Népújság, 1955. augusztus (62-69. szám)

1955-08-14 / 65. szám

2

NÉPÚJSÁG

1955. augusztus 14. vasárnap.

PART ES PÁRTÉPITÉS <>

Több gyakorlati segítséget az alapszer^rezeteknek a tag- és tagjelölt-felvételi munkához

A Központi Vezetőség

április 27-i és az ennek alapján születő megyei pártvégrehajtóbizottság határozata után a megye pártszerveze teiben a tag- és tagjelölt-felvételi munka kezdeti fellendü lése tapasztalható. Ez a fellendülés’ azonban egyelőre mégcsak számokban, számszerűségben mutatkozik. Júliusban az előző hónapokhoz viszonyítva emelkedett az új tagok, s tagjelöltek száma — az elmúlt hónapban 77 tagjelölttel és 109 taggal növekedett megyénkben a párttagság sora.

A tag- és' tagjelölt-felvételi munka azonban még mindig nem megfelelő, s sokszor nem a kongresszusi, s nem az áprilisi határozat szellemében folyik. A bányákban, az üze mekben, a tsz-ekben, a gépál lomásokon és az állami gazdaságokban több pártszervezet még ma is elhanyagolja a pártépítésnek ezt a fontos kérdését — a tag- és tagjelölt- felvételt. Az utóbbi hónapokban kevés munkást vettek fel a párt soraiba. A gyöngyösi járás üzemeiben ebben az évben egyetlen tagjelölttel sem erősítették a pártot. Nem megfelelő a tag- és tagjelölt-felvétel üteme Petőfibányán, s Bélapátfalván sem.

Nem sokkal jobb a helyzet a gépállomásokon, a termelőszövetkezetekben. A Hor- ti- és a Lőrinci Gépállomáson, ez évben csak hét tagjelöltet vettek fel, sőt, az utolsó két hónap alatt nem hogy javult volna, hanem visszaesett a felvételi munka. Csintalan elvtárs, a hevesi járási párt VB gépállomásokkal foglalkozó titkára úgy vélekedik, hogy ,,elég már az a tagjelölt, ami a gépállomásokon van”. S csendes megnyugvással szemléli, hogy a pártszervezetek elhanyagolják ezt a fontos munkát. A hatvani járásban ez év első felében 54 párttagot vettek fel a taggyűléseken, s ezek között mindössze két tsz- tag van. A 40 új tagjelölt között pedig egyetlen tsz-tag sincs. Ugyancsak ebben a járásban hat olyan pártszervezet van, ahol két év óta, és 12 olyan pártszervezet, mint az apci. horti, boldogi, ahol ebben az évben nem vettek fel tagjelöltet. Ez is bizonyítja, hogy nem megfelelően végzik a munkát, sőt több helyen nincs előrehaladás a községi pártszervezeteknél sem.

Az elmúlt hónapok tapasztalatai azt is mutatják, hogy több helyen még mindig a spontaneitásra, o véletlenre van hízva a tag- és tag jelöltjein étel. Legtöbbször azt veszik fel a párt soraiba, „aki jön, aki jelentkezik”. De nem foglalkoznak tervszerűen és kommunista lelkiismeretességgel az üzemekben, a termelőszövetkezetben, a falvakban, a munkában kiváló, a magánéletben példamutató, a pórt politikáját támogató dolgozókkal. így aztán nem meglepő, hogy kevés számban vannak a tagjelöltek között újítók, sztahanovisták, termelőszövetkezeti tagok, példamutató egyénileg dolgozó parasztok és jó munkát végző 'értelmiségiek. Különösen szembetűnő, ahogy a fiatal munkásokkal való foglalkozást elhanyagolják. Ebben az évben élig 40 fiatalt vettek csak fel a párt tagjelöltjei közé, s csak a gyöngyösi járási pártbizottság 26 fiatal felvételét utasította el. De a felvett tagjelöltek nevelésében is van kivánnivaló. Számos helyen, ha a tagjelölt megkapta igazolványát, magára hagyják, nem bízzák meg pártmunkával, nem törődnek nevelésével, több helyen még a pártoktatásból is kirekesztik.

Mi az oka, hogy nem megfelelően halad a Központi Vezetőség és a megyei párt VB határozatának végrehajtása? Elsősorban is a következetlenség, a közömbösség. A járási párt-végrehajtóbizottságok nem elég következetesek a felsőbb szervek és a maguk határozata iránt, nem harcolnak kommunista szívóssággal, kommunista felelősségérzettel a határozatok végrehajtásáért. Sokszor közömbösen szemlélik — ahelyett, hogy igyekeznének segíteni, hogy az alap- szervezetekben nem folyik tervszerű pártépítési munka.

A másik hiba a módszerben van. Sablonosak a járási párt-végrehajtóbizottságok módszerei. Értekezleteken, tárgyalásokon foglalkoznak a tag- és tagjelölt-felvétel fontosságával, újabbnál újabb terveket dolgoznak ki, de nem mennek eléggé közel az élethez, kevés gyakorlati segítséget adnak az alapszervezeteknek. A járási párt VB- on nem minden osztály kapcsolódik bele a tag- és tagjelölt-felvételi munkába. Bár az egyes osztályok munkatársai már segítenek, de még mindig csak a párt- és tömegszervezeti osztály feladatának tekintik ezt a munkát.

Az első és legfontosabb feladat felszámolni a közömbösséget, a következetlenséget — kevesebb értekezletet, több gyakorlati segítést az alapszer= vezetnek. — Vizsgálják meg egy-egy pártszervezetnél, hogy mi akadályozza ott a tag- és tagjelölt felvételt. Segítsenek a pártszervezetnek kiválogatni a legjobb dolgozókat és adjanak tanácsot, hogyan foglalkozzanak ezekkel, hogyan neveljék őket, hogy méltók legyenek a párttagságra. A párttagoknak, pártvezetőségi tagoknak a taggyűlés adja pártmegbizatásul, hogy egy- egy pórtonkívülivel foglalkozzanak, s azokat párttaggá neveljék. S aki méltó arra, so- ronkívül vegyék fel a párt tagjai közé. Különösen fontos ez a termelőszövetkezetekben, a

falusi pártszervezetekben,

bogy gyorsabban erősödjenek falun is a pártszervezetek. A termelőszövetkezeti előkészítő bizottságokban számos olyan pártonkívüli van, aki hitet tett eddigi munkájával, példájával, hogy a párt politikájának a megvalósításáért harcol. Erősítsük. szilárdítsuk ezekkel a pártszervezeteket. A tag- és tagjelölt-felvételi munka során arra neveljék az alapsze rvezete két, hogy óvják a párt tisztaságát, hogy csak azokat a dolgozókat vegyék a párt soraiba, akik elősegítik a párt egységének, élcsapat jellegének további megszilárdulását.

Segítsék elő a járási párt- bizottságok, hogy az egész párttagság ügyévé váljon a párt sorainak erősítése, a tag- és tagjelölt-felvételi munka.

Papp János

Gyümölcsöt árult a főispán úr és 24 000 forinttal károsította meg a szövetkezeiét

Balassa Tibor ellen, spekuláció bűntettében vádat emelt a gyöngyösi járási ügyészség.

Balassa Tibor nem akármilyen ember. Természetesen amit tett, sem akármilyen dolog. Apja a múltban főszolgabíró volt, ő maga pedig Horthyék idejében, mint minisztériumi főosztályvezető kezdte, majd közellátási kormánybiztos. főispán, most legutóbb termelőszövetkezeti

dolgozó.

A sok különböző „szakma“ így egy személyre felsorolva szinte valószínűtlennek tűnik, mégis így van.

Balassa Tibor Budapestről 1951-ben távozott el, s jó két évig Gyöngyöstarjánban élt.

1953-ban Dunakeszire költözött, majd néhány hónapot a hőgyészi Gyapjútermelő Vállalatnál töltött el, mint szakelőadó. Ez a beosztás azonban nem jövedelmezett úgy, mint ahogy azt szerette volna, nem volt elegendő ahhoz, hogy a megszokott főúri életet élje.

Gyöngyöstarjám tartózkodása alatt látta, hogy ezen a szőlő- és gyümölcstermő vidéken százezreket lehet keresni, ha okosan fognak hozzá. Nos, ő okosnak érezte magát.

Felkereste Gyöngyöstarjánban az Aranykalász TSZ elnökét s többszöri beszélgetés ............................

u

tán végül is rávette, nyissa- J lőszövet keze tét. nak Budapesten gyümölcselárusítóhelyet, s bízzák meg őt ennek vezetésével, Tóth József, a tsz elnöke belement az üzletbe, ugyanis megbabonázta Balassa azzal, hogy havi ezer forintot Ígért neki honoráriumként.

Az egyezség létrejött, Balassa munkához kezdett. Szerződést kötött a tsz-szel, hogy minden kilogramm eladott gyümölcs után egy forintot kap rezsiköltség címen. Megindult az árusítás, előbb a Klauzál téren, majd a Rosen- berg-házaspár utcán és a Hunyadi téren nyitottak elárusító standot. Az áru valósággal ömlött a standokra, a pénz Balassa zsebébe. Később, ahogy nőtt az üzleti forgalom, több személyt is fel kellett venni a kereskedelemhez. Balassa természetesen rokonait, barátait igyekezett elhelyezni.

Az elnök ragaszkodott ahhoz, hogy csak tsz-tagokat alkalmazzanak. „No, ha csak ez a baj, belépünk mi a tszcs-be is” — mondta Balassa és a baráti kör, s néhány nap múlva már a budapesti rokonsággal gyarapodott a gyöngyöstar jáni Aranykalász Szövetkezet. Tsz-igazolványhoz jutott az arisztokrata rokonság, régi minisztériumi főtisztviselők, volt banktisztviselők szerepeltek a tsz-dolgozók között.

A termelőszövetkezet gyümölcse egy idő múlva elfogyott. A lelkes üzletemberek viszont nem akarták abbahagyni a jól jövedelmező foglalkozást, így aztán sor került az „Aranykalász“ cégére alatt Szőke Illés, Andrécska György,

Adorján Józsefné és a többi

kulák gyümölcsének felvásárlására is. Balassa, hogy tovább fejlessze az üziet-körét, engedély nélkül bélyegzőt készíttetett, mellyel több okirat- hamisítást és csalást követett el.

Az üzlet ugyancsak kifizetődő lehetett, mert már azon morfondíroztak, hogy jó volna borral és egyéb áruval is kereskedni. A községi párt- szervezet és a dolgos termelőszövetkezeti tagok azonban nem ezen a véleményen voltak. Három hét alatt megismerték Balassa és rokonságának tevékenységét, és nem restellték a rendőrséget hívni segítségül, hogy elszámoltassák őket. Ekkor kitűnt, hogy három hét alatt 500 mázsa gyümölcsöt szállítottak el

Gyöngyöstarjánból, mely után minden költséget leszámolva, Balassa személyszerint 24 ezer forintot vágott zsebre.

A rendőrség befejezte a vizsgálatot, az ügyészség vádat emelt Balassáék ellen. A termelőszövetkezetet becsapó spekulánsok nemsokára megkapják méltó büntetésüket. A spekulációs bűntény viszont, és az elszenvedett anyagi kár tanulságul szolgáljon minden termelőszövetkezetünk, minden termelőszövetkezeti tagunk és dolgozó parasztságunk előtt. Tanulják meg belőle azt, hogy éberen kell őrködni a szövetkezeti demokrácia felett és ne tűrjék, hogy a szövetkezetét ellenséges elemek, vagyonszerzésre használják fel. Bódi János

A legfontosabb most: hordani, csépelni

Learattuk a búzát, de ezzel még nem tettük le a kenyér biztosításának gondját. A szokatlanul esős időjárás, de hozzátehetjük, sok helyen a rossz munkaszervezés miatt is lassan halad a hordás, cséplés. Egyes járásokban még elég sok kint a földeken a kereszt, s az esőben átnedvesedett kévékben — ha nem igyekszünk a szárítással, a hordással — köny- nyen kicsírázhat a gabona, tönkre megy gazdag termésünk egy része. Éppen ezért minden alkalmas percet ki kell használni és minden fogattal hordani kell. Zaránkon a dolgozó parasztok, mikor az eső eláll, azonnal szét teregetik a kévéket, s amint megszáradt, hordják asztag- ba. Arra is vigyáznak, hogy ne maradjanak őrizetlenül_a kévék, mihelyt újból esni kezd, ismét összerakják keresztekbe, nehogy még jobban átázzon a gabona. Másutt a föld gyepes szélére viszik ki a gabonát szárítani. Erre is mindenütt megvan a lehetőség, — így meggyorsíthatjuk a hordást, biztosíthatjuk mindenütt a folyamatos cséplést.

