Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)
1955-09-11 / 73. szám
J955. szeptember il; vasára«!» NÉPÚJSÁG 5 A közös gazdálkodás „általános iskolásai“ között • A Vörös Csillag TSZCS átlagelosztású csoport A iközös gazdálkodás »általános iskolásai“ még csoporttagök, csak ismerkednek az igazi, nagyüzemi gazdálkodással. Gépállomás végez náluk minden talajmunkát, és gabonavetést is. A többit egyénileg ki-ki a saját parcelláján végzi. A begyűjtést közös cséplés után, közösen teljesítették az idén. Jól fizetett a búzájuk, s cukorrépából 170, kukoricából 30 mázsát várnak holdankint. A tagok többségének szántóföldi kertészete is van. Ludas Istvánnak, csak a paradicsom 16 ezer forint jövedelmet hozott. Ügy tervezik jövő tavaszra közös állatállományt létesítenek — tehenészetet — s közösen teljesítik a tagok összes tejbeadási kötelezettségét. A tszcs munkája, tervei, eredményei érdeklik, vonzák a kívülállókat. Az elmúlt hetekben hat új tag lépett be, köztük Flaska Béla négy holddal, Török János, Erdélyi András hat-hat holddal. Hamarosan mások is követik őket, hiszen az atkán gazdák sem ellenségei saját zsebüknek, jólétüknek. A két Virág Azt mondják, hagy a fiatalok általában könnyebben szokják meg az újat. Az idősebbek nehezen szakítanak a megszokottal. Lehet, hogy ez általában igaz, de nem mindig. Ifj. Virág János most határozta el, hogy belép a tsz-be, miután apja, az idősebb Virág János, már többéves tsz- tag. Lám-lám nem mindig a fiatalok diktálják a tempót. Ifj. Szaki János, a Vörös Csillag TSZ tagjának kastélyhoz is beillő új háza Kérdezzék meg Virág Gergelyt Tanuljak a betűk titkait a kibővült iskolában az új elsőosztályosok Befejezték a cséplést, teljesítették a portjai. Egynek sem kell szégyenkeznie a betakarítására készülnek — s közben megvetik Mindenütt a határban zúgnak a traktorok. Csillag TSZCS-nél már 120 holdon elvégezte nál, a Petőfinél, az Alkotmánynál, s a Hatszáz holdnyi mélyszántást végeztek el gabona alá. Megkezdték a vetést is. A őszi árpa, s földbe van a takarmánykeverék. Néhány hét múlva vidám szüretelők rőkbe, pincékbe kerül egy esztendei munka láttán újabb emberek határozzák el, hogy a Atkáron, gazdagabb, boldogabb a parasztság. Preé József, a helybeli gépállomás sztahanovista műhelyvezetője munka ködben Meg volt az esküvő. Kocsis Ferenc boldogan vezette haza szegényes lakásukba asszonyát. Sok minden hiányzott, de ők úgy érezték, nagyon gazdagok, mert meg tudnak egymásért birkózni az egész világgal. Majd csak megszereznek lassan mindent, amit kell. Mások is így kezdték. Arra, hogy mások sem tudták szokszor megszerezni, amit terveztek, hogy „hamarább van meg az első gyerek, mint a hízó az ólban“ nem is gondoltak. Fiatalok voltak. És különben is, kevés olyan lány volt a faluban, akinek kész kelengyéje lett volna, mire férjhez megy. Legfeljebb a 30—40 holdasok között, dehát azokat a lányokat nem szegény ember párjának szánták. A legények is egy ünneplőbe jártak évekig. Az esküvőre nehezen megszerzett fekete ruha évek múltán megkopva, kifényesedve az utolsó útra is jó volt. Kocsis Ferenc • kislánya most tölti be a 15 esztendőt. Szorgalmas, helyes gyerek, dolgos is, egész aratásban kint volt. Azt mondja az apja, nem cserélné el három másik marokszedőért, olyan ügyes. Van része abban, hogy 600 munkaegység után kapják az idén is a részesedést. Tizenöt esztendős. Beletelik még egy-két esztendő, mire bekötik a fejét, de már egy éve ott áll a tiszta szobában az új bútor. Szép barna hálószoba. Az idén a konyhabútort is megkapja, s édesanyja gyűjtögeti a tollat Kocsis Milliomos tsz tagja Ferenc lánya nem kezdi semmi nélkül az életet. Van miből megvenni a kelengyéjét. Milliomos tsz tagja az édesapja. Négy