Népújság, 1955. június (44-52. szám)

1955-06-09 / 46. szám

4 nIpujsÄg 1955. .június 9. csütörtök KÖZKÍVÁN A T R Ad Néhány sió Vereczkey: „ Vizsgázik a tanár úr" c. vígjátékáróti 3V így érdeklődés előzte meg a miskolci Déryné Vizsgázik a tanár . irabjának egri be- I : , Ez az érdeklődés •rtheto volt mert kevés a mai '+ei ábrázoló, vagy életünk pelle igérező jó magyar V, I 3pen ezért öröm- 1 dvözölnünk min- tékú vidám szín- Az egri közön- Vereczkey Zoltán a tanár úr“ című nelyben annak el- olykor szellemes ta I volt. mégis csa- ’II. t. A vígjáték tar­ló etkező: András matematika rá;, akit az egyetem ■; :ete megsértett, rl a tanítástól és .muer élettelen filo- merül. A magába tanárt a DISZ Ki­próbálja visszahív- j7. amkertben olvas- , ,j- lenhauert, közben iák sétáltatják ■v -»eke ■ ;. Egyik mama hónap Pistikéjét barát- •e bi/, , amíg elmegy a tácsíí - lány azonban rr . ogy az egyik üz­;ben i-ús osztanak és el- ,an u,,- t. A gyerek Ba- -- •• ndr nál marad. így erkedik néfe Szabó Anna úi znovel akit megkér a ,-!■ ■ v-1 kpcsolatos teendők ivi : ésére. közben vihar lesz e: í két felviszik Balázs a kására és az ismerősök ré- vr elterjed" a hír, hogy Ba- i .idras nős és gyermeke í A kedves kalandból sze­re «. lesz. A harmadik fel­vonásban megismerkedünk Sz. ió Anna szüleivel, ahová Anna Cjszun-ára elviszi Pisti­két, ekkor azt hiszik, hogy Annáé a gyerek, itt találja meg elveszettnek vélt kis­fiát a gyerek igazi mamája és vall végre szerelmet a félszeg tanár, majd bejelenti, hogy • hajlandó visszatérni az egye­temre, A vígjáték mondanivalója : az élettől elzárkózott, megsértett értelmiség vissza- ' hódítása nem új. De ismerős a hálás vígjátéki! bonyodalom az elcserélt gyerek körül is. Az író annak ellenére, hogy -kitaposott (talán túlzottan is kitaposott) úton indult el. nem tudott megbirkózni feladatá­val. mert nem ismeri mai éle­tünket. S mert — valószínű — nem ismeri az egyetemi tanár lelkivilágát sem. nem tudta ábrázolni a tanár jel­lemvonásait. Balázs András alakja, cselekedetei nem egy kiforrott gondolkodó emberre jellemző, viselkedésében több a rosszul értelmezett diák ro­mantika. Katedráját politikai okok miatt hagyja ott, és egy félnap alatt keletkezett sze­relem viszi újra vissza az egyetemhez. A szerelem élet- formáló erejét nem vitatjuk, de hihetetlen, hogy egy ko­moly matematikus pusztán egy fellobbanó érzés hatásá­ra hajlandó azokat az elve­ket megtagadni, amiért ed­dig élt. Az hihető, hogy emiatt szakít az élet és szere­lemellenes Schoppenhauer fi­lozófiájával, de politikai meg­győződésének gyors változása hihetetlen. De nemcsak a ta­nárt ábrázolta helytelenül az író, hanem az életet is, amely­ben él. amelyben mi is élünk. Irodalmunk minden terüle­tén a jobboldali elhajlás nyo­mán a helyes irányú kritika eltorzításaként elterjedt egy mindent dorongoló irányzat. Ez általában az objektív kö­rülményekből adódó hibák túlzott felnagyításában, vezető szerveink és funkcionáriu­saink indokolatlan ostorozásá­ban, lebecsülésében és el­ért eredményeink elhallgatá­sában mutatkozott meg. Ve­reczkey víg játéka is jellemző­je e káros jobboldali politiká­nak. A darab konfliktusát el­indító esemény, amely az egész cselekményen végigvo­nul rosszul kiválasztott. Itt a szerző a nem jól értelmezett aktualitás és talán a hatás kedvéért is. nem tipikus ese­ményt mutatott be. így csúszott át a realizmus egyedül helyes talajáról a naturalizmusba a fiatal ma- imák ízléstelen dialógusai- Iban is, A munkásosztály lebecsülése különösen a har­madik felvonásban Szabó Zsigmond munkásból lett \-L- lalatvezető alakjának helyte­len rajzában csúcsosodik ki. Különböző, rosszízű kabaré- tréfák, a hatásvadász konfe­ransziék, műveletlen, „brosú- ra“-embemek és mint egyik pesti műsorközlő (Jancsó Pé­ter a Cirkuszvállaiat műsorá­ban) fejnélküli figurának áb­rázolják funkcionáriusainkat, vállalatvezetőinket, munkás­kádereinket. Ismeretes az a régi kato­navicc, mely szerint a Horthy-had&ereg egyik őr­mestere megkérdi a legénysé­get, hogy kinek van egy szim­fóniája, mire valaki azt mondja, hogy' Beethovennek, az őrmester pedig elrikkantja magát, hogy Beethoven köz­legény hozzám. Ennek a vicc­nek rosszul sikerült átmentése volt, mikor Szabó Zsigmond vállalatvezető Schoppenhauer- ről hallva megkérdi, hogy ez az elvtárs milyen pártember. A munkásosztály, az elmúlt 10 év alatt óriási fejlődésen ment keresztül kulturális té­ren is. Új mun kásértelmisé- günknek nem típusa a mű­veletlen, csak az értekezletek tolvajnyelvén beszélő ember. A munkások lebecsülése, ké­sőbb azzal tetéződik, ami a darab egyik legnagyobb hi­bája, hogy a kommunista Szabó Zsigmond szembehe­lyezkedik felesége idealista felfogásával, de úgy, hogy ez a szembehelyezkedés, nem a kommunista erkölcs, hanem a polgári erkölcstelenség tala­jára támaszkodik. A ctarab befejező részében az asszony győz. És a végén Szabó Zsig­mond még bánja is, hogy lá­nyának nincsen gyereke, mi­után már azt is megbocsátot­ta, hogy lánya nem tudja, hogy ki a gyermekének az apja. A kommunistáknak ilyen beállítása, a munkás­osztály lebecsülése összeha­sonlíthatatlanul többet ártott, mint a darab egyébként jó­szándékú mondanivalója hasz­nált. Örültünk annak, hogy egy becsületes tanár vissza­tért katedrájára. De felhábo­rítóan hatott a vígjáték egyetlen kommunista alakjá­nak ilyen durva eltorzítása. Helytelen volt a második fel­vonásba erőszakolt békepoli­tika is. Az ilyen olcsó és se­matikus mondatok nem segí­tői, hanem inkább elszintele- liftői bók e a gitációnkna k. Biz­tos, hogy Vereczkey Zoltánt nem a rosszinjdulat vezette, hanem inkább az előtte álló sók rossz példa, az irodalom­ban elburjánzott liberalizmus nyomán adott föl komoly el­veket, egy-egy csattanóért. Összegezve; a vígjáték alap- gondolata helyes, megoldása sokszor szellemes, de értékéi és politikai hitelességét ezek a sú­lyos hibák erősen vitathatóvá teszik. Vereczkey Zoltán da­rabja vígjáték, de ez nem csök­kenti az írói felelősség súlyát. Az irodalom minden műfajá­ban egy a törvény : a szocialista realizmus, legyen az dráma, vers, regény vagy riport. Nem lehet a jobboldali elhajlás szó­csöve, nem nézhetjük natura­lista szemmel a látszólagos iga­zat, hanem az igazságot, a tár­sadalmunkra jellemző tipikust mutassa be. F ger város dolgozói, értel­miségiek: észrevették és mélyen elítélték ebekét a hibá­kat. Éppen ezért indokolatlan­nak tartjuk, hogy az egri járási kultúrhéz, most már harmad­szor ismétli meg a darabot „közkívánatra". Hçrbsl Ferenc Ady emléktáblát lepleztek le Hatvanban Vasárnap, a pedagógusnap ünnepségeivel egybekötve Hat­van város lakossága Ady em­léktáblát helyezett el a Vegy­ipari Technikum falán, ahol a nagy forradalmár költő az 1910-es években többször is