Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-14 / 56. szám

1955. július 11. csütörtök. NÉPÚJSÁG 3 À TÉGLAÉGETŐK EXPORTRA TERMEL A MÁTRADERECSKEI TÉGLAGYÁR Virágzóvá tehetik községüket Jómódúvá válhat a Zagyvamente NÉHÁNY HÉTTEL ezelőtt ismeretlen emberek jártak a Mátraderecskei Téglagyárban. Idegen nyelven beszéltek, a gyár dolgozói nem tudták, mi járatban vannak. Csak gyaní­tották, hogy a tégla érdekli őket, mert állandóan azt vizs­gálták. Mint később megtud­ták, az idegenek a csehszlovák építőipar megbízottai voltak. Nem véletlen, hogy a cseh­szlovák építőipar innen rendelt nagy mennyiségű téglát. A Mátraderecskei Téglagyár dol­gozói évek óta büszkék gyárt­mányaikra, Az új gyár felépü­lése óta még nem volt kifogás az itt készült tégla, vagy cse­rép minősége ellen. A szomszé­dos ország megrendelése en­nek tudható, ez pedig csak fokozta a jó hírnevet. „Exportra termelünk“ — hangzik itt is, ott is a mun­kásoktól s mosolygó arccal mondják: „Na, elvtárs, ezt néz­ze meg! — olyan a csengése, mint az ezüsté.“ Bizonyításul egymáshoz is ütnek két téglát. Valóban, jó munkával, kiváló minőségi termeléssel elérték, hogy a fennállása óta először, Mátraderecske exportra termel. Nagy utat tett meg a gyár a Bell Miklós-féle roskadozó ke­mencéktől a mai korszerű, gé­pesített üzemig a körkemen­céig. De nem kevesebb utat tettek meg az itt dolgozók a szakmai fejlődésben sem, akik a töredezett, gyenge minőségű téglakészítéstől a nagy szilárd­ságú 154/cm- minőségű téglák gyártásáig eljutottak. Sokat se­gítettek az új módszerek, leg­főképpen a szovjet Duvanov égetési módszer, melyet ered­ményesen alkalmaznak az itte­ni égetők. Naponta mintegy 30 ezer darab nagyszilárdságú export tégla, 10 ezer darab elsőosztá­lyú tégla és 16 ezer darab első­osztályú cserép hagyja el a ke­mencét. Silány minőségű árut nem készítenek. A selejtet szé­gyennek tartanák az égetők. A jó minőség mellett tervüket is állandóan túlteljesítik. A má­sodik évnegyedet 145 százalék­kal zárták, de azóta is napról napra megütik ezt a szintet. HOGY A GYÁR valameny- r.yi dolgozója helytálljon mun­kahelyén, elsősorban a kemen­céken múlik, nem do!gozott-e hiába az agyagbányász, a prése­lő, vagy a szállító. Fokozott fele­lősség van az égetőkön, be- és kiihordókon. Hat égető dolgozik a gyárban, valamennyien jól képzett, a szakmát alaposan is­merő égetőmesterek. Kiss Sz. István élmunkás brigádvezető, már 26 éve dolgozik ebben a munkakörben, Kiss 1. Sándor 25 éve van a gyárban, de Ko­vács ník Imre bácsi sem ok nél­kül jár Putnokra, Gyöngyösre, Egerbe, Görömbölyre, hogy a munka folyamán szerzett ta­pasztalatait átadja. Jogos hát büszkeségük, mikor mondják: „ide még nem jött idegen ége­tő — de mi már sok gyárnak segítettünk“. Az ő munkájuk, a jó minő­ségért való harc már a kemen­cének szállítandó nyers tégla kiválasztásával kezdődik. A behordok is alaposan megné­zik, melyik fal a legszikkad­tabb, mégis le-lejönnek a ke­mencétől ellenőrizni, hogy a másfélmilliós nyers tégla közül a legszárazabbak kerülnek-e a tűz elé. Az így kiválasztott nyers tégla csilléken a meleg kemencekamrába kerül, s mire a tűz ide ér, még az a víztar­talom is elpárolog, amely a sza badszárí tókoA megmaradt benne. Horváth c Sándor, Ka­pás Ferenc, Vas Mihály és a többi behordok hű segítőivé váltak az égetőknek, Tudják, az ő munkájukon is múlik, ki­ég-e rendesen az agyag. Ezért a lábazat után sarokról sarok­ra rakják a téglát, hogy töké­letesebb legyen az égést segítő huzatjárás. Két tűzelősor közé két sor cserepet raknak, így vegyesen ég ki a tégla, cserép és kúpcserép. AZ ÉGETŐK nem tétlen­kednek berakáskor sem. A szárítónyílásokon át ellen­őrzik, szabályosan képezték-e ki a ritkarakást, mely a szén szétszóródását segíti elő. Mi­kor mindez megvan, a bera­kott kamra ajtaját kétsorosán befalazzák. Fenn a kemence tetején a sok száz sipkaszerű szórólyuk között két kis fakereszt jelzi a tűz haladását. 18—20 sor van befogva égésre egyszerre, a ha­ladás pedig 3—4 sor műszakon­ként. így a tűz két nap alatt éri el az új anyaggal megra­kott kamrát. Tűz még nem ég a kamrában, de a nagy melegtől már izzik a nyers tégla. Mire eléri az 500 fokot, szenet szór­nak rá. Ekkor kezdődik a tu­lajdonképpeni égés. Az égetők vigyáznak arra, hogy megfele­lő, állandóan növekvő hőfokon tartsák a kemencét. 30 órán át 1050 fokra hevítik. Ekkor már szép, világos narancs színű a tégla. Ezután a huzatharang lezárul, az égés megszűnik. Mindezt „szemre“ csinálják, fokmérőt nem használnak. De nem is szükséges, mert a gya­korlott szakemberek annyira ismerik az égetés technikáját, hogy még csak véletlenül sem égetik túl, vagy hagyják nyer­sen a téglát. Az időjárás nagy­ban befolyásolja munkájukat. Egész más színt ad a tűz pél­dául borús időben, vagy éjjel — mint nappal. Azonban mint ők mondják: ..Azért dolgozunk már itt 25 éve, hogy ismerjük az égetés fortélyait“. ÉGÉS UTÁN. még két na­pig kemencében van a tégla, hogy a hülés fokozatos legyen. De ezt a folyamatot meggyor­sítják. A befalazott kamra-aj­tón egy kis szelelő rést ütnek, majd azt állandóan bővítik. Két nap múltán pedig a ki­hordók: Kovács barna Imre, Fazekas István és társaik, ra­kodóba szállítják a kiváló mi­nőségű vöröses, sárga színű téglát. így válik a nyers agyagból — több emeletes lakóházak, gyárak építéséhez alkalmas — nagyszilárdságú égetett tégla, melynek nyomószilárdsága 154 kilogramm négyzetcentiméte­renként. A behordás, égés és kihordás folyamata így leírva talán von- tatottnak látszik. A valóság­ban mindez állandóan folya­matban lévő gyors munka. A tégla szinte ömlik a kemencék­ből, hisz két tűzrendszerrel 18 kamrás kemencében dolgoznak. A jóminőségű tégla gyártása­kor az égetők egy percre sem feledkeznek meg a takarékos­ságról. Úgy elégetik a szenet, hogy a salakban még nagyító­val sem lehetne találni éghető anyagot. Az eredmény három hóngp alatt 95 mázsa szén megtakarítás. Nem hiába nézik tehát bol­dogan a mátraderecskei égetők a Somoskőújfalui határállomás­ra irányított vagonokat. Az ő jó munkájuk dicsérete minden egyes szállítmány. BÓDI JÁNOS A Minisztertanács nagyje­lentőségű határozatot hozott a szarvasmarhatenyésztés fej­lesztésére. A határozat értel­mében az állam tízezer te- nyészérett és tízezer vemhes üsző felnevelésére köt szerző­dést a termelőkkel. A szerző­déssel lekötött üszőkért dara­bonként három részletben 1500 forint előleget kap a tenyésztő. A törzskönyvezett tehéntől Kifizetődő az állattenyésztés — tartják a mátraderecskei dol­gozó parasztok. S