Népújság, 1955. július (53-61. szám)
1955-07-14 / 56. szám
2 NÉPÚJSÁG 1953. július 14. csütörtöki NépnevelőértekezMet tartaná a füzesabonyi járás termelőszövetkezeteiben A füzesabonyi járás párt végrehajtóbizottság osztályvezetői, munkatársai, a termelőszövetkezetekben népnevelőértekezleteken beszélik meg a Központi Vezetőség június 8-i határozatából adódó feladatokat. Az értekezleteken egy-egy községben minden tsz népnevelő részt vesz, de meghívják ide a tömegszervezetek vezetőit és a falu legjobb népnevelőit is. Kedden este Poroszlón a Béke TSZ-ben 25 népnevelő vett részt az értekezleten. A népnevelők ígéretet tettek, hogy úgy foglalkoznak ismerőseikkel, rokonaikkal, szomszédaikkal, hogy azok minél előbb meggyőződjenek arról, hogy az ő helyük is a termelő- szövetkezetekben van. Vágó László elvtárs vállalta, hogy tíz családot szervez be a termelő- szövetkezetbe. Mester Vincze négy családdal foglalkozik, hogy azokból is tsz-tagok legyenek — a népnevelők 35 család beszervezését vállalták. Elmondották a népnevelők az értekezleten, hogy a pártszervezettől kevés segítséget kapnak munkájukhoz, nem hívja össze, nem tájékoztatja őket és sokszor nem tudnak választ adni egy-egy fontos kérdésre. Kérték, hogy a párt- bizottság, vagy a pártszervezet legalább kéthetenként ismertesse velük a legfontosabb párt- és kormányhatározatokat, így eredményesebb munkát tudnak végezni. De fontos azért is a népnevelők alapos felkészülése, mert az ellenség állandóan támad a tsz ellen. Különböző koholmányokat terjeszt, igyekszik félrevezetni a dolgozó parasztokat, és a tsz- tagokat is. Olyanokat hirdet, hogy a tsz-ek számára nem lesz szabadpiac, vagy úgy igyekszik akadályozni a tsz-ek számszerű fejlődését, hogy a tsz-tagokat arra próbálja rábeszélni, hogy ne vegyenek fel új tagokat, mert akkor kevesebb lesz jövedelmük. Ugyanakkor a gépi munka ellen is ágál. A népnevelőknek — hogy ezeket a káros híreszteléseket szétzúzhassák —, alaposan ismerni kell a párt politikáját, a kormányrendeleteket. Termelőszövetkezetük és a saját maguk életének példájával kell bizonyítaniok, hogy az ellenség romboló munkájával a dolgozó parasztok felemelkedését igyekszik hátráltatni. Üjlőrincfalván a június 8-i határozat után már három esetben tárgyalták a tsz vezetői, a munkacsapat-, a brigádvezetők, a kommunista és pár- tonkívüii népnevelők, hogyan fejleszthetnék termelőszövetkezetüket. Mind a három termelőszövetkezet felmérte, hogy kik érdeklődnek szövetkezetük iránt. Ezeket a családokat elosztották a népnevelők között. A Petőfi TSZ népnevelői 14 családdal, a Tízéves Évforduló 12, a Május 1 népnevelői 10 családdal foglalkoznak rendszeresen. Üjlőrincfalván a földterület 55 százalékán már szövetkezeti gazdálkodás folyik. Akadályozza azonban a nagyüzemi gazdálkodást, hogy a termelőszövetkezetek földje több száz darabban van. A pártszervezet, a népnevelők és a tsz-tagok elhatározták: felvilágosító munkájukkal elérik, hogy községük szövetkezeti község legyen és kérni fogják a földek rendezését, tagosítását. A füzesabonyi járás termelőszövetkezeteinek népnevelőértekezletei azt bizonyítják, hogy a népnevelők megértették a KV június 8-i határozatát és munkálkodnak annak végrehajtásáért. Az első gabonát a hazának! Versenykihívások a gyors gabonabegyújfősre A hevesi járás begyűjtési dolgozóinak értekezletén igen komoly és értékes versenykihívások történtek. A kiskörei Rákosi I. típusú tszcs a község többi I. típusú tszcs-it. a Dózsa TSZ pedig a tiszanánai Vörös Csillag TSZ-t hívta párosversenyre. Kisköre község a járás többi községével