Népújság, 1955. június (44-52. szám)

1955-06-02 / 44. szám

4

1955. .június 2. csütörtök.

NÉPÚJSÁG

V/5

Zsákban futás, póznamászás és egyéb örömök az egri gyermeknapon

Akiknek az egész társadalom a szülei, — uzsonnáznak a Gyermeknapon a város árva gyermekei

Az egri járási kultúrház rendezvényei

Június 2-án és 9-én a Déryné

Színház megismétli Vereozkei Zoltán Vizsgázik a tanár ur című vígjátékát.

Június 4-én és 5-én az Állami

Faluszinház bemutatja a Szép asszony madara című zenés vígjátékot. melyet Mikszáth Kálmán ötletéből, Meskó Barna irt.

A Járási Kultúrház balettiskolájának növendékei június 10— 11 és 12-én tartják vizsgaelüadá- sukat, melynek keretében a

„Csodafurulya” cimű 3 felvoná- sos mesebalettet mutatják be.

A felsorolt rendezvények jegyeinek árusítását a Járási Kultúrház már megkezdte. i

EGRI VÖRÖS CSILLAG FILMSZÍNHÁZ:

Június 2 —7-iq: Zavarosan

folynak a vizek (arqentin)

EGRI DÓZSA FILMSZÍNHÁZ: június 2 —S-i(j: öten a Barska utcából (lenqyel)

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG;

június 2 —8-iq: A haraq napja (maqyar)

GYÖNGYÖSI PUSKIN:

június 3 —6-iq: Zsurbin család (szovjet)

HATVAN:

június 2 —6-iq; Díszelőadás (maqyar)

FÜZESABONY:

június 3 —5-iq: A mi utcánk csapata (szovjet)

KULTURÁLIS LLÉTÜNK HÍREI ♦

A hatvani t-es számú ált, iskola tanulói nagy sikerrel rrvu- t.atták be Móricz Zsigmond „Légy ió mindhalálig'' című színművét. A darabban az iskola tanulói mellett a tanári testület tagjai is szerepeltek.- Az előadás tiszta bevételét a tanulók évvégi könyvjutalmazására, üdültetésére és az iskolai‘felszerelések pótlására használják fel.

Július 10-én Egerben nagyszabású »országos dalos ünnepélyt rendeznek, melyen részt vesz a budapesti DISZ Központi Énekkar, a budapesti Telefongyár, a szolnoki népi együttes, t* diósgyőri népiegyüttes, a debreceni népiegyüttes és az egri népi- ■qgyüttes énekkara valamint a tiszanánái és szűcsi kórusok.

\ berlini Vorwärts labda rop csapata Egerben

— Üj, modem írógépek érkeznek rövidesen az egri OFOTÉRT-boltba. Az üzlet előjegyzéseket már felvesz.

Június 4-én, szombaton délután 6 órakor az egri stadionban lép pályára a Magyar- országon vendégszereplő berlini Vorwärts labdarúgó csapata. Az NB I-es jó képességű játékosokból álló együttes az egri Bástya csapatával méri össze erejét.

Egy hónap alatt 4300 látogató a tiszanánai kultúr otthonban

Ki lesz

>

a győztes? — nehéz azt még eldönteni, hisz nem könnyű dolog a zsákbanfutás

Ez az est méltó volt Petőfi emlékéhez...

vy

Ezekkel a szavakkal távoztunk a TTIT szerdai Petőfi estjéről. Sokáig csengtek még fülünkben a befejező vers utolsó sorai:

„Dicső neve költő fiadnak

Anyám soká, örökkön él."

(Jövendölés)

Valóban. A gyönyörű barokk zeneterem lelkes előadói és közönsége azt mutatták, hogy élő valósággá vált Petőfi „Jövendölése”. Az a bensőséges hang és szeretet, ahogyan Szabó Gábor irodalom tanár a nagy forradalmár költőről beszélt, a bemutatott versek és zeneszámok után kirobbanó tapsvihar arról vallottak, hogy népünk örökre eljegyezte magát Petőfivel.

Szívébe zárta azt a költőt, aki egy volt vele, aki a magyar nép szavával a nép hangján szólt hozzá. Szabó Gábor ezt'az írói arcképet igyekezett megrajzolni — és valljuk meg sikerrel. Megmutatta, hogy már a családi és tájverseken is átizzó forradalmi mondanivaló, a későbbi politikai versekben a magyar, és világszabadság közös ügyéről énekel.

Az estnek Szabó Gábor előadása mellett a kísérő műsor volt a másik érdekessége. Nem is kísérő műsor volt ez. Hiszen a versek és zeneszá- mok az előadás lüktető ritmusát követték, szinte belőle nőttek ki. Az előbb azt mondtuk, hogy Petőfi a népről szólt a népnek. E versek is a dolgozó nép egyszerű fiainak ajkán csendültek fel. A ber- vai munkás, a vasúti kalauz, az áruházi eladó és a néphadsereg hadnagya valóban tnűvészi igényességgel készültek fel az estre, és igaz gyönyörűséggel halmoztak el bennünket. Jegyezzük fel

neveiket, mert reméljük, hogy a későbbi irodalmi esteken is találkozunk még viselőivel. (Kis József, Nováki Etelka, Juhász Ferenc). Rajtuk kívül a Közgazdasági Technikum DISZ-fiataljai is megszólaltak, e nemes vetélkedésben jól megállták ők is a helyüket. Szépen és jól szavaltak (Bóta, Róza, Kovács Irén és Tóth Zsuzsa).

Petőfi művészete nemcsak a költő társaira hatott, de alkotásra ösztönzött sok muzsikust is. E művekből hallottunk az előadáson. A megzenésített Petőfi-dalokat a Heves megyei Művészegyüttes és szólistái (Farkas Sári, Kelemen Béla és Várkonyi Gyula) énekelték, nagy sikerrel. Egyébként a hallgatóság tágranyílt szemmel nézte, hogy ebben az éneklő közösségben, a nagybajuszú ipari dolgozótól kezdve, a fiatal segédmunkásig, a főiskolás diáktól, a főiskolai tanárig, Eger majd minden foglalkozása képviselve \)an. Huszty Zoltán karnagy vezényletével, súlyosan, férfias szépséggel szólaltak meg a „Föltámadoít a tenger” akkordjai és meleg lirainak hallottuk a „Szülőföldemen” című művet. A zenei részt sok számmal gazdagította még Huszty Zoltán zongorajátéka. Liszt Ferenc: Petőfi emlékezete című művét adta elő művészi tolmácsolásban.

Ez az est méltó volt a nagy költő emlékéhez, ezzel kezdtük és ezzel zárjuk beszámolónkat. Rendezői lelkesen és jól dolgoztak. Sok ilyen irodalmi estet várnak még az egri dolgozók.

dr. Almási György főiskolai tanár

Az idei május mostohán bánt

a gyerekekkel is. Megérlelte ugyan a korai cseresznyét, kicsalogatta a vadgesztenye gyertyácdkáit, de talán csak azért, hogy jól megtépázhassa, s az alatta álló\k nyakába szórhassa őket. A gyermeknapra is csak néha, néha bocsátotta 'ki a napot a fellegböríönéböl Persze mindez nem gátolta a vidám, jókedvű gyermeksereget, hogy elárassza a parkokat, a népkertet, s akárhogyan -fújt a szél a kabátjuk alá, kapta le sapkájukat — észre sem vették. Részt vették minden számukra rendezett vidámságon, zsákbanfutáson, póznamászáson, rollerversenyen, jó nagyokat kacagtak a bábszínház kedves figuráin. Talán csak a fagyialtos bácsi maradt hoppon a hideg idő miatt, a ropogós sós- perecnek sokkal nagyobb keletje volt.

Eger felnőttjei, az üzeme#: dolgozói mindent megtette’.:, hogy emlékezetessé tegyék ezt a napot. Számát sem tudjulk a rengeteg kiflinek, kalácsnak, amit szétosztottak a napközikben, üzemek, hivatalok, iskolák gyermekseregének. Kinn a népkertben az MNDSZ és a szülői mun'kaközösség volt a háziasszony, ők rendezték a tréfás versenyéket is. A zsákban fut ás körül volt a legnaM cglesz a tizes, — a jövő mesterlövésze egyelőre még a felállított sátorban gyakorol

gyobb tolongás, s aki erre járt, látlMtta, hogy a tavalyi „bajnokok“ is részt vették a versenden, köztük a két Pekár- testvér, akik a verseny _során az első két helyezést nyerték. A pózna-mászásnak még nagyobb sikere volt, hiszen itt értékes jutalmakat lehetett nyerni. Ezen a versenyen már három Pékár indult (még szerencse, hogy a két legnagyob- bik kinőtt a póznamászásból)

és meg is nyerték a kitűzött dijaikat.

Ezután az izgalmas verseny után megérdemelték a finom savanyú cukrot, bár a legkisebb, Klári erősen sandított a szomor'kodó fagylaltos felé is. Délutáni műsoron még a bábok is dideregték, annyira lehűlt a levegő. Az apró gyerekek azonban az izgalomtól kipirultak, s nem éreztek sem hideget. sem szelet. Némelyik az ujját rágta, mások a szájacskájulkat felejtették nyitva az álmélkodástól. A nagyobbak, az építők kultúrműsorában gyönyörködtek. Közben a nagy1 selymes zöld réten folyt a fogócska, ktbdázás, míg be nem sötétedett. Fáradt fejecskék billenték apuka vállára hazafelé menet, s még álmukban is a ravaszdi róka Ikalandjain nevették, amit a bábszínházban láttak.

★

A Kertész utca végén valamikor félelmetes hírű gyer- mekmenhely volt. Ma már átmeneti gyermekotthon, árva gyermekek élnek üt. Nemsokáig maradnak az otthonban, a kormány, a tanács szülőket keres résziikre, akik szeretettek gondosan nevelik őket to1 vább, és az átmeneti otthon kis lakói szeretettel ragaszkodnak nevelő szüleikhez. A gyermeknapon meglátogattuk a kis árvákat, akiket nem felejtették el Eger város dolgozói. Csokoládét, játékokat kaptak, mosoly csillant szemükben a kedves műsor láttán, majd utána jóízűen uzsonnáztak. Alig akarták elengedni a vendégeket, mutogatták új kincseiket, s apró kis munkáikat, amelyet az otthonban készítettek. Ezen a napon is, mint állandóan ikörülvette őket a dolgozók szere- tete, jósága.

Zavarosan folynak a vizek

__ Az egri Vörös Csillag Filmszínház fúnius 2-től 7-ig, » gyöngyösi Szabadság június 23-tól 29-ig mutatja be a „Zavarosan folynak a vizek’’ című argentin filmet. Egy lebujbán munkástoborzás folyik. Egy gonoszképű ember szerződtet munkásokat yerbafű gyűjtésre. Az ember-kufár könnyű munkát, jó keresetet ígér, és a munkanélküliek egymás után szerződnek. Köztük van Santos és Ruf inó. Ruf inó a búcsúéjszakán megszereti a kocsma énekesnőjét, majd reggel a csapat elindul a „zöld pokol“ felé.

Az ismeretlen'Argentina őserdeiben embertelen körülmények között élnek a yerbafű gyűjtők. Az izgalmas, lebilincselő filmalkotás a fiatal szerelmespár megható és tragikus sorsával is megismerteti a nézőt.

A KULTÜRMUNKÁSOK

értekezletén sokszor hallani a panaszt: Csinálhatunk akármit, az emberek nem jönnek a kultúrházba.

Ez a sokszor hangoztatott érv jutott eszembe, amikor a tiszanánai kultúrotthon statisztikai nyilván tartásából megtudtam, hogy áprilisban a. kultúrotthonnak 4500 látogatója volt. Ez a szám akkor válik különösen naggyá és érdekessé, ha számbavesszük, hogy Tiszanána lakosainak száma ötezer. Talán Tiszaná- nán különös emberek élnek, hogy itt ilyen sokan látogatják a kultúrotthont? Nem! Nincs ebben semmi különös. Ott, ahol a kultúrotthon az embereknek második otthona, ahol tanulhatnak, szórakozhatnak, oda szívesen járnak.

Pócs Sándor pedagógus, az általános iskola igazgatója ve. zeti a kultúrotthont, a többi pedagógus segítségével. Munkájuk eredménye: az emberek megszerették és magukénak érzik a kultúrotthont, amely munkájukban is segíti őket.

A kultúrotthon mezőgazda- sági szakköre harcol a ma- radiság ellen. 600 négyszög- öles kísérleti telepet létesítettek, s ezen szemléltetik az új agrotechnikai eljárások eredményeit. A tiszanánaiak idegenkedtek a műtrágyázástól, ezért a szakkör tagjai tavaly bemutatták, hogyan segíti a műtrágya a növény fejlődését. Mindenki láthatta a különbséget a műtráigyázott és az enélkül felnőtt növény között. Ez az érv hatott. Az idén már minden gazda műtrágyázza a földjét. Bemutatják a különböző eljárások eredményeit ugyanazon a növényen.

Most létesítettek kísérleti rizstelepet, melyen a rizstrágyázásnak különböző módszereit próbálják ki. A szakkörben értékes ismeretterjesztő előadásokat tartanak, meghívott szakelőadók ismertetik a begyűjtési és adórendeleteket. Emellett talán legértékesebb eredmény az, hogy ebben a szakkörben a tsz-tagok és az egyénileg dolgozó parasztok közösen vesznek részt, így közel kerülnek egymáshoz és az egyéniek jobban megismerik a tsz életét, eredményeit, a nagyüzemi gazdálkodás előnyeit. Nagy Bemát agronómus, a „Vörös Csillag“ TSZ elnöke, a szakkör egyik legtevékenyebb tagja, vezeti a kultúrotthon kísérleti gazdaságát is.

A SZAKKÖRBEN végzett munka nem maradt eredménytelen, Somogyi István, Fejes István, Nagy György és még több szakköri tag elnyerte a „minta-gazda“ címet. Jelenleg az augusztus 20-án megrendezendő kiállításra készülnek, ahol a tagok bemutatják terményeiket, munkamódszereiket és a tsz eredményeit.

Ez az egyik ok, amiért szívesen látogatják a tiszanánai kultúrotthont. De szívesen töl- 'tik itt estéjüket az asszonyok és lányok a kézimunka szakkörben, a kultúrmunkát szeretők pedig az énekkarban, tánccsoportban, színjátszó csoportban vagy zenekarban.

A tiszanánai férfikórusról már sokat hallottunk, a megye egyik legjobb énekkara, opera kórusokat. Kodály, Bartók és Bárdos népdalfeldolgozásokat énekelnek. Emellett tömegdalokat és mozgalmi indulókat is. Az énekkar a május 8-án megrendezett hevesi járási bemutatón első helyezést ért el.

Jó zenekaruk és két tánccsoportjuk van, az egyik 30 tagú vegyes, a másik 16 tagú lánycsoport.

Felvetődhet tehát az a gondolat, hogy népi együttest kellene alakítani, amely közös műsort tanulhatna be. Ennek azonban van egy akadálya. Tudott dolog, hogy a népi együtteshez vegyes kórus kell, de a féfikar tagjai ebbe egyelőre még nem akarnak belépni. Pedig ott, ahol minden lehetőség megvan, kár elvetni a népi együttes gondolatát, különösen azért, mert a férfikórus a népi együttes mellett a jövőben is működhetne. Jól dolgozik a színjátszó csoport is. Bemutatták a Szabad szél, a Bor. a Bu- jócska című műveket, jelenleg a Mágnás Miskát játsz- szák. A darabot elismerten jól adják elő, mégsem tudnak I

vele a környező falvakban fellépni, mert sem Kisköre, sem Kömlő nem fogadja őket, pedig biztosan örülne neki a két falu közönsége. De a vezetők — nem tudni miért —1 megakadályozzák azt.

A KULTÚROTTHON jó munkája meglátszik a falu népén. Megváltoztak, kulturáltabbak a falu emberei: Telt házzal játszik a mozi, zsúfolásig megtelik a kultúrház a vendégszereplő társulatok előadásaira. A Faluszinház jegyeit napokkal előbb szétkapkodják. A könyvtárnak! 852 állandó olvasója vanj 500-an fizetnek elő különböző! újságokra.

Pócs Sándor, a kultúrotthon vezetője jogos büszkeséggel meséli, hogy a téli estéken még akkor is telve volt a kultúrház, ha nem volt előadás, vagy próba. A dolgozó parasztok olvastak, sakkoztak, vagy beszélgettek.

Falun a tavaszt és a nyarat még ma is sokan a kul- túrmunka „holt idényének“ tekintik. Ezt az állítást megdönti a tiszanánaiak példája, mert a kultúrotthon látogatottsága a tavaszi munkák beálltával sem csökkent. Azok, akik azzal érvelnek, hogy ilyenkor a sok munkától már fáradtak . az emberek, tévednek, mert a kultúrmunka, a szórakozás, a művelődés nem fáradtságot, hanem hasznos pihenést hoz.

Herbst Ferenc