megfordult. A márványtáblát Ady Endre arcképének dom­borműve díszíti és a költő „Ha­dak útja“ című versének két sora feliratul szolgál: „Ez az ország a mi országunk Itt most már a mi kezünk épít” Az emléktábla leleplezése al­kalmából a költő iskolatársa, Bölöni György Kossuth-dijas író mondott ÿifnnepi beszédet, melyben Ady életét és munkás­ságát méltatta. Hangsúlyozta, hogy a mai nemzedék még el­képzelni sem tudja, milyen ne­héz volt a munkájuk, küzdel­mük a letűnt társadalomban. Az emléktáblát a város lako­sainak nevében Lirai István, a város Hazafias Népfront-bizott­ságának tagja, a Vegyipari Technikum igazgatója vette át. Megígérte, hogy a hatvaniak hűek maradnak Ady forradal­mi szelleméhez, valamint a pe­dagógusok nevében kijelentet­te, hogy tanítványaikat a nagy magyar forradalmi költő szel­lemének megfelelően fogják nevelni. Irodalmi verseny az egri általános iskolákban A városi tanács oktatási osztálya, a DISZ-bizottsággal együtt hazánk felszabadulásá­nak 10. évfordulója alkalmá­ból irodalmi versenyt hirdetett, az egri általános iskolai tanu­lók részére. A pályázatot most értékelték. Harminchét pálya­munka érkezett az oktatási osztályhoz. A bíráló bizottság örömmel állapította meg, hogy a pályázók legtöbbje a feladat szépségéhez méltóan dolgozott. Különösen szép volt Mészáros Ilona I-es számú gyakorlóisko­la tanulójának Dobó hős népé­ről irt dolgozata. Ugyanerről írt gyermeki bájjal, helyes ér­tékeléssel a sok könyvet olva­sott Némedi Dénes is. Parajdi Ilona, Fazola Henrik alakját elevenítette meg. Míg Balogh Mária, a legdrágább kincset mentő orvosnak áldozatos mun­kájáról írt. Eredmények: J. j Mészáros Ilo-rta I-es gyakorló-j iskola VIII. osztály. 2. Kémedig Dénes II. gyakorló iskolai VII. osztály és Balogh Mc-3 rika 1-es számú gyakorlóis-í kola VIII. osztálya. Harmadik* Kamarás Ágnes IX-es számúi ált. isk. VIII. osztálya, Vas Er-1 zsebet VII-es számú általánost iskola Vili. osztálya és Parajáig Ilona I-es számú gyakorlóisko-sí la VIII. osztálya. Ezenkívül^ még nyolcán könyv jutalma ti kaptak, örvendetes, hogy Egerx város minden általános iskolá-% ja résztvett a pályázaton. S UN ~ Szemészeti tudományos ülés Egerben Június 11-én, szombaton este 7 órakor és vasárnap reggel 8 órai kezdettel tartják meg Egerben az észak-magyar­országi szemészek tudományos ülését. Az ülésen résztvesz dr. Kettest Aladár debreceni professzor is, aki szaruhártya átültetéssel vakságot gyógyít. Résztvesznek Miskolc, Szolnok, Nyíregyháza, Debrecen és Eger legjobb szemész orvosai is. Mozik műsora : Egri Vöröscsiltag: Június 9— 12-ig: Zsuröin család (szovjet). Egri Dózsa: (Nincs előadás). Gyöngyös, Szabadság: 9—15-ig: Kiadó kísértet ‘(angol). Gyöngyös, Puskin; .10—í3-ig: Hűség próbája (szovjet). Hatvan, Vöröscsiilag: 10—15-ig: Elsőszámú közellenség (francia). Füzesabony: 9-én: . Furfangos fejedelem (szovjet), il —13.-ig: Budapesti tavasz txnagyari. Eqy-két percet mindenki időz Egerben a könyvsá tor előtt. — Kérek egy új kiadású Politikai Gazdaságtant. Jókai. Móra. Shakespeare müveit kérésié legjobban az ünnepi könyvhét első napjaiban Az Ünnepi Könyvhét kezde­tétől Egerben a könyvsátrak­ban eddig 938 könyv fogyott el. Teljesen kifogyott Jókai: ,,A lőcsei fehér asszony’’, Boldi­zsár: „Magyarországi úti­könyv", Móra: „Négy apának egy leányaShakespeare: „Lear király“ és Kitenberger Kálmán: „Vadász kalandok Afrikában“ című művek. Az egri Kisker sátorában leg­keresettebb könyvek .,Politikai Gazdaságtan“ új kiadása, Ver­ne: „Grant kapitány gyerme­kei", Bródy Sándor: „Az egri diákok“ és Fegyin: „Európa elrablása“ című könyvek vol­tak. Ebben a könyvsátorban az első nap 3000 forint értékű könyvet .adtak el. Hevesen is igen nagy sikere van à könyv­hétnek, itt . az első napon 650 forint értékű könyvet vásárol­tak. Köztük 300 forint értékű politikai könyvet. ‘OOOOOOOOOOCOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOCOÖCXXXXXJOOOOOClOOOOOOOOOOCXXXXJCKXJOOOiXXJmJOCKAXAAJLSjmA. ocoooooooooor A TUD OMÁN Asbóth Oszkár, a helikopter magyar feltalálója Megyénk hírei — MEGYEI TANÁCS VB élelmiszeripari osztálya jú­nius 7-én a Megyei Tanács kultúrtermében a helyi élelmi­szeripari vállalatok vezetői és legjobb dolgozói részére egész napos értekezletet tartott. — AZ ELSŐ BÉKEKÖL­CSÖN most lezajlott VIII. sor­solásán megyénkben a követ­kezők nyertek nagyobb nyere­ményeket: 10 000 forintot nyert Bakó László honvédszázados, Pefima János Lőrinci, 10 000 forintot nyert negyedes köt­vénnyel: Szecskó Szilveszter Egercsehi, 5000 forintot nyert feles kötvénnyel: Csáki István Eger, Guttai József né Eger. — A NOVAJI ÚTTÖRŐ­CSAPAT színjátszó csoportja vasárnap mutatta be Móricz Zsigmond: Légy jó mindhalálig című színművét. A Pósalaky szerepét Daragó István Vili. osztályos tanuló alakította. — AZ ÁLLAMI NÉPI EGYÜTTES tánc-, zene- és énekkara június 18-án Egerben a főiskolán, 22-én Gyöngyösön az Állami Méntelep udvarán tartja bemutatóját. Műsoru­kon a Párizsban bemutatott számok szerepelnek. — SZÉP EREDMÉNNYEL zárult a Kerecsendi Általános Iskola takarékbélyeg mozgal­ma. A tanulók 8860 forint ér­tékű bélyeget vásároltak, az! összegyűjtött pénze« a napok-'; ban kétnapos autóbusz kirán-j duláson vettek részt. Megte-5 kintették az aggteleki csepp-; kőbarlangot, Miskolcot és Lil-f lafüredet. A jó munkát vég-; zett kerecsendi úttörőknek vi-j dám gyermeknapot szerveztek^ a községben. — FILLÉRES VONAT indulj Egerből Miskolc—Lillafüred-{ re június 19-én. Részvételi díjí személyenként 18.60 forint. Je-f lentkezni lehet az IBUSSC-iro-r dában június 16-ig. iWunltaterv előkészítő értekezlet lesz' a KompoSti Kísérleti Intézetben í Az Északkelet-MagyarorszáJ gi Mezőgazdasági Kísérleti In-3 tézet június 14-én délelőtti munkaterv előkészítő értekez-| letet tart Kompokon. Az inté-S zet eddigi munkájának és új§ feladatainak ismertetése mel-a lett Lelley János igazgató,§ Mórász Sándor, Vizer Jákob ét 3 Bocsa Iván témafelelős kutatóké megbeszélésre előterjesztik azs intézet 1956. évi munkatervét,§ amelyet a javaslatok alapján« kiegészítenek. a A jelenlévők az intézet te-§ nyészkertjeit is megtekintik, a olyan széles körben bontako­zott ki, hogy például 1760-tól századunk elejéig több százat tett ki az ismert helikopter­szerkesztők száma. E konstruktőröknek a kí­sérletei azonban nem vezettek végső sikerre, s egyik sem tudta megalkotni a stabil, függőlegesen emelkedő heli­koptert — a föld nehézségi ereje mindvégig győzött a fel­találók elképzelésein. Végül is a helikopter feltalálása egyik kiváló magyar mérnök, Asbóth Oszkár nevéhez fűző­dött. A nagyszerű konstruk­tőrnek hosszú, tudományos kísérleti munka után elsőnek sikerült a világon olyan heli­koptert szerkeszteni, amely teljesen függőlegesen emel­kedett nagyobb magasságba és ott huzamosabb ideig egy helyben lebegett, biztosan re­pült minden irányban, a for­dulókat, nyolcasokat simán végezte — egyszóval minden kormánymozdulatot engedel­mesen követett. Asbóth 1928 és 1930 között négy típusú helikoptert szer­kesztett, amelyekkel hatal­mas, addig soha nem látott sikereket, ért el. 182 felszál­lást hajtott végre és összesen 29 órát repült. Gépével elérte az 50 méteres magasságot. A függőleges emelkedés . sebes­sége másodpercenkint három méter volt, a levegőben pedig 30 kilométeres óránkinti se­bességet ért el. Sikereinek Az elmúlt fél évszázad alatt a repülés bámulatos eredményekét ért el; Rend­szeres forgalmat bonyolít le az óceánon át, körülrepüii a földet, sőt sebességével már túlhaladta a hang terjedésé­nek sebességét, repülőink már felemelkedtek a sztratoszféra nagy magasságába is. Mind­ezek ellenére ezek a repülő­gépek még nem töltik be minden tekintetben hivatásu­kat, hiszen fel és leszállásuk­hoz nagy és nem mindenütt megépíthető repülőterekre van szükség. Ezektől az úgyneve­zett sárkánytípusú repülőktől, mint tudjuk, a helikopterek abban különböznek, hogy le és felszállásukhoz nekifutásra nincs szükségük, helyből emelkednek a magasba és a levegőben huzamosabb ideig egy helyben tudnak lebegni. Régi vágya az ilyenfajta — madárhoz hasonló — repülés az embernek. Ennek a nagy­szerű gépnek alapgondolatá­val már a vöneszónsz mester, Leonardo da Vinci, is foglal­kozott, aki archimedesi csa­vart alkalmazott drótból és papírból készített helikopter ■megoldású repülő modelljén. Az ő gondolata azonban csak a későbbi évszázadok során talált követőkre, amikor fel­jegyzéseit nyilvánosságra hoz­ták. Ettől az időtől kezdve viszont a tudósok, feltalálók egész sora foglalkozott a heli­kopter megoldásával. Az ilyen irányú tudományos munka hire gyorsan elterjedt a vilá­gon és a kiváló helikopter­tervező munkájának eredmé­nyei nagy lendületet adtak a helikopter fejlesztésnek. A világszerte hírnevessé vált Asbóth Oszkár azonban az akkori. Magyarországon, nem talált megértésre, mun­kája, bemutatói, amelyeken több külföldi ország képvise­lője is részt vett — a magyar kormánykörök részéről a leg­nagyobb közönnyel találko­zott. Világraszóló sikereit igen nehéz anyagi körülmé­nyek között érte el, de mind­ezek ellenére kivívta a nem­zetközi repülés elismerését; Munkásságának megbecsülése, kutatásainak elismeréseként a Nemzetközi Repülő Szövetség neki ítélte oda az 1954. évi Tissandier-diplomát, amelyet nemrég adtak át bensőséges ünnepség keretében a kiváló magyar tervezőnek. A helikopter fe'találója nagy találmánnyal ajándékoz­ta meg az emberiséget, hiszen a helikopter, széleskörű alkal­mazása és a szerkesztés továb­bi tökéletesítése nyomán nem­sokára ott lesz mindennapi életünkben. A népgazdaság szolgálatába állítva növény- véde'mi permetezést, mű­trágyaszórást végezhetünk ve­le, forgalomba állításával összeköthetjük a legeldugot­tabb falvakat is a várossal, köz’ekedést teremthetünk re­pülőgépek le- és felszállására nem alkalmas helyekkel, ki­tűnően használhatjuk építke­zéseknél, mert könnyen, kis helyen mozognak és nagy ter­heket képesek szállítani, végül pedig — de nem utolsó sorban — nagy segítséget jelentenek majd a különböző mentési munkáknál. Az ember hű segítőtársa, a jövő legkorsze­rűbb közlekedési eszköze a helikopter.

Next

/
Thumbnails
Contents