Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)

1955-09-15 / 74. szám

2 NÉPÚJSÁG 1955. szeptember 15, csütörtök A békekölcsön forintjaiból Vasárnap meg perdülnek a szerencsekerekek — kié lesz a 100 ezer forintos főnyeremény — Ha a békekölcsönön nye­rek, veszek neked egy.;: Há­nyán jelentik ki ezt naponta. Szeptember 18-án 78 501 em­bert szaván fognak. Ennyi nyereményt húznak ugyanis a Negyedik Békekölcsön har­madik sorsolásán Egerben. A sorsolás előkészületei már ja­vában folynak. A lezárt kere­kek a napokban megérkez­nek és azokat a sorsolás meg­kezdéséig elzárt helyen őrzik. A pénzügyminiszter kinevez­te a sorsoló bizottságot, mely­nek tagjai között ott találjuk Bocsó Mihály petőfibányai vá­járt, Kőka Kálmánt, a Gyön­gyösi Váltógyár dolgozóját, Mihály András egri egyénileg dolgozó parasztot. Radies Jo­lán egri tanárt, valamint több kiváló dolgozót megyénkből. Sokan nem értik meg, ho­gyan fog a sorsolás lezajlani és különösen azon csodálkoz­nak, hogy míg a régebbi sor­solások három napig tartot­tak, hogyan tudják most ugyanezt két óra alatt lebo­nyolítani. Talán kevesebb nye­reményt húznak ki? Nem, 6zó sincs róla. Megkérdeztük Vadász Ká­roly elvtársat, az OTP Heves megyei fiókjának vezetőjét, mondja el a sorsolás mene­tét. Kéirésüníkre a következő­ket válaszolta. Négy kerék van, az elsőben fi kötvények sorozatszámai, a másodikban a számai, a har­madikban a nyeremény össze­ge. a negyedikben az osztályok számai vannak. Kisebb nyere­mények sorozathúzása esetén, csak az első kerékből húznak, s ilyenkor a sorozat minden száma nyer 1—50-ig. vala­mennyi osztályban. A nagyobb nyereményeket a következő­képpen húzzák. A kis úttörő először az első kerékből húz­za kj a nyerőkötvény sorozat- számát. A másodikból kerül ki a kötvény száma, a harmadik­ból a nyeremény összegét, míg a negyedikből kerül elő az, hogy melyik osztályba tartozó kötvény nyer. Lélegzetelállító pillanatok lesznek, amikor már a sorozatot és a számot kihúzták és már csak az osz­tály hiányzik ahhoz, hogy va­laki nyerjen 50 ezer forintot. Vadász elvtárs elmondja, hogy a Negyedik Békekölcsön harmadik húzása a 31-ik ál­lamkölcsön sorsolás. A 31 sor­solás alatt 3 137 000 egész köt­vényt húztak ki nyereménnyel és 3 617 000 kötvényt törlesz­téssel. Ebből a számból He­ves megye területére 150 000 130 törlesztett kötvény jut. Heves megyében eddig egy 100 ezer forintos, tizenöt 50 ezer forintos, húsz 25 ezer fo­rintos nyeremény volt. Elmesél egy érdekes esetet is. A boldogi posta tévesen 300 forintot fizetett ki Petrovics István boldogi egyénileg dol­gozó parasztnak 0048—0366 számú Második Békekölcsön kötvényére. A központi ellen­őrzés során kiderült, hogy ez a kötvény 25 ezer forintot nyert. Petrovics István a hú­zás után fél évvel később kap­ta meg 25 ezer forint összegű nyereményét, amire egyálta­lán nem is számított. Szeptember 18-án délután 4 órakor megperdülnek a lí­ceum udvarán a kerekek. Az egész ország szeme Egerre irá­nyul. A sorsoláshoz mindenki­nek sok szerencsét kívánunk. Öt év alatt négyszeresére emelkedett a kultúrotthonok száma Az ötéves terv során je­lentősen emel­kedett a kul- túrotthonok száma. Az üze­mi kultúrott- honokon kívül 1950-ben 433, 1955-ben 1908 kultúrotthon működött. így tehát a terü­leti kultúrotthonok száma az ötéves terv idején több. mint négyszeresére emelkedett. Az ötéves terv elején kultúr­otthon a településeknek csak 13 százalékban volt. 1954-ben már a települések 53,4 százalé­ka rendelkezett kultúrotthon- nal. Tízezer falusi lakosra 1950- ben átlagban egy kultúrotthon jutott, ma már több, mint há­rom kultúrotthon jut. A kultúrotthonok szakkörei­nek száma is nagy mértékben növekedett. 