Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-21 / 67. szám

6 1955. augusztus 20, szombat NÉPÚJSÁG Tudatom mindenkivel, akit illet, hogy 1955. augusztus 13- án házasságot kötöttem egyik kolléganőmmel. A házasság igen boldognak ígérkezik és nem zavarja az a pár jelenték­telen tény, hogy egy feleségem már van, munkatársam majd­nem menyasszony és én szom­baton éppen az esküvőm nap­ján, Keszthelyen voltam. Mi­előtt bárki is feljelentést ten­ne ellenem bigámia miatt, ké­rem olvassa el a házasságköté­sem romantikus történetét. Előbb azonban egy kis filozo­fálással kezdeném, ha nem ha­ragszanak aneg, hogy próbára teszem szíves türelmüket. Sokan mondják „Ha tudtam Volna, hogy hasra fogok esni, előbb leültem volna.“ Ez az okoskodás az elindítója annak, hogy az embereket érdekli a jövő. Jó volna tudni, hogy va­jon nyerek-e a Totón, kihúz­zák a békekölcsönömet, vár- ható-e, hogy a hét végén be­robban az életembe egy min­dent elsöprő nagy szerelem és nem utolsó sorban, hogy mi­lyen idő lesz vasárnap. Az ef­fajta kíváncsiskodás kielégíté­sére alakult ki a „jós“ ipar, melynek derék művelői meg­mondják a múltat, jelent, jö­vőt, ígérnék szerelmet, boldog­ságot és pénzt, s az egész csak 10 forintba kerül. Az előbb azt mondtam, hogy mindenkit érdekel a jövő és ez alól ter­mészetesen mi sem vagyunk kivételek. Ezért a fent emlí­tett munkatársnőmmel felke­restük az egyik Egerben mű­ködő jós-kisiparost, hogy cse­kély ellenszolgáltatásért leb- bentse fel a fátylat a titokza­tos jövőről. Megállapodtunk előre: azt mondjuk, hogy szom­batra tervezzük az esküvőnket, s ebből a rendkívüli alkalom­ból kifolyólag lennénk kíván­csiak a jövőre, házasságunk ki­látásaira. Az első helyen egy nehézsúlyú asszonyság foga­dott, aki mint értesültünk, nemcsak jósol, hanem gyógyít is. Mindazokat, akik nem bíz­nak az orvosokban, ő segíti át aránylag olcsón az örök va­dászterületekre. Valami gyógy­írt kértem volna magamnak állandó fejfájásom ellen, de a jámbor kuruzslót nem hatotta meg siránkozásom. Meg tudna gyógyítani, de nem teheti, mert mint elmondta, mostanában a hatóságok nem méltányolják tudományát, amire bizonyíték az is, hogy a múlt héten két kartársát lecsukták, mert bár a gyógyítási eljárás sikerült, de két beteg belehalt. Pedig hát istenem, ki tehet arról, hogy az illetőknek olyan kényes volt a gyomruk? Tőle tudtuk meg egy másik kollégájának a címét, aki miután az ajtót jól beriglizte utánunk, jósolt. Sötét szoba. Kicsit dohos szag. Az asztalokon (volt vagy öt) egy négyzetcentiméternyi szabad hely sincs, minden tele­rakva különböző mütyürkék­kel, kegytárgyakkal és erek­lyékkel. A nagy hajkoszorús matróna éppen barackbefőzés­sel volt elfoglalva, ami szerin­tem jó jel és bizonyítja, hogy művelője tényleg a jövőbe lát és már most augusztusban tud­ja, hogy decemberben nem lesz barack. Mindenütt a tisztes polgári jómód kopott jelei, ügy látszik mostanában egy kicsit rosszul megy a bolt. A ron­gyos kártya emelgetése és ki­rakása után megkezdődött a csodálatos aktus. Ö már való­színű beleesett a transzba és rezegtetett hangon imigyen szóla: házasságuk nagyon bol­dog lesz (puff!). Bár látok itt valakit, aki ezt a házasságot el­lenezte, de maguk ne törődje­nek vele (hát van házasság, amit senki sem ellenez?). Maga kedvesem — mondta „meny­asszonyomnak“ — nemsokára levelet kap. (Érdékes, ki hitte volna?) És nagy vigalomban lesz része (talán, majd kriptában tartjuk az esküvőt). Azonkívül pénz áll a házhoz. (Természe­tes, hisz szeptember 1-én mind­ketten fizetést kapunik.) Vala­mi utat is látok itt, bár ez nem egészen biztos. (Pedig hát biz­tosra mondhatta volna, mert munkatársam azóta Verpelétre utazott riportért.) Ezután én emeltem le a kár­tyát. Igyekeztem szelíd képet vágni, szendén lesütöttem a szemem, hogy egyrészt az al­kalomhoz illően viselkedjek, másrészt, hogy ki nem törjön belőlem a visszafojtott neve­tés. Hol dolgozik? — kérdezte. A dohánygyárban, vallottam. Mi az édesapja? Kulák, felel­tem ártatlanul, r— Már nem tart sokáig — suttogta titokza­tosan — meglátja, jön a Vál­tozás. (Nem véletlenül írtam nagy V-vel, ő is így mondta.) Mikor? — kérdeztem kíván­csian. — Azt még nem mutat­ja pontosan a kártya, tessenek két hét múlva újra elfáradni, akkor talán biztosabbat mond­hatók. Ezenkívül még bol­dogságot, utat, pénzt jósolt az egri Pithia, mindezt persze csak azért, hogy ne sokalljuk a 10—10 forintot, amit a „tudo­mányáért“ kért. Ezenkívül biz­tosra ígérte, hogy lakást is ka­punk (s ebben az az érdekes, hogy ugyanezt már a lakáshi­vatalban is megígérték, igaz, hogy nem kártyából). Miután lefizettük a 10 forintot, boldo­gan indultunk kifelé az ajtón. Jólesett a fény, a tiszta leve­gő, na meg az sem egy utolsó szempont, hogy végre kinevet­hettük magunkat. Igaz, hogy nem is olyan ne­vetséges dolog, hogy egyes emberek visszaélve mások hi­székenységével, így csalják ki a pénzüket, s szabadon sut­togják piszkos propagandáju­kat. Szóval így történt, ezért kellett volna nekem szomba­ton, immár másodszor is meg­nősülnöm, ha csak nem aka­rom blamálni szegény kár­tyavetőt. Az elmondott törté­net szóról szóra igaz. És ha valaki ezekután még kíváncsi a jövőjére, megadom a címü­ket: Kártyavető: Buzásné, Eger, Petőfi utca 5., kuruzsló: Magyarné, Eger, Könyök utca 35., persze vannak még raj­tuk kívül többen, Margit- néni a Május 1 utcában, vagy a ha­lottlátó asszony a Makiári úton. Ezeknek, bár én nem foglalkozom jóslással, nem nagy jövőt jósolok. Jaj, majd elfelejtettem. A kártyavető szerint egyetlen ha­ragosom van, aki nagyon sze­retett volna eljönni az eskü­vőmre, de nem hívtuk meg. Nagyon bánt, hogy valakit aka­ratom ellenére megsértettem, s ezúton kérek tőle bocsánatot. Vigasztalni csak azzal tudom, hogy nem is volt esküvőm, de ha kilétét felfedi, boldog há­zasságom örömére megihatunk az Utasellátóban két bambit, melyről kiderült, hogy nem is ártalmas. Mindenesetre tapin­tatlanságomért bocsánatot kér­ve, maradunk tisztelettel: Herbst Ferenc és „neje“ Cfcihn À FÉLELEM BÉRE Közép-Ameri- ka Las Piedras 'városában zá­tonyra jutott emberek üldö­gélnek egy ké­teshírű korcs­mában. Alkal­mi munkára várnak. Várat­lanul kedvez a szerencse. Las Piedrastól 500 kilométerre ki­gyullad az S. O. C. egyik olajkútja. A szörnyű tűz­vészt csak nit- roglicerines robbantással lehet eloltani, teherautóval kell a robanóanyagot szállí­tani. Négy férfi vállalkozik erre. Megkezdődik a hosszú út, a félelem útja. Ütközően az egyik kocsi felrobban és a végcélra a négy férfi közül csak egy jut el. A szerencsés Mario átveszi a négyezer dollárt, bizakodással, remény­űvel indul visszafelé. Ütköz­ően azonban egy ügyetlen mozdulat katasztrófát okoz. A kocsi átszakítja a kőpár­kányt, s lezuhan a mélység­be. A halott Mario kezében a pénz, amellyel hazamehetne, elmenekülhetne erről a hely­ről, de hiába, már minden késő, — A f ilm vád a világ ellen, amely az embert lealacsonyít­ja, a dollár függvényévé, meg­alázza, megfosztja telkétől, s végül megvásárolja tőle az utolsót, ami megmaradt neki; a mesztelen, szánalmas és mégis visszahozhatatlan éle­tét, — írja a filmről a Volksstimme című osztrák lap. A magyarul beszélő filmet az Egri Vörös Csillag filmszín­házban augusztus 25—31-ig ve­títik. Szabó