Népújság, 1955. június (44-52. szám)

1955-06-02 / 44. szám

1955. június 2. csütörtök. NÉPÚJSÁG A tiizániiili sebész>szakesopor( egri tudományos üléséről Szombaton, május 23-án tar­tották meg Egerben a II. sz. kórház kultúrtermében az első tiszántúli sebész-szakcsoport vándorgyűlését. A tudományos gyűlésen megjelentek: Rubányi Pál professzor, a budapesti III. sz. Sebészeti Klinika főorvosa, Selcamu. a bukaresti klinika hazánkban tartózkodó sebé­szeti docense, Ladányi Józsa professzor, a debreceni II., Loesl János professzor, a deb­receni I. sebészet főorvosai, ezenkívül Nyíregyháza, Mis­kolc, Szolnok és Eger sebész­főorvosai és orvosai. A tudományos ülést Ladányi Józsa professzor, a sebészcso­port elnöke nyitotta meg. Mél­tatta az ülés jelentőségét, örö­mét fejezte ki, hogy Egerbe jöhettek el, ahol a sebészetnek igen jó hírneve van. Ezután egyperces néma csönddel adóz­tak Sebestyén Gyula sebész- professzor emlékének, aki Egerben született, hosszú éve­ket töltött a sebészet tudomá­nyos fejlesztésében, és egy éve Egerben, szülővárosában he­lyezték nyugovóra. Rubányi Pál professzor „A gyomorszáj-sebészet időszerű kérdései’’ című előadásával kezdődött az ülés. Az előadást adjunktusa, dr. Marton vetí­tett-képekkel demonstrálta. Bemutatták a filmkockák a gyomorszáj-operáció egyes mozzanatait, a varratok elhe­lyezését. Az előadáshoz Páka László egri sebészfőorvos és Gombkötő Béla, a debreceni II. Klinika adjunktusa szól­tak hozzá. Ugyanerről a témakörről tar­tott előadást Eisert Árpád nyír­egyházi sebészíőorvos, alti az első szívsebész volt Magyaror­szágon. Csái-osi Ernő gyöngyösi főorvos az epehólyag sebésze­téről, Gábori József egri se­bészfőorvos a méjvérkör vér­nyomásáról tartott igen érté­kes előadást. Nagy érdeklődés előzte meg Schnitzler Józsefnek, a debre­ceni tüdőszanatórium főorvo­sának előadását, a tbc csigo- lyatesthiányok pótlásáról. A délelőtti előadássorozat Mo­hácsi Jenő egri sebész elő­adásával ért véget. Ezután kö­zös ebéden vettek részt a ven­dégek, majd megtekintették Eger szépségeit és nevezetes­ségeit. Páka László főorvos bemu­tatójával kezdődött a délutáni műsor. Bemutatóján megjelen­tek a szívműtét után gyógyult betegek is, közöttük Farkas Jó- zsefné, akin Egerben először hajtottak végre szívműtétet. Farkasné már igen jól érzi ma­gát. és fiatalt meghazudtoló léptekkel jár-kel a kórházban. Bemutattak egy terhes állapot­ban lévő szívműtétest is, aki a szívműtét után is megtartotta terhességét. Érdekes volt E. Szabó László, a debreceni II. sz. Sebészeti Klinika orvosának a bőrátültetésekről tartott elő­adása. Vetített-képekkel mu­tatta be egy három éves, súlyos égési sebekkel behozott gyer­mek bőrátültetések utáni gyó­gyulását, Ezután dr. Dettre Gá­bor, a debreceni II. sz. sebé­szet, Makó István berettyóúj­falui kórházi főorvos. Szabó György, a debreceni I. sz. sebé­szet, Sec bő László, Török Endre és Juhász Tibor, Eger II. sz. sebészet orvosai tartották meg bemutató előadásukat. Az elő­adók közt igen sok fiatal orvos volt, ami mindennél jobban bi­zonyítja, hogy a sebészetben igen komoly, jelentős és jól fel­készült a sebész-utánpótlás. Az eredményesen, nagysze­rűen pergő, sok érdekest nyúj­tó tudományos ülésen sok hasz­nos módszert, tapasztalatot nyertek a megjelent orvosok. Különösen örvendetes, hogy az első vándorgyűlést Egerben tartották meg, ezzel is bizo­nyítva, hogy megyénkben mi­lyen rohamos léptekkel fejlő­dött a sebészet. Megyénk halászatfejlesztési feladata Alig egy fél esztendeje ír­tunk arról, hogy megyénk fe­hér folt a Haltenyésztési Ku­tató Intézet nagy térképén, ahol színes kockák és körök jelzik a tógazdaságot, termelő­szövetkezeti halastavakat, a halászati termelőszövetkezetek helyét, s azokat a rizstelepe­ket. ahol haitenyésztéssel is foglalkoznak. Ez a helyzet ma már meg­változott. Poroszlón megala­kult a Május 1 Halászati Ter­melőszövetkezet, amelynek működése nyomán máris ész­revehetően javult a város és a megye halellátása. Kellemes meglepetésként érte a május elsején felvonulókat, hogy a poroszlói halászok, a maguk főzte halászlével, halpaprikás­sal, s frissen sült tiszai hallal várták a dolgozókat. (Sajnos, a rendezőség alaposan eldug­ta a bokrok közé, úgyhogy csak azok bukkantak rá, akik­nek megcsapta az orrát a fris­sen főtt halászlé csalogató il­lata.) Reméljük, hogy a városi tanács rövidesen halászcsár­dához, s korszerű, szép eláru­sító helyhez juttatja megyénk fiatal halászati termelőszövet­kezetét, hogy a június 10-én befejeződő egyhónapos általá­nos halászati tilalom után megjelenjen a piacon a várva- várt tiszai hal, s a halász- csárda egész nyáron az Eger­be érkező vendégeket is ízle­tes ételekkel várhassa. A termelőszövetkezeti ha­lastavakat jelző színes kocka még csak három község neve mellett található: Mezőtár­kány, Tarnaőrs és Recsk egy- egy t&z-e jutott halastóhoz. Persze ez csali a kezdet, és mint minden kezdet nehéz, itt is voltak akadályok, ame­lyekkel meg kellett küzdeni. A Mezőgazdasági Igazgatóság helyes propagandamunkája kö­vetkezményeként azonban egy­re nagyobb a tsz-ek érdeklődé­se a hattenyésztés iránt. Lehe­tőség pedig van. A Földmű­velésügyi Minisztérium Halá­szati Osztásának és a Halte­nyésztési Kutató Intézet Halá­szatfejlesztési Osztályának szakközegei a napokban tekin­tették meg a Recski Ércbánya tavát és a nagyvisnyói Nagy patak völgyét és megállapítot­ták, hogy ezelxn a helyeken aránylag kis költséggel szép halasgazdálkodást folytathat­nának. Az adottságok jók, víz és természetes táplálék bőven van. Persze mindkét helyen vannak objektív nehézségek. A Recski Ércbánya aggódik, hogy a haltenyésztés nem hát­ráltatja-e majd a bányaüzem munkáját. (Igaz, hogy csak azóta, amióta a tóban a Ké­kesi Gyopár TSZ szeretne ha­lát tenyészteni, mert azelőtt az ércbánya is többször for­l/ Ekebemutatót tartottak Gyöngyösön a termelési bizottság rendezésében Pártunk és kormányunk egyik legfontosabb célkitűzé­se a szőlőművelés gépesítése. Éppen ezért termelési bizott­ságunk az idei munkatervbe belevette a Kecskés Péter ta­nár által szerkesztett és a Váltó- és Kitérőgyár segítsé­gével elkészült egyetemes sző­lőművelő eke működésének bemutatását. Az ekebemutató rendezésére azért volt szükség, hogy szőlő- művelőink előtt bebizonyít­hassuk: csak a jól végzett ta­lajmunkával tarthatjuk fenn, illetve növelhetjük szólöátlag termésünket, s csak így biz­tosíthatunk állandó termés- eredményt. Másrészt azért, hogy az új eketípust vidékün­kön is meghonosíthassuk, s annak eredményeiről beszá­molhassunk a hivatalos szer­veknek. Az ekebemutatót a Földmű­velésügyi Minisztérium, a Sző­lészeti Kutató Intézet, az Or­szágos MEZÖSZÖV hivatalos küldötteinek megyei és hely­beli kiküldötteknek és szőlő­művelő dolgozóknak a jelenlé­tében tartottuk meg. A bemu­tató részvevői meggyőződhettek arról, hogy a bemutatott eke országos viszonylatban is az első típus, amely a szőlő egész évi falajmunkáját sikerrel végzi, sőt más mezőgazdasági munkában is használható.. A bemutató során az egyetemes szőlőművelő eke a szőlőfe­dést, szőlőnyítást (eddig meg­oldatlan volt), talajporhanyí- tást, elgazosodott területek gyomirtását, a szőlősorok trá­gya alá mélyítését, szűk és széles sorú szőlőkben egy­aránt jól elvégezte. Ezenkívül