Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-07 / 54. szám

NÉPÚJSÁG 1955. július 7. csütörtök. Segítsük a DISZ-szervezetek munkáját Nehány hete fejeződött be a DISZ II. kongresszusa. A kongresszus nemcsak ifjúsá­gunknak szabta meg hosszú időre a feladatokat, hanem megmutatta azt is, hogy párt- szervezeteink milyen segítsé­get adjanak ahhoz, hogy DISZ- szervezeteink végrehajtsák az előttük álló feladatokat. Nem másról van itt szó, mint a párt édesgyermekének támogatásá­ról. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ahol a párt- szervezet foglalkozik a DISZ— szel, ott ennek gyümölcse a gazdasági, kulturális eredmé­nyek mellett megmutatkozik abban is, hogy a párthoz, a néphez hű, a termelésben élen­járó DISZ-fiatalokkal erősödik pártunk sora, a DlSZ-szerveze- tek rendszeresen javasolnak tagjelöltet a pártszervezetekbe. S ezzel — egyidőben — erő­södik a párt és a DISZ is. Kö­vetendő példa a Xll-es akna üzeme, ahol a pártszervezet rendszeresen segíti a DISZ- szervezetet. Ez nemcsak a ter­melésben, hanem a rendszeres tagjelöltfelvételben is megmu­tatkozik. De foglalkoznak itt a Dísz­fiatalok másirányú nevelésével is. Most nyert befejezést pél­dául a Petőfi iskola első évfo­lyama. Pártszervezeteinknek különös gonddal kell most se­gíteniük az 1955—1956-os DISZ oktatási év előkészítését. Amel­lett, hogy a propagandisták biztosítása a DISZ részére a mi feladatunk, segítsünk a Dísz­nek a hallgatók kiválogatásá­ban is. Bízzanak meg alapszer­vezeteink egy-egy vezetőségi tagot a DISZ-oktatás előkészí­tésével. S amikor vezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen fog­lalkoznak a pártoktatással, minden esetben beszéljenek a DISZ felkészüléséről is, mert ez szerves része a pártoktatás­nak. Annál is inkább az egyik legfontosabb feladat ez, mert városunk területén a dolgozó ifjúság politikai nevelését az elmúlt két évben eléggé elha­nyagolták. A most belépett DISZ-tagok nevelése is — mi­vel eddig a szervezeten kívül állottak — megköveteli, hogy minél több Petőfi iskolát szer­vezzünk, mivel mintegy 500- zal nőtt a DISZ taglétszáma a kongresszusi előkészületek idő­szakában városunk területén. A dolgozó ifjúság nevelése a DISZ-feladata. Ezt azonban csak akkor tudja eredménye­sen megoldani, ha ehhez a munkához is megkapja párt- szervezeteinktől a megfelelő se­gítséget. A szocializmus építése ragyogó távlatokat tár az ifjú­ság elé. Ahhoz, hogy ezek va­lósággá váljanak, meg kell is­merkedniük a szocializmus út- jával, tennivalóival. Ezt pedig csak a marxizmus—leninizmus tanulmányozása teszi lehetővé számukra. Pártszervezeteink segítő képességétől függ tehát, hogy a DISZ teljes sikerrel folytassa minden területen az ifjúság szocialista nevelésének szép munkáját. Pártszervezeteink másik fontos feladata, hogy DISZ­szervezeteinket megvédjék minden ellenséges támadástól. A jobboldali elhajlás nyílt te­vékenységre ösztönözte az ifjú­ság soraiban megbújó ellensé­ges erőket, ezért mindennapi munkánk fokozottabb ébersé­get követel meg valamennyi­ünktől. Hogy ez mennyire szük­séges, igazolja a Vendéglátó Vállalat DISZ-szervezetének munkája is. Az elmúlt hetek­ben fény derült arra, hogy mi­ért hanyagolták el itt a fiatalok nevelését. A DISZ soraiban az ellenség volt a Vendéglátó Vállalat DISZ-titkára. Megté­vesztette az alapszervezetet, a városi DISZ-bizoÜságot és a kulákcsemete munkásnak adta ki magát. Vajon, milyen mun­kás az, akinek szülei kulákok, akiknek évtizedekig a felsza­badulás előtt és még utána is két kocsmájuk működött, az egyik Budapesten, a másik Gyöngyösön. Ki ne ismerné Gyöngyösön a „Kornits“-féle kocsmárost, akinek kocsmája mellett még szőlője is volt. Igaz. már nincs meg a kocs­ma, s a vagyon is eléggé le­apadt, de ettől függetlenül Kornits Erzsébet kulák maradt, nem válik dicsőségére a Ven­déglátó Vállalatnak, hogy tűri az ilyen Kornits-féle fkulálko- kat, s még hozzá olyan beosz­tásban. ahol ártani tudnak. Kornits kulák egész pereputy- tyával Amerika hangját hall­gatja, s napközben a pult mö­gött rémhíreket terjeszti. Ez az eset szolgáljon tanúlsá- gul valamennyiünk számára. Legyen ez tanúlság párt- és tö­megszervezeteink, továbbá va lamennyi gazdaság vezetőjé­nek, annál is inkább, mivel jó- néhány vállalatnál a „jó szak­ember elmélet“ alatt elősze­retettel a Komits-féle kulá- kokat védik, vaigy a hozzá hasonló ellenséges elemeket. A DISZ-szel való foglalko­zás és annak segítése váljon a gazdaságvezetők mindennapi munkájává — ez a munka a termelésben is meghozza a várt gyümölcsét. Pártszervezeteink és gazdasági vezetőink ne csak a DISZ-től várják munkájuk javulását, hanem ők maguk is segítsék dolgozó és tanuló if­júságunkat, az előttük álló nagyszerű feladatok végrehaj­tásában. Marosán Lajos városi párt VB-titkár Gyöngyös Az ígéret szép szó... Az erdőtelki DISZ-szervezet fiataljai panaszkodnak a helyi földművesszövetkezetekre. Nem másért, mint azért, mivel a szövetkezeti vezetőség még a tavasz elején ígéretet tett két tekepálya építésére. Az építkezés azonban a mai napig sem indult meg. Az ígéret szép szó... mond­ja a magyar szólás-mondás, s mi szeretnénk, ha az erdőtelki fiatalök mielőbb tekepályához jutnának. Reméljük, hogy a szövetkezet és a DISZ össze­fogásából mégis csak születik egy tekepálya... VITA A SZARVASMARHATENYESZTES FELADATAIRÓL A szarvasmarhatenyésztés jövedelmezőségéről A hatvani Dózsa Termelőszö­vetkezetben is sokáig az volt a vélemény, hogy nem kifize­tő az állattenyésztés. Ma már nincs a csoportnak egyetlen tagja sem, síki azt mondaná, hogy nem érdemes állatte­nyésztéssel foglalkozni. Mi okozta ezt a fordulatot? Az, hogy a tagság saját szemével győződött meg a nagyüzemi állattenyésztés hasznáról, jö­vedelmezőségéről. Ma már vi­lágosan látják, hogy a nagy­üzemi földművelés mellett nem lehet kifizető a kisüzemi állattenyésztés. A 8—10 da­rab szarvasmarha embert és igát éppen úgy lefoglalt, mint­ha kétszerannyi lett volna. A párt és a kormány 1953. évi decemberi határozata után fej­leszteni kezdték a csoport ál­lományát. Ma már 39 fejőste­henük van, hármat most vá­sárolnak, 30 növendék az után­pótlást biztosítja. Ezenkívül A törzskönyvezett állomány legszebb egyedei szabadpiaci értékesítésből ösz- szesen 61 347 forint tiszta jö­vedelme volt a csoportnak. Ha Itatják a kisborjakat a hatvani Dózsa tsz-ben egész évben csak 170 000 forint tot számolunk, ez is munka- egységenként 5,35 forinttal nö­veli a jövedelmet. Ismerik a tejhozam növelésének hasz­nát a szövetkezetben. Épp ezért olyan embereket állítot­tak a pártszervezet javaslatá­ra állatgondozónak, akik nem húzódoztak az újtól, bevezet­ték az egyedi takarmányozást, az itatásos borjúnevelést. Ter­mészetesen a szarvasmarhate­nyésztés haszna nemcsak a tejhozamban, hanem az utó­doknál és a trágyahozamban is mutatkozik. Termelőszövet­kezeteinkben mindenütt meg­van a lehetőség, hogy a hat­vani Dózsa TSZ-hez hasonlóan megteremtsék a nagyüzemi ál­lattenyésztés feltételeit, jöve­delmezővé tegyék a szarvas­marhatenyésztést. Sárközi Miklós Hatvan négy hízómarha és három apa­állat is van az istállóban. Milyen haszna volt a cso­portnak a tejből! Az első fél­évben a beadásból a csarnok­ba beadott szabadtejből és a A bíráskodás fontos helyet foglal el a szocializmus építésében — ezen a poszton áll a hatvani járásbíróság is JOG NÉLKÜL, törvények nélkül szocialista államunk nem tudná betölteni nagy fel­adatát. Az államhatalom gya­korlásának egyik fontos terü­lete az igazságszolgáltatás. „Ne mondj könnyelműen mások felett ítéletet” — mondjuk sokszor, de ez az igazság százszor jobban vonat­kozik azokra, akiknek hivatá­suk, hogy embertársaik mun­kája, viselkedése, esetleges bűncselekménye felett mond­janak ítéletet. A bírók mun­kájáról van szó. Az ő felada­tuk, hogy a társadalmi együtt­élés szabályai ellen vétő em­berekbe, a megtévedt dolgo­zókba beoltsák a törvénytisz­teletet, a társadalmi és sze­mélyi tulajdon tiszteletét. s helyes útra térítsék a téves úton járókat. Bíróságainkhoz nap mint nap fordulnak a legkülönbö­zőbb ügyekben. Van, akit a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntény miatt hoz­tak ide, van, aki lopást köve­tett el. vannak kulákok, akik szabotálás miatt kerültek a vádlottak padjára, míg mások a polgári perrendtartástól vár­ják az igazságszolgáltatást, de ítélkeznek bíróságaink váló­perekben és becsületügyekben is. Ezekben az ügyekben a bíró­ságnak — szorosabban a bí­rónak — belső meggyőződése szerint függetlenül minden befolyástól, kell ítéletet mon­dani. Ezt a belső meggyőző­dést azonban a marxista— leninista világszemlélet hatá­rozza meg. Az ítéletnek a szo­cialista humanizmus talaián állva olyannak kell lenni, hogy a dolgozók körében meg­vetést ébresszen a naplopók- kal. tolvajokkal, bércsalókkal szemben. ho"v megszilárdítsák a családhoz való új szocialista viszonyt, s hogy felvegyék a harcot népi demokráciánk minden rendű és rangú ellen­ségeivel szemben. EZ NEM KIS feladat. A bí­ráskodás fontos helyet foglal el a szocializmus építésében. Ezen a poszton áll a hatvani járásbíróság is, melynek külö­nös jelentőségét a környéken lévő ipari üzemek, s egyéb gazdasági gócok adják meg. A járásbíróságon a népi ül­nökök segítségével Fülöv An­dor elnök vezetése mellett ítél­keznek a bírák. Erélyes ítéle­teikkel védik a társadalmi tu­lajdont, harcolnak a párthatá­rozatok végrehajtásáért, meg­büntetik a feketevágókat, spe­kulánsokat, szabotáló kuláko- kat. Petőfibányán a bányafa lopás elharapódzott. Az ellen­őrzések során sok bányásznál bányafát, lécet, deszkát talál­tak. Például Lőrinc János he­ted magával öt darab öt - mé­teres bányafát, öt darab hajlí­tott széket, két ablaktokot, három köteg lécet és nyolc mázsa cementet lopott, s lo­pás közben Katona Bélát, a te­lep őrét leütötték. így kerül­tek a járásbíróság elé. A bíró­ság szigorúan ítélkezett a bűnszövetkezet tagjai felett. Pádárcsánvi 56 holdas ''iákot egy évi és nyolc hónapi bör­tönre ítélték a szerződéskötés szabotálása miatt, míg Miczhi János kulák feketevágás és üzérkedés miatt került a bí­róság elé. Példaképen még sok ítélet felemlíthető volna, melyek igazolják, hogy a hatvani já­rásbíróság a szocialista törvé­nyesség védője. Az ítéletek nevelő hatásúak, bizonyítja az. hogy a bűnügyek, tehát a bűn- cselekmények száma állandóan csökken. „Jó érzés meggyő­ződni arról, he— íté’etünk helyes volt. s azzal (bár ez ugyan ritka) még a vádlott is egyetért“ — mondja Fülöo Andor elvtárs. az elnök. S. M. petőfi bányai bányász. nem tartotta be a műszaki előíráso­kat, balesetet idézett elő. E miatt került a bíróságra. A tanács elítélte, S. M. pedig hozzáfogott a büntetés kitölté­séhez. A büntetés kitöltése után felkereste a bírót, s eze­ket mondta: „Volt időm gon­dolkozni azon, amit csináltam, s jogosnak tartom az érte ka­pott büntetést, én sem lettem volna a maga helyében elné­zőbb’1. A bíróságnak, a bíróknak azonban nemcsak ítéleteket kell hozni. Az élet olyan ügyeket is hoz ide, melyeknél a bíró megértő, segíteni akaró emberi szívére van szükség. Egyik alkalommal egy fiatal házaspár, ö. I. és K. M. válási ügyben kereste fel az egyik bírót. A fiatalasszony elmon­dotta, hogy férjétől elválik, mert azt gyanítja, hogy ez el­pártolt tőle, nem szereti őt. A férj dölyfösen védte a maga igazát — ha már az asszony idehozta az ügyet — gondolta —, azért sem tisztázza ma­gát. A bíró a férj és a feleség viselkedéséből gyanította, hogy szeretik egymást, csak valami kis hiba jöhetett közbe és _ a dac tartja vissza Őket attól, hogy ezt egymásnak bevallják. Mindketten az azonnali válást sürgették. Mit lehet itt tenni? A bíró nem akarta a válást kimondani, társadalmunknak nem célja, ho"v a családi éle­tek szétszakadjanak. Elhalasz­totta tehát 30 nappal a dön­tést. újratárgyalást tűzött ki. A 30 nap alatt volt Idő, hogy külön-külön beszélgessen a férjjel és feleséggel. Az ered­mény megmutatkozott. „Visz- szamegyek hozzá, ha ő jön ér­tem” — mondták egybehang­zóan mind a ketten, a követ­kező tárgyaláson. Nos, ha csak ez a baj, ez sem lehet sokáig akadály. Nem váltak el. Ma karonfogva sétálnak az utcán, közösen tolják a kis fehér ba­bakocsit, a bíró pedig — aki hozzásegített két embert elve­szettnek vélt boldogságához — megelégedetten mosolyog. A BÍRÁSKODÁS a bírói munkának csak egy részét ké­pezi, a munka másik része azt jelenti, hogy egy-egy üzemben, tszcs-ben beszámolnak tapasz­talataikról, egy-egy ügy tanul­ságairól. Ilyen módon is neve­lik a dolgozókat. E komoly hi­vatás ilyen irányú eredmé­nyeiről is sok példa tanúsko­dik, de említsük meg a járás- bíróság egy-két hibáját is. A KÁROS jobboldali néze­tek a hatvani járásbíróságig is eljutottak és ez a hatás még ma is jelentkezik. Elsősorban abban, hogy még mindig nem eléggé tisztázzák a tárgyalások előtt a vádlottak osztályhely­zetét. Előfordul még most is, hogy az anyagot alaposan nem ismerik és ítéletet hoznak. Az ülnökök cselekvőén részt vesz­nek egy-egy ítélet meghozásá­ban, segítik, hogy az ítéletek osztálytartalommal legyenek megtöltve, osztályharcosok le­gyenek, azonban, a hiba, hogy elhanyagolják a tömegekkel való kapcsolat elmélyítését, nem számolnak be rendszere­sen választóiknak munkájuk­ról. Néha egy-egy anyaggal nem súlyának megfelelően foglalkoznak a bíróságon. Ahogy bírói körökben monda­ni szokás „kis ügynek“ tartják, s nem látják abban a társa­dalmi veszélyesség nagy fokát. Bíróságainknak — ezen belül a hatvani járási bíróságnak is — az a feladata az elkövetke­zendő időben, hogy nevelő ha­tású ítéleteivel segítse tovább szilárdítani az állampolgári fe­gyelmet, őrködjön a törvé­nyesség betartásán, s ne szűn­jön harcolni azok ellen, akik a szocialista állam törvényei­nek megszegésén tevékeny­kednek a spekulánsok, feke­tevágók, szabotáló kulákok. s egyéb osztályellenség ellen. Bódi János 170 ezer Ft évi jövedelem csak a tejből DISZ-tábor a Bükkben Alig fejeztük be a tanévet, mi a Gárdonyi Géza Tanító­képző DISZ-tagjai és úttörői nagy lelkesedéssel mentünk a táborba. A tábort a Bükkhegy. ség fennsík! peremének köz­ponti helyén .építettük fel, a Vöröskő alatt. A környezet vadregényes. Csobogó patak, erdős hegygerincek, virágos rét adták meg a miliőt táborozásunkhoz, ahol szo­rosabbra fűztük a baráti kapcsolatokat, és alhol a jövő nagy tervei születtek meg. Tá­borunkat gyorsan felépítettük, bár ebben a munkában még mindannyian újoncok voltunk. A tábor útvonalai hamar kita- posódtak, fürdője, mosdója, ha nem is márványmedencés, de folyóvizes volt. Elkészült az árbócrúd és a kettős zászló ott lengett a tíz­méteres sudárárbóc tetején. A tábor napirendje változa­tos volt. Kisebb-nagyobb ki­rándulások tették emlékeze­tessé az egyes napokat. A kö­vek meredek kapaszkodói, a Bükk-fennsík dolinái, az „ős­erdő“ faóriásai, azok rejtelmes zúgása, a Nagy-mező kakukk, fűtől illatos rétjei, a hegyge­rincek kilátást nyújtó gazdag panorámái, a fátyolfelhők fe­hérsége. vagy a viharfelhők fe. ketén kiterebélyesedő tömege, a keleti égbolton átívelő szivár­vány, meg a csillagos éjszakák csendje, a rigófüttytől és füle- müledaltól, kakukkszótól han­gos hajnala mindannyiunk lel­kében maradandó emléket ha­gyott. A tábortüzek meghitt hangu­latát magával vitte kicsi és nagy egyaránt a táborból. A harmonika muzsikáját, a bána­tos furulya hangját egyikünk sem felejti el. Kedves emlék lesz számunkra minden mere­dek kapaszkodó, minden játék a réten, vagy a tábor sátrai előtt. Kedves emlékünk lesz az ünnepélyes zászlófelvonás és az őrségváltás. Az önként vállalt fegyelmet mindenki becsülete­sen betartotta. Pontosság és rend jellemezte a napi munkát; A pontos időt mindnyájunknak a napóra mutatta, melynek csak egy baja volt, hogy az éj­szakai őrséget nem tájékoz­tatta, annál inkább irányította azonban a konyhát. A tábori konyhán minden volt, ami szemnek, szájnak ingere; Szakácsnékat megszégyenítő ügyességgel fordítottuk meg a levegőben sütés közben a pa­lacsintát. Kemény fiúököl gyúrta a tésztát. Sok derültséggel és humor­ral szolgált az elvesztett és ta­lált tárgyak „hivatali helyi­sége“. amit egy ágas-bogas fa képviselt. Ezen minden talált tárgy a gazdáját kereste. Ez volt a „szégyenfa“. Mindennap jött a posta és kézbesítette a Szabad Népet és a Szabad Ifjúságot, meg az otthonról küldött leveleket. S befejezésül elmondhatjuk: cé­lunkat elértük. Fegyelmünk nőtt, politikai felfogásunk erő. södött, szórakozva tanultuk a biológiát, örömünk telt a tu­risztika rejtett szépségeiben és megismertük szép hazánk gazdag hegyvidékét a Bükköt. Ügy érezzük, hogy keményeb­bek lettünk testben és lélek­ben, az elkövetkezendő új tan­évben nagy elhatározásokkal indulunk a szebb és jobb mun­kára. Batkó Imre, DISZ-titkár

Next

/
Thumbnails
Contents