versenyez. Godó Kálmán tiszanánai begyűjtési megbízott a járás többi begyűjtési előadóit hívta versenyre az adminisztrációs munka gyors és pontos elvégzésében. Ugyanitt több, mint 400 gazda ígérte, hogy beadását közvetlen a géptől fogja! teljesíteni, Szuromi Sándor a! hevesi járás begyűjtési előadója a megye összes járásának előadóival versenyez. PALYAZAT A Földművelésügyi Minisztérium Kísérletügyi és Propaganda Főigazgatósága pályázatot hirdet az 1955. évi budapesti Országos Mezőgazdasági Kiállítás előkészületeivel, majd magával a kiállítással foglalkozó írásokra. Pályázni lehet a kiállítás célkitűzéseit előmoz. dító sajtócikkekkel, s fénykép- felvételekkel. A pályázaton csak újságban megjelent cikkek, a sajtóban közölt fényképek vehetnek részt, bármilyen műfajhoz tartoznak. A pályadíjak 300—1000 forintig terjednek. Felkérjük megyénk dolgozóit, hogy írják meg szerkesztőségünknek, hogyan készülnek a kiállításra, miért akarnak ott részt venni, mit tanultak az elmúlt évben rendezett kiállításból. írásával, amennyiben az a célnak megfelelő, mindenki résztvehet a pályázaton. VAN MIRŐL BESZÉLNIÖK... A Besenyőtelki Állami Gazdaságban az elmúlt héten megkezdődött az aratás. Cseh Lajos elvtárssal, a gazdaság pártszervezetének titkárával arról beszélgetünk, hogy a kommunisták, a népnevelők hogyan segítik ezt a nagy munkát. Abból amit elmond és ami a gazdaságban tapasztalható, kiderült: azon túl, hogy a kommunistáik és a népnevelők is aratnak, vagy a gazdaságban adódó más munkát végzik, nem igen segítik az aratást. Legalább is politikai munkával, felvilágosító szóval nem. A pártvezetőség június elején tárgyalta az aratásra való felkészülést, itt azonban megfeledkeztek a népnevelőkről s így nem meglepő, hogy népnevelő-értekezletet is több, mint egy hónappal ezelőtt tartottak. A népnevelőket nem Sályi János Heves megyei hékeiitkár beszámolói helsinki »fiáról Városunkat az a kitüntetés érte, hogy Sályi János béketitkár részt vehetett a helsinki béke-világtalálkozón. Sályi elvtárs most élményeiről beszámolót tart. Esztergomban, Nyíregyházán, Hajdúszoboszlón. majd 19-én Egerben. 20-án Gyöngyösön tart előadást. Olvasd, terjeszd a Népújságot! szerkesiíőhizeUságának felhívása Pártunk politikájának minél szélesebb körben való ismertetése, meeycnk dolgozóinak rendszeres tájékoztatása érdekében a Népújság szerkesztő bizottsága és kiadóhivatala alkotmányunk évfordulójának tiszteletére július 10-től pályázatot hirdet a Népújság olvasótáborának növelésére. A cél az, hogy minél több dolgozóhoz eljuttassuk pártunk megyei lapját — a Népújságot. Az olvasótábor kiszélesítésében — a pályázaton — részt vehet lapunk minden olvasója, levelezője, a párt- szervezetek népnevelői, a sajtófelelősök és a postások, a tömegszervezeti aktívák. A terjesztés eredményét a szerkesztő bizottság szeptember 20-án értékeli és a legjobb eredményt elérőket — akik legtöbb új előfizetőt gyűjtenek — jutalmazza. Az, aki augusztus 20-ig 1. legalább 10 előfizetőt gyűjt, egy könyv, 2. aki 20 előfizetőt gyújt, 4 könyv, 3. aki 25, vagy ennél több előfizetőt gyűjt, 5—10 könyvjutalomban részesül! 4. a legjobb eredményt elért város, község, vagy üzem a jutalmakon kívül elnyeri a szerkesztő bizottság zászlaját. A pályázaton résztvevők a megrendelőlapokat a községi postahivataloknál vegyék át s ezt kitöltés után ugyanoda juttassák vissza. A hivatal a leadott megrendelőlapokról elismervényt ad. A Népújság előfizetési díja félévre 21 forint, negyedévre 10,50 forint, egy hóra 3,50 forint. A pályázattal kapcsolatosan felvetődő kérdésekre, személyesen, levélben, vagy telefonon részletes felvilágosítást ad a Népújság szerkesztősége és a kiadóhivatal. készítették fel az aratásra. így azok nem is foglalkoznak, nem is beszélnek fontosságuknak megfelelően az aratásról. „Mit kell erről különösebben beszélni“ — mondja Cseh elvtárs. — Pártnapon, termelési értekezleten, gazdaságvezetői értekezleten erről már volt szó.“ Igaz, erről, ezeken az értekezleteken beszéltek, de még volna miről beszélni, volna mire felhívni a figyelmet. íme — csak egyetlen — „beszédtéma“ a népnevelők számára. Az állami gazdaságban látszólag — de csak látszólag — könnyebb az agitáció, mint a falusi népnevelők munkájában. Itt a gazdaságvezető utasítja a dolgozókat egy-egy munka elvégzésére. S hogy ezzel a jólismert szólással éljek, nincs mese — az utasítást végre kell hajtani. De az nem mindegy, hogyan hajtják végre a munkát, s ebben már nagy szerepe van a népnevelőknek, a felvilágosító szónak. Itt van például az aratás. A kalászosok beérnek, az igazgató kiadja az utasítást, a munka megkezdődik. Arról, hogy arassanak — igaza van Cseh elvtársnak — nincs mit beszélni. De arról már van, hogy minél kevesebb legyen a szemveszteség. S ez függ a gépkezelőktől. a szerelőktől, a fo- gatosoktól, a cséplőcsapattól, szinte a gazdaság minden dolgozójától. Nem mindegy az, hogy mennyi szem pereg el. Ha például a 496 hold búzából holdanként „csak“ 20 kiló is elpereg, ez már csaknem 100 mázsa búza, legalább 40 embernek az évi fejadagja. S ha 30 kiló pereg el holdanként már 60 ember évi kenyere veszett el. S ez nem mindegyt Hogy minél kevesebb szem peregjen el, hogy minden szem. életet megmentsenek — ezérí kell harcbavinni a népnevelő- két. Ezért kell beszélni az aratág idején is a munkafegyelemről* a gépek jó kihasználásáról, de egy sor olyan más kérdés is van, amiről nem csak aratáskor, hanem állandóan lehet ég kell beszélni. Ilyen például többek között a takarékosság* a gazdaságosabb termelés és a június 8-i határozatban is van „egy-két“ dolog, amiről beszélj ni lehet. A nemzetközi kérdésekről sem árt tájékoztatni időnként a dolgozókat. Az is probléma a gazdaságban, hogy hol és mikor agitáljanak, mint ahogy Cseh elvtárs mondja: „idő sem nagyon van“. Hol és mikor agitálhatnak mégis a népnevelők? Mindenütt, ahol emberek vannak. A mezőn munka közben, ebédszünetben, vagy a vacsora ideje alatt este a szállásokon. A jó népnevelő mindig talál módot és alkalmat, hogy a párt szavát hallassa; S ha a népnevelő „jól beszél“, szívesen is hallgatják a dolgozók és a szavakból tett lesz, jobb munka, a párt politikájának megvalósítása. Van tehát miről beszélniök a népnevelőknek, csak foglalkozni kell velük, meg kell tölteni tarsolyukat érvekkel, szempontokkal. S ez a pártszervezet feladata. Jelentés az aratókról Az uratás az egész szövetkezet ügye Az átányi Petőfi TSZ-ben a segédüzemek dolgozóit és a családtagokat is bevonták, hogy határidő előtt két nappal befejezhessék az aratást. A kereszteket úgy rakják, hogy a tarlóhántást azonnal elvégezhessék és így egyre fejlődő állatállományunk átteleltetésé- hez megfelelő takarmányalapot biztosítsanak. Barna Sándor Atámy A hatvani járás szövetkezeteinek életéből A beérett gabona szemvesz- teségnélküli aratása érdekében a hatvani járás szövetkezetei késedelem nélkül fogtak hozzá az aratáshoz. Hatvanban a Petőfi TSZ 30 holdas őszi árpáját levágták a horti gépállomás segítségével. Holdamként 13 mázsás termést vár a tagság. A HASZNOS1 „CSODA“ Karácsond nem hagyja magát Karácsond község dolgozó parasztsága igen lelkes ver- senymozgalmat indított el a begyűjtés sikere biztosítására. A jó eredmény nem is marad el. ha mindenki úgy teljesíti a kötelességét, mint Debrei János 10 holdas (Vöröshadsereg út 57. sz.) tanácstag és Tóth I István háromholdas dolgozó \ paraszt, akik állat és állati ter. mékbeadást már egész évre! teljesítették. Vállalták azt is, hogy egyenest a géptől viszik [ be a gabonát. Üzemünk dolgozói a jövőben is túlteljesítik tervüket Jelentés az Egri Lakatosárugyárból A lakatosárugyár dolgozói megértették, miért vált szükségessé a termelés fékjévé vált normák módosítása. Tudják, hogy akadályozták a munkaversenyüket és lefokozták a vei senylendületet. A normarendezés első napjai máris bebizonyították ezt. Felélénkült a munkaverseny, s dolgozóink már az első napokban igen szép eredményeket értek el. Numann György ifjúmunkás, az öthónapos kiváló dolgozó jelölt, az első napon már 294 százalékot ért el a csővezeték karima készítésben. Vagy Karkusz József pártvézetőségi tag 232 százalékot ért el hasonló munkabeosztásban. A fiatalok élenjárnak a versenyben, de az idősebbek sem maradnak el. Szemző Flórián szakszervezeti bizalmi 138 százalékot ért eL Női dolgozóink méltó társaik a férfiaknak: Mezei Bér- talanné 143. Vincepap Sándor- né 122, és Melczer ErzsébeJ ifjúmunkáslány 126 százalékot mutatott fel. Persze nem mindenütt érnek el kimagasló eredményeket, vannak olyan munkaterületek.; r 2 ahol a hibás műszaki vezetes,: a hiányos anyagbiztosítás, vagy éppen a dolgozók hibái j máris megmutatkoznak. Ezeken a jövőben változtatni, javítani szeretnénk. Dolgozóink és üzemünk vezetősége mindent megtesz a tervteljesítés meggyorsításáért az olcsóbb és jobb termelésért Virányi Péter Egri Lakatosárugyár ÜB-elnöke A miről Itt szó lesz, az J * még abban az időben történt, amikor Hasznos „jelenő“ hely volt. Ekkor még nem volt köztudomású, hogy Klára asszony legalább úgy szereti az italt, mint a pénzt, s hogy nála éjszakánként nem a szűz Mária jelenik meg, hanem más — férfi látogatói vannak. Egyszóval, amikor virágzott Hasznos, egymást követték az autókon, a kocsikon, vonatokon érkező zarándoklók. Látogatták a frissen festett Má. ria szobrot, irigyelték Klára asszonyt látomásáért, szürcsölgették a csodakút zavaros vizét. Eseményünk egyik vasárnapon történt. Énektől, imától volt hangos a környék. Ekkor érkezett hősünk a kis mátrai községbe. Gyalog jött Budapestről. No, nem a maga jószántából lovagolt ő az apostolok lován, de hát egyetlen fillér sem árválkodván a zsebében, kénytelen volt az amúgy is nyúzott bakancsát a hosszú úton koptatni. Alacsony, 50 év körüli, pirosló orrú ember a hősünk. Soha nem járt még errefelé, nem hallott a csodatevő helyről. Nagyon meglepte hát a kis faluban nyüzsgő sokaság, a rengeteg koldus, a még rengetegebb pap és a sok bazáros sátor. Érkezésekor bizony éhes volt és szomjas, a fővárosban elmulatott pénz most igen hiányzott. Irigykedve nézte a koldusok kalapjába hulló filléreket, s gyékran tévedt szeme a vendéglő felé. Mivel a kettőt, a pénzt és a vendéglőt nagyon egybetar- tozónak tudta, a kettő között ólálkodva töprengett. 