Népújság, 1955. július (53-61. szám)
1955-07-07 / 54. szám
NÉPÚJSÁG 1955. július 7. csütörtök. Segítsük a DISZ-szervezetek munkáját Nehány hete fejeződött be a DISZ II. kongresszusa. A kongresszus nemcsak ifjúságunknak szabta meg hosszú időre a feladatokat, hanem megmutatta azt is, hogy párt- szervezeteink milyen segítséget adjanak ahhoz, hogy DISZ- szervezeteink végrehajtsák az előttük álló feladatokat. Nem másról van itt szó, mint a párt édesgyermekének támogatásáról. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ahol a párt- szervezet foglalkozik a DISZ— szel, ott ennek gyümölcse a gazdasági, kulturális eredmények mellett megmutatkozik abban is, hogy a párthoz, a néphez hű, a termelésben élenjáró DISZ-fiatalokkal erősödik pártunk sora, a DlSZ-szerveze- tek rendszeresen javasolnak tagjelöltet a pártszervezetekbe. S ezzel — egyidőben — erősödik a párt és a DISZ is. Követendő példa a Xll-es akna üzeme, ahol a pártszervezet rendszeresen segíti a DISZ- szervezetet. Ez nemcsak a termelésben, hanem a rendszeres tagjelöltfelvételben is megmutatkozik. De foglalkoznak itt a Díszfiatalok másirányú nevelésével is. Most nyert befejezést például a Petőfi iskola első évfolyama. Pártszervezeteinknek különös gonddal kell most segíteniük az 1955—1956-os DISZ oktatási év előkészítését. Amellett, hogy a propagandisták biztosítása a DISZ részére a mi feladatunk, segítsünk a Dísznek a hallgatók kiválogatásában is. Bízzanak meg alapszervezeteink egy-egy vezetőségi tagot a DISZ-oktatás előkészítésével. S amikor vezetőségi ülésen, vagy taggyűlésen foglalkoznak a pártoktatással, minden esetben beszéljenek a DISZ felkészüléséről is, mert ez szerves része a pártoktatásnak. Annál is inkább az egyik legfontosabb feladat ez, mert városunk területén a dolgozó ifjúság politikai nevelését az elmúlt két évben eléggé elhanyagolták. A most belépett DISZ-tagok nevelése is — mivel eddig a szervezeten kívül állottak — megköveteli, hogy minél több Petőfi iskolát szervezzünk, mivel mintegy 500- zal nőtt a DISZ taglétszáma a kongresszusi előkészületek időszakában városunk területén. A dolgozó ifjúság nevelése a DISZ-feladata. Ezt azonban csak akkor tudja eredményesen megoldani, ha ehhez a munkához is megkapja párt- szervezeteinktől a megfelelő segítséget. A szocializmus építése ragyogó távlatokat tár az ifjúság elé. Ahhoz, hogy ezek valósággá váljanak, meg kell ismerkedniük a szocializmus út- jával, tennivalóival. Ezt pedig csak a marxizmus—leninizmus tanulmányozása teszi lehetővé számukra. Pártszervezeteink segítő képességétől függ tehát, hogy a DISZ teljes sikerrel folytassa minden területen az ifjúság szocialista nevelésének szép munkáját. Pártszervezeteink másik fontos feladata, hogy DISZszervezeteinket megvédjék minden ellenséges támadástól. A jobboldali elhajlás nyílt tevékenységre ösztönözte az ifjúság soraiban megbújó ellenséges erőket, ezért mindennapi munkánk fokozottabb éberséget követel meg valamennyiünktől. Hogy ez mennyire szükséges, igazolja a Vendéglátó Vállalat DISZ-szervezetének munkája is. Az elmúlt hetekben fény derült arra, hogy miért hanyagolták el itt a fiatalok nevelését. A DISZ soraiban az ellenség volt a Vendéglátó Vállalat DISZ-titkára. Megtévesztette az alapszervezetet, a városi DISZ-bizoÜságot