Arra van szükség, hogy minden községben minden iga hordjon most. Piacra, vásárokra járni hordás után is lesz idő, most ez a legfontosabb munka a falun. Községi tanácsaink állandó bizottságainak tagjai igen sokat tehetnek annak érdekében, hogy minden igával ezt a munkát végezzék, hogy mielőbb asztagba kerüljön a fogat nélküliek gabonája is. Okos szóval megmagyarázhatják, ahol gyors a hordás, ott gyorsabb lesz a cséplés is, és hamarább teljesíthetik a

beadási terveket is, ahol pedig gyors a beadási terv teljesítése, ott hamar megkapják a dolgozók a szabadpiaci értékesítés jogát. S ha van olyan gazda, akinél nem használ a szép szó. nem igyekszik behordani gabonáját — van erre példa, főképp a kulákoknál, — ott erélyesen, a törvény teljes szigorával kell fellépni, mert nem nézhetjük tétlenül, hogy egyetlen kilányi gabona is tönkre menjen.

Sokat segíthetnek a hordásnál termelőszövetkezeteinknek az üzemek is. Az apci Fémtermia Vállalat dolgozói gépkocsival segítették az Apci TSZ-ben a hordást. Erre más üzemeinkben is van lehetőség.

A hordással egyidőben folyamatosan végezni kell a cséplést is. Az Atkári- és Lőrinci Gépállomások cséplőbrigádjai minden percet kihasználva dolgoztak, s már is jelentős mennyiségű gabonát csépeltek el. Máshol is meg van erre a lehetőség. Ha eső után leszedik az asztag tetejéről a vizes gabonát, az asztag belsejéből csépelhetik a száraz kévéket. Ebből azután azonnal lehet teljesíteni a beadást is, nem kell haladékot kérni a szárítgatás miatt. Lehetőleg ügyeljenek arra cséplőmunkásaink, hogy. az asztag tetején és alján lévő nedvesebb kévéket külön csépeljék, nehogy néhány kéve miatt az egész gabonát szárítgatni kelljen.

Úgy kell dolgoznunk a következő napokban, hogy asztagba kerüljön — természetesen kellő szárítás után —< a gabona, hogy mielőbb zsákokba legyen termésünk, i

TSZ előkészítő bizottság alakult Tarnamérán is

Egyre több dolgozó paraszt lép a hevesi járásban is a közös gazdálkodás útjára. A napokban Tarnamérán alakult előkészítő bizottság. Az Ezüstkalász TSZ előkészítő bizottságában 8 család 15 tagja vesz részt. Tervezik, hogy a napokban űj tagok beszervezése után meg is alakítják a termeKontárkodott Kakuk Ágoston KTSZ asztalosrészleg vezető Tarnaleleszen

Néhány szó egy jelentésről

A szarvas- marha állományról készített kimutatást az erki községi tanács, összeírtak, számolgattak, végül a következő jelentés látott napvilágot: összes

szarvasmarha létszám 449 darab. Aztán annak rendje és módja szerint részletezték, tehén ennyi, borjú eny- nyi és így tovább. Végül is azzal zárták a jelentést, hogy a részletezés alapján a létszám 528 darab.

Most legyen aztán okos a járási tanács! Hány szarvas- marha van Erken? Az, hogy az erkiek „nem tudták hogy az ökrök és a bikák is a szarvasmarhákhoz tartoznak az még a kisebbik hiba. De hogy egy és ugyanazon a papíron, ugyanarról a tényről két számot jelentsenek, ez már több mint felelőtlenség. A felelőtlen jelentéseknek nem ez az egyedüli példája. Megtörtént az aratás idején, hogy az egyik községben a jelentés szerint 200 holddal több kalászost learattak, mint amennyit egyáltalán elvetettek. Az ilyen jelentések nem segítik előbbre a munkát, hanem komolyan hátráltatják. Ideje lenne készítőiket felelősségre vonni.

Nemrég váratlan látogatók érkeztek a KISZÖV-ből az Egercsehi Vegyes KTSZ-be. Felszólították az elnököt és a műszaki dolgozókat, hogy velük együtt jöjjenek Tarnale- leszre a községi tanácshoz és a KTSZ asztalos részlegéhez.

A meglepett vezetők nem is sejtették, miért olyan sürgős .........az Amikor megérkeztek

■elsőnek a községi tanácshoz mentek és közölték a tanácselnökkel, hogy a községben kontár dolgozik. Ez pedig nem más, mint Kakuk Agostos, a tarnaleleszi asztalosrészleg vezetője. Valamennyien elcsodálkoztak ezen, hiszen Kaku- kot megbízható embernek ismerték, erre még csak gondolni sem mertek.

Elindulak Kakuk Ágoston lakása felé és őt is magukkal hívták. A kontárkodás híre nem volt alaptalan. Hátul az udvarban jól felszerelt asztalosműhelyt találtak. Volt ott félkész hálószoba bútor, ajtó és ablak, s sok apróság. Kakuk elvtárs azt mondta, hogy tetőszerkezetet készít az épülő új házához. A szakértők szerint pedig ez nem volt más, mint szekrénypárkány stb. A munkadarabokat a KTSZ-ben géppel készítette — s persze engedély nélkül. A munkadarabok és a kifogástalan szerszámok mellett innen-onnan gépalkatrészek is kerültek elő, amelyeknek származásuk szántén homályos.

— A szövetkezetben azzal a néhány rossz enyvezőcsavarral már napok óta küszködnek, itt pedig húsz darab is hever belőle kihasználatlanul — mondta az elnök. A KTSZ-be lépésekor igyekezett bennünket meggyőzni arról, hogy nincs szerszáma, és most itt mennyi minden van. Ezek után világos, hogy a tarnaleleszi asztalos részlegben miért kerestek keveset. Azért, mert kellett az erő az esti munkához is. Kakuk elvtárs azzal mentegette magát, hogy hasonló eset más szövetkezetnél is előfordul. Ez nem mentség! Megengedhetetlen, hogy akkor, amikor az új ház építéséhez a KTSZ segítségét kérte és meg is kapta, visszaéljen ezzel, s magas áron munkákat vállaljon, esténként ajtót, ablakokat készítgessen lakásán.

Szövetkezeteinkben még vannak dolgozók, akik nem értik meg, hogy a kontárkodással a népgazdaságot, a szövetkezetei, tehát magukat is megrövidítik. Szemérmetlen módon becsapják a dolgo. zókat, saját társaikat is. Mert, ha a szövetkezetben becsülettel, szorgalommal dolgoznak, több keresetet vihetnek haza, s nincs szükség arra, hogy munkájukat este még otthon is folytassák. Ezen most Kakuk Ágoston is gondolkozhat, mert a fegyelmi bizottság nem lesz vele szemben elnéző* Ez az eset legyen intő példa, minden KTSZ-tag előtt.

Pelyhe József Eger, KISZÖV

Kovács flórian szövetkezeti tag: U mázsa gabona

Szép jövedelemhez jutnak a tarnazsadányi Táncsis Termelőszövetkezet tagjai egész évi ló munkájuk nyomán. Kiviláglik ez már most, amikor a szövetkezet kiosztotta a gabonaelőleget. A kötelező és szabad gabonabeadás teljesítése után négy kiló gabona jutott egy- egy munkaegységre. Kovács Flórián tehenész, aki feleségével együtt feji és gondozza a szövetkezet tehénállományát, eddig 600 munkaegységet teljesített. s erre 24 mázsa gabonát kapott előlegképpen. A végleges osztozkodásnál előreláthatólag mégegyszer ugyanennyi jár majd Kovácséknak. Nem nehéz utánaszámolni. hogy csak gabonából 14 ezer forint lesz Kovács Flórián és családja iövedelme

Több tsz befejezte a cséplést a hevesi járásban

A hevesi járás termelőszövetkezetei a rossz időjárás ellenére is igyekeznek mielőbb befejezni a cséplést. Elsőnek a járásban a hevesi Kossuth, a tarnaörsi Dózsa és a tarnabodi Április 4 tsz-ek fejezték be a cséplést, és ezzel egyidőben

eleget tettek gabonabeadási kötelezettségüknek. Jó termés- eredmény mutatkozik már az eddigi cséplési eredmények alapján is a kiskörei Dózsa tsz-ben. Szikes területről 10 mázsás búza átlagtermést takarítanak be holdanként.

Huszonhét mázsa haI a poroszlói halászszövetkezet zsákmánya

A poroszlói Május 1 halászati Termelőszövetkezet tagjai jó munkát végeztek. Az év első negyedében, az elhanyagolt vízterületeket megtisztították a vízinövényektől, megfelelő szakértelemmel gondozták a növekvő ivadékokat, s ennek nyomán egyedül júliusban 27 mázsa halat, két mázsával többet fogtak, mint az első negyedévben együttesen, A nagy halászzsákmány szép példányai közé tartozik a több mint 20 kilós harcsa, a 10 kilós ponty. A halászszövetkezet 27 mázsás zsákmányát az egri piacon hozták forgalomba a város dolgozóinak nagy megelégedésére.