Népújság, 1955. június (44-52. szám)
1955-06-09 / 46. szám
1955. június 9. csütörtök NÉPÚJSÁG 5 öítköSisvffí'sökíientiísi ritíkinfcs A termelékenység alakulása mindig döntően befolyásolja az önköltséget Termelőszövetkezeti tagok és néphadsereg iiak harcosainak találkozója Egerben Kedves vendégeket vártak vasárnap az egri Dobó István laktanyába. Termelőszövetkezeti elnökök és tagok látogattak el a katonákhoz, megyénk különböző részeiről. Még 10 óra sem volt, amikor már csoportosan érkeztek a meghívott vendégek, hogy egy baráti napot töltsenek együtt néphadseregünk harcosaival, közelebbről megismerjék azok életét, munkáját és elért eredményeiket, akik hazánk békéje felett őrködnek. De ez az érdeklődés kölcsönös volt, a katonák is kiváncsiak voltak a szocialista nagyüzemi gazdálkodás előnyeire, jövedelmezőségére, a megye termelőszövetkezeteinek munkájára, a tsz-tagok életére. Negyven termelőszövetkezeti tag, idős és fiatal jött el erre a találkozásra, a szövetkezet küldötteiben régi ismerősöket üdvözölhettek Irányi őrnagy elvtárs egységeinek harcosai. A harcosok és a tsz-tagok kö- Jelenet a zött már régen fennáll a baráti segítő kapcsolat. Az egri katonák öt Heves megyei tsz-t — egerszoláti Haladás, a novaji Egyetértés, a noszvaji Uj Élet, a demjéni December 21 és az ostorosi No. vember 7 — Gombos százados és Bánáti főhadnagy elvtársak vezetésével rendszeresen látogatnak. Minden vasárnap egy-egy önkéntes vállalkozó brigád, 10—12 katona segít valamelyik tsz-ben. Innen hát az ismeretség, innen a jó barátság. De a többi meghívott vendég is hamar ismerősökre talált. A rövid ünnepség után a termelőszövetkezeti elnököket sok katona vette körül, és hallgatták azokat az eredményeket, amelyeket a csoport elnökei elmondottak. Büszkén beszéltek a tsz-ekről, ahol a tagok boldogak, megelégedettek. A katonák sokféle kérdést tettek fel az elnököknek, különösen azok, akik a bevonulás előtt, valamelyik termelőszövetkezetben dolgoztak. Milyen gyorsan repült az idő. A közös díszebéd után várlátogatásra indultak. Itt már a katonák magyaráztak, elmondták Eger várának történetét, amelyet alaposan megismerték a „drága szabad hazánk’‘-kör történelmi előadássorozatából. A vendégek csodálkozva figyelték a kazamattákban elhelyezett régi kardokat, pisztolyokat, buzogányokat török koponyákat. Délután értek vissza a laktanyába, ahol színes kultúrműsor következett, a termelőszövetkezetek és az egri KTSZ kultúrcsoportjai vendégszerepeitek. A találkozó késő este ért véget. Ez a nap még szorosabbra kovácsolta a katonák és megyénk termelőszövetkezetei között fennálló baráti kapcsolatot. Márkus János honvéd kultúrműsorból, a Fodrászszövetkezet színjátszói szerepelnek. Munkavédelmi ankétot tartoffak Egerben Lapis elvtárs, a Gyöngyösi MÁV Váltókitérő Gyár főmérnöke két csoportba osztotta cikkében az önköltségcsökkentés tényezőit: közvetett és közvetlenre. Szerintem az önköltség- csökkentésnél nem tulajdonít fontosságot a közvetlen önköltségeknek. és több olyan tényezőt meg sem említ cikkében, melyek az önköltségcsökkentést nagyban befolyásolják. A harmadik pártkongresszus igen sokat foglalkozott az anyagtakarékosság jelentőségével. Iparunkban az anyag- költség a termékek értékének 50 százalékát éri el. és a Váltógyárnál még ezt is túlhaladja. A takarékosság tehát amellett, hogy csökkenti az önköltséget, az anyagellátást is könnyíti. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem. hogy szinte minden vállalatnál sok a selejt, s ez alól nem kivétel a mi üzemünk sem. Feladatunk tehát, állandóan csökkenteni a selej- tet és takarékoskodni az anyaggal. Mind kettővel szorosan összefügg a gépek, a berendezések karbantartása és a technika állandó fejlesztése. Ahhoz, hogy a selejt csökkenjen. a dolgozók szakmai oktatása mellett elkerülhetetlen a szerszámok karbantartása, s az, hogy a kisebb hibákat azonnal kijavítsuk. Ha ezt elhanyagoljuk. megrövidül a gépek és berendezések élettartama, sok lesz a géptörés, váratlan üzemzavarok keletkeznek, amelyek növelik az energiafogyasztást és sokszor nagyobb termelési kiesést idéznek elő. A Váltógyárban egy negyed év alatt a szerszámtörés értéke 117 000 forint — és a pénz mellett még súlyosabb, hogy a szerszámtörés sokszor termeléskieséshez vezetett. Ha a gépeket jól kihasználjuk, több munkát végezhetünk, takarékoskodunk az idővel. Az À Máiravidéki Szénbányászati Trösztnél szinte már hagyományossá vált a hóeleji lemaradás és a hóvégi hajrá. A műszaki vezetőség ugyan ígéretet tett, hogy ebben a hónapban már nem lesz lemaradás a hó elején sem, de a számok azt mutatják, hogy a tröszt június 7-én reggelig esedékes havi tervét ismét csak 97,7 százalékra teljesítette. Az elmúlt hó végétől ez már négy százalékos visszaesést jelen: a termelésben. Most a DISZ II. oxszágos kongresszusára készülődve a tröszt fiataljai elhatározták, hogy jó munkájukkal kiköszörülik a csorbát. A 26-os front bányászai versenyre szólították hát a tröszt valamennyi frontfejtésének dolgozóját. Elhatározták, hogy napról napra, dekádról-dekádra egyenletesen teljesítik, sőt túlteljesítik terAz ipari üzemek versenykezdeményezéséhez csatlakozva, augusztus 20-ra. alkotmányunk ünnepének tiszteletére a jobb élelmiszerellátás biztosításáért versenyre hívjuk megyénk összes járását, valamint pár- rosversenyre az aszódi járást. Megigérjük. hogy három- negyedévi hízottsertés begyűjtési tervünket szeptember 10-ig 110 százalékra teljesítjük, ugyanebben az időben vágómarha begyűjtésben szeptember 10-ig száz százalékos eredményt érünk el úgy. hogy a szarvasmarha állomány védelmére a dolgozó parasztság között felvilágosító munkával lehetőleg helyettes cikket adunk be. A háromnegyedévi tej-, tojás- és baromfibegyűjtéssel szintén szeptember 10-ig akarunk végezni, a kenyér- és a takarmánygabona beadást pedig a cséplés befejezésétől számított két napon belül elvégezzük. Vállalásaink teljesítését a párt irányításával és segítségével, a párt. tanács és tömegszervezeti vezetők példamutatásával akarjuk elérni. A közanyagfelhasználás. a gépek kihasználása és megfelelő karbantartása. a fejlett technika alkalmazása elválaszthatatlan az újítások, ésszerűsítések bevezetésétől. Minden újítással anyagot, időt, pénzt takarítunk meg. amelyek jelentős mértékben csökkentik az áruk előállítási költségeit. Az anyagtakarékosság nagy jelentőségű, nálunk még csak rövid ideje alkalmazott módszere a forgóeszközök forgási sebességének növelése. A forgóeszközök a vállalatnál lévő anyagkészletek. félkész és kész termék pénzeszközök megfelelő kihasználása. gazdaságos elosztása. Ez is hozzátartozik az önköltségcsökkentéshez. Ebben az üzemben is bőven akad elfekvő áru. Lapis elvtárs nem emlékezik meg cikkében az egyenletes tervteljesítés ilyen irányú jelentőségéről, pedig ezzel ma is probléma van a Váltógyárnál és más üzemeknél is. A hóvégi rohammunka növeli a se- lejtet, jobban rongálja a gépeket. A termelés költségeinek ezek teszik jelentős részét és ezek alkotják a nagyobb ösz- szegeket. Lapis elvtárs említést, tesz