Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)

1955-09-01 / 70. szám

1955. szeptember t, csütörtök NÉPÚJSÁG 3 A Bélapátfalvi Cementgyár fiataljai helytállnak a termelésben Az üzem bejárata felett is­mét ott ragyog a kitüntető „Él- üzem“-jel vény ötágú csillaga. Az üzem vezetői s dolgozói az elmúlt negyedév folyamán be­bizonyították. hogy tervük reális és teljesíthető. Néhány évvel ezelőtt minduntalan az objektív nehézségekre hivat­koztak. ha a tervteljesítésről volt szó. Rosszak a gépek, el­avultak a berendezések — mondották. A gépek és be­rendezések ma is ugyanazok, de (mások az emberek. A kép­zett, új műszaki vezetőség irá­nyításával, a dolgozók mozgó­sításával, ma mér terven felül sok ezer mázsa cement kerül építkezéseinkhez Bélapátfalvá­ról. Az első félévben klinker-, cement- és mésztermelési ter­vüket egyaránt 110 százalé­kon felül teljesítették. Javult a minőség s az önköltség 2,8 százalékkal csökkent. E szép eredményekben nagy része van annak a 220 DlSZ-fiatalnak, akik példásan teljesítik köte­lességüket. Különböző munka­helyeken, s beosztásban mind­annyian egy célért dolgoznak; minél több. olcsóbb és jobb minőségű cementet adni az or­szág építkezéseihez. A DlSZ-alapszervezetek tag­gyűlésein egyre több szó esik a minőségről, s a fiatalok már kezdik megérteni, hogy nem­csak magas teljesítménysaáza- lékokra van szükség, hanem kifogástalan minőségére is. Kö­telességük tehát ügyelni arra, hogy ne kerüljön ki hanyagul végzett, selejtes munka a ke­zük alól. Erre tanítja őket a DISZ-szer vezet. és ezt tanulják az idősebbektől is. A zsákgyárban három üzem — a bélapátfalvi, selypi és a hej ócsabai cementgyárak — részére készítik a zsákokat. Műszakonként 16 ezer papír­zsák elkészítése vár az itt dol­gozó fiatal lányokra. A zsák­készítés figyelmes munkát, nagy kézügyességet igényel. Kovács Elvira, Mikó Margit, Baria Erzsébet már valóságos művészei munkájuknak. Féltő gonddal vigyáznak arra. hogy jó és pontos legyen a ragasz­tás, a behajlítás, ne szakad­hassanak ki a cementtel teli zsákok; Hammerstein Károly műve­zető büszke arra, hogy a fia­talok nem gyártanak selejtet. Előfordul ugyan, 0,4 százalékos selejt a gépi feneklésnél, de en­nek oka a papíranyag rossz minősége. Gyakran eiőfordul, hogy selejtes, szakadt papír- tekercset kapnak a Csepeli Papírgyártól. De itt is mentik, ami menthető. A leíekercselés után fenéklapnak használják fe1 a még felhasználható ré­szeket. A javítóműhely kollektívá­jának egyik büszkesége, Sas Sándor karbantartó brigád­ja. Ez a nyolctagú együttes sok elismerést szerzett már mun­kájával. Feladatuk a négy ha­talmas forgókemence állandó karbantartása, az üzemzava­rok elhárítása. — Régen nem volt már üzemzavarunk — mendja Sas elvtárs — a brigádunkban dol­gozó Mező Sándor és Kormos Béla éberen őrködik a kemen­cék biztonságos üzemeltetésén. Szép számmal vannak fiatal szakmunkások a javítóműhely esztergályosai között. Itt már sajnos gyakrabban előfordul a selej (gyártás, különösen a ke­vesebb szakképzettséggel -ren­delkező ifiknél. A kis szén- malom-meghajtó szíjtárcsát selejtesen készítette el három fiatal: Csabai Pál, Sas Alajos és Bajzáik Máthé. Nemcsak az üzemet, hanem saját magú- ka* is megkárosították ezzel. 101 órás munkaidejükből csak 38-at számoltak el, s fizettek k' nekik. Vigh Tibor 20 darab- kilő elkészítésénél gyártott s eltet. Könnyen fény derül a selejt- ?vé"tások okára, ha meghall­juk néhány idősebb dolgozó "éleményét. — A fiataloknak még nem vált egészen éré­kükké a munkafegyelem, 'yakran előfordul, hogy mű­szak alatt elhagyják munka- nadjukat, s az üzem területén tétlenül csellengnek. Munká­jukat azután sietve, kapkodva, rendszertelenül végzik, s így 'esz selejt. Fiatal lányokat láthatunk a műszerekkel, lombikokkal és kísérleti eszközökkel teli üze­mi laboratóriumban. Nagy pontosságot és lelkiismeretes­séget igényel az itt dolgozó lányok .munkája, a próbavé­tel.- A szorgalmas fiatalok óránként 10 helyről hoznak a laboratóriumba próbaanyagot. Mintát vesznek a klinkerből, cementből, őrölt szénből, és itt vizsgálják meg azok minőségi összetételét. Sok múlik a lányok jó munkáján — mondja Ablonczi Ernő la­boratórium vezető, mert a jó próbatétel, a laboratóriumi munka alapja. Büszke vagyok „lányaimra“, akik szinte ki­vétel nélkül itt szereznek gya­korlatot. Segítségükkel min­dig pontosan tudjuk ellenőriz­ni a klinker, a cement és az őrölt szén minőségét, s azon­nal jelentjük, ha valami hiba vagy eltérés van. Stábéi Mar­git most kapott jutalmat jó munkájáért. Nagy szorgalom­mal végzi feladatát Berecz Er­zsébet, aki most végezte el a Vegyipari Technikumot. Dicsé­ret illeti még a többiek kö­zött Csiba Erzsébet DISZ-bi- zottsági tag és Dávid Margit jó munkáját. Az üzemnek minden részén találkozhatunk DlSZ-fiatalok- kal. A kőpadon fiatalok gon­doskodnak a bányából érkező kószállítmányok kiürítéséről, utána ők kapcsolják fel az üres csilléket a drótkötélpályára. Molnár Teréz, Mikó Margit és társai kötelességtudó, jó mun­kája nélkül nem is mehetne zavartalanul az üzem terme­lése. Üzemzavar nélkül, folyama­tosan dolgozott a Mátravidéki Erőmű augusztus hónap máso­dik dekádjában is. A szállító­üzem dolgozói 140, a villamos­üzem 129,3, a kazánüzem ja­vító csoportja pedig 129,2 szá­zalékra teljesítette felajánlá­sát; Takács József Petró János­sal áll párosversenyben. Mind­ketten 145 százalékon felül teljesítettek. Győrfi Gábor, a gépműhely vezetője becsület­tel helytáll munkájában, s ál­landóan neveli beosztottjait. A kazánüzem javításánál Katona István brigádja tervszerű mun­kát végez. A műszak előtt meg­tárgyalják a napi feladatokat. Gyurika József és brigádja a malmok karbantartásánál és a ventillátor javításánál 138 szá­A gyöngyösi Téglagyárban augusztus 19-én értékeltük az alkotmány tiszteletére indított munkaversenyt. Ebben a ver­senyben szinte minden dolgozó kiváló teljesítményt ért el. Barta János berakó brigádve­zető és Benyik János berakó az elmúlt hónapban hét száza­lékkal emelték teljesítményü­ket és a vállalt 20 ezer tégla kazalbarakását elvégezték. Vasborosi László kihordó bri­gádjának tagjai is valóra vál­tották szavukat. Tervüket át­lagosan öt százalékkal túltel­jesítették és elvégezték 20 ezer tégla berakását. A többi brigád is túlteljesí­tette tervét. Dicséretet érde­Az Állami Áruház felkészült az őszi, s a téli forgalomra. Az iskola idényre ízléses kivi­telű, tartós gyermekruhákat árusítanak 140—400 forintos árban. Nagy keresetnek fog örvendeni a női átmeneti tweet kabát, mely különböző színekben és fazonokban 530— S00 forintért kapható. Újfajta nylonáruk is érkeznek. Meg­kezdik a nylon-perion haris­nyák árusítását, amely három­szor tartósabb, mint a tiszta nylon. Megkezdik a mikrópó- tfusos talpú cipők árusítását. A térüzemben és a villamos üzemben dolgozó DlSZ-fiata- lok a takarékosság élharcosai. A térüzemiek a kemence fala­zásnál használnak fel törött, de még használható samott- téglákat, miután gondosan ki­válogatták a törmelékből. A villamos üzemben műszakon­ként két fiatal teljesít ügyele­tes szolgálatot. Legjobbjaik Osváth József és Ignác Sán­dor, ilyenkor gyakran látogat­ják az üzemrészeket, gondos­kodnak a feleslegesen világító égők eloltásáról, a feleslegesen járó gépek leállításáról. Nemcsak termeléssel, ha­nem takarékossággal is elő­segítik a jó energiagazdál­kodást. Szép az a segítség és jóin­dulat is, melyet az idősebbek tanúsítanak a fiatalok iránt a szakmai, s a politikai nevelés­ben egyaránt. A szakmai ne­velés azonban még nem min­den területen eredményes. Az üzem ugyanis igen sok klin- kerégető szakmunkással ren­delkezik, de ezek már mind idősebbek. A klinkerégető ke­mencék előtt nem találkozha­tunk fiatalokkal. Pedig igen fontos, hogy jól képzett szak­munkás utánpótlás kerüljön ki ezen a területen is. Megyénk ifjúsága szeptem­ber 25-én tartja az idei nagy béketalálkozóját. A munka frontján helytálló, derék béla­pátfalvi fiatalok tettekkel, újabb ifjúsági versenymozga­lommal készülnek erre a nagy ünnepre. Büszkén és felemelt fővel haladhatnak majd a fel­vonuló ifjak Sorai között. Császár István zalékos eredményt ért el. Hő­siesen, sok esetben 60—70 fo­kos melegben végzik munká­jukat. Az Erőmű minden dolgozója tervteljesítéssel kívánja meg­ünnepelni november 7-ét. A vállalat műszaki vezetői párt és szakszervezetének vezetősé­ge már megkezdte a november 7-i verseny szervezésének elő­készületeit. Ez a mozgalom Mátrai-mozgalom lesz és en­nek segítségével óhajtják az Erőmű dolgozói több villamos­energiával ellátni országunkat, az őszi csúcsfogyasztás idején. Bízunk abban, hogy ez a moz­galom jelentős lesz országos viszonylatban is. Kozsda István termelési felelős A téglagyáriak teljesítették vállalásukat Őszre készül az egri Állami Áruház mel Klátyik József égető, Csa­tái Béla DlSZ-brigádja, Urbán János csapata, Kovács Gyu- láné, Hajnal László és Ki­vés Tibor brigádja is, akik a terv teljesítése mellett a taka­rékosságra is ügyeltek. A karbantartók a gépek ál­landó üzemkész állapotban tartására, az állásidő csökken- tésére, a műhely és környé­kének tisztántartására és a szíjszakadás megelőzésére tet­tek felajánlást. Felajánlásu­kat ők is teljesítették. Téglagyárunk dolgozói most a harmadik negyedéves terv sikeréért harcolnak. Bravek László dolgozó Ősztől kezdve már nemcsak női és férfi, hanem gyermek­cipők is kaphatók ezzel a rend­kívül tartós talppal. Az állami Áruházban minden őszi és téli idénycikk már most kor­látlan mennyiségben kapható. Férfi crombi télikabátok, lo- denkabátok. gumírozott szatén női esőkabátok, ballonok, női gyapjúkardigánok, több szín­ben és több fazonban kapha­tók. Az Egri Állami Áruház­ban megkezdték az új Dongó kerékpárra szerelhető kismo­torok árusítását is. Az Erőmű november 7-i versenyét szervezi Húszéves a Szta hunov-mozgalom Olvasd, terjeszd a Népújságot! Kéri István 32, és Koncz Jünosné 31 egri előfizetőt gyűjtőit (apunk­ra. A hatvani cukorgyárban megindul a gyártási kampány Az alkotmány ünnep tiszte­letére üzemünknek minden dolgozója versenyben volt. Fel­ajánlásaikban a munka minő­ségi javítására, a teljesítmé­nyek további emelésére, és az önköltség csökkentésére tettek ígéretet. Augusztus 14-től ün­nepi műszakot tartottunk. A DISZ az ország összes cukor­gyárait versenyre hívta, fel­ajánlva. hogy az előző dekád termelékenységét egy száza­lékkal növeli. Ezt a felaján­lást jóval túlteljesítették. Dolgozóink vállalásában az is szerepelt, hogy a Gazda- moz-galommal augusztus hó­napban 40 ezer forintot taka­rítanak meg. 20-i.g ebből már 32 ezer forintot megtakarítot­tak. Jól haladnak a karban­tartási munkák is. A javításo­kon dolgozók állandóan 120 százalékra teljesítették tervü­ket. Kimagasló eredményt értek el: a villanyszerelő mű­hely (149,4), a hegesztők (137,5) és a lakatosműhely tagjai (128,1). Javult a fegye­lem is. Alig fordul elő igazo­latlan mulasztás, a későnjövé- sek pedig már teljesen meg­szűntek. Augusztusban két távolmaradás abból adódott, hogy az aratási munkát az esőzés miatt nem tudták idő­re befejezni. Meg kell emlí­teni azt is, hogy gyárunkból 102 aratópár segített cél­gazdaságunk és a közeli tsz-ek arató munkájában. A cukorgyártási kampányra is készülünk. Szeptember 10-én tartjuk a gyártási főpró­bát. December 31-ig mintegy 20 ezer vagon répát kell fel­dolgoznunk és reméljük ebben a munkában is sikert érünk el. Polónyi Szűcs András vállalati igazgató Születésének 20. évfordu­lóját ünnepli a szocializmus és a kommunizmus építésé­nek egyik fő módszere és lendítőereje, a Sztahanov- mozgalom. 1935 nÿarân, a Szovjetunió szocialista épí­tésének hevében vette kez­detét ez a mozgalom, amikor Sztahanov, a donyeci szán- medence egyik bányásza megdöntötte termelésének régi normáit és teljesítménye az előzőnek többszörösére emelkedett. E robbanásszerűen, s alul­ról kibontakozó kezdeménye­zés azóta feltartóztathatat­lanul. futótűzként terjedt el az egész Szovjetunióban, le­döntve útjából minden gátló tényezőt. Az egyszerű dolgo­zók új forradalmi mozgalma ez. mely összefügg az új technikával, s a munka ter­melékenységének magasabb normáit szüli meg, előkészí­ti a szocializmusból, a kommunizmusba való átme­net előfeltételeit. A mozgalom alkalmazása a magasabb termelékenysé­get, a dolgozók igényeit ki­elégítő közszükségleti cik­kek nagy mennyiségét, a szellemi és a fizikai munka közti különbség fokozatos megszűnését eredményezte. Sztálin elvtárs, a mozgalom gyökereiről b-szelve rámu­tatott arra hogy mindez a kizsákmányolás mentes szo­cialista társadalomban le­hetséges. ahol az élet vidá­mabb lett, új emberek van­nak, akik képesek a techni­kát megnyergelni. Hazánkban és megyénk­ben is, 1949-ben, Sztálin elv­társ hetvenedik születésnap­jának tiszteletére indított átfogó nagy munkaverseny- ben született, s hatott rob­banásszerűen a Sztahanov- mozgalom, miután megértek annak feltételei. Itt is szám­talan tényező — a régihez való ragaszkodás, az újtól való idegenkedés, az ellen­ség hazúg híresztelése — gátolta kibontakozását. Mun­kásaink — megyénkben el­sősorban Petőfibányán és Egercsehiben dolgozó bá­nyászaink — felismerték a mozgalom jelentőségét. s azt, hogy a munkás érdeke egybeesik a szocialista ter­melés érdekeivel. Az ellen­ség rágalmaival szemben be­bizonyították, hogy a Szta­hanov munka nem a fizikai erő túlzott igénybevétele, hanem a „többet ésszel, mint erővel“ elvén alapszik. Megyénk üzenteiben az­után egyre-másra akadtak követői első sztahanovis­táinknak, a petőfibányai Kiss Andrásnak, Bocsó Mihálynak és a többieknek. Dolgozó nők, s ifjú munkások százai lettek sztahanovisták, akik azóita is a termelés hősei, ál­lamunk legmegbecsültebb tagjai. A Szovjetunió segítsége megyénkben is éreztette ha­tását. Vasas üzemeinkben a Koleszov-féle szélesvágási módszer segítségével igen sok esztergályos lett sztaha­novista. Jól lehet, esztergá­lyosaink még máig sem él­nek teljesen e módszer elő­nyeivel, lehetőségeivel. Üjabb lendületet adott a Sztahanov-mozgalomnak a SZOT és a Minisztertanács 1954. február 3-i határozata; mely megszüntette a sztaha­novista cím elnyerésének bü­rokratikus rendszerét. Ez­után üzemenként, a feltéte­leknek és adottságoknak megfelelően állapították meg a sztahanovista feltételeket, figyelembe véve a minőségi, takarékossági és önköltség csökkentési tényezőket fc; így. ma már az üzem kollek­tívája termelési értekezleten dönt a sztahanovista cím odaítéléséről. Megyénkben jelenleg két- és félezer