Pál, Barabás Tibor, Tersánszky J. Jenő áj regényei és méy sok regény és verseskötet szerepel a Magvető harmadik negyedévi kiadói tervében Fél éve kezdte meg műkö­dését a Magvető, a Magyar írók Szövetségének könyv­kiadója és az olvasóközönség körében rövid idő alatt is nagy sikert arattak ízléses kiállí­tású, széleskörű témaválasztá­sú, irodalmi értékű kiadvá­nyai. A kiadó a harmadik évne­gyedben is számos olyan köny­vet jelentet meg, mely méltán tarthat igényt a közönség ér­deklődésére. Már megjelent Cseres Tibor „Fergeteg fia“ című elbeszélés-kötete dolgo­zó parasztságunk mai életé­ről és Tomas de Iriarte „Iro­dalmi mesék“ című csipkelő­dő, tréfáshangú, klasszikus tanítómese- és versgyűjte­ménye a XVIII. század Spa­nyolországáról, valamint An- talffy Gyula „Magyar évsza­kok“ című könyve Magyaror­szág legszebb tájainak a négy évszak szerinti művészi leírá­sáról. A Magvető adja ki a jö­vő .hónapban Szabó Pál két­szeres Kossuth-díjas nagysza­bású paraszttárgyú regényét „Harangoznak“ címmel. Ter­sánszky J. Jenő „Egy bicikli­fék története“ című kalandos, érdekes írását, Barabás Tibor Kossuth-díjas lírai életrajz­regényét Beethovenről, Dutka Ákosnak, Ady Endre kortár­sának „A holnap városa” cí­mű színes korrajzát Nagyvá­radról, a „Holnap“ antológia megszületéséről, Ady és Léda szerelméről; Megjelenik Juhász Ferenc „Versek“ című gyűjteménye, Takács Imre fiatal parasztköl­tő „Zsellérek unokája“ című verseskötete és Szabó Lőrinc szonettgyűjteménye, Mozi műsor Egri Vörös Csillag: Augusztus 20—24: Pármai kolostor. II. rész (francia). Egri Dózsa: Augusztus 20—21: Ed Martin, a pincérfiú (német). 22— 23: A mi utcánk csapata. Gyöngyösi Szabadság: 20—24: Gróf Monte Christo. I. rész (francia). Gyöngyösi Puskin: 20 — 22: Veszélyes ösvényen (szovjet). 23— 24: Hintőnjáró szerelem (magyar). Hatvani Vörös Csillag: 20—21: Tigrisszelídítök (szovjet). 22—24: Csók a stadionban. Füzesabony: 20—22: A harag napja (magyar). 23—24: Tarta­lékjátékos. Fizikus vándorgyűlés Egerben Augusztus 25., 26. és 27-én Egerben, a helyőrségi tiszti­klubban fizikus vándorgyűlés lesz. A vándorgyűlésen részt vesznek hazánk legjobb fi­zikusai. Itt lesz Jánossy Lajos Kossuth-díjas, Gyulai Zoltán Kossuth-díjas, Szalai Sándor Kossuth-díjas, valamint Si- monyi Károly professzor és sok más élenjáró fizikusunk. MEGNYÍLT a Heves megyei Tejipari Vállalat tej- szaküzlete Egerben a Kossuth téren. Mindennemű tej és tejtermékek, tejes fagylaltokat árusítunk. Tejes étéleink helyben is elfogyaszthatok. A II. Ifjúsági Béketalálkozó Egerben Szeptember 25-én rendezi meg Egerben a megyei DISZ VB, a megyei tanács, a me­gyei Békebizottság és a Ha­zafias Népfront a II. Ifjú* sági Béketalálkozót. A talál-* kozó előtt való napon rende­zik meg az I. Megyei Üttörő Találkozót, melyet nagysza­bású tábortűz és tűzijáték tesz látványossá. A II. Ifjúsági Béketalálkozó napján a megye legjobb kul- túrcsoportjai adnak műsort, A sportversenyek keretében pedig, Észak—Észak-Kelet Magyarország legjobb sporto­lói mérik össze erejüket hat sportágban. Motorverseny, ej­tőernyős-ugrás, repülő-bemu­tató is szerepel a program­ban. A találkozót vasárnap este nagy békekarnevállal zárják) Minden fiatalt -hív Egerbe a nagy ifjúsági béketalálkozó. Akiknek tapsolni fogunk: Mihályi Vilcsi Színésznők, de általában a nők nem szeretik, ha azt mond­ják róluk, hogy idős, pedig hát a !kort nem lehet letagad­ni. Mihályi Vilcsi az Egri Gár­donyi Színház művésznője nem is titkolja korát és büszke a hátrahagyott sikerekben gaz­dag színészi életére. Pályáját még a Budapesti Apolló kabaréban kezdte. Ezután férjhez ment Orth Györgyhöz, a világhírű ma­gyar futballistához. Négy év után a Pozsonyi Magyar Színháznál folytatta művészi munkáját, majd Szegeden, Pé­csett, Miskolcon, Debrecenben és Kecskeméten játszott. Min­den szaván érzik, hogy szereti pályáját, szereti és tiszteli a közönséget. Az Egri Gárdonyi Színház első darabjában, a „Nászuta- zás“-ban is szerepel „Öreg anya-hajó“, ez a neve a hajón élő kadették között, akiknek az anyját igyekszik pótolni. Mi a véleménye erről a sze­repéről? Szeretem ezt is, mint mind­egyiket. A jó színész számára nem lehet rossz szerep. A kis két szavas szerepektől egészen a főszerepig egyformán komo­lyan kell venni, embert kell formálni, ez a jó színész tit­ka. Azt a szerepet szeretem, amely problémát okoz, ame­lyen gondolkozni kell ™ mondja. Következő szerepe a János vitéz boszorkánya lesz. Erről így beszél: a boszorkányt már játszottam Kecskeméten is és azt hiszem, sikerült. Ereztem, hogy a közönség gyűlöl, és bármilyen furcsán hangzik, örültem ennek, hiszen ez azt jelentette, hogy jól játszot­tam. Nem sajnálta otthagyni a megszokott közönséget, Kecs­kemétet? A búcsú mindig fájdalmas, de úgy érzem, jó cserét csinál­tam. Eger nagyon szép város, olyan szép, hogy talán az eg­riek nem is értékelik eléggé. Ha csak felére megszeretnek engem, mint ahogy én első pillanattól szeretem a várost és az egri dolgozókat — már nyert ügyem van, hisz a kö­zönség szeretete —■ ez a szí­nész élete. Azt hiszem, hogy Mihályi Vilcsinek és a színház vala­mennyi tagjának nyert ügye van Egerben és Heves megyé­ben. Hírek NAPTAR Ma hat éve, hogy az ország- gyűlés Rákosi elvtárs javaslatára elfogadta a Magyar Népköztár­saság alkotmányát. Népünknek ez az első írott alkotmánya. Augusztus 21: öt évvel ezelőtt, 1950. augusz­tus 21-én határozta el a Szovjet­unió Minisztertanácsa a kujbi- sevi vízierömű építését. Az erő­mű azóta már áramot ad a szovjet államnak. Augusztus 23: 11 éve, hogy a Szovjetunió dicsőséges hadserege felszabadí­totta Romániát. Tíz éve, hogy a Jugoszláv Szövetségi Népköztársaságban törvényt hoztak a földreformról. A szövetséges hatalmak csapatai 11 évvel ezelőtt szabadították fel Franciaország fővárosát, Párizst, a német fasiszták meg­szállása alól. — AZ EGRI GYÓGYFÜR­DŐ VÁLLALAT igazgatósága értesíti a fürdőző közönséget, hogy a gőz- és kádfürdő, iszappakolás a nyári nagyta­karítások miatt augusztus 20—26-ig zárva tartanak. 27- én újból rendesen üzemelte­tik. Kun Zoltán nyomdatechnikus KÖNYVKÖTÉSZETE az Ünnepi Vásár alatt Is a megrendelők rendelkezésére áll Egerben. Alkotmány u. 7. szám alatt. Tel.: 16—30. — A HATVANI CUKOR­GYÁRBAN ez évben 20 ezer vagon répát, a konzervgyár­ban pedig 4000 va r n paradi­csomot akarnak feldolgozni. — A HATVANI BŐR- ES TEXTILRUHÁZATI Kisipa­ri Szövetkezet s?* -ha omsta kört alakított. A kjr c'lja a minőségi munka emeV.se és ezzel a lakossá ■ ak jobb cikkekkel való cU<*tA a. Fog­lalkoznak a pye- n dol­gozókkal, szakmai és poli­tikai téren is nevelik őket. (Paraszt József). — MEGYÉNKBEN jelenleg 28 földmüvesszövetkezet fog­lalkozik sertéshizt»14ssal. Ez év első felében több mint 300 darab sertést vágtak le a földművesszövetkezeti hizlal­dákban, melyeknek húsát azonnal kiosztották a lakosság között, a szalonnát pedig az aratásnál mérték ki. A hizlal­da-hálózatot 1956. év első fe­lében kibővítik, hogy a hízó állományt a jelenlegi kétsze­resére művelhessék. (Petre Já­nos.) FRAKKOT, SZMOKINGOT, FRAKKINGET, FRAKK- MELLÉNYT kemény gallért, kézelőt ven­nék priváttól. Jelentkezés a fenti ruhadarabokkal kedden 23-án este 6 órától—9 óráig a Gárdonyi Géza Színháznál,

Next

/
Thumbnails
Contents