Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-21 / 67. szám

1955. augusztus 20, szombat NÉPÚJSÁG iVe hagyjuk feledésbe men ai a bevált, jó szervezési és munkamódszereket Néhány évvel ezelőtt több új szovjet és hazai mun­kamódszer, termelési eljárás híre és gyakorlata járta be megyénket is. Építőiparunk, közlekedésünk, vasas üze­meink dolgozói, bányászaink — miután megismerték elő­nyeit — örömmel fogadták, s alkalmazták az új termelési eljárásokat. Egyszerűbb, köny- nyebb lett munkájuk, emelke­dett teljesítményük, nőtt az üzem termelékenysége, s mindez havi keresetüket is kedvezően befolyásolta. Aránylag nem sok idő telt el azóta, s a gyakorlati ta­pasztalat arról tanúskodik, hogy ezek a jól bevált mód­szerek kevés kivétellel a fele­dés homályába merültek, s legtöbb helyen csak névlege­sen élnek. A kezdeti eredmé­nyek és fellendülés után, pan­gás, közömbösség mutatkozik a módszerek alkalmazásában és terjesztésében. Dienes József, az egri Autó­javító Vállalat esztergályosa elmondotta, hogy annakide­jén három megyében 480 esz­tergályosnak adta át a Kole- szov-gyorsvágási módszer ta­pasztalatait. • A jelenlévők nagy csodálkozására Petőfibá- nyán 600, Salgótarjánban 500, Egercsehiben pedig egy ócska gépen 300 százalékos teljesít­ményt préselt ki ezzel a mód­szerrel. Hasonlóképpen elisme­rést és helyet kapott a Bikov- féle gyorsvágási módszer és az örvénylő menetvágás is. A munkamódszerátadás ezzel vé­get is ért. Esztergályosaink egy ideig dolgoztak a Koleszov- módszerrel, aztán abbahagyták. Bányászaink & méltán lehetnek büszkék jó módsze­reinkre. Egercsehiben például a ciklus grafikont alkalmazták nagy sikerrel. Petőfibányán a háromhetes, a Péntek-mozga­lom örvendett nagy népszerű­ségnek. Élt a Loy, s az egy csillés mozgalom is. Jóllehet ezek a mozgalmak ma is él­nek, de az a baj, hogy leg- többnyire csak papíron. A 63/5-ös Építőipari Vállalat dolgozói négy éve ismerked­tek meg a Maximenkó-féle gyorsfalazással. A régi mód­szer mellett egy kőműves 2,8 köbméter falat rakott be egy műszak alatt. Az új módszer segítségével nem ritka a 6—7 köbméteres teljesítmény. Esze­rint dolgozik a vállalatnál a Rácz és a Herendovics kőmű­ves-brigád. A gyorsfalazás azonban még mindig nem vált uralkodóvá. A második negyed­éves terv folyamán falazási munkájuknak csak 64,5 száza­lékát végezték így. Teljes al­kalmazását gátolja a brigádok jó összeszokottságának, s a szakképzésnek hiánya, a mun­kaerővándorlás és egyéb szer­vezeti hibák. Ha teljesen nem is, de részben ez is hozzájárult ahhoz, hogy a vállalat a múlt hónapban csak 64,6 százalékra tudta teljesíteni tervét. Téglagyáraink dolgozói a Duvanov-féle égetés, s a Kar- tovcev-szárítás előnyeivel is­merkedtek meg. A Duvanov- módszer lényege, hogy ritkáb­ban rakják az égetnivaló tég­lákat a kemencékbe. Csökken tehát az egy köbméterbe ra­kott mennyiség, viszont ez jó­val hamarabb kiég. Így 70— 80 százalékkal meggyorsul a tűz sebessége a körkemencék-' ben. A Kartovcev-féle szárítást a nyerstéglánál a régi kazalo­zás helyett alkalmazzák. A téglák ilymódon való ésszerű berakása, elhelyezése 60—70 százalékos munkaerő megtaka­rítást jelent. A négyszeri át­rakás helyett így csak kétszer kell átrakni. így 50 százalék­kal kevesebb a törési lehető­ség, felére csökken a selejt­százalék is. Mégis téglagyá­raink közül megyénkben csak Gyöngyösön és Mátraderecs- kén égetnek Duvanov-féle eljá­rással, de itt sem mindig, s nem rendszeresen. A Kartov­cev-féle szárítást is eddig csak az egri I-es Téglagyárban tud­ták meghonosítani. Bemutatá­sára, s elterjesztésére még csak ezután tesznek kísérleteket a többi üzemekben. Az egri 32, számú Autó- közlekedési Vállalatnál egy éve indult el útjára a Ribakov- mozgalom. Ankéton ismertet­ték előnyeit, mely nem más, mint a szállítás helyes meg­szervezése, a fuvaroztató fe­lekkel, úgy, hogy a gépkocsi oda és vissza útjában is ter­helve legyen. Sikerült is egy- ideig Mátraballa és Istenme­zeje között ilyen fuvart rend­szeresíteni, de nem sokáig. Megyénkben lévő adottságok, az üzemek elhelyezkedése miatt tartósan nem tudták e mozgalmat rendszeresíteni, csak esetenként. így a kocsik teljes gazdaságos kihasználá­sa nem érvényesülhet minden esetben. Havonta körülbelül 2400 üres kilométer válik így rakottá, s ez körülbelül 15 ezer forint többlet jövedelmet je­lent a vállalatnak. A mozga­lom további fejlődését előse­gítheti a jó szervezés, a disz­pécserszolgálat. a fuvaroztató vállalatokkal való .jó együtt­működés, s azok az intézkedé­sek, melyek továbbra is erköl­csi és anyagi ösztönzést adnak a gépkocsivezetőknek. Ilyenek az egyes mozgalmak — talán a vasút kivételével — a különböző iparágakban. A mozgalmak terjesztését elha­nyagolta a Magyar—Szovjet Társaság, gátolta a gyenge mű. szaki propaganda, s az anyagi ösztönzés hiánya. Nem szorgal­mazták eléggé a vállalatok ve­zetői, pártszervezetei, s mű­szaki osztályai sem. Ma, a második ötéves terv küszöbén iparunk előtt álló legfontosabb feladatként a műszaki, technikai fejlesztés révén elérendő termelékeny­ség emelése áll. Pártszerveze­teink műszaki és gazdasási vezetőink, nem lehetnek tehát közömbösek a termelékenysé­get emelő hasznos mozgalmak iránt Dolgozó népünk érdeke a ha­ladás, a fejlődés, a jobblét, a magasabb életszínvonal. Meg­szoktuk s már szinte természe­tesnek vesszük hogy nem já­runk lovaskocsin, amikor gyorsvonat áll rendelkezé­sünkre. nem világítunk petró­leum-lámpával. ha már helyet­te villanyfényt használhatunk. Dobjuk hát bátran lomtárba a régit, az elavultat, s ne féljünk az újtól, merészen, bátran al­kalmazzuk. Ez most inarunk dolgozóinak, üzemi párt- és szakszervezeteinknek legfonto­sabb feladata. Császár István Bebizonyítottuk a nagyüzemi gazdálkodás fölényét Tiszanána községben 1948 őszén 10 család — önkéntes szövetkezés alapján — hozzá­látott a szocialista mező- gazdaság alapjainak meg­teremtéséhez és 130 katasztrá- lis hold földön termelő­szövetkezetet alakított. A szö­vetkezet, mely Petőfi nevét vette fel, 1949 őszén már át­tért a nagyüzemi termelésre. Tagsága 33-ra, földterülete pedig 330 holdra emelkedett. Ebben az évben 64 új belépő­vel gyarapodott a szövetkezet, s ma már 115 tag 1120 ka- tasztrális hold földön gazdál­kodik. Lehetőség nyílt arra, hogy 100 katasztrális holdas rizs­telepet létesítsünk. A jószág­állományt ma már 10 fogat, 22 fejőstehén, 40 növendék­marha, 228 birka, 40 anya­koca, 160 növendéksertés, 500 baromfi és 35 méhcsalád kép­viseli. Most építettünk 300 férőhelyes birkahodályt, 20 férőhelyes lóistállót, azon­kívül tehénistállót, sertésfiaz- tatót, 500 férőhelyes baromfi­ólat és öt szakaszos dohány­pajtát. A nyári növényápolás során négy szer-öt szőr kapáltunk és megyei viszonylatban harma­dik helyezést értünk el a ter­melőszövetkezetek versenyé­ben. Az aratást hat nap alatt fejeztük. be a. tarnaszentmik- lósi gépállomás aratógépeinek segítségével. Kenyér- és ta­karmánygabona beadásunknak július 20-án eleget tettünk és ezenfelül 40 mázsa kenyér- gabonát adtunk át szabad fel­vásárlásra. Jó munkánk ered­ményeként jelenleg 15 új tag jelentkezett termelőszövetke­zetbe. A jövő évi jó termé­sünket úgy akarjuk biztosíta­ni, hogy az aratás után a tar­lót tárcsáztattuk, hengerez- tettük, kora őszi vetéseink alá műtrágyát szórunk. Úgy igyekszünk dolgozni, hogy községünkben minél több egyénileg dolgozó kis- és középparaszt meggyőződjön a nagyüzemi gazdálkodás elő­nyeiről és minél több belépőt üdvözölhessünk tagjaink sorai­ban. Kóczl András növénytermesztési brigádvezető. Jó termésre számít a szűcsi szőlőtermelő szakcsoport Szűcsi község szőlőtermelő szakcsoportjában 340 dolgozó paraszt közel 400 hold szőlőn gazdálkodik. A szakcsoport tagjai öt év óta közösen szer­zik be a szőlő műveléséhez szükséges munkaeszközöket, permetezőszereket és közösen értékesítik boraikat isi Buda­pesten sajáttermésű borkimé­rést nyitottak, ahol évente nem kevesebb, mint 5—600 hektoliter minőségi bort érté­kesítenek. A szakcsoport tag­jai az idén is gondosan mű­velték szőleiket. Holdanként 30—35 mázsás szőlőtermésre számítanak. Az előkészüle­teket már megkezdték az idei gazdag termés szüretelésére. Eddig közel 500 hektoliter ür- tartalmú hordót tisztítottak ki, hoztak rendbe a szüretre. A földművesszövetkezet segítsé­gével megkezdték a szürethez szükséges felszerelések kádak, prések beszerzését is. Augusztus 20-tól szept. 4-ig 2 HETES NYÁRI VÁSÁR kiárusítással egybekötve AZ EGRI ÁLLAMI ÁRUHÁZBAN Vásároljon mindent egy helyen Javul a Tatarozó Vállalat munkája A Heves megyei Tatarozó és Építő Vállalat dolgo­zói 115.6 százalékra teljesítet­ték múlt havi tervüket. Nagy jelentőségű ez a vállalat éle­tében, mert 1951 óta ez az első eset, hogy teljesíteni tudtuk a havi tervet. Ehhez hozzájárultak műszaki veze­tőink, sztahanovistáink, a szakma kiváló dolgozói. Ilyen például a Varga kőműves­brigád, amely 310 százalékra teljesítette július havi felaján­lását. A Pataki segédmunkás- brigád, valamint Cseh János brigádja 180 százalékos telje­sítményt ért el. Az I. számú építésvezetőség vezetője, Lájer József elv­társ vállalta, hogy második féléves tervüket túlteljesítik. Versenykihívásához csatlakoz­tak a többi építésvezetők is. Megfogadták, hogy a gépek jobb kihasználásával biztosít­ják a termelékenység emelé­sét. Azóta is a Miniszter- tanács és a Központi Vezető­ség határozatainak szellemé­ben végzik munkájukat. Vállalatunknál növekedett az egy főre eső termelési ér­ték, a múlt évivel szemben több mint 40 százalékkal. Az igazolatlan mulasztók számát felére csökkentettük. A dol­gozók átlagbére 886 forintról 919 forintra emelkedett, s csökkent a munkásvándorlás. A szép eredményekhez hoz­zájárult, hogy a vállalat igaz­gatója teljesítette a kollektív szerződésben előírt kötelezett­séget, az üzemi bizottság is mindent megtett a dolgozók érdekében. Javult a dolgozók szociális ellátottsága, egész­ségvédelme. Parádfürdőn üdülőt biztosítottunk dolgo­zóinknak. Eredményes a vál­lalatnál a vállalatvezetőség, az üzemi pártszervezet és a szakszervezet együttműködése. Hibaként róható fel, hogy még mindig van 25—30 olyan dolgozó, aki 100 százalékon alul teljesíti tervét. Gátolja a termelőmunkánkat és a ver­seny szervezését, hogy a munkákat nem utalványon adják ki. A vállalat minden dolgozója igyekszik a még meglévő hibákat megszüntetni, hogy a második féléves ter­vünket eredményesen zárhas­suk. Erdélyi Bertalan ÜB-elnök. Gépállomásaink az őszi szántásokra és vetésekre készülnek Elmondotta : Urbán József, a Gépállomások Megyei Igazgatóságának igazgatóhelyettese A szokatlanul esős időjárás megyeszerte hátráltatta a cséplés befejezését. Kihatással van ez gépállomásaink mun­kájára. mert így a megnöve­kedett