hasznosítani lehet — szük­ségből — jobb és baloldala- san használva szántásra és eltarackosodott szőlőterületek megművelésére. A hivatalos kiküldöttek ál­tal felvett jegyzőkönyv sze­rint: „A gép univerzális alkal­mazása lehetséges, ezért a nagy érdeklődésre való tekin­tettel mintegy 300 darab 0-sorozat gyártását javasol­juk a helyi igények kielégí­tésére és felkérjük a Mező- gazdasági Eszközöket 1 Értéke­sítő Szövetkezeti Vállalatot, hogy a gyártások ügyében a szükséges intézkedéseket mi­előbb tegye meg. A gyártás engedélyezésére a jelenlévők a földművelésügyi miniszter elvtárs felé javaslatot tesz­nek.” Az ekebemutató sikere bi­zonysága annak, hogy a ter­melési bizottság, a helyi párt- szervezet és a tanács segít­ségével segíthet szőlőkultú­ránk fejlesztésében. A szőlő­művelő parasztság várja az ekék mielőbbi gyártását. Csajka György Ifjúsági üdülő épül a Szalajka völgyében A DISZ Heves megyei bi­zottságának kezdeményezésére a megye fiataljai elhatározták, hogy az ■ ország egyik legszebb helyén, a Szalajka völgyében ifjúsági tábort építenek. A fiatalok úgy határoztak, hogy saját erejükből, társadal­mi munkával építik fel a tá­bort ahol évente több mint hatezer fiatal üdülhet két hé­tig. Az építkezés megkezdésé­hez minden város és falu DISZ szervezeteiben folynak az elő­készületek. Rohambrigádokat alakítanak, melyek szabad ide­jükben a tábor felépítésén munkálkodnak. A szülők fo­gattal segítik majd a fiatalok munkáját. Téglajegyeket ts hoznak forgalomba 2—100 fo­rintig terjedő érték' ír, s ezek­ből máris nagy mennyiséget vettek meg a fiatalok. Petőfi- bánya DISZ-fiataljai hatezer forint értékű téglajegyet vásá­roltak, a horti gépállomás fia­taljai eddig 500 forinttal járul­tak hozzá az építéshez. Hat­vanban, Gyöngyösön, Egerben és több községben is sok tégla­jegyet vásároltak már, hogy mielőbb \ megkezdhessék gyö­nyörű táboruk felépítését. o)l/ k \ ■ ■ [gri pedagógiai főiskolai tanár cikke a szovjet Krasznoje Znamja című lapban A Jelecben megjelenő szov­jet napilap, a „Krasznoje Znamja“ a május 15. számá­ban az egri Pedagógiai Fő­iskola fényképével ellátott cikket közöl Bihari József orosz tanszékvezető tollából. A cikk ismerteti a főiskola hét éves történetét, szerveze tét és méltatja jelentőségét. — DETK községben az út­törők jó munkájának köszön­hető, hogy négy nap alatt mintegy harmincöt mázsa va­sat gyűjtöttek össze, Kápolv nán tizennyolcat. Verpelé­tien pedig tizenötöt. eimmmnrrm renoocsMiMLI — AB. M. hatvani járási osztálya büntető eljárást indí­tott Nagy Gyula, Hort község volt vb. elnöke ellen, mert beosztásával visszaélve, enge­dély nélkül sertést vágott, a községben megtartott rendez­vényekből befolyó összeget sa­ját céljára használta fel, s 105 mázsa abraktakarmánnyal nem tudott elszámolni. — Bűnvádi eljárás indult Papp László villanyszerelő aszódi lakos ellen, mert Tar- naszentmlklós és Pély közsé­gekben a dolgozó parasztok­tól villanyberendezés építése címén 5850 forintot felszedett, s ezért semmiféle munkát el nem végzett. — Eljárás indult Bajzáth Károly felsőtárkányi boltke- zelö ellen, mert működéséről 14 872 forint hiánnyal elszá­molni nem tudott. A vizsgálat során megállapítást nyert, hogy több esetben árdrágítást követett el, s a Képboltból — ahol dolgozott. — árut vitt el lakására. iPttiffttzn parasztik ! Termclószüvetheee teh! Tszcs-ittfjoh ! Kössetek sertéshizlalási és bacon-nevelési szerződést Jó átvételi árak. 400 forint előleg, — nyári prémium az augusztus végéig átadott sertésekre. Mennyiségi prémium 5—20 db-ig 80 fillér, 21 db-tól 1 forint kg-ként, melyet társulással is megkaphatnak a szerződők. Hizlalási idő legalább 2 hónap. Bővebb felvilágosítást az Allatforgalmi Vállalat járási kirendeltségei és körzeti felvásárlói adnak. Százhárom százalékra teljesítik ^második negyedévi tervüket Az Egri Lakatosárugyár dol­gozói augusztus 20-ra, az alkot­mány ünnepére munkaver­senyt indítanak. Vállalják, hogy ebben a versenyben a dolgozók 98 százaléka részt, vesz. Az üzem dolgozói II. ne­gyedévi tervüket 103 százalék­ra teljesítik. A most épülő miskolci fonógyár részére ké­szülő klíma berendezést a szeptember 1-i határidő helyett augusztus 20-ra elkészítik. Az önköltséget 0,5 százalék­kal csökkentik, és csatlakozva a 20 budapesti üzem felhívá­sához, éves tervüket december 20-ra befejezik. Az üzem dolgozói ígéretet tettek arra, hogy a felszaba­dulási munkaversenv lendüle­tét továbbfejlesztve becsülettel eleget tesznek vállalásuknak. Ai l/Aart Finommechanikai Vállalat dolgozói december 15-re teljesítik éves tervüket Az egri Finommechanikai és Vasipari Vállalat dolgozói ter­melési értekezleten megtár­gyalták a 20 budapesti üzem felhívását s elhatározták, hogy csatlakoznak ehhez a kezdemé­nyezéshez. Vállalták, hogy éves tervü­ket december 15-re befejezik. A tervezett önköltséget fél szá­zalékkal csökkentik és egy szá­zalékos anyagtakarékossággal dolgoznak. A tervezett nyers­mérlegét kéjriszázalékkal túl­teljesítik, hogy a vállalat fej­lesztésére nagyobb összeg jus­son és a dolgozókat is nagyobb pénzjutalomban tudják része­síteni. A vállalások teljesítése ér­dekében megszilárdítják a munkafegyelmet és a fegyelem megsértőit kérdőre vonják. A vállalat dolgozói ezeknek a- szempontoknak alapján ver­senyre hívják a megye vala­mennyi helyiipari vállalatának dolgozóit. |jj karfiol, friss uborka, korai cseresznye az egri piacon A piros retkek és a friss zöldhagyma mellett megjelent az új karfiol, a cseresznye, uborka és a zöldborsó is. A karfiol, amelyet a hevesi ter­melők hoztak az egri piacra egyelőre még drága, egy da­rab öt forint. Az uborka kiló­ja 18 forint, a zöldborsó 14. Vf szont igen.olcsó a bő termést Ígérő cseresznye, amely már most mint újdonság is 10 fo­rintos árban jelent meg a pia­con. Tízmillió forint előleg a szőlőtermelőknek Megyénk az ország egyik legjelentősebb csemegeszőlő- termelő megyéje. Nemcsak az ország különböző részeibe visznek innen szőlőt, hanem exportra is jelentős mennyi­séget szállítunk. A szőlő értékesítéséhez igen nagy segítséget jelent a szőlő- termelő gazdáknak az értéke­sítési szerződés. A verpeléti abasári földművesszövetkeze­tek már túl is teljesítették a szőlőé rtékesítési szerződéskö­tés tervét. A gyöngyöspatai termelők néhány nap alatt több mint tízezer mázsa sző­lőre kötöttek szerződést. A Heves megyei Zöldség-Gyü­mölcs Értékesítő Szövetkezeti Központ mintegy tíz millió forint előleget fizet ki a ter­melőknek előlegként. Ezen a komoly anyagi segítségen kí­vül a termelőknek a szerző­désre lekötött szőlő után 10 százalékos felárat biztosít kor­mányunk. A gyöngyöstar jani tsz-nél ez a jövedelemtöbblet annyit jelent, mintha egy holddal több területről szűre teltek volna. Az esetben, ha a szerző­dést kötő termelőt elemi kár éri és nem tudja teljesíteni a vállalt kötelezettséget, a vál­lalat nem támaszt vele szem­ben kötbér igényt, ha a köz­ségi tanács mezőgazdasági elő­adója igazolja a kárt. \i Állami Képi Együttes A Nvugat-Európában nagy Sikerrel szerepelt Állami Né­pi Együttes Párizsban bemu­tatott műsorával június 18-án Egerben szerepel. Az egri elő­adást a pedagógiai főiskola udvarán felállított szabadtéri színpadon tartják. A nagy ér­deklődésre i számítható hang­verseny jegyeit a Járási Kul- túrház árusítja. dúlt ilyen kérelemmel a me gyei tanácshoz.) Egy bizonyos: akár az ércbányának, akár a tsz-nek fel kell használni ezt a tavat, mert ezt kihasználat­lanul hagyni vétek a népgaz­daság ellen. Ott a példa: a Mátravidéki Erőmű üzemi ta­va, ahol értékes és szép hal­állomány van, természetesen kellő gondozás és utánpótlás eredményeiképpen — ugyan­csak a Bélapátfalvi Cément­és Mészműveknél máris szép eredmények jelentkeznek — azonban ugyanitt üresen áll, s lassan tönkre megy egy há­rom tóegységből álló piszírán- gos víz, pedig az is szép hasz­not hozhatna. Nagyvisnyón egy-két nad­rágszíj parcella gátolja, hogy az Üj Élet TSZ egy 15—16 holdas halastóhoz jusson, pe­dig a tsz jobb földterületet kínál a gazdáknak cserébe. Remélhetőleg tervük sikerül majd. A rizsföldi haltenyésztést az idén, sajnos, nem lehet meg­kezdeni. Abban a tógazdaság­ban, ahol megyénk ivadék- mennyiségét tárolták, még mindig pusztít a halak első­számú közellensége, a hasviz- kór. A hosszú tél miatt közel nyolc hónapja a telelőkbe bortonzött ivadék legyengült, elvesztette ellenállóképességét a betegségekkel szemben és a szinte évenként fellépő halbe­tegség csúnyán megtizedelte az ivadékállományt. Ivadék van, de ez még beteg. Felelőt­lenség és lelki ismeretlenség lenne a rizsföldi haltenyésztés­sel most első ízben foglalkozni kívánó tsz-eket kockázatos vál­lalkozásba vinni, s csak azért halasítani, hogy a tervet tel-- jesítsük. Ezzel egyrészt súlyos kárt okoznánk nekik, másrészt elvennénk a kedvüket, mert az ivadék nagyrésze elpusztul­na a rizsföldeken. Inkább ma­radjanak üresen a benépesí­tésre szánt rizsföldek, mintsem oda beteg halakat vigyünk, s ezzel elterjesszük a fertőzést* A saját kárunkból azonban tanulnunk lehet, s tanulnunk kell Ez a sajnálatos körül­mény ismét felhívja a figyel­met arra, hogy függetleníte­nünk kell magunkat idegen tógazdaságoktól, melyeknek egyébként sem az ivadékneve­lés a feladata, hanem a piaci haltermelés, önállóságra kell berendezkednünk, hogy saját magunk tudjuk tavainlkat és rizsföldeinket ivadékkal ellát­ni, hogy ne szoruljunk segít­ségre. Sürgősen meg kell épí­tenünk a kiskörei Dózsa — szakértők szerint is kiváló le­hetőségeket magában rejtő — nagy halastavát, mely egyma­ga elegendő lenne megyénk, remélhetőleg egyre növekvő ivadékszükségletének ellátá­sára. Még eladásra is bőven jutna. A Poroszló alatti Cserő közel 40—50 holdas vízterü­lete is kiválóan alkalmas len­ne természetes vízi ívató és nevelő tónak, sőt fél intenzí­ven működő halastónak is. A Május 1 Halászati TSZ több mint egy mázsa súlyban he­lyezett el itt anyahalakat, ame­lyek már túlnyomórészben le is ívtak. Ha reményeik valóra- válnak és anyagilag megerő­södnek, kacsafarmot akarnak beállítani, ami nekik nem megvetendő anyagi hasznot, népgazdaságunknak pedig ex­portot jelentene. Mindaddig azonban, amíg megyénknek telelő tavai nin­csenek — akár több kisebb, akár egy nagyobb — céltuda­tos és beütemezhető rízsföldi haltenyésztésről nem beszél­hetünk. Azok, akik anyahala­kat szeretnének leívatni a rizsföldeken és így benépesí­teni, súlyos hibát követnek el. Lehet, sőt valószínű, hogy ez sikerülne is. de mit kezdjünk az egy nyaras kis ivadékok százezreivel, amelyek csak a jövő évben érik el majd a piacképes 60—80 dekás vagy egy kilós súlyt? Hol teleltes­sük? Legfontosabb: hogy egy tógazdaságunk legyen, amely ivadékokat nevel s azt átte­lelteti. Ha ez így lesz me­gyénkben. akkor gyorsan és olcsón tudjuk ellátni a tógaz­daságokat és a rizsföldeket. Váry Viktor megyei halászati felügyelő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents