Népújság, 1955. július (53-61. szám)

1955-07-14 / 56. szám

1955. július 14. csütörtök. NÉPÚJSÁG „Jól élek a termelőszövetkezetben“ (Tudósítónktól.) ARANYAT ÉRŐ nyári eső paskolja a lapos répaleveleket. Fazekas elvtárs, a nagyfügedi Dózsa TSZ agronómusa és Friez Balázs tsz-tag elégedet­ten szemlélik a Mátra mögül tornyosuló felhőket. Néha-né­ha a nap is kisüt, mint nyári zápornál szokott, és ilyenkor milliárdnyi esőcsepp csillog vissza a sötétzöld répalevelek­ről. Szép répája van a Dózsá­nak, meg kell hagyni. Terme­lési tervükben 120 mázsát irá­nyoztak elő, de most Fazekas elvtárs könnyen beleegyezik a 200 mázsába is. „Meg is lesz — állapította meg FMez elvtárs elégedetten — még talán több is.“ Tovább indul az árpatábla feló. — Hát a répánk jó, de ez se kutya — mutat a dús termést ígérő tavaszi árpára. — Pedig erre sem volt több eső, mint másutt — jegyzi meg az agronómus. — Dehát a gépállomás, meg a műtrágya! — ezeknek kö­szönhetjük, mondja kissé sze­rénykedve. — A detki gépál­lomás mindig akkor jött. ami­kor kellett. Most is itt van a vontatójuk trágya-hordásra. FRICZ BALÁZS úgy ma­gyarázott, akár egy idegenve­zető. Kevés lenne egy újság, hogy leírjam mindazt, amit a gondosan megmunkált földek­ről, a csoport állatállományá­ról és ami mindennek arany­alapja, az egyetértésről mon­dott. Az eső elől a lakásába hú­zódtunk. ott meséli el az éle­tét. — Mielőtt a Dózsába léptem, magam is gazdálkodtam. Éjt nappallá téve dolgoztunk fele­ségemmel, számításunkat még­sem értük eh mert nem tud­tam olyan munkát adni a föld­nek, ahogy szerettem volna. Termésemből a szabad piacra nem igen jutott, viszont a pénz kellett, mert akkoriban nősültem. Megpróbáltam a Budapesti Vasútépítő Válla­latnál dolgozni, mint segéd­munkás. így azonban távol voltam a családomtól és kere­setemből két háztartást kellett vezetni. Az egyik este. amikor haza­mentem. azt hallottam, hogy a volt Eisle-uradalom tanyá­ján megalakult a termelőszö­vetkezet. Gondoltam, megpró­bálom. A Dózsának akkor még nem sok tagja volt. Két rossz lóval kezdtük, azt is a föld­művesszövetkezettől kaptuk. A második évben kaptunk egy szép tehén-, meg egy sertés­törzset. Az én szívem a szarvasmarhatenyésztéshez hú­zott, így lettem a szövetke­zet fejőgulyása. Telt-múlt az idő, s mindig jobban éreztem magam a csoportban. 1952-ben jó munkám elismeréséül el­küldték öthónapos állatte­nyésztő iskolára. Már azt gon­doltam, hogy boldog, nyugodt életünket nem zavarja meg semmi. — És megzavarta valami? — Meg is. nem is — hang­zik a kétértelmű válasz. — Tud­ja az még 53-ban volt. Legel­tettem a teheneket a műút meliett. Egyszer csak két em­ber beszélgetésére lettem fi­gyelmes. ..Most már feloszta­nak a termelőszövetkezetek, minden marad a régiben, nem lesznek kulákok.“ Töb­bet azonban nem hallottam, mert az emberek közben el­haladtak mellettem. Néhány perc múlva valaki a nevemet kiáltja: „Nem soká őrződ már a teheneket, mert holnap fel­oszlik a szövetkezet!“ Ezzel a kulákasszony ment is tovább. Nem tudtam a dolgot mire vél­ni és hazahajtottam. Akkor tudtam meg. hogy Nagy Imre elvtárs beszédét közvetítette a rádió. Mi tanácstalanul áll­tunk azon a napon, nem jött felénk senki. Amikor azonban lefeküdtünk, én bizony a fej­szét az ajtó mögé készítettem. Másnap kicsit szégyelltem is az esetet, de amikor megtud­tam, hogv a tagok ásót. kapát, villát, csákányt helyeztek ké­szenlétbe. jót nevettem. Azt gondoltuk, hogy az éj folya­mán megtámadnak bennünket, de elhatároztuk, hogy a tanyát nem adjuk! VALÖBAN göröngyös volt Friez Balázs útja. És amint elbeszélte, a kezdet sem volt Valami könnyű. Kíváncsi vol­tam arra is. hogy bevált-e a számítása, milyen volt például a múlt évi jövedelme, mik a tervei? — Terveim? Csoporttag le­szek, amíg élek. Bízom abban, hogy a Központi Vezetőség 1955. június 8-i határozata nyomán tízezrek és tízezrek lépnek a nagyüzemi gazdálko­dás útjára. Azt üzenem min­den egyénileg gazdálkodó ba­rátomnak. hogy lépjen bátran a nagyüzemi gazdálkodás út­jára, mert megtalálja számí­tását. Ami pedig a múlt évi jövedelmemet illeti, ha min­den jövedelmemet pénzérték­re számítom. 33 057 forint volt. Ez a csinos kis összeg 2754 fo­rintos havi fizetésnek felel meg. Ebbe nem számoltam bele a hízót, amit 150 kiló súlyban vágtam le. Most is van az ólamban egy 110 kilós hízó, meg három süldő. Amió­ta a csoportban vagyunk, jól élünk, szépen ruházkodunk, kerékpárt és rádiót vettünk, két kis gyermekünknek gond­talan életet biztosítunk. A cso­portban rejlő lehetőségek még nincsenek kihasználva, bízom abban, hogy az idei eléggé mostoha időjárás mellett is jó­val túlszárnyaljuk a tavalyi termésátlagot és az egyének átlagos jövedelmét is növel­jük. FRICZ BALÁZSNAK telje sen igaza van. A lehetőségek még nincsenek kihasználva. Hogy csak egyet-kettőt említ­sek, egészen könnyűszerrel lé­tesíthet a csoport halastavat, mert a rengeteg víz elfolyik, haszon nélkül. Nevelni kelle­ne sok-sok libát, kacsát, mert erre is megvan minden adott­ság. Persze minél belterjesebb a gazdálkodás, annál több tag­ra is szüksége van a szövetke­zetnek. Nem helyes az. hogy a szövetkezet szinte szóba sem áll azokkal a tagokkal, akik két-három évvel ezelőtt ott­hagyták a szövetkezetét, most meg vissza akarnak jönni, mert Friez Balázs és mások példája nyomán a szövetkezet mellett döntöttek. A mi álla­munk nem azt akarja, hogy az egyéniek elől elzárjuk a szövetkezés útját. hanem, hogv minél inkább elősegítsük azt. Csak így lehet megvalósí­tani pártunk Központi Vezető­ségének határozatát. Erki János Gondolni kell a talajerő pótlására is. A hatvani Dózsa TSZ- ben a másodvetés elölt megtrágyázzák a földet. A kenyérellátás biztosításáért A Minisztertanács rendele­tet hozott a kenyérgabona ál­lami felvásárlásának szabá­lyozására. E fontos rendelke­zés elejét veszi a múlt évben igen nagy méretekben elbur­jánzott spekulációnak. A nagy­mérvű spekuláció következmé­nye az lett. hogy kormányunk az utóbbi hónapokban csak nagy áldozatok árán tudta biztosítani a zavartalan ke­nyérellátást. A rendelet értelmében a fe­lesleges árugabonát kedvez­ményes áron vásárolja meg az állam a termelőtől, úgy, hogy értékesítési szerződést köt a dolgozó parasztokkal. Az ér­tékesítési szerződés megköté­se kötelező s azt a beadási kö­Felkészültek a szövetkezeti árudák az aratasra Az aratásra az állami gazdaságokon, tsz-eken és dol­gozó parasztokon kívül jól felkészültek a földművesszö­vetkezetek is. Megyénkben 250 szövetkezeti boltban vá­sárolhatnak a dolgozó pa- i asztok. Ezek az üzletek min­dig ügyeltek arra. hogy a fa­lunak szükséges árucikkek raktáron legyenek, de az ara­tásra alaposabban készültek fel. mint bármikor, hisz a kenyércsata hőseinek munká­ját szövetkezeteink is elő akarják segíteni. Élelmiszerek, italok, ruhá­zati cikkek és mezőgazdasági felszerelések, eszközök, egy­aránt bőségesen állnak ren­delkezésre. De beszéljenek a számok. A 18 szövetkezeti hizlaldá­ban már jól kikerekedett 330 hízó, melyet a közeli napok­ban vágnak. Húsukat, zsírju­kat, szalonnájukat az aratók­nak juttatják. A régebbi vá­gásokból közel 100 mázsa szalonnát tartalékoltak erre az idényre. Míg állami kész­letből 200 mázsa aratósza­lonnát kapnak. Zsírból 200 mázsa, étolajból 245 mázsa, margarinból pedig 235 má­zsa kerül az üzletekbe. Nem hiányzik az ilyenkor nagyon keresett gyümölcslekvár sem. Több vágonos készlet bizto­sítja a teljes ellátást, kész­ételekből és konzervekből. Kapható olajos hal, gomolya és juhtúró egyaránt. A pék­süteményről is gondoskodnak a boltok. Különösen jólesik az ara­tóknak munka előtt esv-két féldeci. Tudják ezt jól szö­vetkezeteink, ezért biztosítot­ták megfelelő mennyiségben az olcsó aratópálinkát. De nem lesz fennakadás sörben sem. hisz 800 hektolitert kap­nak az aratók, s ezenkívül nagy mennyiségben mérik a sört a vendéglátók kimérései­ben is. Málna és narancs­szörp korlátlan mennyiség­ben kapható majd. A szóda­víz-ellátás biztosítására erre az időre a városokból adnak át szíkvizes üvegeket a fal­vaknak. Igen keresett cikk a szóda­bikarbóna és a Diana sósbor- szesz is. Mindkét cikkből kor­látlanul vásárolhat a lakos­ság a szövetkezeti boltokban. Csak Füzesabonyban 85 kilo­gramm szódabikarbóna és több mint 400 üveg Diana sósborszesz van a raktárban. Megszervezték a gyümölcs- ellátást is. Az élelmiszerek, italok biz­tosítása csak egy részét ké­pezi a szövetkezeti felkészü­lésnek. A Bükkszék és vidéki földművesszövetkezeteinek fa- megmunkáló üzeme már hó­napok óta készíti a táj­igénynek megfelelő kasza- nvelet. melyből eddig 1500 darabot adtak át a szövetke­zetek boltjainak. Emellett korlátlan mennyiségben kü­lönböző szerszámnyelek, ka­szák. kaszakövek, kaszaüllők, sarlók, gereblvék. villák, zsá­kok. ponyvák és kötelek is rendelkezésére állnak a dol­gozóknak. A nyári ruházati ■^m/i A növényápolásról aratásról Termelőszövetkezeteink jó munkájáról, nagyszerű ered­ményeiről és a jövő terveiről számolnak be levelezőink. Szabó István, a kömlői „Dó­zsa" TSZ aratási felkészülésé­ről ír. A tagok versenyre hív­ták ki egymást. Az őszi árpát már 3-án levágták. Jól halad a növényápolás is. A cukorré­pa ős a takarmányrépa kapálá­sa be van fejezve. A kukori­cát már háromszor kapálták, most folyik a napraforgó ka­pálása. Közben nem feledkez­nek meg a jövendő feladatai­ról 6em. A csoport tagsága egy 40 méteres dohánypajtát épít. A jószágál'lorr.ány fejlesz­tése céljából gondoskodnak a adózásról és a másodvetésről is. Tóth Angéla, a pélvi „Rá­kosi" TSZ új tagjainak mun­kájáról számol be. „A mi cso­portunk büszke az új tagjai­ra. mert minden munkában megállják helyüket. Dicséretet érdemelnek mind a növény- termesztő — mind az építő — vagy az állattenyésztő brigád­ban dolgozók. Példamutató munkájuk bizonyítéka az, hogy mennyi munkaegységet értek el. Még csak áprilisban kezdtek el dolgozni, mégis Bíró János 140, Regdán Sán­dor 130 Kristóf Károly 130, Nagy Miklós 145 munkaegy­séget szereztek. De rajtuk kí­vül mások is hasonló ered­ményt értek el. Ha tovább is így veszik ki részüket a mun­kából, akkor ősszel sok új tag­gal fog szaporodni tagságunk.“ A továbbiakban beszámol ar­ról, hogy állatállományuk szé­pen gyarapodik és jól halad a növényápolás is. Aratás után azonnal elvégzik a tarló­hántást, hogy jövőre még na­gyobb termést érjenek el. Sokat fejlődött az állatállo­mány az átányi Petőfi TSZ- ben is. Ifj. Barna Sándor le­velében arról számol be. hogy tavaly a megfelelő gondozás hiánya miatt igen gyenge volt az állomány, az idén új gondozókat állítottak a he­lyükre. Ennek következtében a tejből a beadáson kívül bő­ven jut a szabadpiacra is. „Községünk az állattenyész­tés területén igen jó ered­ményt ért el — írja Zárónk­ról Fehér József. — A ter­vünk 1958. márc. 1-ig 323 fe­jőstehén beállítása, jelenleg 256 van. de ezenkívül rendel­kezünk 103 darab 18 hóna­pon felüli üszővel. Így a terf- teljesítés biztosítva lesz. A ta­karmányozást másodvetéssel és silózással biztosítjuk." Két hét vidám nyaralásról 38 gyerek nevében keres­sük fel levelünkkel a szer­kesztőséget, hogy így mond­junk köszönetét a felejthetet­lenül szép két hétért. A BELSPED, a 32-es és 36-os Autóközlekedési Vállalat dol­gozóinak gyermekei töltöttek itt két hetet. Napjaink vál­tozatosan teltek, bejártuk a hegyeket, erdőket, megnéztük a bányát, fürödtünk a pa­takban, játszottunk, sportol­tunk. Elsőrendű volt az ellá­tásunk is. Ezért szeretnénk megköszönni az újságon ke­resztül mindazoknak, akik mindent elkövettek, hogy jól érezzük magunkat és felejt­hetetlenné tegyék számunkra a két hetet. 38 pajtás hálával gondol vissza azokra, akik le­hetővé tették, hogy mi, a dolgozók gyermekei két hétig ingyen üdülhettünk. Dargai Lajos Eger, IX-es szá­mú ált. isk., Tóth József Me­zőkövesd, 111. sz. ált. isk. A.b úffócpült strandról Olvastuk az újságban, hogy átadták a fürdőzők népes tá­borának Eger város strand­jának új fürdőmedencéjét. Boldogan mentünk, hogy mi magunk is használatba ve­gyük, nem mintha a kisebb medencében nem kellemes fürdeni, de mint minden új dolog, a kíváncsiság ingeré­vel hatott ránk. Várakozá­sunkban nem is csalódtunk, mert a medence nagysága, festői fekvése és vize min­den igényt kielégít. Magam evekkel ezelőtt az egri gyógy­víztől gyógyultam meg, tíz­napos kúra után. A dúslom- bú fák, szomorúfüzek, rózsák között valóban élvezet fürdés után a pihenés is. Megkapó az a fejlődés, amely a város­nak fürdővárossá való nyilvá­nítása után itt történt. Egy k- esünk lenne azonban az illetékesekhez. A szúrós kavi­csokkal felhintett utakon a kavicsot cseréljék fel homok­kal. Sok bosszúságot okoz a fürdözőknek az éles sóder. Azt hisszük, sem az idege­neknek, sem az egrieknek nem lesz más kifogása az egri strandra. Kovács Istvánné, Eger, cikkekből sem lesz hiány - Olcsó munkásing, trikó, nyá­ri kötött ing, klott alsónad­rág, gumitalpú vászoncipők, saruk, vászon- és zeigöltö- nyöik megfelelő mennyiség­ben kaphatók. De már most tárolták földművesszövetkeze­teink a másodvetéshez szük­séges köles, muhar, Szudán* fű, édescirok és tarlórépa ve­tőmagvakat is. Áru tehát lesz bőven. Az árumennyiség, melyet a nyári áruellátásra fordítanak, több mint 150 millió forint érté­kű. Több mint 50 szövetke­zeti áruházban váltott mű­szakban kora reggeltől késő estig nyitvatartanak, míg az. árudák zömét az aratás ideje alatt csak reggel és este nyit­ják ki. Napközben mozgóbol­tok járják a határt. A me­gyében 54 ilyen mozgóárusi- tást szerveztek, melyből tíz. máris járja a dűlőket. Bese­nyőtelken, Kiskörén és Dor- wándon az állami gazdaság­ban népszerűek a kihelyezett idényboltok, melyekben min­den árucikk korlátlan memy- nyiségben van. Mindent összevetve meg­állapíthatjuk tehát, hogy az ez évi aratásra való keres­kedelmi felkészülés sokkal alaposabb és kielégítőbb, mint az elmúlt években. telezettség teljesítésével egy-* időben kell teljesíteni. Az ér­tékesítési szerződésre lekötött gabonáért a Terményforgalmi Vállalat a búzánál 240, a rozs­nál 220 forintot fizet mázsán­ként. Ezen felül a gabona min­den mázsája után 20 kilogram­mos korpajuttatás illeti meg a termelőt, 150 forintos szabad­piaci egységáron. Az átadott gabona után ezen felül má­zsánként 30 forintos árenged­ménnyel számított műtrágya- juttatást vagy mélyszántást igényelhetnek a termelők. Ha az egyéni termelő sem a kor­pa. sem a műtrágya, vagy a mélyszántási kedvezményeket nem veszi igénybe, úgy má­zsánként még 20—20 forint árkiegészítést kap. Ilyen eset­ben a búza mázsájáért 280, a rozsért 260 forintot fizetnek, A termelőszövetkezetek a műtrágyajuttatásnál, illetve a mélyszántásnál az átadott ga­bona minden mázsája után 35 forintos kedvezményt kapnak. Ha ezt nem akarják igénybe venni, ehelyett álla­mi fogyasztói áron építőanyag­juttatást igényelhetnek. Amennyiben a beadott ke­nyérgabona mennyisége meg­haladja a tíz mázsát, az építő­anyagon belül faanyagot is igényelhetnek. Igen fontos a szerződéssel lekötendő kenyérgabona köte­lezettség teljesítésével kapcso­latban az is. hogy amíg a község ezt a tervét nem telje­síti, addig nem kaphat sza­badpiaci forgalmat. Érdeke te­hát minden dolgozó paraszt­nak. hogy közvetlenül a gép­től teljesítse az értékesítési szerződéses kötelezettségét is, mert amellett, hogy hozzáse­gíti községét a szabadpiac el­nyeréséhez, elősegíti az or­szág jobb kenyérellátását. Biz­tos. hogy az állam részéről fel­vásárolt kenyérgabona, ára döntő hatással lesz a szabad­piaci árak kialakítására. A dolgozó parasztságon a sor, hogy e kötelezettségének gyors és maradéktalan teljesí­tésével is tanúbizonyságát ad­ja állam iránti hűségének. Lugosi József Megyei Begyűjtési Hivatal A nagyüzemi gazdálkodásban a cukorrépatermelés is eredményesebb Tapasztalatcserére gyűltek össze a kiváló cukorrépatermelők Július 3-án, vasárnap a kar- tali községi tanács, tanácster­mében a 200 mázsás cukorré­pa termelési mozgalom tovább­fejlesztése céljából, tapaszta­latcsere értekezletre gyűltek össze az aszódd, váci, dabasi, ceglédi, monori és ráckevei já­rás, valamint a Nógrád és He­ves megyei járásokból az élen­járó állami célgazdaságok, ter­melőszövetkezeti csoportok és egyénileg gazdálkodók cukor­répatermelői. Az értekezlet­nek az voit a célja, hogy a részvevők megbeszéljék azo­kat a fejlett agrotechnikai módszereket, melyeknek alkal­mazása . magas termésered­ményt biztosít. Földi József, a Selypi Cu­korgyár igazgatója, megnyitó beszédében ismertette a cukor­répa termelés fontosságát, és a 200 mázsás cukorrépa ter­melési mozgalom eddigi ered­ményeit. Ismertette a párt Központi Vezetőségének a mezőgazdaság fejlesztéséről szóló legutóbbi határozatait. Majd Romhányi Ferenc, a Hatvani Cukorgyár Célgazda­ságának főagronómusa tartott szakmai előadást. Előadásában beszélt azokról a helytelen ag­rotechnikai eljárásokról, ame­lyek helyenkint gátolják a ma­gas terméseredményeket. Az agrotechnikai hibák megszün­tetésével cukorrépa termelé­sünk soha nem tapasztalt ha­talmas fejlődést érhet el, — mondotta. A szakmai beszámoló után az élenjáró cukorrépa terme­lők kértek szót. Sokan ismer­tették azokat a módszereket, amelyek alapján élenjáró ter­melők lettek. Többen ezeket a módszereket az állami gazda­ságoktól, azok főagronómusai- tól vették át. így tett például a kartaili Szabadság Termelő­szövetkezeti csoport elnöke is, A hozzászólásokból bebizo­nyosodott, hogy a nagyüzemi gazdálkodás a cukorrépa ter­melésnél is sokkal előnyösebb, mint az egyéni termelés. Meg­mutatkozik ez a termésered­ményeknél és a termelési költ­ségeknél. A jelenlévők elhatá­rozták, hogy a legszélesebb körben ismertetik otthon az egynapos értekezleten szerzett gazdag tapasztalatokat. Földi József, igazgató, díszoklevél­ben részesítette azokat a tsz- eket és egyénieket, akik a múlt évben kimagasló répa­termést értele el. Az értekezlet részvevői ha- társzsmiét is tartottak, meg­tekintették a Hatvani Cukor­gyár Célgazdaságának répa­tábláit. valamint a kartali Szabadság TSZ cukorrépa te­rületét. A szemle során az egyéniekkel elbeszélgettek ar­ról, hogyan érték el múlt évi eredményeiket. A szemle után a mezőgazdasági gépeket is megnézték és Boros elvtárs, a céigazdaság agronómusa a gépi munka nagy előnyeit méltatta. ___________ [Im aradtak a lüldsilóiással tsi-cink Állattenyésztésünk fejlesz­tésének alapja a takarmány biztosítása. Különösen fontos a silótakarmány készítése. Tsz-einkben a zöldsilózás nem halad kellő mértékben. Az előirányzott 5080 köbméter he­lyett csak 2794 köbmétert ké­szítettek. A füzesabonyi já­rásban 93,7 százalékra teljesí­tették a tervet, viszont a pé- tervásáraiban mégcsak hozzá sem fogtak. Fontos, hogy tsz-eink a jövőben jobban hasznosítsák az ilyen célra felhasználható anyagokat éa nagyobb területen vesseneí másodnövényeket. Ezzel biztrj sítani tudják a jószágállománj átteleltet ését,

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents