Kerek Ferencné nevén több föld szerepel, mint amit ténylegesen használ és intézkedésére orvosolták a panaszt. Persze, vannak olyan problémák is, amit a tanácstagok nem tudnak megoldani, szükség van az egész tanács segítségére. Ilyen eset volt, mikor Szűcs Józseftől, a 32. körzet tanácstagjától választói azt kérték, hogy a hegyekből lejövő vízárokra csináltasson a tanács egy hidat, mert a jelenlegi az utca túlsó végén, messze van. Szűcs elvtárs ezt a javaslatot megbeszélte a tanáccsal és a tanács biztosította az anyagot a hídhoz. De munkaerőt, illetve pénzt már nem tudott adni a megcsinál- tatáshoz. Szűcs elvtárs ismét felkereste a körzet dolgozóit, elmondta, hogy anyag van, de megcsinálni nekik kell. És a körzet dolgozói társadalmi munkával megépítették a hidat. Jól működnek a legfontosabb állandó bizottságok is. Munkájuk arról tanúskodik, hogy jó a kapcsolatuk a község dolgozóival és bátran támaszkodnak a lakosságra. A mezőgazdasági állandó bizottság javaslatára például a jószágtartó gazdák társadalmi munkával tisztították ki a legelő öntöző árkait. Lehetne még tovább sorolni a tanácstagok, vagy állandó bizottságok eredményeit, ami természetszerűleg a jó tömegkapcsolatot bizonyítja. Hisz tanácsaink, a tanácstagok és az állandó bizottságok ott érhetnek el eredményeket munliá- jukban, ahol biztosítva van a döntő feltétel, ami nem más, mint a tanács és a lakosság alkotó és kölcsönösen segítő kapcsolata. Különösen megmutatkozott Maklártályán a tanács s alakosság kapcsolata a községpolitikai terv összeállításánál és megvitatásánál. Itt a tanács a meglévő pénzkeret mellett elsősorban a lakosság kívánságát vette figyelembe. Szükséges volt, hogy ebben az évben legalább négy szivattyús kutat létesítsenek a vízzel kevésbé ellátott körzetekben. Két fontos bekötő utat is kellett kövezni. Ezek mellett járdák kövezését is tervbe vették és még több mást. Mind szükséges volt, amit tervbe vettek, de a községi alap összegét nagyrészt a négy kút felemésztette volna. Ezért határoztak úgy a község dolgozói, hogy ahol csak lehet, segítenek igával, gyalogmunkával és a tanács csak az anyagot és esetleg a szakembert biztosítja. A tanács és a lakosság összefogásának az eredménye, hogy a községpolitikai terv nagyrésze már megvalósult. Kész a négy kút, a két bekötőút is elkészült a tervezett 20 ezer forint helyett 11 ezer forintból. Meg van renEgymillió tégi Az egri Vécsey-völgyi téglagyár dolgozói termelési értekezleten beszélték meg a Minisztertanácsnak azt a határozatát, mely szerint a jövő évben 200 millió forinttal fordítanak többet lakások építésére. Ehhez a nagy programhoz az Egri Téglagyár dolgozói is jobb munkával, még több téglával akarnak hozzájárulni. Az értekezleten megbeszélték a többtermelés feltételeit és elhatározták, hogv november 7-e tiszteletére éves delve 12 ezer darab járdalap is, amit szintén nagyrészt társadalmi munkával raknak majd le. A tanácsok tömegkapcsolatainak legfontosabb fokmérője — ezek mellett —, hogy a község lakossága hogyan teljesíti az állam iránti kötelezettségét, hogyan tartja be a törvényt. A maklártá- lyaiak erre is jó példával tudnak válaszolni. A község évek óta adófizetésben, begyűjtésben a járásban — sokszor me-t gyei viszonylatban is *— (az első helyeken foglal helyet. A kenyérgabonabeadásnál például egyetlen hátralékos sem volt, nem kellett senkit elszámoltatni a községben és túlteljesítették begyűjtési tervüket. A kapások begyűjtésénél jelenleg is az elsők között van. Élen járt a község dolgozó paraszsága a VI. békekölcsönjegyzésnél is. A dolgozó parasztok közel 85 százaléka jegyzett békekölcsönt. A legutóbbi október 20-án megtartott tanácsülésen pedig a tanácstagok és a résztvevő dolgozó parasztok vállalták, hogy november 7-e tiszteletére október 31-ig az összes őszi vetést elvégzik és határozatilag fogadták el Hatvan és Visznek versenyfelhívását, mely szerint november 7-ig egész évi adó és beadási tervüket teljesítik. íme, ilyen szép munka folyik ott, ahol jó és szilárd a tanács és a tanácstagok kapcsolata a lakossággal, választóikkal. Sárközi Miklós a terven felül tervükön felül egymillió téglát fognak gyártani. Horváth Pál brigádvezető azt a vállalást tette, hogy brigádjával éves tervén felül kétszázezer téglát égetnek. Molnár Sándor bányász brigádja nevében felajánlotta, hogy november 7 tiszteletére 115 százalékos teljesítményt érnek el. A gyár műszaki vezetői megígérték, minden segítséget megadnak a téglagyáriaknak vállalásuk sikeres teljesítéséhez. Naponként igen sok értékes levél érkezik szerkesztőségünkhöz. Egyszerű dolgozó emberek írásai, melyek mint megannyi összekötő kapocs az élettel, a gyakorlattal, segítik szerkesztőségünk munkáját. Egyik munkás levelezőnk, Barna István petőfibányai vájár, gondosan megfogalmazott, őszinte sorai Petőfi altáró termelésének helyzetével foglalkoznak. Ha eleinte nem is, de később a sorok olvasása közben döbbenünk csak rá igazán, mit is jelentenek szamunkra a levelek. Barna István levele igen helyesen, nyílt őszinteséggel a dolgozó tömegek szemével nézve mond bírálatot, s mutat rá az elmúlt hónap munkájának hibáira. Ugyanis szeptember hónapban a Petőfi altáró nem tudta tervét teljesíteni, pedig elegendő munkahely és munkaerő állott az üzem rendelkezésére. A tröszt vezetői Hivatalos helyeken sem tudták mivel indokolni a lemaradást. Minderről tiszta képet adtak számunkra az egyszerű bányászember mondanivalói. Idézzük az erre vonatkozó rész tartalmát: „Sajnálatos esetről kell hírt adnom. Petőfi altáró elvesztette az élüzem címet és ez minden dolgozó, műszaki vezető és az üzemvezetőség súlyos mulasztásainak tudható be. Az üzem vezetői nem tudtak indokot felhozni. Az élüzem cím elvesztésének ők is részesei. Mégis túlnyomó részben ezért a szép megtisztelő cím elvesztéséért elsősorban mi, fizikai dolgozók vagyunk a felelősek. Kinek a hibája ez? Elsősorban nekünk, kommunistáknak, mert nem álltunk kellően feladatunk magaslatán, elmaradt a kommunista példamutatás mind a termelésben, mind az igazolatlan hiányzások megszüntetésében egyaránt. Szép számmal találhatók üzemünkben táppénzcsalások, indokolatlan hiányzások és laza a munkafegyelem is. Ezek a felsorolt tényezőle közrejátszottak az élüzem cím elvesztésében.“ Ez hát az igazság, melyet a dolgozó ember helyes meglátása, alulról jövő bírálata ismertetett meg velünk és a megye dolgozóival. Igazat adunk minden szavának, amely a dolgozókban a saját munkájuk iránt érzett felelősségérzetet bizonyítja. Bar- na elvtárs levele egyben ígéret is a negyedik negyedév jobb munkájára. E megváltozott jobb munkáról tanúskodik az üzem október havi tervteljesítése. Nem üres frázisok tehát Barna István levelezőnk befejező sorai: „Mindenhol mi, kommunisták legyünk az eredményes jó munkának kezdeményezői, hogy tőlünk vehessenek példát a pártonkívüli dolgozók is. ígérjük, hogy a mi lelkiisme-, rétién munkánk által eresztett élüzem címet a negyedik negyedéves versenyünkkel újból visszaszerezzük.