hogy ez így van. azt igazolják a számok is. Orosbarna Sándor középpa­raszt hat darab, Benkő István, ifjú Fodor Bertalan és Horváth g. Sándor öt-öt darab szarvas- marhát tartanak, s ennek nagy része növendékmarha. Horváth t. András, Orosz b. Imre, Kiss I. István és még sokan mások két borjút is nevelnek. Nem kevés azoknak a száma, akik szerződést kötnek borjúneve­lésre. Kovács k. József pél­dául nemrég adott át kettő darab szerződött bikaborjút. „Nem fizettem rá — mondja —, mert az állam jól megfizetett érte.” Hogy amit mond, való­ban így van, bizonyítja, hogy újra borjú van az istállójában. De a szerződéses borjúnevelés AMIKOR vonatunk az Erő­mű mellett haladt, Kiss Marci bácsi odaszólt útitársának.. — Ládd-e, itt valamikor répaföldek voltak, most meg villamosáramot „terem" a föld! Marci bácsi az egyik alföldi faluból jött fiát meglátogatni Petőfibányára. Hajdan a cse­lédsors űzte, hajtotta erre a vidékre. Most pedig látogató­ba utazik és megállapítja a nagy változásokat. Van is mit megcsodá’ni! Nemcsak az Erőmű jött létre, hanem maga a táj is megvál­tozott, de legfőképp mások az emberek. Hatvan környékén származó üszőért kilogram­monként 11—12 forintos, a nem törzskönyvezett tehéntől származó üszőért 9—11 fo­rintos árat fizetnek. Ezen túlmenően a héthónapos vem­hes üszőért még 1000 forint vemhességi pótlék is jár. Szer­ződést lehet kötni ezen kívül ötvenezer mustratehén felja­vítására is. A ráhizlalt súlyért kilogrammonként 14 forintot fizet az állam a termelőnek. mellett gondoskodik Benkő András is, aki hat darab szarvasmarhát tart, s jelenleg két borjúra szerződött az ál­lammal. A község gondosan foglal­kozik az állattenyésztéssel, a marhalevél iktatóban ritkán akad eladás, annál többet hoz­nak a faluba a gazdák más községből. Az eredmény, hogy ma már jóval több a szarvas­marha-állomány, mint egy év­vel ezelőtt. És ennek 40 száza­léka növendék jószág. Most a legeltetési bizottság segítségé­vel azon fáradoznak a gazdák, hogy az erdőgazdaságtól kihar­colják a mocsojási dűlő mint­egy 100 hold fás területét lege­lőnek. hogy tovább növelhes­sék eredményüket. Nem vitás, jól gondolkodnak a mátrade- recskeiek. tés jelentőségére hívják fel figyelmüket, hiszen a takar­mányhiány döntő oka annak, hogy ilyen kevés a szarvas- marha. A másodvetéshez szük­séges vetőmagot, a tanács biz­tosítja. Szeptemberre szarvasmarha­állományukat 40 százalékkal akarják növelni. A vas- és fémgyűjtő hónap befejeződött. Megyénk föld­művesszövetkezetei 45 vagon vasat, 3,3 vagon színes fémet adták át a MÉH-telepeknek. A földművesszövetkezetek által begyűjtött vas- és fémhulla­dék 194 traktor előállítására elegendő, tehát jó munkájuk­kal hozzájárultak a mezőgaz­daság gépesítéséhez. Megyénk a vasgyűjtési tervet globáli­san 175.1 százalékra teljesítet­te. A Kohó -és Gépipari Mi­nisztérium által indított ver­senyben országos viszonylat­ban a tódebrői földművesszö­vetkezet lett az első. Elnyerte a minisztérium serlegét az 550 mázsás vasgyűjtéssel. A földművesszövetkezetné) kiváló fémgyűjtő munkájáért dicséretet érdemel Stekkelpack Imre ügyvezető, s a földmű­vesszövetkezet felvásárlója, Tarnavölgyi István. Megyénkben a járások kö­zött a füzesabonyi járás lett az első 218 százalékkal. Egyet­hatalmas gabonatáblák, zöl- delő kapások élénkítik a tájat, de a sok kincset már nem va­lami henye földesúr fogja el­verni külföldön, hanem azok é'etét teszi szebbé, emberibbé, akik megdolgoznak érte. A Dózsa, Petőfi és a többi tsz szorgalmas népe itt a föld ura. Csak az a csodálatos, hogy még nem mindenki látja azt a sok-sok lehetőséget, amit ez a vidék nyújt. Valamikor pél­dául a Zagyvamentén virágzó kertészet folyt. A környék népe emlékszik Wampetich „úr” kertészetére, ami valósá­gos kincses bányának tűnt a szemükben. Megpróbálta né­hány kisebb gazda is követni példáját, de meg sem közelít­hették az eredményeit. Hon­nan is lenne egy pár holdból annyi anyagi erő, ami egy korszerű kertészet berendezé­séhez szükséges. Ha egy pár hold nem is ad alapot hozzá, az utat már meg­mutatta Hatvan. A Dózsa TSZ például tízholdas kertészete révén már az iclín igen ko­moly bevételhez jutott. A ko­rai növényeket betakarították, értékesítették. Az egyhoidas karalábé mintegy nyolcezer forintot hozott és a helyén már új növény virul. LŐRINCIBEN is vannak, akik felfigyeltek már erre a nagy lehetőségre. Néhányan a télen gondolkoztak azon, hogy ki kell zökkenteni a falu dol­gozó parasztságát a régihez való görcsös ragaszkodásából. Amikor aztán látták azt. hogy nemcsak Hatvanban, hanem Mezőtárkányon is jó módot biztosít a közös gazdálkodás, még jobban megerősödtek el­határozásukban. Igen. a mezőtárkányi ki­rándulás nagy hatással volt. A kerekharaszti tsz-tagokkal utaztak együtt, akik elmond­ták, hogy nekik még hat zsák búzájuk áll a kamrában. Me­zőtárkányon aztán saját sze­A szarvasmarha-állomány mennyiségi és minőségi fej­lesztésének elengedhetetlen feltétele a kiváló minőségű, magas tejhozamú anyáktól származó, eredményesen ter­mékenyítő, jó átörökítő ké­pességű bikák használata. Ál­lamunk a szerződéses nevelé­sen keresztül egyre több olyan törzskönyvi ellenőrzés alatt álló szülőktől származó bikát helyez ki köztenyésztésbe, amelyek 4000 kg, 4 százalékos zsírtartalmú tejet adó anyák­tól származnak, s külemi pontszámúk 80 felett van. Tapasztalhatjuk, hogy köz­ségi tanácsaink és az újjászer­vezett legeltetési bizottságok több gondot fordítanak az ér­tékes apaállatokra. Kápolnán, Ujlőrincfalván nemcsak az egész évi szénaszükségletet biztosították, hanem még tar­talékot is. Tiszanánán a gép­állomás fűkaszájával kaszál­len községe sincs, amelyben 100 százalékon alul lenne a fémgyűjtés tervteljesítése. Ki­váló munkát végzett a füzes­abonyi földművesszövetkezet­nél Fázold Károly ügyvezető és Antal József üzemágvezető. tervüket 324 százalékra telje­sítették. A Kál és Vidéke Körzeti föld m ű vessző vet keze l 248 százalékkal járult hozzá a járás eredményéhez. Megyénkben 10 olyan föld­művesszövetkezet van, ame­lyik nem teljesítette tervét A leggyengébb eredmény a ver­peléti földművesszövetkezet 55,9 százaléka. A gyöngyösi járásban a domoszlói földanű- veeszövetkezet került élre 283 százalékkal. A földművesszövetkezetek további feladata, hogy az el­következendő időben is gyűjt­sék a mellékterméket és hul­ladékot. továbbra is jó mun­kát végezzenek. Szalai Ferenc Eger műkkel is meggyőződtek ar­ról, hogy a közös vagyon gya­rapodásával párhuzamosan mennyire emelkedik az egyé­nek jóléte is. Pedig igen vizs­gáló szemmel néztek körül! A legkisebb hibát is észrevették, szóvá is tették. így például keveselték a jószágállományt. De bizony még a rossz szán­dék sem talált olyasmit, ami kedvet szegő lett volna. Idős Ludányi Mihály már a hazavezető úton megtervezte, hol mit fognak termeszteni; — A Zagyva mellett kertészet lesz, amit persze szakember vezet. Dinnyéseket is létesí­tünk, hiszen a dinnye termesz­tés is jó jövedelmet biztosít; Hát még ha az Erőmű meleg vizét is felhasználjuk és üveg­házat létesítünk! Mások is hasonló gondolatokkal foglal­koztak. KOVÄCS MIHALT haza­érkezése után nem is sokat teketóriázott. Aláírta a be­lépési nyilatkozatot, rálépett az új útra. Most a többieken a sor. Lőrincit figyelik a kör* nvék lakói, megteszik-e az első lépést saját boldogabb jövője felé vezető úton? A fel­tételek adva vannak. A falu határában a Zagyva, ma még kihasználatlanul folyó vize, ami pedig életet adhatna sok milliónyi növénynek. Kiváló minőségű föld várja a magot, hogy bőséges terméssel jutal­mazza meg a szorgos munkát; Az Erőmű meleg vizének ha­talmas energiája, a parasztság munkáját könnyítő gépek vár­ják hasznosításukat. A kör­nyék üzemi munkássága hatal­mas felvásárló piacot jelent és így biztosítja a helyi értékesí­tés lehetőségét. És mindenek­előtt ott van Lőrinci szorgtl- mas népe, .akik ha összefog­nak. felhasználják az adottsá­gokat, virágzóvá tehetik köz­lésüket. iámódúvá változtat­hatják a Zagyvamentét. Halasi László tatták le a szénát, s vontatóval hordták be. Sajnos. azonban vannak még olyan községek, ahol nem értékelik kellően az értékes apaállatokat. Abasá- ron például egy régi, sötét, hideg vízimalom belső részé­ben tartják az apaállatokat, s azok napfényt, csak a fedezte­téskor látnak. Nagyfügeden szalmával etették a bikákat, mert a községi tanács nem gondoskodott elegendő takar­mányról. A jövőben állat- tenyésztőinknek, állatorvo­sainknak, és agronómusaink- nak egyaránt sokkal több fe­lelősséggel kell foglalkozniuk az apaállatok gondozásának ellenőrzésével. Községi taná­csaink, legeltetési bizottsá­gaink használjanak ki minden lehetőséget, valósítsanak meg minden olyan javaslatot, amely előmozdítja községükben az állattenyésztés fejlesztését; Ahhoz, hogy eredményeinket fokozni tudjuk, a hibák kijaví­tása mellett komolyabb szak­mai munkát kell kifejteni. Biz­tosítani kell, hogy az apaálla­tok sehol se legyenek túlter­helve. Készítsünk a gulyákon nyári szállásokat a bikáknak, úgy mint Tiszanánán, ahol a szakszerű gondozás és takar­mányozás mellett biztosítják minden üsző vemhesítését; Gondosan kell összeállítani a nyári időszakban is a bikák takarmányát. Adjunk sokféle fűből álló, jóminőségű rétiszé­nát, s az adag megállapításá­nál ne a merev szabványt tartsuk szem előtt, hanem a bika kondícióját, életkorát, igénybe vételének mértékét; Biztosítani kell olyan takarmá­nyokat, melyek a keményítő érték és fehérje mellett vita­minokat és sókat tartalmaz­nak. Igen fontos, hogy nyáron 10—15 kilogramm zöldet, télen ugyanennyi silót, vagy karó­imban gazdag répafélét ad­junk a bikáknak. Gondoskod­junk a megfelelő sószükség- •letről is. Igen fontos, hogy na­ponta 2—3 óra hosszat jártas« suk az apaállatokat. Lakos Ferenc megyei apaállat-gazdál­kodási felügyelő ló munkát végeznek az egri Állami Áruház dolgozói Eredmény: kitüntetés, jutalom, prémium Az egri Állami Áruházban termelési értekezleten vitatták meg az áruház második ne­gyedévi tervtelj esi tését. Má- csai elvtárs, az igazgató, el­mondta, hogy az áruház for­galmi tervét 105,4 százalékban teljesítette. Az áruház 12,5 szá­zalékkal csökkentette önkölt­ségét, tíz százalékos kamat és fuvar, 50 százalékos útiköltség megtakarítást ért el. Az Ál­lami Áruház ezzel a teljesíté­sével elérte a kiváló ^vállalat cím elnyeréséhez szükséges szintet. Ebből az alkalomból osztották ki Szemenyei Sán­dornak, Takács Lajosnak, Apostol Sándornak és Asztalos Teréznsk az élenjáró kereske­delmi dolgozó oklevelet és a velejáró jutalmat. Dombo- róczki Ignác a kei’eskedelem kiváló dolgozója címet kapta. Mácsai elvtárs elmondotta, hogy ma már a kereskedelmi dolgozók is megbecsült dolgo­zói a társadalomnak, melyet a kiosztott kitüntetéseken kívül bizonyít az is, hogy a második negyedévben a fizetésen kívül harmincezer forint prémium­ban részesültek az áruház dol­gozói. Felhívta a figyelmet, hogy a harmadik negyedéves terv 500 százalékkal magasabb lesz és ezt csak úgy tudják tel­jesíteni, ha fokozzák a munka­versenyt, megjavítják a vevő- szolgálatot. Ennek érdekében bevezették, hogy az áruház a vásárolt árukat a vevők kíván­ságára díjtalanul hazaszállítja. A szarvasmarbaállontányt szeptemberig 40 százalékkal akarják növelni Gyöngyösön A gyöngyösi városi tanács mezőgazdasági osztálya elha­tározta, hogy megyénk dolgo­zóinak jobb húsellátása érde­kében szorgalmazza a szarvas­marha-állomány számszerinti és minőségi gyarapítását. A város dolgozóinak most 65 da­rab tehene van. A gazdákkal gyakran tartanak megbeszélé­seket, amelyeken a másodve­Eredményes volt a vas- és fémgyűjtés — A füzesabonyi járás minden községe teljesítette fémgyűjtést tervét — KÖZLEMÉNY Óvjuk a termést a tűzveszélytől Vasút mentén a mezőgazda- sági termények aratását az in­gatlannak a vasúthoz közelebb eső részén kell elkezdeni A tar­lót az aratás után azonnal fel kell gereblyézni, és a hulladék­tól meg kell tisztítani. A learatott terményt vasútvo­nal mentén a sínektől minél tá­volabb. keresztet, boglyát leg­alább 60 m, asztagot. kazlat leg­alább 100 m távolságon túl kell összerakni. Az az állami gazda­ság. termelőszövetkezet. illetve egyéni termelő, akinek földjén a termény ilyen távolságon túl a terület keskeny volta miatt nem helyezhető el. köteles terményét learat ás után azonnal behorda­ni. Vasút mentén a kereszt-cso­port vasúti töltés felé eső végé­től 5—10 m .távolságban legalább négybarázda szélességű védő- szántást kel! létesíteni az ara­tással egyidejűleg. A szomszédos terményterüle­tek védőszántásainak egymás­hoz csatlakozni kell. A vasúttól 300 m távolságon belül elhelyezett ke-eszt-esopor- tokat, boglyákat, asztagokat, vé­dőszántással körül kell szánta­ni. amennyiben a tarlóhántás három napon belül nem nyer befejezést. BM Heves megyei főosztály Tűzrendészed Osztályparancs, nokság (I Minisztertanács határozata a szarvasmarhatenyésztés elősegítésére Növekszik a szarvasmarha állomány Mátraderecskén VITA \ SZARVASMMIAMfmíS HIADMIRÓi Az apaállat goiidozásrcil

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents