Népújság, 1955. október (79-85. szám)

1955-10-09 / 79. szám

1955. október 9. Vasárnap. NÉPÚJSÁG 3 A jó minőség biztosításáért — Tapasztalatok a Gyöngyösoroszi Ércelőkészítő munkájából BÁRMERRE nézünk az üzem hatalmas méretű csar­nokában, mindenütt csak gé­peket, hatalmas lendkereke­ket, kőzúzókat, flotáló, szá­rító és egyéb berendezéseket látunk. Szót alig érteni a nagy zúgásban, s mindent be­tölt az itt használt vegysze­rek különböző szaga. Embere­ket csak itt-ott láthatunk a nagy gépek birodalmában, mégis minden berendezésnek, gépnek és munkafolyamatnak egyedüli parancsolója és irá­nyítója az ember. A fiatal üzem dolgozóinak mintegy 90 százaléka új em­ber ebben a szakmában. Bá­nyákból, vasas üzemékből, a mezőgazdaságból és egyéb he­lyekről verbuválódott össze az ércelőkészítő munkásgár­dája, amely már tíz hónapon át naponként tanulással, szor­galmas munkával, tettekkel írja az új üzem történetét; Az első hónapok alatt itt is érvényesült az a mondás, hogy minden kezdet nehéz. Munka közben kellett tanulni, meg­szokni az új gépeket, elsajá­títani a különböző vegyi el­járásokat. Dudás Béla, Varga Miklós és a többiek az év elején álltak először a flotá- ciós cellák mellé. Mennyi ta­nulást, gyakorlatot és szor­galmat követelt meg tőlük a munka, míg végül is a leg­jobbak közé küzdötték fel magukat. A kezdeti nehézségeken túl­jutva, hónapról-hónapra emel­kedik a tervteljesítés, amely napjainkban már megfelel a 100 százalékos követelmé­nyeknek. A termelés emelke­désével együtt fokozatosan ja­vult az előállított színporok minősége is. A munkák nagy részét gépek végzik, mégis minden az itt dolgozó embe­reken múlik. Tőlük függ az is ,hogy a nyersércből a kü­lönböző eljárások folyamán milyen színport adnak át a kohászat részére. A kezdet kezdetén igen sok munkájába került a laborató­rium dolgozóinak, amíg kita­pasztalták a bánya egyes érc- fajtáinak természetét, megál­lapították összetételét és fel­dolgozásának technológiai el­járásait. Ekkor még ólomból 50, cinkből pedig 40—45 szá­zalékos fémkihozatalt jelzett a minőségi mutató. Ma már 76, illetve 80 százalékos a fémkihozatal. A javuló ered­mény okai az egyre gyarapo­dó termelési tapasztalatok, a laboratóriumi kutatás tudo­mányos segítsége, s a techno­lógiai eljárások betartása vol­tak. NÉZZÜK VÉGIG ho­gyan ügyelnek a jó minőség biztosítására, amíg a frissen bányászott nyersércből szín­por lesz. Az üzem berende­zése lépcsőzetes. A munkafo­lyamat fenn az ércőrléssel kezdődik s lent a por szárítá­sával ér véget. Induljunk el hát fentről, a zajos őrlőbe­rendezések tájékáról. Az ércbányászok munkája is hozzájárul a jó színpor előállításához. Mostanában már itt is egyre kevesebb a kifogásolni való. A golyós malmok finom porrá őrlik a bányába beérkezett ércet. Ke­zelőinek itt kell azután ügyel­ni az őrlési finomság betartá­sára. Az ércrészecskék ugyan­is finoman összenőttek a meddővel és egyéb idegen anyagokkal. így 0.2 millimé­ternél apróbb szemcsékké kell őrölni az ércet, hogy majd a flotáció alatt a tiszta színpor kiválhasson belőle. Miknlásik György különös gonddal ügyel az őrlés finom­ságára. Kis szitájával gyak­ran megvizsgálja, elég íí- nom-e a por, van-e már olyan, mint a jól megőrölt búzaliszt? Néhány lépcsőfokkal lejjebb megy végbe a flotálás, ami- koris a frissen őrölt porból a vegyszerek hatására kiválik előbb