szia-1 hanovista dolgozó segíti bá­nyáink építő és élelmiszer- iparunk, vasas és egyéb üze­meink tervteljesítését, ter* melékenységének emelését, A múlt év óta, különösen a Bélapátfalvai Cementgyár­ban indult virágzásnak ez a mozgalom, s ma 119 sztaha­novistája van az üzemnek; Igen kevés sztahanovista van még a mezőgazdaság­ban. ahol számuk még a százat sem éri el. A mozgalom születésének 20. évfordulóján újabb táv­latok, nagyszerű feladatok állanak sztahanovistáink előtt. Napjainkban azon fá­radoznak üzemeink dolgozói, hogy termelésük, technikai színvonalának emelésével, az új technika alkalmazásá­val növeljék az üzem terme­lékenységet. Fontos feladat ez a második ötéves terv kü­szöbén. melynek megvalósí­tása, népünk életszínvonalá­nak további emelése elkép­zelhetetlen a munka maga­sabb termelékenysége nél­kül. E harcban oroszlánrészt kell vállalniok sztahanovis­táinknak, akik nem félnek a nehézségektől, s képesek bátran megnyergelni az új technikát, s már sokszor be­bizonyították. hogy nincs a termelésnek felső plafonja; Különösen most fontos, hogy műszaki vezetőink, párt- és szakszervezeteink támasz­kodjanak a sztahanovisták, élenjáró dolgozók kezdemé­nyezéseire, erősítsék, támo­gassák tovább a mozgalmat, s neveljék ki a fiatal szta­hanovisták új győztes had­seregét. E hadsereg erejével és harcával leszünk képesek arra a nagy rohamra, amely a szocialista építés újabb nagy győzelméhez vezet; Nyolc évi börtönbüntetés kupeckedésért, árdrágításért, feketevágásért és jogtalan járlatlevél használatért — Bófa János ostorosi kulák ügyében Ítélkezett a fővárosi bíróság — 450 dollárt találtak nála el­A fővárosi bíróság Egerben tartott tárgyalásán Bóita János ostorosi kuláKot nyolcévi bör­tönre, 10 000 forint vagyonel­kobzásra, Heves és Borsod megyéből való kitiltásra, bűn­társát, feleségét pedig egy évi börtönbüntetésre ítélte. Ki az a Bóta János, aki ilyen súlyos büntetést kapott? Apja közel 40 holdon sa­nyargatta a cselédeket Bóta Jánosnak pedig hentesüzlete volt és az apjától szétírt hét és fél hold föld. 1950-ben jobb­nak látta becsukni az üzletét, nem azért, mintha a föld is elég dolgot adott volna neki, hisz nem sokat dolgozott ő rajta addig sem. Még köny- nyebben és még több haszon­ra akart szert tenni. Aki nem becsületesen dol­gozik, az más verejtékén akar élősködni, az spekulál, üzér­kedik, — míg rajta nem ve­szít. Ezt tette Bóta János is. Kupeckedett, lovakkal, bir­kákkal. de adott-vett kukori­cát is. Legszívesebben szak­májában dolgozott ezen a té­ren is. Különös előszeretettel vette és adta a sertéseket, és ha valami nem egyezett a jár- latlevélen. hát „kijavította“. Két év alatt csak 24 sertés fordult így meg a kezén. Eb­ből nem mind került újból el­adásira, mert Bóta János nem látta rossz üzletnek a feketevá­gást sem. Ha nem tudott „sze­rezni“ vágási engedélyt, vá­gott anélkül. Az ilyen üzletek útján szer­zett haszonból aztán dolláro­kat vásárolt a „jobb időkre“. A házkutatás során mintegy ásva. E rövid életrajzból kitűnik Bóta Jánoi igazi arca. Kupec- kedés. árdrágítás, feketevá­gás. jogtalan járlatlevél hasz­nálat, okirathamisítás, dollár­rejtegetés. S ezekben a fele­sége volt a segítő társa. Bóta János már két ízben, — egyszer három hó­napra. egyszer egy évre — volt feketevágásért megbün­tetve. 1952 decemberében, mikor kiszabadult, újból foly­tatta bűnözését ott, ahol elő­zőleg abbahagyta, a kupecke* désnél. Államunk törvényét nem tudta kilátszani.- A nép tör­vénye olyan büntetéssel súj­totta. amilyent a dolgozó nép ellensége megérdemelt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents