Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-21 / 67. szám

A művelődés jogát is biztosítja alkotmányunk. S a jog gyakorlását is biztosítja polgárai számára: széles könyvtár- hálózatunk, a tudományos előadássorozatok, könyvkiadásunk nagyarányú fejlődése mind ezt példázza. Öt kiló búza-előleg munkscgyscgenként 1 Gazdagon fizetett a búza a boconádi Petőfi TSZ-ben. A 15 mázsás átlagtermésből a be­adási kötelezettség teljesítése után bőven jutott a munka­egységekre is. Eddig öt kilo­gramm búzát és két kilogramm árpát adtak előlegként egy munkaegységre.” Orosz József tsz-tag 35 mázsa búzát és 14 mázsa árpát vitt haza. A ió részesedés láttán öt család lépet be a tsz-be 12 taggal és 26 Ihold földdel. Tizennégy mázsás búzatermés a Tarnamérai Alkotmány TSZ-ben A tarnamérai Alkotmány TSZ az eddigi cséplési ered­mények szerint 14 mázsás át­lagtermést takarított be búzá­ból. A jó eredményt az agro­technikai módszerek helyes al­kalmazásával érték el. Idejé­ben vetették a búzát, mély­szántásban és tavasszal fejtrá­gyázták. Az egyénileg dolgozó parasztok termésátlaga — bár alacsonyabb a szövetkezeténél —- is jó, mintegy két—két és fél mázsával nagyobb, mint az elmúlt esztendőben. A felszabadult nép életöröme, igaz kultúrája, népünk dalai, táncai, egész művészete úgy virágzik ki az alkotmány fényében, mint valami pompázó rózsa. Nálunk a munka becsület és dicsőség dolga lett. Ki ne ismerné a megyében pél­dául a legkiválóbb traktoristákat, Stupek Benedeket a hevesi, Shvella Pált a lőrinci gépállomásról, s a többieket, akik munkájukkal vívták ki dolgozó népünk, pártunk meg­becsülését. IC0CCXXÄWauO0UUxO0000000000000000C30000000000000(XXX)000000O00000C000000000000O0C0000000O00O0000000CXX»O00OOaoWÄ)WWÄJDOTW*ÄW^ asszony utána. Arca kivörösö­dött, haja szétbomiott, megka­paszkodott a kerítésbe és kezét a hasára szorította. Észre sem vette a mellette elfutó fekete árnyakat, asszonyokat. Nem tudta, percek, vagy pillanatok teltek el. mire a bánya szájá­hoz ért. Asszonyok, gyerekek zsibongtak, kiabáltak, sírtak és jajgattak. Ekkor érkezett fel két bányász. Vigyázva, óvato­san egy élettelen embert hoz­tak magukkal. A lába vértől ragadósan csüngött alá. halott­fehér arcán halvány csíkban szivárgott a vér. Molnár Laji I— futott végig a suttogás és borzalom az asszonyok során. Az öregasszony omlott volna rá, de erős asszonykezek tar­tották vissza. A várandós fia­talasszony száját összeszorítva hallgatott. Mikor felhozták a másodikat, már látta, hogy a férje, végigfutott a porokon a másik név: Laczik... Laczikot érte. Nem esett össze, pedig úgy érezte, megfordul vele a föld. Él. — mondták a bányá­szok —, csak nagyon megnyom­ta a szén. ÉLT, de soha többé nem tu­dott lábraállni, a ráomló szén­darab megroppantotta derekát, megbénította járóizmait. Az öregasszony felegyenesedett mellőle, összetöpörödött alak­ja. mintha megnőtt volna. Két kezét felemelte az irodák felé — verjen meg benneteket az isten. Öt is elvettétek tőlem, mint a férjemet, átkozottak... Bent az irodában becsapódott egy ablak, az igazgató babonás volt, félt az átoktól, félt a sa­ját felelősségétől, tudta, hogy lent a tárásnál a középső fül­ke