esztendővel ezelőtt lépett be az „öreg“ Kocsis a Micsurin TSZ-be. Három hold szántót vitt be, félhold szőlőt, meg szorgalmas, dolgos két kezét. Ennyi — különösen a legutóbbi — bőven elég ahhoz, hogy egy ember megtalálja a számítását a közösben. A szőlőtermelőbrigádban dolgozik. Három és fél hold szőlőt bíztak rá, s emellett 3600 négyszögöl kukorica, meg 350 négyszögöl takarmányrépa munkája is rá várt. A kukoricával nem sok baja volt. Kétszer kultivátor kapálta, harmadszor csak azért kellett kézzel, mert olyan magas volt, hogy a gép már nem dolgozhatott benne. A répánál segített a kislány is. A fő erőt a szőlőre fordította, s igen sok része van neki is abban, hogy holdankint 20 mázsán felüli termésre számítanak a tsz- ben. A jő munka után megvan a munkaegység, a munkaegységre pedig a jövedelem. Tavaly 37 ezer forint volt összjövedelme. Tízezerötszáz forintért vette a bútort a lánynak, 14 ezer forintot a ház bővítésére költött. Jól éltek egész éven át, két hízót is vágott. Az idén még több jövedelemre számít. Augusztus 1-ig 448 munkaegységet szerzett, 22 és fél mázsa búzát, négy és fél mázsa árpát, meg 4480 forint készpénzt kapott rá előlegként. Éy végére meglesz a hatszáz munkaegység, s évi jövedelme így alakul: 600 munkaegységre 30 mázsa búza, szabadpiaci áron számítva 8400 forint. Hat mázsa árpa 1680 forint, 17 mázsa kukorica értéke 2550 forint. Hét hektó és 20 liter bort kap, ez 7200 forintot ér. A háztáji állatok részére 1500 forint értékű szálastakarmányt kap. Háromszáz kiló burgonya szabadpiaci ára t— kilóját 1,50 forintba számolva — 4500 forint. Kapott apróságot, paradicsomot, dinnyét, húst, ez kitesz körülbelül 1000 forintot. Készpénzben 22 forintot számítanak egy munkaegységre — 13 200 forint jár neki. Ehhez még hozzászámítva a háztájiban termett bort és kukoricát, ami körülbelül 6200 forint, összesen 46 230 forintot tesz ki az évi jövedelme. Ez nem kevesebb, mint 3852 forintos havi fizetésnek megfelelő összeg. Meg lesz a konyhabútorra való kitelik a 30 mázsa búzából, s miután három disznót hizlalnak nem lesz zsírra sem gondja a háziasszonynak. Ha mindent összeszámolunk, nem igen akad olyan egyéni paraszt Atkáron, aki jövedelmével versenyre kelhetne Kocsis Ferenccel. Pedig nem is neki van a legnagyobb keresete a tsz-ben. íme így halad egy ember a szövetkezetben. Atkári egyéni parasztok! Érdemes számolgatni, érdemes gondolkozni ezen. Sokat vitatkoznak az emberek Atkáron is azon, hogy jó-e a tsz, belépjenek-e. Az egyik megdönthetetlen érv az, hogy a tsz-tagok sokkal jobban és könnyebben élnek, mint az egyéniek. Mert annak, hogy az ember sok pénzt keressen, sokféle módja van. Az első és ez a legelterjedtebb a becsületes munka A második, amit szintén csinálnak egynéhányan itt Atkáron is, az a kupeckedés, a kulákfur- fang és egyéb olyan műveletek, amivel nem a Munkatörvénykönyv, hanem a Büntetőtörvénykönyv foglalkozik. A becsületesen dolgozók között is van azonban különbség. Itt van mindjárt egy példa: énekel a legény: „Azt a hegyet a zsebkendőmnek a négy sar- kával is elhordom ..Ez persze csak nagyképűség, amit az illető sem erővel, sem idővel, sem zsebkendővel nem győzne még akkor sem, ha a szóban, illetve dalban forgó hegy, nem a B/tátra, hanem mondjuk csak a Sárheg}'. Az okosabb ember azt mondja: bolond vagyok én zsebkendővel nekiállni egyedül.. Ha nekem az a hegy utamban van. kerekek magam mellé másokat is-akik ugyanezt akarják, s közösen elhordjuk. Na, de nem zsebkendővel. Exkavátorral. Egységben az erő! Régi mondás, mindenki ismeri, sokan legyintenek, hogy elcsépelt. De igaz! És ha például Mezőtárkányban, Turkevén és Karácsondon igaz, akkor igaz Atkáron is. A sok példálózás után kimondva az igazság úgy hangzik, hogy a tsz ezer és ezer előnyön túl azért is jó, mert ott több pénzt lehet keresni. Aki nem hiszi, kérdezze meg például Erdélyi Józsefet, aki eddig 500 munkaegységet teljesített. Egy munkaegységre körülbelül 800 forintot kap majd, ami testvérek között is 40 ezer forint haszon egy évben, meg akkor is, ha Erdélyi József szeptember 1-től semmit sem csinálna, csak kiülne a tornácra pipázni. Viszont Erdélyi József okos ember. S a hátralévő időben sem pipázik komótosan az árnyékban, miután ezért nem jár munkaegység. Hanem, inkább dolgozik. Persze nemcsak Erdélyi József az egyetlen ember Atkáron, aki tudja mi a jó, hanem itt vannak ifj. Cukor János, Lajcsik József, Balázs Péter és a többiek a Micsurinból, a Petőfiből, az Alkotmányból, a Kossuthból és a Vörös Csillagból. És napról napra egyre többen Írják alá a belépési nyilatkozatot, mert nem utolsó dolog könnyebb feltételek között, sokkal több pénzt keresni. Vannak azért, akik még húzódoznak. Ez az a „majd meggondolom“ tipus. Nála a belépés már egészen biztos, hisz ha valaki kimondja, hogy gondolkozom rajta és tényleg gondolkozik is, akkor lehetetlen, hogy ne jöjjön rá arra, hogy Lajcsik Józseféknek van igazuk. Vannak aztán olyanok is, akik kijelentik, hogy ők nem lépnek be. Szűcs László, a háromholdas gazda például kimondta, hogy ha belehal, akkor sem lesz szövetkezeti gazda. Abban, hogy nem lépett be a tsz-be még nem halt bele senki. Ettől nem kell félni. De három holddal egyénileg még senki sem vitte valami sokra. Ezt különben elmondhatja Lajcsik Pál is. aki mindkét életmódot kipróbálta. Kilépett a szövetkezetből és újra visz- szalépett. Nem kell hozzá nagy képzelőerő, hogy valaki rájöjjön, hogy miért. Vannak; akik azt mondják, hogy az életben a legfontosabb dolog a pénz, vannak viszont mások, akik a pénz nem boldogít elve alapján áll. Döntsük el hát, . hogy kinek van igaza. Hát* hogy első a pénz, ez nem igaz. Első a becsület és a munka, annál is inkább, mert ez hozza a pénzt is, de az már túlzás* hogy a pénz nejn boldogít. Vajon nem boldog-e az a 75 család, akik házat építettek Atkáron. (A pontosság kedvéért meg kell jegyezni, hogy ebből 60-at szövetkezeti tagok építettek.) Vagy nem jó dolog* hogy az atkáriak augusztusban 200 ezer forintot hagyták a boltban. Régi közmondás az, hogy a sültgalamb nem repül az ember szájába. De nem repül az új ház, az új bútor, a motor, a kerékpár és a rádió sem. Mindezekért meg kell tenni egy jó pár dolgot. Hogy mit? Kérdezzék meg az öreg Virág Gergelyt, a Micsurin TSZ elnökét. Mi lesz az öregekkel a termelőszövetkezetben? Sokszor felmerül ez a kérdés az egyéniek részéről, amikor szóba kerül a belépés. Mi lesz azokkal, akik megöregednek, nem tudnak már lépést tartani a munkában a többiekkel. A Micsurin TSZ- ben már az idén is választ adtak erre a kérdésre. A tsz öt, 72 éven felüli tagja: Meggyesi István feleségével, Juhász András feleségével, özv. Búzás Jánosné már nem dolgozik a tsz-ben, a szociális alapból kapják meg évi kenyérfejadagjukat. Örökös használatra pedig félhold szőlőt, s fél hold szántót adott nekik a szövetkezet. Nyugodt* gondnélküli öregség vár a tsz-tagokra, Most épült a Petőfi TSZ új, 20 férőhelyes fiaztatója beadást a község termelőszövetkezetei, csrr nyári eredmények miatt. Most már az ősziek a jövő esztendő bő termésének alapját is. mély fekete barázdát hasit az eke. A Vörös a gépállomás a mélyszántást. A Micsurin« K ssuthnál sem állnak tétlenül a gépek, eddig, s közel 300 holdat szántottak őszt Micsurin TSZ-nél kel a keresztsorosan vetett Vetnek a többi csoportoknál is. dalától lesz hangos a határ. Kamrákba, csü- gyümölcse. A tsz-tagok gazdag jövedelme közös gazdálkodás útjára lépjenek. így lesz Deák Rózsi — Herbst Ferenc