Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-24 / 59. szám

2 NÉPÚJSÁG 1855. július 24. vasárnap. P ART E LET fliesötárkány rövid időn belül szocialista községgé válhat! NAGY gondban vannak az egyénileg dolgozó parasztok Mezőtárkányban. Nagyobb ré­szük mór elhatározta magá­ban, hogy belép a közösbe, de halasztgatja, hogy megtegye, még vár. Egy részük már alá­írná a belépési nyilatkozatot — ha az asszony is így akar­ná. Van, aki még azt nem dön­tötte el, hogy melyik tsz-hez menjen. Nehéz is a választás, mind a négy III. típusú tsz jól gazdálkodik. Olyan is akad szép számmal, aki megvan sértve, nem felejtette még el, hogy a tavasszal kérését el­utasították. Most úgy gondol­ja, nem árt, ha úgy tesz, mint­ha ő szabódna egy kicsit. So­kan arra várnak, hogy előbb a szomszéd, a sógor lépjen be — s majd aztán ő. Az ellensé­ges híresztelések is igen meg­zavarják a dolgozó parasztok józan gondolkozását. A kulá- kok és a klérus tevékenysége az utóbbi héten fokozódott. Olyan hírek keringenek a fa­luban, amit — az egyik tsz- tag szavával élve — „a ku­tya sem enne meg“. Ilyenek: „A középparasztokat, ha be­lépnek a tsz-be, kulákofcnak nyilvánítják és kizárják“, vagy „Aki most lép a tsz-be, az már nem takaríthatja be ter­ményeit.“ MINDEZEK hátráltatják, késleltetik a belépést a tsz-ek számszerű fejlődését. A legna­gyobb hiba, hogy éppen ek­kor, az utóbbi héten megtört a népnevelőmunka lendülete, csökkent aiz agitáció. Birinyi elvtárs, a tanácselnök. Székely elvtárs, a Győzelem elnöke és még néhány vezető, néhány népnevelő beszélget csupán a dolgozó parasztokkal, de a népnevelők jórésze hallgat, nem megy a dolgozó parasz­tokhoz. Mivel a népnevelők szava egyre halkabb lett, egy­re hangosabban hallatszik az ellenség hangja. Persze vannak olyanok is, akik inkább hisznek a sze­müknek, mint a különböző hí­reszteléseknek, akik tudják, hogy az ellenség az ő érdekük ellen tör. özvegy Csepregi Lászióné, Kiss Gáspámé sem ült fel az ellenséges propa­gandának, most léptek be az Ezüst Kalász TSZ-be. A pártszervezetnek fokozni kell a felvilágosító munkát, szét kell oszlatni a dolgozó pa­rasztok bizonytalanságát, se­gíteni kell abban, hogy minél előbb dönthessenek és csele­kedjenek. Németh cs. Berta­lan 10 holdas dolgozó paraszt elismeri, hogy a termelőszö­vetkezetek földjei sokkal szeb­bek, nagyobb termést ígérnek, mint az egyénieké. „Le a ka­lappal a traktorszántás, a gé­pimunka előtt” — mondja. Két hete megígérte, hogy a tsz-be lép és még mindig kint van. Kiss p. Bertalan büszkén mond­ja: biztos benne, hogy őt akár­melyik tsz befogadja. De még vár. Azt akarja, hogy előbb azok menjenek be, akik az ő szándékát figyelik. Több ilyen akad a faluban, és nemigen van, aki megmagyarázza ne­kik, hogy a húzódozás elsősor­ban a saját kárukra van. Novak József öt hete lépett az Április 4 TSZ-be, s amellett, hogy a maga földjét is műveli, a tsz-ben már egy jó pár munkaegységet szerzett. Ter­mését eddigi munkája alapján magának takarítja be — s nem a tsz-nek. ahogy azt az el­lenség híreszteli. Eddigi szá­mítása szerint októberre csak búzából 5—6 mázsát kap mun­kaegysége után. Szabó Mihály 22 holdas dolgozó paraszt ta­vasszal lépett be a Győzelem TSZ-be, s most már csak azt bánja, hogy nem a múlt ősz­szel gondolta meg. „Akkor eb­ben az évben jóval gazdagabb lennék“ — mondja. Idős Szom­bati József is bevitte szerszá­mait és megkezdte a munkát a Győzelem TSZ-ben. MEZŐTARKANY rövid időn belül szocialista községgé vál­hat. Ehhez minden feltétel megvan. S hogy ez napok, vagy hetek múlva valósul-e meg, elsősorban a pártszervezeten, a népnevelőkön múlik, öt párttag van még — a csak­nem százból —, akik egyéni­leg gazdálkodnak. A tanácsta­gok közül még több mint 10 nem lépett a termelőszövetke­zetbe. Egyénileg gazdálkodik még Ondó Richárd. a népfront bizottság elnöke is. A dolgozó parasztok méltán kérdezik hogy ezek miért nem léptek még be. Segítsenek a népneve­lők ezeknek az embereknek és a többi kívülállóknak, hogy minél előbb eldönthessék: me­lyik tsz-t választják. Azok akik a tavasszal elutasították a belépni akarókat, látogassa nak el ezekhez és ismerjék el hogy hibát követtek el. A fel emelkedés nem egyes emberei kiváltsága, hanem ehhez min den becsületes dolgozó pa rasztnak joga van. A népne velők érveikkel számolják fe a halogató hangulatot és zúz zák szét az ellenség koholmá nyát. A régi tsz-tagokka együtt látogassanak el a mé kívülállókhoz, az új belépő is mondják el, miért léptek tsz-be. AHHOZ, hogy az utóbbi héten ellanyhult felvilágosító mun­ka újból fokozódjék, segíteni kell a felsőbb párt- és tanács­szerveknek. Két héttel ezelőtt előfordult, hogy egy nap a felsőbb szervektől 13-an is se­gítették a fejlesztési munkát, az utóbbi héten viszont napo­kig nem nézett a falu felé senki. Egvüttesen, közös mun­kával, helyes érvekkel elérhe­tik, hogy egy héten belül je­lenthetik az országnak: Mező- tár hány szocialista község lett. Papp János A versen Traktoron reggeltől — estig Megyeszerte aratnak. Az al­földi részeken már itt-ott a cséplőgépek egyenletes bú- gása is beleszól az aratást végző kombájnok és aratógé­pet vontató traktorok zenéjé­be. Dolgozó parasztságunk egész évi harcának eredmé­nyét szorgalmas kezek, ügyes gépek takarítják be. Ebben a harcban egyre nagyobb segít­séget adnak a gépek, különö­sen a mezőgazdaság ryehéz- f egy véréi, a traktorok. Nagy tekintélyre tettek szert pa­rasztságunk és egész népünk előtt a traktoristák, akik a ta­lajmunkától, a növényápolá­son át, a betakarításig min­den munkából kiveszik részü­ket. Egerfarmoson az Uj Barázda TSZ tagjai már úgy beszél­nek a „mi traktoristáinkról“, mintha egész életükben csak velük dolgoztak volna. Büsz­kék rájuk, de van is miért. Csak most a közelmúltban is olyan hír ter- f- • jedt el innen, ami nemcsak a járás, de az .egész megye fi- f gyeimét fel- ;i: hívta. Veres & '■ Gábor, a Saru­iéi Gépállomás traktoristája Î július 16-án 14 holdat aratott le, ezzel napi tervét 200 szá­zalékra teljesítette. Teljesít­ménye azóta is emelkedik. Amikor felkerestük mun­kahelyén — a búzatengerben, gépe javában dolgozott. Reg­gel hatkor kezdte meg az ara­tást, azóta már körülbelül hét holdnyit levágott, pedig a nap még csak delelőn van. Forrón perzselő nyilai elől a kézika­szások már árnyékba húzód­tak, csak a gép jár, zúg a mo­tor, s nagy csapásokkal forog a Knotek-aratógép kévekötője. Amikor végre abbahagyják a munkát, Veres Gábor még körbenézi a traktort, igazít rajta egy-két helyen, és sze­mével végigsímogatva jön maga is a fák alá. Jólesik az ebéd. amit fele­sége hozott ki, s jólesik az a megnyugtató érzés is, hogy amíg ők itt vannak, négyéves kislányuk — szemükfénye — a napköziben van. Őrá gon­dol akkor is. amikor hajnal­ban siet a gépéhez. A traktort minden műszakkezdés előtt gondosan átvizsgálja, nincs-e valami javítanivaló. Mikor mindent rendbehozott, meg­beszéli a tsz-elnökkel a napi munkáját. Előre átgondolja, hol mit kell tenni, hogy minél kevesebb gépállással és von­tatással tudja biztosítani a gép nagyfokú kihasználását. Még csak tavasszal kapta GS—35-ös traktorát, de már valósággal összenőtt vele. A legkisebb hibát azonnal észre­veszi és a helyszínen kijavít­ja. Pedig ez nem mindig olyan egyszerű, mert az alkat­részeket sokszor maguknak kell elkészíteni a műhelyben, Üzemeink nem gyártanak elég cserealkatrészt. Mennyivel jobb eredmények születhetné­nek, ha nem kellene időt vesz­tegetni ilyesmire is. Dobó József elvtárs, a Saru- di Gépállomás igazgatója büszke az ő embereire. A helyszínen győződik meg mun­kájukról, s észrevételeivel jobb munkára búzdítja őket. Tőle tudom meg, hogy Veres Gábor nemcsak szombaton, de vasárnap is jó teljesítményt nyújtott. Az eső miatt csak négy óráig tudtak dolgozni, mégis nyolc holdat vágtak le. örül az aratógép kezelésére hozzá beosztott tsz-tag Rajna József is. Szépen fizet a búza, jól megy a munka, gazdagodik a tsz, bőven lesz részesedés is. Veres Gábor nemcsak az aratásban jár élen. Szabad idejében sokat olvas, tanul. Az újságokból figyelemmel kí­séri a traktorosok eredmé­nyeit, szakkönyveket bújva arra törekszik, hogy még több ismeretre szert téve még jobb eredményt érjen el. Cséplőgépét, amellyel rövide­sen felváltja az aratógépet, saját maga javította ki a té­len. Bizony nagy utat tett meg Veres Gábor, míg a hajdani négyholdas kisparaszt fiából traktorista lett. A felszabadu­lás őt is felszabadította a lét­bizonytalanságból, nem kell most már munkalehetőségek után kutatnia; A jó kereset, a biztos megél­hetés mellett, dolgozótársai­nak, elsősorban a tsz-tagság- nak szeretete veszi körül, akik röviden így foglalják össze vé­leményüket róla: — Ha rajtunk állna, minden gabonánkat Gábor aratná le. Halasy László VIT-hónapot tartanak az egri dohánygyári ifjak Megyénk legtöbb üzemében a fiatalok a világifjúsági ta­lálkozó tiszteletére VIT-hóna­pot tartanak, melynek kereté­ben a VIT és augusztus 20-a tiszteletére felajánlásokat tet­tek. Az egri Dohánygyár ifjú munkásainak legnagyobb ré­sze résztvesz ebben a mozga­lomban, Kun Magda, a szak­ma kiváló dolgozója felaján­lotta, hogy sztahanovista szintjét a továbbiakban fenn­tartja, sőt fokozza és a minő­ségi munkaversenyben 96,2 pontot ér el. (100 saázalék = 95 pont). De értékes felaján­lásokat tettek még Manus Er­zsébet, Sándor Margit és a gyár több DISZ-tagja. Csépelnek az ifjúsági csoportok a füzesabonyi járásban A füzesabonyi járásban csaknem két héttel később kezdődött meg -, gabona ara­tása, a termelőszövetkezetekés az egyénileg dolgozó parasztok mégis el akarják érni, hogy augusztus 20-ra minden szem gabona a zsákba kerüljön. A gyors, szem veszteség nélküli betakarításért lelkesen dolgoz­nak a fiatalok. A sarudi gép­állomás diszistái a betakarí­tási munka megkezdése előtt taggyűlésen fogadták meg, hogy az idén nagyobb segítsé­get nyújtanák a termelőszö­vetkezeteknek A gépállomás diszista aratógép vezetői öt nap alatt 501 holdról aratták le a gabonát. A gépállomás aratógép vezetőjének verse­nyében Szalai Mihály DISZ­traktoros tartja az első helyét, csütörtök délig 70 holdat ara­tott le. Versenytársa, Mihics József 65 holdról vágta le a gabonát A gabonacséplést is elsőnek kezdték meg a fiatalok: 23 ifjúsági cséplőcsapat nevezett be az országos versenybe, s megfogadták, hogy gépenként legalább 50 vagon gabonát csépelnek el. Vizes János ifjú­sági cséplőcsapata, szombaton kezdte meg a munkát a po­roszlói Béke TSZ-ben és csü­törtök délig 800 mázsa gabo­például 700 forintot fordított rá, igaz, hogy igen takaros, zászlókkal díszített táblája lett. A hiba azonban az, hogy ezék a táblák üresék. Legfeljebb egy-egy papír húzódik meg szerényen az egyik sarokban a begyűjtésben élenjárók nevei­vel. A tarnaőrsi Dózsa TSZ- ben meg — alig akartunk hin­ni szemünknek — az élenjáróik neve helyett ez szerepel a táblán: uborka 3 forint, tök 80 fillér, paprika 50 fillér... Szakítani kellene már ezzel a „hagyománnyal“, hogy min­dig üresen álljanak a verseny- tábláik, vagy éppen nem oda­való közleményeiket írjanak rá. A versenytábla arra való, hogy naponta tájékoztassa a község dolgozóit a verseny-eredmé­nyekről. S ha ezt figyelembe veszik tanácsaink, meg lesz az eredménye is. Deák Rózsi Augusztus 20-ra, alkotmá­nyunk ünnepére sok termelő­szövetkezeti tag. egyénileg dol­gozó paraszt tett különböző vállalásokat. Versenyre hívták egymást és a verseny naponta újabb eredményeket hoz. Sok termelőszövetkezeti tag szerez naponta több munkaegységet, sók dolgozó paraszt learatta már a gabonáját, sőt lassan már a másodvetés is kikel. A verseny azonban akkor igazi verseny, ha az eredményéket napról napra ismeri mindenki, hiszen így tudja csőik az ember, hogy hol kell egy kicsit „rá­verni", hogy le ne maradjon. A verseny-eredményék ismer­tetésére szolgálna a verseny­tábla. Községi tanácsaink és ter­melőszövetkezeteink, sehol sem sajnálták a befektetést, minde­nütt megcsináltatták ezeket a táblákat. A tarnaőrsi tanács Béke-nagygyűSés Egerben Kedden este Eger város dolgozói — köztük anyák, fiatalok és idősebbek — zsú­folásig megtöltötték a Tiszti klub hatalmas színháztermét, hogy meghallgassák Sályi Já­nosnak, a helsinki békevilág­találkozón résztvett Heves megyei küldött beszámolóját. Az élményekben gazdag, va­lamint a békevilágtalálkozó munkájáról szóló tartalmas beszámolót a nagyszámú kö­zönség mindvégig figyelem­mel hallgatta és végül úgy határoztak, hogy táviratot kül­denek a jelenleg Genfben ta­nácskozó nagyhatalmaknak. A távirat szövege a következő: „Mi Eger város dolgozói békenagygyűlésünkről üdvözle­tünket küldjük Önöknek, akik elsősorban felelősek a világ sor­sáért. Azt kívánjuk az egész világ népeivel együtt, hogy ta­nácskozásuk eredményes legyen. Vessenek véget a gyötrő hi­degháborúnak, kozzák meg mindnyájunk számára a tartós békét, a békés egymás mellett élés arany korszakát. A népek tekintete most Önökre szegeződik, Önök felelő­sek minden gyermekért, minden anyáért, mindenért, ami az élet szépségét adja. Szilárd a meggyőződésünk, hogy tisztá­ban vannak a népek békés akaratával. Cselekedjenék hát úgy, ahogyan a népek akarja17c. Azt kívánjuk, hogy genfi munkájuk nyomán az emberiség hálája kísérje Önöket élet* útjukon Egri főiskolai tanár tudományos segítsége külföldnek G. Huber-Pestalozzi neves svájci tudós összefoglaló bio­lógiai szakkönyvet adott ki, melyben ismerteti azokat a mikroszervezeteket, melyek Is­merete az állat- és növény­tannal foglalkozó tudós szá­mára nélkülözhetetlen. Tudo­mányos művében százhar- minckilencszer hivatkozik ma­gyar tudósok munkájára. Kü­lönösen sok hivatkozás törté­nik dr. Hortobágyi Tibor, az Egri Pedagógiai Főiskola tan­székvezető professzorára, a biológiai tudományok kandi­dátusára. A svájci tudós 23 új ostoros véglényt vett át dr. Hortobágyi Tibortól, sőt egyet róla nevezett el. A könyvben 73 dr. Hortobágyi Tibor által rajzolt ábra szerepel. Az ér­tékes szakmunka összeállítá­sában a világ valamennyi bio­lógusa résztvett, akiknek köz­reműködő munkáját a szerző előszavában megköszön. Itt köszönte meg Pestalozzi dr. Hortobágyi Tibornak is érté­kes segítségét. Dr. Hortobágyi Tibor tudo­mányos összeköttetésben áll a világ összes nagynevű botani­kusával. így állandó levele­zési kapcsolatot tart fenn Sza- vics és Voronyihin szovjet professzorokkal. Munkáját A botanika problémái című szovjet tudományos akadémia által kiadott összefoglaló szak­munka is többször felhasznál­ja. Levelezési kapcsolatban áll a párizsi Bourrelly profesz- szorral is és a francia tudo­mányos folyóiratok már több ízben közölték értekezéseit. Legutóbb a Magyarországon járt Dostall cseh professzor kereste fel dr. Hortobágyi Ti­bort az Egri Pedagógiai Fő­iskolán. nát csépeltek el. v ,oooooooœeooooooooo<x>oooocxtt)<xcooooaxraxx»ooooaxooooooocx>»oo(xx>ooooooœoooooaae A sarudi gépállomás DISZ-a fiataljainak példját követve, ac füzesabonyi járásból eddig 50 fi ifjúsági cséplőcsapat nevezettf be az országos versenybe. A 150 éves gyár Tanulnak, sportolnak és jól szórakoznak az egri fiatalok a pipishegyi repülőtáborban Július 20-án nyitották meg a pipishegyi repülőtábort, ahol 24 egri fiatal tölt 2—3 hetet. Árvái Dezső, a MÖHOSZ el­nöke a megyei elnökség nevé­ben üdvözölte a táborozó fia­talokat. — A tábort azzal a céllal nyitjuk meg, hogy a bátrak honvédelmi sportját az eddigi­nél magasabb színvonalra emeljük — mondotta. — Azt várjuk növendékeinktől, hogy tudásuk legjavát adják a szép repüléshez. Tanulják meg a céllövészet alapfogalmait, mert enélkül a repülős és az ejtőernyős is csak fél ember. Szabad idejükben szórakozza­nak, sportoljanak, érezzék jól magukat. Viselkedjenek min­dig sportszerűen, fegyelmezet­ten és állják meg helyüket a kiképzésben, hogy szükség esetén a harcokban is helyt­állhassanak. Kívánok az elvtársaknak jő munkát és jó szórakozást — fejezte be megnyitóját Árvái elvtárs. A táborban résztvevő fiata­lok már várják, hogy megis­merkedhessenek a vitorlázó repülés szépségeivel. Kevés olyan régi gyár van az országban, mint a parádsasvári üveggyár, amely a Mátra egyik szép völgyé­ben fekszik. A gyár másfélszáz évvel ezelőtt egy kemencé­vel kezdte meg a működését. Az első munkásai németek és szlovákok voltak. 150 év alatt sok változás, sok csapás érte a gyárat és munkásait. A kapitalista tulajdonosok egymást váltogatták, de a munkások helyzete csak rosszab­bodott. A felszabadulás után azonban gyökeres változás tör­tént a régi üveggyár életében is. A háború által megvi­selt romos épületet a gyár régi munlkásai karöltve a fia- talabbakkal, teljes egészében rendbehozták és birtokukba vették. Az első kemencét 1953-ban gyújtották be újra, és azóta már a negyedik kemencét építik. Gyártmányaik e rövid idő alatt is nagy sikerre tettek szert. Az ízléses boros- és vizeskészletek mellett gyönyörű díszműveket is készítenek, melyekből külföldre is nagy mennyiséget szállítanak. Az első félévben a gyár üvegfúvói, csiszolói és festői több mint hárommillió forint értékű, július hó­napban pedig már közel félmillió forint értékű készletet és dísztárgyakat készítettek. Az üveggyár dolgozói most nagy ünnepre készülnek. A közeljövőben ünneplik gyáruk 150 éves fennállásának évfordulóját. ^wjaæs sm. jjr W' ■■ VEGYEL RESZT A PÁRTSAJTÓ TERJESZTÉSI VERSENYBEN!

Next

/
Thumbnails
Contents