feladatok következtében sok munkával kell a közeljö­vőben megbirkózniok. A cséplés befejezése után soronlévő feladatként állanak előttünk az őszi szántás és ve­tési, jövő évi kenyerünk biz- tosít4sa. Már most jó előre kell erre készülnünk és ezért tettünk és kívánunk tenni kü­lönféle szervezeti és gyakorlati intézkedéseket. Még a cséplés időtartama alatt nyári mélyszántást vé­gez szabadon álló gépkapacitá­sunk. Ez erőgépeink 22 száza­lékát jelenti. Ezzel is segítsük az őszi mélyszántási terv telje­sítését. Előreláthatólag az eg­ri és a pétervásárai járás ki­vételével legkésőbb augusztus 30-ra mindenhol befejezzük a cséplést. Utána erőgépeinken két-, háromnapos karbantar­tást végzünk s máris kezdjük az őszi talajmunkákat. Biztosítottuk tíz gépállomá­sunk gépparkjának teljes ki­használását. A szerződésköté­sek szerint 22 183 normálhol­dat kell megforgatnunk őszi vetések alá. őszi mélyszántást pedig 30 206 normálholdon kell végeznünk. Termelőszövetke' zeteink ebben a munkában a tavalyinál jobban támaszkod­nak a gépállomásaink segítsé­gére. Mintegy 40 százalékkal több a termelőszövetkezetek szerződése, mint tavaly volt. Például Üjlőrincfalván. ahol több új tsz alakult, mind a gépállomással végezteti el ta­lajmunkáit. Célunk, minden tsz és egyénileg dolgozó pa­raszt igényeinek kielégítése, Nem szeretnénk, ha megismét­lődne a tavalyi eset. Az el­múlt év őszén ugyanis kétezer I hold rizsföld marad szántatlan 360 ezer mázsa zöldtakarmány másodvetésből A hevesi járásban 4639 hol­don vetettek másodvetést. A másodvetések szépen fejlőd­nek és holdanként átlagosan 80—90 mázsás zöldtakarmány- termést ígérnek. Mintegy 360 ezer mázsa silózható zöldta­karmányt ad ősszel a másod­vetés. Egyes helyeken a korai másodvetésről magtermést is k Egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat felhívja az állami vállala­tok, KTSZ-ek és szövetke­zetek figyelmét, hogy rak­táraiban lévő normafeletti és elfekvő anyagokat árusít ki. Amennyiben valamilyen anyagféleségre szükségük lenne, úgy az anyagokról készített kimutatást a vál­lalat központjában, Eger Dajka Gábor u. 1. sz. reg­gel 7 órától 15.30 óráig megtekinthetik. takarítanak be. A pélyi Rákosi TSZ-nek 20 holdnyi másodve­tésű kölese közel 16 ezer fo­rintot jövedelmez. Jó termés­re számítanak a 70 napos má­sodvetésű kukoricából is. Tudod-e pajtás, hogy... Lapunk 14-i számában a meg­fejtés a következő: 1. VIT, 2. Al­kotmány, 3. Sin, 4. Utasellátó, 5. Teherforgalom, 6. Alagút, 7. So­rompó, 8. Női. 9. Autó, 10. Pá­lyaudvar. Vasutasnap. Helyesen megfejtették Rlngel- hann György, Eger és Petrán Va­léria, Eger. A megfejtők közt könyvjutalmat osztunk kl. A kö­vetkező rejtvény egy nagy sza­badsághős nevét takarja. 1. Híres végvár. 2. 907—949-ig uralkodó ma­gyar fe’edelem. 3. Költő, hadvezér, politikus. 4. Gazdag történelmi emlékei­ről híres város. 5. A XVI. század lantosa. s. Sok történelmi jellegű bal­ladát írt. 7 '^•’zságos király. P. frnjíd apja. ° A római rabszolgafeíkeHr ve-- e. A r-!',.»* megfejtéseket kh'd.z, ■->. „ t't-r'îçàn szerkesztrr-— A mer-fattők szép könyvjutalom ban részesülnek. és ez holdanként két mázsával csökkentette a termésátlagot. Sok munka vár az ősz fo­lyamán a tamaszentmiklósi és a hevesi gépállomásokra. Ép­pen ezért 20 erőgéppel növel­jük a tamaszentmiklósi gép­állomás gépparkját, hogy ki tudja elégíteni a megnöveke­dett igényeket. Ezenkívül 30— 40 agronómussal erősítjük a termelőszövetkezeteket, s ügyelünk termelőszövetkeze­teink helyes vetésforgóinak betartására. Vetőgépeink kijavítva vár- . nak munkára. Egyéni dolgozó parasztoknak az idén is köl- csönzünk lóvontatású vetőgé­peket. Külön feladatnak tart­juk a jó minőségű munka biz­tosítását. Ezért több minőségi ellenőr ügyel fel a szántások­ra. Traktorosaink szép válla­lásokat tettek az önköltség- csökkentésére. az üzemanyag takarékosságra. E vállalások támogatásával, értékelésével segítjük elő az önköltségcsök­kentést. Ugyanezt a célt szol­gálja a helyes brigád tervek, és menetiránytervek elkészítése, amely már folyamatban van ffípáíllomásainkon. A oséplés után egyénileg dolgozó parasztjainkkal is megkezdjük a szerződés köté­seket és sok kedvezményt nyújtunk azok számára, akik teljesítették beadási kötelezett­ségüket. Agronómusaink külön fel­adata a termelőszövetkezetek őszi munkáinak segítése. Fele­lősek a jó minőségű talajmun­káért a keresztsoros vetés és az új fejlett termelési eljárá­sok alkalmazásáért. Feladatuk, hogy a gépállomás a gépi munka segítségével magasabb termésátlagok elérésével tet­tekkel a gyakorlatban bizo­nyítsák be a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás fölényét. Amíg a búzából kenyér lesz (Tudósítónktól.) Ne menjünk vissza egészen az elejére, hosszú lenne az út is. a cikk is. Kezdjük csak on­nan, amikor a kombájn szinte úszva a búzatengerben, beta­karította az idei jó termést, s virágos szekereken elindult a magtárba az acélosszemű ke­nyérnek való. A magtárból nyilvánvalóan egyenes útja van a búzának: a malomba, cikkünk esetében a megye leg­nagyobb malmába, a Zsófia- malomba. Érdekes egy ilyen modern ..lisztgyár“’. Olyan ez a malom, hogy sötétkék ruhában is be lehet menni, a padlón csillog a napsugár, fénylő feketén re­megnek a gépek, ahogy itt ne­vezik a hengerszékek, ame­lyek egyáltalában nem hason­lítanak a laikus által elkép­zelt malomkövekhez, sőt na­gyon is modem, teljesen zárt gépegységek ezek. Kövessük csak nyomon, hogy lesz liszt a búzából -ebben az ötemeletes, több mint 30 gép­egységgel dolgozó hatalmas gyárban. A selypi állomásról megérkezik a napi adag: néha tíz, néha tizenöt vagon ter­mény. Gépi erővel történik a vagonok kiürítése, s a búza a hatalmas silóba kerül, ahol szárítják, nehogy nedvesen jusson a hengerekhez. Innen a gyűjtőn és bonyolult tisztító berendezéseken keresztül jut ej a kenyémekvaló a henger­székekre, ahol 17 gépen ke­resztül haladva őrlődnek a sze­mek mind apróbbra, közben megjárják a két emelettel fel­jebb lévő szitákat is. — min­denütt emberi kéz érintése nélkül. Végül csatornákon ugyancsak különösebb emberi erőfeszítés nélkül a zsákokba, onnan csúzdán keresztül a raktárba, a raktárból pedig kis motoroskocsikkal a vagonok­ba kerülnek a leplombált zsá­kok, — naponta átlag kilenc- száz mázsa — amelyeket az­tán csak az üzletekben, illető­leg a pékműhelyekben nyitnak fel. Hetek óta finom, ízletes ke­nyeret eszünk, része van eb­ben a pékek jó munkája mel­lett a malomnak- is. — nem is kevés. A malom laboratóriu­mában minden kétórában mi­nőségi vegyvizsgálat alá ve­szik a lisztnekvalót és magát a lisztet, milyen a színhatára, sikértartalma, a minősége. Az állandó ellenőrzés nyomán az­tán a háromfajta liszt kiváló minőségű, megelégedetten dol­goznak vele a megye péküze­meiben, hogy aztán megelége­detten szelje fel a háziasz- szony is a kenyeret, amely a szántóföldeken. kombájnon, magtáron, malmon és a pé­kek munkáján keresőül jutott el asztalára. Augusztus 20-tól szeptember 4-ig kiárusítással egybekötött // NYÁRI VÁSÁR" az Egri Kiskereskedelmi Vállalat ruházati és vegyesipari szakboltjaiban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents