Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)

1955-09-11 / 73. szám

4 NÉPÚJSÁG 1955. szeptember ll, vasárnap XTKAR) «.CwtvcLuXt Q.WcL© <$-paraiitt étet ojtfc-c u^v Hogyan segít a gépállomás A jó termés, a könnyebb munka titka a gépi segítség. Amikor megalakult Atkáron az első termelőcsoport, nemsokára megjöttek az első gépek is. Tizenkét traktor, ekék, ki­sebb munkagépek, ez volt az atkári gépállo­más felszerelése az első esztendőben. De, ahogy nőttek, erősödtek a termelőszövetke­zetek, úgy küldtek a munkások, újabb és újabb gépeket segítségül. 1951-ben kombájn aratott a Micsurin TSZ búzatábláján. Sok csodálója akadt a gépnek, amely aratott, >OOCOOOOÖOOGOOOGOOCOOOOOOOOOOOOOOOOCOOOOCXX3CGOOCOOOOCOOOOOOCXX)00(XXX>OOOOOOOOOOOOOC30(XX>3COCDOOOt»OOCXXXX**XXAX*kX5 Csak az élet nem változott ; ü A kastélyban még folyt a dáridó, de a falu főutcáján a munkára hajtott jobbágyok Pergett a dobü» és nem egy család holmival elindult a poros országúton, új Atkár körül hatalmas, termékeny föld pusztult a nyomortól és az éhség következte halandóság. A nép hatalmas ereje, teremtő zsúptetős, roskadt házak alatt. Dózsa kali mái kái húzták az igát. Húzták míg bele rokkan temetőben. Ezt mesélik Atkárról egy másik komáik a szomorú balladák, a földbe süllyedt házak Azután egy késő őszi napon 1944-ben vörös csillag, beszédüket csak kevesen értették, denki tudja Alkaron. Ugyanezt hirdeti Laki Uracs János, a Micsurin TSZ tagjának új ezután az őszi nap után épült. Ezt hirdeti a motorzúgása, erről beszél a Micsurin és a a mozi, az óvoda. Ezt értette meg Ecsegi rozták, hogy a közös gazdálkodás útjára Atkár történelme 630 éves. Hatszázhúss az utolsó tíz évben sütött rájuk végre a dicső lapjait a szovjet hősök vérükkel írták dolgozói írják dolghs hétköznapjaik nagyszt A szabványtalan hangos híradó csépelt, a legnehezebb munkákat végezte el a tsz-tagok helyett. Azok közül, akik csak kíváncsian nézték a munkát, ma már sokan tsz-tagok, s ebbe része van a gépeknek is. Ma már három kombájnja van a gépállo­másnak. Gépesítették a szénabetakarítást is. Traktoros fűkaszák után rendsodró-gép dol­gozik. A függesztett kultivátor mintegy 400 holdon kapált a tsz-tagok helyett. Az SZ— 80-as eke 80 centiméter mélyen forgatta meg a földet a szőlő alá. A Micsurin TSZ 27 hold új telepítésű szőlője alá ezzel mű­velték a földet. Gyönyörű lett a szőlő, négy tőkét fel is vittek az Országos Mezőgazda- sági Kiállításra, Kenderarató-gép is van Lehet-e fából vaskarika Vannak egy néhányam At­káron, még a funkcionáriu­sok között is, akik azt mond­ják, hogy Atkáron nincs már kulák, ugyanis földjük nincs, ha van, csak kevés, beadási kötelezettségüket telj eskették. Szóval nem kulákok. Kispa- rasztok lettek! Feltennénk néhány kérdést. Kutyából lehet-e szalonnát csinálni? Hát -fából vaskari­kát? Vagy talán azt hiszik, hogy Tóth Emánuel kulák a becsü­letességéért kapott hat hóna­pot? És mit gondolnak. Benei Antal kulák miért tart fcis- gyűléseket a lakásán. Talán az értéktöbblet elméletet, vagy a dialektikát magyaráz­za? Vagy talán arra agitálja vendégeit, hogy lépjenek a tsz-be? Esetleg vicceket me­séi? Mindezeket mi sem, de az aíkáriak többsége se hiszi el. már. Lukács elvtárs, a gépállomás igazgat tója úgyis segít a tsz-eknek, hogy az állami gazdaságból szerez kölcsön gépet. így jutot­tak hozzá a termelőszövetkezetek a burgo- nyaültető-géphez. Most azon töri a fejét, honnan vegyen burgonyaszedő-gépet, mert a szövetkezetek 180 mázsás burgonyatermésé­nek felszedéséhez segítség kell. Mintegy 3000 holdon gép dolgozik Atká­ron. A G—35-ösök, a Lanz-Buldogok, Ze- torok, a szántástól a betakarításig elvégzik a munka oroszlánrészét. Az atkári tsz-ek- ben s a környező 11 község termelőszövetke­zetében is, jobban, gyorsabban és sokkal ol­csóbban végzik a munkát, mint fogaterővel; S a mélyebb szántás, a gépi kapálás után gazdagabban fizet a földi Négymillió forint összvagyon A Micsurin TSZ tagjai 1951-ben kezdték a körös muni * kát, s négy esztendő leforgása alatt milliomosok lettek. Ma már a tsz oszthatatlan közös vagyonának értéke meghaladja a négymilliót. Ha az újbeiépöket is figyelembe véve számo­lunk egy-egy tsz-tagra 40 ezer forint értékű vagyon jut: Egyéni paraszt négy esztendő alatt mégcsak megközelítő ér­tékű beruházásokat sem tehet. Jelenleg 120 család, 1055 holdon dolgozik. Termésered­ményük a legmagasabb a községben, s bőven jut részesedés belőle a munkaegységekre. Búzából például öt kilót adtak egy munkaegységre. A szorgalmas tagok jócskán vittek haza kenyérnek valót. Lajcsik Pál, 61 éves fogatodhoz 28 mázsa, Kocsis Ferenchez 30 mázsa, Erdélyi Józsefhez 29 mázsa búzát vittek haza a tsz fogatai, özvegy Honavecz Lászlóné maga dolgozott a tsz-ben, 10 mázsa búzát kapott. Borból 1,2 liter jut egy munkaegységre — 5—6 hektoliter egy-egy jól dolgozó­nak. Pénzből 17 forintot terveztek, de a jelek szerint 22 fo­rint jut. Mindez magyarázat arra is, miért lépett be rövid időn belül 25 család a Micsurin TSZ-be; Megalakul a hatodik termelőszövetkezet Sokat beszélgetnek ezek­ben a napokban a termelő- szövetkezetekről, sok dolgozó parasztban érlelődik a belépés gondolata. Még a községtől nyolc kilométerre lévő ta­nyákra is eljutott a hír, úgy hogy az elmúlt hetekben 80-an már beléptek. Ügy ha­tároztak ott is, hogy termelő- csoportot alakítanak. Az elő­készítő bizottság munkájában öt család vesz részt, 50 hold­dal. Ha minden jól megy, mire betakarítják az őszieket, megalakul a község hatodik termelőszövetkezete is. Aífeáron vettek egy hangos- Túradó-berendezést, amely es­ténként közölte a napi mun­ka eredményeit, a tanács hir­detményeit és mindazt, ami érdekli az atkáriakat. Szóval ez olyan elektromos kisbíró voit, azzal a különbséggel, hogy néha zenélt is a kivá­lóak tiszteletére és ez nagyon jó volt különösen a kiválóak- nak. de persze a falu többi lakójának is. Szeptember 2-án azonban jött egy levél a hatvani postáitól, melyben igen közérthetően a követ­kezőket írják: „1955. augusz­tus 29-én kelt hangoshíradó vezetésének szabványosítása tárgyaiban küldött bejelenté­sére a szakaszt kezelő vonal- felvigyázót utasítottam, hogy a szabványtalan keresztezést vizsgálja felük A vonalfelvi­gyázó a keresztezést felül­vizsgálta és megállapította, hogy a K. P. M. 60 001/1934; számú rendeletben előírtak­nak nem felel meg: Mivel a özv. .Mihók Mihályné a Petőfi TSZ kiváló baromiiqondozója. Beszéljenek a számok keresztezés felülről történik, a szabványtalan keresztezés közében szükséges az előírt szakító szilárdságú vezeték­kel való építés.“ A tanácselnök törvénytisz­telő ember. És miután a fen­ti levélből nem értett sem­mit, előkotorta az 1934-ben kiadott rendeletet. Az 1934- ből származó magyar kirá­lyi minisztériumi rendeletből viszont még ennyit sem ér­tett. Egyet azonban megér­tettek, nevezetesen azt, hogy a posta egyik műszakija el­vágta a hangoshíradó vezeté­keit és azóta csend borult a falura. Az atkári tanács szí­vesen megtenne mindent, hogy az 1934-es magyar ki­rályi rendeletnek megfelelően építse meg a híradót, csak az a baj, hogy az akkori magyar királyi miniszter őexcelen- ciája elfelejtett intézkedni a falusi hangoshíradók ügyében. Vajon most mit csináljanak? Állítsanak be újra egy kis- birót ?És mi lesz, ha a pos­tának az sem le6z szabvá­nyos? Ad PA UUJ<ÍOQICA Egyéni 1953. <95-1 1955 r 13 13 1»i 1953 1954 1955 QUZA Egyéni 8-£5 ô 1953 1954 1955 »Az egyéniek alacsony búzaátlagába belejátszik, hogy nem sikerült eredményesen védekezniök az egér- és fagykár ellen, s az őszi vetéstervben is lemaradás volt. Dolgozik már a traktor az atkári határban. Mennyivel drágább a föld egyéni megművelése? 1949 tavaszán alakult meg az első termelőszövetkezet Atkáron, a III. típusú Petőfi TSZ. Ez volt az első lépés a községben a boldogabb paraszti élet felé. Azóta hét esztendő telt el, s ma már mezőgazdasági termelőszövetkezetek, ter­melőcsoportok eredményei példázzák az atkári egyéni parasz­tok előtt mennyivel érdemesebb közösen dolgozni. Termés- eredményeik évről évre túlszárnyalják az egyéniekét. Természetesen így jóval magasabb a jövedelmük is. Az eímúlt esztendőben a Micsurin TSZ tagjainak jövedelme túl­szárnyalta a Petőfi TSZ tagjaiét, elérte a középparasztok jö­vedelmét. A Kossuth, Alkotmány és Vörös Csillag termelő­csoportok tagjainak jövedelme többségében eléri a közép­parasztokét, de minden esetben jóval több, mint az egyéni­leg dolgozó kisparasztoké. Jóval magasabbak a termésátla­gaik, s olcsóbban termelnek. Egy hat holdas dolgozó paraszt, ha nincs igája két-háromezer forintot fizet ki a föld meg­műveléséért és jó, ha 16 centi mélyen szántanak neki. A gépállomás 94 forintért szántja fel a tszcs-tag egy holdját, 22 centi mélyen. Ha minden kedvezményt összeszámolunk — gépi munkát, beadási kedvezményt stb. — körülbelül hatezer forinttal nagyobb jövedelemhez juttatja a tszcs-tagokat, mint az egyénieket. Alakulóban az atkári művészegyüttes Mint mindenütt a felszaba­dulás után, Atkáron is egyre fejlettebb a kultúra. A mozi állandóan telt házak előtt ját­szik, a kultúrotthon rendezvé­nyei látogatottak. A község­ben' három színjátszó csoport működik, mely idáig többek között bemutatta a „Bori’“, az „Ukrajna mezőin"-t, „A ci­gány“-!, „A bonyodalmas há­zasság“-ot, s több mai magyar és szovjet színművet. Jelen­leg tervezik az MNDSZ, a DISZ, a gépállomás és a kul- túrház művészeti csoportjai­nak egyesítését eev -agy atká­ri művészegyüttesre, Atkárról a korabeli krónikákból, nemesi birtoklevelekből és adományozási okmá­nyaikból annyit tudunk meg, hogy 1325-ben az Aba nemzetségbe tartozó Kcmpolthy-ak birtoka volt. Ezután sorra változtak, a birto kosok. Hűbéri viszályok, házasságkötések, később kártyaveszteségek következtében változtak a nagy földterület tulajdonosai, \ megoszlott a hatalmas birtoktest, A nép nyakán már nemcsak egy főnemes, hanem i több nagy gazda ült. kezdődő hajnalban már tompán dobogott a — később cselédek — mezítlábas talpa, hajléktalanul, egy kis kocsira való szegényes hazát keresni. területek, bőven termő szőlők és a nép mégis ben félelmetes volt a tbc és a csecsemő akarata ottszunnyadt évszázadokon át a nak, Rákóczi talpasainak fiai és késői unó- tok és végre földhöz jutottak a kis atkári , a régi krónikák, a cifra adomány lev elek, és reszkető öregek. új emberek jártak a faluban. Sapkájukon De hogy mAről beszéltek azt ma már min- János a Vörös Csillag TSZCS tagjának, vagy nagyablakos háza és az a 75 ház. mely már gépállomás traktorainak és kombájnjainak többi tsz évvégi Zárszámadása, az új híd, Imre és az a SO család, akik az idén elhatá- lépnek. évet a legsötétebb nyomorban töltött, csak nap. Az utolsó tíz év történelmének első be. A további lapokra Atkár becsületes rü történelmét.

Next

/
Thumbnails
Contents