és a kulákcsemete munkásnak adta ki magát. Vajon, milyen munkás az, akinek szülei kulákok, akiknek évtizedekig a felszabadulás előtt és még utána is két kocsmájuk működött, az egyik Budapesten, a másik Gyöngyösön. Ki ne ismerné Gyöngyösön a „Kornits“-féle kocsmárost, akinek kocsmája mellett még szőlője is volt. Igaz. már nincs meg a kocsma, s a vagyon is eléggé leapadt, de ettől függetlenül Kornits Erzsébet kulák maradt, nem válik dicsőségére a Vendéglátó Vállalatnak, hogy tűri az ilyen Kornits-féle fkulálko- kat, s még hozzá olyan beosztásban. ahol ártani tudnak. Kornits kulák egész pereputy- tyával Amerika hangját hallgatja, s napközben a pult mögött rémhíreket terjeszti. Ez az eset szolgáljon tanúlsá- gul valamennyiünk számára. Legyen ez tanúlság párt- és tömegszervezeteink, továbbá va lamennyi gazdaság vezetőjének, annál is inkább, mivel jó- néhány vállalatnál a „jó szakember elmélet“ alatt előszeretettel a Komits-féle kulá- kokat védik, vaigy a hozzá hasonló ellenséges elemeket. A DISZ-szel való foglalkozás és annak segítése váljon a gazdaságvezetők mindennapi munkájává — ez a munka a termelésben is meghozza a várt gyümölcsét. Pártszervezeteink és gazdasági vezetőink ne csak a DISZ-től várják munkájuk javulását, hanem ők maguk is segítsék dolgozó és tanuló ifjúságunkat, az előttük álló nagyszerű feladatok végrehajtásában. Marosán Lajos városi párt VB-titkár Gyöngyös Az ígéret szép szó... Az erdőtelki DISZ-szervezet fiataljai panaszkodnak a helyi földművesszövetkezetekre. Nem másért, mint azért, mivel a szövetkezeti vezetőség még a tavasz elején ígéretet tett két tekepálya építésére. Az építkezés azonban a mai napig sem indult meg. Az ígéret szép szó... mondja a magyar szólás-mondás, s mi szeretnénk, ha az erdőtelki fiatalök mielőbb tekepályához jutnának. Reméljük, hogy a szövetkezet és a DISZ összefogásából mégis csak születik egy tekepálya... VITA A SZARVASMARHATENYESZTES FELADATAIRÓL A szarvasmarhatenyésztés jövedelmezőségéről A hatvani Dózsa Termelőszövetkezetben is sokáig az volt a vélemény, hogy nem kifizető az állattenyésztés. Ma már nincs a csoportnak egyetlen tagja sem, síki azt mondaná, hogy nem érdemes állattenyésztéssel foglalkozni. Mi okozta ezt a fordulatot? Az, hogy a tagság saját szemével győződött meg a nagyüzemi állattenyésztés hasznáról, jövedelmezőségéről. Ma már világosan látják, hogy a nagyüzemi földművelés mellett nem lehet kifizető a kisüzemi állattenyésztés. A 8—10 darab szarvasmarha embert és igát éppen úgy lefoglalt, mintha kétszerannyi lett volna. A párt és a kormány 1953. évi decemberi határozata után fejleszteni kezdték a csoport állományát. Ma már 39 fejőstehenük van, hármat most vásárolnak, 30 növendék az utánpótlást biztosítja. Ezenkívül A törzskönyvezett állomány legszebb egyedei szabadpiaci értékesítésből ösz- szesen 61 347 forint tiszta jövedelme volt a csoportnak. Ha Itatják a kisborjakat a hatvani Dózsa tsz-ben egész évben csak 170 000 forint tot számolunk, ez is munka- egységenként 5,35 forinttal növeli a jövedelmet. Ismerik a tejhozam növelésének hasznát a szövetkezetben. Épp ezért olyan embereket állítottak a pártszervezet javaslatára állatgondozónak, akik nem húzódoztak az újtól, bevezették az egyedi takarmányozást, az itatásos borjúnevelést. Természetesen a szarvasmarhatenyésztés haszna nemcsak a tejhozamban, hanem az utódoknál és a trágyahozamban is mutatkozik. Termelőszövetkezeteinkben mindenütt megvan a lehetőség, hogy a hatvani Dózsa TSZ-hez hasonlóan megteremtsék a nagyüzemi állattenyésztés feltételeit, jövedelmezővé tegyék a szarvasmarhatenyésztést. Sárközi Miklós Hatvan négy hízómarha és három apaállat is van az istállóban. Milyen haszna volt a csoportnak a tejből! Az első félévben a beadásból a csarnokba beadott szabadtejből és a A bíráskodás fontos helyet foglal el a szocializmus építésében — ezen a poszton áll a hatvani járásbíróság is JOG NÉLKÜL, törvények nélkül szocialista államunk nem tudná betölteni nagy feladatát. Az államhatalom gyakorlásának egyik fontos területe az igazságszolgáltatás. „Ne mondj könnyelműen mások felett ítéletet” — mondjuk sokszor, de ez az igazság százszor jobban vonatkozik azokra, akiknek hivatásuk, hogy embertársaik munkája, viselkedése, esetleges bűncselekménye felett mondjanak ítéletet. A bírók munkájáról van szó. Az ő feladatuk, hogy a társadalmi együttélés szabályai ellen vétő emberekbe, a megtévedt dolgozókba beoltsák a törvénytiszteletet, a társadalmi és személyi tulajdon tiszteletét. s helyes útra térítsék a téves úton járókat. Bíróságainkhoz nap mint nap fordulnak a legkülönbözőbb ügyekben. Van, akit a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűntény miatt hoztak ide, van, aki lopást követett el. vannak kulákok, akik szabotálás miatt kerültek a vádlottak padjára, míg mások a polgári perrendtartástól várják az igazságszolgáltatást, de ítélkeznek bíróságaink válóperekben és becsületügyekben is. Ezekben az ügyekben a bíróságnak — szorosabban a bírónak — belső meggyőződése szerint függetlenül minden befolyástól, kell ítéletet mondani. Ezt a belső meggyőződést azonban a marxista— leninista világszemlélet határozza meg. Az ítéletnek a szocialista humanizmus talaián állva olyannak kell lenni, hogy a dolgozók körében megvetést ébresszen a naplopók- kal. tolvajokkal, bércsalókkal szemben. ho"v megszilárdítsák a családhoz való új szocialista viszonyt, s hogy felvegyék a harcot népi demokráciánk minden rendű és rangú ellenségeivel szemben. EZ NEM KIS feladat. A bíráskodás fontos helyet foglal el a szocializmus építésében. Ezen a poszton áll a hatvani járásbíróság is, melynek különös jelentőségét a környéken lévő ipari üzemek, s egyéb gazdasági gócok adják meg. A járásbíróságon a népi ülnökök segítségével Fülöv Andor elnök vezetése mellett ítélkeznek a bírák. Erélyes ítéleteikkel védik a társadalmi tulajdont, harcolnak a párthatározatok végrehajtásáért, megbüntetik a feketevágókat, spekulánsokat, szabotáló kuláko- kat. Petőfibányán a bányafa lopás elharapódzott. Az ellenőrzések során sok bányásznál bányafát, lécet, deszkát találtak. Például Lőrinc János heted magával öt darab öt - méteres bányafát, öt darab hajlított széket, két ablaktokot, három köteg lécet és nyolc mázsa cementet lopott, s lopás közben Katona Bélát, a telep őrét leütötték. így kerültek a járásbíróság elé. A bíróság szigorúan ítélkezett a bűnszövetkezet tagjai felett. Pádárcsánvi 56 holdas ''iákot egy évi és nyolc hónapi börtönre ítélték a szerződéskötés szabotálása miatt, míg Miczhi János kulák feketevágás és üzérkedés miatt került a bíróság elé. Példaképen még sok ítélet felemlíthető volna, melyek igazolják, hogy a hatvani járásbíróság a szocialista törvényesség védője. Az ítéletek nevelő hatásúak, bizonyítja az. hogy a bűnügyek, tehát a bűn- cselekmények száma állandóan csökken. „Jó érzés meggyőződni arról, he— íté’etünk helyes volt. s azzal (bár ez ugyan ritka) még a vádlott is egyetért“ — mondja Fülöo Andor elvtárs. az elnök. S. M. petőfi bányai bányász. nem tartotta be a műszaki előírásokat, balesetet idézett elő. E miatt került a bíróságra. A tanács elítélte, S. M. pedig hozzáfogott a büntetés kitöltéséhez. A büntetés kitöltése után felkereste a bírót, s ezeket mondta: „Volt időm gondolkozni azon, amit csináltam, s jogosnak tartom az érte kapott büntetést, én sem lettem volna a maga helyében elnézőbb’1. A bíróságnak, a bíróknak azonban nemcsak ítéleteket kell hozni. Az élet olyan ügyeket is hoz ide, melyeknél a bíró megértő, segíteni akaró emberi szívére van szükség. Egyik alkalommal egy fiatal házaspár, ö. I. és K. M. válási ügyben kereste fel az egyik bírót. A fiatalasszony elmondotta, hogy férjétől elválik, mert azt gyanítja, hogy ez elpártolt tőle, nem szereti őt. A férj dölyfösen védte a maga igazát — ha már az asszony idehozta az ügyet — gondolta —, azért sem tisztázza magát. A bíró a férj és a feleség viselkedéséből gyanította, hogy szeretik egymást, csak valami kis hiba jöhetett közbe és _ a dac tartja vissza Őket attól, hogy ezt egymásnak bevallják. Mindketten az azonnali válást sürgették. Mit lehet itt tenni? A bíró nem akarta a válást kimondani, társadalmunknak nem célja, ho"v a családi életek szétszakadjanak. Elhalasztotta tehát 30 nappal a döntést. újratárgyalást tűzött ki. A 30 nap alatt volt Idő, hogy külön-külön beszélgessen a férjjel és feleséggel. Az eredmény megmutatkozott. „Visz- szamegyek hozzá, ha ő jön értem” — mondták egybehangzóan mind a ketten, a következő tárgyaláson. Nos, ha csak ez a baj, ez sem lehet sokáig akadály. Nem váltak el. Ma karonfogva sétálnak az utcán, közösen tolják a kis fehér babakocsit, a bíró pedig — aki hozzásegített két embert elveszettnek vélt boldogságához — megelégedetten mosolyog. A BÍRÁSKODÁS a bírói munkának csak egy részét képezi, a munka másik része azt jelenti, hogy egy-egy üzemben, tszcs-ben beszámolnak tapasztalataikról, egy-egy ügy tanulságairól. Ilyen módon is nevelik a dolgozókat. E komoly hivatás ilyen irányú eredményeiről is sok példa tanúskodik, de említsük meg a járás- bíróság egy-két hibáját is. A KÁROS jobboldali nézetek a hatvani járásbíróságig is eljutottak és ez a hatás még ma is jelentkezik. Elsősorban abban, hogy még mindig nem eléggé tisztázzák a tárgyalások előtt a vádlottak osztályhelyzetét. Előfordul még most is, hogy az anyagot alaposan nem ismerik és ítéletet hoznak. Az ülnökök cselekvőén részt vesznek egy-egy ítélet meghozásában, segítik, hogy az ítéletek osztálytartalommal legyenek megtöltve, osztályharcosok legyenek, azonban, a hiba, hogy elhanyagolják a tömegekkel való kapcsolat elmélyítését, nem számolnak be rendszeresen választóiknak munkájukról. Néha egy-egy anyaggal nem súlyának megfelelően foglalkoznak a bíróságon. Ahogy bírói körökben mondani szokás „kis ügynek“ tartják, s nem látják abban a társadalmi veszélyesség nagy fokát. Bíróságainknak — ezen belül a hatvani járási bíróságnak is — az a feladata az elkövetkezendő időben, hogy nevelő hatású ítéleteivel segítse tovább szilárdítani az állampolgári fegyelmet, őrködjön a törvényesség betartásán, s ne szűnjön harcolni azok ellen, akik a szocialista állam törvényeinek megszegésén tevékenykednek a spekulánsok, feketevágók, szabotáló kulákok. s egyéb osztályellenség ellen. Bódi János 170 ezer Ft évi jövedelem csak a tejből DISZ-tábor a Bükkben Alig fejeztük be a tanévet, mi a Gárdonyi Géza Tanítóképző DISZ-tagjai és úttörői nagy lelkesedéssel mentünk a táborba. A tábort a Bükkhegy. ség fennsík! peremének központi helyén .építettük fel, a Vöröskő alatt. A környezet vadregényes. Csobogó patak, erdős hegygerincek, virágos rét adták meg a miliőt táborozásunkhoz, ahol szorosabbra fűztük a baráti kapcsolatokat, és alhol a jövő nagy tervei születtek meg. Táborunkat gyorsan felépítettük, bár ebben a munkában még mindannyian újoncok voltunk. A tábor útvonalai hamar kita- posódtak, fürdője, mosdója, ha nem is márványmedencés, de folyóvizes volt. Elkészült az árbócrúd és a kettős zászló ott lengett a tízméteres sudárárbóc tetején. A tábor napirendje változatos volt. Kisebb-nagyobb kirándulások tették emlékezetessé az egyes napokat. A kövek meredek kapaszkodói, a Bükk-fennsík dolinái, az „őserdő“ faóriásai, azok rejtelmes zúgása, a Nagy-mező kakukk, fűtől illatos rétjei, a hegygerincek kilátást nyújtó gazdag panorámái, a fátyolfelhők fehérsége. vagy a viharfelhők fe. ketén kiterebélyesedő tömege, a keleti égbolton átívelő szivárvány, meg a csillagos éjszakák csendje, a rigófüttytől és füle- müledaltól, kakukkszótól hangos hajnala mindannyiunk lelkében maradandó emléket hagyott. A tábortüzek meghitt hangulatát magával vitte kicsi és nagy egyaránt a táborból. A harmonika muzsikáját, a bánatos furulya hangját egyikünk sem felejti el. Kedves emlék lesz számunkra minden meredek kapaszkodó, minden játék a réten, vagy a tábor sátrai előtt. Kedves emlékünk lesz az ünnepélyes zászlófelvonás és az őrségváltás. Az önként vállalt fegyelmet mindenki becsületesen betartotta. Pontosság és rend jellemezte a napi munkát; A pontos időt mindnyájunknak a napóra mutatta, melynek csak egy baja volt, hogy az éjszakai őrséget nem tájékoztatta, annál inkább irányította azonban a konyhát. A tábori konyhán minden volt, ami szemnek, szájnak ingere; Szakácsnékat megszégyenítő ügyességgel fordítottuk meg a levegőben sütés közben a palacsintát. Kemény fiúököl gyúrta a tésztát. Sok derültséggel és humorral szolgált az elvesztett és talált tárgyak „hivatali helyisége“. amit egy ágas-bogas fa képviselt. Ezen minden talált tárgy a gazdáját kereste. Ez volt a „szégyenfa“. Mindennap jött a posta és kézbesítette a Szabad Népet és a Szabad Ifjúságot, meg az otthonról küldött leveleket. S befejezésül elmondhatjuk: célunkat elértük. Fegyelmünk nőtt, politikai felfogásunk erő. södött, szórakozva tanultuk a biológiát, örömünk telt a turisztika rejtett szépségeiben és megismertük szép hazánk gazdag hegyvidékét a Bükköt. Ügy érezzük, hogy keményebbek lettünk testben és lélekben, az elkövetkezendő új tanévben nagy elhatározásokkal indulunk a szebb és jobb munkára. Batkó Imre, DISZ-titkár
