Népújság, 1955. október (79-85. szám)
1955-10-09 / 79. szám
2 NÉPÚJSÁG 1955. október 9. Vasárnap. PARTELET AZ EGERESEIM BANYA NÉPNEVELŐI évi terv teljesítéséért EGERGSEHI bánya évi tervének esedékes részét napjainkig alig 90 százalékra teljesítette. A lemaradás már az év első negyedében elkezdődött. — Hogy mi volt az oka, ne részletezzük bővebben. Csak annyit: a műszaki feltételek és egyéb hiányosságok mellett, hiányzott a népnevelő munka mozgósító ereje is. A pártbizottság javított a hibán. Átszervezte a népnevelő hálózatot, rendszeresebben foglalkozott a népnevelőkkel. Beszámoltatta őket, agitációs munkájukat konkrét érvekkel segítette és igyekezett megmutatni a népnevelő munka szépségeit is. Ezekután a népnevelők is nagyobb gondot fordítottak a termelésre, konkrétabban mozgósítottak a terv teljesítésére. Kovács Kálmán népnevelő a IX.-es ereszke szállításánál dolgozik. A fejtési fronttól mintegy 1600 méterre volt az akna, ahová a csilléket kézi erővel kellett eltologatni. Ez nemcsak nehéz és fáradságos munka volt a szállítóknak, hanem lassú is, s szinte örökös csillehiányt okozott a frontnak. A dolgozók megtalálták a kivezető utat: végtelen kötélpályát kell beépíteni — javasolták. Kovács elvtárs a javaslatot munka után megbeszélte a műszakiakkal, de nemcsak megbeszélte, hanem sürgette is a beszerelést. Néhány nap múlva már végtelen kötéllel szállították a csilléket. Könnyebbé vált a munka, győzték üres csillével a frontot és még öt ember fel is szabadult a szállítástól. Az év elején gyakoriak voltak az igazolatlan műszak hiányzások is. A népnevelők ezek megszüntetésére munkához láttak. Nagy h. Sándor népnevelő például megmagyarázta a dolgozóknak, hogy milyen hátránya van, ha hiányoznak. Elmondta, ■ hogy elsősorban kevesebb szén jut felszínre, kevesebb jut az országnak. A dolgozók egy műszak hi- ánvzáskor a hűségjutalom felét, két műszak hiányzáskor pedig az egész hűségjutalmat elvesztik. Ezenkívül csökken a fizetett szabadságuk, kevesebb kereset jut a családnak is. Az ilyen helyes magyarázó szó után szégyen lett az igazolatlan hiányzás több munkacsapatban, sőt_ Nagy h. Sándor munkacsapatában a doj- gozók nem tűrik meg maguk között az igazolatlanul hiányzót. EZEK A példák nem egyedülállóak. A jó népnevelő munka következtében a dolgozók egyre nagyobb része érez felelősséget a termelés növeléséért, á terv teljesítéséért. Ez a felelősségérzet jellemző a gépjavító műhely dolgozóira is, akik bár nem közvetlenül fejtik a szenet, de munkájukon — a jó karbantartott, üzembiztos bányagépeken —■ sok múlik. Az Ózdi Tröszttől a vastagtelepi frontfejtés megindításához három kaparószalagot kaptak. Harcos István csoportvezető, aki népnevelő is, szerelés előtt megbeszélte a dolgozókkal, hogy a három kaparószalag gyors üzembe helyezése naponta több tonna szenet jelent a terv teljesítéséhez. Megmagyarázta, hogy a bányászok várják a kaparószalagokat, mert segítségükkel könnyebben és több szenet tudnak termelni. A dolgozók Harcos elvtárs szavai nyomán lelkesen jogiak a gépek szereléséhez. — Krjnka László lakatos javaslatára pedig egyszerű szerkezettel megoldották a leömlő fej rögzítését is. ami addig nem volt biztosítva. A terv teljesítése iránti felelősségérzet mutatkozott meg a technikafejlesztését tárgyaló nagy aktíva értekezleten is. itt a dolgozók közel 80 javaslatot tettek a munkafolyamatok ész- szerűsítésére, a termelékenység növelésére. Csak a gépjavítómíí- hely dolgozói 14 javaslatot tettek, nagyrészt áramtakarékosságra. A szakvezetés — helyesen — az elhangzott javaslatokból intézkedési tervet állított össze, a javaslatok megvalósítására. Ez a néhány példa is bizonyít- ia, hogy a konkrét termelési agitáció nem marad eredménytelen. A példák mellett szembetűnően bizonyítja ezt a tervteljesítés alakulása is. Az első negyedévi lemaradás után a bánya — a népnevelő munka fellendülésével párhuzamosan — túlteljesítette a második negyedévi tervét. Teljesítették tervüket júliusban és augusztusban is. Mégis e számottevő eredmények °ellenére sem csökkenhet a népnevelő munka. Harcoljanak a népnevelők következetesebben a termelést elősegítő, meggyorsító javaslatok bevezetéséért. — Bíró k. István II. és Érsek Ferenc elvtársak például a nagy aktíva értekezleten javasolták, hogy a frontokon a fapillérek alá hathat sínt rakjanak, mert így kony- nyebb és gyorsabb a pillérek átszerelése. A javaslatot hat pilléren ki is próbálták és jól bevált. A szakvezetés azonban mégsem biztosít minden pillérhez (mi,n<J; össze csak a kipróbáláshoz adott hat pillérnél alkalmazzák), ilyen sín pedig van, a bányának csak el kellene a megfelelő méretekre fűrészelni. Nyilvánvaló, hogy ilyen esetekben, miután minden lehetőség meg van egy jó javaslat bevezetéséhez, a népnevelök feladata az. hogy követeljék a javaslat megvalósítását. FONTOS AZ is, hogy a népnevelők állandóan figyelemmel kisérjék a dolgozók hangulatát, a termelés menetét és az agitációt, a terv teljesítést leginkább érintő döntő helyre irányítsák. ilyen „döntő hely“ most a nagytelepi front. A front most kezdődő munkájával kapcsolatban a kistelepi frontokon olyan hangulat alakult ki a dolgozók között, hogy itt — a kistelepi frontokon — nem lehet tervet teljesíteni, mert magas a norma, vékony a szén, rossz a levegő, stb. Nyilvánvaló, hogy az egyszeribe „tűrhetetlenné“ vált helyzet oka semmi más, mint az hogy a nagytelepi frontnál bizonyos tekintetben jobbak a fejtési feltételek. Vastagabb a szénré- teg, lehet állvá dolgozni és ezért mindenki szeretne odamenni. A népnevelők feladata ebben a? esetben is az lett volna, — és az még mindig, — hogy megmagyarázzák a dolgozóknak, mindenki nem mehet oda, de váltott telepítéssel azokra. :s sor kerül majd, akiknek jelenleg a kistelepi frontokon kell továbbra is maradni. Meg kell magyarázni a dolgozóknak, hogy a gyáraknak, a hivataloknak, a családoknak a kistelepi frontok szenére is szüksége van. Nem kétséges, hogy megértik az okos, meggyőző szót. A népnevelők figyelmét az ilyen „döntő heiy”-re elsősorban az üzemi pártbizottságnak kell fordítani. Ezért helyes lenne, ha a pártbizottság nem általában beszélne a döntő feladatokról, — mint ahogy tette az ötödiki ülésén, —■ hanem konkrétan határozná meg a feladatokat a népnevelők számára, kikeresve azt a pontot, ahol a legnagyobb szükség van a politikai felvilágosító szóra. Az igaz, felvilágosító, meggyőző szó nagy erő 120 népnevelő ajkán. Különösen, ha olyan emberek mondják, mint Bíró d. Sándor, Zubó János, Bóta Jánosáé, Kovács Kálmán, Burko- vics Ferenc, Csányi Sándor, Ambrus István és a többiek, — akiknek két-három sztahanovista csillag, vagy kormánykitüntetés díszíti mellüket. De ha egyik másiknak nincs is még kitüntetésük, kitüntetés számukra az a bizalom és megbecsülés, amellyel a dolgozók fordulnak hozzájuk. MINDEN feltétel, műszaki és politikai biztosítva van arra, hogy az egercsehi bányászok le- törlesszék adósságukat, sőt túl is teljesítsék tervüket az év végéig. A népnevelőkre vár az a megtisztelő feladat, hogy lelkesítsék, buzdítsák dolgozó társaikat és személyes példamutatásukkal is magukkal ragadva dolgozó társaikat, győzelemre vigyék a terv túlteljesítéséért vívott széncsatát. Sárközi Miklós. A Bástya Klub terveiből Havonta több ezer ember tölti estéjét Eger egyik legfiatalabb szórakozó helyén, a Bástya-klubban. A közel jövőben a klub vezetősége néhány újdonsággal lepi meg vendégeit. Forralt bor, tojás- ételkülönlegességek, különleges cukrászsütemények várják majd a vendégeket. A halakváriumból maga a vendég választhatja ki a halászlének, rántott halnak, halpaprikásnak valót. Télen műsoros esteken, sportbálokon, szórakozhatnak Eger dolgozói. Megüsmeplik Micsurin születéscnak századik évfordulóját Foko7Ódik a könyvkölcsönzés Egerben 8100 könyvet kölcsönöztek szeptember hónapban a megyei könyvtár egri fiókjától. Ebből 6100 szépirodalmi mű, a többi politikai és szakmai könyv. A megyei könyvtár a III. negyedévben 1350 kötet könyvvel gazdagította az egri városi kölcsönzőt. OLVASD, TERJESZD A NÉPÚJSÁGOT! Tihanyi Gabriella Gyöngyös- oiymoson 15 előfizetőt gyűjtött Nagyobb csoport svéd turista érkezik Egerbe A Budapesten lezajlott Svéd-Magyar atlétikai viadalra nagy csoport svéd érdeklődő érkezett. Ezeknek egyik csoportja meglátogatja Egert is. Ugyancsak a városba érkezik majd a budapesti régészeti konferencia külföldi csoportjának egy része. Francia és angol vendégeket is várnak, akik megtekintik a híres egri szüretet Az UNESCO határozata értelmében az egész világon megemlékeznek a haladó biológiai tudomány nagy képviselője, I. V. Micsurin születésének 100. évfordulójáról. A Magyar Tudományos Akadémia október végén ünnepi ülésszakot rendez. Október utolsó hetében minden megye székhelyen, így nálunk is, __ Micsurini-ünnepségeket t artanak, Hatvanban pedig kiállítást rendeznek ennek tiszteletére. Az Agrártudományi Egyetemek és főiskolák, középiskolák és általános iskolák biológiai szakkörei szintén megemlékeznek a mezőgazdasági tudomány kiemelkedő alakjáról. Wégy-öt kukoricacső egy száron a kerekharaszti Alkotmány TSz-ben A kerekharaszti Alkotmány Termelőszövetkezet tagjai a tavasszal elsők között csatlakoztak a holdankénti harminc mázsás kukorica, a 200 mázsás cukorrépa és a 100 mázsa burgonyatermésért indított mozgalomhoz. A vállalás sikeres teljesítéséért széles körben alkalmazták a fejlett agrotechnikát. A 40 holdas cukorrépatáblát például négyszer műtrágyázták. A burgonyát fészektrágyázással ültették el és négyszer kapálták meg. A 70 hold kukoricavetésből 40 holdat négyzetesen tettek a földbe. A szakszerű lelkiismeretes munka eredményeként most gazdagon fizet az Alkotmány Tsz földje. A cukorrépa — melynek betakarítását a napokban kezdték meg — 280 mázsát ad holdanként. A burgonyának 110 mázsát fizet minden holdja. A jó földbe ültetett, gépi erővel művelt kukorica is a legszebb a környéken. A vetés nagy részében 4—5 jól fejlett kukoricacső termett egy-egy száron. Az átlagtermés jóval felül van a 40 mázsán. A szövetkezet tagjai a bőséges kukoricatermésből az idén is gazdag jövedelemre tesznek szert. Eddig 46 sertés hizlalására kötöttek szerződést, mely nem kevesebb, mint 150 ezer forint bevételt jelent a tsz-nek. Emellett bőven osztanak kukoricát a tagok munkaegységeire is. Számításuk szerint legalább 2—3 kiló kukoricát osztanak majd minden megdolgozott munkaegységre. Ebből a mennyiségből a háztáji gazdaságokban is jelentős mennyiségű sertést hizlalnak. Eddig már több mint 200 sertést fogtak hízóba a tagok, melyek nagyrészét saját szükségletükre fordítják, a többit pedig szabadon értékesítik az államnak. Nagy forgalom az egri Népbiifében A nemrégiben elkészült Népbüfé szeptember hónapban 260 ezer forintot forgalmazott. Legnagyobb keletje a húslevesnek, sertés- pörköltnek és bécsi szeletnek volt, amelyből naponta 100—110 adag fogyott. Természetesen jól esett az aránylag meleg őszi időben a sör is, amelyből 9-8 hektoliter fogy egy nap. A népbüfé felkészült az őszi és a téli forgalomra is. morni, ÍXNDOfi ' — Büntető eljárás indult Udvardi Gábor egri lakos ellen garázdaság bűntette miatt, mert 1955. augusztus 26-án az egri Park-szálló éttermében ittas állapotban az őt ki nem szolgáló pincért késsel meg akarta szúrni. Ekkor Udvar- dít a szálló igazgatója rendre utasította, akit ezért Udvardi megrugdosott, majd tettlegesen bántalmazott. Udvardi viselkedésével magára vonta a Park-szállóban szórakozó becsületes dolgozók és a külföldi vendégek figyelmét, akik viselkedésén felháborodtak. Udvardi tettéért a járásbíróság előtt felel. AZ AJTÓ ÉLESEN csattanva bevágódott, hogy a kerítésen tollászkodó veréb rémülten röppent fel a közeli eperfára. — Eridj...., sohse lássalak, te szégyentelen...., hogy az isten verje meg az ilyen hálá- datlant. Aki ezt az elkeseredett szi-t dalmat útjára bocsátotta, nagyot szipákolt, s bütykös kézfejével beledörzsölt a szemébe. Aztán dühösen megrántotta az álla alatt a kendő csomóját és bár senki sem hallotta már, odakiabálta még az udvarnak: — Jönnél még te haza... te elrugaszkodott. Jönnél.... — de hogy mi lenne akkor, azt már nem fejezte be. Akinek pedig ezt az épületesnek aligha nevezhető búcsúztatót adták útravalónak, most ott rugdalja már az országút porát a közeli város felé, s könnyeit nyeldesve, konok arccal néz előre a semmibe. Nincs több mint tizenhat-tizenhét éves, de a lányok szögletes alakja már lágy vonalakra váltott, erős izmos lába, vastag, húsos karja arról tanúskodik, hogy igazán munkára termett. Megy az úton, összeszorított szájjal, hogy jaj, nehogy kimondja, amit gondol..., mert az mégsem volna illendő, bár úgy se hallaná senki. De hogy nem lehet megérteni, hogy öltözködni akar, szép akar lenni, mint a többi lány, ahhoz pedig három hold ugyancsak kevés. Meg az is, hogyha az a göthös Cipe Julis úgy felhordja az orrát, mert hogy szakmunkás, hát- éppen Kocsis Francisból is lehet az, sőt még inkább, mert meg lehet nézni a bizonyítványát, szín ötös az végig. A PARASZTI ember egyenletes, nem is sietős, mégis szapora, kilométereket nyelő lépéseivel rójja az utat. Lassan elmarad a falu, elmaradnak az ismerős dűlők. Ez itt. Gyoma Pali bácsi szőleje, ni... törhetné már a kukoricát András sógor, — s hirtelen megtorpan. Valami nagyon, de nagyon belemarkol a szívébe itt a falu és a város határán, mikor még látni az otthoni templom tornyát, és már látni a gyártoronynál is magasabb kéményét. Áll és gondolkozik. Messziről úgy néz ki, mintha keresne valamit, pedig csak a földet nézi, hogy ne lássa se a tornyot, se a kéményt, hogy utoljára dönthessen: vissza-e, vagy tovább előre a szekerektől megkoptatott, rázós úton. Anyja, morgolódó, mindig pipaszagú apja, s a barátnők, a megszokott otthon, amott meg a kereset, a városi élet, az új, az ismeretlen, az izgató ismeretlen, amelyet olyan jó legyőzni és megismerni: már egyszer döntött, s most mégis nehéz a választás. Áll tehát és gondolkodik, hová, merre is. — No né Franciskám, a városba? — reccsen rá egy borízű hang. Észre sem vette, ilTl/ÖZBEM hogy szekér érte utói, éppen Gyoma Pali bácsi igyekszik be a városba, biztos valamit visz a piacra. — Oda, Pali bácsi.... éppen, hogy a városba — vágja fel a fejét a kérdésre, s hogy meginvitálják a kocsiderékba, nagy huppanással már ott is ül a rakás, illatos széna közepén. A városig nem éppen hosszú az út, de van idő a beszédre, s hogy visszapillant az ülésről az öreg Gyoma, hát közelebb vackolódik a hátához. — Van ára most az almának, Pali bácsi? — kérdi, hogy megkezdődjön valahogy a beszélgetés, mert most nem tud hallgatni, mert akkor gondolkodni kell, s most mindent kíván, csak éppen gondolkodni nem. — Az én almámnak mindig van ára, mind a szép lánynak — feleli évődve az öreg —, de te minek mész be Franciskám? Valami nylon izét vásárolsz te is?... Mert már selyem nem is jó, csak a nylon, hogy a fene vitte volna el, kimondani is nehéz.... Na, nem azért mondom, biztos jó dolog az, vegyél csak, ha teheted. — Nem vásárolni megyek, Pali bácsi.... Dolgozni. — Dolgozni? — Igen, a gyárba...., szakmunkás leszek, s jól keresek... Miért, másnak lehet, csak nekem nem szabad? — hadarja szinte egy szuszra, hogy már előre védekezhessen. AZ ÖREG hallgat, apró kis ostorcsapásokkal nógatja a lovakat. Azok nem szapo- rázzák jobban a lépést, tudják, hogy nem siettetésről van szó, csak hát csinálni kell valamit, míg gondolkodik az ember. — Anyád mit szólt? — Ne is kérdje, elmondott mindennek, gondolhatja. — Szeret..., azért..., hidd el, nem másért. — Elhiszem..., de hát hogy lehet ilyen..., hogy nem értheti meg, hogy... — Más világba születtünk mi, lányom, mint ti. Van baj most is elég, hogy a fene vitte volna el, van, de most csak más világ járja. Gyoma cigarettát kotor elő, kis barlangot csinál két tenyeréből, s a következő pillanatban már felkapja a szél a kékes füstfelhőt. — Volt nekem egy nagyon jó kenyeres cimborám. Együtt voltunk a katonáéknál még 14-ben, hadifogságban is, együtt nősültünk, egy ideig együtt is jártunk részes ara— Pali bácki..., három holdból mire megyek én? Amire anyám..., olyan megtört, szegény, pedig alig múlt 40 éves. Apám is csak gyüszködik..., eredménye alig. De hát nehéz három holdról ötről-hatra jutni. Keresni akarok, megállni egy kicsit a magam lábán, meg szakmunkás lenni, mint az a Cipe Julis... Valami ilyesfélét akarok. Az öreg csendben bólogatva hallgatta a lány szavait, arcából nem lehetett kifürkészni, mit is gondol az egészről. Hallgatott egy ideig, aztán hirtelen hátrafordult : — Sztahanovista leszel-e? — Az.... én az — nevette el magát a lány.- NO AZÉRT, mert el akarom mondani majd, hogy Gyoma Pál sztahanovistát is szállított már szekerén. — Ugye, csak jól teszem én, Pali bácsi... Ugye, hogy jól? Beszéljen már az anyámmal, az isten áldja.... Az öreg hunyorított egyet a szemével. — Hol is van az a gyár? Várhat még az alma, odaviszlek a kapuhoz, hogy ennyivel is kényelmesebb legyen az indulásod — s közé vágott a lovaknak, amelyek most már tudták, hogy itt bizony ügetni kell, de gyorsan mert sürgős dolguk van a kocsin ülök- nrik. Gyurkő Géza tásra. Volt egy kis földje, az asszony hozta Megunta, hogy bejárja világot, de hát a pénz, az csak kell. Az asz- szony a. , íunciába ki, hogy elmegy egy évre cselednek a városba, keres annyit, hogy lehet majd egy holdacskát ragasztani a meglévőhöz. .. Hát úgy is lett. Szép, kívánatos asszony v< .t még net., törte meg a munka, meg jó helyre is került... Egy este aztán rémülten rohant haza, a gazda fia tört rá és.... szóval tudod te már, hogy miért rohant haza. A komám nem . ólt egy szót sem, oly, i hallgatag forma ember vt ! mindig, vette a fejszét és be. a városba... Tizenöt évet kapott, ott is pusztult ei. No. mondom, ilyen volt a város, tsd hát meg anyádat. — De Pali bácsi..., az volt..., maga mondta, hogy 'gváltozott a világ... — Nézd, lányom. ; világ megváltozott, de nem változott meg vele minden ember. Nem elriasztani akarlak ezzel, csak éppen figyelmeztetni. — Hát ne mi - c? — Azt nem n u rítam... Én is mentem volna . ét világnak szerencsét pr Jn , igaz, hogy legény voltam de akár- hová mentem, épp gv pofozott az élet, mint itt iron. Akkor már mégis inkább itthon kapjam azokat a fránya pofonokat... Nem igaz? A lány bólintott, s hátranézett. A falu már teljesen eltűnt a vidék szeli hajlat í- ban s mind közelebb és ! zelebb jött a város.