az ólom, majd később a cink. Talán itt van a legna­gyobb szükség a technológiai eljárások betartására, a pon­tos vegyszer adagolásra. Új­vári Pál és Tarjáni Sándor flotálósok hamar elsajátítot­ták ezt a mesterséget. Mun­kájuk legfőbb jellemzője a pontosság az adagolásnál és a habszedésnél egyaránt. Pon­tos munkájuk nélkül szinte elképzelhetetlen lenne a fi­nom és tiszta ércpor előállí­tása. A szűrés és az ezt követő szárítás jelenti az utolsó munkafolyamatot. Gépek vég­zik ezt is, de nem függetlenül az ember irányító és alkotó munkájától. Pista Zsigmond csoportvezető nemrég nagy­szerű módosítást végzett a keverőgépen. A gép keverő­karjai ugyanis gyakran eltör­tek, s emiatt mindig üzem­zavar állott elő. Most már a karok helyett levegő befúva- tással történik a keverés. Egyenletesebben, s gyorsab­ban száradhat a finom por. Pontosság, figyelmes és együttes munka kell tehát ahhoz, hogy a gyöngyösoroszi ólom és cink színporban egy­re kevesebb legyen a vas, kén, meddő, kalcium, szilí­cium és egyéb idegen, anyag. NEM VEGLEGEb ered­mény még a 76—80 százalé­kos fémkihozatal az előkészí­tő dolgozóinak munkájában. A jövőben további nagy fej­lődés lehetőségei állnak még előttük. Az üzemvezetőség birtokában lévő néhány terv és új javaslat máris előre sej­teti a jövő szép eredményeit. Egyik ilyen eljárás az auto­matizálás. A vegyszer adago­lás automatizálására dolgozott ki javaslatot Újvári Pál, aki szintén új dolgozó ebben az üzemben, s máris azon töri a fejét, hogyan segíthetné még jobban a termelést. A jövőben tovább folyik a gé­pek, s a berendezések töké­letesítése. Ülepítő gépek, elő- úsztatás, valamint hidrociklo- nos eljárás segítségével teszik tökéletesebbé a tiszta ércpor kiválasztását. Kedvezően hat a termelésre a jelenleg folyó 72 órás szak­mai tanfolyam. Minden dol­gozó részt vesz ebben az el­méleti oktatásban, ahol meg­ismerkednek a vegytan, szám­tan, fizika, s a gépkezelés alapelveivel. A munka ter­mészete meg is követeli, hogy minden fizikai munkás kissé vegyész is legyen egyben. Az elméleti felkészültség, majd a termelésben szerzett tapaszta­latok a jövőben újabb mun­kasikerek zálogai lesznek. Sok új siker és nagyszerű jövő áll a fiatal üzem kollektívája előtt. Erről beszélnek a jelen eredményei, a jövő ígéretei s talán erről beszél a völgy sziklái között bukdácsoló kis patak is, melynek csobogását már túlharsogja az új üzem I hatalmas gépeinek zúgása, a munka zenéje, az új élet üte­me. Császár István Ez a nyár is eltelt. Aki nem akarná elhinni, a hűvös őszi éj­szakák és a még hűvösebb reggelek figyelmeztetik: jó lesz gon­dolni a télre. Tavaly ilyenkor sok bosszúságot okozott az embereknek, hogy a boltokban nem jutottak hozzá egy csomó szükséges téli cikkhez. Lesz-e idén elég választék meleg ruhákból, kabátból, megtalálja-e város és falu az ízlésének, hagyományainak megfelelő öltözéket, kályhából, tűzhelyből lesz-e elég, s a gyümölcshozó hónapok el­múltával is találnak-e az asszonyok burgonyát, paradicsomot, fő- zeléknekvalól az üzletekben? ,4 termelőszövetkezetekben nem­sokára meglesz az évvégi elszámolás, közeledik a szüret ideje, s a falusiak megindulnak a boltokba. Kapnak-e majd pénzükért elegendő szép és választékos portékát? Erről szólaltatjuk meg megyénk kereskedelmének vezetőit. „Eddig soha nem látott árumennyiség“ Hartmann István, a Nagykeres­kedelmi Vállalat igazgatója: Nagykereskedelmünk felkészült a télre. Raktárainkban eddig so­ha nem látott árumennyiség vár ja a vevőközönséget. A ruhák és az anyagok minősége jobb, mint az elmúlt évben. Falvak és a vá­rosok lakossága igényeinek, ízlé­sének és szokásainak megfelelő­en válogathat a különböző sza­bású és mintájú ruházati és lak- berendezési tárgyak között. So­kan panaszkodtak, hogy nincs elegendő vőlegényruha. Megelé­gedéssel mondhatjuk, hogy ez a panasz az idén nem lesz helyt­álló. Vagy itt vannak a gyermek­ruhák és a lódenek. Gyermekru­hából készletünk több mint két­szerese a tavalyinak. Megérkez­tek a szürke és zöld lódenkabá- tók is megfelelő számban és mi­nőségben. Újdonság a bunda ló­dén, bekapcsolható bundabéléssel, ára mindössze 1440 forint. Férfi­ak részére kaphatók nemsokára a télikabátok is 720 forinttól 1600 forintig. Az annyira nélkülözhe­tetlen ballon kabát is nagy mennyiségben várja a vevőkö­zönséget. Nők kívánságára nagymeny- nyiségű átmeneti kabát kerül az üzletekbe, amelyek a legkülön­bözőbb szabásminták szerint ké­szültek, s mindenféle színárnya­latban. Falusi vásárlóink megelé­gedésére kaptunk elegendő bar­na kassaruhát, amelynek ára 548 forint. Ha esetleg sínadrágra lesz szüksége valakinek, vagy falusi dolgozóknak csizmanadrágra, csak keressék fel nyugodtan boltjainkat, megfelelő mennyisé­get adhatunk ebből is. Külön ki­emeljük a jó minőségű, meleg, 150 forintos csizmanadrágot. Mindez csak ízelítő abból az óriási készletből, amivel néhány napon belül meglepjük a megye dolgozóit. it i „Tizenöt vagon téli alma . Kácsor János, a ZÖLDSZÖV me­gyei tárolási felelőse: Nyugodtan mondhatom, sokkal inkább bizakodva várjuk a telet, mint tavaly. Burgonyából körül­belül 20 százalékkal nagyobb a készletünk a tavalyinál és leg­alább ennyiVel jobb minőségű is. Zöldségféléből — répából, zellerből, meg a többiből — 30 százalékkal nagyobb a készle­tünk, mint tavaly. Káposztából ugyanúgy. Ami az almát illeti, alig tehetünk összehasonlítást: a tavalyi egy vágón helyett mint­egy 15 vágón almánk lesz raktá­ron, — ha nem több... „Bárki ’meggyőződhet róla .. Rózsa László, a Kiskereskedelmi Vállalat igazgatója: Amennyi bosszúságot okoz­tunk a vásárlóknak az első há­rom negyedévben, azt most mind jóvátesszük. Az ipar önti az árut, _ ilyen felkészültsé­g ünk talán még sohasem volt. Tűzhelyből, kályhából nem lesz hiány az idén. Bárki meggyő­ződhet róla: szaküzleteink eladó terét valósággal elrekesztik a kályhák és a tűzhelyek. Külön­böző színben, árban megtalálha­tók, lehet válogatni. Ezenkívül a Kisvárdai Vulkán Öntődéből rö­videsen megérkeznek az újfajta, fényes lemezből készült kályhák. Könyökcső, füstcső ugyancsak bőségesen van raktáron. Mezőgazdasági szerárukból is jobban állunk, mint valaha. A té­len elvégzendő javításokhoz min­denféle fajta szöggel, csavarral, hengerelt áruval szolgálhatunk. ,.......bármilyen lg K iss Sándor, a Füszért helyettes igazgatója: A mi készleteink is meghalad­ják a tavalyiakat. Tizennégy vá­gón főzelék konzervet raktároz­tunk el a télre, többek között el­sőrendű minőségű borsó is lesz. Cukorból, lisztből bármilyen i- gényt kielégíthetünk. A fűszerek közül korlátlanul kapható majd a bors, paprikát pedig megfelelő mennyiségben és minőségben ho­zunk a piacra, mihelyt megőrlik, feldolgozzák az idei termést. Alig egy-két cikkből szűkös még a készletünk, például a horgany- lemezből, vagy a sodrony drót­fonatból. A bőséges készleteknek meg­felelően kereskedelmi hálózatun­kat is bővítjük a télen. Egerben egy ajándékbolt és egy női és gyermekkészruha szaküzietet szándékozunk nyitni. Már készü lünk a gyöngyösi őszi vásárra is. A tsz-ekben zárszámadás után felállítunk egy 30—40 méteres sátrat, tele áruval, előtte pedig megtudakoljuk a helyi szükség­leteket, kívánságokat. ényt kielégíthetünk“ Már karácsonyra is gondolunk: a megye lakosai válogathatnak majd a fenyőfában és a hozzá való édesség is sokkal több lesz a tavalyinál. A savanyúságot il­letően nem kell majd csalamá- dékkal traktálnunk a vásárlókat — lesz elég uborka és ecetes paprika. Bizonyára az is érde­kelni fogja a vásárló közönséget, hogy konzervgyáraink nagy­mennyiségű máj- és húskrémet készítettek. Nyolc forintért kap­ható lesz majd az új, negyedki­lós marhamáj konzerv is. Bőséges áruellátás, nagy választék az egri Sl-es árudában A Bajcsy-Zsilinszky úton lé- vő 51-es árudában megérkez­tek az őszi, téli fehérnemű, kötött-szövött és ruházati árúk. Nagy választékban kap­hatók a különböző flanel pi­zsamák 80—100 forintig, a ; férfi flanel kockásingek, a női meleg bunda, s svájci nadrágok, a legszebb nylon- harisnyák, fehérneműk és minden színben megtalálha­tók a kötött női kardigánok és pulloverek 120—320 forin­tig. Kaphatók már a téli sá­lak, téli kesztyűk. Különösen szépek az irha-kesztyűk, ame­lyek nők részére minden szín­ben kaphatók, áruk 136 fo­rint, a férfiak részére ízléses- drapp és barna színekben kapható. Nagy a választék a bébi holmiban, a puha gyap­jútakarók 81 forintos árban, a különböző színű melegítők 1 árai pedig 80 forinttól szá­monként emelkednek. Ezenkí­vül konyharuhát, függönyö­ket, selyem brokátpaplanokat, ágyneműhuzatot is vásárol­hatnak az árudában. Az első szüret Első szüretre készülnek a kiőlyuktetői tangazdaságban. Tizenhárom hold szőlőjükről világosán 30 mázsás termésre számítanak, ilyen nagy ter­més feldolgozására alaposan fel kellett készülniük. A pin­cét már biztosították a kő- lyuktetői pincesoron, s meg­vannak már a hordók, kádak is. Most javítják a kádárok, hogy két hét múlva, mire megkezdik a szüretet, készen álljon minden. Szőlőjük túl­nyomó része olasz rizling, de készítenek bikavért is. írek képekben Erdőkövesden is szedik már a burgonyát. Oülai Istvánne dolgozó parasztasszony „szüreteli“ a jó termést. Készülnek a vasüti kitérők a Gyöngyösi Váltógyárban. Ta­lán már néhány nap múlva gyorsvonatok vágtatnak az itt készült váltókon. A kiskörei Rákosi Tsz-ben csépelik a rizst. Szőllősi András, a szövetkezet elnöke megelégedetten vizsgálja a zsák tartal­mát: az idén is jó lett a termés. á Minisztertanács határozata az 1956. évi lakásépítési előirányzat kétszázmillió forinttal való felemeléséről A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének ja­vaslatára a Magyar Népköz- társaság Minisztertanácsa el­határozta, hogy figyelembe vé­ve a VI. Békekölcsön elő­irányzott összegének jelentős túljegyzését — az 1956. évi lakásépítésre előirányzott ösz­szegeket 200 millió forinttal felemeli. Ebből az összegből Buda­pesten 100 milliót, a nagyobb vidéki városokban és Ipari központokban ugyancsak 100 milliót keli lakásépítésre fel­használni.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents