Népújság, 1955. szeptember (70-78. szám)

1955-09-01 / 70. szám

4 1955. szeptember 1, csütörtök NÉPÚJSÁG Hírek NAPTÁR ELaptember 1: 16 évvel ezelőtt támadta meg e fasiszta Németország Lengyel- t "vígat. oj éve a budapesti munkások hatalmas forradalmi megmozdu­lásának. Szeptember 2: 140 évvel ezelőtt született Mo- Boai Mihály zeneszerző, Erkel és Liszt mellett a múlt század ma­gyar zenei életének kiemelkedő lalakja. 10 évvel ezelőtt kiáltották ki a Vietnami Demokratikus Köztár­saságot. Szeptember 3: 1'236-ban foglaltuk vissza Bu­dát a törököktől. 72 éve halt meg Turgenyev, az orosz irodalom egyik klasszikusa. — A MAGYAR NÉPKÖZ- TARSASAG WASHINGTONI KÖVETE levelet intézett az Amerikai Egyesült Államok elnökéhez, amelyben tolmá­csolta a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének és a ma­gyar népnek őszinte együtt­érzését az Egyesült Államokat sújtó árvízkatasztrófa alkal­mából. — A GYÖNGYÖSI SZER­SZÁM- ÉS KÉSZÜLÉKGYÁR szeptember 3-án este vendégül látja a Vasas Szakszervezet 170 tagú művészegyüttesét. Az együttes előadását este 8 óra­kor a Dimitrov népkert sza­badtéri színpadán tartják meg. A műsorban kórus- és zenekari művek, táncjátékok és népsze­rű operaáriák szerepelnek, me­lyet a gyár és a város kiváló dolgozóinak tiszteletére adnak elő. — AZ EGRI JÄRÄSI KUL- TÜRHÄZ alábbi szakköreibe 1955. szeptember 1-től 15-ig felvételt hirdet: A központi művészegyüttes énekkara, ahol az énekkar tagjai megismer­kedhetnek a kórusművészet területével és zenei oktatásban részesülnek és hangversenye­ken szerepelnek. Fotó szakkör, alapfokú oktatást kapnak a kezdők, s a haladók megismer­kedhetnek a fényképezés tech­nikájával. Biológiai akvariszti­kái szakkör tag jai megismer­kedhetnek az akvárium készí­— A NÉPI DEMOKRA­TIKUS NÉMETORSZÁGBÓL 46 főből álló kiránduló társaság érkezett Egerbe. A kirándulók megtekintették Eger nevezetes­ségeit. Jelenleg 26 bolgár ven­dég tartózkodik városunkban, akik két napig tartózkodnak itt. — EGYESÜLT a boldog! Bé­ke és Vörös Hajnal Termelő­szövetkezet. Az egyesülési köz­gyűlés, augusztus 19-e óta hét új tag lépett be a szövetke­zetbe. hl Országos Mezőgazdasági Kiállítás előadásainak első heti programja Szeptember 5-én: Az élenjá­ró termelőszövetkezetek nö­vénytermesztési tapasztalatai. — A Zetor- és Lanz-Bulldog- traktorra alkalmazott, füg­gesztett kultivátorokkal vég­zett gépi kapálás tapasztalatai. Szeptember 6-án: A kukori­ca termésátlag-növelésének módjai. — Korai hajtatott és szabadföldi zöldségtermelés. — A traktorszántás műszaki és agronómiái kérdései. Szeptember 7-én: Homoki gazdálkodásunk új útjai. Ön­tözéses zöldségtermelés. Drót­vezérléses négyzetbevető gép­pel végzett négyzetes vetés ta­pasztalatai. Spetember 8-án: Az üzeml- ieg és gazdaságilag leghelye­sebb takarmánytermelés. — A sertéshízlalás fejlett módsze­rei. — A kombájnszérű keze­lése. Szeptember 9-én: a 100 má­zsás burgonyatermelés moz­galma. — A takarmányok tar­tósításának és felhasználásá­nak fejlett módszerei. — A cu- korrépabetakarítás gépei. Az előadásokat reggelen­ként az