Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-14 / 56. szám

4 NÉPÚJSÁG 1955. július 14. csütörtök. Híre k NAPTÁR JULIUS 14: A francia polgári forradalom kitörésének 1C6. évfordulója. JULIUS 15: 1922-ben, 33 éve alakult meg a Japán Kommunista Párt. 51 éve halt meg Csehov. JULIUS 16: 35 éve halt meg Benczúr Gvu- la, kiváló magyar festőmű­vész, aki történelmi tárgyú festményeivel szerzett nagy nevet. JULIUS 17: 50 éve halt meg Borbás Vin­ce botanikus. 11 éve annak, hogy kivé­gezték Alpári Gyulát, a ma­gyar munkásmozgalom ki­magasló harcosát a Sachau- seni koncentrációs táborban. 10 évvel ezelőtt nyitották meg a háromhatalmi konfe­renciát Potsdamban. — A KISIPARI Szövetke- zetek Központi Együttese jú­lius 30-án este fél 8 órai kez­dettel, a Pedagógiai Főiskola udvarán nagyszabású műsort ad. A 220 tagból álló köz­ponti együttes zene-, tánc- és énekszámokkal szórakoztatja majd Eger dolgozóit. ülegtaídődlek a levelsiőtariíolyamok a főiskolán A főiskola rendes tagozatú évfolyamának befejezése után megkezdődött a levelező liall- .gatók vizsgája és tanfolyama. Jelenleg 60 testnevelés-szakos levelező végzi 'hanmadik évét. Utána orosz és fizika, majd magyarszakos hallgatók nyer. nők képzést. — A GYÖNGYÖSI városi tanács rendbehozatta a Ké­kesteret és szép parkot léte­sített a tér lakóinak kívánsá­gára. A lakók vállalták, hogy a parkot közösen ápolják. — A Harmadik Békeköl­csön negyedik sorsolásán Vá­sárhelyi Gyula felsőtárliányi lakos, földművesszövetkezeti dolgozó 50 000 forintot nyert egész kötvénnyel. 50 000 fo­rintot nyert még Koltai Ilona tódebrői általános iskolai ta­nítónő is. 10 000 forintot nyert egész kötvénnyel Litkei Já­nos vasúti pályaőr Tarna- szentmárián, és Futász István Pély—Hatvanrongy ospuszta-i tanító. 5000 forintot nyert Őszi Vendelné dohánygyári dolgo­zó, Eger, Barta Gusztáv Bél­apátfalvi Cementgyári dolgo­zó, Nagy Lajos pétervásárai főhadnagy, Ali János, Aszta­los KTSZ dolgozója Eger, és Sütő Szilveszter, az Egercsehi KTSZ elnöke. Az Állami Könyvterjesztő Vállalat könyvsorsjátékot ren­dez. A sorsjáték főnyeremé­nye 5000 forintos értékben egy 3 plusz 2 csöves világ­vevő rádiókészülék, mikro­barázdás lemezekre is alkal­mas lemezjátszóval, hangls- mezék és 2500 forint értékű könyv. Öt nyeremény, egyen­ként 2000 forint értékű könyv­vel, 10 nyeremény, egyéniként 1000, ötven nyeremény, egyéviként 200, 100 nyeremény egyéniként 100 forint értékű könyvvel. A többi sorsjegy névértélcét nyeri, tehát miiv- den sorsjegy nyer. Az er ' z sorsjegy ára 20, a fél 10, a negyed öt forint. Sorsjegyet bármely állami könyvesbolt­ban lehet vásárolni. A hú­zást 1955. szeptember 25-én műsoros est keretében tart­ják meg. FILM BÉCSI KOMÉDIÁSOK Színes osztrák filmet mutat be a gyöngyösi Szabadság jú­lius 14—17-ig. A film Girardi híres bécsi komikus életéről szól. Megelevenedik a filmben számos nagysikerű fellépése, halljuk Strauss, Suppé és más kiváló zeneszerző dallamait, de közben megismerkedünk a mű­vész szomorú családi életével is. Girardi a nép kedvence, sok derűs percet szerzett a bécsiek­nek. 100 on/os vett részt a Kekesteíői Szanatórium tudományos ülésén A Kékestetői Szanatórium­ban három napon keresztül a golyvás megbetegedések, s an­nak megelőzéseiről folytattak tudományos előadást. Az or­szág minden területéről érkez­tek orvosok, hogy meghallgas­sák, vagy részt yegyenek az el­méleti és gyakorlati vitákban. A tudományos előadást Ro­mán Gyula egészségügyi mi­niszter nyitotta meg, majd sor került az előadásokra. Az elő­adás keretében beszámoltak arról, hogy öt év alatt hogyan sikerült a golyvás területeket felszámolni, s ezáltal meg­előzni, részlegesen megszün­tetni, vagy hozzájárulni ennek a súlyos népbetegségnek a gyó. gyításához. Előadást tartottak Villmon Gyula egészségügyi főosztályvezető, Soós József egyetemi tanár. Szabó Géza, az Országos Közegészségügyi Intézet osztályvezetője, a ké­kestetői szanatórium orvosai­nak egy része. A három nap alatt gyakorlati bemutatók alatt különösen érdekes volt a diaterometriás anyagcsere be­mutatás. KÖNYVESPOLC TATAY SÁNDOR: A SIMEON-HÁZ Tatay Sándor új regénye — egy három részre tervezett mű, önmagában is független, befe­jezett első kötete — a magyar földbirtokosok és pénzarisztok­raták életét ábrázolja az első világháború alatt. A regény központi alakja Si­meon Klára, ez az egészséges, rendkívül becsületes, jellemes leány. Pályája a dunántúli csa­ládi kúriától a világháború vé- gefelé egyre erősödő munkás- mozgalom közeiéig ível, s sze­relmi hajótörései józanítják ki osztályának korrupt, semmire­kellő férfiúiból. Klára alakja mellett érzékletesen mutatja be Tatay a birtokból kikopó föl­desurakat, tőzsdei fezőröket, a nagy vargabetűket leíró, sok­szor zsákutcába kerülő értelmi­ségiek számos típusát. De fele­letet ad a regény a szociálde­mokrata vezetők árulását felis­merő forradalmi munkásolk, s az elnyomott szegényparaszt­ság sóik kérdésére is. Tatay regénye nemcsak írói pályájának jelentős állomása, hanem egész irodalmunknak értékes alkotása. Klasszikus és szépirodalmi művek kerülnek kiadásra a III. negyedévben Kiadóink a III. negyedév folya­mán igen sok klasszikus és mai szépirodalmi mű kiadását terve­zik. Megjelenik Fazekas Mihály összes versei és biblianyomó pa­píron Vörösmarty Mihály összes költeményei. A kiskönyvtár soro­zatban Arany László: A délibá­bok hőse című verses regény. Jókai Mór, Móricz Zsiqmonci el­beszélései és a magyar klassziku­sok sorozatában pedig Mikszáth Kálmán: Fekete városa. Mai ma­gyar írók művei közül Hamvas H. Sándor: Az acél dala című és Thury Zsuzsa: Virradat előtt cí­mű regénye. Az új magyar könyv­kiadó ismét kiadja L. Tolsztoj: Feltámadás című regényét, míg az orosz remekírók sorozatában Alekszej Tolsztoj: Golgota című háromkötetes regénye jelenik meg. Uj kiadásban jelenik meg Siskov: Zord folyója is. A mai szovjet irodalmat Leonov: Orosz f erdő és * Prisvin: Szálfaerdők című regénye képviselik. Ismét olvashatjuk Reymond: Parasztok című négykötetes regényét, Czankar szlovák klasszikus író Jernej szolgalegény című regé­nyét. A nyugati haladó klasszikus és mai irodalom sok értékes mű­vel szerepel. Megjelenik Rostand: Cyranója, Zola: Lourdes című re­génye, Schiller verseinek és drámáinak gyűjteménye. Újabb kiadásba kérül a könyvesboltok­ban Arnold Zweig: Verdun isko­lája. Jouglet francia író Arany és kenyér című mai regénye, Merle fiatal francia írónak egy fasiszta haláltábor parancsnoká­nak életéről szóló Mesterségem a halál című regénye. Ternári olasz író. Vezúv és kenyér, Ho­ward Fast, Silas Timberman, Es- peranza portugál író. Úriemberek című könyve. Törik Károlyné : Fiatalok* úttörők... Egy nap a parádsasvári úttörő táborban AKI még nem ismeri a korareggeli Mátra hangulatát, induljon velünk. Igaz rázós, rossz az út Sirok táján, de megéri a fáradságot. A válta­kozó táj szépsége, sárguló ka­lászok a sötétzöld hegyek lá­bánál, zöld erdőfüggönyök, a kakukfűtől, vadmentától ízes levegő mindenért kárpótol. Még harmatcsepp remeg a fűszálak hegyén, madarak pittyennek a bokrok tövé­ben, kedves, jó reggelt csen­dül, szekereken, kerékpáron, vagy gyalog, sarlóval, kapával kezükben jönnek a falvak dolgozói. Párád felé gesztenye­fasor von sátrat fejünk fölé, majd kicsi nyaralók suhannak el mellettünk, s a célnál vagyunk. Parádsasvár. Il-es számú SZOT úttörő-tábor — hirdeti» a tábla a kapun. Kicsit zsib­badt lábbal topogok, míg "gy igen komoly őr (lehet úgy 10 éves forma) még komolyabb puskával a vállán (a verebek félnek is tőle) — megszólít, s igazoltat. Gyanúsan mér vé­gig, komolykodva forgatja igazolványomat — majd nyi­korog a vaskapu — bejutok a táborba. Elfogódottan lépege­tek a hatalmas fenyőóriások között, tömény illatukkal szin­te elhódítanak. Mélyet léleg- zek, mintha friss vizet csúsz­tatnék le torkomon. A piros­téglás Sasvári-kastély komor és félelmetes lenne, ha a nagy sárgakavics szőnyeges téren nem hancurozna a sok fehér- inges, pirosnyakkendős úttörő gyerek, illetve dehogy is han- curoznak, egy sípszó, s hosszú egyenes vonalakban sorakoz­nak a zászlófelvonáshoz. KÉTSZÁZ gyerek áll feszes vigyázzban. a himnusz hangja alatt. — A zászló magasba szökken, lobog és csapódik a reggeli szélben, éles határ­vonalat húz a sötét fenyő- óriások és a hegy közé. Két-' száz gyerek torkából harsan az előre, hogy a hegyek há­romszor köszöntsék őket visz- Bza. — előre ... lőre ... ree ... A táborvezetőt keresem. A térre néző szobában magneto­fonnal bíbelődik. Most kapták, s így illik gyorsan elújságolni, hogy a fiúk hangját már meg is örökítették. Egy új, szép út­törő éneket énekelnek, amit külön a sasvári úttörőknek írt egy fiatal zeneszerző. Vázso- nyi Gábor a táborvezető régi úttörő. Járt már az ország ösz- szes táborában, de elhisszük neki, hogy a parádsasvári tábor nőtt legjobban a szívé­hez. Magam sem győzők ele­get csodálkozni, majd ámulni, — nagyokat lélegzeni, vagy némán elcsendesedni a táj fenséges szépségétől. Ilyenkor úgy érzem, elkoptak már a szavak, nehéz leírni, s vissza­adni mindazt, amit látok. A MÂTRAV1DÊK1 táborok olimpiászára készülnek a fiúk. A nagy téren tornásznak. Lengenek a karok, hajlanak a derekak, magnetofon kíséri dallammal. De a táborvezető helyettese Prommer Gyula még sincs megelégedve a paj­tások munkájával, ötször-hat- szor is elismételteti a gyakor­latot, nehogy délután szégyent valljon a fiúkkal. Prommer Gyula fiatal, orosz-magyar szakos tanár, de fiatal itt min­den rajvezető, most végzett tarntókénzősök, főiskolások, vagy eeyetemi hallgatók. Pár Dere pihenő, mint kis csikók nyargalnak a fiúk ide, s oda, tele vannak életkedvvel, erő­vel. Három fiú fut most ide hozzám. A táhorvezp*ő ielölte ki őket kísérőül. Szabó Pali Debrecenből. Szalai Laci a nestmeavpi pppkOteoi a kis­termetű Barta Jóska Nyíregy­házé ró!. Mindhárom kitűnő tanuló és phban is megegyezik vpieménvük. hoffv Pará't'as- vár „a legeslegszebb” tábor. — pedig ők már igazé" sok táborban jártak, még Cstile­js Fedezetnek a kas­télyba. Kovácsolt vaskorlát vezet az emeleti szobákhoz. Hófehér ágyak — s egy pilla­natig sem vitás — gyönyörű rend fogad. A kitárt ablakok, a fenyővel borított hegyoldal­ra néznek. Pár pillanatig né­mán állunk mindnyájan. A hegy ormába nagy gomoly- felhő kapaszkodott, mintha birkózni akarna vele. Csak nem lesz eső — aggodalmas­kodik Szalai Laci, s a délutáni olimpiászra gondol. Míg kö­rüljárunk, elmesélik legkedve­sebb élményeiket, amit a két hét alatt szereztek. Megint egyetértenek abban, hogy a „legeslegizgalmasabb” az éj­szakai számháború, vagy ahogy ők mondják a „hadi­játék” volt. Július 3-án éjjel állott be a „hadiállapot” a parádfürdői I-es úttörő tábor­ral. Telefont szereltek, raké­ták röppentek, rövidhullámú adót állítottak be, ködbombá­kat dobtak, egyszóval „bor­zasztóan izgalmas volt”. Sike­rült is megállítani az ellensé­get a parádi úton, pedig gép­kocsival jöttek. Sajnos a szá­mokat nem tudták leolvasni, mert a vezetőség „elillant”. A közvetlen harc reggel kezdő­dött, amikor már jobban sike­rült leolvc'-p-tni a sapkákon lévő nagy számokat. A harc kimenetele döntetlen. A hír­adós szakkör azonban kitért magáért, pillanatok alatt sze­relt telefont, s adott értesítést az ellenség behatolásáról. — Nem féltetek? — kérdem. — Neeem... — hangzik a válasz vontatottan, hát ha ők mondják, el is hisszük. Cseles kérdést teszek fel. — Szokta­tok-e esténkint rendet’enk“d- ni, például békát tenni a le­pedő alá? Hárem ctp«"--- hitetlenkedve néz rám. Ügy látszik nem várták tétem a felnőttő1, hogy ilyet kérdezzen. Szabó Pali udvariasan vála­szol — leszerelve naív kérdé­semet — nem érünk rá ilyes­mire, olyan zsúfolt, s bő • a program (ígv mondja), hogy mire ágyba kerülünk, már álmosak vagyunk. A toronyba már csak Szabó Pali kísér. 120 lépcsőn kell felmenni, ka­nyargós csigalépcsőkön. A te­tőn egy fedett terasz — ková­csolt vasrácsokon keresztül a négy égtáj felé láthatunk. Le­nézhetünk a völgybe, az Üveg­hutára, gyönyörködhetünk a Kékes sötét ormában, vagy a parádi lombborította bükkös­részben. Kísérőnk gondosan, s pontosan magyaráz, mint egy idegenvezető. Udvarias és fe­gyelmezett, nem is csoda, ha ő a tábortanács elnöke. A debreceni öreg kollégium fű- vészkerti iskolája büszke lehet rá, itt is megállja helyét. És egész biztos megállja a gép­ipari technikumban is, ahová most beiratkozott. KANYAROG le a lépcső, s már a parkot átszelő pataknál állunk. A kristálytiszta, de kénesvízű Csevice folydogál itt. Nyíregyházi vendég-út­törők állják körül, fintorogva isszák, mert a szagával nin­csenek kibékülve. Szakköri foglalkozásra láto­gatunk el. Elkán György or­vostanhallgató, a biológiai szakkör vezetője, egyben kul- túros is. Szobájában boncolt szalamandra, kalitkában mó­kus forog eszeveszetten. Van rákjuk, a patakból fogták, mindenfajta bogaruk, sőt még két kanári is, amit a sasvari tanítóktól kaptak ajándékba. De talán legbüszkébbek a ize Üdített öiyvekre, amit a park fái között fogtak. Elkán rai- vezető pajtást nagyon szeretik úttörői, de ő is őket. Az idén végzett az orvoskari eovtep. men, s gyermekgvógyászvr.k készül. Kint a parkban gúlát próbálnak, énekelnek, kézi­labdáznak, készülnek a záró Segifség az A z asszony legnemesebb I hivatásának, az anya-1 Ságnak, a szülésnek problé­mái Semmelweis óta szinte összenőttek a magyar orvos- tudománnyal. Ahogy Sem­melweis munkája korszakal­kotó volt annak idején, úgy ma is világszerte ismert ered­ményekkel és sikerekkel büszkélkedhetik a magyar or­vosi tudomány. Dr. Lóránd Sándor pro­fesszor. az orvostudományok kandidátusa, a fővárosi Ár­pád-kórház igazgató-főorvo­sa, aki már húsz év előtt hírnevet szerzett külföldön munkásságának, ötleteinek és tudásának, évtizedek óta fog­lalkozik azzal a kérdéssel, miképpen lehetne csökkente­ni a vajúdó anyák fájdal­mait. 1933-ban, amikor egy akkor új eljárást — az orr- baszippantott hypophisis-hor- monnak a szülőfájási tevé­kenységre gyakorolt hatását — tanulmányozta, kezdte el tulajdonképpeni kísérleteit. A kísérletek során komoly ne­hézséget okozott, hogy az or­vosoknak és a kísérletező professzornak nem álltak megfelelő műszerek rendel­kezésére. így nem tudták pon­tosan megállapítani, hogy a hormon milyen hatással van a szülőtevékenységre. A kísérletek eredményes és sikeres folytatása ér­dekében Lóránd profeszor egy vekkerórából, egy cipökrémes dobozból és egy rézcsőből primitív készüléket szerkesz­tett, amelyet regisztráló dob­bal szerelt fel és ezt a szülő nő hasára helyezte, a még működő szakaszának meg­felelő helyre. Ez a primitív műszer is jelezte, hogyan csökken vagy erősödik a szer hatására a fájástevékenység. Később újabb, tökéletesebb műszert készített Lóránd ta­nár, de még ezúttal is csak egy srapnellhüvelyből ké­szült. Ekkor nevezte el Ló­ránd tanár a gépet toko- graphnak. A tokograph egy kis fém­lemezből, alaplapból áll, ame­lyet a hasra helyez az orvos. Az alaplap középpontjából egy golyóscsapágyazott fém­pálca áll ki, amely súlyánál fogva lenyomja a hasfalat és tábortűzre. Megnézzük a ké­szülő sportpályát, a korszerű villannyal gépesített konyhát, az egészségügyi folyosót, ahol zárva van az ajtó, mert itt senki sem beteg. JÓ DOLGA van itt a 200 vidéki fiúnak. Ez kétszeresen bebizonyosodik a nagy ebédlő- teremben. Pillanatok alatt el­fogyott a karfiol leves, a töl­tött paprika, s a piskótatorta, sőt a kondíciót javító krumpli­cukor is. Nem akadt pajtás, aki mégegyszer kért volna, pedig a szakács jó szívvel kínálta. Délutás zsúfolt busz viszi le az úttörőket Parádfürdőre. A parádi úttörőtábor is nagyon szép. Hatalmas épülettömbjei­ben 280 pesti úttörő tanyázik. A sasvári tábor mégis jobban tetszett, sokkal fegyelmezet­tebbek, tisztelettudóbbak a fiúk. A sportpálya is elég el­hanyagolt, poros, ilyen gyö­nyörű táborhoz illő lenne rendbehozatnl. Hosszas elő­készítés és egy kis kapkodás után azonban a szép műsor kárpótolt bennünket (ide se­reglettek a parádi üdülő ven­dégek is), felgyűl az olimpiai láng, felszökken a zászló, 500 fiú kezdi el szabadgyakorlatát, majd megkezdődnek az atléti­kai számok. Zeng a hurrá egy-egy győzelem után. Közben azonban alattomo­san beborul. Sűrű felhők go­molyognak a hegyek felett, pára ereszkedik a parádi hegyre, hirtelen élesedik a le­vegő. A szél szénailiatot hrz, s néhány esőcseppet. A fiúk aggodalmasan lesik az eget, aggodalmuk nem alaptalan, mert a távolugró számok után megered a zápor, ömlik. Öm­lik, megfényesíti a leveleket, meg a poros utat. Elmossa az olimpiászt, de nem a fiúk. s a nevelők nagy lelkesedését. Bent a kultúrteremben poty tátják. igaz nem sporttal, hanem énekkel, de ebben is verhetetlenek. Búcsúzom a fiúktól, a tábor­tól. Mikor motorra ülök még messzire kísér jókedvű daluk, s integető barna karjuk. a hasfal alatti méhizomfalat. Ha a méhizmok összehúzód­nak, akkor fémpálcika vissza­tolódik, és viszont a méh­izmok fellazulnak, akkor a fémpálcika mélyebben nyo­módik a bőrbe. A fémpálcika összeköttetésben van egy ircn- nal, amely egy forgódobra felerősített milliméter beosz­tású 'apirra rajzolja fel a fémválciki kitéréseit, termé­szetesen bizonyos mértékben felnagyítva. A rajzból öt perc alatt pontosan meg lehet ha­tározni, milyen erős a fájás- tevékenység, amelyet a gép milliméterekben mutat, ugyan­akkor meg tudja határozni az orvos az egyes fájások tarta­mát, valamint a fájások szü­neteit időben igen nagy pon­tossággal. Megállapíthatja * szülész a tokograph jelzései­ből azt is, hogy a szülés kö­rülbelül meddig fog tartani, illetve hogy annak elhúzódá­sa milyen tényezők következ­ménye. Ha a szülőerők gyen­gén működnek, más a keze­lés és beavatkozás módszere, ha viszont más oka van a szülés elhúzódásának, akkor ismét másképpen fog hozzá az orvos a szülés meggyorsí­tásához. A szülés lefolyását három tényező határozza meg. Az első a magzat nagysága, ^zt az orvosok eddig is le tudták mérni. Ugyancsak le tudták mérni a medence nagyságát, a szülés útjának adatait. De azt az erőt, amely a magzat világrahozatalához szükséges, amelyet szülőerő­nek neveznek tudományos nyelven, eddig az orvosok nem tudták meghatározni. Ennek viszont az a jelentősé­ge, hogy ha eav anya szer­vezete nem tud elég erőt ki­fejteni a szüléshez, akkor szükség van műtéti beavat­kozásra. E harmadik tényező leméréséhez, amelynél eddig az orvos vagy a bába csak tapintóérzékére, gyakorlatára, vagy tapasztalataira tudott támaszkodni, Lóránd tanár egy tokométernek elnevezett készüléket szerkesztett, amely a fájástevékenység erősségét méri és ennek kiegészítője a tokergöméter, amely a szülő- erők mennyiségi mérését te­szi lehetővé. Tudott dologi hogy egy először Szülő nő szüléséhez 2000 mm-es fájás- tevékenységre van szükség. Ha tehát a szülő nő az első órában például 200 mm. fá­jástevékenységet produlml, amit az árammérő órához hasonlóan működő tokergomé- ter pontosan mutat, akkor a szülés tíz órán belül várható, ha pedig ekkor mégse követ­keznék be, akkor műtéti úton kell beleavatkozni. Mindhárom nagyszerű mű­szer azt a célt szolgálja, hogy az orvosok megkönnyítsék a szülést és csökkentsék az anya fájdalmait. Ha ugyanis a fájástevékenység bármely csillapítószer behatása alatt e mérőeszközök adatai szerint nem csökkent sem erősség­ben, sem mennyiségben, úgy nyugodtan adagolható csilla­pítószer. Csak az a fájdalom­csillapító eljárás helyes, csak az a gyógyszer használható, amely a fájástevékenység csökkentése nélkül enyhíti a szülési fájdalmakat. T óránd tanár készülékei ma már világhírűek és a nemzetközi orvostudomány annyira becsüli ezeket, hogy a műszerek használatát és a műszerek működésének ta­nulmányozását a professzor­adta név után +okografiának nevezik. Radó István Mozik műsora Egri Vörös Csillag Filmszínház: Július 14 — 20-ig: Papa, ma­ma. ő meg én (francia) Egri Dózsa: július 14-én: Hintónjáró sze­relem (magyar) - 15 — 16-án: Verdi (olasz) Gyönavösi Szabadság: július 14—17-ig: Bécsi ko­médiások (osztrák) Gyöngyösi Puskin: július 15—20-ig: Papa, ma­ma. ő meg én (francia) Hatvan: július 14—18-ig: Eladott kí­sértet (angol) Füzesabony: július 14-én: Róma 11 óra (olasz) 16—17-ig: Testvérharc (cseh) Egri Béke: július 16—17- A 3 Lamberti (német)

Next

/
Thumbnails
Contents