Népújság, 1955. június (44-52. szám)
1955-06-30 / 52. szám
2 NÉPÚJSÁG 1955. június 30. csütörtök. t/* ét hónappal a megyei párt-végrehajtóbizottság határozata után — A megyei begyűjtési hivatal munkájáról — „Dolgozó népünk kenyérrel, hússal, és egyéb élelmiszerekkel való zavartalan és kielégítő ellátása érdekében a mező- gazdasági termelés fejlesztésével egyidejűleg feltétlenül biztosítani kell a beadási kötelezettség maradéktalan és időben történő teljesítését’’ — hangoztatta Hegedűs András elvtárs a Központi Vezetőség június 7-i ülésén, mintegy külön is aláhúzva, hogy a begyűjtési törvény „nem ideiglenes rendszabályt rögzít, hanem gazdasági rendszerünknek egyik legfontosabb, alapvető vonása”. A megyei begyűjtési h’vatal, a begyűjtési apparátus ennek a hatalmas, gazdasági rendszerünk alapjait biztosító feladat megoldásának szakirányítója, ha úgy tetszik: szakparancsnoka. A megyei hivatal jó szakirányító, politikai nevelő munkáján, tervszerűségén, az apparátusnak a törvényhez való következetes ragaszkodásán is múlik, milyen dolgozó népünk élelmiszerellátása, garázdálkodhatnak-e a kulákok, s egyéb spekuláns elemek. És nem utolsó sorban: teljesítjük-e exportterveinket, amelyeknek megvalósítása értékes, a mezőgazdaság szocialista fejlődését is segítő nyersanyagokhoz, áruféleségekhez juttatja az országot. Különösen megnövekednek a begyűjtés dolgozóinak feladatai a betakarítás időszakában, amikor az állat és állati termék begyűjtése mellett, biztosíta- niok kell a gabonafélék törvény szerinti, gyors begyűjtését, a nép állama törvényeinek maradéktalan végrehajtását. Ebből is látszik, hogy nem lebecsülendő feladatokkal kellett és kell megbirkóznia a 16 főből álló megyei hivatalnak. Különösen akkor méltányolni való és kétségkívül megfelelő, elismerésre méltó a munkájuk, ha tudjuk, hogy a megye három és félszáz begyűjtési dolgozói ának majdnem fele alig több mint 20 éves, viszonylag kevés a kommunista, hogy igen sok azoknak a száma, akik rövid ideje dolgoznak esak a begyűjtés felelősségteljes munkájában. Ennek ellenére megállapítható, hogy a megyei hivatal dolgozói, szakemberei „bedolgozták" magukat szakterületeiken, számottevő és főleg gyors intézkedések végrehajtására képesek egy-egy országos, vagy megyei párthatározat megvalósításában. Rendszeresen tájékoztatják a megjelent rende'etekről, párt végrehajtó bizottsági, ta- nácsülési határozatokról a járási és községi hivatalokat, de a rendszeres tájékoztatás, a gyors intézkedés, nem növeli az akták, a körlevelek számát. Általában elmondható, hogy kevés bürokráciával, a belső nyilvántartás javuló kezelésével számottevő eredményeket értek már el a begyűjtési feladatok megvalósításában. Az elért eredmények kétségkívül azt igazolják, hogy a megyei hivatal vezetésében, pz ott dolgozók munkájában kimutatható a fejlődés., többé-ike- vésbé megfelelnek az előttük álló nem kis feladatoknak. Mégis igen sok jel arra mutat, hogy a hivatal nem találta még el a „kellő hangot", hogy komoly fogyatékosságok tapasztalhatók munkájában, melyek együttesen a begyűjtésben való komoly elmaradáshoz vezettek. Két érdekes szám: egy év alatt 204 ember cserélődött a megye begyűjtési apparátusában, tehát az összdolgozók majd kétharmada. Másik: az utóbbi időben tizenkétezerre emelkedett a megyében a hát* ralékosok száma, a kulákok döntő többségének már csak vagontételben mérhető hátraléka van. Látszólag nem sok köze van egymáshoz a két számnak, valójában nagyon is sok: egy rossz tőről fakadt két vadhajtás ez. A tő: a hivatal helytelen munkastílusa, a hivatalvezetés tervszerűtlensége. Varga Ferenc elvtára. a megyei begyűjtési hivatal vezetője igen jó szervezője a kampányoknak. egy-egy versenyszakasz hajrájának, de mivel nem tudja, vagy nem akarja felelősségteljesebb beosztással, feladatokkal megbízni az erre alkalmas munkatársait, elaprózza magát és irányítás helyett nem egyszer a tervszerűtlen kapkodás, elvi segítség- adás helyett mankónyújtoga- tás a jellemző az egész hivatalra. A megyei begyűjtési apparátus például két hónapon keresztül csak elszámoltatásokat végzett, — mindenütt a községi megbízottak helyett. Lugosi József, a begyűjtési csoport vezetője 40 hátralékos elszámoltatását végezte el, maga a hivatal vagy 250 hátralékos gazdát látogatott meg. S ez nem mostani jelenség, ez minden egyes kampánymunkánál így van: az elvi irányításra létrehívott és kötelezett megyei szerv „lemegy” segíteni, — helyesebben a helyi szervek helyett dolgozni. Természetesen így, az amúgy is jobbára fiatal erőkből álló községi hivatalok dolgozói semmit sem tanulnak. csak látnak, s amint kiteszi a lábát a felsőbb szerv képviselője, minden marad a régiben, amint ezt a tiszanánai példa is igazolja. Az effajta félreértelmezett, s csak pillanatnyi sikert hozó vezetési módszer sajnos átragadt a járási kiváltatokra is, melyek éppen úgy szívesebben begyűjtenek, mint nevelnek és tanítanak. Pedig elsősorban erre volna szükség, mert a rossz káderkiválogatás mellett ez a főoka, hogy állandóan cserélődik a begyűjtési apparátus, hogy például Kerecsenden rövid idő alatt már az ötödik begyűjtési megbízott dolgozik. Már ebből is látni a jóimémt felhozott két szám közötti összefüggést, hisz akik frissen csöppennek be egy-egy munkába, akik nem ismerik eléggé feladatukat, s akiket hónapok után látogat csak meg a megyei hivatal — mint Papp Sándor hevesi járási hivatal- vezetőt — azok bizony nem tudnak következetesek lenni a munkában, a törvényesség betartásában. S akkor megint két eset van. vagy rosszul dolgoznak, vagy megriadnak, s otthagyják munkahelyüket, — s kezdődik minden élőiről. De ez még csak az érem egyik oldala. A másik: hogy a megyei hivatalnak nincs megfelelő képe a megye begyűjtési helyzetéről, mert nem jut idő a tervszerűtlen kapkodó munka miatt a megfelelő ellenőrzésre, a járási hivatalok ellenőrzésre való nevelésére. S itt követte el a megyei központ a legsúlyosabb hibát. Az el’enőrzés elmulasztása miatt, a begyűjtés alapjait képező tervösszesítő most a felelőtlen és kapkodó munka vádirata lett. Tavalyhoz képest a helytelen felbontások miatt ezer búzavagovml csökkent a kivetés. Közel 20 ezer termelőt nem terheltek meg beadással, pedig ezekből 7000 holdat a földhivatal papíron — feketén kimutat. Egyedül Tarnebodon kereken 200 holdra nincs kivetés, hasonló a helyzet Horton. Ecséden és több más községben. íme ide vezet az ellenőrzés elmulasztása, s oda, hogy Atányban legelőnek nyilvánítanak szántót, hogy az itteni begyűjtési előadó akkor megy dolgozni, amikor jólesik, hogy Tenken az egyik kuláknak teljesen jogtalanul, s mindenféle ren delkezós nélkül „egy kicsit" lejjebb vették földjei aranyA nyári munkák dandárján se szüneteljen a felvilágosító munka A Lőrinci Gépállomás felkészült az aratásra korona értékét, hogy kevesebb legyen a beadása, hogy annyi a jogtalanul, hátralékosoknak kiadott vágási engedély, hogy már számonfártani is elég, — hogy a megyei begyűjtési hivatalnak jóformán fogalma sincs, hogyan teljesítik beadásukat azok a kulákok, akikre földjük csökkenése miatt, már nem érvényes a progresszív beadás. Papp Sándor, a heve® járás hivatalvezetője őszintén elismerte az egyik értekezleten, hogy nem tudnak rendet tartani a járás begyűjtési dolgozói között. Ez sajnos érvényes az egész megyére! S mondani sem kell, hogy a tervi elbont ás hibái, a fegyelmezetlenség, a nevelés hiánya. — ezek mind-mind azt eredményezd, hogy kevés a beadást elmulasztók felelős sé3re- vorása, hogy ott is csak formális ez, hol elszámoltatás történik, mert nem követi azt a végrehajtás. Így adódott, hogy a begyűjtési hátralékosok száma túlhaladta jóval a tízezret. Varga Ferenc e’vtácsnak, z hivatal dolgozóinak az elkövetett hibák „eredményeiről1' tudomásuk van. De nem akarják tudomásul venni, igyekeznek rózsaszínre festeni a helyzetet, sőt Varga Ferenc elvtárs odáig ment, hogy a begyűjtési minisztert próbálta tudatosan helytelen adatok- kai informálni a hátralékoso-1 kát illetően. A megyei párt-S végrehajtóbizottság több ízben j keményen megbírálta a me- • gyei begyűjtési hivatal mun-; káját, számos határozatot is g hozott a munka megjavításá- j ra. A tények azt mutatják,: hogy egyes részletkérdéseken j túl, a begyűjtés egész munká-í jában nem tükröződik vissza. S hogy a megyei hivatal végre-í hajtotta volna a párt határo-j zalait. ; Meg kell azt is mondani,] hogy az illetékes párt- és tanácsi szervek sem : tesznek meg mindent A LŐRINCI Gépállomáson Gara István főagronómus asztalán már készen fekszik a nyári kampány terve. A gépállomásnak 680 holdon kell learatni a termést; 918 hold tarlót két hét alatt kell meg- hántaniok; a vetőszántást 123, a mélyszántást 140 holdon kell elvégezniük. Négy aratógép, egy kombájn készen áll az aratásra, a cséplőgépek, az erőgépek üzemképesek. Elkészült a gépek rajon-terve is. A munka elvégzésének technikai feltétele — a gondosan készitett terv, az üzemképes gépek — tehát megvan. De hogyan áll az emberek, a gépállomás dolgozóinak előkészítése, akiken múlik a határozat betartása, a gyors eredményes munka? A gépállomás jó kollektíváï > • a begyűjtési szervek ti mega- : tására. Előfordul olyan eset is, ; mint Sírokon, hogy a pártbi-j zottsági ülésen hallatszanak» olyan hangok: minek a be-1 gyűjtési verseny most. amikor: amúgy is gyönge termés lesz. j Természetes ezt nem lehet él-* talánosítani. De feltétlenü • arra van szükség, hogy ezen] a téren is gyökeres változás] következzen be, hogy a párt-: és tanácsi szervek a maguk» ügyének tekintsék a begyű.i-| test, a begyűjtési szervek tá-| irogatását és ellenőrzését. Közeledik a gabonabetakarí-j tás, — a csépiés és a begy új-; tés. Ahogy mondani szokás.? annyi lesz a munka, hogy hat száz keze lenne az embernek,: akkor is kevés lenne. Sürgő-: sen rendet kell teremteniük a; megyei begyűjtési hivatal ve-» zetoinek. dolgozóinak saját» portájukon. Eddigi munkájuk : felkészültségük biztosíték: hogy képesek erre. ha követ-; kezet esen végrehajtják a párt; határozatait. Meg kell változ- • tatni a vezetés módszerét: ez S az alapja mindennek! A me- : gyei hivatal elvi, irányító : szaktestület, természetesen ] megfelelő politikai éleslátás-» sál. Irányítson és neveljen.» gondosan és türelmesen, nem» látszateredményekre, pillanat-Î nyi sikerekre törekedve, mert; csakis a következetes műnké; hozhatja meg a tartós sikerek» alapját. S tanítsák meg erre? a járási hivatalokat, rmelyek-í nek ugyancsak van mit tanul-: ni ezen a téren. Nem túlzás, ha azt mond- • juk: az egész megye megfe-j lelő élelmiszerellátása az ő{ munkájukon múlik. Nem túl-] zás. ha azt mondjuk, ők dől-; goznak az osztályharc egyik • legélesebb gazdasági front-î ján... Dolgozzanak tehát úgy. ! ahogyan bízik bennük, s aho-j gyan elvárja tőlük a nárt, a ] menve minden becsületes dől-» Füstbe ment értékek... Atányban, Tiszanánán, Komlón, Kiskörén is nem egyszer hallhattuk tavasz- 6zal, hogy növeljük a terméseredményeket, mikor nincs elég műtrágya. Nagyon kellene ide — mondogatták —, mert kizsarolt, leromlott a talaj. De vajon hathatós segítséget jelentene-e az említett községekben, ha akár háromszor annyi műtrágyát kapnának. Nem. A műtrágyázás egymagában csak ideig, óráig vezet eredményre. Más módon kell megjavítani a terméshozamot. S lehetőség is volna rá, de ez a szó legszorosabb értelmében füstbe megy. Istállótrágya kellene a földekre, de nincs elegendő. Kevés a jószág, s ahol van, ott a trágyát eltüzelik. Hatalmas érték megy füstbe csak azért, mert egyes gazdák „spórolni“ akarnak a tüzelővel. Ha valahol, hát ebben az esetben nagyon igaz az a közmondás, „ami jön a réven, az elmegy a vámon“. Az igaz, hogy egész nyáron körülbelül két-háromszáz forint értékű tüzelőt takarítanak meg azzal, hogy trágyával fűtenek, de ki tudná hirtelen kiszámítani, hány mázsa gabonával lesz kevesebb a termés, mert a föld nem kapja meg azt, amire szüksége van. Ideje lenne, hogy a járás szakemberei felvilágosító szóval véget vessenek az ilyen pazarlásnak, val rendelkezik. A traktorosok többsége három-öt éve dolgozik a gépállomáson, szeretik a gépet, betartják a fegyelmet. Igazolatlan mulasztó csak elvétve akad. A dolgozók jó munkáját dicséri, hogy tavaszi tervüket 122,3 százalékra teljesítették, úgy, hogy az elmúlt évhez viszonyítva ISO forinttal csökkentették az egy normálholdra eső költséget, s a tavaszi kampány idején csaknem 166 ezer forintot takarítottak meg. Teljesítették már növényápolási tervüket is. A növényápolásban olyan jó munkát végeztek, hogy a herédi Micsurin, a nagykökényesi Táncsics és más hozzájuk tartozó tsz tagságában talán végleg sikerült megszüntetni a gépi munkától való idegenkedést. A herédi Micsurin 32 hold kukoricáját négyszer, a kerekha- ; raszti Béke kukoricáját három• szor kapálták meg. Ezeken^ a • földeken jóval nagyobb termés. ; átlag ígérkezik, mint az egyé• nileg gazdálkodók földjén, ahol Snem alkalmaztak gépi munkát. • A GÉPÁLLOMÁS dolgozói- ínak a negyede, a traktorosokénak több mint a fele párttag. •S itt is — m;nt általában — •a kommunisták járnak élen a •munkában, a kommunisták {példamutatása az. ami előre •viszi a munkát. így volt ez a •téli gépjavításnál, a tavaszi Imunkáknál, a növényápolásnál, •3 biztos így lesz az aratásnál Sis. Nánai János, Svella Pál és Sa többi elvtárs kommunistához ]méltóan dolgozik. • De a gépállomás dolgozóinak • csak a negyede párttag, a gépiállomás tervének teljesítéséhez •pedig minden egyes dolgozó •munkájára szükség van. Mindenkinek meg kell fogni a •munka nehezét. S hogy a pár- •tonkívüliek hogyan dolgoznak, ! hogyan teljesítik tervüket, ; ezért minden párttag, az egész •pártszervezet a felelős. A kom- •munistáknalk kell példamutatá- ilukkal felvilágosító szavukkal •neveiniök a pártonkívüli dol- igozókat. : A példamutatással nincs is •baj a Lőrinci Gépállomáson. •De a nevelőmunkában annál {inkább van javítanivaló. Arról •nincs szó, hogy itt egyáltalán •nem foglalkoznak a dolgozókkal, hogy nem nevelik őket. De •foglalkoznak. Ez a nevelőmun• ka azonban nem tervszerű, ha- : nem inkább alkalomszerű, : pártnapokra, üzemi vagy egy- •egy kampányt előkészítő érte• kezletre szűkül. Most az aratásra való készülődésnél is a ; brigádvezetőkkel ismertették a • feladatokat, a legjobb brigád- inak, amelyik legmagasabban ;— legalább 120 százalék felett teljesíti nyári tervét, céh jutalmat tűztek ki. Fodor László kommunista brigádvezető társai nevében vállalta, hogy 122 százalékra teljesíti nyári tervét, s a tarlóhántást csépiés előtt elvégzi. A versenyre híváshoz a többi brigád is csatlakozott. Mencelesz Béla kombájn vezető a megye összes koffnbájnvezetőit hívta versenyre. KÉTSÉGTELEN, a verseny nagyban előre viszi a nyári munkát. A példamutatást a felvilágosító szónak követni kell. A versenyszellemet állandóan élesztgetni, a dolgozókat rendszeresen tájékoztatni és lelkesíteni kell. Ez pedig a kommunisták és a népnevelők feladata. Ezen a téren még van tenni-; való. Nincs rendszeresen tájékoztatott kiépített népnevelő-- hálózat, a meglévő népnevelőket sem készítették még fel a „nyári kampányra“. Ezt sürgősen pótolnia kell a pártszervezetnek. A pártszervezet vezető' sége dolgozza ki tervét, hogy a nyári munkák dandárján se szüneteljen a felvilágosító munka. A gépállomás vezetőségével közösen biztosítsák, hogy a kommunisták, a népnevelők minden brigádban ott legyenek, s szavukat hallassák, neveljék a cséplőcsapat tagjait a gyors és jó munkára, a tsz tagokat és az egyénileg dolgozó parasztokat a gyors beadásra. Több olyan pártonkivüli van a gépállomáson, mint Fiilöp János, Miczki József, Kovács János traktoros, vagy Juhász János műszaki ellenőr, akik munkájukkal megbecsülést szereztek társaik előtt. A párt- szervezet vezetősége bízza meg ezeket a dolgozókat népnevelőmunkával, hogy munkájuk mellett meggyőző szóval segítsék elő az aratást, a cséplést ők is. A KÖZPONTI Vezetőség júniusi határozatának végrehajtása elkezdődött. A Lőrinci Gépállomás nyári munkájától nagymértékben függ, hogy a körzetéhez tartozó tsz-ek gyorsan, eredményesen takaríthassák be kalászosaikat, hogy tovább gyarapodjon a tsz-tagok vagyona és a közös vagyon. A tsz becsületének megvédése mellett a gépállomás becsületéről is szó van. A nyári munkák ideje alatt is nap mint nap bizonyítaniok kell a gépek segítését, eredményességét. S •hogy ez mennyire sikerül, az a kommunisták, a népnevelők munkájától, felelősségérzetét SÍ függ. Tőlük, az ő példamutatásuktól, mozgósító, felvilágosító szavuktól. Papp János gozoj a. : Az ígéret szép szó... Tóvári Endre elvtárs, a Kecskeméti BaromfifeldoL 6?zó Vállalat egri kirendeltségének vezetője néhány héttel ezelőtt másodmagával bejárta a pétervásári járás egynéhány községét és biztatta a tanács, a begyűjtési hivatalok vezetőit, " hogy szervezzék a községben a naposcsibe vásárlására a dolgozó parasztokat. A gazdák mindenütt örömmel fogadták ezt az akciót, valamennyien sok baromfit akarnak udvarukon látni. Ki 50, iki 40 darabot igényelt a kétforintos naposcsibéből. Az ígéret Tóvári elvtárs részéről az volt, hogy a csibék két-háram napon belül a hatvani keltető állomásról a községben lesznek. A parasztasszonyok — régi jó szokáshoz híven — néhány kotyogós tojást raktak az ülő tyúkok alá, hogy mire megjönnek a esi. bék, legyen anyjuk is. Azóta eltelt néhány hét, az „anyajelölt“ tyúkok már régen felmondták a szolgálatot, megúnták a három tojáson való ücsörgést, de a beígért naposcsibék még mindig nem érkeztek meg. Joggal kérdezik a dolgozó parasztok, hány naposak feznek ezek a naposcsibék? IA járási pártbizottság es a patronáló üzem * ! segítsék a tag- és tagjelöitfeivételi munka megjavításában a nagykökényesi Táncsics TSZ pártszervezetét ; A nagykökényesi Táncsics {Termelőszövetkezet parts zerve- ! zete évek óta nem vett fel S tagjelöltet, hosszú ideje nem • erősíti, nem frissíti a párt so• rait. A több mint 50 tagból ál- !ló termelőszövetkezetben jelen- íleg mindössze hat párttag van. • Vajon a csaknem 50 pártonkí• vüli tsz-tag között nincs olyan, • aki érdemes lenne a párttag- : ságra? De van. Ezt Kiss János S elvtárs, a párttitkár is állítja. • Miért nem halad hát ez a • munka. miért nem fejlődik • számszerűleg is a Táncsics ! pártszervezete? • ' • Azért, mert a pártszervezet • bosszú ideje nem foglalkozik Jazzel a fontos kérdéssel. Egy I ideig úgy gondolták — annak- ; ellenére, hogy számos jól dolgozó van a tsz-ben —, hogy • rajtuk kívül nincs olyan va- í 'aki, aki érdemes lenne a párt- ; tagságra. Később már beszél- ;iek — majdnem minden tag• gyűlésen — arról, hogy keve• sen vannak tagjelölteket kel• iene felvenni. De csak beszélitek róla — azonban nem tet- ;tek semmit. Kiss János elv• társ 1953-ban lett tagjelölt, s • a tagjelöltségi idő letelte után : közvetlenül megválasztották Î párttitkárnak. Nem volt elég j tapasztalata ehhez a munfcá• hoz, a közvetlen napi munka • mellett elkerülte a figyelmét Î a párt sorainak erősítése. Arra senki nem figyelmeztette, hogy ez is napi munka, ez is szerves része a pártmunkának. A járási pártbizottság nemcsak nem figyelmeztette a pártszervezetet a párt erősítésének fontosságára, de nem is szorgalmazta náluk ezt a munkát. A májusi taggyűlésen a párttagok határozatba rögzítették, hogy ezután rendszeresen foglalkoznak egy-egy pártonkívü- livel, hogy az érdemes legyen a párttagságra. De a Központi Vezetőség erre vonatkozó határozatában való járatlanságot mutatja az eddigi munkájuk is. Jelenleg két 19—20 éves fiatalembert tartanak csak megfelelőnek arra. hogy tagjelöltté felvegvék őket. A járási pártbizottságnak segítenie kell a pártszervezet tag- és tagjelöltfelvételi munkáját, de adjanak segítséget a patronáló üzem Petőfibánya kommunistái is. A bánya kom« munistái járjanak el a tsz-be, ismertessék meg a pártonkívü- liekkel a kommunisták munkáját, feladatát, a párttagsággal járó kötelezettségeket, a járási pártbizottsággal együtt tanítsák a pártszervezet tagságát a pártonkívüliekkel való helyes foglalkozásra. Közösen ténylegesen eredményt érhetnek el a tag- és tagjelölt felvételi munkában. P. J,