Agrártudományi Egyesület Reáltanoda utcai helyiségében tartják meg, utána a tapasztalatcsere-érte­kezlet részvevői a kiállításon vitatják meg a felmerült kér­déseket. (MTI) Felejthetetlen élmény lesz a mezőgazdaság nagy seregszemléje Néhány nap, s megnyitja ka­puit az Országos Mezőgazdasá­gi Kiállítás. Most még minden­felé sürgő-forgó emberek épí­tik, meszelik a pavillonolcat, szerelik a különböző gépeket. Az utakon sárga kavicshalmok, a kertészlányok még ültetik a piros muskátlikat. Húsz hold- nyi füves, virágos park lesz. Másutt a padokat festik. A nagy étterem most még 70 gra­fikus birodalma. Készülődnek, de máris látni, hogy a nagy seregszemle felül­múlja a tavalyit. A kiállítás területe az idén hat holddal nagyobb. A főkaputól balra — ez az első állomás — ki-ki bizton­ságba helyezheti kisgyerekét. Valósággal játékváros épül a „legfiatalabbak" számára. Szakképzett óvónők ügyelnek majd rájuk, míg a szülők megtekintik a kiállítás ezernyi látnivalóját. Innen nem messze hatalmas gépek sorakoznak. Nyugat-Németországból, az NDK-ból és Csehszlovákiából hoztak mezőgazdasági gépeket. Nehéz lenne most eldönteni, hogy a nyugat-németországiak talajfúró gépének, az NDK-ból hozott burgonyaszedő kombáj- nak, vagy a csehek répaszedő kombájnjának lesz-e több né­zője. Akiket a növénytermesztés érdekel, azok három nagy pa­vilon anyagából ismerhetik meg az eredményeket. A hí­rességek között emlegetik a kompolti Kísérleti Intézet B 7-es kenderét, az ipari nö­vények pavilonjában. A szom­szédos erdészeti és szőlészeti pavilonban 46 Szőlőfajtát mu­tatnak be. Szép számmal sze­repelnek a kiállítók között az egri és a gyöngyösi járás bor­termelői. Akik pedig nem elég­szenek meg a szőlőtőkék szem­lélésével, azok a közeli borkós­tolóba, a helyszínen „bírálhat­ják el" a bortermelők munká­ját. Sok nézőre tarthat számot az öntözéses gazdálkodás be­mutatója. Itt a tiszalöki víz­lépcső első szelvényének kicsi­nyített mását építették fel. Igen érdekes a rizstermelési bemutató is. Itt az egyik par­cellán a nálunk alkalmazott árasztásos módszert mutatják be, a másikon bebizonyítják, hogy ott is lehet rizst termel­ni, ahol kevés a víz. A kiállítás más részén — az istállóknál — a legnagyobb a forgalom. A jószágok többsé­gét már egy hete felhozták. A 4—5000 kilogrammos tejhozamú tehenek mellett bemutatja a kiállítás azt a hatalmas fejlő­dést is, amit szakembereink a nemesítés terén elértek. A mo­sonmagyaróvári gazdaság pi­ros-tarka — kosztromai — és a magyar fehér — kosztromai — keresztezésű üszőit hozta fel. Az egyik Szabolcs megyei termelőszövetkezet magyar- fehér-borzderes üszőket hozott. Alig győzi az ember végignéz­ni a kiállítást. Az elektromos szénaszárító berendezést, mé­hészetet, halászokat, kis állat- tenyésztőket. Elégedettek lehetnek a ren­dezéssel a jószágot kiállítók is. Az idén sem vízben, sem ta­karmányban nem lesz hiány, s rendszeres az állatorvosi ellen­őrzés. Nagy érdeklődésre tart­hatnak számot a négy és fél mázsás hatalmas fehér hús­sertések. A juhászok ötféle ju­hot hoztak fel, az itthon te­nyésztett