életveszélyes, ma reggel figyelmeztették. No, de a rész­vénytársaság elnöke tegnap felháborodott levelet küldött, nem megy jól a munka, nem elég nagy a fegyelem. — Majd kapnak egy kis végkielégítést, meg szép temetést, talán a má­sik nem is halt meg és ak­kor ... Megtörölte izzadt hom­lokát — elég volt ebből a mocs­kos bányászfaluból, elvégre az ő idegei sincsenek vasból. Ta­lán Budapestre kerülhet, talán nem tart soká... Nem tartott sokáig :, : Sok ilyen igazgatót, nyomort, piszkot, keserűséget fújt el a szabadság szele. Már a nyomát sem látni se­hol ... Haragos zöld hegyek lábánál, embermagasságú kukoricatáb­lák és fiatal diófák árnyéká­ban épültek az új bányászlaká­sok Rózsaszentmártonban. Vi­lágos, tágas ablakaikban, kert­jeikben piros muskátlik sötét­lila petónia, gyümölcsfáik ros­kadoznak a terméstől. Szemben a régi hetes aknával a volt igazgatói és tisztviselői laká­sokban sokgyermekes bányá­szok laknak. Az egyikben a ..község édesanyja“, a 13 gyer­mekes Dorner Lajosné. Mind a 13 gyereke él, virul és egészsé­ges. A nagyok már szerteszó­ródtak az országban. Van kö­zöttük Petőfibányán művezető, Salgótarjánban elektrotechni­kus, Gyöngyösön századosné. A reggeli buszhoz még mindig öt embernek készít uzsonnát. Férje és két fia jár Petőfibá- nyára dolgozni. Két kisebb meg a vörösmajori bányásziskolá­ban tanuló. SÄRGA BARACKOT válo­gat befőzéshez, úgy mesél a múltról, a jelenről, de szóba kerül a jövő is. Múltja olyan, mint a többié: Végigszenvedi a sokgyermekes bányászanyák, feleségek sorsát. 1944 — felsza­badul a kis bányászfalu is és Dornerék új lakásba kerülnek. Ámulva forgatják a gyerekek a fényes fürdőszoba csapokat. Csodálkoznak a központi fűté­sen. — Mind a miénk? — kér­dik és Dornerné csak nehezen tud felelni. Torka elszorul az elfogódottságtól. S ettől fogva sok meglepetésben részesült. Férjét kinevezik művezetőnek, őt elviszik Pestre, s mint sok- gyermekes anyát, kitünteti a kormány. Egerben a színház­ban őt köszöntik az MNDSZ 10 éves évfordulóján a piros szegfűcsokros úttörőlányok. Új­ból kitüntetést kap a kormány­tól Pesten a jó társadalmi munkáért. Mert a sok gyermek mellett sem feledkezik meg a többiről. Napközit szervez a faluban, a szülői munkaközös­ség élére áll. békekisgyűléseket tart, mert mindennél szentebb- riek tartja a békét és a szabad­ságot. S ahogy a regény lapjai fogynak, úgy telnek a szobák bútorral, zenegéppel, könyvek­kel. Anna Karenina. Szürke fény, Erdély, az Artamonovok, de nagyon szeretik a zenét is. A legkisebb, a 11 éves kislány a bányász zenekarban hegedül. És nagy tervei vannak, szeret­né. ha Rózsaszentmárton még szebb lenne, a kultúrházat ki­bővítenék, járdát kapna a fő­utca. Szeretné, ha minden asszony olyan megelégedett lenne, mint ő. de ehhez sok türelem és felvilágosító munka kell, hiszen sokan már elfeled­ték a múltat, ö sem szívesen beszél már róla. de ha kell, százszor is felidézi. Az árnyékot eltakarta a ha­talmas fény, ő és a gyerekei és a sok-sok bányász már ebben a fényben élnek. TÖKÖS KÂROLYNÉ JCüL&näs qonddal Nemrég francia turisták jártak városunkban, körül­néztek a vár pereméről a messzi kéklő hegyekre, a lankás, lágyhajlatú szőlődom­bokra, gyönyörködtek a népi együttes muzsikájában, a kis barokk városunk szépségé­ben. Egy idős szemüveges nő különös elragadtatással be­szélt városunkról és Ma­gyarországról, mikor megkér­deztem tőle a tolmács segít- I ségével, mégis mi tetszett neki legjobban itt tartózko­dása alatt — egy pár per­cig elgondolkozott. Tanítónő vagyok Rouenben és talán ezért — de legjobban a ma­gyar gyerekek tetszettek, olyan önfeledten jókedvűek, kicsattanóan egészségesek, szabadok, öntudatosak. A maguk kis városában meg különösen sok szép egészsé­ges gyerek van, ez kapott meg legjobban és ezt őszin­tén irigylem önöktől. Remek gyerekek — pergette az R betűket, mikor a remek szót magyarul kiejtette. En akkor nem tudtam felelni egy szót sem, pedig mennyi mindent szerettem volna elmondani, azt, hogy nálunk nem csoda ez, hisz szabadok a gyerekek és az alkotmányunk törvény­ben biztosítja nekik ezt a i szabadságot. Szerettem vol- ! na még azt is mondani, hogy ' nálunk az egész ország 6 ér- I tűk, az ö jövőjükért és bol- ! dog jövőjükért dolgozik és I hogy itt nálunk mindenki [ nagyon szereti és óvja a fia­talókat. ' Időm sem volt, elfogódott is voltam, . di­csekedni sem akartam. És most így szeret­nék utána üzenni az idős tanítónéninek Rouen városá­ba, így talán száraznak tűnő, de mégis az ifjúságunk jövő­jéről gondoskodó, nagyszerű számokkal. — Még a tavalyi esztendőben 691 tanterem állt az általános iskolások rendel­kezésére. Ebben a tanévben már 718 tanteremben folyt az oktatás és most 8 új osztott iskolát kaptak. Kompolton, Bükkszentmártonban és Gyön- gyösoroszin két tantermes új iskolák épültek és most épül a megye legkorszerűbb torna­termes, emeletes, 8 tantermes iskolája Selypen. I?e épül a markazi, ludasi, szűcsi iskola is. No és a meglévőket, a szü­lők milyen csodálatosan rend­behozták. Nincs olyan isko­lánk, ahol ne lenne az ablak­ban piro6 muskátli, hófehér függöny, ahol ne lenne élősa­rok, nagy játszótér. Száz taní­tóval több tanította a gyere­keket. az idén mint tavaly, s a következő tanítási évben a szaktanárok száma még 169 fővel emelkedik. Másfélmillió forintot kaptak csak a szertá­rak fejlesztésére ebben az esz­tendőben és 43 tantermet sze­reltek fel, s rendeztek be újon­nan, hogy a gyerekek, egész­séges, jó körülmények között tanulhassanak. Csak Gyöngyö­sön, megyénk második, nagy városában öt év óta hat óvo­Bekötőutat épít a tsi Bekötűutat épít állami segít­séggel a tarnamérai Alkot­mány TSZ. A 680 ezer forintos költséggel építendő két kilo­méteres bekötőút nemcsak a tsz-tagoknak jelent nagy köny- nyebbséget, hanem az egyéni­leg dolgozóknak is, mivel a község terményraktára a tsz tanyaközpontja mellett van. Árleszállítás a nyári vásár alkalmából A Belkereskedelmi Minisz- j ter és a SZÖVOSZ igazgató- i sága utasítást adott ki a nyári I vásárral kapcsolatban. Az j utasítás tartalmazza a nyári ! vásárra vonatkozó árleszállí-1 tást is. A vásár augusztus 20- | tói szeptember 4-ig tart, ez 1 idő alatt ezer árucikk leszál- j lított áron kerül forgalomba. dai napközit létesítettek 450 gyermek részére. A Fehérvári úti napközinek fürdője, zuha­nyozója, olvasóterme, könyv­tára és rádiója van. Szinte hi­hetetlen, mint egy önálló kis város, a gyerekek városa. Gyöngyösön van a megye leg- lobban felszerelt bölcsődéje isj Kvarclámpák sütik barnára novembertől márciusig a gye­rekeket, ezzel pótolva a D vi­tamint. A fiatal gyermekorvost gyakran csíptük rajta, mikor maga is futballozott az apró­ságokkal. Tehát nemcsak kö­telességből volt velük, hanem igazi, szívbőljövő szeretetből; És ez a szívbőljövő szeretet látszik a játszótereken is, ame­lyet az üzemek és a szülők kö­zösen hoztak létre, hogy a vá­rosok és községek gyerekei még jobban érezzék magukat; Gyöngyösön minden árnyas parkban, ligetben, de Hatvan­ban és Lőrinciben is hangosak a játszóterek az itt hancuro- zó. lubickoló gyerekektől; Vajon nem a szívbőljövő igaz szeretetet mutatja az egy­re szépülő, ér­dekesebb játé­kok készítése; Dolgozóink nem akármilyen játékokat készíte­nek a gyermekeknek. Óriási mackók és babák, pirospettyes labdák, kétkerekű gyermek­kerékpárok, kis írógépek, kis varrógépek, mechanikai játé­kok és tangóharmonikák, fa­lovak és lendkerekes autók készülnek, hogy a gyerekek vágya, álma teljesülhessen. Az egri Kiskereskedelmi játék­árudában elárulták nekünk, hogy havi forgalmuk 120—130 ezer forint. Mit jelent ez? Hogy töméntelen szebbnél- szebb játékot vesznek a szülők gyermekeik részére, de ki is tudna ellenállni. Hisz a ma­gyar játékok ma már vetél­kednek a külföldiekkel. És a nagyobbaknak, mennyi új könyv a könyvesboltokban, Pál utcai fiúktól Andersen meséig, s az Ifjú Gárdától a Bölcsek meséskönyvéig. a gyermekkor legszebb könyveit adták ki, így Coopperfield Dá­vidot, Légy jó mindhalálig-ot, a Francia kislány, és hosszú oldalakon sem tudnánk elmon­dani, hogy mennyi szép. érté­kes, nevelő jellegű könyv ke­rült az ifjúság kezébe. 33 szá­zalékkal több ifjúsági könyvet adott ki a kiadó az idén. Vagy nézzünk körül az édes­ségboltokban, ahol a gyere­kek ízlése sze­rint is készítik a színes papír­ba csomagolt csokoládét, cukrot. Mázsa­számra a kedvenc Tiszakavi- csot, ezerszámra a Sportszele­tet, és a színes tarka-barka Zizit. Vagy menjünk az Anyák Boltjába, ahol külön csak a gyerekek részére küld a nagy­kereskedelem árut. A pici ti­pegőktől kezdve, a rakottszok­nyáig, a hófehér kis cipőtől a fiú bakancsig, mindent meg lehet venni és meg is vesz­nek. Ezt bizonyítja az. hogy az egri Anyák Boltjának egynapi forgalma 50—60 ezer forint; Hogy csak ezekről a számok­ról beszéltem volna a francia tanítónőnek? — nem hiszem, hiszen ezek csak ridegen ma­gyaráznak. hanem elvittem volna őt az Úttörőházba, a ját­szótereinkre, a hintázó, lab­dázó gyerekek közé, el a virá­gos iskolákba, a kiránduló vo­natokra. el a Balatonhoz, a hegyekbe, a csillebérci úttörő táborba. Hogy még irigyebbé tegyem? Nem, hanem, hogy vigye el hírét hazájába, hogy gyerekeink azért olyan vidá­mak, egészségesek, mert tö­rődnek velük, szeretik őket, mert törvény védi őket az el­ső lélegzésüktől az egyetem kapujáig, és hogyha onnan ki­jön, újabb törvény védi mint munkást, mint dolgozót. T. Nem kendőben, az anya hátára kötve, nem a szántás mellett, hanem a bölcsődében töltik napjaikat a dolgozó anyák gyermekei. ff a dű(m%é tuepai %

Next

/
Thumbnails
Contents