róluk, az önköltség problémái között. Az is befolyásolja. hogy milyen az üzemben a bérezés. Nálunk a munkabér 15 százalékos emelkedése mellett a termelékenység csak másfél százalékkal nőtt. Ez annak a bizonyítéka, hogy meglazultak a normák. A munkafegyelem lazulása vagy éppen megerősödése is döntő az önköltség alakulására. Az utóbbi időkben sok helyen az iparban lazulás tapasztalható. Nem lehet tehát figyelmen kívül hagyni még a helyesen megállapított normák esetében sem a bérköltségek állandó ellenőrzését. A technika mindig fejlődik, a dolgozók vüket. Kezdeményezésükhöz csatlakoztak a tröszt valamennyi frontfejtésén dolgozó bányászok. Június 6-án, a DISZ kongresszus tiszteletére kezdeményezett kongresszusi műszakon, napi tervteljesítésben meglátszott az eredmény: a keddre virradó műszak munkája nyomán 102 százalékos tervteljesítést értek eh Az aknaüzemek közül ezen a napon a rózsaszentmártom IX-es akna dolgozói érték el a legjobb eredményt, akik napi előirányzatukat 118,6 százalékban teljesítették. A hat DISZ-front közül a Petőfi oltáréi M-as front fiataljai járnak az élen, akik kedd reggelig 100 tonna szenet küldtek terven felül a felszínre Hasonlóan túlszárnyalták napi előirányzatukat a Petőfi altárói 15-ös és a szűcsi 5-ös front fiatal bányászai. ségek között párosversenyt szervezünk, a községekben gazdagyűléseken és kisgyűlésc- ken ismertetjük a verseny feltételeit, a begyűjtési jutalmakat. A községekben és a járásoknál versenybizottságok értékelik ötnaponként az eredményeket és hangoshíradón, versenytáblákon, vagy a helyi sajtón keresztül ismertetik a többiekkel. Nagyobb gondot fordítunk arra is, hogy a kulá- kok se maradjanak adósságban. Dolgozó parasztjainkat szaktanácsokkal, a jó termelési módszerek megismertetésével segítjük a jobb termelésben és különösen ügyelünk a járás állatállományának a gyarapítására. Az élőállat begyűjtésénél biztosítjuk, hogy minden sertés főbeadó a beütemezés időpontja előtt három hónappal a szükségletnek megfelelő sertést hízásra fogjon. Molnár Dezső j. tanácselnök. Rabecz Lajos j. pártbizottság I. titkára. Baudys Ferenc j. DISZ-titkár. Vilá-gosi Tibor j. begyűjt, hiv, vezető. szakképzettsége növekedik, nagyobb gyakorlatra tesznek szert. így a leghelyesebben megállapított normák is elavulttá válnak idővel. Véleményem szerint szükséges még megemlíteni a dolgozókról való gondoskodást üzemen belül, amely kihat minderre, a termelékenység alakulására. Abban az üzemben, ahol foglalkoznak a dolgozókkal. betartják a munkavédelmi előírásokat, gondoskodnak ellátásukról. ott a termelékenység jó. Lényeges a politikai felvilágosító és nevelő munka is. Feltétlenül szükség van arra, hogy a termelés alakulásának mutatóit számokon keresztül ismertessük meg a dolgozókkal és megértessük velük. miért szükséges mindez. Beszéljünk nekik arról, hogy az önköltség csökkentése, a termelékenység emelése egész dolgozó népünk közös érdeke, amely nélkül életszínvonalunkat, nem tudjuk tartósan emelni. Ez a feladat a pártszervezetre és a párttagokra hárul és munkájuk akkor lesz eredményes, ha mindezekben élen is járnak. Helyes, ha a feladataik megoldásában a dolgozók széles rétegeire támaszkodnak, meghallgatják véleményeiket és figyelembe veszik javaslataikat. Ha csak az adminisztratív részét vesszük figyelembe, mint ahogy azt Lapis elvtárs tette a cikkében, akkor megnehezítjük. gátoljuk munkánkat. Nem szabad arról megfeledkeznünk. hogy üzemünkben jelentős azoknak a dolgozóknak a száma, akik nem régen még