fésüs-merinó cigája, s racka mellett bemutatják az Ile de France és a kelet-friz juhokat is. Annyi a látnivaló, hogy az ember alig várja már, hol üdülhetne fel. Van étszolgálat, jeges málnaszörp, az itt dolgo­zók részére. A vendéglátóipar a jelek szerint a legnagyobb forgalomban sem fog szégyent vallani. A központi vendéglő­ben 4000 embert tudnak egy­szerre kiszolgálni. Egy időben 10 ezer ember étkezhet a vá­sár területén, ebből 8000 ülve. Ha belefáradnak a látogatók a sok néznivalóba, színes mű­sorra] szórakoztatja őket. CflLm ÜLDÖZÉS A gyöngyösi Pus­kin Filmszínház szeptember 1—3- ig új lengyel fil­met, az üldözést mutatja be. A film kalandos, színes kockái az állami méntelepen ját­szódnak le. A szép lengyel tájaikon látványos. ' izgal­mas eseményék történnek. A fil­met egy kedves szerelem szövi át. Egri Vörös Csillag: szeptember 1—5: Rómeó és Júlia. Matiné délelőtt 11 órakor 4-én: Eső után napsütés. Egri Dózsa: szeptember 1—3: Titokzatos Afrika (cseh). 4: Hirosima gyermekei (japán). Matiné 4-én: ütközet békében (magyar). Gyöngyösi Szabadság: szeptember 1—3: üldözés (len­gyel). Matiné 4-én: Este 6-kor háború után (szovjet). Gyöngyösi Puskin: szeptember 2—7: Tengerparti találkozás (német). Matiné 4-én: Maximka (szov­jet). Hatvani Vörös Csillag: szeptember 1—4: Az első szó (angol). Matiné 4-én: Örs a hegyekben .szovjet). Füzesabony: szeptember 3—5: Hajnal a Nyeman felett (szovjet). — A SZEPTEMBER 25-i if­júsági béketalálkozón és Kar­neválon a Gárdonyi Színház közös műsort ad a járási kul- túrház színjátszó csoportjával. A műsor rendezését Kalmár András vállalta el. A nagy­szabású jelmezverseny zsűri­jének elnökéül Ruttkay Ottót, a színház igazgatóját válasz­tották meg. FILMHÍREK — Vácrátóton megkezdték a Danáin György című magyar film külső felvételeit. — A velencei filmfesztiválon, amely augusztus végén nyílt meg, 24 ország szerepel film­jeivel. — Olaszországban megkezd­ték Börtönben történt című új film forgatását. — Lomonoszovról, a zseniá­lis orosz feltaláló életéről szól a legújabb szovjet film. — Fiam, a tanár úr című olasz film szinkronizálását el­kezdte a Magyar Szinkronfilm Vállalat. — Japán két filmmel vesz részt a velencei filmfesztivá­lon. Az egyiknek címe: A sors és az álarc. — Gina Lolobrigida, a híres filmszépség A város védekezik című új filmben szerepel. — Franciaországban augusz­tus végén kezdik forgatni Ma­rie Antoinette című filmet, melynek címszereplője Mi­chelle Morgan. — A Szovjetunió a nemzet­közi velencei filmfesztiválon a Borisé Godunov. Az új partok felé és Vihar Itália felett című filmekkel vesz részt. — Dal a Kumbarán — cím­mel film készül Jugoszláviá­ban. A film az 1805-ös szerb felkelés idejében játszódik. léseivel, élőlényeivel és gon­dozásával, valamint a biológiai alaptog almokkal. Képzőművé­szed szakkör: a szakkörön be­lül grafika, akvarell, szén, tempera és olajfestés módsze­reiről folyik oktatás. Tanulnak továbbá művészcttörténelmet, betűírást és dekorációs díszí­tést. A balett-szakkörben a hallgatók megismerkedhetnek a balettművészet alap- és kö­zépfokú tananyagával. Szeptemberben megalakul a Bródy Sándor munkás színját­szó stúdió, amely a Gárdonyi Színház patronalásaval műkö­dik« BENDOBSimilLild — BÜNTETŐ ELJÁRÁS in­dult Mező János egri lakos el­len, mert évek óta iparenge­dély nélkül felvásárolt gyü­mölcsöt és zöldségfélét, azo­kat Budapestre vitte értékesí­tés céljából. Üzérkedő tevé­kenységére jellemző, hogy éves gyorsvonatbérlettel rendelke­zett, amelyért évente 8400 fo­rintot fizetett. — özv. Veres Lászlóné és társa. Nagy Béla verpeléti la­kosok ellen, eljárás indult, mert sorozatosan engedély nélkül állatvágásokat követtek el, a járlatleveleket mások nevére váltották ki. A nyomozás so­rán 22 darab engedély nélküli állatvágás nyert bizonyítást. — KARNICS MARTON mátraballai lakos 1955 tava­szán másfél vagon tengerit szállított Fejér megyéből, me­lyet mázsánként 6—700 forin­tos árban értékesített, megindí­tották a büntető eljárást. — PAVLIK FERENC nagy- rédei kulákcsemete 1954 őszén hamis adatokkal a helyi taná­csot félrevezetve Budapesten borkimérési engedélyt kapott és mint nagyrédei egyénileg gazdálkodó szőlőtermelő szak­csoport megbízottja saját hasz­nára értékesítette a több mint 100 hl bort. Az álcsoport tag­jaitól olcsón megvásárolta a borokat, melyet literenként Budapesten 20—22 forintos ár­ban értékesített. Megindult el­lene a büntető eljárás, DOCCiOOOOOÛOOOOGÔOOOOO€KXXïOG)OOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCXîOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOO'DOOOOOOOOOOCXX>OOoOOOOOOOOt UOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOOOOOOGOOOOOOOOOOOOC»OOOOOOOOCXXX)OC«OOOOOOOOOOOOOOCOOC)CX)OOOC)OOC»OOOOCXXX)OCXXÏO Mi újság az országban ? Keszthelyi emlék A kocsiban éles kiáltás har­sán: Itt a Balaton! Többen az ablakhoz sietnek, de csakha­mar kiderül, hogy ez még csak a Velencei-tó. A kisfiú, aki az előbb kiáltott, ezután két per­cenként kérdezi édesapját: Apu! Soká jön még a Bala­ton? Egy férfi a sarokban jóízűen bóbiskol. A feje a vonat moz­gásának megfelelően hol bal­ra, hol jobbra dől. Felette, a csomagtartón vékony aktatás­ka. Biztos nem üdülő, hivata­los ügyben utazhat a Bala­tonhoz. Később mindenki a kocsi jobb oldalára tódul, mert egy kanyar után feltűnik a magyar tenger hatalmas víz­tükre. Ezután mind gyakrabban áll meg a vonat. Nagyon szépek ezek a balatoni állomások. Nem olyan füstös, szürke, szabvány épületek, mint mi­felénk. Tiszták, minden vidám a világos színektől, a sok vi­rágtól, a sárga-kavicsos utak- tól. A kocsi lassan kiürül. Keszt­hely felé közeledve már csak ketten vagyunk: az alvó utas és én. Mikor leszálltam, há­tam mögött kiabálását hallom. Ütitársam méltatlankodik. Mint kiderült, az illető az egyik balatoni üdülő gondno­ka, és már Siófokon kellett volna leszállnia. Keszthely. Míg Balatonfüre- det úgy emlegetik, mint a ma­gyar Karlovy-Vary-t. addig Keszthelyt a Balaton kulturá­lis fővárosának tartják. Nem méltatlan erre a névre. Az el­ső, ami különösen feltűnik, a fokozott műemlék-védelem. A műemlék jellegű házakat táblával jelölik, melyen fel­tüntetik az épület korát, épí­tészeti stílusát. Ezeket a háza­kat különös gonddal óvják. Helyes volna ugyanezt Eger­ben is megvalósítani, ahol sokkal több. s talán még ne­vezetesebb épületek vannak. A keszthelyi védett épületekre tilos plakátot ragasztani, nem úgy. mint nálunk, ahol, hogy csak a Pedagógiai Főiskolát, a Panakoszta-házat, a Széchenyi utca barokk-épületeit említsük, melyeket teleragasztanak pla­kátokkal. Naponta a nyaralók százai keresik fel a híres Helikon műemlék-könyvtárat, melyet 1745-ben alapított Festetich György, a híres Helikon iro­dalmi ünnepségek mecénása. A díszes teremkönyvtárban hatvanezer kötet könyv van, és a könyvtárat ma is fejlesz­tik. Büszkék a keszthelyiek arra is, hogy itt volt Magyar- országon az első Gazdasági Akadémia, a Georgikon. A Helikon-könyvtár egyik ter­mében Goldmark Károly szü­letésének 125. évfordulójára kiállítást rendeztek a Sába királynője opera szerzőjének fentmaradt művészi hagyaté­kából. Szülőházát szintén em­léktábla jelzi, de megjelölték azt a házat is. ahol egyszer Csokonai megszállt, és azt is, ahol Kacsóh Pongrácz lakott, amikor a János vitéz zenéjét szerezte. Itt a gyönyörű ba­latoni partokon született a Já­nos vitéz híres melódiája, a Kék tő. tiszta tó . ;. Nagy lá­togatottságnak örvend a híres balatoni múzeum is. melyet kibővítve most nyitottak meg. A múzeumban értékes anyagot talál a néző a tó geológiai ki­alakulásáról, a Balaton élő­világáról, a Balaton környékén élt ősi népek emlékeiből, a ha­lászok életmódjáról stb. A Keszthelyi Kísérleti Gazdaság­ban olyan citromot és manda­rint ettem, melyet sajátkezű- lég szakítottam le a fájáról. A gazdaság vezetője, Jesszenszky Árpád professzor a virágok, különösen a muskátli, s a dél­szaki növények szerelmese. A színpompás, meseszép kertben, a sok száz fajta virág messzi­ről nézve olyan, mint egy gyö­nyörű perzsaszőnyeg. A kert másik oldalán kis citrom- és narancsligetek. Az üvegház­ban virágzik a kakaó-, a kávé- és teacserje, terem az olajfa, a datolya, és a banán. Kísér­letezéseik célja Magyarország hőforrásokkal vagy ipari me­leg vízzel rendelkező vidékeire megtervezni a jól jövedelmező üvegházi gazdaságot. Gazda­ságukban a kikísérletezett ve­tésforgóval évente négyszer terem a föld. Februárban hoz­za termését a paprika. Az itt keresztezett hibridek töven­ként 33 paprikát adnak. Re­méljük kísérleteik sikerrel járnak és nemsokára a bükk- széki gyógyforrás és megyénk ipari üzemeinek jelenleg ki­használatlanul elfolyó meleg­vize az egyre gazdagodó tiz­eink üvegházait fűti majd. Felkerestem a SZOT 25-ös számú úttörőüdülőjét is, ahol többek között 67 Heves me­gyei kislány nyaralt. A gye­rekek a délutáni pihenő után most uzsonnáznak, kakaót isz­nak. Ilyen röviden nehéz len­ne leírni életüket, azt a sok szép élményt, amit itt két hét alatt szereztek. Tábornapló­jukban oldalakat írtak a ba­dacsonyi-hévízi kirándulásaik­ról, a balatoni fürdéseik­ről, a szép sétákról. Az együtt töltött idő alatt összebarátkoz­tunk. Uzsonna után sétálni mentünk a balatonpartra. a szép keszthelyi parkba. Séta közben élményeikről beszél­tek. Mikor Badacsonyban jártak, esett az eső. ami persze nem zavarta a vidám társaságot annyira, sőt olyan jól érezték magukat, hogy akarattal le- késték a visszainduló korai hajót. Okos Éva. a többiek harsány nevetése közben me­sélte, hogy csak azt sajnálták, hogy nem tudtak felülni a Rózsaköre, melyről az a hír járja, hogy aki ráül, egy éven belül férjhezmegy. Persze még kislányok; ami a férjhezme- nést illeti, még egy kicsit ko­rai lenne, amikor pedig itt lesz az ideje, fog az menni Rózsakő nélkül is. Badacsony­ból hazafelé egy hajón utaztak az ott üdülő koreai fiúkkal. Egész úton szállt a dal. A ko­reaiak megtanulták a „Széles a Balaton vizé“-t, a magyarok pedig az ő dalaikat. Hát az otthoniak nem hiá­nyoztak? — kérdezem. Bizony hiányoztak! — ez volt a véle­mény. Este megkérdeztem, hogy ki mit üzen haza. Lett erre ri­csaj! Egyszerre kiabált min­denki. Most elnézést kérek tő­letek, gyerekek, hogy nem tu­dom leírni azt a sok-sok üd­vözletét hisz erre az egész újság bevés lenne. Különben azóta ti is bizonyára itthon vagytok, és személyesen átad­hattátok üzeneteiteket. Elérkezett a búcsúeste. Már napokkal előtte készült a mű­sor. A búcsúestre meghívták új barátaikat, a koreai fiúkat is. A műsor után igazi bált rendeztek. Zenekar ugyan nem volt, de amíg az egyik részük táncolt, addig a többiek éne­keltek közben. A koreai fiú a magyar kislánnyal ropta a csárdást úgy. hogy bármelyik magyar legénynek becsületére válna. Az egyik kislány verset is irt hozzá, amelynek utolsó sorai így hangzanak: „Titeket barátaink baj soha se érjen, és most Korea hős népére szálljon az éljen.“ A kislányok füzeteibe a koreaiak emlékso­rokat írtak. Másnap elindult a vonat ha­zafelé. Ha a mozdony érzé­keny műszer lenne, észre kel­lett volna vennie, hogy a kü­lönvonat sokkal nehezebb ter­het visz, mint idefelé. Az üdü­lő mosolygósán szigorú dok­tor bácsija kiszámította, hogy két héttel ezelőtt ideérkezett 4168 kiló gyerek, és most az üdülő 100 úttörője 4309 kiló; Ami azt jelenti, hogy az átlag­hízás 1,40 kiló. Persze voltak „élhízók“ is. A kiírt hízási versenyt Kiss Erzsébet nyerte, 3,20 kilós hízásával, a máso­dik Erdélyi Éva lett három kilóval. Az üdülő gondnoka mindegyiket egy-egy tortával jutalmazta. A népes balatoni üdülők mentén száguldott a vonat; Ablakaiban sok kócos kis fej; Minden ablakban legalább 5— 6 piros úttörőkendő' lobogtat a szél. Olyan a szerelvény a sok kendőtől, mint egy kanyargó vörös tűzkígyó. Balatonaliga. Még egypár száz méter, s eltűnik szemünk elől a Balaton. Szervusz Ba­laton — rikkantotta egyik kis­lány, s elment az ablakból; Szervusz Balaton — integetett a sok piros kendős kéz. már nem olyan vidáman, volt ab­ban egy kis pityergés is. Ugye Hanus Erzsiké? Nem baj! Nem kell sírni! Jövőre újra eljö­vünk. nem veszi el a Balatont, a ti üdülőiteket már senki; Vigyázunk rá ...! Herbst Ferenc Szervusz, te szép és Jó Balaton! Jövőre ismét eljövünk hozzád! — búcsúznak a SZOT 25-ös sz. úttörő üdülő Heves megyei pajtásai.

Next

/
Thumbnails
Contents