1 gv jutott el a Mária■* szoborhoz. A szobor előtt bénák, némák, nagyon betegek és könnyebb betegek nyújtogatták karjukat a szobor felé. Ezeknek is hullt a szánakozók fillérje. Ekkor született ragyogó elhatározása. Odatérdelt a némák csoportjához és karját nyújtogatva ő is, mint akinek nincs hangja, könyörgött a szoborhoz. Azért-e, mert új ember volt. azért-e, mert nem volt elég szánalomra- méltó — igen ritkán csör- rent pénz a, Italapjában. A meleg, a szomjúság igen bántotta, már-már bánni kezdte, hogy ideszegődött. De élelmes ember lévén, megpróbálta gyorsítani a szívék megindulását, rövidíteni a könyörgés idejét. Előbb próbaképp csak any- nyit mondott ki a segíts Mii. riából, hogy „se ... se", és mikor gyakrabban kezdett pendülni a fillér a kalapba, kimondta a segíts szócskát is. Törve, akadozva, ameny- nyire bírta artikulátlanul, de nagy nehezen csak kimondta. Abban a pillanatban a figyelem középpontjába került. Hulltak a fillérek, a forintok, volt olyan, aki pénzével együtt a szánakozás könnyét is a kalapba pottyantotta. J átván a sikert, egyre szomjasabb lett, s egy. re hangosabban kérte a Mária segítségét. S amikor már úgy érezte, hogy nem bírja tovább a szomjúságot, gondolta, meghálálja a forintokat és egyből kivágta: „Segíts Mária.'“ A tömeg felújjongott. Hullt a pénz a kalapba, volt, aki a Tedeumot kezdte énekelni ■— ő volt az ünnepelt. Erre nem számított. De nem számított a „néma“ megszólalására a szobor mellett strázsáló plébános sem. Plébánosunk bosszankodva lát. ta, hogy megint huncutság történt — ezzel az emberrel nem beszélte meg előre a dolgot. Mindjárt hősünk mellé furakodott hát, s gondolván, mentsük, ami menthető, arra kérte a „némát“, hogy hálálja meg a szűz Mária segítségét — adakozzon a szegényeknek. Barátunk azonban most már süketté is vált, az istennek sem akarta megérteni, mit mond néki a pap. Térdeplőstül elzsibbadt lábbal vánszorgott kifelé a tömegből, hogy egy kis kerülővel a vendéglőhöz jusson. A „csoda“ azonban nem menekülhetett olyan könnyen. Már mindenkit lerázott magáról, de a kövér pap lihegve és izzadva, csak nem tágított mellőle. A mikor a vendéglőben a három deci bort kikérte, ott állt mellette a plébános úr. Félrehívta hősünket és istenre, a szűz Máriára hivatkozva felezést követelt. Nem ment ez olyan könnyen. Nem, hogy a felezés, de még a tízszázalékos jutalék sem. Ha azok az emberek, akik a prédikáló káplán szavát hallgatták — arról, hogy ma a szűz Mária ismét megkönyörült egy némán — hallották volna az alkut, még nagyobb csodát láthattak volna. Az előbb még néma. alázatos ember, igen csak emlegette az istent, a Máriát és a szenteket. a plébános úr meg alig győzte magára hányi a keresztet. Papp János A horti Petőfi TSZ is le-í aratta 21 holdján az őszi árpát. utána azonnal elvégezték a tarlóhántást is. A járás tsz-einek több mint 1300 hold gabonája van, amit a családtagok segítségével igyekeznek learatni. Sebestyén János Hatvan i Gazdagyűlés Zaránkon gazdagyűlésen vállalta a község lakossága, hogy nyolc nap alatt elvégzi az aratást. Lövei József másfél hold őszi árpáját learatva, borsóval és kukoricával vetette be a területet. Fehér Elek tanácstag a körzetében végzett fel- világosító munkával arra törekszik, hogy elsők legyenek az aratásban és begyűjtésben* Fehér József Zaránk Másodvetés Sarudon a Kossuth TSZ 12 hold őszi árpáját learatták, amit azonnal tarlóhántás követett. így másnap a helyére már kölest és édescirokot tudtak vetni. Kardos Béla 12 ^holdas középparaszt 1200 négyszögölön végezte már el az aratást, a tarlóba rövid tenyészidejű kukoricát vetett. Raboczki Lajos Sarud A gépek jó munkája A hevesvezekényi Béke TSZ 15 holdas őszi árpáját a he- 3 vési gépállomás két aratógépe U0 óra alatt vágta le, majd Shárorn erőgép 6 óra alatt végszett a tarlóhántással is. Mindekét gép jó munkát végzett, S mégis kitűnt Stupek Benedek gLanz-Bulldogjával. A csoport tagjai igyekeztek a gépek Kai unkáját elősegíteni azzal, ahogy szinte percek alatt ke- 8 resztekbe rakták a kévéiket és \ leigereblyézték a tarlót. Tóth László Heves vezekény
