Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-07 / 54. szám

1955. július 7. csütörtök. NÉPÚJSÁG 3 A második féléves tervünk teljesítését a jó minőségű kazánjavításokkal segítjük A Mátravidéki L. .nű dol­gozói a Központi Vezetőség márciusi határozatának meg­valósítását a zavartalan és ol­csó energiaellátás biztosításá­val segítik. Erőművünk terv- teljesítésének alapvető ténye­zője a nagy karbantartási munkák gyors és jó minőség­ben való elvégzése. Két hónap­pal ezelőtt nálunk is megkez­dődtek a nagy karbantartási munkák. A művezetők a párt és szakszervezeti bizalmikkal megbeszélték a legfontosabb karbantartási feladatokat, s a javítási munkákat brigádon­ként felosztották. A kazán ja­vító Kozma István csoportja az I. számú kazán megjavítását hat nappal határidő előtt elvé­gezte. ezzel tervét 131,1 száza­lékra teljesítette a kazánnál. A fő javítások ideje alatt kisjaví­tásokat is végeztek a 7-es, a 2-es, 4-es és 8. számú kazáno­kon. Itt 168 százalékot értek, el. Jelenleg a 3-as és 4-es szá­mú kazánok főjavításán dol­goznak. Eredményüket annak köszönhetik, hogy a feladato­kat a munkakezdés előtt min­dig megbeszélik a brigádveze­tővel és hogy a párt és szak- szervezeti bizalmiak példamu­tatására mindannyian becsü­lettel végzik munkájukat. Ki­emelkedik Kozma István mű­vezető, Dórik György, Katona István és Regős János brigád­vezetők teljesítménye. A cso­port célja, hogy az éves kar­bantartási munkájukat 30 nappal határidő előtt teljesít­sék kifogástalan minőségben. Az „Erőkar” dolgozói is meg­beszélték a kazánjavítások ütemtervét. Termelési értekez­leten tisztázták a rájuk háruló feladatokat. Munkájukban nagy segítséget kaptak a_ kü- lönféle részlegek vezetőitől, sztahanovistáktól és Zárai Gé­za Igazgatótól. A dolgozók igvekezete és akarata mellett a munkájukban elért szép si­ker ennek is köszönhető. Lelkes küzdelem alakult ki a villamosrészleg dolgozói kö­zött is. A Radnai-csoport II. gép nagy javítását is megkezd­te. ök is gyakran tartanak a brigád tagokkal megbeszélést és sokat gondolkoznak azon. hogyan lehet az állási időt megrövidíteni és 100 százalékos minőségi munkát végezni. A generátor szétszerelésénél, ja­vításánál és összeszerelésénél kiváló munkával tűnt ki Ju­hász II. István, Gyarmati Jó­zsef és Czank Imre sztahano­vista. De dicséret illeti Krum­mer József és Knitli János szta­hanovistákat is, akik terven fe­lül még egy 250 kilowattos tra­fó nagykarbantartásának el­végzését is vállalták. Vállalá­sukat Bessenyei Gyula élmun­kás művezető támogatásával június 25-én befejezték. Pál Imre művezető és 10 fő­ből álló csoportja, akik pneu­matikus szállítógépek berende­zéseinek nagy javításánál, a 4. seámú kazánnál dolgoznak, ha­táridő előtt négy nappal befe­jezték a munkákat. Sokban hozzájárult azon ésszerűsíté­sük, hogy a csoport tagjai több helyen előre elkészített na­gyobb alkatrészeket használ­tak ezáltal n munkák üteme meggyorsulhatott. Karbantartási munkáknál igen jól dolgozott Szálai Sán­dor, Szeib Miklós, Takács Gás­pár lakatos, de az Erőmű szin­te valamennyi dolgozóját di­cséret illeti. A javítások befe­jezésével a második féléves terv sikeréért küzdünk. Kozsda István termelési felelős A Recski Ércbánya a második félévben is elől halad a tervteljesítésben A Recski Ércbánya dolgozói, nak igyekezetét, szorgalmát bizonyítja az első félév ered­ménye: tervüket sikerült telje­síteni. Most még nagyobb len­dülettel kezdték meg a máso­dik félév munkáját. Bocsi Jó­zsef fúróvájár, brigádvezető, Borsos János C. vájár és Ud­vari István csoportja az első napok teljesítményeihez sok­ban hozzájárult eredményei­vel. így július első napján az ércbánya színpor-termelése 111, másodikán 101 százalék lett, Az clüzem címet akarjuk — mondják a lakatosárugyának , — .............. 'eredményt akarunk elérni. 0 7 ÍÍ7ÚA1 EGY GYŐZELEM.. Vacsora után még egy kis viUámfeje- lést rendeztünk. így csináljuk minden este. Aztán lemos­tuk magunkról a munka porát, le­fekvéshez készül­tünk. Szobatársaink már az igazaik ál­mát aludtak, mi még négyen olvas­gattunk, beszélget­tünk a DlSZ-kong- resszusról. Éppen azon gondolkoztunk, mit kellene ten­nünk a kongresz- szus után, mikor megszólalt az ott­honvezető sípszava. Riadó! Frissen, ka­tonásan ugrott ki mindenki az ágyból, kíváncsian tolong- tuník a folyosó vé­gén hogy meg tud­juk a riadó okát. Az agronómus kö­zölte velünk, hogy 17 hold viliázott ta­karmány fekszik a földön, s a rádió esőt jelez. — Rátok számí­tunk. fiúk! — mond­ták. — A takar­mányt meg kell menteni! — Fél ki­lenckor már menet­készen álltunk. Két kilométert szinte futva tettünk meg. Aztán hajrá, neki a munkának. Az agro­nómus meg az ott­honvezető elvtárs építette a boglyákat, mi villáztuk, hord­tuk a takarmányt. A hold, úgy láttam, mintha egy kicsit mosolygott volna, mikor ki-kinézett a felhőfoszlányok mö­gül. Erősen borult. Olykor már a vihar szele száguldott vé­ri,o. hogy felriassza azokat, akik lomhák vagy álmosak. Éjfél felé kicsit ünnepé­lyesen álltuk körül az utolsó boglyát. — Huj! Huj! Haj­rá! — hangzott « csatakiáltás. 'Győz­tünk! Pest felől va­kító csíkot hasított a villám, tompa mo­rajlás hangzott. Jön az eső! Jöhet... Mi örömmel, nó­taszóval menetel­tünk hazafelé, út­közben új nótát is tanultunk, pattogó gazdász indulót. Csak a falu felé csendesedtünk, hogy ne riasszuk fel ál­mukból a lőrincie­ket. Elmúlt éjfél, mire a nevelőott­honban kialudtak az utolsó fények. Csak mi maradtunk éb­ren, a Petőfi DISZ két krónikása hogy győzelmünket fel­ajánljuk a DISZ- kongresszus emléke tiszteletére. Kovács István — Novak Károly Lőrinci Tangazdaság Versenyre hívjuk az ország mozdonyhrigádjait, menetirányítóit, mozdonyvezetőit Akik népünk kenyerére spekulálnak, Mi, a hatvani fűtőház és ál­lomás dolgozói örömmel csat­lakoztunk a húsz budapesti nagyüzem felhívásához, s vál­laltuk, hogy éves tervünket de­cember 15-re befejezzük. A vasutas dolgozók június 1-én megindult új mozgalma, az összekapcsolt mozgalom nagy segítséget ad vállalásunk telje­sítéséhez. Lehetővé teszi, hogy az eddiginél eredményesebben csökkentsük az önköltséget, s minden ránkváró feladatunkat teljesíthessük. Felismerve az összekapcsolt mozgalom jelen­tőségét, versenyre hívjuk or­szágunk összes, a mozgalom­ban részvevő mozdonybrigád­ját, menet- és mozdonyirányí­tóját. A fűtőház mozdonybrigádjá­nak dolgozói a mozdonysorozat­ra megállapított 100 elegyton- na-kilométer célkitűzést 105 százalékra teljesítik, 10 száza­lékos szénmegtakarítást érnek el és a munkafegyelmet tovább szilárdítják. A fűtőház moz­donyirányító- és műszaki bri­gádja a mozgalmi mozdonyok kezelési normaidejének 105 százalékos teljesítésére, a futó­javítások három nap alatti el­végzésére tett ígéretet. A vo­nali menetirányítók és az állo­más forgalmi szolgálattevői szintén a tervek túlteljesítésé- se, a vonatok pontos irányítá­sára és a terhelési terv túl­szárnyalására tettek ígéretet. Pilisi Ferenc áll. főnök Sok dolgozó észlelte már, s panaszkodott levélben, hogy egyes helyeken, nem folyama­tos a kenyérellátás. Néha órá­kig kell várni, míg megérkezik a friss sütés. A kenyér egyik legszüksége­sebb közélelmezési cikkünk. Jogos hát, ha felháborodottan írnak az esetleges zavarokról dolgozóink. De mi is lehet a baj oka? A számok azt mutat­ják, hogy soha sem állott még a lakosság rendelkezésére ilyen nagy mennyiségben liszt és ke­nyér, mint most. ötezer há­romszáz mázsa kenyérrel több fogyott júniusban, mint tavaly hasonló időszakban. Az 1954 júniusához viszonyítva, a liszt- fogyasztás ez évben 17 vagon­nal volt magasabb. A lakosság száma nem növekedett annyi­ra, hogy ezt a túlfogyasztást magyarázná. Másutt kell ke­resni a baj okát. Sok községben az utóbbi he­tekben megsokszorozódott a kenyérfogyasztás. Nagyköké­nyesen és Heréden a szokvá­nyos napi 1—2 mázsa helyett 10—12 mázsát vásárolnak. De Erdőtelken és Mezőtárkányban is túlzottnak látszik a fogyasz­tás. Minden jel arra mutat, hogy a hiányosság oka a spekulá­ció. Hevesen vásárok és piacok alkalmával gyakran látni áru­sokat, akik 6—8 forintért vesz­tegetik a korpa kilóját. Ha va­laki jól a zsákok aljára néz. láthatja, hogy túl fehér az a korpa. Nem kétséges, hogy a nagy mennyiségben felvásárolt 4.80-as liszt változott 8 forin­tos „korpává“. Nemrég a rend­őrségi közlemény adta hírül, hogy Abasáron letartóztatták Bozsik Károlyt, aki a gyöngyö­si üzletekben öt mázsa nullás­lisztet vásárolt fel üzérkedés végett. Felsőtárkányon a takar­mányt keverték liszttel, míg Tarnaleleszen Kovács kulák, volt malmos állataival etette a kenyeret és a lisztet. Erdőtel- 1 ken is hasonló volt a helyzet. Itt is az ellátásban részesülők nyomják a pultot, kenyér- és lisztosztáskor. Egy-egy ilyen kenyérkiosztást tanulságos vé­gig nézni — meghallgatni. El­járnak ide a kulákok és egyéb osztályidegen elemek, hogy fel­vásárolják a lakosság kenye­rét, hogy rossz hangulatot szít­sanak népi demokráciánk ellem Beliczky Olivér, volt rendőr­főtanácsos, kulák is gyakran otthagyja a szőlői tanyáját, hogy Lőcsei József és Vízkeleti Lajos kulákoknak segítsen a hangulatkeltésben. „Előre kell gondolni: rossz lesz a termés, s be kell szerezni a jövőre valót is" — mondogat­ják félhangosan, míg megkap­ják a kért napi 9—10 kilo­gramm kenyeret, illetve a heti 5—10 kilogramm lisztet. De ez sem lehet elegendő, mert még a rokonságot is felbíztatják a „kény ér szerzésre“. Egy hónap óta — mióta Lőcseinek a fenti kijelentését meghallották, min­den kulák kötelességének érzi, hogy kenyérből és lisztből „el­lássa“ magát még jövőre is. Aljas rémhíreinek sok becsü­letes dolgozó paraszt is hitelt adott. Hallgatva az ellenséges híresztelésekre sokan — bár nincsenek ráutalva — felvásá­rolják a kenyereket. Török Sándor gazdának például még jócskán van padlásán kenyér- gabona — hisz több mint 30 mázsa kenyérgabonát csépelt — de azért ő is eljár kenyé­rért. Alacs Györgyöt annyira megrémítette a kulákok híresz­telése, hogy egyszerre 50 kilo­gramm lisztet vásárolt. Ideje, hogy rendőrségünk erős kézzel megfékezze ezeket a spekulációkat, s bíróság elé állítsa azokat, akik népünk ke­nyere ellen törnek, s megza­varják dolgozó parasztságunk fontos nyári munkáját. Jogos követelése hát megyénk dolgo­zóinak, hogy bíróságunk is szi­gorú ítéletet hozzon ezekben az ügyekben, s vegye el a ked­vét azoknak, akik népünk ellátásának megzavarásán spekulálnak. Az egri helytörténetírás jelentős eredményei: a „Heves megyei füzetek" Irta: Szántó Imre, a történettudományok kandidátusa, a Hazafias Népfront Heves mesrvei bizottságának elnöke sa erősíti dolgozó népünk­ben a béke frontján való szi­lárd helytállást. Helytörténetirásunkkal is meg kell mutatnunk, hogy függetlenségünket és szabad­ságunkat csak a dolgozó nép összefogásával, a nemzeti egység megvalósításával tud­juk biztosítani. A helyi törté­nelemnek is azok a legszebb, A hazaszeretetre való ne­velés komoly támaszpontja a hazai táj szeretete. hiszen a haza fogalmának egyik leg­erősebb eleme a szülőföld, megszilárdulását. Nagy jelen­tősége van ebből a szempont­ból a történészek, a pedagó­gusok körében országszerte kiszélesedett helytörténeti, helyi hagyományokat evűitő kotó egész nép, az egész or­szág földjének, történetének s kultúrájának megismerésé­vel s szeretetével egyesülje­nek, hogy a helytörténeti em­lékekkel. haevománvokkal

Next

/
Thumbnails
Contents