a mezőgazdaságban dolgoztak és nem látják, nem ismerik eléggé ezeknek a feladatoknak fontosságát. Marosán Lajos Gyöngyös városi pártbizottság titkára. Az állatok vitaminszükségletének kielégítésére elsősorban a fiatal jószágoknak nagy szükségük van sok és jóminőségű vitaminszénára (borjúszénára). Úgy készítjük, hogy a zöldtakarmányt zsenge korában, még virágzás előtt lekaszáljuk. A lekaszált takarmányt a levélpergés megakadályozása miatt villahegyen, vagy szárítóállványokon szárítsuk — különösen a csapadékosabb vidékeken. A levélpergési veszteségek csökkentésének és a kiváló minőségű széna készítésének egyik legtökéletesebb módja szovjet tapasztalatok alapján a kísérleti gazdaságokban is ki. próbált és jól bevált fermentált borjúszéna készítés. A levágott lucernát, vagy egyéb herefélét kaszálás után villahegyekbe rakjuk. így hagyjuk 24 órán át. Egy nap múlva 30 kilós petrencékbe rakjuk, és így hagyjuk, amíg annak nedvességtartalma 30 százalékra nem csökken. Kedvező időjárás mellett erre elegendő 4—5 nap. A kívánt nedvességtartalmat úgy ellenőrizzük, hogy egy maréknyi lucernából kötelet csavarunk és, ha a szárrészek csavarás közben már nem nedveznek, de húzásra még nem szakadnak el, akkor elértük a kívánt nedvességet, és A megyei tanács ipari osztálya és a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szak- szervezete elnöksége rendezésében május 30-án munkavédelmi ankétot tartottak a megyei tanács kultúrtermében. Mucsi Sándor, a megyei tanács ipari osztálya vezetője megnyitójáazonnal megkezdhetjük a be- hordást. A szénát lehetőleg pajtába hordjuk és rakjuk. A bemele- gedés veszélyének elhárítása céljából kazalba rakáskor 20— 25 centi rétegenként 10—15 centi őszi, vagy tavaszi szalmát terítsünk. így a kazal hőmérséklete nem emelkedik 35 —40 C fölé és már 10—14 nap múlva etethető. Ennél korábban, különösen a fiatal állatokkal ne etessük, mert puffasztó hatása van. Az így készített lucernaszénár célszerű kisméretű, keskeny 2,5—3 m széles és 2—3 m magas kazlakba rakni. Ezzel a szénakészítési eljárással a széna fermentálódiK, szinte üde, zöld marad és szárrészei is megpuhulnak. A/ ilyen üdezöld széna „A“-vita- min tartalma igen magas, azért az ilyen szénát vitaminszénának is nevezzük. A fermentálódás alatt mé- lyenható vegyi folyamatok játszódnak le, melyek hatására a takarmány emészthetősége és tápláló anyagainak minősége is növekszik. Ezzel az eljárással olyan minőségű szénát nyerhetünk, melynek táplálóértéke egyenlő a búzakorpa értékével. Ráner László növénytermelési agronómus, ban ismertette az értekezlet célját és arról beszélt, hogy vállalataiknál a munkavédelemmel kapcsolatosan a múlt évben milyen hatalmas összegű beruházásokat tettek. Szaj- lai János HVDSZ tb elnöke mondott beszámolót. A múlt évben munkavédelmi és egészségügyi berendezésekre mintegy félmillió forintot használtak fel a vállalatok. Hangsúlyozta. hogy pártunk és kormányunk határozata alapján a felsőbb szervek nagy gondot fordítanak munkavédelmi és egészségügyi berendezések létrehozására. Megemlítette a faipari és a nyomdaipari vállalatokat'. ahol gépi védőberendezéseket biztosítottak, a havi biztonsági szemléket minden esetben megtartják és a dolgozókat rendszeresen oktatják a baleseti óvó rendszabályok betartására. Nagy gondot fordítanak a Heves megyei Bánya- és Építőanyagipar Egyesülésnél is a dolgozók jobb elA hatvani vasútállomás dolgozói eddig is megállták helyüket. Május havi tervüket 105 százalékra teljesítették. A vasútállomás személyzetének hanyagságából vagy nemtörődömségéből egyetlen vonatkésés sem fordult elő. Hatvan és Salgótarján között példamutató eredményt értek el az 500 kilométeres és a 2000 tonnás mozgalom összekapcsolásában. Az elmúlt évben ezen a vonalon 14 mozdony bonyolította le a napi forgalmat és 26—28 órába tellett egy forduló, májusban pedig már csak tíz mozdony állt szolgálatban Hatvan és Salgótarján között, melyek 15—16 Megyénk dolgozó parasztsága a rossz idő ellenére is szorgalmasan végzi a növényápolási munkákat. Mint mindenben, ebben is a termelőszövetkezetek tagjai mutatnak példát. A füzesabonyi járás Ilí-as típusú csoportjai például már befejezték a cukorrépa sarabo- lását, egyelését és első kapálását. Jól haladnak a kukorica nyári munkáival is. 782 holdon elvégezték az első kapálást és a sarabolást, ezzel teljesítették is tervüket. Száz holdon már a látására. Kálban az újonnan létesített Betonáru Vállalatnál az épülethez már zuhanyozót is építettek. Ugyancsak korszerű fürdőt és ebédlőhelyiséget létesítettek a Gyöngyösi Vas- és Fémipari Vállalatnál; Hozzászólásaikban a dolgozók elmondták, hogy érzik a rájuk háruló feladatok jelentőségét. A HVDSZ országos elnöksége részéről Jurcsik elvtárs elmondotta, hogy mind a munkavédelem, mind az egészségügyi berendezések biztosítását tekintsék a vállalatok a jövőben is fontos feladatuknak és gondoskodjanak foko- zqttabban a dolgozókról. A vállalat igazgatóinak, a párt- és szakszervezeteknek döntő feladata, hogy amikor a többtermelésre mozgósítanak, kísérjék figyelemmel a dolgozók munka- és egészségügyi körülményeit is, mert csak így tudjuk céljainkat elérni. Csák József h. osztályvezető. óra alatt tettek meg egy fordulót. Ezzel — a kiváló teljesítménnyel a hatvani vasutasok naponta 15 tonna szenet takarítanak meg. Elősegítették, hogy a feleslegessé vált négy mozdonyt más fontosabb területre irányítsák. E kiváló eredmények részesei Hontos József, Telek Gyula és Csík Béla intézők, vasúti menetirányítók, akik a Hatvan és a Salgótarján közti vasútvonal parancsnokai. A hatvani vasútállomás dolgozói tovább harcolnak a kocsifordulók lerövidítéséért, hogy a nyári, s az őszi csúcsforgalom idején is becsülettel helyt tudjanak állni. második kapálást is elvégez« ték. Az elültetett 93 hold burgonyából 56 holdat megkapáltak és 7 holdat fel is töltöttek. Az egri járás tsz-ei sem akarnak lemaradni a növény- ápolási versenyben. A termelőszövetkezetek tagjai itt is elvégezték már a cukorrépa- sarabolást, egyelést és az első kapálást. À kukorica és a burgonya első kapálásával is a befejezésihez közelednek, DlSZ-kongresszusi műszakot tartanak a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt fiataljai JÁRÁS Pétervásárai Egri Gyöngyösi Hatvani Füzesabonyi Hevesi Kelemen Ferenc Csirmaz Árpád Cseres János Molnár Dezső Kelemen János Orosz Miklós Maruzs Vilmos Paparó József Polgári István Világosi Tibor Péterfalvi Tibor Papp Sándor A járások versenyében I sodik Hatvan, míg a harma- Gyöngyös város az első, má- I dik helyet Eger foglalja el. vHIIŐűAZDASa’GI A hatvani járás begyújt esi párosversenyre hívja a Pest megyei aszódi járást A hatvani vasutasok felkészültek a nyári csúcsforgalomra — > —ni A növényápolásban is élen járnak a termelőszövetkezetek A pétervásári járás első a begyűjtésben - a gyöngyösi járásban javül a munka A megyei begyűjtési hivata: értékelte .a járások begyűjtési versenyét a május 31-i álI lapotnak megfelelően. Az értékelés alapján; ry Készítsünk minél több jó minőségű borjúszénát