“ IIIR fi K **« — OKTÓBER 21-én délelőtt bensőséges ünnepség zajlott le a Dobó gimnázium tanári szobájában. Dr. Demie Győző magyar, németszakos tanár pályafutásának 40 éves évfordulóját ünnepelték meg. — OKTÓBER 27-én este az egri járási kultúrház nagytermében kultúrműsorral egybekötve a TTIT és az MSZT Micsurin emlékünnepélyt rendez. Az ünnepély előadója dr. Hortobágyi Tibor főiskolai tanár, a biológiai tudományok kandidátusa. —ÜJ NÉMET könyvelőgép, A thüringiai „Rheinmetall“ gyár új könyvelőgépe bonyolult könyvelési műveleteket végez. Egyetlen ember a géppel több szakképzett könyvelő kétnapi munkáját ellátja. A gép rendkívül pontosan, gyorsan és hibamentesen dolgozik. Kezelése oly egyszerű, mint egy közönséges írógépé. — A VI. BÉKEKÖLCSÖN kibocsátása Heves megyében is szép eredménnyel zárult. A községi tanácsok nemcsak a jegyzésből vették ki a részüket, hanem a lejegyzett ösz- szeget egyes tanácsok már teljes egészében be is fizettették a lakossággal. A mai napig Nagykökényes és Kerekha- raszt jelentette be, hogy a lejegyzett összeget teljesen befizették. munkás, paraszt tömegek bizalma egyre jobban megingott a kormány iránt. Október 29-én hatalmas tüntetéseket szerveznek Budapesten, a béke, a függetlenség és a népköztársaság kikiáltása mellett. A gyárakban egymásután alakulnak meg a munkástanácsok, elsősorban a Ganz-gyárban, a Weiss Manfréd üzemekben és a többiekben. És a Nemzeti Tanács akarata ellenére, szinte tudta nélkül okt. 31-re virradó éjjel a munkások és a katonák kezére került égés? Budapest. Budapesten győzött az őszirózsás Forradalom. A megszállást a katonacsoportok és az üzemek munkástanácsai önállóan végezték. Mint kis harci egységek indultak külön-külön és az utcán egyesültek egységes, ellenállhatatlan forradalmi folyammá. így győzött a Nagy Októberi Forradalom hatására Magyarországon is a polgári demokratikus forradalom. Am ez a forradalom nagyszerű eredményei ellenére sem juthatott volna el a Magyar Tanáes- köztársasásig, forradalmi vezetők, a forradalom pártjának vezetése nélkül. De a munkásosztály nemcsak látta, hanem tanult is orosz testvérei példájából és tudta, hogy ha a forradalmat tp- vább akarja' vinni, forradalmi pártra van szüksége. Olyan pártra, amely biztosan, tántoríthatat- lanul vezeti a magyar munkás- osztályt és a dolgozó parasztságot a végső győzelemre. Ilyen párt volt az 1918 november 20-án megalakult Kommunisták Magyarországi Pártja: A magyar októberi forradalom csakis a Kommunisták Magyar- országi Pártjának vezetésével vihette tovább a forradalom zász- laiát és vívhatta ki a Magyar Tanácsköztársaságot. A kommunista párt vezetése nélkül, mely a Nagy Októberi Forradalom szellemében vezette a magyar dolgozókat, áz Őszirózsás Forradalom néhány hét múlva menthetetlenül • elbukott volna. A Na y y Októberi Szo- íalista forradalom végleg meg- löntötte a burzsoázia hatalmát froszországban. A világ egyhato- lán a kizsákmányolt proletariátus iralkodó osztállyá lett, a dolgozó lép birtokába vette az országot. ^ munkásosztály, a lenini Bolse- rik Párt vezetésével megkezdte a [izsákmányolás felszámolását és negkezdte egy új, a dolgozó nép ársadalmának, a szocialista fáradalomnak a felépítését. Az Októberi Forradalom azon- >an nem csupán Oroszország néninek életét változtatta meg gyö- teresen. Az Októberi Forradalom lemcsak „nemzeti keretekre“ korlátozódó forradalom, hanem Esősorban a nemzetközi, az e- jész világ számára kiható és lagyjelentőségű forradalom volt, ímely gyökeres fordulatot jelentett az emberiség történetében, fordulatot a régi kapitalista világtól az új, szocialista világ felé. Az Októberi Forradalom győ- zemével új korszak kezdődött, — mert megdőlt a kizsákmányolás ägyeduralma, melynek nehéz láncai azelőtt jbéklyóban tartották az egész világot. A Nagy Októberi Forradalom győzelmével a világtörténelemben először vette kézéin; a dolgozó nép saját sorsának irányítását. Világjelentőségű fordulat volt ez, mert olyan társadalmi forma született, ahol a dolgozó népé a hatalom, ahol megszűnt a dolgozó nép tőkés kizsákmányolása. Az orosz prole tariátus e nagyszerű hőstette fé nyesen igazolta Lenin szavait, hogy a proletariátus a kapitalizmus elleni harcban győzhet egy országban is. Természetes, hogy ez hatással volt a nemzetközi munkásmozgalomra is, hisz az Októberi Forradalom, mint világító fáklya mutatta a világ proletariátusának azt az utat, amelyet követnie kell és fénye beragyogta mindazokat a forradalmakat, amelyek a Nagy Októberi Forradalmat követték. A XX. szâæad első évtizedeiben a cári Oroszországon kívül kétségtelenül Magyarország A politikai iskolák tananyagához: a Hagy Októberi Forradalom hatása az 1918-as Őszirózsás Forradalomra volt leginkább „forradalomtól terhes“. Egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a magyar nép csak forradalmi úton lesz képes megoldani azokat a halaszthatatlan feladatokat, amelyeknek megoldatlansága kezdte zsákutcába vinni az országot. Ezek közül a feladatok közül legfontosabbak a következők voltak: 1. A jelentékeny feudális maradványokkal való felszámolás, az ország demokratikus átalakítása, mindenekelőtt a földkérdés demokratikus megoldása. 2. Az Ausztriával szembeni félgyarmati viszony megszüntetése, az ország függetlenségének megteremtése. 3. A nemzeti kérdés demokratikus rendezése. Ennek a forradalomnak szükségszerűségét bizonyítja az az elemi erő is, amely 1918 októberében bizonyos mértékben a vezetők akarata ellenére is, spontánul utat tört magának. A háború három éve szinte teljesen kimerítette a központi hatalmakat. A gazdasági bomlás jelei mutatkoztak és egyre nagyobb méreteket öltött a tömegnyomor, mely a központi hatalmak országai közül legszembetűnőbben Magyarországon mutatkozott meg. Ez érthető is, hisz a monarchia számára Magyarország csak raktár volt, gazdasági szempontból és emberanyagban egyaránt. A magyar katonáknak kellett a legveszélyesebb helyeken harcolni, és emiatt a magyar hadseregnek tíz százalékkal magasabb volt a halálozási arányszáma, mint a többi központi hatalmak. A bevonult magyar katonák 60 százaléka (kb. 2 millió) halt meg és esett el a harctereken. Ezekután természetes, ha a háborúellenes hangulat nemcsak a fronton, de az országban is egyre fokozódott. Nagy szerepe van ebben az Oroszországból hazatért magyar hadifoglyoknak, akiknek egy része — több tízezren — vállvetve az orosz proletariátussal, részt vett a Nagy Októberi Forradalom harcaiban is. Az Októberi Forradalom után kiadott szovjet béke dekrétum Magyarországon is nagy visszhangot keltett. Válaszul a magyar munkásosztály 1917 novemberében és decemberében több nagyszabású háborúellenes tüntetést szervezett, melynek fő jelszavai „békét akarunk“, békét az oroszokkal“ voltak, és először e tüntetések során hangzott fel az a jelszó is, hogy „kövessük az oroszokat“. Az Oroszországból hazatért hadifoglyok mindenütt hirdették a cár nélküli országot, a munkás-, katona-tanácsokat, a földosztást, a kizsákmányolás megszüntetését, azaz az Októberi Forradalom vívmányait. A hazatért hadifoglyok agitációjának eredményeként a magyar dolgozó tömegek rokonszenve az orosz nép iránt egyre határozottabb jelleget öltött. A Breszt-Litovszki béketárgyalásoknál, mikor a központi hatalmak területrabló szándékkal lépnek fel, Németország, Ausztria proletariátusa mellett a magyar munkások is hatalmas, az egész országra kiterjedő sztrájkkal kényszerítik a kormányt, a területrabló szándék nélküli béke megkötésére. Az orosz nép, az októberi forradalom eredményeivel érzett rokon- szenvet szemléltetően bizonyítja, hogy a béke megkötésére szervezett sztrájkban, amely 1918 jan. 18-án kezdődött, — három nap alatt fél millióra nőtt a sztrájkolok száma. Ebben a nagy béketüntetésben merül fel a magyar dolgozó tömegek ajkán határozott formában a munkástanácsok neve is. A szoc. dem. párt és a kormány csak azzal tudja leszerelni az egyre növekvő forradalmi sztrájkhullámot, hogy Ígéretet tesz a területszerzés nélküli békére. Az Októberi Forradalom hatása tehát egyrészt abban mutatkozott meg, hogy a magyar dolgozó tömegek egyre inkább balra tolódtak, hogy a magyar munkásmozgalmat egyre inkább az egyedül lehetséges és helyes út felé, a forradalom felé fordítja. A magyar proletariátus egyre forradalmibbá válik. Egyre sűrűbbek és határozottabbak az akciók. E- zeket az akciókat azonban, mivel nincs egy központi irányító szerv, spontanitásuk, egymástól való elszigeteltségük következtében a szoc. dem. párt hazug ígérgetéseivel leszereli, illetve a kormány karhatalommal szétveri. 1918 június 20-án a MAVAG udvarán a kormány a munkások közé lövet. Négy munkás meghalt, többen pedig megsebesültek. A magyar munkásosztály válaszul az egész országra kiterjedő sztrájkkal felel, melyet végül is, csak katonasággal tud szétverni a kormány. Bár a magyar proletariátus helyenként ér el kisebb-nagyobb eredményeket, de a tapasztalatokból és nem u- tolsósorban az orosz proletariátus példájára arra a következtetésre jut, hogy ha igazán eredményes harcot akar vívni, akkor a lehető legnagyobb szervezettséget, összefogást kell megteremtenie. Az Októberi Forradalom hatása tehát másrészt abban mutatkozott meg, hogy növekedik a munkásosztály szervezettsége. — Míg 1916-ban 55.338 szakszervezeti tag volt, 1917-ben már 215.222-re nőtt a szakszervezeti tagok száma. Közben döntő változások vannak a nemzetközi politika porondján is. A központi hatalmak balkáni szövetségesei, a bolgárok és törökök leteszik a fegyvert. Majd ezt követően, 1918 őszén a német csapatok sorozatos vereséget szenvednek. Alapjaiban inog az egész monarchia, míg végül ősz szédül. Egymásután alakulnak meg a lengyel, cseh, jugoszláv, román nemzeti tanácsok és szakadnak el a monarchiától. A forradalmi hullám, a forradalmi lendület Magyarországon is tovább fokozódott, aminek a következménye, hogy október 23-án lemond a kormány és megalakul a Magyar Nemzeti Tanács, melyhez 29-én csatlakozik az államrendőrség is. A Nemzeti Tanács azonban, amely a Károlyi-pártból, a szoc. demokrata pártból és a radikális pártból tevődött össze és élén Károlyi Mihály állt, egyáltalán nem óhajtotta a forradalmat és minden eszközzel akadályozta a magyar proletariátus forradalmi lendületét. Károlyi nyugati mintájú polgári demokráciáról ábrándozott. Az angol, francia, vagy amerikai demokrácia megteremtéséhez azonban Magyarországon hiányzott a legalapvetőbb feltétel: az erős, független és demokratikus beállítottságú polgárság, amely mind a nagybirtokosság feudális, mind a munkásság szociális, törekvéseinek szembehelyezkedve, biztosíthatta volna a polgári demokráciát abban a formában, ahogyan a nyugati országokban 150—200 évvel ezelőtt kialakult. Károlyitól a magyar proletariátus nem várhatott és nem is várt társadalmi reformokat, hisz Károlyi e- gyetlen közelebbi célja volt kivezetni az országot a háborúból, úgy, ahogy lehet. Ez pedig nem elégítette ki a magyar proletariátust, amely mélyreható, társadalmi átalakulást akart, orosz testvéreinek példáját követve. — Látva, hogy a Károlyi-féle „népkormány“ nem képes a feladatokat megoldani, húzta-halasztotta a földkérdés demokratikus rendezését, lassan haladt az államhatalom megtisztítása is a reakciós elemektől, tűrte az ellenforradalmi erők lázas szèrvëzkëdéseit, a