1952-ben mintegy ezer, ma több, mint háromezer szakkör működük a területi kultúrotthonokban. Sok új létesítmény megyénkben Az ál'amnak kölcsönadott pénz jelentős részét a dolgozók szociális, kulturális igényeinek kielégítésére használtuk fel. Az utóbbi kölcsönök segítségé­vel megyénkben sok új intéz­ményt létesítettek. Egerszalók, Pély, Mátraballa, Felnémet, Békölce, Tarnalelesz iskolái két-két újabb tantermet kap­tak, a szűcsi, füzesabonyi négy tanteremmel bővült, a selypi iskola nyolc teremmel gyara­podott. Évek óta több mint 1500 gyermek üdül hazánk legszebb gyermeküdülőiben, akiknek ellátási és utazási költségeikről az állam gondoskodik. Közel két és félmillió forint­ból építettek Kaiban óvónő­képzőt. Félmilliós beruházással He­ves község 50 férőhelyes óvo­dát kapott. A kölcsön egy ré­szét a közép- és felsőoktatás­ban részvevő tanulók ösztön­díjaként különféle szociális juttatásokban osztják ki, a pe­dagógusokat segítik, főként a falusi pedagógusokat. nyerökötvény és körülbelül Uj beruházásokkal gazdagodnak a megye téglagyárai Megyénkben is évről-évre több építőanyagra, téglára van szükség. Csupán ez évben több mint ezer kislakást, négy új iskolát és számos más középületet, bérházakat építenek. A szükségletnek megfelelően bővítik, korszerűsítik a megye téglagyárait. A Mátraderecskei Téglagyárat nagyobb összegű beruházással teljesen átépítik, kapac tását a másfélszeresére növelik. Az üzemet nagyteljesítményű, korszerű gépekkel sze­relik fel. Emellett új kultúrházat, munkáslakásokat, fürdőt és étkezőt építenek a téglagyáraiak részére. A fejlesztés idején nagyteljesítményű műszárítót is építenek, melynek segítségé­vel télén sem kell leállni a nyerstégla gyártásával. A nagyarányú műszaki fejlesztés során a Gyöngyösi Téglagyár új présházat, új kemencét kapott. Most pótolják a még hiányzó állványokat, melyek a nyerstégla szárításához szükségesek. Ezenkívül az egri Vécssi-völgyi Téglagyár cse­répkapacitását a kétszeresére fogják bővíteni. A már megkezdett műszaki fejlesztés után a megnöveke­dett kapacitás és új gépek segítségével több, jobb és olcsóbb téglát gyártanak majd Heves megye téglagyárai. Öt év alatt többszáz lakás, új gyárak, intézmények épültek Gyöngyösön Gyöngyös, melyet azelőtt csak szőlőjéről, boráról ismer­tek ma Heves megye leg­gyorsabb ütemben fejlődő vá­rosa. A régi mezőgazdasági vá­ros az ötéves terv ideje alatt, egyre terebélyesedő ipari vá­rossá lett. A múltban még a helybeli nincstelenek sem tud­tak munkához jutni, ma pe­dig a környékbeli falvakból is tobbszázan járnak a város új gyáraiba, üzemeibe, ahol biz­tos megélhetéshez jutnak. Az ötéves terv virágzó ipart, munkát, reményteljes életet teremtett Gyöngyösön és kör­nyékén is. Ebben a városban épült fel 1952-ben hazánk egyik nagy­szerű üzeme, a váltó és kitérő­gyár. E gyár új szakmunkásai a hazai szükségleteken kívül, más országokba is jelentős mennyiségű vasúti váltót és kitérőt exportálnak. Az új gyá. rat most újabb két üzemrész­szel bővítik. Az itt dolgozó munkások, már közel száz la­kást kaptak államunktól. Nem messze a Váltógyártól gr. ország egyik legmodernebb, legjobban gépesített bányája kezdte meg működését, a Mát- ravidéki Tröszt XII-es akna­üzeme. Ebben a bányában már nem ismerik a csillével való bajlódást. A frontfejtéstől ka­parószalagok, a kaparószalag­ról pedig 1200 méter hoszú, 1 méter széles hatalmas szállí­tószalag viszi a szenet egészen az osztályozóba. A bányászok részére a múlt évben elkészült egy 96 személyes legényszálló, konyhával és étkezdével. A za­vartalan termelés érdekében néhány hete fogtak hozzá egy százvagonos széntároló építé­séhez. Ezenkívül, még az év folyamán mintegy 40 új, most épülő lakást kapnak a bánya legjobb dolgozói. Hatalmasat fejlődött a vá­ros ipara, a modern, korszerű Szerszám és Készülékek gyárá­val, mely szintén ötéves ter­vünk alkotása. A gyár dolgo­zol százszemélyes legény­szállót, és már 80 új lakást kaptak. Ezenkívül korszerűsí- teiték a téglagyárat, amelyet a nyár folyamán egy modern, nagy présházzal bővítettek. Nagyot fejlődött és bővült a vas és fémipari vállalat is valamint a város helyi ipara, mely a lakosság szükségleteit elégíti ki. A gyárak, üzemek mellett elkészült a modern járási SZTK-rendelőintézet, ahol a munkások egészségét óvják. A rendelőintézetet a közeljövő­ben kétszeresére bővítik. A kórház korszerűsítésé mellett egy új tüdőbeteg gyógyintéze­tet is kap a város, aíhol a rend­szeres kezelés mellett, fekvő betegeket is ápolnak majd. Az új egészségügyi létesítmény­nyel együtt orvosi lakásokat is építenek. A megnövekedett és szám­ban megszaporodott városban egy egész új nagyméretű vá­rosrész épül. hatalmas kéteme­letes házakkal. Ezen a részen még ebben az évben közel 200 új lakásba költözhetnek be a gyárak és üzemek dolgozói. Ebből már 51 lakás készült el, melyekben új tulajdono­saik részben beköltöztek. Rö­videsen elkészülnek, az egyen­ként kétemeletes, 80 családot befogadó új bérházak, mellet­te pedig a Mátrai Ásványbá­nya dolgozóinak épülő 12 la­kás. Ezek mellett közel száz azoknak a száma, akik saját, vagy állami hitel segítségével építenek maguknak új ottho­nokat. Az új .városrész a jövő évben egész utcasorokkal fog bővülni. Gyöngyös közeljátásának megjavítása érdekében, most készült el egy új modern vágó és húsfeldolgozó üzem, a közel­jövőben pedig egy új tejüze­met és kenyérgyárat építe­nek. A város iparositásával, nö­vekedésével a forgalom is meg­növekedett. Ennek zavartalan lebonyolítása érdekében terv­be vettek egy teljesen új autó- buszállomás felépítését.. Mindezeken kívül még sok más kisebb ipari, mezőgazda­sági és kulturális létesítmény­nyel bővült a város. A fejlő­dés azonban még nagyobb erő­vel halad tovább. Az új ipari város lakói szorgalmas mun­kával, államunk támogatásá­val egyre szebbé, gazdagabbá teszi azt a város,1, ahol tíz év­vel ezelőtt se munkája, se ott­hona nem volt a nincstelen proletároknak. Hogyan harcolunk a szövetkezeti mozgalom fejlesztéséért, a márciusi és júniusi határozat végrehajtásáért Irta: Kelemen János, a füzesabonyi járási tanács VB elnöke PÁRTUNK Központi Veze­tőségének márciusi és júniusi határozatait járási, községi párt- és tanácsszerveink meg­tárgyalták és ennek alapján elkészítették terveiket a ha­tározat végrehajtására. A párt irányításával tanácsaink és tömegszervezeteink a dol­gozó tömegekre támaszkodva egyre fokozottabban harcol­nak a határozat végrehajtá­sáért. s e harc nyomán egy­re szebb eredményeket tu­dunk felmutatni a termésát­lagok növekedésében, az ál­lattenyésztés fejlesztésében és nem utolsósorban a mező- gazdaság szocialista átszer­vezésében is. Dolgozó parasztjaink job­ban, gondosabban művelték meg földjüket, s magasabb termést takarítottak be, mint az előző években. 1954- ben az egyéni dolgozók őszi búza átlagtermése 6,4 mázsa volt, ez az idén 6,7 mázsára növekedett. Termelőszövetkezeteink is szilárdabbak lettek, politikai­lag és gazdaságilag egyaránt megerősödtek. Szilárdabb lett a munkafegyelem, s ez nagy mértékben hozzájárult ah­hoz, hogy termelőszövetke­zeteink jobban gazdálkodtak, magasabb terméseredménye­ket értek el. Járásunkban a termelőszövetkezetek ebben az évben is megmutatták az egyéni gazdasággal szemben a nagyüzemi gazdálkodás fö­lényét. Amíg az egyénileg dol­gozó parasztok 6.7 mázsás átlagtermést takarítottak be őszi búzából, addig termelő- szövetkezeteink 9,15 mázsás átlagtermést értek el. Külö­nösen szép eredménye van a füzesabonyi Szabad ' Nép TSZ-nek, amely 15,2 mázsás átlagtermést ért el. Számos termelőszövetkezetünk, mint a poroszlói Béke. a mezősze­merei Nincs akadály, a füzes­abonyi Petőfi, a besenyőtelki Béke útja TSZ-ek 11—12 má­zsás búzatermést takarítottak be. Rozsból 3.4 mázsával na­gyobb termésátlagot takarí­tottak be termelőszövetkeze­teink, mint az egyéniek. De más terménynél is kimagasló eredményeket értek el. A mz- zőszemerei Nincs akadály TSZ őszi árpa átlagtermése 24,5 mázsa lett. A füzesabonyi Szabad Nép TSZ-ben holdan- kint 18,7 mázsa tavaszi árpát takarítottak be. A füzesabo­nyi Petőfi TSZ zabtermése 16,2 mázsa holdankint Mindezt világosabban lát­ja egyre több egyénileg dol­gozó paraszt. s növekszik azoknak a száma, akik a nagyüzemi gazdálkodás út­jára lépnek, a meglévő ter­melőszövetkezetbe kérik fel­vételüket, vagy új termelő­szövetkezetet alakítanak. JÁRÁSUNK területén 1955- ben 423 család, 519 taggal és 2532 holddal lépett termslő- szövetkezetbe. Köztük 137 kö­zévparaszt család 170 taggal, 1683 hold földdel. Nem éll­tunk meg a termelőszövetke­zetek fejlesztésével a leg­nagyobb mezőgazdasági mun­kák iűején sem, ezt bizonyít­ja az, hogy augusztus hónap ban 71 család, 76 taggal és 444 hold földdel lépett terme­lőszövetkezetbe. Kilenc új mezőgazdasági termelőszövet­kezet és egy halászszövetke­zet alakult az idén járásunk­ban. örvendetes, hogy olyan községekben is alakultak az idén termelőszövetkezetek, ahol az előző években még nem volt. Ilyen például Uj- lőrincfalva, ahol három. Nagy­út és Feldebrő, ahol egy-egy új tsz alakult. Ezekben a községekben is egyre több azoknak a dolgozó parasztok­nak a száma, akik az új gaz­dasági év megkezdése előtt szándékoznak szövetkezetbe lépni, vagy éppen újat ala­kítani. Ahhoz, hogy járásunk terü­letén ilyen eredményt tud­tunk elérni, nagy mértékben hozzájárult, hogy a járási párt-végrehajtóbizottság irá­nyítása mellett a párt- és a tanács-apparátusból a legjobb elvtársakat küldtük falura, a tsz-fejlesztés segítésére. A járásból kiküldött elvtársak felébresztették a felelősségei községi szerveink vezetőiben, a párthatározat végrehajtásáért, példamutatásra bírták őket a szövetkezet fejlesztésében. Ennek alapján járásunk te­rületén nyolc községi tanács­elnök és két tanácstitkár csa­ládjával együtt termelőszövet­kezetbe lépett. Lelkesen kap­csolódtak be a dolgozó pa­rasztok között végzendő fel- világosító munkába. Nem restellték a fáradságot, s többször is felkeresték a dol­gozó parasztokat, hogy elbe­szélgessenek velük a nagy­üzemi gazdálkodás előnyeiről, jelentőségéről. Ebben a mun­kában példamutatóan kivette részét Birinyi András elv­ers, a mezőtárkányi tanác végrehajtó bizottságának el­nöke, aki a meglévő termelő szövetkezetek részére is meg­adta a kellő segítséget, s emellett nagy gondot fordí­tott a kívülálló dolgozó pa­rasztokkal való foglalkozásra. Ma már elmondhatjuk, hogy a Mezőtárkányban működő termelőszövetkezetek a párt és a tanács segítségével nem­csak a járás, de a megye ter­melőszövetkezetei előtt is példamutató munkát végez­nek. PÁRT- és tanácsszerveink vezető funkcionáriusai külö­nös gondot fordítottak a meg­lévő termelőszövetkezetek po­litikai és gazdasági megszilár­dítására. Termelőszövetkeze­teink példamutatása megmu­tatkozik a növényápolási mun­kák elvégzésében, a termés- átlagok növelésében. A szö­vetkezetek tagjai a párt se­gítségével megalakították nép­nevelő csoportjaikat, felke­resték az egyénileg dolgozó parasztokat, s elbeszélgettek velük eredményeikről. Fel­keresték a középparasatokat is. A termelőszövetkezetek megszilárdításánál, . tovább­fejlesztésénél nem feledkez­tünk meg az osztályellenség elleni harcról sem, és a meg­lévő termelőszövetkezetben megbújó kulákokat eltávolí­tottak. így zártuk ki a mező- szemerei Nincs akadály TSZ- ből Juhász Józsefet, aki lá­nyával együtt akadályozta a csoport fejlődését, a szihalmi Dózsa TSZ könyvelőjét pedig, aki több ezer forintot sikkasz­tott a termelőszövetkezet va­gyonából, bíróságnak adtuk át. Termelőszövetkezeteink meg­szilárdításához és gazdasági megerősítéséhez sok segítsé­get adtak gépállomásaink, el­sősorban azzal, hogy jó gépi munkát végeztek, s ez a ma­gasabb termésátlag elérését, ezzel együtt a tsz-tagok maga­sabb jövedelmét biztosította. Nagy segítséget adott az is, hogy az egyéni dolgozó pa­rasztok közül azokat, akik ér­deklődtek a termelőszövetke­zet iránt, elvittük látogatásra, hogy megtekintsék a tsz gaz dálkodúsát, a tagok háztáji gazdaságát és saját szemükkel győződjenek meg arról, mi­lyen életük van a tsz-tagok - nak. Szövetkezeti tagjaink szívesen fogadták a látogató­kat. nagy lelkesedéssel beszél­tek nekik életükről. A látoga­tások segítségével a középpa­rasztság körében sikerült megváltoztatni a termelőszö­vetkezetek iránti hangulatot. A feldebrői, nagyúti, újlőrinc- falvai középparasztok a láto­gatás után beszéltek szom­szédjaiknak, rokonaiknak a szerzett tapasztalatokról. A termelőszövetkezetek fej­lesz tásénél mutatkoznak hibák is járásunkban. A látogatások szervezésénél meg kell pél­dául említeni azt, hogy a já­rási tanács mezőgazdasági osztályának dolgozói nem minden esetben válogatták ki megfelelő gondossággal a lá­togatókat. így fordult elő. hogy például Feldebrő község­ből a borbély és a gyerekek is elmenjek szövetkezetei láto­gatni, holott semmi szándékuk nem volt és nincs tsz-be lé­pésre. Ugyancsak hibaként kell megemlíteni, hogy sem a járási, sem községi tanács- szerveink nem fordítottak kellő gondot arra, hogy a látogatás után a részvevő dolgozó parasztok minél szé lesebb körben ismertessék ta­pasztalataikat. Nem törődtünk kellően azzal sem, hogy a lá­togatás részvevői közül elő­készítő bizottságot alakítsunk. De még súlyosabb hiba, hogy a megalakult előkészítő bi­zottságokat és az újonnan alakuló termelőszövetkezete­ket sem támogattuk eléggé, nem adtunk nekik segítséget, így azután kedvetlenség, bi­zonytalanság lépett fel. mint például Nagyúton és Feldeb- rőn. HIBA VOLT az is, későn vettük észre, hogy a meglévő termelőszövetkezetek sok eset­ben elzárkóznak új tagok fel­vételétől. Ez bizonyos fokig tapaszitalható még ma is a mezős zemerei Uj világ, a fü­zesabonyi Petőfi, a füzesabo­nyi Szabad Nép. és még né­hány más termelőszövetkezet­nél. Ennek a hiányosságnak a felszámolására a járási vezető elvtársak személyesen beszél­nek az ilyen termelőszövet­kezetek vezetőivel, s tagsá­gával, megmagyarázzák ne­kik, hogy helytelen magatar­tásukkal a párthatározat vég­rehajtását akadályozzák. Az előkészítő bizottságok és az újonnan alakult termelőszö­vetkezetek munkájának tá­mogatására pedig felelős elv­társakat jelöltünk ki, akik a helyszínen adják meg a szük­séges segítséget. Járási és községi párt- és tanácsszerveink a tömegszer- vezetekikel együtt a párt irá­nyításával. a párt- és tanács­tagok példamutatásával. a meglévő termelőszövetkezetek politikai és gazdasági meg­szilárdításával akarják bizto­sítani a termelőszövetkezeti mozgalom további fejlődését, a Központi Vezetőség már­ciusi és júniusi határozatának maradéktalan végrehajtását

Next

/
Thumbnails
Contents